Hargita, 1969. október (2. évfolyam, 232-258. szám)

1969-10-19 / 248. szám

[Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP «AMI ti Militi «&IMSOI­TS * MSNÖ *ÉmÖ» RAFN­ AP 4 A II. évfolyam 248 (516) szám 1960. október 19.1 Ara 30 bani • • MINDEN ERŐVEL ! Klimts­ZEIÉDN­ Hogy gond nélkül várhassuk a telet A vetési munkálatok befeje­zése után is­ még nagyon sok a teendő az mtsz-ek portáján. Több helyen még boglyákban ,­szárad­­ a gabona a földeken, kellene csépelni, szalmát pré­selni és elhordani, hogy sza­baduljon a terület az őszi mély­szántás elvégzésére (eddig egy­negyedét végeztük el). Biztosí­tani kell az istállótrágya kihor­dását is. Ezért helyénvaló len­ne, a gépesítési szakemberek véleménye szerint, minél ha­marabb behordani a kaszával levágott gabonát osztagokba, mert úgy könnyebb a cséplése és az egyébként foglalt terüle­teket föl lehetne szántani. A csíktaplocai mtsz határában például mintegy 40 ha területet foglalnak el a­ boglyák. De figyelmeztet a 2 732 ha töretlen kukorica, az 1 588, il­letve 1184 ha kiásatlan burgo­nya és cukorrépa. Várjunk még a pihenővel, a lazítással. Igaz, túl vagyunk már a zömén, de egy lendülettel, közös összefo­gással összpontosítsunk minden rendelkezésünkre álló erőt, hogy a még alkalmas jó idő­ben be is fejezhessük a kapá­sok begyűjtését. . Biztosítsunk megfelelő számú munkaerőt a szedésre, törésre, elegendő fo­gatot a hordásra, szervezzük meg úgy a munkát, hogy aztán gond nélkül várhassuk a telet. Évek óta sikeresen rajtolnak az őszi kampányban az állami mező­­gazdasági vállalatok. Ez évben is kedvező időjárási feltételek mellett idejében végeztek a betakarítási­, vetési munkákkal. Az egész évi e­­rőfeszítések jól megérdemelt ered­ményeket szültek. Pleşa Emil, a gyergyószárhegyi Állam­i Mező­­gazdasági Vállalat főmérnöke, a­­kitől a sikeres őszi munkákról, valamint a téli előkészületekről érdeklődtünk, megelégedéssel so­rolja a terméseredményeket.­­ Még szebbek lennének, ha a tavaszi időjárás nem lett­­ volna annyira kedvezőtlen. De így is hektáronként átlag 2 700 kilo­gramm búzát, 2 300 kiló rozsot, 2 200 kiló árpát, 1 400 kiló zabot (az gyengébb) és a megmaradt 47 hektárról átlag 23 ezer kilogramm őszi burgonyát takarítottunk be. — Ha összehasonlítjuk a kör­nyékbeli mezőgazdasági termelő­­­­szövetkezetek eredményeivel, ak­kor ezek a mutatók jelentősen ma­gasabbak. Pedig azonosak az­ ég­hajlati-­ és talajviszonyok.­ Milyen módszerekkel sikerült elérniük a fenti terméshozamot? — A gabonaféléknél vigyáztunk, hogy kellőképpen megtrágyázzuk a földeket. A természetes trágya mellett, külön gondot fordítottunk a műtrágyázásra (300 kilogramm szuperfoszfát plusz 400 kiló ara­­móniumnitrát hektáronként). Op­timális időben vezettünk és a be­gyűjtési munkával rövid idő alatt végezhettünk. Kombájnok, utánuk szalmaprés, s napok alatt betaka­rodtunk a mezőről. Jelenleg az őszi mélyszántási munkák folynak. 630 hektár szántását terveztük, hogy optimális magágyat biztosít­sunk a tavaszi vetésnek­. Visszatérve a termelőszövet­kezetekre, a mérnök elvtárs sze­rint mi az oka, hogy itt alacso­nyabbak az eredmények?­­ Elhanyagolják : a; trágyázást,­ kevés ’ műtrágyát,­­ és a még keve­sebb természetes' trágyát­ szórnak szét. A többi ok: a munkaszerve­zésben keresendő. Későn készítik elő a talajt és a munkák minősé­­­ge nem a legmegfelelőbb, épp az ellenőrzés hiánya miatt, s ami különösen csökkenti a termésered­ményeket,­ a növényápolási mun­kákkal megkésnek, vagy el sem végzik. Jó szervezéssel, különösen a gépi erő maximális értékesíté­sével, kihasználásával segíteni le­hetne a bajokon. — Milyen előkészületek történ­tek a téli állattartásra? — 3 600 tonna van a tárolóban, 1 500 tonna zöldtömeget silóztunk, 1 000 tonna répaszeletet, s ezek mellett jelentős mennyiségű ab­raktakarmánnyal ren­­delkezünk.