Siketek és Nagyothallók, 1978 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1978-09-01 / 9. szám

A HALLÁSSÉRÜLTEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA Hallássérült tanulók a ceglédi építőtáborban Zá­m­bó Andrea brigádja nyerte a munka­versenyt A hallássérültek társadalmi be­il­l­eszkedésének­ vannak még fel­táratlan, kihasználatlan lehető­ségei, amelyek különösen a felnö­vekvő ifjúságot érintik. Ebben az évben egy ilyen, mindeddig fel nem fedezett terület nyitotta meg kapuit a hallássérült fiatalok szá­mára, akik idén első ízben vettek részt szervezetten az építőtábori mozgalomban. A terv egyöntetű helyesléssel találkozott és támoga­tásra talált mind a KISZ KB Építőtáborok Bizottsága, mind az Állami Ifjúsági Bizottság, mind szövetségünk részéről. Az ered­mény fényesen igazolta a közös törekvést, a kezdeményezés létjo­gosultságát, és továbbfejlesztésé­hez is biztató támpontul szolgát. ★ A ceglédi Absolon Sarolta épí­tőtáborban nyolc siket és négy nagyothalló kislány dolgozott együtt hetvenhárom székesfehér­vári középiskolás diáklánnyal. A brigád vezetője Zámbó volt, tagjai: Porkert Éva, Andrea Kiss Éva, Tóth Zsuzsa, Papp Katalin, Torgyik Teréz, Túróczi Erika, Korpás Mária, Nagy Hajnalka, Magas Gyöngyi, Koch Gyöngyi és Németh Éva. A táborozók jú­lius 30-tól augusztus 11-ig nyári almaszedéssel segítették a Ceglé­di Állami Tangazdaságot. Munka­idejük reggel fél héttől déli egy óráig tartott. A munka utáni szórakoztató, de egyben hasznos programokról a KISZ KB és az Állami Ifjúsági Bizottság gondoskodott. Változa­tos, színes nyári műsorokat állí­tottak össze, hogy kellemesebbé tegyék a táborozók szabad ide­jét. Volt vidám jelenetekkel tar­kított divatbemutató, nagy tet­szést aratott a Bojtorján együttes műsora és szép élmény volt Kar­sai János pantomimegyüttesének előadása. Szövetségünk is részt vállalt az építőtábor lakóinak színvonalas szórakoztatásából. Egy alkalommal Balega Mihály és Wé­ber Magdolna, szövetségünk buda­pesti bűvészklubjának tagjai mu­tatták be sokszínű bohóc-, artista- és bűvészműsorukat. A központi szervezésű előadásokon kívül sok hamisítatlan tábori program vár­ta munka után a lányokat, me­lyekről a táborvezetőség gondos­kodott. Volt jelmezverse­ny, fod­rászverseny, lábszépségverseny, asztalitenisz-bajnokság, labdarú­gó-bajnokság és különböző ügyes­ségi versenyek. A legnagyobb vetélkedőt mégis a munkaverseny jelentette. Nagy volt a tét, nemcsak a verseny idő­szakos személyes sikerei és jutal­mai, hanem a végső értékelés fő­díjai: a legjobb brigádnak egyhe­tes ü­dü­lőtábori beutaló a Velen­cei-tóhoz, a legjobb egyéni telje­sítményt elérőnek hatnapos NDK- beli jutalomutazás. A Zámbó Andrea vezette tize­dik brigád a két hét alatt mind­végig az első helyen szerepelt. Ezért a szép teljesítményért mind­­annyiójuk 300 Ft jutalmat kapott. Érthető volt az izgalom, amikor a két hét elteltével a végső érté­kelésre került sor, amelyben már azt is figyelembe vették, hogy ki mennyire vette ki részét a szabad­idő-programokból. A „Kiváló bri­gád" címet a hallássérült kislá­nyok nyerték el, így ők utazhattak a Velencei-tóhoz egyhetes üdülés­re. A táborban dolgozó nyolcvan­öt kislány közül a legszorgalma­sabb Zámbó Andrea volt. Jutal­ma: hat nap a Német Demokra­tikus Köztársaságban, Lipcsében és Berlinben. * Az első táborozás sikerrel járt, s ez a siker megsokszorozott. Siketek Budapesti Általános Isko­­­lájából és a Nagyothallók Általá­nos Iskolájából résztvevő hallás­­sérült tanulók kiválóan helytáll­tak a munkában, remekül beil­leszkedtek a tábor közösségébe. Munkájuk népgazdasági hasz­nán túl, első helyen kell említeni az építőt­á­bori mozgalomban való részvétel társadalmi hasznosságát. A tábor többi lakója, a hetvenhá­rom székesfehérvári kislány mindeddig mit sem tudott a hal­lássérültekről, sajátos gondjaikról, életükről. Most barátságot kötöt­tek, megismerték egymást, s ez az ismeretség az együtt töltött na­pok közel­is­égétől immár valódi, előítéletektől mentes, s ehhez, pá­rosul még a példamutató munka őszinte elismerése. Hallássérült