Hargita, 1969. október (2. évfolyam, 232-258. szám)
1969-10-19 / 248. szám
[Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP «AMI ti Militi «&IMSOITS * MSNÖ *ÉmÖ» RAFN AP 4 A II. évfolyam 248 (516) szám 1960. október 19.1 Ara 30 bani • • MINDEN ERŐVEL ! KlimtsZEIÉDN Hogy gond nélkül várhassuk a telet A vetési munkálatok befejezése után is még nagyon sok a teendő az mtsz-ek portáján. Több helyen még boglyákban ,szárad a gabona a földeken, kellene csépelni, szalmát préselni és elhordani, hogy szabaduljon a terület az őszi mélyszántás elvégzésére (eddig egynegyedét végeztük el). Biztosítani kell az istállótrágya kihordását is. Ezért helyénvaló lenne, a gépesítési szakemberek véleménye szerint, minél hamarabb behordani a kaszával levágott gabonát osztagokba, mert úgy könnyebb a cséplése és az egyébként foglalt területeket föl lehetne szántani. A csíktaplocai mtsz határában például mintegy 40 ha területet foglalnak el a boglyák. De figyelmeztet a 2 732 ha töretlen kukorica, az 1 588, illetve 1184 ha kiásatlan burgonya és cukorrépa. Várjunk még a pihenővel, a lazítással. Igaz, túl vagyunk már a zömén, de egy lendülettel, közös összefogással összpontosítsunk minden rendelkezésünkre álló erőt, hogy a még alkalmas jó időben be is fejezhessük a kapások begyűjtését. . Biztosítsunk megfelelő számú munkaerőt a szedésre, törésre, elegendő fogatot a hordásra, szervezzük meg úgy a munkát, hogy aztán gond nélkül várhassuk a telet. Évek óta sikeresen rajtolnak az őszi kampányban az állami mezőgazdasági vállalatok. Ez évben is kedvező időjárási feltételek mellett idejében végeztek a betakarítási, vetési munkákkal. Az egész évi erőfeszítések jól megérdemelt eredményeket szültek. Pleşa Emil, a gyergyószárhegyi Állami Mezőgazdasági Vállalat főmérnöke, akitől a sikeres őszi munkákról, valamint a téli előkészületekről érdeklődtünk, megelégedéssel sorolja a terméseredményeket. Még szebbek lennének, ha a tavaszi időjárás nem lett volna annyira kedvezőtlen. De így is hektáronként átlag 2 700 kilogramm búzát, 2 300 kiló rozsot, 2 200 kiló árpát, 1 400 kiló zabot (az gyengébb) és a megmaradt 47 hektárról átlag 23 ezer kilogramm őszi burgonyát takarítottunk be. — Ha összehasonlítjuk a környékbeli mezőgazdasági termelőszövetkezetek eredményeivel, akkor ezek a mutatók jelentősen magasabbak. Pedig azonosak az éghajlati- és talajviszonyok. Milyen módszerekkel sikerült elérniük a fenti terméshozamot? — A gabonaféléknél vigyáztunk, hogy kellőképpen megtrágyázzuk a földeket. A természetes trágya mellett, külön gondot fordítottunk a műtrágyázásra (300 kilogramm szuperfoszfát plusz 400 kiló aramóniumnitrát hektáronként). Optimális időben vezettünk és a begyűjtési munkával rövid idő alatt végezhettünk. Kombájnok, utánuk szalmaprés, s napok alatt betakarodtunk a mezőről. Jelenleg az őszi mélyszántási munkák folynak. 630 hektár szántását terveztük, hogy optimális magágyat biztosítsunk a tavaszi vetésnek. Visszatérve a termelőszövetkezetekre, a mérnök elvtárs szerint mi az oka, hogy itt alacsonyabbak az eredmények? Elhanyagolják : a; trágyázást, kevés ’ műtrágyát, és a még kevesebb természetes' trágyát szórnak szét. A többi ok: a munkaszervezésben keresendő. Későn készítik elő a talajt és a munkák minősége nem a legmegfelelőbb, épp az ellenőrzés hiánya miatt, s ami különösen csökkenti a terméseredményeket, a növényápolási munkákkal megkésnek, vagy el sem végzik. Jó szervezéssel, különösen a gépi erő maximális értékesítésével, kihasználásával segíteni lehetne a bajokon. — Milyen előkészületek történtek a téli állattartásra? — 3 600 tonna van a tárolóban, 1 500 tonna zöldtömeget silóztunk, 1 000 tonna répaszeletet, s ezek mellett jelentős mennyiségű abraktakarmánnyal rendelkezünk.Elégséges" az "állatok " etetéséhez. Különös gondot fordítunk a tehenekre. A 178 tehén napi átlagos tejhozama 12—12,5 liter egyedenként. A 3 200 literes tervezett tej- BÁLINT ANDRIS TANULJUNK a szari állami mezőgazdasági vállalattól ! 