Hargita, 1970. március (3. évfolyam, 49-74. szám)

1970-03-28 / 72. szám

­ Beszámoló Románia szocialista Köztársaság 1969. évi nemzetközi Ménéről Előterjesztette CORNELIU MANESCU elvtárs, külügyminiszter TISZTELT ELVTÁRSAK! A kormány megbízásából az a megtisztelő feladat hárul rám, hogy magas fórumunk előtt ismertessem a román állam 1969. évi nemzet­közi tevékenységét. Országunk külpolitikája dialek­tikus egységben, teljes harmóniá­ban fejlődik a belpolitikával, s a sokoldalúan fejlett szocialista tár­sadalom építését szolgálja. Azok a jelentős sikerek, amelyeket a ro­mán nép új életének megteremté­sében, a szüntelen haladás és a civilizáció útján ért el, jelentősen előmozdítják a szocializmus szilár­dításának ügyét, a szocializmus tekintélyének és vonzerejének nö­vekedését. A román nép sorsa, az emberi­ség jövője iránti mélységes­­ fele­lősségtől áthatott következetes párt- és állampolitika szellemében országunk hozzájárult az összes államok közötti együttműködési kapcsolatok előmozdításához a fon­tos nemzetközi problémák megol­dása, a béke és a biztonság meg­honosítása céljából Európában és világszerte. A Román Kommunista Párt X. Kongresszusa, amely a nép életé­nek történelmi jelentőségű esemé­nye volt, nagyra értékelte pártunk és kormányunk külpolitikáját, ki­jelölte ennek céljait és irányvona­lait. A román kormány egész külpoli­tikai tevékenysége a párt- és ál­lamvezetőség, közvetlenül Nicolae Ceauşescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, Ro­mánia Szocialista Köztársaság Ál­lamtanácsa elnökének állandó irá­nyításával folyt. Románia úgy véli, hogy a nem­zetközi élet reális normalizálása, a béke és a biztonság konszolidá­lása megköveteli a kétoldalú kap­csolatok fejlesztését és erősítését, s ezért kitartóan szorgalmazta és szorgalmazza a kapcsolatok bőví­tését az egész világ államaival. Or­szágunk 1969-ben diplomáciai kap­csolatot létesített Dél-Vietnam Köztársasága ideiglenes forradal­mi kormányával, Bolíviával, Csád­­dal, Niggerrel, Malaysiával, Ugan­dával és Új-Zélanddal. Románia jelenleg 95 állammal tart fenn dip­lomáciai és konzuli kapcsolatokat. Románia kapcsolatait az összes államokkal a következő elvekre helyezi, amelyek egyre nagyobb jelentőségűek a nemzetközi élet­ben és amelyeket a népek egyre inkább magukévá tesznek: a nem­zeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartása, a jogegyenlő­ség, a kölcsönös előnyök, a bel­­ügyekbe való be nem avatkozás, minden állam azon joga, hogy ön­állóan döntsön bel- és külpoliti­kájáról. Románia, amely külpolitikáját tántoríthatatlanul az összes szo­cialista országokkal való barátság­ra, testvéri szövetségre és sokolda­lú együttműködésre alapozza, fo­kozott tevékenységet folytatott po­litikai, gazdasági, kulturális-tudo­mányos kapcsolatainak elmélyíté­séért és bővítéséért a szocialista államokkal. Ide tartoznak Nicolae Ceauşescu és Ion Gheorghe Maurer elvtár­sak találkozásai Leonyid Brezsnyev és Alekszej Koszigin elvtársakkal, Wladyslaw Gomulka, Marian Spy­­chalski és Jozef Cyrankiewicz elv­társakkal. Sor került Nicolae Ceauşescu és Joszip Broz Tito elv­társak két találkozójára, valamint Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke és Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsa elnökének megbeszélései­re. Érintkezésekre és megbeszélé­sekre került sor különböző szinten Bulgária NK-val, a Csehszlovák SZK-val, a Német DK-val, a Ma­gyar NK-val. Országunk kapcsolatai Albánia NK-val a kölcsönös megértés szel­lemében fejlődtek és