tanulóink jól éltek az új lehetőséggel, sikerre vitték a tervet, amely saját épülésüket szolgálja. S egyben ízelítőt kap­tak későbbi életük közösségi for­májából, tartalmából is. A táborozás megszervezésében nyújtott segítségért ezúton mon­dunk köszönetet a KISZ Közpon­ti Bizottságának, az Állami Ifjúsá­gi Bizottságnak. Az eredmények feljogosítanak bennünket a re­ményre, hogy a kezdeményezés a jövőben is támogatásra talál, további lehetősége nyílik hallás­i­­érült fiataljainknak, hogy be­kapcsolódjanak az építőtábori mozgalomba, nemcsak a főváros­ból, hanem az ország többi isko­lájából is. Köszönet illeti a tábor vezetőit, elsősorban Pál Juditot és Tóth Gabriellát, akik nagy gonddal fá­radoztak azért, hogy minden szempontból sikeres legyen ez a táborozás, s nem utolsósorban köszönet és dicséret a résztvevő tanulóknak, akik példamutató munkájukkal, hozzáállásukkal bi­zonyítottak, s megvetették az alapjait e nagyszerű kezdeménye­zés biztató jövőjének. A BUDAPESTI DÖNTŐ MŰSOR­­ 1973. szeptember 23-án, 16.30 órakor MOM „Szakasits Árpád*? Művelődési Ház Budapest, XII. Csörsz u. 13. ★ DEBRECENI CSOPORT Bakonyi K.—Gábor A.: MÁGNÁS MISKA Rendező: Kertész Gyula Betanító: Kertész Gyuláné Narrátor: Tóth József Zenei asszisztens: Horváth Katalin Sarkadi István Szereposztás: Miska ............................. Illés Sándor Marcsa .............. Töviskes Antalné Lili ............................................ Almos Anna Baracs ...................... Lakatos László Koriáthy .................. Dudics József Stefánia ............... Kerekes Jánosné Pixi .......................... Kerekes János Mixi .................... Forgács Sándor Leopold ...................... Bodnár Imre Vendégek .............. Bodnár Imréné Gál Mária Balogh György Töviskes Antal Színpadmester ....... Tenki Ferenc SZEGEDI CSOPORT Shakespeare: SZENTI­VANÉJI ÁLOM (részlet) Rendező: Györki István Narrátor: Tulipán Miklós Szereposztás: Vackor­ács Prológ örhalmi Zoltán Gyalu asztalos Oroszlán Békési József Zuboly takács Pyramus Király Lajos Mezei László SZOMBATHELYI CSOPORT Karinthy: RÖHÖG AZ EGÉSZ osztály Rendező: Horváth Imre ORSZÁGOS KULTURÁLIS VERSENY Szereposztás: Kökörcsin tanár úr... Nagy Lajos Auer ....... Nagy Lajosné Lobi .................................. Lenk Imre Zajcsek .................. Németh Gizella Kelemen .................. Kenessey Géza Roboz ...................... Somlai Erzsébet Wlach ...................... Németh Katalin Deckner .................. Kendik Tamás Eglmayo” ............... Németh Gizella BUDAPESTI CSOPORT Wéber Magdolna; Betanító: BÜVÉSZSZ­ÁMOK Balega Mihály Kodály—Harsányi: HÁRY JÁNOS Rendező: Torday Ilona Narrátor: Kováts Lajos Zenei asszisztens: Bil­éri Ferencné Csóka Béláné Szereposztás: Háry János .............. Raibl Ferenc ürzse ...................... Mezei Erzsébet Császárné .............. Szíjes Jánosné Császár ...................... Tamásy Péter Mária Lujza ....... Gyovai Józsefné Marci ...................... Gergely József Udvarhölgyek, parasztlányok ... Kiszner Aranka Fórizs Mária Burkus határőr ........... Csajbi Jenő Lovag ...................... Kozma Ferenc Katonák ...................... Egyedi Attila Füzesi Géza Színpadi kisegítő Koppány: Géza VÁCI LEÁNYTÁNCCSOPORT* Mojszejev: KRUMPLICSKA Betanító: Kissné Kékesi Ilona Jegyek a helyi csoportoknál kaphatók! VERSENY UTÁN BAL A HELYSZÍNEN » Deli István Márki György Dudás foltozó Th­isbe Orrondi üstfoltozó, Fal ösztövér szabó Hold SZÁZHARMINC ÉVE Százharminc éve már, hogy 1848. szeptember 29-én a ma­gyar forradalmat, a nemzeti függetlenséget védő ifjú hon­védsereg a Pákozd—Sukoró közötti terepen, a Velencei-tó északi partján győzelmet ara­tott a császári sereg felett. Erre emlékezve választotta néphadseregünk szeptember 29-ét a Fegyveres Erők Nap­jává. E napon minden évben azokra emlékezünk, akik az ország nyugalmát, külső és belső biztonságát őrzik. A honvédség, a határőrség, karhatalom, a munkásőrség, a a rendőrség beosztottjait, har­cosait és parancsnokait e na­pokban a szeretet ezernyi je­lével halmozza el a lakos­ság. Örömmel