12 literes napi tejhozam Jó munkaszervezés (Folytatás a 2 oldalon) . :a Szórakozva akarja bővíteni ismereteit ? • Olvasni akar megyénk legnagyobb íróinak, költőinek műveiből? • Szeretné látni megyénket képzőművészeink alkotásaiban? Ili esküi matginiírni ! HARGITA KALENDÁRIUM-ot Siessen eszeresni, amíg Lapható ! 272 oldal ára 10 lej Nicolae Ceauşescu és Ion Gheorghe Maurer elvtársak látogatása Indiában Szombat délelőtt Nicolae Ceauşescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke és Elena Ceauşescu elvtársnő, Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke és Elena Maurer elvtársnő, Corneliu Manescu külügyminiszter, Cornel Burtică külkereskedelmi miniszter és más hivatalos személyek társaságában Bangaloréből Bombaybe utazott. Mysore állam fővárosának repülőterére, amelyet akárcsak az érkezés napján a két ország állami zászlói díszítettek, a román vendégeket kikísérte Samanath Iyer kormányzó, feleségével és Paul Veerendra, a helyi kormány miniszterelnöke. Ott voltak, hogy elbúcsúzzanak a vendégektől, a helyi kormány és a Bangalore városi tanács egyes tagjai, indiai tábornokok és törzstisztek. A vendégeknek virágfűzérekkel kedveskednek. Elhangzott Románia és India állami himnusza. Az Államtanács elnöke ellép a repülőtéren felsorakozott díszőrség előtt, majd melegen elbúcsúzik az indiai hivatalos személyektől. A román államvezetők különrepülőgépe 1 óra 40 perces repülés után leszáll Bombayben, India második és a világ egyik legnagyobb városában (4 660 000 lakos). Itt is ünnepi hangulat uralkodik, akárcsak mindenütt, ahová a román vendégek megérkeztek. A légi kikötő fő épületén román és indiai zászlók lengenek. A repülőgépből kiszálló Nicolae Ceauşescu elnököt és feleségét, Ion Gheorghe Maurer miniszterelnököt és feleségét P. V. Chenan, Maharashtra állam kormányzója fogadja, feleségével, valamint D. S .Desai, a helyi kormány helyettes miniszterelnöke. Ezután a román vendégeknek bemutatják Maharashtra állam kormányának tagjait és más közéleti személyiségeket. A díszőrség megszemlélése és a két ország állami himnuszának elhangzása után a román vezetők a kormányzói palota, bombayi szálláshelyük felé veszik útjukat. Délután Nicolae Ceauşescu és Ion Gheorghe Maurer elvtársak, valamint a kíséretükben levő hivatalos személyek megtekintették a trombayi atomkutató központot, amely Bhabhanak, a híres indiai atomtudósnak a nevét viseli. A hivatalos gépkocsisor áthalad Bombay fő sugárútjain. A város valóságos hangyabolynak tűnik. Az utcákon, mialatt a hivatalos gépkocsisor a peremvárosok felé közeledik, számos építőtelep látható, új tömbházak épülnek amelyek átveszik az indiai külvárosokra , jellemző viskók helyét. Nyilvánvalók a sikerek, amelyeket az indiai nép a hosszas gyarmati uralom maradványainak felszámolásában ért el. Erről tanúskodnak a Trombay negyedbeli korszerű iparvállalatok: olajfinomítók, vegyiüzemek, a hőerőmű stb. Itt működik a Bhabha atomkutató központ is. A vendéglátók ismertetik a román államvezetőkkel ennek a korszerű tudományos kutatóközpontnak a tevékenységét. Az intézet, amelyet Bhabha, a neves tudós alapított és hosszú évekig vezetett, a nukleáris energia békés alkalmazásának lehetőségeit kutatja. Az intézet elméleti és gyakorlati kutatásokat folytat a fizika, a vegyészet, a biokémia, az orvostudomány stb. terén. Ezután Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke és a Minisztertanács elnöke megtekinti az intézet néhány osztályát, ahol részletes felvilágosításokat kapnak az indiai atomtudósok törekvéseiről. A román államfő ezután hosszasan elbeszélgetett a