Hargita, 1969. október (2. évfolyam, 232-258. szám)

1969-10-18 / 247. szám

Tegyünk eleget hazafias kötelességünknek Fölösleges lenne indokolni, pon­tosabban magyarázni az idei év nehézségeit. Ezeket mindannyian nagyon jól ismerjük, számtalan­szor elismételtük. Tény, hogy szükségleteink kétségtelen nö­vekedési tendenciát mutatnak, te­hát kötelezettségeink is ennek arányában gyarapodnak és ez szükségszerű is. A szerződésköté­sek általában tervezett termés­hozamra alapoznak és ennek függ­vényében fogalmazzák meg a köl­csönös feltételeket ist. Karcfalva eddig egyetlen gramm búzát, de még árpát sem szállított az át­vevő központba, a csicsói mtsz hasonlóképpen. Jenőfalva, Csík­­szépvíz és C­síks­zentmihály is nagy mennyiségű leszerződött ga­bonával tartozik még. Csíkszent­­domokosról nem jeleztek egyetlen szállítmány árpát sem a leszerző­dött 120 tonnából. A Csíkszeredát átvevő központhoz tartozó 19 ter­melőszövetkezetből csupán Csík­szentkirály és Csiktaploca teljesí­tette vállalását. Természetesen a terméshozam tényleges alakulása nem tudja döntő módon befolyásolni a szer­ződéses kötelezettségek teljesíté- KOSZTA ISTVÁN (Folytatás a 2. oldalon) Meg akar ismerkedni • Megyénk kiemelkedő sze­mélyiségeivel • A Föld orszá­gaival • Természeti rezervátu­mainkkal • Az Olympiák tör­ténetével ÉS EZER MÁS HASZNOS, ÉRDEKES TUDNIVALÓVAL? Ne felejtse el megvásárolni a HARGITA KALENDÁRIUM-ot Még kapható! 272 oldal ára 10 lej fVilág proletárjai,­­egyesüljetek! hl RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI NEPTANÁCS NAPILAPJA II. évfolyam 247 (515) szám, 1969 október 18. szombati Ára 30 báni Megyénk szorgalmas földművesei, traktoristái és szakemberei munkájának eredményeként •• De LÉNYEGÉBEN BEFEJEZTÜK AZ ŐSZI VETÉST •Folyik a burgonya betakarítása A vetőmagszükségletre el­vermelt burgonyamennyiség biztosításával egyidőben, me­gyénk legtöbb mezőgazdasági termelőszövetkezete megkezdte a központosított alapra leszer­ződött burgonyamennyiség be­szállítását az átvevő közpon­tokba. A termelőszövetkezetek tagsága szerződési kötelezett­ségeinek és a szükségletek tu­datában azon igyekszik, hogy egyetlen kilogramm -­burgonya sem maradjon a földben érté­­kesítetlenül. Székelyudvarhely környékén (a tegnapi nap a­­d­­atait­­véve alapul) átlag napi 25—3 mis tonnát szállítanak a ter­melőszövetkezetek, a csíki és a gyergyói részen is hasonlókép­pen- A csíki gazdaságok ugyan, ahol az idei év legjobb termés­­eredményeit érték el, a megye többi egységeihez viszonyítva, 60—100 tonnás átlagütemet is elértek. Október 17-én a leg­jobb eredményeket a nagyga­­lambfalvi, a felsőboldogfalvi, a kabátfalvi, a szentábrahámi, a csicsói, a csikszentdomokosi és a csíkszentsimoni mtsz-ek ér­ték el, de a termelőszövetkeze­tek javarésze alig maradt mö­göttük. Sajnos azonban több gazdaság lemaradt szerződéses kötelezettségeinek teljesíté­sével. A homoródkarácsonyfalvi misz­a tegnap például egyetlen deka krumplit sem szállított az átvevőközpontba. Az ilyen mu­lasztások árnyékot vetnek a megye szövetkezeti dolgozóinak igyekezetére. A jelenlegi időszak fő feladata: a betakarítás és a téli előkészületek befejezése, a szerződéses kötelezettségek teljesítése Az állami központosított alap kiegészítése, a tartalékolás és a szükségletiek szerinti újraelosztás biztosítása a mezőgazdasági termelőegységeink, az állami mezőgazdasági vállalatok és a ter­­melőszövetkezetek , egyik igen­­ fontos feladata. Mi­­ sem természetesbb ennél, hiszen ésszerű tervgazdálkodás csakis így lehetséges. A központosított alap biztosítása alapfeltétele a lakos­ság ütemes élelmiszerellátásának, a feldolgozó ipar szükségletei­nek, az export lehetőségek felmérésének és értékesítésének. A szerződési fegyelem