Hallássérültek, 1986 (37. évfolyam, 1-12. szám)

1986-01-01 / 1. szám

XXXVII. ÉVFOLYAM, 1986. JANUÁR kc^v~i A HALLÁSSÉRÜLTEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA án Az országgyűlés december 20- és 21-én tartotta téli ülés­szakát, melynek napirendjén • a következő törvényjavaslatok sze­repeltek:­­— az alkotmány és a válasz­tási törvény kiegészítése; — a népgazdaság VII. ötéves terve; — a Magyar Népköztársaság 1986. évi költségvetése; — a tanácsok 1986—1990. évi középtávú pénzügyi terve. Az Országgyűlés az előterjesz­tett törvényjavaslatokat elfogad­natásra fordítható eszközök 8-11%-kal növekedjenek. Az ipar termelése 14-16%-kal, a nemzeti jövedelemhez való hoz­zájárulása ennél gyorsabban emelkedjen. Az építési-szerelési teljesít­ményt 12-15%-kal kell emelni. A mezőgazdasági termékek ter­melését — a korábbi öt évhez képest — 7-10%-kal kell nö­velni. A gabonatermelés 1990-ben kb. 17,5-18 millió tonna legyen. A lakosság egy főre jutó reál­­jövedelmét öt év alatt 9-11%-kal vel kell felhasználni. A tervidő­szak elején jegybankból és üz­leti bankokból álló bankrend­szert kell létrehozni. Az árak kialakításában a ke­reslet-kínálati viszonyok kiegyen­súlyozottsága javulásának üte­mében erősíteni kell a piac sze­repét. Az árszínvonal emelkedé­sét fékező állami politikát kell folytatni. Ezt szolgálja a gazda­sági hatékonyság és egyensúly javítását előtérbe állító általá­nos gazdaságpolitika, az ár- és pénzügypolitika, valamint a piaci KIEGÉSZÍTETTÉK ALKOTMÁNYUNKAT ÉS A VÁLASZTÁSI TÖRVÉNYT Az Országgyűlés elfogadta a Magyar Népköztársaság­­ 11. ötéves tervét HOGYAN ALAKUL AZ ORSZÁG 1986. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE? 1a. Az alábbiakban röviden, ki­vonatosan ismertetjük a törvé­nyek kiegészítését, illetve a VII. ötéves tervről szóló törvényt. ★ Az alkotmány és a választási törvény kiegészítése az országos választási listán a megválasztott képviselő megüresedett helyének betöltésével kapcsolatos. Az új szabályozás a közvetett választás sajátos formája. E szerint az or­szágos választási listán megvá­lasztott képviselő megüresedett helyére — a Hazafias Népfront Országos Tanácsának jelölése alapján — az Országgyűlés vá­laszt képviselőt, a megüresedést követő egy éven belül. ★ A VII. ötéves tervről szóló tör­vény bevezető része meghatároz­za a népgazdaság fő feladatait: „Az elért eredményekre alapoz­va és a változatlanul nehéz kül­gazdasági körülményeket figye­lembe véve, az 1986—1990 közötti évekre szóló népgazdasági terv fő céljai: a termelés hatékonysá­gának erőteljes fokozása, a mű­szaki haladás gyorsítása, a gaz­daság külső és belső egyensú­lyának további megszilárdítása, a gazdasági fejlődés ezeken ala­puló élénkülése, a lakosság élet­­színvonalának érzékelhető növe­lése és az életkörülmények to­vábbi javítása.” A törvény a továbbiakban hangsúlyozza: „Fejleszteni és kor­szerűsíteni kell az ország terme­lőerőit, gyarapítani a nemzeti va­gyont, emelni a gazdaság műsza­ki színvonalát és a lakosság élet­­színvonalát, javítani az életkö­rülményeket. A kölcsönös elő­­­nyök alapján bővüljenek a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok. Erősödjön hazánk védelmi képes­sége.” A