Hallássérültek, 1984 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1984-09-01 / 9. szám
4 HALLASSERÜLTEK B3S £K £ £ £ S 1084. SZEPTEMBER (Folytatás.) A másodízben megrendezett kulturális bemutató színvonalban felülmúlta az előző évit, bizonyítva, hogy a bemutatók nemcsak a vetélkedést, a szórakozást, hanem a tapasztalatcserét és az egymástól való tanulást is célozzák. A bemutató után született a döntés, hogy első ízben adják ki a kulturális vándorserleget, amit a soproni intézet nyert el sokoldalú, eredményes munkáért. Az október 22-én megtartott úszóversenyen az utánpótlás-nevelés állt fókuszban. Hisz a bukaresti siket-világjátékokon zömmel kaposvári alapszervből kikerülő tanulók alkották a csapatot, biztató eredményekkel. Ahogy nőtt kezdetben a tanulóifjúság részére tartott FIN-rendezvények sora, úgy szélesedett az ünnepi program, s növekedett a résztvevők száma. 1979 Az 1979. évi FIN-napokon több száz tanuló és dolgozó fiatal vett részt egy új kezdeményezés révén, Budapesten a felnőttek is bekapcsolódhattak a fiatalok ünnepi programjába. Az 1979. évi rendezvénynek a szép hagyományokon túl különös jelentőséget adott a nemzetközi gyermekév gondolata, melyet a szövetség tagsága a FIN keretében ünnepelt. Az ötödik éve megrendezésre kerülő találkozón 8 iskola vett részt. Az áprilisi versenyek Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán és a Siketek Budapesti Általános Iskolájában zajlottak. A gyermekrajz- és kézimunkapályázatra több mint 200 rajz érkezett hét intézetből. A díjazott munkákból a budapesti intézetben nyílt kiállítás. A kulturális bemutatón a rehabilitációs törekvések területén az egrieknek a „Kender születése” c. táncjátékával új rendezőipedagógiai megoldást mutattak be. Hallássérült és halló gyermekek közös produkcióját, amely nagy közönségtetszést aratott, de a zsűrinek is komoly munkát adott. Gondolatébresztés mellett rámutatott, hogy a társadalmi beilleszkedést már ebben a korban és ezen a területen is el kell kezdeni, hisz a kultúra talaján megérő közös sikerélmény ezt nagy mértékben elősegíti. A sportági vetélkedők közül asztalitenisz, sakk fiú-lány egyéni és csapatversenyre került sor. Versenyen kívül páros és vegyespáros mérkőzésekre is sor került. A találkozó folytatására 1979. július 1-2. között került sor Sopronban, ahol szakmaismereti vetélkedő és úszóverseny szerepelt a programon. A szakmaismereti vetélkedő színesen gazdag és összetett volt. Szakmákról (asztalos, szabó, lakatos, könyvelő) készült filmekből, szájról olvasásból, szakrajzi és szakismereti részből állt, valamint alapvető balesetvédelmi anyagból. A figyelem felfrissítését szolgálták a közbeiktatott hangulatos, és mindenkit elszórakoztató játékok, kulcsakasztó verseny, tejszínverés és képösszerakó verseny. A leányok gyakorlati feladata volt minta után babaruha elkészítése. A fiúknak kaput kellett csinálni. Az úszósport népszerűsítését, megkedveltetését szolgálta, hogy ebben az évben A—В kategóriában nyertek beosztást az iskolák, így a versenyzők tudásbeli szintje kiegyenlítődött és egyenrangúvá vált a verseny. Ezzel egyidőben a versenyzők részvételi száma is megduplázódott. A gyermekévi rendezvényre a koronát a szövetség által biztosított, kéthetes külföldi táborozás jelentette. Az éves rendezvénysorozat első helyezettjei, 10 gyerek az NDK-beli Wiprában vett részt bolgár, cseh, lengyel, román, NDK-beli gyerekek társaságában táborozáson. A repülőút, a számos kirándulás, a sokféle vetélkedő, a különböző sportágakban történő versengés nemcsak egész életre szóló élményt, hanem komoly helytállásról tanúbizonyságot tett. Méltón képis viselték a magyar szövetséget és az egyes iskolák hírnevét. Visszapillantva az elmúlt 5 év FM-rendezvénysorozatára, elmondhatjuk, hogy azok pozitívan segítették elő fiataljaink személyiségfejlődését, és ezen keresztül társadalmi beilleszkedésük mind teljesebb megvalósulását. 