Hargita, 1970. május (3. évfolyam, 101-125. szám)
1970-05-26 / 120. szám
III. évfolyam 120. (698) szám 1970. május 26 kedd óra 30 bani Vasárnapi műszak a székelyudvarhelyi Cérna gyárban SZÉKELYKERESZTÚRON Május 23-án megint sok száz hektár termőföld került víz alá, emberi hajlékokat veszélyeztetett az ár. Vize délután négy órakor tört be a Budai Nagy Antal utcába, aztán percek alatt folyóvá duzzadt. A pincék és kutak megteltek vízzel, az udvarokra bekerült az iszap, az úton négy méter hosszú vastag fatörzset cipelt hátán az áradat. Veszélybe került házak lakóit és javait mentik Simó Domokos és Gidó Mihály, társaikkal együtt. A Gagy pataka már felkapaszkodott a vasúti hidat átkötő vaspárkányig. Hatalmas sodrását, sötét, fenyegető színét figyelik a parton állók. Legtöbb férfi kezében mentőszerszám. A háttérben megázott aszszonyok és gyermekek húzódnak meg. A víz egyre nő, s szinte szinte ki akar lépni az útra, amikor egy öt év körüli kisfiú kétségbeesve szól társához: — Látod, megint elvitte a víz a mi játszószigetünket. — Nem baj, hozok otthonról kapát, és újra megcsináljuk holnap. Holnap talán jobb lesz az idő, a folyók, is visszahúzódnak. A hidakat erősítik és védik. Bokor Sándor a tébécé-kórház mellettit, Simó Lajos, Némethy Károly és Demeter Gyula pedig a többieket ellenőrzi. Az üzemek, intézmények, szövetkezeti egységek járművei készenlétben. Minden eshetőséggel számoltak az emberekK A néptanács telefonja percenként szól. A városi szervek idejében értesítették Segesvárt az új árvízveszélyről. Állandó telefonkapcsolat a megyei szervekkel, Udvarhellyel és a Nyikó és Gagy pataka menti falvakkal. Kálnoki János (Folytatás a 3. oldalon) san csak lehet. Kovács Attila, a keményítő- és szeszgyár igazgatója, és Fekete Béla, a munkaközösség pártbizottságának titkára, brigádokat alakítottak, mozgósították a gyár valamennyi gépkocsivezetőjét. És szombat reggel tíztől vasárnap éjjel négy óráig megállás nélkül folyt a kemény munka. Példamutatóan vették ki részüket sok más között Sándor Gábor, Szabó Mihály gyári munkás, akárcsak Virág Péter, Kerekes Bertalan, Sándor Gábor szentsimoni mtsz-tagok. Ők voltak az erősebbek. Legyőzték az árt. Tódor László a községi pártbizottság titkára CSSICSZENTSIMONBAN Percről-percre nőtt a víz, és az eső egy pillanatra sem akart megállni. Szennyes hullámokban hömpölygött, a csatószegi istállónál már 40-50 centi magasra hágott, s úgy tűnt, tovább növekszik az ár. 170 fejőstehén volt az istállóban . .. Menteni kellett, és sikerült. De ezzel még nem múlt el a veszély. Az emberek, a csatószegiek, szerszámokat ragadtak, s térdig, derékig, küzdve a pusztító árban, sikerült elsáncolni a többi istállókat, biztonságot nyújtva 197 hízólovtjúnak, 130 sertésnek. Az ár legyőzéséért többek között Jakab Jenő, Szőke József, Endes János, Veress Sándor, Jakab Sándor, Bors István mtsz-tagokat illeti az elismerés, olykor Bartha Józseffel, az mtsz elnökével Nem volt veszélytelenebb a helyzet Szentsimonban sem. Az állandóan növekvő víz már a vasúti hídig ért, elöntéssel fenyegette a falut. Két méternél magasabban örvénylett a Kápolna patak vize is. Nem lehetett tétovázni, egy, percig sem. Gátat kellett emelni, amilyen gyor. t // ín rnninWR! yr.yj^n írn k ; AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA VASÁRNAP A VARTAN T ! AZ EGÉSZ ORSZÁG MUNKÁSSÁGÁVAL EGY SORBAN TELJES MŰSZAKBAN DOLGOZTAK MEGYÉNK ÜZEMEIBEN IS AZ ÚJABB ÁRHULLÁM ELLEN MINDENKI KEMÉNY KÜZDELEM Vasárnap országszerte száz meg száz vállalatban munkára szólított a sziréna. Milliók dolgoztak. Kik a helyreállítási munkálatoknál, kik a termelőtevékenységben. Sok