megvan a le­hetőség e kapcsolatok további bő­vítésére. A találkozók és a megbeszélé­sek az együttműködés mélyülésé­hez vezettek, kidomborították az ú­­jabb lehetőségeket a kétoldalú kapcsolatok bővítésére az összes felek előnyére, alkalmat nyújtottak a hasznos eszmecserére az euró­pai szocialista államokat érdeklő problémák tekintetében, értékesen előmozdították a szocialista álla­mok egységének erősödését, a szo­cializmus, a béke és a népek kö­zötti együttműködés ügyét. Fejlődtek a Románia Szocialista Köztársaság és a Kínai Népköztár­saság közötti együttműködési kap­csolatok. Tavaly ősszel Pekingben Ion Gheorghe Maurer elvtárs a két ország szocialista építésére vonatkozó kérdésekről, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről, a nem­zetközi helyzetről tárgyalt Csu En­­laj elvtárssal és a Kínai NK más vezetőivel. Országunknak Vietnam DK-val és a Dél-Vietnami Nemzeti Felszaba­­dítási Fronttal fennálló kapcsola­tai annak a sokoldalú támogatás­nak a talaján bontakoztak ki, ame­lyet a román nép a hős vietnami népnek nyújt az amerikai agresszió elleni igazságos harcához. Pozitíven fejlődtek Románia kap­csolatai a Mongol NK-val és a Koreai NDK-val. A Kuba Köztársasággal fennálló kapcsolatok több síkon fejlődtek. A román kormány, abbeli törek­vésében, hogy szüntelenül tökéle­tesítse a szocialista államokkal fennálló kapcsolatainak jogi kere­tét, 75 új együttműködési és koo­perálási okmányt írt alá a legkü­lönbözőbb területeken. Románia cselekvően hozzájárul a gazdasági együttműködés és koo­peráció bővítéséhez a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában, amelynek tagja. Románia ugyan­akkor fokozza árucseréjét, gazda­sági együttműködését és kooperá­cióját az összes szocialista orszá­gokkal. Országunk fejleszti katonai e­­gyüttműködési kapcsolatait a Var­sói Szerződés tagállamaival ame­lyek közé maga is tartozik, és kész a baráti hadseregek oldalán har­colni egy olyan agresszió esetén, amelyet az imperialista erők Euró­pában a Szerződés valamelyik tag­állama ellen indítanának. Ugyan­akkor Románia bővíti együttműkö­dését az összes szocialista álla­mok hadseregeivel. 1969-ben Nicolae Ceauşescu elv­társ vezette párt- és állami kül­döttségek részt vettek a KGST rendkívüli ülésszakán, a Varsói Szerződésben résztvevő államok Politikai Konzultatív Bizottságának tanácskozásán, valamint Bulgária NK, a Csehszlovák SZK, a Német DK, a Lengyel NK, Románia SZK, a Magyar NK és a Szovjetunió párt- és államvezetőinek decem­berben megtartott moszkvai talál­kozóján. Ezek a találkozások és a szocia­lista országok többi összejövetelei, amelyeken Románia részt vett, be­bizonyították, hogy ha a kérdése­ket elvszerű és elvtársi szellemben, a kölcsönös tisztelet jegyében és minden egyes állam véleményének és érdekeinek megértésével vetik fel, olyan megállapodások jöhet­nek létre, amelyek elfogadhatók ez összes felek számára s ilyképpen jelentősen hozzájárulhatnak a köl­csönös együttműködés magasabb fokra emeléséhez, a szocialista or­szágok közötti szolidaritás erősíté­séhez. Szilárd meggyőződésünk, hogy ha a közös rendszer, ideológia és a közös célok révén egyesült Szo­cialista országok a marxizmus­­leninizmus és a szocialista inter­nacionalizmus, az elvtársi segély­­nyújtás elveire, és a jelenlegi ne­hézségeket túlhaladva a szocialista államok közötti kapcsolatokban fennálló normákra építik kölcsönös kapcsolataikat, példát nyújthatnak az összes népeknek a megértés és a sokoldalú kooperáció tekinteté­ben, kedvező és egyre erősebb