Siketek és Nagyothallók, 1970 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1970-06-01 / 6. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXII. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM ЛЕН­Т 1970. JÚNIUS . íVOTHA­LLÓK ÉS NAGYOTHALLÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA ^ Itt a nyár! Minden kedves sorstársat szeretettel vár a székház kertje (Nagy Ernő felvétele) S * SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJSSSSSSSSS*'SSSSSSSSS/SSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSS* 1 /nos. eredményes tapasztalatcsere A lengyel Siketek Szövetségének küldötts­­ge hasánkban A lengyel Siketek Szövetsége viszonozta Szövetségünk múlt év­ben tett tapasztalatcsere látogatását. Vendégeink — Zdzislaw Bie­­lenko, a lengyel Siketek Szövetségének elnöke, Marian Kranas, a Szövetség titkára és Marian Bronikowski, a wroclawi regionális és társadalmi tanács elnöke — május 29-án este érkeztek. A Ferihegyi repülőtéren Bogner Gyula, Déri Sándor, Nagy Ernő, Rudas Nándor, elnökségi tagok fogadták a delegációt. Másnap reggel a Szövetség székházában került sor a program ismertetésére, amelyet elnöksé­günk már előre, írásban megküldött számukra. A programot némi változtatással a delegáció örömmel fogadta. Ennek megfelelően az első nap meglátogatták a Nagyothallók Általános Iskoláját, az Elekt­roakusztikai Gyárat és megtekintették városunk egyes nevezetessé­geit. Május 22-én kezdték meg vidéki körútjukat, amelynek első állo­mása Szeged v­olt, majd Pécs, Kaposvár, a Balaton, Sopron és Győr következett. Budapestre 27-én tértek vissza, amikor sor került az itteni tagság­gal való találkozásra. Tiszteletükre műsort adtak a színjátszó együt­tesek: a budapesti pantomim- és színjátszócsoport, valamint a Na­gyothallók táncegyüttese. Május 28-án az elnökség tagjai és a budapesti helyi vezetők — Budapesti Helyi Csoport, Nagyothallók Csoportja, párt- és KISZ- szervezet, nőbizottság, valamint a sportklub vezetősége — találkoz­tak a vendégekkel. Május 29-én az elnökséggel folytatott rövid eszmecsere után meg­tekintették Budapest szépségeit, majd 21 órakor köszöntünk el ven­dégeinktől a repülőtéren. A szintén ered­ményekről és problémákról Május 20-án került sor Buda­pesten a lengyel delegáció ha­zánkban szerzett tapasztalatainak összegezésére a budapesti aktívák szőkébb körű csoportja előtt. Ezen jelen volt dr. Zip­szer Konrádné elvtársnő is az Egészségügyi Mi­nisztérium részéről. Mindenekelőtt Zdzislaw Bielon­­ko elvtárs, a lengyel Siketek Szö­­vetségének elnöke kért tájékozta­tást Szövetségünk felépítéséről, taglétszámáról és anyagi támoga­tásáról. A feltett kérdésekre Rudas Nán­dor főtitkár adott tájékoztatást, majd Bielonko elvtárs, a delegá­ció vezetője ismertette mindazo­kat a benyomásokat, tapasztalato­kat, amelyeket útjuk során sze­reztek. Először is a magyar és lengyel nép történelmileg kialakult tradi­Hangsúlyozta, hogy ezt a kap­csolatot még gyakoribbá, még szo­rosabbá kell tenni, amely a hal­lássérültek rehabilitációját mind­két országban nagymértékben elősegítheti és az­­ eredményes módszerek kölcsönös kicserélése, átadása felbecsülhetetlen segítsé­get adhat mindkét szövetség mun­kájához. Úgy látja, hogy szövet­ségeink működésében sok a ra­cionális, testvéri barátságát mél­tatta. A szövetségeink közötti mé­lyebb kapcsolatok kiépítése az el­múlt évben kezdődött — mondot­ta —, amikor a magyar Siketek és Nagyothallók Országos Szövet­sége háromtagú delegációja láto­gatott el tapasztalatcsere céljából a Lengyel Népköztársaság Siketek Szövetségéhez. Úgy érzi, hogy ez a találkozás kölcsönösen jó be­nyomásokkal kezdődött és a len­gyel Siketek Szövetségének el­nöksége azon volt, hogy vendég­szeretetében kifejezésre juttassa azt a nagyrabecsülést, amelyet a magyar néppel, illetve a testvéri Szövetséggel érez, s reméli, hogy ennek eleget is tudtak tenni. Mindvégig azt tapasztalták, hogy hasonló módon és törekvésekkel fogadják őket magyar testvéreik is. Vonló vonás, főleg a feladatok meghatározásánál és azok végre­hajtásában. A célkitűzések telje­sen azonosak: a hallássérülteknek a társadalomba való minél telje­sebb beilleszkedésének