helyen hosszított munkaprogramban. S az eredmény: milliós értékű többlettermékek, bérből felajánlott milliós összegek az árvízkárosultak megsegítésére. A vasárnapi kimagasló munkatettek munkásosztályunk hazafias öntudatát bizonyítják, azt a sziklaszilárd elhatározást, hogy erőt nem kímélve dolgozunk a termelés fokozásáért. A pihenőnapi munka jelkép is, az egység, szocialista társadalmunk realitásának jelképe. Sugalmazza: győztesen kerülünk ki e nehéz napok drámai küzdelmeiből. Tusnádtól Csíkszeredáig, Csíkszeredától Székelyudvarhelyig, Udvarhelytől Székelykeresztúrig. Mindenütt sötét ferlegek gomolyogtak, hideg, sűrű eső mosta az utakat, a termőföldeket, a gyárakat. Kietlen idő. És mégis dolgoztunk. Fegyelmezetten, gondosan, megfeszített erővel. A terv, a vállalások maradéktalan teljesítésén fáradoztak ipari egységeink dolgozói. S a nap végeztével büszkén jelentették: mai eredményeink biztosítékok arra, hogy eleget teszünk kötelezettségeinknek. SZENTSIMON, A KEMÉNYÍTŐÉS SZESZGYÁR teljes kapacitással dolgozott. Tudják, hogy nagy szükség van most a keményítőre, hisz a megrongálódott textilanyagok felújítása jelentős menynyiségű keményítőt igényel. Ezért vállalták, hogy május végéig vagon terméket állítanak elő, terven felül. A SZÉKELYUDVARHELYI BÚTORGYÁRBAN lázas munka folyt. A vasárnapot tulajdonképpen már szombat éjjel megkezdték. Ugyanis néhány órás áramszünetet jeleztek és nem akarták, hogy e kiesést megérezze a termelés. Estére 200 ezer lej értékű többletterméket sikerült előállítani. Vállalták, hogy a hónap végéig 500 ezer lejjel szárnyalják túl össztermelési tervüket. KÉT VÁLTÁSBAN DOLGOZTAK A CÉRNAGYÁRBAN IS. De bejött a műszaki-ügyviteli személyzet is. Vasárnapra virradólag megnövekedett a Nagyküküllő, s ismét veszély fenyegette a gyárat. De a munka egy pillanatra sem állt meg. Az összes részlegek dolgoztak. Deák József vezérigazgató tájékoztatása szerint, csütörtökig ismét a megelőző időszakok teljes kapacitásával fognak termelni. A kikészítő részlegen szokatlan látvány fogadott: halmokba rakott, iszaplepte gyapotfonal, Medgyesről érkezett. Testvérvállalatuk megsegítéséért vállalták az udvarhelyiek a fonal mosását és újracsévélését. Anélkül, hogy ez kiesést okozna, vagy hátráltatná tervük teljesítését. GYERGYÓSZENTMIKLÓSON 2 522 dolgozó volt munkahelyén, s estére 727 ezer lej értékű terméket írtak a megvalósítások rovátkájába. Vasárnapi munkadíjukat - 102 830 lejt - az árvízkárosultak megsegítésére ajánlották fel. Több készruha, kötöttáru, bútor, deszka és sok más egyéb termék. Jórészük terven felül, s összegezésként, íme a vasánapi munkásnap mérlege: MEGYÉNK 12 VÁLLALATÁNAK 82 RÉSZLEGÉN 11 394 DOLGOZÓ 5,2 MILLIÓ LEJ ÉRTÉKŰ TERMÉKET ÁLLÍTOTT ELŐ. Hecser Zoltán Fogalmakat kell át- és újraértékelnünk. Színehagyott, frázissá kopott fogalmak kelnek új életre, unos-untalan hangoztatott szavak, fordulatok élik reneszánszukat a hősies küzdelemben. És barátságos hangulatú szavak: víz, víz — szomjat oltó, üdítő — víz, ellen fordul haragunk. A föld már tehetetlen. Csak az ember nem, az Ember. És legélesebb fegyvere: a munka. Csíkszereda, 1970. május 24. vasárnap. Hat óra, reggel. Lányok, aszszonyok, férfiak ereszkednek a Kötöttárugyár felől a város központja felé. Hazafele sietnek. övéik közé a meleg otthonba, a szigetre. Pihentető, békés szigetre? Nem. Hisz ott a televízió, a rádió, vagy a szomszéd a döbbenetes hírrel: tíz, száz, kétszáz, ötszáz kilométerre ismét gyilkolnak a vizek. Kinyúlnak az épen maradt házért, a száradó ruháért, rabolnak a raktárból, éléskamrából, a szobából. És idebent duruzsol a kályha, minden a