­­Elégséges" az "állatok " etetéséhez. Különös gondot fordítunk a tehe­nekre. A 178 tehén napi átlagos tejhozama 12—12,5 liter egyeden­ként. A 3 200 literes tervezett tej- BÁLINT ANDRIS TANULJUNK a szar­i állami mezőgazdasági vállalattól ! 12 literes napi tejhozam Jó munkaszervezés (Folytatás a 2 oldalon) . :a Szórakozva akarja bővíteni ismereteit ? • Olvasni akar megyénk leg­nagyobb íróinak, költőinek mű­veiből? • Szeretné látni me­gyénket képzőművészeink alko­tásaiban? Ili esküi m­atginiírni ! HARGITA KALENDÁRIUM-ot Siessen eszeresni, amíg Laph­ató ! 272 oldal ára 10 lej Nicolae Ceauşescu és Ion Gheorghe Maurer elvtársak látogatása Indiában Szombat délelőtt Nicolae Ceauşescu­, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának el­nöke és Elena Ceauşescu elvtársnő, Ion Gheorghe Maurer, a Minisz­tertanács elnöke és Elena Maurer elvtársnő, Corneliu Manescu kül­ügyminiszter, Cornel Burtică kül­kereskedelmi miniszter és más hi­vatalos személyek társaságában Bangaloréből Bombaybe utazott. Mysore állam fővárosának repü­lőterére, amelyet akárcsak az ér­kezés napján a két ország állami zászlói díszítettek, a román vendé­geket kikísérte Samanath Iyer kormányzó, feleségével és Pau­l Veerendra, a helyi kormány mi­niszterelnöke. Ott voltak, hogy elbúcsúzzanak­­ a vendégektől, a helyi kormány és a Bangalore városi tanács egyes tagjai, indiai tábornokok és törzs­tisztek. A vendégeknek virágfűzé­­rekkel kedveskednek. Elhangzott Románia és India ál­lami himnusza. Az Államtanács elnöke ellép a repülőtéren felsora­kozott díszőrség előtt, majd melegen elbúcsúzik az indiai hivatalos sze­mélyektől. A román államvezetők különre­­pülőgépe 1 óra 40 perces repülés után leszáll Bombayben, India második és a világ egyik legna­gyobb városában (4 660 000 lakos). Itt is ünnepi hangulat uralkodik, akárcsak mindenütt, ahová a ro­mán vendégek megérkeztek. A lé­gi kikötő fő épületén román és in­diai zászlók lengenek. A repülőgépből kiszálló Nicolae Ceauşescu elnököt és feleségét, Ion Gheorghe Maurer miniszterel­nököt és feleségét P. V. Chen­an, Maharashtra állam kormányzója fogadja, feleségével, valamint D. S .Desai, a helyi kormány helyettes miniszterelnöke. Ezután a román vendégeknek bemutatják Maha­rashtra állam kormányának tag­jait és más közéleti személyisége­ket. A díszőrség megszemlélése és a két ország állami himnuszának elhangzása után a román vezetők a kormányzói palota, bombayi szálláshelyük felé veszik útjukat. Délután Nicolae Ceauşescu és Ion Gheorghe Maurer elvtársak, valamint a kíséretükben levő hiva­talos személyek megtekintették a trombayi atomkutató központot, amely Bhabhanak, a híres indiai atomtudósnak a nevét viseli. A­ hivatalos gépkocsisor áthalad Bombay fő sugárútjain. A város valóságos hangyabolynak tűnik. Az utcákon,­­ mialatt a hivatalos gépkocsisor a peremvárosok felé közeledik, számos építőtelep lát­ható, új tömbházak épülnek a­­melyek átveszik az indiai külvá­rosokra , jellemző viskók helyét. Nyilvánvalók a sikerek, amelye­ket az indiai nép a hosszas gyar­mati uralom maradványainak fel­számolásában ért el. Erről tanús­kodnak a Trombay negyedbeli korszerű iparvállalatok: olajfino­mítók, vegyiüzemek, a hőerőmű stb. Itt működik a Bhabha atom­­kutató központ is. A vendéglátók ismertetik a ro­mán államvezetőkkel ennek a kor­szerű tudományos kutatóközpont­nak a tevékenységét. Az intézet, amelyet Bhabha, a neves tudós ala­pított és hosszú évekig vezetett, a nukleáris energia békés alkalma­zásának lehetőségeit kutatja. Az intézet elméleti és gyakorlati ku­tatásokat folytat a fizika, a vegyé­szet, a biokémia, az orvostudo­mány stb. terén. Ezután Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának el­nöke és a Minisztertanács el­nöke megtekinti az intézet né­hány osztályát, ahol részletes fel­világosításokat kapnak az indiai atomtudósok törekvéseiről. A román államfő ezután hossza­san