Siketek és Nagyothallók, 1969 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1969-01-01 / 1. szám
2 SIKETEK ÉS NAGYOTHALLOK AZ ÓESZTENDŐ MÉRLEGE XV. KÜLDÖTTKÖZGYŰLÉSÜNKÖN (Folytatás az 1. oldalról.) lapította, hogy most stagnál. Felhívta a figyelmet arra, hogy ahol nagyobb számban dolgoznak egy üzemen belül hallássérültek, ott alakítsanak alapszervet és brigádot. Több követendő példát említett (Kossuth és Egyetemi Nyomda, Győri Vagongyár, Bp. Gyapjúmosó). g) Nagy elvtárs a továbbiakban a költségvetési tervet ismertette. A Szövetség a kiadási előirányzaatot — december 13-ig — 89,3%-ra, bevételi előirányzatot pedig 87,3 °/o-ra teljesítette. A tagdíjelőirányzat teljesítése — szintén december 13-ig — 87,3%-ra, míg a rendezvényi előirányzat teljesítése 87,8%-ra sikerült. b) Tagdíjbefizetés terén októberig a következő csoportok érték el a 100%-ot: Pécs, Hódmezővásárhely, Szeged, Kecskemét, Győr Makó, Szentes. Dicséret illeti őket. Nagy elvtárs befejezésül az eddiginél is jobb munkára buzdított, hogy az oktatás, a kultúrmunka, a tagszervezés és tagdíjfizetés terén a jövőben jobb eredményekről számolhassunk be. Ennek érdekében erősíteni kell a kollektív összefogást, növelni kell egymás megbecsülését, törekedni kell szélesebb aktívahálózat kiépítésére és a választmányi tagok aktivizálására. Csak így lehet biztosítani a közeli és távlati tervek fokozatos megvalósítását. Sportügyek Déri Sándor elvtárs ezt követően Abrahám Félix sportalelnöknek adta át a szót, aki az 1968. évi sporteredményekről számolt be a jelenlevőknek. Ismertette a siketek IV. sakk egyéni világbajnokságának megrendezését és lefolyását Ismertette az eredményeket és megállapította, hogy a világbajnokság simán, zökkenőmentesen zajlott le. Az asztalitenisz Európa-bajnokság Belgiumban volt, ahonnan a magyar versenyzők minden díjat elhoztak, még a tiszteletdíjakat is. Gratulált a versenyzőknek és a vezetőknek. Bejelentette a Siketek és Nagyothallók Sportbizottságának létrehozását. (Részletezés a sportrovatban.) A belgrádi Siketek Világjátékaival kapcsolatban a lapunkban fogunk részletes közleményt közreadni, miután Belgrádból visszatér a terepszemlére kiutazó háromtagú küldöttségünk. A turisták kiutazására vonatkozólag megkezdték a tárgyalásokat. A Szövetség és a klub közötti kapcsolat mindinkább javul. A világjátékokkal kapcsolatban a sportbizottság körleveleket bocsátott ki a csoportokhoz, hogy írják össze a kiemelkedő eredményeket elérő sportolókat. El kell érni, hogy csak a legjobb sportolók jussanak ki Belgrádba. Ezután a Budapesti Sportklub szakosztályi helyiségéről beszélt. Megtekintették a felvonulási épületet, melyet társadalmi munkában szépen rendbehoztak. A jó szervezőmunkáért dicséret illeti a Sportklub vezetőségét. Vita A beszámolók elhangzása után Déri elvtárs megnyitotta a vitát, melyet csak összevontan közölhetünk Ádám János (Budapest): Igaz, gyenge a budapesti csoport, de be kell látni, hogy az SSC sok kádert von el a csoporttól. Jó lenne, ha a nagyszámú budapesti csoportnál függetlenített titkár működhetne. A vezetők utánpótlása érdekében — először Budapesten — tanfolyamot kellene létesíteni. Vissza kellene hívni azon választmányi tagokat, akik nem kapcsolódnak be a munkába. Javasolja, hogy