gazdasági növekedés ütemét fokozatosan élénkíteni kell. A nemzeti jövedelem öt év alatt 15-17%-kal növekedjen. A nem­zeti vagyont 12-15%-kal kell gya­rapítani. Javítani kell a lakosság élet­­színvonalát. A lakossági felhast­kell növelni. A lakosság fogyasz­tása 8-10%-kal emelkedhet Javítani kell a lakáskörülmé­nyeket. Arra kell törekedni, hogy 320-340 ezer, többségében szemé­lyi tulajdonú lakás épüljön fel. A tervidőszak második felében növelni kell az állami bérlaká­sok építésének arányát. Főleg a szociálisan kedvezőtlen helyzetű fiatal házasokat, a többgyerme­kes családokat, továbbá más rá­szoruló rétegeket szükséges bér­lakások juttatásával, helyi támo­gatási eszközökből támogatni. Az egészségügyi és szociális el­látás színvonalának emelése ér­dekében a fő feladat az egész­ségügyi ellátás javítása, a tech­nikai feltételek korszerűsítése, a szociális és családsegítő tevé­kenység fejlesztése, valamint az egészségügy irányítási-érdekelt­ségi rendszerének módosítása. A járó- és fekvőbeteg-ellátásban gyorsítani kell a gép- és műszer­állomány fejlesztését. Népesség­politikai céljainkkal összhangban nagyobb figyelmet kell fordítani a csecsemőhalandóság elleni küz­delemre. A bölcsődei elhelyezé­sek iránti igényeket közel teljes körűen kell kielégíteni. Javítani szükséges az idős korúak szerve­zett házi gondozásának feltéte­leit. Bővíteni kell az idős korúak napközi otthonainak számát, to­vábbi elhelyezési lehetőségeiket szociális otthonokban, gondozó­házakban, nyugdíjasházakban. Az eddigieknél nagyobb társadalmi figyelem szükséges a lakosság — főleg az ifjúság — egészsé­ges életmódjának elősegítésére. A pénzügypolitika fő feladata, hogy a jövedelemfolyamatok ala­kításán keresztül segítse a nép­gazdaság hatékony fejlődését, kül­ső és belső egyensúlyának továb­bi javítását és megszilárdítását. A tervidőszakban ki kell dol­gozni és a szükséges feltételek megteremtésekor meg kell való­sítani az adórendszer lényeges korszerűsítését. Az állami költ­ségvetésből származó eszközöket minden területen a hatékonyság követelményének érvény­esítése­­ a viszonyok fejlesztése. Az árszín­vonal emelkedését fékező állami politika az árak emelkedését ki­váltó tényezőket gazdasági esz­közökkel mérsékelje, lehetőleg anélkül, hogy a gazdaságirányí­tási rendszer működésének ha­tásosságát tompítaná. Ezekkel az eszközökkel jót kell elérni, hogy a fogyasztói árszínvonal emelke­désének üteme érzékelhetően mérséklődjön. A jövő évi költségvetés bevé­telei 9%-kal, kiadásai 10%-kal emelkednek, a hiány 23 milliárd forint lesz. Az Országgyűlés kötelezi az ál­lamigazgatási szerveket és fel­hívja a gazdálkodó szervezeteket, hogy következetesen hajtsák vég­re a törvényben rögzített célkitű­zéseket. Az Országgyűlés hasonló felhívással fordul a társadalmi és érdekképviseleti szervekhez és az állampolgárokhoz, kérve ak­tív közreműködésüket a törvény­ben foglaltak megvalósításához. . ★ Óvári Miklós, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a KB titkára a VII. ötéves tervvel kap­csolatban kifejtette: „Politikai, gazdasági ideológiai és erkölcsi erőforrásaink számba­vétele lehetővé teszi, hogy az új ötéves tervidőszak kezdetén ne csak új feladatokról, hanem új reményekről is beszélhessünk. Tudjuk, hogy a tervektől, a re­ményektől a megvalósulásig hos­­­szú és nehéz út vezet. ‘Egység­ben,, összefogva végig tudunk menni ezen az úton.” Kérjük szövetségünk tagjait, tisztségviselőit, társadalmi mun­katársait, hogy aktívan működ­jenek közre a tervfeladatok meg­oldásában. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a hallássérült em­berek magukévá teszik az új tervidőszak célkitűzéseit és te­hetségükkel, szorgalmukkal — miként eddig is tették — hoz­zájárulnak országunk további gyarapításához. Dr. Bottyán János ★ ★ ★ 41 ÉVE SZABADULT FEL MAGYARORSZÁG FŐVÁROSA Diadalmas nap volt. 1945. feb­ruár 13-án Moszkvában 324 lö­­veg 24 össztüze adta hírül a vi­lágnak, hogy Budapest felszaba­dult. A 108 napos, ádáz küzde­lem után a szovjet csapatok előtt megnyílt az út Bécs, majd a végső győzelem felé. Azután, hogy a főváros pesti oldala január 17-én felszabadult, a szovjet hadvezetőség a lakosság szenvedéseinek elhárítására, az emberek életének, a főváros ér­tékeinek, műemlékeinek védel­me érdekében, parlamentereik ál­tal fegyverletételi ultimátumot intézett az ellenséghez. A realitást, a józan emberi észt meghazudtolva, a fasiszta hadvezetőség válasza az volt, hogy a parlamentereket gyaláza­tos módon meggyilkolták. Megkezdődött, illetve folytató­dott Buda, a főváros teljes fel­szabadítása, a második világhá­ború egyik legszörnyűbb csatája. Egy korabeli haditudósító írta azokban a napokban: „Ez egy rettenetes csata, Sztálingrád óta páratlan. Minden házért, min­den szobáért harc folyik. Az ut­cákat, tereket és udvarokat hol­tak borítják. Az egész várost a por és a hamu fátyla takarja...” A fasiszták a budai hídfőben négy védelmi gyűrűt alakítottak ki s még hevesebben, elkesere­detten védekeztek, mint Pes­ten, mégis, csak két választásuk maradt már: vagy megadják ma­gukat, vagy megkísérlik a kitö­rést, ami egyenlő volt az ön­­gyilkossággal. Az utóbbit válasz­tották. Kegyetlen, iszonyatos here dúlt. A fegyverek csak az 1945. február 13-i virradóra hallgattak el. A szovjet csapatok teljes egé­szében felszabadították Budapes­tet. A szocializmus, a szabadság eszméinek hordozói, az emberi­ség kemény harcosai diadalmas­kodtak a zsarnokság felett. Az üszkök, romok helyén meg­kezdődhetett a főváros újjáépí­tése, sok-sok szenvedéssel, de bi­zakodással. Újjáépültek a házak, hidak, gyárak, a műemlékek se­beit begyógyították. Új élet kez­dődött Budapesten. Tisztelettel és kegyelettel adó­zunk azon szovjet emberek iránt, akik életüket és vérüket áldoz­ták szeretett fővárosunk szabad­ságáért. Dr. B. J. Gábor Andor: BUDAPEST A pince mélyéből, nyirkos homályból Napfényre vánszoroghatsz városom, Vértől vörös, koromtól fekete Orcáidat könnyemmel hadd mosom. Örömkönnyemmel, mert láncod lehullt, Szabadság fénylik sápadt homlokodra, Rabszolgatartóid holtan hevernek, Nem védi őket már barlangok odva. ★ Mint a legendák főnix-madara, Úgy kelj ki hamvaidból . . ., Színed legyen megújhodás színe, Mit rád szabadság hajnalpírja fest, Gyógyítsd be száz tépettszájú sebed, Erős légy, hogy megállhasd bosszúdat, Hogy hóhérjaid hulláin keresztül Megnyisd a szebb jövő felé utad.

Next