Hargita, 1970. május (3. évfolyam, 101-125. szám)

1970-05-31 / 125. szám

IIi. évfolyam 125. (703) szám 1970. május 31 vasárnap Ára 30 bank Az össznépi szolidaritás egyöntetű megnyilvánulása A gondoskodás újabb bizonyítéka Nagy érdeklődéssel olvastam az 1970 májusi természeti csapás által sújtott lakosság megsegítésére szolgáló egyes intézkedésekről. Amint a Ha­tározat leszögezi: „Az egész ország elszántan hozzáfogott, hogy minél rövidebb időn belül elhárítsa a nagy természeti csapások súlyos következ­ményeit. A magas fokú szocialista felelősségérzet és szolidaritás szelle­mében a vállalatok és intézmények, munkatelepek, állami és szövetkezeti mezőgazdasági egységek dolgozóinak munkaközösségei megtízszerezték erő­feszítéseiket és elhatározták, hogy te­vékenységükkel, a termelés növelésé­ben elért eredményeikkel hozzájárul­nak az árvíz okozta károk pótlásá­hoz. ..“ A tetemes károk hallatán, láttán mindenki tudta, hogy a segítség nem maradhat el. Mindannyian bizonyo­sak voltunk, hogy az ország többi részeinek segítsége, pártunk és kor­mányunk támogatása nem várat soká magára. Más károsultakkal együtt én is hajlék nélkül maradtam anyósom­mal együtt. A lakásom újjáépítése az állami és községi szervek hathatós segítsége nélkül lehetetlen lenne. Ezért olvastuk megelégedéssel a Határo­zatot. Újabb bizonyítéka annak a messzemenő felelősségnek, amellyel pártunk és kormányunk az ország la­kosai gondjai iránt viseltet. Hisz a kárt vallott állampolgárok kártala­nítása, segélyezése bizonyítja az or­szág összes embereinek összefogását, szolidaritását, az együvétartozás ér­zését, azt, hogy bármilyen nehézsé­gek, katasztrófák közepette senki nem marad magára, a társadalmi összefo­gás, állami segélyezés haladéktalanul segítségére siet. Megnyugodva olvas­tam a Határozatot, hisz biztosítva tudom családi otthonunk újbóli fel­építését. Mindezért hálámat, őszinte köszönetemet fejezem ki. özvegy NAGY IRÉN Parojd Értékes segítség Mint ahogyan a Határozatban ol­vashatjuk: „a pártszervek és szerve­zetek közvetlen vezetésével a népta­nácsi végrehajtó bizottságok, a többi állami szerv és társadalmi szervezet elszántan cselekedett a helyzet hely­reállítása és normalizálása, az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és tár­sadalmi-kulturális egységek újbóli működésbe helyezése érdekében, az elmaradt mezőgazdasági munkák pótlása, a közlekedési utak és más gazdasági létesítmények helyreállítása érdekében, hogy biztosítsák az árvíz sújtotta lakosság elszállásolását, élel­mezését és egészségvédelmét.“ Engem is talán életem legnagyobb csapása ért a május 13-i árvíz al­kalmával. Alig három óra alatt a la­kóházamat, istállómat és más gazda­sági felszerelésemet úgy elvitte a víz, hogy csak a kapu maradt meg. Aztán a másik nap volt a szörnyű. Amikor láttam, hogy az egész volt udvarom a Küküllő medrének a kö­zepe lett. Lehetetlenné vált még az is, hogy más lakást építhessek oda. Ez a kérdés, igaz, hamar megoldódott, mivel a községi szervek gondoskod­tak és más lakhelyet mértek ki az mtsz területéből. Ezt a területet tel­jesen díjmenstean kaptam, és újra megkezdhetem az építési előkészüle­teket. Szép, értékes segítség volt, örömmel szereztem tudomást ar­ról, hogy az