a rendezvényi bevételek egy részét a csoportok felhasználhassák. Újjá kell szervezni a kultúrgárdát. Sportolóink is képezzék magukat tovább. Kollári Jenő (Budapest): A brigádmozgalmat csak ott lehet megvalósítani, ahol egymás mellett dolgoznak a hallássérültek. A bizalmiakat fel kell rázni. A tvkedvezmény helyett inkább több feliratos filmre lenne szükség. A külföldi példák nyomán törekedjünk saját üzem megvalósítására. A munkát úgy kell megszervezni, hogy a választmányi tagok abba bekapcsolódhassanak. Pányoki Lajos (Debrecen): 30 általános iskolai tanulót szerveztek be. Helyes lenne a tanfolyamvezető tanárok óradíját felemelni. Segítséget kérnek a sportkör létrehozásához. A kapott könyveket köszönik. (Kevés az útiélmény és a tudományos mű.) Mink Mátyásné (Budapest): A nőbizottság munkáját ismertette. Az idős, beteg asszonyokat támogatják. Helyes lenne a nőbizottságok tapasztalatcseréje. Vida Gábor (Budapest): A határozati javaslatok megvalósítása mindenkinek erkölcsi kötelessége. Az újonnan megalakult sportbizottság előbbre fogja vinni a sport fejlődését. A vidéki sportolókat is felkarolják. Az újság útján tájékoztatást adnak a siketek nemzetközi sportjátékairól. Vidékről is vár vendégeket a sportbálra. Galambos Ernő (Budapest): Hangsúlyozta a tanulás és a kultúrmunka fontosságát. A tv-kedvezmény helyett több feliratos filmet kér. Fontos a bizalmi testület kiépítése. Ábrahám elvtárs sokat járjon vidékre, vizsgálják meg, lehetne-e részére szabad vasúti bérletet biztosítani. Liptai Dezső (Budapest): Kéri az alapszabályra vonatkozó észrevételek határidejének meghoszaszabbítását. A Szövetségben kevés tv-készülék. Kiegészítette sportbeszámolót a romániai atléatikai versenyekkel. Varjas István (Pécs): A beszámolót elfogadja. Helyiségproblémájukhoz segítséget kér. A siketek és nagyothallók között nem szabad éles határvonalat húzni. Kiemelte az állami és társadalmi szervekkel való gyümölcsöző kapcsolatok fontosságát. Ők már bekapcsolódtak a megyei és városi kulturális életbe. Lapunknál érezhető a friss erő, az új szerkesztő, aki a lapot szakszerűen szerkeszti. Nagy Lajosné (Szombathely): A csoport sárvári részlege az érdektelenség miatt még nem alakulhatott meg. Imre Pál (Hódmezővásárhely): Röviden ismertette a csoport 10 éves munkáját. 392 tagúk már nem fér el a kicsi Ez nagyon nehezíti, helyiségben sőt, fékezi munkájukat. Megalakították a patronáló bizottságot, melynek orvos, pedagógus és tagja is van. A helyiségügyben hathatós segítséget kér. Az újságnál határozott javulás észlelhető. A lakcímátvezetés hiánya miatt sok tag nem kapja meg a lapot. Schuller Beatrix (Budapest): Államunk sokat adott és biztosított a Szövetségnek. A felszabadulás előtt jóformán semmink sem volt. Déri Sándor elvtárs közölte, hogy az alapszabályra vonatkozó észrevételek megtételének határidejét — dr. Malinszky elvtárs javaslatára — december 31-ig meghosszabbítják. * Miután Déri elvtárs a vitát lezárta, Ábrahám elvtárs adott választ a felvetődött fontosabb sportkérdésekre. Elmondotta, hogy januárban ül össze a bizottság és meghatározza, hogy kik utaznak majd Belgrádba, a sportjátékokra. A sportjátékok ismertetője jelenleg fordítás alatt áll, így nem tud a részletekről nyilatkozni. A bizottság