elbeszélgetett a vendéglátók­kal, érdeklődött a központ tevé­kenységéről, gratulált dolgozóinak eredményeihez. Este a bombayi Raj Bhavan pa­lotában dr. P. V. Cherian, Maha­rashtra állam kormányzója és fe­lesége vacsorát adott Nicolae Ceauşescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának el­nöke és Elena Ceauşescu elvtársnő tiszteletére. A vacsora meleg, baráti légkör­ben folyt le. Nicolae Ceauşescu elnök és P. V. Cherian kormányzó a két állam sokoldalú kapcsolatai további fejlődésére, a román és az indiai nép barátságára, a jelenle­vők egészségére ürítette poharát. A vendégek befejezésül műsoros előadást néztek végig, amelyen in­diai dalok és táncok felelevenítet­ték az országnak ezen a részén élő lakosság hagyományait és népszokásait. Befejeződött­ Nicolae Ceauşescu­­nak, Románia Szocialista ,■­­Köztár­saság Államtanácsa elnökének és feleségének, Ion Gheorghe Mau­­rernek, a Minisztertanács elnöké­nek és feleségének látogatása. A román vendégek vasárnap reggel hazautaznak a vendégszerető In­diából. A két ország vezetői között le­folyt hivatalos megbeszélések, a látogatás során kötött jelentős egyezmények, a román vendégek rendkívül meleg fogadtatása mind az indiai vezetők, mind az ország népe részéről a látogatás teljes sikerét szemlélteti. A látogatás lehetővé tette a két ország jobb kölcsönös megismeré­sét, előmozdította a román és az indiai nép közötti sokoldalú együttműködési kapcsolatok és baráti érzelmek fejlődését. Az államok közötti egyetértési és együttműködési kapcsolatok meghonosítása — a nemzeti füg­getlenség és szuverenitás tisztelet­ben tartásának, a belügyekbe való be nem avatkozásnak, a jogegyen­lőségnek és a kölcsönös előnyök­nek a szent elvei alapján — biz­tosítja a világbéke­ és biztonság szilárdításához szükséges nemzet­közi légkört. Minisztertanácsi határozatok az új fizetési rendszer kikísérletezésének általánosításáról a nemzetgazdaság más ágaiban Villamos- és hőenergiai ág Azoknak az eredményeknek az alapján, amelyeket a Villamos­­energia-ipari Minisztérium irányí­tása és ellenőrzése alatt álló rep­rezentatív egységek értek el, a Minisztertanács határozattal jóvá­hagyta ez év november 1-től az új fizetési rendszer kikísérletezé­sének általánosítását és a fizeté­sek emelését a villamosenergiát termelő, szállító és elosztó összes vállalatokban. A határozatnak megfelelően a villamos- és hőenergia ágazatban dolgozó munkások, mérnökök, köz­gazdászok és tisztviselők fizeté­sét átlag 8,8 százalékkal emelik; a kis fizetések 1967-ben végrehaj­tott emelésével az átlagos növe­kedés 8,9 százalék lesz. E fizetés­­emelésben több mint 40 000 alkal­mazott részesül; ezeknek jövedel­me évente mintegy 65 millió lejjel nagyobb lesz, mint 1967. augusz­tus 1 előtt. Az iparág sajátossága szerint alkalmazott új fizetési rendszer ösztönzi a vállalatok munkaközös­ségeit a munka termelékenységé­nek növelésében, a fogyasztók megfelelő minőségi színvonalon történő villamos- és hőenergia el­látása folytonosságának biztosítá­sában, így a villany­erőművek­ dol­gozói közvetlenül érdekeltek a gép­csoportok napi ütemtervének tisz­teletben tartásában, abban, hogy ezek a gépcsoportok az országos energetikai diszpécser megállapí­totta paraméterek szerint működ­jenek, a rongálódások elkerülésé­ben, abban, hogy ne haladják túl a tervezett termelési költségeidet és a fogyasztási normákat, mivel a díjszabás szerinti fizetés teljes folyósítása ezeknek a mutatóknak a teljesítésétől függ. Az áramszál­­lító és -elosztó vállalatok alkal­ (Agerpres) (Folytatás a 2. oldalon) Megújította előfizetését? A CHorning rendszeresen tájékoztatja olvasóit megyénk mindennapi életéről, terveiről, gondjairól, eredményeiről. Ha nem akar elmulasztani egyetlen számot sem, idejében fizessen elő lapunkra ! Miközben színházi szakembe­rek még jobbra-balra nyilatkoz­nak, fogadkoznak