azon kategóriájú vízká­rosultak mint én is vagyok, hatékony állami segítségben részesülnek. FANCSALI MÁRTON Zetelaka Újból meggyőződtünk : nem vagyunk egyedül Úgy vélem, senki sem olvashatta öröm nélkül az árvíz sújtotta lakos­ság, a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek megsegítésére hivatott intéz­kedésekről szóló határozatot. Ez ú­­jabb bizonyságtétele pártunk és kor­mányunk gondoskodásának. Különös örömmel tölt el bennünket, mindazo­kat, akik a természeti csapás sújtotta területen lakunk. A megáradt vizek nem vitték el a házamat, de igen je­lentős károkat okoztak. Én is lakás nélkül maradtam. Ezért is olvastam a Határozat minden sorát figyelem­mel, amely jelentős előnyöket bizto­sít számomra a lakásom, személyi javaim helyreállításában. A pénzse­gélyen, biztosítási pénzen kívül még a kedvezményes áron juttatott építő­anyagok, a forgalmi adó mentesség, illetékmentesség, mind-mind a mi megsegítésünket szolgálja. Mindez le­hetővé teszi, hogy rövidesen megja­víthassuk, újjáépíthessük a megrongá­lódott lakásokat. Csak köszönetünket fejezhetjük ki mindezért. Én szemé­lyesen is hálával és elismeréssel tarto­zom a szeretetért, gondoskodásért, a­­mely körülvesz. Válaszként csak azt mondhatom: még többet, még jobban, erőt nem kímélve fogok dolgozni sze­retett hazánk további felemeléséért. PETRU MARCU Maroshévíz A falvak mindenki határban A föld még mindig vizes, a derűs napok csak éppen megszikkasztot­ták a felszín néhány centiméterét, alatta most is süppedő sár, iszap. 27-én azért, már a reggeli órákban népes volt a fenyédi határ. Az ár­víz 90 hektár területet öntött el, 9 hektárt teljesen megművelhetetlen­­né tett. Az említett terület kéthar­mada szántó, s abból 45 hektár az mtsz-tagok háztáji parcellája. Ja­varészt bevetve, beültetve. A ment­hető nem marad pusztulóban: 27- én már kapálták a krumplit, kuko­ricát, cukorrépát. — Ezen a napon folytatjuk a ve­tést is. A fenyédi és küküllőkemény­­falvi részeken mintegy 2 hektárnyi árpával, 1 hektárnyi krumplival tu­dunk ma végezni. Hiába: kézzel. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES­T A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Egy millió lejjel toldták meg év eleji vállalásaikat Az áradás okozta jelentős károkat, az elpusztított anyagi java­kat csupán mindannyiunk megfeszí­tett, fáradságot nem ismerő munkájá­val lehet helyreállítani, újból­ terem­­teni. Az elveszett munkaórákat in­tenzívebb tevékenységgel, a lelkese­dés, a hatalmas tenniakarás ráadásá­val lehet bepótolni. Boac Virgil mérnök elvtársat, a galócási Faipari Komplexum igazga­tóját arra kértük, hogy néhány szóban vázolja a munkaközösség tennivalóit, konkrét helyzetét az elmúlt , s elkö­vetkező időszakokban. — A komplexum tevékenységét nem befolyásolták közvetlen módon a nagyarányú esőzések, a példátlan méretű­ erejű áradások. Ám közvetve­­ súlyos kieséseket okozott a mi te­vékenységünkben is. A vasúti és or­szágúti szállítás megszakadása tette, hogy tekintélyes alapanyag megérke­zésének késése 15 váltásnyi időre, az­az 5 napra állította le a fasejtlemez gyár termelését. E hónap 18-án pedig megszakadt a komplexum villamos energia ellátása, nyolc órát állt va­lamennyi gyárunk, részlegünk. Az első