és a biztonság érzésével tölt el bennünket a tudat, hogy politikailag kép­zett, korszerűen felszerelt, a harcászatra jól kiképzett fegyveres erőink a testvéri országok hadseregeivel szoros barátságban és velük együtt­működve, megbízhatóan helmezik a szocializmust, vé­n békét, a népek biztonságát. A fegyveres erők idei napja olyan időszakban virrad reánk, amikor a világ sok pontján fegyverek dörögnek, s az imperialista hatalmak egyre azon mesterkednek, hogy békére vágyó világunk nyugalmát feldúlják, a hala­dást akadályozzák. Az elmúlt időszak nemzet­közi eseményei figyelmezte­tően szólnak hozzánk, az em­beriséghez. A fegyveres erők értik ezt a figyelmeztetést, és akik e napon a fegyveres fiú­kat ünneplik, ezért is köszö­netet mondanak, ezért is árasztják feléjük a szeretettel­­jes ragaszkodás és gondosko­dás jeleit. S e gondoskodás tényeit ország-világ jól is­merheti. A Magyar Szocialista Mun­káspárt irányelveinek megfe­lelően hadseregünket a leg­haladóbb műszaki vívmányok­kal szerelték fel és képessé, alkalmassá tették a nép sza­badságának, hazánk függet­lenségének, a szocializmusnak védelmezése, oltalmazása so­rán jelentkező minden feladat megoldására. Ez a nagyfokú, önzetlen és céltudatos gondos­kodás teszi erőssé a hadsere­get. A fegyveres testületek tagjai is hálát éreznek dol­gozó népünk iránt, mert tud­ják, hogy minden értéket, minden eszközüket a dolgo­zók áldozatos munkája terem­tett meg Hadseregünk és fegyveres erőink a Varsói Szerződésbe tömörült népek védelmi szö­vetségének tagja. Ez megsok­szorozza erőinket, megala­pozza bizakodásunkat, és ar­ra serkent, hogy mindenki legjobb tudása szerint mun­kálkodjék ott ahol a szocializ­mus építésében vállalt fel­adata kijelöli a helyét. A ha­za védelme minden állampol­gár számára kötelesség. Mi munkánkkal, jó tanulással te­gyünk eleget e kötelességünk­nek. A Fegyveres Erők Napján azokra emlékezünk, akik az elmúlt századok, s évtizedek során, más és más történelmi helyzetben, de mindenkor a nép szabadságáért küzdöttek. A magyar nép ma szolgálatot teljesítő fiai az 1848-as sza­badságharcosok, az 1919-es vöröskatonák, az internacio­nalisták, a fasizmus ellen küz­dő patizánok harcát folytatva védik szocialista vívmányain­kat. Az ő példájukat követik: a múltból erőt merítve küz­denek a jövendő eredmé­nyeiért. Dr. Kovács József Politikai körkép lásával foglalkozó világkonferen­cia­ • Hivatalos baráti látogatá­son járt hazánkban Isidore Mal­­mierca kubai külügyminiszter. Puja Frigyessel folytatott tárgya­lásairól közleményt adtak ki. A külügyminiszterek elsősorban a két ország sokoldalú együttműkö­désének eredményeiről és a kap­csolatok további fejlesztésének le­hetőségeiről folytattak eszmecse­rét.­­ A Béke-világtanács felhívás­sal fordult a világ népeihez, hogy szeptember másodikét, a Vietna­mi Szocialista Köztársaság nem­zeti ünnepét nyilvánítsák a Viet­nammal való szolidaritás nemzet­közi napjává. • A namíbiai rendezésre vo­natkozó javaslatot terjesztett a Biztonsági Tanács elé az ENSZ főtitkára, mely szerint héthónapos átmeneti időszak után, legkésőbb jövő év májusában Namíbia el­nyerné függetlenségét. j­ Nicaraguában, a Somoza-re­­zsim ellen irányuló államcsínykí­sérlet meghiúsítása után, most a Somoza elnök lemondását köve­telő sztrájkmozgalom letörése miatt folytatódnak tovább a tö­meges letartóztatások. Az­ elmúlt két hét alatt letartóztatottak szá­mát mintegy hatszázra becsülik, s kétszázra azokét, akik a nemzeti gárda katonáinak brutális akciói következtében életüket vesztették. • Lázár György miniszterel­­nök hivatalos, baráti látogatáson járt Mongóliában. Zsambin Rath­­man kormányfő társaságában részt vett többek között a Dar­­hanban megtartott barátsági nagygyűlésen, amelyen a két or­szág testvéri barátságát méltatva mindkét kormányfő az internacio­nalista kapcsolatok erősítéséről, a kölcsönösen előnyös együttműkö­dés fejlesztéséről szólt.­­ A fajüldöz­és elleni harc év­tizedének fontos eseményére ke­rült sor Genfben a múlt hónap közepén: megnyílt a fajüldözés és a faji megkülönböztetés felszama-

Next