vendéglátókkal, érdeklődött a központ tevékenységéről, gratulált dolgozóinak eredményeihez. Este a bombayi Raj Bhavan palotában dr. P. V. Cherian, Maharashtra állam kormányzója és felesége vacsorát adott Nicolae Ceauşescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke és Elena Ceauşescu elvtársnő tiszteletére. A vacsora meleg, baráti légkörben folyt le. Nicolae Ceauşescu elnök és P. V. Cherian kormányzó a két állam sokoldalú kapcsolatai további fejlődésére, a román és az indiai nép barátságára, a jelenlevők egészségére ürítette poharát. A vendégek befejezésül műsoros előadást néztek végig, amelyen indiai dalok és táncok felelevenítették az országnak ezen a részén élő lakosság hagyományait és népszokásait. Befejeződött Nicolae Ceauşescunak, Románia Szocialista ,■Köztársaság Államtanácsa elnökének és feleségének, Ion Gheorghe Maurernek, a Minisztertanács elnökének és feleségének látogatása. A román vendégek vasárnap reggel hazautaznak a vendégszerető Indiából. A két ország vezetői között lefolyt hivatalos megbeszélések, a látogatás során kötött jelentős egyezmények, a román vendégek rendkívül meleg fogadtatása mind az indiai vezetők, mind az ország népe részéről a látogatás teljes sikerét szemlélteti. A látogatás lehetővé tette a két ország jobb kölcsönös megismerését, előmozdította a román és az indiai nép közötti sokoldalú együttműködési kapcsolatok és baráti érzelmek fejlődését. Az államok közötti egyetértési és együttműködési kapcsolatok meghonosítása — a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartásának, a belügyekbe való be nem avatkozásnak, a jogegyenlőségnek és a kölcsönös előnyöknek a szent elvei alapján — biztosítja a világbéke és biztonság szilárdításához szükséges nemzetközi légkört. Minisztertanácsi határozatok az új fizetési rendszer kikísérletezésének általánosításáról a nemzetgazdaság más ágaiban Villamos- és hőenergiai ág Azoknak az eredményeknek az alapján, amelyeket a Villamosenergia-ipari Minisztérium irányítása és ellenőrzése alatt álló reprezentatív egységek értek el, a Minisztertanács határozattal jóváhagyta ez év november 1-től az új fizetési rendszer kikísérletezésének általánosítását és a fizetések emelését a villamosenergiát termelő, szállító és elosztó összes vállalatokban. A határozatnak megfelelően a villamos- és hőenergia ágazatban dolgozó munkások, mérnökök, közgazdászok és tisztviselők fizetését átlag 8,8 százalékkal emelik; a kis fizetések 1967-ben végrehajtott emelésével az átlagos növekedés 8,9 százalék lesz. E fizetésemelésben több mint 40 000 alkalmazott részesül; ezeknek jövedelme évente mintegy 65 millió lejjel nagyobb lesz, mint 1967. augusztus 1 előtt. Az iparág sajátossága szerint alkalmazott új fizetési rendszer ösztönzi a vállalatok munkaközösségeit a munka termelékenységének növelésében, a fogyasztók megfelelő minőségi színvonalon történő villamos- és hőenergia ellátása folytonosságának biztosításában, így a villanyerőművek dolgozói közvetlenül érdekeltek a gépcsoportok napi ütemtervének tiszteletben tartásában, abban, hogy ezek a gépcsoportok az országos energetikai diszpécser megállapította paraméterek szerint működjenek, a rongálódások elkerülésében, abban, hogy ne haladják túl a tervezett termelési költségeidet és a fogyasztási normákat, mivel a díjszabás szerinti fizetés teljes folyósítása ezeknek a mutatóknak a teljesítésétől függ. Az áramszállító és -elosztó vállalatok alkal (Agerpres) (Folytatás a 2. oldalon) Megújította előfizetését? A CHorning rendszeresen tájékoztatja olvasóit megyénk mindennapi életéről, terveiről, gondjairól, eredményeiről. Ha nem akar elmulasztani egyetlen számot sem, idejében fizessen elő lapunkra ! Miközben színházi szakemberek még jobbra-balra nyilatkoznak, fogadkoznak az új színházi évadban, a vezetőség