esetben, ha nincs az öt nap ki­esés, 330 köbméter fasejtlemezt ter­melhettünk volna. Tevékenységünk így három irányú: a legrövidebb időn belül be kell hoz­nunk a lemaradást, teljesítenünk kell esedékes tervfeladatainkat, s munka­­közösségünk egyöntetű elhatározásá­nak megfelelően, erőnkhöz mérten, hozzá kell járulnunk az élet norma­lizálásához. Értem alatta az árvízká­rosult egyének, az árvíz által meg­bénított vállalatok megsegítését. — Munkaközösségünk vállalásairól, felajánlásáról már téjékoztattuk olva­­sóinkat. Milyen intézkedéseket hoz­tak, hogy megteremtsék „három irá­nyú“ kötelezettségük maradéktalan teljesítésének feltételeit? —­ Két főbb út kínálkozott: a szokványos váltások tevékenységének intenzívebbé tétele, valamint pót­váltások bevezetése. Június végéig be­hozzuk a fasejtlemez gyár öt napos lemaradását. Nemrég a marosvásár­helyi Augustus 23 bútorgyár megse­­segítéséért dolgoztunk. Körülbelül 20 köbméter speciális, kiváló minősé­gű furnirt szállítottunk a két nap alatt — a pontos mennyiséget nem tudnám megmondani, nem any­­nyira a nyilvántartás, mint az érde­kelt bennünket, hogy minél többet, minél jobban dolgozzunk. Mert sok gondot okozott ez a munka, ilyen a­­nyaggal nem dolgoztunk még, át kel­lett állítani a gépeket, gépcsoporto­kat. .. De visszatérve a kérdésre, a pót­váltások bevezetése feltétlenül szükséges, bár inkább mennyiségi megoldás. A termelés intenzívebbé té­telét szolgálja a technikai segédsze­mélyzet bővítése, főképp az árvíz súj­totta megyéknek szállítandó termékek minőségének szigorúbb követése, nem egy munkahelyen a munkaerő átcso­portosítása, ahol a megszokott ütem nem elegendő. A komplexum munkaközössége 1 millió lejjel szárnyalta túl az első négy hónapra eső össztermelési ter­vét. A munkatermelékenység emelé­sével egy alkalmazott 586 lejjel ter­melt többet, mint amennyit a terv előirányzott. Felidézem még, hogy e­­zekben a nehéz napokban 429 148 lejt, a munkások havonként egynapi fizetésének, valamint a vezető be­osztású alkalmazottak félhavi fizeté­sének egyenértékét ajánlották fel az árvízkárosultak megsegítésére. Év eleji vállalásukat 1 millió lej értékű áru többlet-termelésével toldották meg. .. Váli József MÉG MIN­D BIZTOSÍTHATÓ A TERMÉS HA MINDEN PERCET KIHASZNÁLUNK! Gépekkel, fogatokkal , teljes erőbedobással a megkésett tavaszi munkálatok mielőbbi befejezéséért i­ destova egy hete tart a szép idő. Újból mozgalmassá váltak a szántóföldek. Ahol lehetett géppel, máshol fogatos erővel foly­tatták az egy hónappal ezelőtt félbemaradt vetési munkálato­kat. Néhány helyen hozzáfogtak a növényápoláshoz is. Nyu­godtan mondhatjuk, hogy ezek a hetek a mezőgazdaságban kettős arcúak. Egyrészt a tavaszi kampány, másrészt a nyári munkák jellegét viselik magukon. Természetes, hogy a nagyobb hangsúlyt a vetési munkálatokra fektetik. Nos, a vetések helyzete má­jus 22-től 29-ig a következőképpen változott: Huszonkettedikén az össz­­tavaszi vetéseknek 48,5 százalékát végeztük el. Huszonkilencedikére ez a szám 53,8 százalékra emelkedett. Egy hét alatt 1 992 hektárt vetet­tünk, amiből 1 015 hektár burgonya. Hátra van még 5 585 hektár. A fenti számadatok csak a termelőszövetkezetekre vonatkoznak. Kimarad­tak a magán- és