1980 A rendezvények kiterebélyesedését az 1980-as év hozta. A jól sikerült versenyek két új területtel bővültek. Az OKBT rendezésében a KRESZ, a Siketek Testnevelési Sportszövetsége részéről atlétikai versenyszámokkal. A házigazda szerepét betöltő egri intézet így ebben az évben az ország gyermekeinek második otthonává vált. IV. 23-án asztalitenisz, sakk, rajz, V. 17-én KRESZ- és úszóversenyek voltak, VI. 15-én kulturális bemutatóra látogattunk. VI. 8-án Szegeden került sor az I. országos atlétikai bajnokságra. E rendezvénysorozatokból az első ízben megrendezendő KRESZ-vetélkedő emelkedik ki. Az OKBT összeállítása alapján, elméleti ismeretekből, ügyességi, szabályossági, szerelési versenyből állt. Legizgalmasabb a szabályossági pálya feladatainak teljesítése volt. A felépített utcák során sok tábla, útburkolati jel, jelzőlámpa között kellett szabályosan közlekedni. A verseny értékelésénél bebizonyosodott, hogy a résztvevők valamennyien alapos közlekedési szakismerettel rendelkeznek. Ezt bizonyította, hogy 13 versenyző kapta meg a segédmotor-vezetői jogosítványyt A sportélet fellendítését és a szabad idő további hasznos felhasználását jelentheti az atlétizálás. A tehetséges sportolók e területen is bizonyíthatnak, ha azt kitartóan, tudatosan űzik — erre biztattak az elért eredmények. A szakemberek feladata a tehetséges fiatalok további felkarolása, kipallérozása. Ezt bizonyította az I. országos atlétikai verseny. Az itt feltűnt tehetségek közül — Balogh Imre, Orosz György, Tischler Imre —, Orosz György az 1981. évi kölni világjátékokon az 1500 m-en a középdöntőbe verekedte magát, és a világranglista 16-os mezőnyébe került. E rendezvény eredményei is bizonyították ,hogy a találkozásoknak és az éves, rendszeres munkának megvan a gyümölcse. 1981 A szövetség a FIN hagyományait folytatva, 1981-ben is meghirdette a „A rokkantak rendezvénysorozatot nemzetközi éve” jegyében. . Az iskolák kérésére ismét bővült a szervezés sora. Először rendezték meg a hallássérült általános iskolai tanulók részére a kispályás labdarúgó és kézilabdaversenyt, így a 8 féle versenye ágnak: sakk, asztalitenisz, rajz, KRESZ, atlétika, kulturális vetélkedő, tanulmányi verseny és labdajátékoknak a váci HKI, Debrecen, Sopron, Budapest adott otthont. A nyitóünnepségekre március 7—8-án, a váci HKI-ban került sor, ahol a kézimunka és gyermekrajzpályázat kiállítása mellett sakk- és asztalitenisz versenyekre került sor. A gyermekrajzkiállításra 132 pályamű érkezett a különböző kategóriákban. Különösen szép alkotásokat hozott a váci HKI. Április 4-én Debrecen köszöntötte a kulturális vetélkedő és úszóverseny résztvevőit. A közlekedésbiztonsági vetélkedőre Sopronban került sor április 17-18-án, amelyet szakmai tanácskozás követett. „Hallássérültek a közlekedésben” címmel az OKBT részéről Fábián Lajos alezredes a helyes és szabályos közlekedésre nevelés fontosságáról beszélt, különös tekintettel a hallássérültekre. Szakály Ernő az iskolák feladatait vázolta a közlekedési szabályok megtanítása és a közlekedési morál kialakításához. Petó Kornélia e feladatokat a tantervi célkitűzések összefüggésében boncolgatta. Május 9-én, a BVSC Szőnyi úti pályáján került sor a labdajátékok döntőjére, ami bővelkedett izgalmakban. Vérbeli kupameccsek voltak, ahol a parádés védéstől a mesteri szerelésig, a megálmodott szabadrúgástól parázs vitáig, bíróverésig minden a belefért a forgatókönyvbe. A gólkirályi címek és a helyezések eldöntése után mindenki megbékélten távozott. Május 29-én a Sopronban megrendezett atlétikai verseny után került sor a rokkantak évének tiszteletére indított versenysorozat bezárására. Az összesített eredmények alapján az első díjat, az Úttörő Szövetség Országos Elnökségének ajándékát (10 ezer Ft) Eger, az Állami Ifjúsági Bizottság nagydíját (ötezer Ft) Sopron a harmadik díjat, a Hallássérültek Nemzetközi Sportbizottsága nagydíját (kétezer Ft.) Budapest nyerte el. Ezzel a rokkantak nemzetközi éve tiszteletére rendezett versenysorozat véget ért. 1982 Az 1982. évi alapszerv-vezetői értekezleten az elmúlt évi tapaszatalatok alapján több iskola kérte rendezvények összevonását vagy kedvezőbb időben való megrendezését. A kérés mellett azonban hangsúlyozták, hogy a versenyágak sokodalúan fejlesztik gyerekeink személyiségét, ügyességét, alkotókedvét. A labdajátékok varázsáról lemondani egyik gyermek — de felnőtt — sem kíván! Akkor hogyan tovább? Az átszervezésre, tehermentesítésre szükség volt. Elmaradt az önálló asztalitenisz, úszó, atlétikai verseny. Helyette kísérletképpen összevont formát, „négytusa versenyt” rendeztek, mely úszás, lövészet, atlétika, ügyességi kerékpározás számokból állt. Tehát egy alkalommal lebonyolítható volt. A labdajátékok és sakkversenyek döntőit területi selejtezők előzték meg. Így az 1982-es évi FIN-program keretében a fiatalok az