Hallássérültek, 1980 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1980-01-01 / 1. szám

2 POLITIKAI KÖRKÉP • Az új év első munkanapján Nagy-Britanniában százezer acél­ipari dolgozó lépett sztrájkba, hogy érvényt szerezzen a bér­emelési követeléseknek. 1926 óta Angliában ez volt az első orszá­gos acélipari sztrájk. □ Nem sokkal Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár iráni látogatását követően a Biztonsági Tanács is napirendre tűzte az inkai válság ügyét. Az iráni—ame­Egyesült Államoknak azonban nem sike­rült elfogadtatnia az Irán elleni gazdasági szankciókról szóló ha­tározati javaslatot. □ A nemzetközi feszültséget fokozzák azok az amerikai lépé­sek, amelyeket a washingtoni kormány szovjetellenes kampány keretében határozott el. Carter amerikai elnök korlátozásokat rendelt el a Szovjetunió és az Egyesült Államok gazdasági, kul­turális és politikai kapcsolatai­ban. □ Amerikai kezdeményezésre a Biztonsági Tanács, majd az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülés­szaka is foglalkozott az úgyneve­zett afgán kérdéssel, s határoza­tot fogadtak el, amely „a külföl­di csapatok kivonását sürgeti” Afganisztánból, annak ellenére, hogy a viták során felszólaló kül­döttek közül többen ellenezték már a kérdés megvitatását is, rá­mutatva, hogy mindez nyilván­való beavatkozást jelent Afganisz­tán belü­gyeibe, s ellentétes az ENSZ alapokmányával. □ A vártnál nagyobb arányú győzelmet szerzett Indira Gandhi pártja az indiai választásokon, s abszolút többsége lesz a jövőben a parlamentben. □ Olaszországban tizennégy­­milliió dolgozó tartott általános sztrájkot. Rómában, és Velencében tízezrek Milánóban tiltakoz­tak tömegtüntetéseken a kormány gazdaságpolitikája ellen. Az 1980. évi tervekről tárgyalt az elnökség Szövetségünk központi elnök­sége január 11-én tartotta évi el­ső ülését, melynek napirendi pontjai között első helyen 1980. főbb tervei szerepeltek, valamint az elmúlt év néhány fontosabb feladatának végrehajtásáról szóló beszámolók. Jafcsák Pál elnöki megnyitója és tájékoztatója után az ülés résztvevői a központi elnökség idei munkatervét, az országos, il­letve központi események terve­zetét vitatták meg. Dr. Vitányi József, a Hallássé­rültek Testnevelési és Sportbizott­ságának titkára az elmúlt év nemzetközi és főbb hazai sport­eseményeiről, a sportbizottság irá­nyítása alá tartozó klubok mun­kájáról és az 1980-ra tervbe vett sportmozgalmakról adott tájékoz­tatást. Külön foglalkozott az el­nökség az 1981. évi világjátékok előkészületeivel, a magyar spor­tolók részvételi lehetőségeivel. Ezt követően Torday Ilona, a kulturális bizottság elnöke tett jelentést az elmúlt esztendő kul­turális tevékenységéről. A beszámoló kapcsán az el­nökség a jövő kulturális­­át szabályozó szervezeti munka­kérdé­sekről határozott. A pénzügyi gazdálkodás 1980. évi tervét Illésfalvi Béla főtitkár ismertette. Végül az ülésen tag­sági ügyekben és szervezeti kér­désekben hoztak döntést. HALLASSERÜLTEK 1989. JANUAR Érdekvédelmi látogatásaink so­rán a közelmúltban egy fővárosi nyomdát kerestünk föl a munka­helyi felmérés végett, s hogy ol­vasóinknak beszámolhassunk látottakról, az ott dolgozó hallás­ a sérültek helyzetéről. Most ismét egy neves budapesti üzem, a Kos­suth Nyomda volt látogatásunk célja.crx Közel száz esztendeje a szép könyvek előállításának műhelye. Nemcsak hazánkban, a határokon kívül is nagy az érdeklődés az itt készülő nyomdatermékek iránt. S ennek nem utolsósorban a minő­ségi munka iránti igényesség, korszerű felszereltség az oka.. A a Kossuth Nyomda többszörös él­üzem, a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlóját négy alkalommal nyerték el, s egy íz­ben megkapták az V. kerületi pártbizottság Vörös Zászlaját. A „Szép magyar könyv” versenyé­ben évek óta az első helyet foglal­ják el. Megnyerték „A világ leg­szebb könyve” versenyét, s