betartása tehát nem csupán kötelezettség, ha­nem hazafias feladat is egyben. Ezért, megannyi idényteendőink közben kell szükséges időt, lehetőséget találnunk szerződéses kö­telezettségeink feltétlen teljesítésére is. mmm Még egy utolsó erőfeszítést ...Sikerült optimális időben be­fejezni a vetést. A 23 800 hektár tervezett területből 23 794-ben csí­rázik a mag. Pár hektár hiányzik a száz százalékig. Elenyésző meny­­nyiség az egészhez viszonyítva. Mi­re ezek a sorok megjelennek, ta­lán már ez a kevés sem fog hiá­nyozni. Erőfeszítéseink nem voltak hiá­­bavalóak. Tisztelet mindazon ter­melőszövetkezeti tagoknak, akik BOGOS SÁNDOR (Folytatás a 2. oldalon) Nicolae Ceauşescu és Ion Gheorghe Maurer elvtársak látogatása Indiában BANGALORE. — Nicolae Iones­­cu és Ion Puţinelu, az Agerpres különtudósítói jelentik: Nicolae Ceauşescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtaná­­csának elnöke feleségével, Elena Ceauşescuval, Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke feleségével, Elena Maurerrel és a kíséretükben levő román hivatalos személyek péntek délelőtt megte­kintették Mysore városát és kör­nyékét. A város főutcáin a román ven­dégeket melegen üdvözölték a lakosok ezrei. Mysore városában a múlt emlékei harmonikusan pá­rosulnak számos korszerű épít­ménnyel, amely Indiának a hala­dás útján való dinamikus előretö­réséről tanúskodik, így például a Lalítha Mahal vagy a Loka­­randzsán Mahal monumentális pa­loták mellett, amelyek az elmúlt századok ragyogásáról regélnek, Mysore méltán büszkélkedik az élelmiszeripari kutatóintézet, a Krishnarajendra kórház impozáns épületével, a központi kiállítási csarnokkal és sok más mai léte­sítménnyel. A román vendégek betérnek egy iparművészeti boltba, s ott meg­csodálják azoknak a névtelen mű­vészeknek alkotásait, akik fából vagy elefántcsontból, rizsszalmá­ból vagy pálmalevélből igazi mű­alkotásokat készítenek. A boltban látható tárgyak változatossága és ötletessége meggyőzően bizonyítja az indiai nép művészi tehetségét. A hivatalos gépkocsisor ezután a Chamundi domb felé tart, ame­lyen a Chamundeswari templom emelkedik. A magaslatról látszik az egész város, amely a domb lá­bánál 20 négyzetkilométeren terül el. A román vendégek a továbbiak­ban megtekintik a mysorei állat­kertet, amely egyike a legnagyob­baknak Indiában. Az állatkertben ritka hüllő példányok és vadálla­tok láthatók. Nicolae Ceauşescu, Románia Szocialista Köztársaság Államta­nácsának elnöke, Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke és a többi román vendég ezután Mysoréból visszatér Bangaloréba. A két város közötti gyönyörű országúton India teljes szépségé­ben kitárulkozik a látogatók előtt. A buja növényzet kopár, sziklás dombokkal, mértani formájú rizs­ültetvényekkel, pálmaerdőkkel váltakozik. A láthatáron kopár hegyvonulat emelkedik. Az em­bernek az a törekvése, hogy a ter­mészettől minél nagyobb területe­ket ragadjon el, megmutatkozik a megművelt földek nagy kiterjedé­sében, akárcsak a számos korsze­rű öntöző berendezésben, amelyek a földeken igen gyakran láthatók. Az országút mentén óriási kó­kuszfák roskadoznak gyümölcsük terhe alatt. A hivatalos gépkocsisor megáll, s a román vendégeket meginvitál­­ják, hogy ízleljék meg a kókusz­dió hűsítő levét. Az országút számos falun halad át. Az út két oldalán összegyűlt falusiak melegen fogadják a ro­mán vendégeket. Péntek este Somanath Lyer, My­sore állam kormányzója a banga­­lorei Raj Bhavan palotában vacso­rát adott Nicolae Ceauşescu, Ro­mánia Szocialista Köztársaság Ál­lamtanácsának elnöke és felesége, Elena Ceauşescu tiszteletére. A vacsorán részt vett Ion Ghe­orghe Maurer, a Minisztertanács elnöke, feleségével, Corneliu Ma­­nescu külügyminiszter, Cornel