az állami gazdaságok. Megyénk három állami gazda­sága mindössze tizenöt hektár burgonya ültetésével adósunk. A fenti számadatok alapján feltevődik a kérdés: megfelelő ütem­ben dolgoztunk-e az elmúlt héten. Egyértelmű nemmel válaszolhatnánk, ha nem ismernénk a jelenlegi talajviszonyokat, amelyek a következő na­pokban bizonyosan javulni fognak. Tehát, minden reményünk megvan, hogy az elmúlt hét 5,3 százalékos üteme jelentősen növekedjék. Ez szükséges is, hogy június első napjaiban végezhessünk a „tavaszi mun­kákkal". Termelőszövetkezeti dolgozóink elvégezték a burgonya első ka­pálását 1­101 hektáron, a cukorrépáét 728-on, ami 28 százalékot jelent. Sokkal aggasztóbb a kukoricavetések helyzete. Mindössze 40 százaléka van elvetve és csak 1 százalékát kapálták meg. Árpából a tervezett te­rületeknek csak felében került földbe a vetőmag, fogatokkal lassabban megy a mun­ka - tájékoztatott Baczó Géza ag­rármérnök. — Hátráltat a kemény­falvi híd pusztulása is. Kettéválaszt­va él a falu. Dolgoztak a municípium másik peremközségének gazdaságaiban is. Felsőboldogfalva és Ócfalva hatá­rában herét kaszáló embereket lát­tunk. Bikafalván a cukorrépa-föld nagy­ részén még állt a víz, iszap csillant gonoszul, de ahol lehetett, már kapával a kézben izzadt a tagság. A fenyédi képhez hasonló­an errefelé is nagy volt a sürgés­forgás a háztáji kertekben. S ez a kép végig kísért Miklósfalvától Ká­nyádig, Petekig. A gazdaságok szá­razabb domboldalain fogatokkal ül­tették a krumplit, újraszántottak, tárcsáztak. Kányádon mintegy 200 hektár, Petekben annak kétszerese vetésre előkészítve várja a magot. Székelyderzsen körülbelül 50 szá­zalékban végeztek a vetéssel. Az 55 hektárból 45-en már földben van a krumpli. A kukoricával viszont rosszabbul áll a gazdaság: 15 hek­táron sikerült csak vetni, 145 hek­tárnyi terület még vetetlen. - Ma két brigád vonult ki a határ­ra - mondta Kovács László népta­nácselnök, - de a huszonhetediki nap eredmény­listájára aligha írha­tunk többet, mint tárcsázást, 5 hek­táron. Holnap, ha az idő addig kitart, már lehetne vetni is, s vé­gezhetnénk 10 hektár kukoricával. Megnyugtatna valamennyire, ha ha­marosan megérkezne a 90 napos kukorica, vetőmagnak. Sajnos, a­­zonban egyre késik. S számunkra minden perc drága. . . A falvak üresek, mindenki a ha­tárban dolgozik. Nehézségekkel küszködve is keményen szerzett e­­redményeket jegyez minden nap. Balázs András (Folytatás a 2. oldalon) . C­sendes, fehér sziget. Nem az elhagyatottság vigasztalan némasága, hanem a védettség, a gondos féltés csendje. Nem az északi sark kietlen, hideg fehérsége, hanem a biztonság, a nyugalom tiszta derűje. Sziget, amelynek be­szédes titkait, csodáit, felszín alat­ti vérkeringését oly jól ismerik az édesanyák. Sziget - ahol az élet születik, s amely az anyává válás nagy élményét őrzi, feledhetetlenül - szülészeti klinika. -K ☆ * Az ablakon tavaszi napfény szi­porkázik be. Sugarai adakozóan, lágy-óvatosan simogatják le a bol­dog kimerültség, az erőfeszítés utá­ni ernyedtség verejtékcseppjeit az arcokról, játékosan motoznak a szőke-ba­rna-fekete hajkoronák kö­zött. A nagy élmény utáni boldog nyugalom. Nyílik az ajtó. Ropogósra vasalt fehérköpenyes, fehérfőkötős fiatal ápolónő — a mindig kedves, mindig türelmes nővérke. Egy mosolyt röp­pent védencei felé, egy „kérnek valamit” kedves felajánlkozást. És persze, hogy mindenkinek van va­lami kérdése, kívánsága: egy nővér­ke itt fáj, ott sajot panasza, egy­­egy nővérke ezt szeretném, azt kí­vánom kérése, mert jólesik a törő­dés, a mindnyájukat körültipegő, szerető gondoskodás és kell a meg­nyugtató, jókedvű mosoly. S az ápolónők, asszisztensek, bá­bák, szülésztechnikusok, a „nehéz percek", a vajúdás kínjainak értő­segítő tanúi, az első lélegzetvétel, az első sivalkodás, az „életteremtő” „csata” kiskatonái, fáradhatatlan szeretettel, de szigorral és követ­kezetességgel is anyáskodnak az anyák és bábáskodnak az újszü­löttek fölött, éjjel-nappal pillanat­nyi szünet nélkül lesik-vigyázzák minden mozdulatukat, lélegzetvéte­lüket, óhajukat. A várakozás türelmetlensége vib­rál keresztül a termen. Védőálarcos ápolónő a belépő. Mohó szemek tapadnak a karján „kesergő” apró­ságra. Melyiküket hozza először? Melyik ágyra fogja letenni? Melyik mama szorítja magához először ki­csinyét, bontja meg először mellén a hálóinget? Sorba hozzák a kis „éheseket”, egyenként simul rajongó,, imádó megnyugvás az arcokra. Hang nél­kül, szinte lélegzetvisszafojtva szoptatnak. Aztán újra elviszik az apróságokat, s ismét a tétlenség, a várakozás órái következnek. Pihen­nek, olvasnak, unatkoznak a ma­mák. Jó volna egy kis zene, egy kis lehetőségekhez mért szórakozás. A rádióvezeték ott ásítozik az ágyak fejénél, rádió is van, csak éppen fülhallgatókra vagy kagylókra len­ne szükség. ígéret erre is van már hosszú idő óta, csak nem tudni, hogy az ígéret beváltása mikor vá­lik valósággá. Nagy szükség lenne pedig rá, nemcsak a szórakoztatás, de a kismamák nevelése, anyai teendőikbe való beavatása érdeké­ben is. „Ragyogó középkádereink van­nak" — mondta Bajkó Barabás fő­orvos. És a szülészeti klinikán fek­vő, azt mostanában elhagyó kisma­­m­ák egybehangzó véleménye szerint nem túloz ez a dicséret. Megérdemelten viseli a Csíkszere­dai szülészeti klinika az „ország legjobbjainak egyike” megtisztelő jelzőt, melyet orvosain kívül nem­utolsó sorban jól felkészült, lelkiisme­retes középkádereinek, az asszisz­tenseknek, ápolónőknek, techniku­soknak köszönhet.­­fe Csendes fehér sziget. A felszín nyugalma, békéje embert féltő, em­bert teremtő lelkiismeretességet, ál­matlan éjszakákat, fáradtságot nem ismerő önfeláldozást, egymást el nem hagyó törődést rejt. Mert nyu­galom, tisztaság és sok-sok segítő szeretet kell oda, ahol az élet szü­letik. .. Jakab Márta Csendes, fehér sziget... Az agitációs művészbrigád szerepe a soron lévő feladatok megoldásában Nem mondunk semmi újat, ha azt állítjuk, hogy a kulturális­ tömegneve­­lő tevékenység az emberért történik, az emberre hat, de talán soha nem volt annyira szükséges munkánknak ezt az elvét hangoztatni. Munkánkat, a közművelődés munkásainak tevé­kenységét vezérfonalként kell áthas­sa az a gondolat, hogy művelődési intézményeink jellegüknél fogva kö­telesek tenni, hisz ez a hivatásuk, a szövetkezeti­­földművesség új erkölcsi arculatának kialakításáért, szocialista tulajdonosi helyzetéből adódó ma­gatartásának formálásáért. Ez a cél! Megvalósítása ügyében pedig a