helyén, zavartalan álmából kél a gyermek. Ott, az ár ellen viaskodók nem tudják lehunyni a szemüket. Pihenni. . . Hát lehet pihenni, ha folytonfolyvást prédára lesve dörömböl az áradat ? Vasárnap azt feleltük rá, hogy nem! Ez volt a válasz, az inszakadásig küzdő embertársaknak küldött üzenet. Azoknak, akik az árban térdig, derékig dacolva mentik, ami menthető. A megyei Fém-Vegyipari és Kitermelő Vállalat tizenhat gépkocsivezetője kora reggeltől délután négyig hordta a követ szakadó esőben, Csicsóról a Csíkszeredát zúzó részlegig. Néha máskor is kellett vasárnap dolgozni, akkor általában 40—50 tonnát fuvaroztak. Most 250-et. Senki nem maradt távol, még akinek mentsége is lett volna rá. Farkas Dénes autógumit kért kölcsön szombaton, hogy vasárnap dolgozhasson. — Belebetegszik az ember, ha a pusztuláson kesergők arcát látja a képernyőkön — mondja Burszán Miklós, a kötöttárugyár igazgatója. — Nem ember, akit ne indítana meg ennyi szenvedés. . És nincs, nem lehet más véleményen senki, de senki, íme a bizonyíték: — Szívesen dolgozunk, naponta látjuk a tévében, hogy miért. Kész vagyok a szabadságom egy részét is munkával tölteni, bárhol lenne szükség rá az országban — így Adorján Zita, fiatal kötöttárugyári munkáslány. . Akárcsak munkatársai, Hátszegi Vilma (Ha otthon is a gyerek, biztonságban van, mi most nem tehetünk mást. Itt a helyünk, a gép mellett — mondja), vagy Imecs Julianna, akinek két apró gyermekére anyósa vigyáz fel most odahaza. Szégyen lenne kérkedni, amiért nyolc, tíz órával többet kell dolgoznunk azokért, akiket embertársaik segítségére utált a mérhetetlen pusztulás — vélekednek egyhangúan a kötöttárugyáriak, s őszinteségük annyira tiszta, szívből jövő, hogy a kételkedés legapróbb szilánkja is beszennyezné. Szombaton éjjel és vasárnap délelőtt 65 ezer lej értékű árut termeltek a fiatal gyár fiatal munkásai. A helytállás napjaivá lényegülnek a vasárnapok, a szolidaritás bővizű forrásai fakadnak az emberekből ott is, ahol csak egy méterrel arrébb bömböltek a haragvó vizek, itt is, ahol a szív, az értelem, a kéz hivatott a szenvedések enyhítésére. — Halljuk, látjuk, mi történik ismét. Az ember nem kímélheti, nem szabad, hogy kímélje magát. Nincs helye a néma évődésnek, tétlenkedésnek. Nekünk most tenni kell — vallja Salamon Imre részlegfelelős a Csíkszeredai Készruhagyárban. Ott van Kovács András igazgató is, szinte mindenkihez van egy szava, mosolya. Asszonyok, anyák, lányok, férfiak jönnek tömött sorokban, s jóformán el sem kezdődött a délutáni műszak, máris a munka lázában égnek az arcok, a kezek. (Estig 150 820 lej értékű árut termeltek, többek között 440 zakót, 600 nadrágot, 150 munkavédelmi ruhát, 40 köpenyt). — Ha kőből lennénk, sem maradhatnánk otthon — mondja az egyik munkáslány, s mire a nevét kérdezném már elvegyült a gépek fölé hajló társai tömegében. De nem is fontos a név. Egyetlen, ember neve. A leghelyesebb, legtöbbet mondóbb így: mindenki. Azt kérdeztem az egyik munkástól: — És ha minden vasárnap be kellene jönni? Ezt felelte: — Adni kell, ez a lényeg. Ha kell vasárnap, ha kell éjszaka. Azt hiszi, ők nem így tennének, ha mi volnánk a helyükben? A nevem? Az nem fontos, írja így: mindenki. Jankó István BALANBÁNYÁN Ezen a vasárnapon, miként az ország, a megye minden egyes üzemében, gyárában, vállalatánál, Balánbányán is fokozott tempóban megindult a munka. Felmorrogtak a flotáció gépei, meggyújtották a kis karbid lámpákat, s újra, a hét hetedik napján is föld alá szálltak a bányászok. Mert ennek a festői szurdokba nyomult kisvároskának is minden egyes munkása azon van, hogy minél többet, minél jobbat adjon