Burtică külkereskedelmi miniszter, Petre Tănăsie, Románia Delhi-i nagykövete és más hivatalos sze­mélyek. Részt vett Pau­l Veerendra, My­sore állam miniszterelnöke, ban­­galorei elöljárók, képviselők, tudo­mányos és kulturális személyisé­gek. A szívélyes, baráti légkörben le­folyt vacsorán Nicolae Ceauşescu elnök és Mysore állam kormány­zója a két ország kapcsolatainak további fejlődésére, a román és az indiai nép barátságára ürítette po­harát. A vacsora után műsoros előadás­ra került sor, amelyen indiai nép­dalokat és népi táncokat mutat­tak be. A román vendégek elis­meréssel nyilatkoztak az előadás­ról. HÍREK Októberben kezdenek hoz­zá a történelmi műemlék­nek nyilvánított szárke- ~~~~~ gyi Lázár kastély máso­dik (Gólya) bástyájának restaurá­lásához. A megyei Művelődés- és Művészetügyi Bizottság közel 350 ezer lejt fordít erre a célra. Ifjúsági matiné 1969 a címe annak az előadás­nak, amit­­ a Székelyudv­a­varhely municípiumi KISZ-bizottság rendez október 19- én, vasárnap délután a Művelődési Ház nagytermében. A műsorból: könnyűzene vetélkedő „névtelen csillagoknak“, kerekasztal beszél­getés a viselkedésről, amit a kö­zönség viselkedési versenye követ, valamint vetélkedő székelyudvar­helyi születésű híres emberek té­mával. Az előadáson a Siculus könnyűzenekar szólóénekesei szó­rakoztatják a résztvevőket.­­ Lelkesen készülnek a gyi­­mesi műkedvelők a gyi­­mesvölgyi parasztfelkelés 35. évfordulójának meg­ünneplésére. A tudományos szim­­pozion mellett bemutatandó zenés irodalmi összeállítást, népi tánco­kat és népdalokat már javában próbálják a gyimesbükki, gyimes­­felsőloki és gyimesközéploki leg­jobb műkedvelő csoportok a Népi Alkotások Megyei Háza szak­­irányítóinak vezetésével. Jelentős esemény Gyer­­gyószentmiklós művelő­dési életében. A napok­ban megalakult a 21 tag­ból álló városi Művelődés- és Mű­vésze­tügyi Bizottság. Első ülésü­kön egyebek között a negyedik évnegyed tervfeladatait vitatták meg. Ugyancsak ezen a héten tar­totta alakuló ülését a városi tudo­mányos ismeretterjesztő társaság, melynek keretében 4 tudományos brigád működik majd. Befejezéshez közeledik a­­ székelykeresztúri - napközi ____ otthon bővítése és kor­szerűsítése. A munkálatok­ mintegy 100 ezer lejbe kerülnek. Az átalakított épületben 40 gyer­meknek biztosítanak az eddigiek­nél jobb, egészségesebb életkörül­ményeket. * ESEMÉNYEK —SM—— New York és Csíkszereda Kissé különös, de zenész világban azért eléggé megszokott körülmé­nyek között történt ismerkedésem Gheorghe Zamfirral, a bukaresti Ciocírlia népi együttes egyik művé­szeti vezetőjével. Éppen szünet volt az előadásban, a nagy igénybevétel­től elfáradt a zenekar, s elég volt egy tapintatlan megjegyzés valaki részéről, s máris parázs szóváltás­­ban keresett elfolyást az idegfe­szültség. A vitába hamarosan töb­ben is bekapcsolódtak, fokozódott a hangerő, s ekkor beleavatkozott Zamfir „mester“ is, ha jól emlék­szem csak azért, mert valamelyik vitatkozó erre megkérte, s amikor a fiatal és törékeny karmester el­­mondta a magáét, vége is szakadt a szóváltásnak, higgadt szavai nyo­mán lecsillapodtak a közismerten könnyen izgalmi állapotba hozható muzsikus­ kedélyek. A felek megbé­kéltek, s én is szóhoz juthattam, megbeszéltük találkozásunkat. Beszélgetésünk az irányítása alatt álló világhírű együttesről, program­járól, sikereiről, a délutáni és az esti előadás közötti félórás szünet­ben, egy csöndesnek nem mondható öltözőben folyt le, miközben mind­­untalan félbeszakították a még har­mincat sem mutató mesterrel kért interjúmat. —­ Bár városunk közönsége előtt egyáltalán nem ismeretlen az önök együttese, s ha a nagy többség szá­­mára az ismerkedés közvetlen élmé­nye el is maradt, de a televízió, a sajtó jóvoltából