példaállítás lehet a hatékony módszer. A földművesség rátermett­ségének, a termelőszövetkezet ügyéért való hajthatatlan kiállásának példája minden erőnél hatékonyabb. Jelen termelési feladataink megva­lósítása érdekében kultúrotthonaink a legváltozatosabb eszközöket kell, hogy alkalmazzák az emberek­­ gon­dolkodásának, viselkedésének jó irá­nyú befolyásolására, determinálására. Az agitációs művészbrigád, az ez­­idáig eléggé mostohán kezelt közmű­velődési műfaj most hatványozottan létjogosult programja a falu követel­ményeinek irányítója, a szövetkezet, a mezőgazdasági termelés sorsa iránti határozott magatartásra ösztönöz, nyílt állásfoglalásra késztet. A közművelődés gyakorlati meg­valósítói ismerik a művészi formáció adta lehetőségeket. Mégis úgy véljük, nem lesz hiábavaló fáradozás, ha né­hány sorban felhívjuk a figyelmüket néhány szempontra, amelyeket szem előtt kell­ tartani a szövegszerzésnél, csakúgy, mint a művészi előadás so­rán. Az agitációs művészbrigád szín­padra állításának aktuális célja a ter­melőszövetkezetekbe tömörült föld­művesek munkájának támogatása, meggyőződéseik, érzelmeik, helyes magatartásuk kikristályosítása. Min­denhol kimondottan a helyi termelő­­szövetkezet példái kell illusztrálják a szövetkezeti tagok felelősségérzeté­nek jelentőségét, de ugyanakkor a brigád tanúsítson bátor kiállást a szö­vetkezeti közérdek tipróival szemben is. Hangsúlyozódjék a szövetkezeti tagok alkotó kezdeményezése, a fe­gyelmezettség és a szervezettség szel­leme. Amikor a pozitív példák nevelő ha­tású népszerűsítésére gondolok, azon embereket helyezem előtérbe, akik példásan kivették részüket a tavaszi mezőgazdasági munkálatokban az idő­járás szeszélyei ellenére is, és akik­nek szilárd elhatározásuk, lelkiisme­­retbeli ügyük a soron lévő feladatok maradéknélküli végrehajtása. A mun­kálatok élenjárói méltán érdemlik meg a hős jelzőt, mert operativitá­sukkal, fegyelmezettségükkel, , önfel­áldozásukkal legyőzték a nehézsége­ket. Tettük olyképpen kell a brigád­anyagban feltűnjék, hogy az érzelmi­leg hasson a közönségre: a szorgalom, a lelkiismeretesség, becsület, fegye­lem meggyőző példái legyenek. Előbb is említettük és újra hang­súlyozni kívánjuk, hogy a brigád­­műsor anyaga feltétlen a valóság ta­lajából kell eredjen, akár _ lelkesítő, akár lehangoló, de mint új távlatot mutató­ példa. _­­ És most egy pár szót az agitációs művészbrigád formanyelvéről. Az a­­datban, tényben a gazd­ag, valóságnak megfelelő műsoranyag még nem siker is távolról sem nevelőerő, ha nem párosul a megfelelő művészi kifejezés­móddal, ha az előadásnak szegénye­sen csak a vers (olykor ez is csapni­való), a zene szolgál eszközül. Befejezésül, hogy az újonnan ala­kult, minden kultúrotthon mellett kö­telezően működő szerkesztő-szerző bizottságokat, segítsük, fenti meglátá­sainkat még egy pár módszertani ja­vaslattal egészítjük ki, melyek a szer­kesztési műveletek időrendi kibonta­kozására utalnak. 1. Adatgyűjtés a termelőszövetkezet vezetőtanácsától! 2. Az adatok szelektálása (óvakod­junk a túlzott adathalmaztól). 3. Egy vezérmotívum meghatározá­sa, mely köré csoportosítjuk a jelen­ségeket. 