pedig törekvéseiről vall amilyen a vezetés, olyan a színház is, a kritikusaink viszont már kinézték maguknak az első ebédet, arról a csodálatos étlapról, amit szaknyelven műsortervnek hívunk, talán nem lesz érdektelen egy pillantást vetni , egy olyan város színpadára, mely hivatásos színtársulattal nem rendelkezik. Az amatőr játszás vérszegény, s a közönség kiszolgáltatottja az évszakok szeszélyének, illetve a színházak pénzügyi állapotának: azt néz meg, amivel jönnek, és nem azt, amit szeret, vagy megnézne, konyhanyelven szólva: azt eszik, amit elébe tesznek, és eszi, nem eszi , nincs más. A város: Csíkszereda. Közel húszezer lakosú, megyeszékhely. A legközelebbi színház, a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház 60 kilométerre, a marosvásárhelyi 160-ra, a kolozsvári 288-ra, a nagyváradi 428-ra, a szatmári 470-re, a temesvári Állami Magyar Színház pedig 560 kilométerre található. E távolságok bizonyos vonatkozásban utalnak a (fogadó) város és a (látogató) színházak közötti kapcsolatokra, így természetesnek tűnik, s a valóságban is így van, hogy a Csíkszeredához legközelebb eső színházak gyakrabban keresik fel a megyeszékhelyt, mint a távolabb fekvők. Csakhogy a gyakoriság még nem jelenti a rendszerességet; ütemességről, a látogatások ritmikusságáról, amit a két legközelebbi színháztól, a sepsiszentgyörgyitől és marosvásárhelyitől kötelezően elvárnánk, nem is beszélve. Mert téved, ha valaki feltételezi, hogy a rendszerességet a távolabb fekvő színházak biztosítják, az olyan időszakban, amikor az említett két társulat éppen nem tanyázik a megyében. Erről (s egyebekről egyaránt) megbizonyosodhatunk néhány statisztikai adat, rögtönzött kimutatás alapján, amit kötelességemnek tartok a változtatások érdekében közzé, s közüggyé tenni. A színházaknak a társadalom életére gyakorolt hatása kétségtelen. Ezt milliószor megállapítottuk már, felesleges hát elsorolni mibenlétét. Inkább kérdezzünk: hol van, mi valósul meg színházaink tudatosan vállalt kulturális küldetéséből? Csíkszeredában az elmúlt színházi évadban, 1968. szeptember 1- 1969. augusztus 31 között — az időkeret megközelítően pontos — hivatásos együttesek összesen 51 előadást tartottak. Első pillantásra, az év 365 napjához igazítva, tetszetősnek tűnik a szám, hiszen Marosvásárhelyen vagy Sepsiszentgyörgyön sincs, nem is volt az év minden egyes napján színházi délután vagy est. A számok valósága szerint tehát, a Csíkszeredái néző heti egy alkalommal hódolhatott Tháliának, és más, könnyebb vérű múzsáknak. Az ötvenegy előadási együttes érdeme, s a hazai magyar színházak és tagozatok közül csupán a temesváriak nem jöttek egyszer sem, aminek okát nem tudni (hacsak nem az, hogy nagyon távol vannak Csíkszeredától.) A statisztika teljessége kedvéért álljon itt, a kilenc együttes: a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház, a marosvásárhelyi Állami Színház magyar tagozata, a nagyváradi Állami Színház magyar tagozata, a Piteşti-i „Al. Davila“ Állami Színház esztrád együttese, a brassói Dalszínház, a kolozsvári Állami Magyar Színház, a szatmári Északi Színház magyar tagozata, a bákói Állami Színház és a kolozsvári Állami Magyar Opera. Amint a felsorolásból is kitűnik, a kilenc intézmény nem mind színház, közülük három a zenés műfajok propagálója. De engedtessék meg, a „fal mellett játszás“, hogy színházi világunkban a szórakoztató színház elve eluralkodik, még nyilvánvalóbb lesz, ha a Csíkszeredát 51 előadásból kivonjuk a kolozsvári Állami Magyar Opera 12, a brassói Dalszínház 1, illetve a piteşti-i „Al. Davila“ Állami Színház esztrád együttesének 2 előadását, így tehát az 1968 1969-es színi évadban Csíkszeredában 6 színház (Folytatás a 3. oldalon) ITT SZINKZ, HOL SZINUSZ? . —■min— . . .. nin i hí mi nimm un ■unii