elősegíté­se. A rövid idő alatt természete­sen nem volt lehetőség mindent megtekinteni, de amit láttak, ab­ból lehetett következtetni. Ezúton sorra vette a látogatá­sok alkalmával szerzett tapaszta­lataikat. A Nagyothallók Iskolá­jának megtekintésekor szerezték az első benyomásokat arról, hogy Magyarországon milyen kedvező irányba halad a hallássérültek rehabilitációja. Már az iskola mo­dern épülettömbje is sokat mond, amelynek­­ tervezésénél messze­menően figyelembe vették az is­kolai munka legjobb feltételeinek biztosítását, s nem is beszélve a korszerű felszerelésről, ellátott­ságról, amely lehetővé teszi a sú­lyos nagyothalló gyermekek szá­mára is az ismereti anyag átvé­telét, a hangbeszéd útján a teljes megértésig. Meggyőződhettek ar­ról is, hogy ezt a lehetőséget a tantestület kitűnően kiaknázza. Vidéki tapasztalatok Nagy elismeréssel beszélt szegedi Fülészeti Klinikáról, kor­a­szerű felszereléséről, lelkes veze­tőiről és dolgozóiról, a hallássé­rültek rehabilitációja érdekében végzett munkájukról. A szegedi Siketek Általános Iskolájában is jó tapasztalatokat szereztek az is­kola vezetéséről és az oktatási módszerekről. Igen tetszett a sze­gedi „FI­­MTEX” korszerű üzem­­szervezése és gyártmányaik minő­sége. Elégedetten vették tudomá­sul a Ktsz-ben dolgozó hallássé­rültek megbecsülését. Dicsérték a szegedi csoport helyiségeit, azt a meleg baráti fogadtatást, amely­ben a csoport vezetősége és tag­sága részesítette őket. A testvéri fogadtatások és a város szépsége mély benyomást hagyott bennük. Igen figyelemre méltónak talál­ták a pécsi helyi csoport kultu­rális munkáját és az ízlésesen be­rendezett helyiségét. Bielenko elvtárs a fogadtatásról is jó ér­zéssel nyilatkozott, s Pécs város szépsége szintén nagy hatással volt rájuk. Nagyra értékelték a kaposvári Siketek Tanintézetének óvodai részlegében látottakat, annál is inkább, mert ez az út teremti meg az eredményesebb iskolai képzés alapját. Az óvodában a kisgyermekek már írni, olvasni, beszélni tanulnak. Kellemes fogadtatásban ré­szesültek a soproni csoport veze­tősége és tagsága részéről, akik­kel közvetlen baráti beszélgetést­­ folytattak. Értékes tapasztalatokat szereztek a soproni Faipari Tan­intézetben is. A szép kivitelezésű munkák arra mutatnak, hogy az ipari tanintézet kitűnő módszere­ket alkalmaz a szakmai képzés­ben. Az itt képzett szakmunkások helytállásáról módjukban állt meggyőződni, amikor meglátogat­ták a győri Cházár András szo­cialista brigádot, amelynek tagjai többsége ebből a tanintézetből került ki. A gyár vezetői igen nagy elismeréssel beszéltek a szakmunkásokról, és hallották, hogy a Cházár András szocialista brigád nem lebecsülendő helyet foglal el az üzem brigádjai közt. Bielenko elvtárs annak kö­z­tetszésének is kifejezést adott, hogy a siketek részt vesznek a szocialista brigádmozgalomban, amit a szövetség jó politikai ne­­velőmunkájaként értékelt. Megállapította, hogy Szövetség­­ü­nk nagy gondot fordít a tagok nevelésére és kiemelte az ifjúság­gal való törődését is. Kedvesnek találta a budapesti KISZ-fiatalok szeretetteljes fogadását Nagyon örültek, hogy az általuk bemuta­tott kisfilm­en keresztül is bepil­lanthattak szervezetünk életébe. Hiányosságok — a vemdlégek «szemével­ ­ Hiányosságként említette meg, hogy a helyi szerveink meglátoga­tása során nem találkozott könyv­tárral, pedig a könyveknek igen nagy szerepük van a nevelésben. Úgy látta, hogy a vidéki cso­portok magukra vannak hagyva, mert irányításukat majdnem ki­zárólag a hallássérült társadalmi vezetőkre bíztak. Ezt annál in­kább sem tartja helyesnek — az otthoni tapasztalatokból is tudja —, mert társadalmi vezetőkre még nem lehet bízni az ilyen sok irányú és szakmai ismereteket igénylő feladatokat. Szükséges, hogy a csoport irányítását, a tag­ság nevelését szakemberek lássák-­ ­közös cél:a hcillássérültek reh­ab­ilát­!ója A baráti látogatás első eseménye: program megbeszélés a székházban A tapasztalatcsere részvevőinek egy csoportja Találkozás a tagsággal: a két Szövetség vezetői az elnöki asztalnál Jó hangulat a nagyothallók műsora után — még a vendégek is táncra perdülnek (Nagy Ernő felvételei)

Next