kidolgozza azt a módszert, melynek segítségével szorosabb kapcsolatot tartanak majd a vidéki sportolókkal. Kifejtette, hogy beszámolójában a leglényegesebb kérdésekkel kívánt foglalkozni. Ezután Nagy Ernő elvtárs reagált a vita során elhangzott lényegesebb kérdésekre. Elmondotta, hogy a pártoló tag, ha lapot is kér, 24 Ft tagdíjat fizet, ha nem kér lapot, úgy csak 12 Ft-ot. (Nagy elvtárs közbevetőleg megemlítette, hogy az előző napi választmányi ülésen már megválaszolt kérdésekre nem tér ki.) A vezetői utánpótlásról gondoskodunk oly módon is, hogy fiatalokat is bevonunk a munka minden területére. Az utazási kedvezményt főleg az oktatási és kultúrmunkában részt vevők számára kell biztosítani. Az autóvezetési tanfolyamon a külön lesznek a siketek és külön nagyothallók. A nagyothallók a hallókkal együtt részesülnek az oktatásban. A siketeknél valószínűleg a megfelelő Waltnerné lesz az oktató. Nagy elvtárs kiemelte a bizalmi hálózat üdültetéssel nagy fontosságát. Az kapcsolatban megemlítette, hogy szó van csereüdültetésről is. A foglalkoztató, illetve az üzem megvalósításával foglalkozunk, ebben az ügyben már eljártunk a Fővárosi Tanácsnál. A tárgyalásokat tovább folytatjuk. Nem tehetjük magunkévá azt a felvetést, hogy a hallók nem eléggé ismerik a hallássérültek problémáit. Nemcsak a mi lapunk, hanem országos lapok, folyóiratok is többször írtak a hallássérültek életéről". Az viszont helyénvaló, hogy az eddiginél többet kell, hogy a sajtószervek foglalkozzanak velünk. Ebben az irányban már tettünk lépéseket, sajnos, jelentős eredményt még nem sikerült elérnünk. Azt tervezzük, hogy sikernapokat fogunk rendezni, hogy felfigyelisen ránk a széles nyilvánosság. Nagy elvtárs megemlítette, hogy a szövetség halló dolgozóit sok esetben képviselték a rendezvényeken. E munkatársaink a kulturális rendezvényeinken részt vesznek. Ezután kitért arra, hogy a választmányi ülés és küldöttközgyűlés egymásutániságának idejét és módját megbeszélik. Helyesnek látszik az az elgondolás, hogy az egyik napon — összevontan — beszámolót tartsanak, míg a második napon a vitát folytassák le. Helyiségprobléma nemcsak vidéken, hanem Budapesten is van. Nehéz kérdés ez, állandóan szorgalmazni fogják a megoldását. Bejelentette, hogy december 22-én tartják meg a András emlékünnepélyt, Cházár s ezt összekötjük az emberi jogok napjával. Kéri a küldötteket, hogy ezt tudassák a csoportokkal és minél többen jelenjenek meg az ünnepségeken. Az UNESCO felhívása alapján a Siketek Világszövetsége is szorgalmazza az emberi jogok nemzetközi napjának a megtartását. Nagy Ernő elvtárs — befejezésül — ismét felhívta a küldöttek s rajtuk keresztül az egész tagság figyelmét az előttünk álló feladatok maradéktalan végrehajtására. Zárszó Déri elvtárs — a zárszó jogán — a kedvezmények kiharcolásával kapcsolatban türelmet kért a jelenlevőktől. Utalt arra, hogy az elmúlt években több kedvezményt sikerült biztosítanunk tagságunknak, így a helyi utazási kedvezményt, s lehetővé vált, hogy sorstársaink megszerezzék az autó- vagy motorvezetési jogosítványt. Reméljük, e kedvezményeket követni fogják más kedvezmények is. Ezeknek az elérése, kiharcolása nem egyszerű, nem könnyű dolog. Ezt igazában azok tudják, akik ezen fáradoznak és munkálkodnak. Végül mindenkinek kellemes ünnepeket és eredményekben gazdag, boldog új évet majd a küldöttközgyűlést kívánt, berekesztette. 