az új színházi évadban, a vezetőség pedig tö­rekvéseiről vall­ amilyen a veze­tés, olyan a színház is­­, a kriti­kusaink viszont már kinézték ma­guknak az első ebédet, arról a csodálatos étlapról, amit szaknyel­ven műsortervnek hívunk, talán nem lesz érdektelen egy pillantást vetni , egy olyan város színpadára, mely hivatásos színtársulattal nem rendelkezik. Az amatőr játszás vérszegény, s a közönség kiszol­gáltatottja az évszakok szeszélyé­nek, illetve a színházak pénzügyi állapotának: azt néz meg, amivel jönnek, és nem azt, amit szeret, vagy megnézne, konyhanyelven szólva: azt eszik, amit elébe tesz­nek, és eszi, nem eszi , nincs más. A város: Csíkszereda. Közel húszezer lakosú, megyeszékhely. A legközelebbi színház, a sepsi­szentgyörgyi Állami Magyar Szín­ház 60 kilométerre, a marosvásár­helyi 160-ra, a kolozsvári 288-ra, a nagyváradi 428-ra, a szatmári 470-re, a temesvári Állami Ma­gyar Színház pedig 560 kilométer­re található. E távolságok bizo­nyos vonatkozásban utalnak a (fo­gadó) város és a (látogató) színhá­zak közötti kapcsolatokra, így ter­mészetesnek tűnik, s a valóságban is így van, hogy a Csíkszeredához legközelebb eső színházak gyak­rabban keresik fel a megyeszék­helyt, mint a távolabb fekvők. Csakhogy a gyakoriság még nem jelenti a rendszerességet; ütemes­ségről, a látogatások ritmikussá­­gáról, amit a két legközelebbi szín­háztól, a sepsiszentgyörgyitől és marosvásárhelyitől kötelezően el­várnánk, nem is beszélve. Mert té­ved, ha valaki feltételezi, hogy a rendszerességet a távolabb fekvő színházak biztosítják, az olyan időszakban, amikor az említett két társulat éppen nem tanyázik a megyében. Erről (s egyebekről egyaránt) megbizonyosodhatunk néhány statisztikai adat, rögtön­zött kimutatás alapján, amit kö­telességemnek tartok a változtatások érdekében közzé, s közüggyé tenni. A színházaknak a társadalom életére gyakorolt hatása kétségte­len. Ezt milliószor megállapítottuk már, felesleges hát elsorolni mi­benlétét. Inkább kérdezzünk: hol van, mi valósul meg színházaink tudatosan vállalt kulturális kül­detéséből? Csíkszeredában az elmúlt szín­házi évadban, 1968. szeptember 1- 1969. augusztus 31 között — az időkeret megközelítően pontos — hivatásos együttesek összesen 51 előadást tartottak. Első pillantás­ra, az év 365 napjához igazítva, tetszetősnek tűnik a szám, hiszen Marosvásárhelyen vagy Sepsi­­szentgyörgyön sincs, nem is volt az év minden egyes napján szín­házi délután vagy est. A számok valósága szerint tehát, a Csíksze­redái néző heti egy alkalommal hódolhatott Tháliának, és más, könnyebb vérű múzsáknak. Az ötvenegy előadás­i együttes ér­deme, s a hazai magyar színházak és tagozatok közül csupán a te­mesváriak nem jöttek egyszer sem, aminek okát nem tudni (ha­csak nem az, hogy nagyon távol vannak Csíkszeredától.) A statisz­tika teljessége kedvéért álljon itt, a kilenc együttes: a sepsiszent­györgyi Állami Magyar Színház, a marosvásárhelyi Állami Színház magyar tagozata, a nagyváradi Állami Színház magyar tagozata, a Piteşti-i „Al. Davila“ Állami Színház esztrád együttese, a bras­sói Dalszínház, a kolozsvári Ál­lami Magyar Színház, a szatmári Északi Színház magyar tagozata, a bákói Állami Színház és a ko­lozsvári Állami Magyar Opera. Amint a felsorolásból is kitűnik, a kilenc intézmény nem mind szín­ház, közülük három a zenés műfa­jok propagálója. De engedtessék meg, a „fal mellett játszás“, hogy színházi világunkban a szórakoztató színház elve eluralkodik, még nyil­vánvalóbb lesz, ha a Csíkszeredát 51 előadásból kivonjuk a kolozsvá­ri Állami Magyar Opera 12, a bras­sói Dalszínház 1, illetve a piteşti-i „Al. Davila“ Állami Színház eszt­rád együttesének 2 előadását, így tehát az 1968 1969-es színi évadban Csíkszeredában 6 színház (Folytatás a 3. oldalon) ITT­­ SZIN­K­Z, HOL­­ SZINUSZ? . —■min— . . .. n­in i hí mi nimm­ un ■unii

Next