a „Novgorodi ikonok” című kiad­ványuk aranyérmes lett, akárcsak a nemzetközi könyvkiállításon a „Magyar Anjou Legendárium” című könyv. A kiváló eredmények a Kossuth Nyomda dolgozóinak nagyszerű munkáját dicsérik. S ebből jelen­tős részt vállalnak hallássérült dolgozóik is. Először Budai László főműveze­tővel beszélgetünk arról, hogyan sikerült sérültek megvalósítani a hallás­­munkahelyi beilleszke­dését itt, a Kossuth Nyomdában. Budai elvtárs elmondja, hogy hal­lássérült dolgozóik már tíz-tizen­öt éve vannak a nyomdában, s ennél végeredményben nem is kellene többet mondani; az adat önmagáért beszél. A vezetőség elé­gedett a munkájukkal, s ez mind az anyagi lehetőségekben, mind Látogatás a Kossuth Nyomdában az erkölcsi elismerésben kifeje­zésre is jut. Jövedelmük 3—4 ezer forint között években négyen van, s az utóbbi kaptak kiváló dolgozó kitüntetést. S hogy a megelégedés kölcsö­nös, erről rögtön meg is győződ­hetünk. Belépünk a szedőterem­be — csupa ismerős arc, mint egy nagy család. Itt van Pányi Béla, Varga Béla, Fehér István, Nejtek József, Laczkó Gyula, Torma Sán­dor, Varsányi György, Csima Fe­renc, Dávid Gyula, Szőnyi Pál és Haller Magdolna — a budapesti szervezet híreiből olvasóink előtt is jól ismert nevek. Haller Magdolna elmondja, ő még „csak” öt éve dolgozik a nyomdában, mint betanított sze­dő. Örömmel újságolja: a vezető­ség lehetőséget nyújtott, hogy idén szakmunkásvizsgát tehessen. — Nagyon szeretek itt dolgozni — mondja —, hiszen becsülnek és elismernek. És még valami: nem szégyellem kimondani, mióta itt dolgozom, nagyon sokat gyarapo­dott a szókincsem, s hiába együtt jár ez a munkával, mégis szemé­lyes siker. Olyan egyéni plusz, amely felbecsülhetetlen, akár a leghétköznapibb kapcsolatban is. Pányi Béla a Heisz András bri­gád tagja. — Már háromszor nyertük el a Vállalat Kiváló Brigádja címet — meséli. — öt évvel ezelőtt kiváló dolgozó kitüntetést kaptam. Két éve pedig Fehér Istvánnal mes­terszedő tanfolyamon vettünk részt, s ez nemcsak sikert, de óra­béremelést is jelentett. Most négyezer forintot keresek. Tíz éve dolgozik már a Kossuth Nyomdában. És rögtön láthatom is, nem akárhogyan. Egy nagyon szép újságot mutat, amely a Ke­reskedelmi Kamara részére ké­szül, a magyar ipar exporttermé­keit propagálja. Ő tördeli a négy nyelven készülő, nagyon szép la­pot. Budai László még elmondja, hogy novemberben „szedőnapot” rendeztek, s a bálon mindegyik hallássérült dolgozójuk ott volt. Hiszen nemcsak munkatársak va­gyunk — mondja a főművezető —, hanem barátok is. Mindan­­­nyian fontosnak tartjuk a baráti viszonyt, enélkül a munkatársi kapcsolat sem lehetne ilyen ben­sőséges. S erre számtalan példa is adó­dik. Például a sportolók ügye. Támogatják őket, lehetőséget kap­nak­­ az edzésen való részvételre, sőt, ha úgy adódik, a kollégák a meccsre is elmennek. Mindan­­­nyian büszkék eredményeikre. S a segítség, a támogatás a munka­teljesítményekben nyer viszon­zást. Búcsúzom. Szorgos ujjak látnak ismét munkához. A betűk lassan szavakká formálódnak, aztán mondattá, sorokká, oldallá és vé­gül könyvvé. S amikor elisme­réssel forgatjuk a nyomda egy­­egy szép kiadványának lapjait, őróluk sem feledkezhetünk meg: részesei ők is a sikernek. Csóka Béláné □ d Szövetségünk működésében és szervezeti felépítésében igen nagy szerepe van a megyei háló­zatnak, egy-egy megyén belül a csoportok együttműködésének. Ez a viszonylag új szervezeti rend — amelyet szövetségünk alapsza­bálya rögzít — a tervszerű, ös­­­szehangolt munka számtalan le­hetőségét foglalja magába, s ga­ranciát nyújt a mind jobb ered­ményekhez. Nemrég alakult, fia­tal szervezeteink, ahol már a kez­deti lépések is a megyei hálózat lehetőségeire épültek, kiváló bi­zonyítékát zeti felépítés adták az új szerve­létjogosultságának. Most azonban olyan megye ered­ményeiről szeretnénk szólni, ahol több évtizedes