be­folyást gyakorolhatnak a nemzet­közi kapcsolatok alakulására és a mai világ fejlődésére. (Folytatás a 2. oldalon] Világ proletárjai, egyesüljetek! A Nagy Nemzetgyűlés ülésszakának munkálatai­ ­ A Nagy Nemzetgyűlés üléssza­kának harmadik napján megvitat­ták Románia Szocialista Köztár­saság nemzetközi politikáját. A teremben jelen voltak az or­szág nagy tanácsának képviselői, valamint számos meghívott ven­dég — központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői, párt- és állami aktivisták, gazda­sági, tudományos és kulturális sze­mélyiségek, újságírók. A meghívott vendégek között voltak bukaresti, diplomáciai kép­viseletek vezetői és számos külföl­di sajtótudósító. A képviselők és a meghívott vendégek élénk, hatalmas tapssal fogadták a párt és az állam ve­zetőit, a következő elvtársakat: Nicolae Ceauşescu, Ion Gheorghe Maurer, Emil Bodnaraş, Paul Ni­­culescu-Mizil, Gheorghe Rădulescu, Virgil Trofin, Ilie Verdeţ, Maxim Berghianu, Florian Dănălache, Constantin Dragan, Fazekas János, Petre Lupu, Manea Mănescu, Du­mitru Popa, Dumitru Popescu, Leonte Răutu, Gheorghe Stoica, Vasile Vîlcu. Ştefan Voitec, a Nagy Nemzet­­gyűlés elnöke megnyitotta az ü­­lést, majd átadta a szót Corneliu Mănescu képviselőnek, külügymi­niszternek, aki előterjesztette a Románia Szocialista Köztársaság 1969. évi nemzetközi tevékenysé­géről szóló beszámolót. Az általános vitában felszólaltak a következő képviselők: Mihai Dalea, a Nagy Nemzetgyűlés kül­politikai bizottságának elnöke, Gheorghe Roşu, az RKP Bákó me­gyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács elnöke, Stanciu Stoian, az Ázsiai és Afrikai Népek Román Baráti Ligájának főtitkára, Mihail Lupşan, a resicai kohászati kombinát művezetője, Ion Coman altábornagy, a fegyveres erők mi­niszterének helyettese, Eduard Eisenburger, a Német Nemzetisé­gű Dolgozók Tanácsának elnöke, Ion Ursu, a Nukleárisenergia-ügyi Állami Bizottság elnöke, Péterfi István, az Államtanács alelnöke, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának elnöke, Ion Spatarelu, a Ialomiţa megyei Gheorghe Doja mezőgazdasági termelőszövetkezet elnöke, Ion Dumitrescu, a Zene­szerzők Szövetségének elnöke és Maria Groza, a Nagy Nemzetgyű­lés alelnöke, az Országos Nőtanács alelnöke. Ştefan Voitec elvtárs a Nagy Nemzetgyűlés Bárója nevében ja­vasolta, hogy a Nagy Nemzetgyű­lés fogadjon el határozatot Romá­nia Szocialista Köztársaság 1969. évi nemzetközi tevékenységéről, amely határozatot a Nagy Nemzet­gyűlés külpolitikai bizottsága meg­vizsgált és magáévá tett. Románia Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlése egyöntetűen nyílt szavazással elfogadta a Ha­tározatot Románia Szocialista Köz­társaság 1969. évi nemzetközi te­vékenységéről. Az ország legfel­sőbb fórumának képviselői, a meg­hívott vendégek hosszas tapssal fejezték ki teljes egyetértésüket, a nép teljes csatlakozását Románia Szocialista Köztársaság külpoliti­kájához, amely mindenben meg­felel szocialista nemzetünk érde­keinek és törekvéseinek. Délben az ülésszak félbeszakí­totta munkáját; a Nagy Nemzet­­gyűlés VI. törvényhozási ciklusa negyedik plénumának következő ülését idejében közölni fogjuk. Stefan Voitec, a Nagy Nemzet­­gyűlés elnöke bejelentette, hogy a nyílt ülésszakok elvének megfele­lően a munka állandó bizottságok­ban folytatódik. (Agerpres) NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs elnökletével tegnap, március 27-én plenáris ülést tartott a Szocialista Egységfront Országos Tanácsa. NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs záróbeszédét, valamint a plenárison jóváhagyott Az európai biztonságról című dokumentumot lapunk következő számában közöljük. ■—V* Élenjáró vasúti egység kitüntetése A Román Kommunista Párt X. Kongresszusa és hazánk fasiszta iga alóli felszabadulásának 25. év­fordulója tiszteletére szervezett szo­cialista versenyben kimagasló ered­ményeket értek el a gyergyószent­­miklósi L6 vasúti pályafenntartási részleg dolgozói, amiért elnyerték a Szállításügyi Minisztérium vasút­ügyi igazgatósága és a Szállítási és Távközlési Szakszervezetek Álta­lános Szövetsége Központi Tanácsa által adományozott országos ok­levelet. A tegnap délután a fagazdálko­dási vállalat klubjában került sor az országos oklevél átadásának ünnepségére, amelyen részt vett a Marosvásárhelytől Madéfalváig ter­jedő szakasz vasúti dolgozóinak mintegy 200 küldötte, Bigea Costa­­che elvtárs, a Szállítási és Távköz­lési Szakszervezetek Általános Szö­vetsége végrehajtó bürójának tag­ja, Ionescu Paul mérnök, a Szállí­tásügyi Minisztérium küldötte, Cit­rom Sándor elvtárs, az RKP Har­gita megyei bizottsága részéről, valamint a helyi párt-, állami és szakszervezeti szervek küldöttei. Az ünnepségen Sasu Virgil mér­nök, az LG pályafenntartási részleg főnöke, jelentést terjesztett elő az 1969-es év megvalósításairól, s az ez évi feladatokról. Ebből megtud­tuk azt, hogy az elmúlt év folya­mán, mintegy 488 km vasútvonal megfelelő karbantartását és nagy részének a korszerűsítését végez­ték el. Mintegy 122 km hosszú vas­útvonal fenntartására a műszaki ellenőrzés alkalmával a kitűnő mi­nősítést kapták. 3,46 százalékkal növekedett a munkatermelékeny­ség és 4,5 százalékkal csökkentet­ték az önköltséget, az áb­ 8­9 ezer lej megtakarításához vezetett. Or­szágos viszonylatban is jó ered­ménynek számít az, hogy ebben az időszakban, hibájukból egyetlen baleset vagy kiesés sem szárma­zott. Az országos oklevelet Bigea Cos­­tache elvtárs nyújtotta át a jelen­levők lelkesedése és tapsa köze­pette. A jelenlévők fogadalmat tet­tek, hogy az 1970-es esztendőben, az ötéves terv utolsó esztendejé­ben, még szebb eredményeket fog­nak elérni. thomán béla A Nagy Nemzetgyűlés határozata Románia Szocialista Köztársaság nemzetközi tevékenységéről A Nagy Nemzetgyűlés megvi­tatta a külügyminiszter beszámo­lóját Románia Szocialista Köztár­saság 1969. évi nemzetközi tevé­kenységéről, és ELHATÁROZZA: Jóváhagyja Románia Szocialista Köztársaság 1969. évi külpolitikai irányvonalát és nemzetközi tevé­kenységét. Újra megerősíti Románia Szo­cialista Köztársaságnak azt az el­határozását, hogy külpolitikájában a jövőben is az összes szocialista országokkal való barátság, szövet­ség és sokoldalú kooperáció erő­sítésére, az összes államokkal va­ló együttműködés bővítésére tö­rekszik, tekintet nélkül társadal­mi rendszerükre — a szuvereni­tás és a nemzeti függetlenség, a jogegyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás, a kölcsönös e­­lőnyök elvei alapján —, támogat­ja a gyarmati uralom alatt álló népek harcát és bővíti az együtt­működési kapcsolatokat a fiatal független államokkal szabad, ön­álló fejlődésük érdekében, elő­mozdítja az európai és a világbé­ke és biztonság légkörének bizto­sítását, a korunk antiimperialista erőivel való egység és szolidaritás erősítését. Megbízza Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsát, hogy tegyen meg minden intézkedést e politika megvalósításáért. Pethő Ilona képviselő felszólalása Az egyes kiskorú­ kategóriák vé­delmének rendszeréről