számtalan művészi sikerük híre eljutott hozzánk, mé­­gis megkérném, szíveskedne először az együttesről általában, s — két év­­tized után már lehet ilyesmiről is szó — a történelméről szólni. — Együttesünk, amely a Belügy­­minisztérium védnöksége alatt működik, nemrég lépett fennállásá­nak harmadik évtizedébe, pontosab­­ban: most huszonegy éves. Már a megalakuláskor komplex nagye­gyüttes volt a Ciocírlia: népi ze­nekar, tánckar, kórus, és énekes­szólisták képezték az egyes része­ket. Ilyen szempontból az együttes mit sem változott a több mint húsz esztendő alatt, ami változás tör­tént, az személyi természetű, főleg a táncosainknál voltak szükségszerű KÁLMÁN GYULA (Folytatás a 2. oldalon) MI LESZ VELED KICSI JÓSKA ?! Még 1961-ben történt. Jóska akkor még csak egy esz­tendős volt. Apja börtönbe került lopás, sik­kasztás miatt, anyja meg haza a szüleihez. Mivel az édesanyja ak­­kor munkanélküli volt, a válóper után a nagyapját nevezték ki gyámnak. Eddig rendben is volna minden. Az egész baj, háborúság azzal kezdődött, hogy Jóska édesanyja, született Györgypál Piroska, má­sodszor is férjhez ment. A szülei nem nagyon örültek az új nőnek, László Ferencnek■ Aztán a fiata­lok külön költöztek a Virág utca 72-be. És megkezdődött ezzel Szabó Jóska két­ otthonos élete. — Hol is kezdjem, hogy meg­értse ezt a fonák helyzetet? — mondja. Talán valahol ott, hogy milyen össze-vissza volt a mi éle­tünk. A szülői házra gondolok. Sokan voltunk testvérek. És több­nyire mind úgy nőttünk fel, mint burján az árok­parton. Nem sok nevelést kaptunk. Ezt szégyen el­mondani, de sajnos ez az igazság. Nálunk, már gyermekkoromban, nem számított, hogy ki merre jár, mit csinál, mikor megy el hazul­ról, mikor jön haza. Anyám nem sokat törődött velünk. Ez meglát­szik például azon is, hogy hányan végeztük el az iskolát, hányan ta­nultunk valamilyen mestersé­get. .. MOLNOS LAJOS (Folytatás a 2. oldalon) László Piroskát, a­desanyját hallgatom. gyermek é­ Ősz a Szentanna tónál NAGY P. ZOLTÁN felvétele HÍREK LOTTO Az 1969. október 17-i húzás nyerőszámai: I. húzás: 52, 78, 90, 4, 33, 89, 68, 5, 63, 22, 62, 60 Nyereményalap: 540.896 lej II. húzás: 78, 26, 75, 34 Nyereményalap: 282.891 lej ESEMÉNYEK etik fényd­ó­ ... Azt a lesújtó kezet az alig villanó pengével vajon mi fé­kezhette volna meg? — Sebet és halált okozott, látták az emberek, nem léptek közbe, úgymond közönyösen — nem a mi dolgunk! — nézték végig egy emberélet kioltását. Sűrűn vitáznak így publicisztáink a már megváltoztathatatlannak s amikor őket olvasom, olykor az jut eszembe, milyen kár, hogy nem voltak a tett színhelyén, hogy a remegő vagy bámuló tömegből kiugorva lefogták vol­na a gyilkos szándékú legényt. S eszembe jut az is, hogy vajon miként is képzelik el a verekedésből származó gyilkos­ság meggátolásának módját. Ők maguk mondják ki, ha nem is ilyen nyíltan, tettlegre tettle­gesen. De ilyenképpen lehet áldozat az is, aki áldozatot akart. Nem, a sújtó kéznek a lefogása, a „visszavágás“ nem megoldás. Az eredmény csu­pán pillanatnyi vagy éppen csak az áldozat személye cse­rélődik fel. Sok példa van er­re is. Mivel lehet hát véget vetni a temperamentum, a túlzott önérzet vagy az ittas állapot halálosan (mert halálos!) ko­moly következményeinek? — Gyakran —, s az esetek több­ségében — az derül ki, hogy a tettes „magánéletében“ csendes, jóakaratos, a légynek sem árt■ Csak éppen egy pillanatra in­gott meg akaratának uralma tettei felett. Ez vált végzetes­sé. Valami, a lefogó vagy vissza­­vágó kéznél bonyolultabb do­logra van szükség: egy-egy he­venye előadáson túl, hosszas tudatalakító munkára, a fiatal­ság állandó foglalkoztatására a művelődésben, sportban, a szabadidő szórakozásai közben. BALÁZS ANDRÁS

Next