az úgy megszenvedett országnak, a népnek, amelynek annyi — számos szorgos esztendő becsületes munkájával megteremtett — megannyi létesítményét, kincsét egyik napról a másikra, egyik óráról a másikra rommá változtatta a természet vak, féktelen szeszélye, dühe. És talán ezen a májusi vasárnap reggelen még nagyobb elhatározással, még nagyobb akarással, tennivágyással mentek el a tárnák mélyébe a szigorú arcú bányászok, még pontosabban, szinte érezve ainden perc jelentőségét,kezdtek munkába a gépek is. Mert minden egyes perc most órát, minden egyes óra napot ér! Most kell bizonyítani! Most kell tanúságot tenni munka- és hazaszeretetről ! Az évi terv teljesítésénél, túlteljesítésénél nem szabad akadály legyen a természet szeszélye, s amit egyik nap elveszített, azt be kell pótolnia a másiknak! Kell! És lehet! Mert ezt akarja az Ember! Az EMBER, aki győzi, legyőzi ezt a vak erőt is! És összeszorított fogakkal alászállnak a bányászok, munkába kezdnek a gépek. Mert nemcsak az évi tervet akarják teljesíteni és túlteljesíteni a barárnak, hanem becsülettel eleget akarnak tenni a 2 500 000 lejes többlettermelési vállalásuknak is. Mert úgy érzik, hogy az emberi, becsületbeli kötelezettségük, mint az, hogy felajánlották, keresetüknek arányában —, hogy egy hónapi fizetésüket, vagy minden hónapban egy, illetve két napi fizetésüket az árvíz sújtotta vidékek lakóinak juttatják. Molnos Lajos CEC 2000 Hétfőn újabb 79 787 lejt fizettek be megyénk dolgozói az árvízkárosultak megsegélyezésére létesült alapra, s így a tegnap estig összegyűlt pénzösszeg már 753 591 lejre emelkedett. Hétfőn Csíkszeredában fizették be a legtöbbet, öszszesen 39 161 lejt, amiből 30 000 lejt a nyugdíjasok önsegélyző pénztára tagjainak adománya tesz ki. Említésre méltó az etédiek által befizetett összeg is: hétfőn 11 400 lejt adtak az árvízkárosultak javára. A pártoktatási év zárásának küszöbén Gazdag ideológiai tartalom és az időszerű kérdések megbeszélése Ezekben a napokban kerül sor városaink ipari egységeiben, az építőtelepeken, az intézményekben az 1969/70-es pártoktatási év befejezésére, amely jelentős esemény valamennyi pártszervezet tevékenységében. Az összes tanulási formákban - tanfolyamokon, körökön, üzemi iskolákban, a pártkabinetek mellett működő magasabb fokú formákban, két összefoglaló megbeszélést tartanak. Az elsőn, a pártoktatásban résztvevő majnem 20 000 hallgató megvitatja pártunk és államunk belpolitikájának, a szocialista építés jelenlegi szakaszának egyes időszerű kérdéseit, szoros öszszefüggésben azokkal a konkrét feladatokkal, amelyek a különböző munkaközösségekre hárulnak a tervelőirányzatok teljesítéséért és túlszárnyalásáért, valamint azoknak a vállalásoknak a megvalósításáért, amelyeket az árvíz okozta károk felszámolásáért, gazdasági és társadalmi életünk normalizálásáért tettek. Az összefoglaló megbeszélések alapvető célja elmélyíteni azokat a nagy elméleti és gyakorlati jelentőségű tételeket, amelyeket a Román Kommunista Párt X. kongreszszusának dokumentumai, pártunk Központi Bizottsága plenáris üléseinek határozatai, Nicolae Ceauşescu elvtársnak , pártunk főtitkárának beszédei tartalmaznak. Lényeg az évközben elsajátított ismeretek gazdagítása és nem az ismétlése. A viták kell ösztönözzék a hallgatók alkotó gondolkodásának, szocialista öntudatának a fejlesztését. Arra kell mozgósítsák a pártoktatás valamennyi résztvevőjét, hogy példamutatóan, magas fokú társadalmi felelősségérzettel dolgozzanak munkahelyeiken, cselekvően járuljanak hozzá a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtéséért hazánkban. Az említett célkitűzés elérésének