alábbi területeken mérhették össze tudásukat: gyermekrajz, kézimunkakiállítás, kulturális vetélkedő, sakkverseny, leány kézilabda, fiú kispályás labdarúgás, négytusa verseny, KRESZ-vetélkedő, meghívásos verseny atlétikában, úszásban. Színhelyek: Budapest, Debrecen, Sopron városok voltak. A budapesti intézet kezdeményezésére ez évben először került sor röplabda versenyküzdelmekre, amelyen 3 intézet, Vác, Budapest és Sopron vett részt. Az összetett négytusaverseny ugyan komoly terhelést rótt versenyzőkre, de dicséretükre legyen mondva: a 72 induló jó állóképességről tett tanúbizonyságot, így színvonalas fej-fej melletti küzdelmet hozott a találkozó, ahol egyéni értékelés volt. A meghívásos úszó- és atlétikai versenyen érdemleges eredmény nem született. A KRESZ-vetélkedő újabb sikere bizonyította, hogy 3 év alatt hogyan vált egységessé az elmélet és a gyakorlat a hallássérült gyermekek tudatában. A verseny során céltudatosan végrehajtott szabályossági feladatok bizonyították, hogy az elmélet és a gyakorlat a gyerekek nagy többségénél közelebb került egymáshoz. A labdajátékok során bevált a területi selejtező rendszer. A döntőre való utazást ma senki nem érzi plusz tehernek. 1983 Az új út keresése korán sem zárult le 1983-ban. Tovább tömörítették a szövetség vezetői a találkozókat, és egyben új lehetőségeket is biztosítottak. Az 1983-as FIN-rendezvény Debrecenben, márc. 20—21-én úszóverseny, asztalitenisz, sakkverseny, rajzpályázat megtartásával vette kezdetét. Április 23-24-én, Szegeden KRESZ- és első ízben „honvédelmi versennyel” folytatódott a vetélkedő. A labdajátékok rendezői jogán Vác (labdarúgás) és Szeged (leány kézilabda) osztozott. Várakozással tekintettek az MHSZ által rendezett I. országos honvédelmi verseny elé, amely lövészetből, akadályversenyből és kézigránátdobásból, célbadobásból állt, egyéni és csapatverseny szintjén. A verseny lövészettel indult. A kezdeti izgalom hamar oldódott a nagyfokú fegyelmezettség és a szép eredmények láttán. A biztonság maradéktalan volt. Valamennyi lőállásnál szakemberek segédkeztek. Majd akadályverseny következett, amely 400 távon belül akadályfutásból, tömbészetből és gránátdobásból tevődött össze. • A pályabíróként közreműködő katonák már verseny közben kinyilvánították véleményüket a pajtások sportszerűségéről, küzdőképességéről. Végül a gránáttal történő célbadobás hozta meg a legtöbb sikerélményt jelentő telitalálatot. A akadályverseny, a lövészet, a gránátdobás nevelési hatása nagy. Valamennyi fokozza az önfegyelmet, a figyelmet, az akaratot és szorgalmat, kitartást és céltudatosságot, a nehézségek leküzdeni tudását. Egyben a tantervi feladatként megjelölt honvédelmi ismeretek elsajátításának ad szilárd és komoly támaszt, hisz a tanultakat az országos versenyen gyümölcsöztetheti. Hogyan tovább ? Röviden ennyit az egyes évek szervezési gondjairól és kiválasztott versenyágak tudatosságáról, amelyek mind hivatva vannak segíteni az oktató-nevelő munkát, és hozzájárulni a siket gyermek személyiségfejlődéséhez, a sorstársi közösségek kialakulásához. Az elmúlt tíz év története tükrözi a törekvések, próbálkozások eredményeit. Ma, amikor visszapillantunk ezen eseményekre, mérlegre tesszük a tíz év munkáját, választ kapunk, melyik vetélkedő vonzotta a gyerekeket legjobban, mi segítette a tanulmányi munkát, a közéletiségre való felkészülést, mit tudott a további életvitelben a legjobban hasznosítani. A rendezvények sikere, élménye alapján kell folytatnunk a további útkeresést az iskolák és alapszervi munka között. A hozzászólások segítenek majd bennünket, hogy a sport, kultúra, tanulás, ismeretszerzés, milyen részarányban szerepeljen az elkövetkezendő évek rendezvényi tervében. Mit kell minden évben, és mit kell szakaszonként — 2 év — megrendezni. A FIN tíz évének története igazolja, hogy milyen jelentős szerepet játszott és játszik a siket gyerek személyiségformálásában, helytállásában, társadalmi rehabilitációjában. (Vége.) ★ A fenti előadás 1084. március 15-én, a soproni szakmai tanácskozáson hangzott el. Következő lapszámunkban az előadáshoz kapcsolódó korreferátumokat fogjuk ismertetni. Szakály Ernő iskolaigazgató (Sopron) : A FELSZABADULÁSI IFJÚSÁGI TÖRTÉNETE (2.) NAPOK Zászlófelvonás Sopronban, 1984. március 15-én Vendégek a soproni megnyitóünnepélyen Az 1984-ben, Sopronban tartott EMI-rendezvények vevői fiatal részt-