szóló tör­vénytervezet, amelyet az államha­talom legfelsőbb szerve megvita­tott, sokatmondóan kifejezésre jut­tatja a párt és az állam széleskö­rű és állandó gondoskodását az ifjú nemzedék neveléséről, okta­tásáról és megvédéséről, ismétel­ten aláhúzza szocialista rendsze­rünk mélységes humanizmusát — mondotta Pethő Ilona képviselő. A nőbizottságok lelkes támoga­tása is elősegítette a helyi párt­os állami szervek állandó, figye­lemteljes gondoskodását arról, hogy a Hargita megyében működő gyermekotthonok, különleges is­kolák, idényóvodák megfelelően működjenek, hogy biztosítsuk az anyagi alapot és a megfelelő fel­tételeket ahhoz, hogy a fiatalok e kategóriái is­ ss­fu­k­tiriib körülmé­nyek között fejlődjenek. Magától értetődő, hogy a nők az őket jel­lemző, anyai és honpolgári tuda­tukból fakadó érzékenységgel, szí­vük melegével mindent elkövetnek, hogy az ilyen gyermekek egy pil­lanatra se érezzék a szülői otthon hiányát, hogy maradéktalanul él­vezzék mindazt, amit államunk nagylelkűen és ugyanakkor felelős­ségérzettel nyújt az ország e jö­vendő honpolgárainak. Ennek megfelelően számos akciót bonyo­lítottunk le, hogy megfelelő lég­kört teremtsünk, biztosítsunk a ne­veléshez és az oktatáshoz az illető intézményekben, hogy a gyermekek élete minél örömteljesebbé váljék A szülői otthon melegétől meg­fosztott gyermekek születésnapjá­nak megünneplése, a télifa-ünnep­­ség, a karneválok, a Gyermeknap alkalmából tartott ünnepségek, a kulturális-művészeti előadások hoz­zájárulnak egy olyan légkör meg­teremtéséhez, amely igazi családi otthonná varázsolja az iskolások és óvodások gyermekotthonait, a különleges kisegítő iskolákat. A felszólaló a továbbiakban ezeket mondotta: Az eddigi munkán kívül, azt hiszem, a nőbizottságoknak fokozottabb mértékben hozzá kell járulniuk a családok erősítéséhez, mégpedig olyan állandó akciók révén, amelyek csökkentik a szét­hullott családok számát, hozzá kell járulniuk az anyák olyan szellemű neveléséhez, hogy morális és hon­polgári felelősséget érezzenek az általuk életre hozott gyermekek neveléséért és képzéséért. Teljesen méltányosnak tartom, hogy azokat a személyeket, akik­nek kötelességük eltartani a tör­vénytervezet értelmében védelem­ben részesülő kiskorúakat, kötelez­zék arra, hogy jövedelmük arányá­ban pénzbeli hozzájárulást nyújt­sanak a védelmi intézkedés egész ideje alatt. Ez a rendelkezés min­den­ bizonnyal nevelő jellegű lesz a gyermekek nevelésével és gon­dozásával kapcsolatos szülői fele­lősség tekintetében. A megvitatott tervezetben elő­irányzott lényeges javítások véle­ményem szerint szükségessé tesz­nek bizonyos intézkedéseket is a pedagógiai intézmények és egyes fakultások felépítése és program­ja tekintetében, oly értelemben, hogy nagyobb számú tanerőt kell képezni a különböző fogyatékossá­gokat mutató kiskorúak védelmére, nevelésére és oktatására szolgáló különleges intézmények és iskolák oktatási terveiben előirányzott spe­cialitásokban, hogy pedagógiai tevékenységük megfeleljen a leg­magasabb igényeknek is. 1 X • . c .X jj| ■ . * .