egyik lényeges feltétele a megbeszélések kérdéseinek ésszerű meghatározása. Ezért a megyei pártbizottság propaganda osztálya tájékoztató jellegű téma ajánlásokat készített, amelyek segítették a pártbizottságokat és az alapszervezetek büróit, a lektorokat és propagandistákat az összefoglaló viták témáinak kiválasztásában, a forrásanyag megjelölésében és a hallgatók felkészítésében. A galócási Faipari Komplexumban, a gyergyószentmiklósi lenfonodában, a Csíkszeredai és a székelyudvarhídyi készruhagyárban, ahol az elmúlt 4 hónap azt igazolja, hogy még jelentős tartalékok vannak a munkaidő kihasználását illetően, Varró Domokos a megyei pártkabinet igazgatója (Folytatás a 2. oldalon) Több mint 22 OOP hektáron még nem vezettünk Ne hivatkozzunk az időjárásra, minden erőnket mozgósítva most kell dolgoznunk! A mezőgazdasági munkálatok megyei összesítő adatait szemlélve, számok mégis gondolkodásra késztetnek. Május 8-án gyakorlatilag megállt a munka és 19-ig szünetelt. A tíz nap alatt sok minden történt, Hektárok százairól mosta el a termést a víz, a gyengén telelt ősziek egy része tönkrement, ki kellett vagy ki kell szántani, a vízzel túltelített talajra sok helyen még mindig nem, vagy alig lehet rámenni És ismét két napig esett az eső. Az objektív okok mellett természetesen akadnak szubjektívek is. Számos helységben a tagság igen jelentős része még a háztáji parcellákon dolgozik. Olyan esettel is találkozni, mikor a gazdaság vezetői nem kaptak (?) embert a krumpl válogatásához, az ültetőgépekhez. Mindezek együttes következményeként össz tavaszi vetési tervünket csak 48,5 százalékban teljesítettük. A lemaradás konkrét számokban kifejezve 22.491 hektárt jelent, melyből árpa 4993 hektár (53,4 százalék), burgonya 6.600 hektár (56,5 százalék), cukorrépa 378 hektár (14 százalék), kukorica 3.582 hektár (68,8 százalék). Ahhoz, hogy a lehető legrövidebb időn belül végezni lehessen a mezőgazdasági munkák első szakaszával, a vetéssel, sokkal erőteljesebb ütemre van szükség annál is inkább, mert sürget a növényápolás is. Mezőgazdasági termelőszövetkezeteink ezidáig csak 427 hektáron végeztek a burgonya és 258 hektáron a cukorrépa első kapálásával. Annak ellenére, hogy záporok sepernek végig szántóföldjeinken is, hogy a talaj állapota nem felel meg az optimális igényeknek, nem várhatunk napokig az időjárás jobbulására. Minden erővel, minden eszközzel arra kell törekedni, hogy mielőbb földbe juttassuk a vetőmagot, ellenkező esetben hektárok ezrein veszíthetjük el a termést. Emberi kötelességünk, minden erőt latba vetve, éjt nappá téve dolgozni a ma és a holnap kenyerének biztosításáért. Megbecsülést csak az a földműves érdemel, aki napsütésben, vagy esőben fáradhatatlanul dolgozik a mezőn, visszaültet tíz, húsz, száz kimosott palántát, hajnalban kel és késő este fekszik. Ma gyáva, aki biztos hajlékában nem tud felülemelkedni a hörcsög-filozófián, eltakarod-/ Ismét kisütött a napnak az esőfelhők. Mindenkihez szólunk, aki tiszta szívvel át tudja érezni azt a katasztrófát, ami országunkat, népünket sújtotta, aki becsülettel helytáll győzze meg ismerőseit, szomszédait, rokonait, hogy haladéktalanul kapcsolódjanak be a tavaszi munkálatok végzésébe, a befejezés gyorsításáért. Bogos Sándor Még újdonság az állatok számára A megkésett tavaszi mezőgazdasági munkálatok gyorsítása érdekében meglévő traktorparkunk újabb gépekkel gyarapodott. Képünkön a székelyudvarhelyi gépesítési központ nemrég érkezett új traktorai, melyek a bejáratás után útrakeltek dolgozni a szántóföldeken. Éllllllilis zöld fű, a csíktaplocai mész növendékállatai máris mohón harapják.