múltra kintő csoportok fedezték visszafe­löl a megyei hálózat, a kölcsönös együttműködés kínálta lehetősé­gek új forrásait. Összehangolt tervek A Győr-Sopron megyében mű­ködő három szervezetnek, a győ­ri, a soproni és a mosonmagya­róvári csoportnak az 1979-es év jelentős előrelépést hozott a me­gyei együttműködés terén. A múlt évben rendszeressé váltak a me­gyei vezetőségi ülések, amelyek a közös programok, az átgondolt, szervezett tevékenység együttes végrehajtását biztosították. De nemcsak a közös szervezeti élet kialakítását sikerült megoldani; az egyes csoportok munkájára is nagy hatással volt az összehan­golt megyei tervezés. Megerősödött az érdekvédelem képviselete mindhárom városban. A mindig másutt megtartott me­gyei­ ülésekre meghívást kaptak a városi szociálpolitikai szervek ve­zetői is, s tájékoztatásuk révén, segítségükkel a egyéni problémájú tagság számos megoldódott, lett légyen az lakásügy, szociális gondozás, városi segélyezés vagy örökösödési ügy. A rendszeres találkozók ered­ménye, hogy mindhárom szerve­zeten belül megindult egy egész­séges kezdeményezés a csoportok nagyothalló tagságának közeledé­sére. Az idei év feladata, hogy számukra találkozókat szervezze­nek az egyes városokban. ' К и Hu­rá I is együ­ttm­­ű­ködes dél A megyén belüli együttműkö­kiemelkedő sikere és látvá­nyos formája a kulturális kap­csolatok fejlődése. A­­ megyei ve­zetőség már januárban elhatároz­ta, hogy a három csoport részvé­telével közös kulturális bemuta­tót szervez. Erre Mosonmagyaró­­várott került sor, a József Attila Kultúrházban. A soproni iskolá­sok Fazekas Lúdas Matyijét és bűvészmutatványokat, a győri színjátszók a Vándorkomédiások című színdarabot adták elő. több mint háromszáz fős nézőse­­­reg között a városi tanács és a Hazafias Népfront városi szerve­zetének számos vezetője is he­lyet foglalt, többek között Bedő János tanácselnök, és a népfront mosonmagyaróvári szervezetének elnöke is. A bemutatót meglepő siker fogadta, annál is inkább, mert a városban először került sor ilyen rendezvényre. A közön­ség tetszésnyilvánítása mellett,­­ őszinte elismeréssel nyilatkoztak az előadásokról a város vezetői, a bemutató után adott fogadáson. Itt zajlott le egyébként a díjki­osztás is; mindkét csoport népmű­vészeti kerámiavázát kapott, a ta­nulók pedig a mosonmagyaróvári üzemek ajándékcsomagjait. A ta­­­lálkozó egyúttal alkalmat adott a megyei vezetőségnek arra, hogy részletesen tájékoztassák a városi szervek képviselőit a szövetség munkájáról, céljairól, s a Győr- Sopron megyei csoportok tervei­ről. A közös bemutatókon kívül a kulturális együttműködés még sokféle lehetőséget kínál. A kul­­túrcsoportok tagjai év közben rendszeresen találkoztak egymás­sal, megvitatták és kicserélték tapasztalataikat, s mindezen túl szakmai fortélyokat, fogásokat is át tudtak adni egymásnak. Sokat jelentett, hogy a vezetőség min­dig tudta, mikor, hol, milyen da­rabbal készülnek­­ a győriek, a soproniak. Gazdag volt a 79-es év a széle­sebb kulturális kapcsolatokban is. A soproni iskolások bemutatót tartottak Vácott, Székesfehérvá­rott, Budapesten, Győrött, majd Zalaegerszegen és Mosonmagyar­­óvárott. S természetesen a jövő tervei célul tűzik a sor folytatá­sát. Fejlődő sportkapcsolatok A sport terén a megyei együtt­működés még nem teljes. A múlt évi szervezés az egyes csoportok rendezésére összpontosított, győriek gazdag labdarúgóprogra­­­mot bonyolítottak le. Kiemelke­dik ebből a Rába Kupa szervezé­se, amelyen hat csapat vett részt. Ezen kívül szerepeltek a szom­bathelyi és a zalaegerszegi cso­port kispályás labdarúgó tornáin is. A soproni kispályások a városi bajnokságban vettek részt. A sop­roni ünnepi hetek alkalmával megrendezték a Lővér Kupát. S ezen túl három labdarúgótalálko­zót bonyolítottak le a szomszédos burgenlandi szövetség csapatá­val. Az együttműködést rövidesen