•I V * V ■ Cimpian Alexandru gőzgépkezelő, a maroshévízi fafeldolgozó üzem hét gáterének és más munkagépei­nek zavartalan működése felett őrködik Nemcsak az iskolának, mindenkinek kötelessége... Kétségtelen, hogy kissé zajo­sabban­­vonult hazafelé a jóked­vű gyermeksereg a szombati mű­soros tea­délutánról. A vidámság­tól tobzódva, az egyik fiúcska do­bot rögtönzött­,a tésztástálból s rá­rávort, ütemet intonálva. Nem kellett volna­ gyermeki meggon­dolatlansága, a többiek­­ hangos beszéde zavarta az utca csend­jét — de véleményem szerint nem annyira, hogy egyesekből nyomban kifakadjon az ellenvetést nem tű­rő értékelés: „mit tanulnak ezek az iskolában, hát, ezek iskolások? Valóban feladata az­ iskolának a minél teljesebb értékű ember formálása, nevelése. Az is igaz, hogy a gyermek napjainak 24 ó­­ráiból, hat-nyolc az iskolában te­lik el, szellemi és fizikai képessé­gei fejlesztésére, gyarapítására. És az sem mellékes, hogy az iskolá­nak kötelessége a tantárgyakban foglalt tudományos anyag átadá­sán kívül is- éppen, a teljességre való törekvés jegyében — az if­júság erkölcsi arculatának kiala­kításához való minél hatékonyabb hozzájárulás. Mindannyiunk ábrándja, neve­lői feladataink teljesítésének ser­kentője az ismeretekkel felfegyver­­ze­tt, munkájához öntudatosan vi­szonyuló, a társadalmi együttélés szabályait is élő, művelt ifjú. Ez egyben XX. századi mérce, fiatal­ BORSODI LÁSZLÓ tanár (Folytatás a 3. oldalon) V­ i Megyénk több ipari egy­sége határidő előtt telje­sítette első negyedévi terv­feladatait. A parajdi só­bánya munkaközössége a terve­zettnél 200 000 lej értékűvel több terméket állított elő, a gyergyó­­szentmiklósi fakitermelő és feldol­gozó egység össztermelési értéke pedig mintegy 3 millióval emelke­dett a tervezett fölé. Párt- és szakszervezeti ak­tivisták, valamint a gyer­­gyószentmiklósi szakszer­vezeti klub agitációs bri­gádja és dalcsoportja látogatott el az elmúlt napokban az Eszenyő és Bakta vágterekre. A fakitermelő munkásokkal szervezett találkozó egyik fontos célja volt az RKP KB március 17—19-i plenáris ülése a­­nyagának ismertetése. A látogatá­sok során Lemhányi Pál, a gyer­­gyószentmiklósi fakitermelő és fel­dolgozó egység fiatal mérnöke a fa szakszerű felhasználásáról, Pa­­nigai Róbert orvos pedig a reuma­tikus megbetegedések és a tetá­nusz megelőzéséről beszélt a vág­­téri dolgozóknak. Csíkszeredában megkez­­dődött és jó ütemben ha­lad a város zöldövezeté­nek rendbetétele.­­Az elföl­delt rózsatövek kiásása után, mint­egy 3 000 rózsatövet ültetnek ki városszerte. A városi néptanács kertészetében jelenleg kétszer any­­nyi a kiültetésre váró virág, mint a tavaly. Az idén olyan helyi újdon­ságoknak számító díszcserjékkel is találkozhatunk majd, mint a tisza­fa, a piramidális tufa, a henye bo­róka. A Néptanács­ és a Jégpálya utcai új tömbházak lakóinak össze­fogásával remélhetően hamarosan rendeződik a lakótelep zöldövezete A Nagyküküllő középső folyása vidékének népi textiliái tekinthetők meg a székelykeresztúri múzeum kiállító termében. A csütörtökön nyílt kiállításon régi népviseleti da­rabok, házi textiliák, szőttesek, sze­­dettesek, szálán varrott népi hím­zések, kecseti csipkék, stb. látha­tók. A kiállítás anyaga főleg Szent­­ábrahám, Románandrásfalva, a Sólymosok, Siklód és a néprajzilag ugyancsak ide tartozó Bán falu vidékéről származik. B-OSZTÁLYOS JÉGKORONGBAJNOKSÁG Tegnap Brassó-Pojánán befeje­ződtek a B-osztályos jégkorongbaj­nokság mérkőzései. Az utolsó ta­lálkozó eredménye: Gyergyószent­­miklósi Lendület — Rădăuţi­­ Me­talul 10—6 (3—1, 4—2,­ 3—3). Góllövők: Lénárt I. (2), Tódor (1), Kémenes (2), Szász (2), Török (3), illetve Moroşan (6). A mérkőzés után Smeredinschi Igor, a Román Jégkorong Szövetség küldötte át­nyújtotta a bajnoki serleget a ve­télkedő győztes csapatának és egy-egy bajnoki mezt a Lendület játékosainak. Ezzel a gyergyószent­­miklósi korongozók hivatalosan is bekerültek az A-osztályba. hírek r­mmmaamm események

Next