1989. JANUAR Nemzetközi siketüfjúi szeminárium (Ötödik közlemény.) Az alábbi ajánlás a siketek közép- és felsőfokú iskoláztatása érdekében emelt szót: 7. A szeminárium tudatában van annak, hogy sok országban hiányoznak a siket serdülők felsőbb iskoláztatásához szükséges tényezőik. Elismeri ugyanakkor, hogy sok siket gyermek megfelelő nevelési eredmények elérése nélkül kerül ki az iskolából. Javasolja tehát, hogy a középfokú és felsőfokú iskoláztatás lehetőségét teremtsék meg minden országban. Ez az ajánlás a szeminárium résztvevőinek körében egyhangú egyetértésre talált. A közép- és felsőfokú képzés lehetőségének megteremtésére való törekvés eredményeit illetően „gyakorlatilag” győződtek meg a résztvevők a Gallaudet College-ben (Washington) látottak révén. Itt június 3-án részt vehettünk a College 104. évzáró, avató ünnepségen, amelynek keretében több mint 100 hallási fogyatékos fiatal vette át közép, illetve felsőfokú tanulmányainak befejezését bizonyító oklevelét. A College-ben töltött egy hét alatt tanulmányozhattuk a képzés néhány tényezőjét. Különösen az oktató célzatú technikai felkészültség kapott meg bennünket, de tapasztalhattuk, hogy a képzés köre is elég tágas. Siket fiatalok folytatnak itt tanulmányokat a matematika, a fizika, a kémia körében, a művészetek területén, de tanárképzés is folyik. (Ez utóbbi — a tanárképzés — problematikusnak tűnt minden olyan résztvevő számára, akinek országában az ún. „oral method” szerint zajlik a siketek iskolai oktatása.) Pedagógiai szempontból a College munkájában elsősorban az az irányzat emelhető ki, amely tanulók önálló tevékenységére, az a önálló feladatmegoldásokra alapozza eredményeit. Lényegében ehhez az ajánláshoz kapcsolódik a következő is: 84 szeminárium javasolja, hogy ott, ahol ez a gyakorlat még nem alakult ki, siket személyeket is alkalmazzanak bármely korú siket gyermekek tanáraiként. Ezt az ajánlást többen ellenezték! A szeminárium résztvevői közül többen hangsúlyozták, hogy az „oral method” szerint tanító tanintézetekben siket tanárok csak az ún. „ügyességi” tárgyak viszonylataiban foglalkoztathatók eredményesen. Egyhangú elfogadásra talált ezzel szemben a következő ajánlás: 9. A szeminárium rámutat arra, hogy a halláskárosodásokkal kapcsolatban nem áll rendelkezésre kellő statisztikai információs adat. Javasolja, hogy e hiány kiküszöbölésére megfelelő intézkedéseket léptessenek életbe. Javasolja továbbá, hogy minden országban foglalkozzanak a siket személyek országos kataszterének felállításával. Ez először megkönnyítené a kutatásokat, és másodszor: alátámasztaná a szükséges szolgáltatásokhoz nélkülözhetetlen anyagi hozzájárulási kéréseket. Gondoskodni kell arról, nehogy e lajstrommal visszaélhessenek, így pl. neveket és címeket ne lehessen kereskedelmi vállalatok rendelkezésére bocsátani. Az ajánlásban foglalt követelmény, ti. az átfogó kataszterek felállításának igénye, elemi érővel jelentkezett a résztvevők körében. Az igény — természetesen — nem új. Elég csak a II. Nemzetközi Rehabilitációs Kongresszusra utalnunk, ahol — 1962- ben — Pressher így fogalmazott: „Ha javaslatokat terjesztünk elő, vagy intézkedéseket tanácsolunk, amelyeknek az a céljuk, megjavítsuk a fogyatékosok hogy beilleszkedését a munkába, a kulturális és szociális életbe, röviden tehát a társadalomba, és ha ennek a tervnek a kivitelezése pénzbe kerül, számolni kell azzal, hogy az első kérdés, ami felvetődik az lesz, hogy hány emberről van szó, és ezek hol találhatók? Sajnos, hazánkban sem áll rendelkezésre átfogó nyilvántartás, és ez a tény egyúttal a rehabilitációs igyekezetek egyik akadályozó tényezője is. Dr. Göllesz Viktor a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola igazgatója (Folytatjuk.) A központi elnökség üléséről A központi elnökség január 13-án tartotta az év első ülését. Déri Sándor elnök üdvözölte az elnökséget, és eredményes munkásságot kívánt az új esztendőre. A napirend ismertetése után elsőként Ábrahám Félix sportalelnök tájékoztatta az elnökséget a sportügyekről. Bejelentette, hogy ez évben a Belgrádban megrendezésre kerülő Siketek a Világjátékon való részvételünket sporthatóság elfogadta. Kérte az elnökséget, hogy a reális körülmények figyelembevételével nyújtson messzemenő erkölcsi támogatást, hogy sportolóink várható eredményeik szerint vegyenek részt a nemzetközi küzdelemben. Továbbá tolmácsolta az SSC elnökségének kérését: nyújtson segítséget, illetve járjon közbe az illetékes szerveknél, hogy a klub zavartalan működéséhez szükséges anyagi feltételeket biztosítsák. A kérdéshez hozzászólt Rudas Nándor, Nagy Ernő és dr. Vitányi József elvtárs. A felszólalók egyöntetűen állást foglaltak abban, hogy mind a világjátékon való részvétel, mind az SSC anyagi problémáit és a lehetőségeket reálisan kell megvizsgálni, és azt követően az illetékes sporthatóságot megkeresni. Az elnökség erre vonatkozóan ilyen értelmű határozatot hozott. A következő napirendi pontot Rudas Nándor főtitkár ismertette. Szövetségünknek a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása 50. évfordulóját méltóképpen kell megünnepelnie. Minden csoport számára instrukciókat kell adni az ünnepség megtartásához. Budapesten a rendelkezésünkre álló dokumentációs anyagból kiállítást kell rendezni, hogy a siketek számára mit jelentett a Tanácsköztársaság, és abban milyen szerepük volt a sorstársaknak. Ezzel kapcsolatban irodalmi pályázatot is hirdetünk. A továbbiakban ismertette a hazánk felszabadulása 25. évfordulójának megünneplésére készített tervezetet: 1. Irodalmi pályázatot hirdetünk; 2. Kiállítást, illetve kiállításokat rendezünk; 3. 1970-ben az Országos Színjátszó-versenyt, hazánk felszabadulásának jegyében rendezzük meg. A napirendhez hozzászólt Bogner Gyula elvtárs. Javasolta, hogy a kiállítás miatt — lehetőség szerint — az Országos színjátszó-versenyt más kultúrházban tartsuk meg. Nagy Ernő elvtárs helyeselte Bogner elvtárs javaslatát. Hozzátette: ezt az alkalmat arra is fel kell használni, hogy rendezvényeinken minél nagyobb számban vegyenek részt hallók, ezáltal is megismerhessenek bennünket. Déri elvtárs javasolta, hogy az elnökség az ünnepség előkészítésére hozzon létre bizottságot. Az elnökség a programtervezetet és a javaslatokat egyhangúan elfogadta. Végül az elnökség megvitatta és elfogadta az 1969. évi elnökségi ülések ügyrendjét is.