kiterjesztik a sportkapcsolatokra is. 1980-ra már tervbe vették egy megyei sportnap és találkozó ren­dezését, amelyen végre a megye két csapata is megmérkőzhet egy­mással. Soproni „statisztika” Szövetségünk központi elnöksé­ge, legutóbbi ülésén értékelte a soproni szervezet munkáját, s ez ad alkalmat arra, hogy a megye csoportjai közül a soproniakról külön is szót ejtsünk. Sajnos e cikk keretében nincs lehetőség arra, hogy részletesen bemutas­suk azt a sokrétű és minden te­rületen eredményes munkát, amellyel a soproniak méltán büsz­kélkedhetnek,­ de — ha szinte adatszerűen is — legalább ke­resztmetszetét szeretnénk fölvá­zolni múlt évi tevékenységüknek. Első helyen kell említést tenni tanfolyamaikról, amelyek a szak­mai munka gerincét jelentik. Kezdő és haladó csoportban fo­lyik a szájról olvasó tanfolyam. Háromhavonta versennyel, és dí­jazással ösztönzik a hallgatókat. Közismereti tanfolyamaik köz­véleménykutatás és csoportos kí­vánságok alapján választják te­matikájukat, igen széles skálán, a politikai kérdésektől a hivatali okmányok kitöltésének tudniva­lóiig. A tanfolyamok mellett nagy lá­­­togatottságúak a különböző szak­körök, az intarzia, a hímző, a sakk és a könyvbarát szakkör. Végül figyelemre méltó a már évek óta sikerrel végzett beszéd­hibajavító tanfolyam a tagok gyermekei részére. A kulturális tevékenység sokrétű. Külön kell szólni a szín­is játszó-, báb- és bűvészcsoportok­ról, amelyek nemcsak az orszá­gos rendezvényeken vesznek részt, hanem különböző ünnepélyek al­kalmával is műsort adnak. Igen kedvelt a tagok körében a „Gondolkozz gyorsan — felelj okosan!” címmel tartott vetélke­dők. Ezeket havonta tartják. Míg aktualitásuknak megfelelően tár­latlátogatásokat, r­ázi- és szín­házlátogatást és kirándulásokat szerveznek. Az érdekvédelmi munka is jól szervezett. A csoport képviseli tagjait rendőrségen, bíróságon, bizottságok előtt, házassági ta­nácsadáson és házasságkötések­kor, kórházakban, tanácsi hiva­talokban, s a város nyolc üzemé­ből rendszeresen kérnek jeltol­mácsot ABEO-tanfolyamokra, bri­gádértekezletekre. Fiataljaik is aktív szervezeti életet folytatnak. Az ifjúsági klu­­­bon belül működik politikai vita­kör, filmkör, több hobbykör. Rendszeresen tartanak ki­ mit­­tud­okat, parlamenteket, s részt vesznek az országos ifjúsági par­lamenten is. Új feladatként tűz­ték célul, hogy a városi alkotópá­lyázatokon kívül az országos pá­lyázatokon is részt vesznek. Az ifjúsági­­ klub védnöksége alatt folyik a sportmunka. A lab­darúgás mellett atlétikai verse­nyeket rendeznek, s élénk sakk és asztalitenisz iránti érdek­­­lődés. A csoport életéről szólva feltét­lenül ki kell emelni a tagság di­cséretes társadalmi hozzáállását. Maguk festik, szépítik a helyisé­geket, készítik a színpadi kellé­keket, vagy virágokkal díszítik a ház udvarát. A közelgő pártkong­resszus tiszteletére igen jelentős felajánlások születtek a soproniak részéről. S hogy mindez mit je­lent, érezteti a konkrét számadat is: 1919-ben a végzett társadalmi munka értéke közel tizenhárom­­ezer forint. Fokozott beilleszkedés Az együttműködés bővítése, a kapcsolatok elmélyítése mind a három csoport munkatervében fontos helyen szerepel. S nem vé­letlen, hogy a korábban évtize­dekig önállóan is jó eredmények­kel működő szervezetek gyorsan fölismerték a lehetőségben rejlő új forrásokat, s az eredmény sem váratott sokáig magára. Hi­­­szen az együttes munka, s a kö­zössé formált feladatok nemcsak új színt és frissességet jelentenek az abban résztvevőknek — nem közömbös, hogy a Győr-Sopron megyében élő hallássérültek álta­lános érdekvédelme tovább erő­södött, társadalmi beilleszkedésük fokozottabb megvalósulása vált lehetővé. S ez az eredmény már túllép a megye határain; az or­szágos célkitűzések közt a helye. PÉLDAMUTATÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS GYŐR-SOPRON MEGYÉBEN

Next