4. Feldolgozás, minél változatosabb művészi formában (vers, zene, mono­lóg, jelenet, anekdota, adoma, találós kérdés, táncok stb.). Tekintettel a műfaj összetettségére a szerkesztő-szerző bizottságokat iro­dalmi, zenei adottsággal, kritikai szel­lemmel rendelkező értelmiségiekből kell alakítani. Balázs Lajos a Megyei Művelődés- és Művészetügyi Bizottság főszakfelügyelője IV. OLDALON : E heti külpolitikai hírmagyarázatunk FORDULAT COLOMBÓBAN HÍREK • ESEMÉNYEK • HÍREK • ESEMÉNYEK • Új felszerelésekkel bővül me­gyénk egészségügyi hálózata. Az elmúlt öt hónapban 6 mentőautó és egy egészségügyi kocsi érkezett, ez utóbbi a megyei egész­ségügyi felügyelőség részére. Ezen­kívül hidraulikus termosztát, komplex fogászati készülék, protetikai műve­leteket végző gép, légutakat vizsgáló műszer, operációs lámpa és más fel­szerelések érkeztek, mintegy 600 000 lej értékben. Év végéig egy-egy Da­cia 1100-as személygépkocsi köny­­nyíti meg Csíkszeredában és Szé­kelyudvarhelyen a szolgálatos orvo­sok kiszállását. 2 Megnyugtató hír az autós tu­ristáknak. Maroshévizen a kö­zös munka kisipari szövetke­zet új, korszerű felszerelésekkel ren­delkező autószervizt létesített. 3 Legelőtakarítás 445 hektáron. Kányád község négy gazdasá­gában a legfontosabb tavaszi mezőgazdasági munkák mellett gon­dot fordítottak a legelők takarítására is. A kányádiak 85, a dályaiak 150, a miklósfalviak 100, a petkiek pedig 110 hektáron végeztek legelő takarí-. Újból működik a székely­ke­resztúri rádiósítási állomás. A vezetői: Zagyi Ferenc és Hodgyai Balázs gazdag és változatos programot állítottak össze. Kulturális, nevelési, irodalmi és orvostudományi kérdésekkel ismertetik meg a hallga­tókat, ugyanakkor rendszeres politi­kai tájékoztatókat is tartanak, s be­számolnak a város intézményeinek, üzemeinek, ipari egységeinek munka­sikereiről, termelési eredményeiről.­­ Tegnap este 8 órai kezdettel a madéfalvi vasutas klubban vendégszerepelt a csíkszentki­rályi dongagyár szakszervezeti és KIS­Z-bizottságának színjátszó cso­portja. Tóth Ede A falu rossza című népszínművét mutatták be. Azon tűnődöm... Városi ember lévén, miért is szeretek elüldögélni a termelőszö­vetkezetek irodáiban? Nem izgal­masabb ez a kedvtelés annál, amit ugyancsak szeretek: elnézni a gömbölyű hízókat, az állásban szénát ropogtató lovakat, szuszo­gó teheneket. Gyermekkorom leg­kedvesebb emlékei között tartom számon azt a néhány esetet, ami­kor felülhettem a legjámborabb ló hátára, de nem feledem a téli reggeleket sem, amikor magasba lobbant a szalmaláng és sült disz­­nófarkot ropogtattam. Hanem elüldögélni a termelő­­szövetkezet irodájában, a kopott, nadrágoktól kifényesedett lócá- Iton­s csak hallgatni és hallani a szót anyánk édes nyelvén, amely gyakran egy jó káromkodással kezdődik — íróember számára so­ha érdekesebbet! Jönnek-mennek az emberek, azt hallgatod, miféle bajok, panaszok és problémák foglalkoztatják őket, miféle gon­dok... Olyan ez, mint amikor munkásvonaton utazik az ember, és a megkezdett beszélgetésbe újabb és újabb felek kapcsolódnak bele és folytatják, viszik a szót, építik a gondolatot. Érzed testvéri mele­gük és megsejted, hogy egy gon­dolattal többek lettek, mint ahogy te is több lettél egy gondolattal, egyetlen gondolattal csupán. Szavakon élsz, és kenyéren. Miklós László

Next