Hargita, 1970. június (3. évfolyam, 126-150. szám)

1970-06-03 / 127. szám

III. évfolyam 127. (705) szám 1970. június 3 szerda Ara 30 bámi úszozó TÁMpems mezőgazdaságunk fejlesztésére, a lakosság ellátásának javítására, az életszínvonal emelésére A Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága Végrehajtó Bi­zottságának és Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának Határozata az állatok és állati ter­mékek felvásárlási árának javításá­ról, valamint az állattenyésztés fej­lesztését ösztönző más intézkedések­ről, újabb tanúbizonysága pártunk és szocialista államunk tudomá­nyos gazdaságpolitikájának; annak a politikának, amelynek célja a nemzetgazdaság sokoldalú és har­monikus fejlesztése, a fogyasztási cikkek és, ezen belül is, az élelmi­szerek bőségének állandó fokozása. Az állam szakadatlan erőfeszíté­­sei következtében, amely arra irá­nyult, hogy mindinkább növekedjék gazdasági potenciálunk, szorgalmas földműveseink munkájának eredmé­nyeként, az állattenyésztési részleg össztermelése a múlt évben 32 szá­zalékkal volt nagyobb, mint 1960- ban. A Határozat valamennyi intézke­dése - a felvásárlási árak növelése, bizonyos koncentrált takarmányok beszerzésének megkönnyítése, mind a szocialista, mind a magánszektor­ban­­ a termelés növekedését, az anyagi érdekeltség fokozását céloz­za. A felvásárlási árak differenciált­sága, az a tény, hogy a tejért a té­li időszakban magasabb­­árat fizet­nek, kétségkívül ösztönzőleg hat majd a termelés fokozására ebben az időszakban. Ugyancsak ösztönző lesz az az intézkedés, mely előírja, hogy a me­zőgazdasági termelőszövetkezetek, az mtsz-tagok és az egyéni terme­lők, az állatok minősége arányá­ban, 300-500 lej jutalmat kapnak minden először borjadzó üszőért. Természetes, ahhoz, hogy a Hatá­rozatban foglaltakat igazán érté­kelni tudjuk, elengedhetetlenül szük­séges ismételten felidéznünk pár­tunk valamennyi olyan intézkedését, melynek célja az állattenyésztés fel­lendítése. Mint ismeretes,­ az RKP KB folyó év március 17-19-i plenáris ülése a mezőgazdaság jövőbeni fejleszté­se szempontjából nagy jelentőségű dokumentumot fogadott el az álla­ti eredetű termékek növelésére vo­natkozóan. A program számos olyan intézke­dést tartalmaz, amelynek célja fel­lendíteni e részleg tevékenységét. Előirányzatai szerint az 1970-1980- as időszakban jelentősen nő az ál­latállomány: 43 százalékkal a szarvasmarhák, 70 százalékkal a sertések, 12 százalékkal a juhok és 63 százalékkal a szárnyasok száma. Az állami alap 2,6-szor annyi húst, 2,5-ször annyi tejet és 3-szor any­­nyi tojást kap, s ez lehetővé teszi majd a nemzetgazdaság szükségle­teinek kielégítését, a lakosság élet­­színvonalának jelentős emelkedését. Az RKP KB márciusi plenárisának szellemében április 11-i plenárisán Hargita megye pártbizottsága is részletesen taglalta a párt- és álla­mi szervek, a mezőgazdasági szak­emberek, az összes mezőgazdasági dolgozók előtt álló legfontosabb feladatokat, amelyeket megyénk ál­lattenyésztésének fellendítése érde­kében meg kell oldani. A plenáris ülés, az állattenyésztés helyzetét a kérdések összességében elemezve, megállapította, hogy me­gyénk állattenyésztésének fejleszté­sére valamennyi feltétel adott, csu­pán fokozott erőfeszítésre van szük­ség, főleg a takarmányalap bizto­sítása, a rét- és legelőgazdálkodás megjavítása terén. A megyei pártbizottság bürója, megyei viszonylatban, olyan intézke­dések kidolgozását kezdeményezte, amelyek magukba foglalják mind­azokat a leghatékonyabb intézkedé­seket és megoldási módozatokat, amelyeket az országos programból megyénkre háruló feladatok teljesí­tése érdekében hozni kell. Szocialista államunk állandó gon­doskodását mindig éreztük és nagy­ra értékeltük. A mezőgazdaság ed­dig is számos előnyben részesült, az állatvásárlásokra és férőhelyek építésére nyújtott hosszú és rövid lejáratú hitelek, a nagy biológiai értékű tenyészállatok és a központo­sított alapra szerződött termékek után járó koncentrált takarmányok biztosítása, valamint más anyagi és műszaki segítség formájában. Az országos program maradék­talan megvalósítása és túlszárnyalá­sa is megkövetelte, hogy anyagilag még tovább ösztönözzük a mező­­gazdaságban foglalkoztatott dolgo­zókat, növeljük érdekeltségüket az állati eredetű termékek termelésé­ben, a minőség javításában és a mennyiség szüntelen növelésében. Mindez, természetesen, csak, úgy érhető el, ha emelik az állatok és az állattenyésztésből származó ter­mékek felvásárlási árát. Ilyenfor­mán fedezni lehet a termelési költ­ségeket, még inkább biztosítani a megfelelő jövedelmezőséget, első­sorban a szarvasmarhák, a fejőste­henek és sertések tenyésztésében. Ezért örömmel fogadtuk az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának Határozatát az állatok és állati termékek felvásár­lásának javításáról, valamint az ál­lattenyésztés fejlesztését ösztönző más intézkedésekről. A mezőgazdaságban foglalkozta­tott dolgozók anyagi ösztönzése, va­lamint az állattenyésztés fejleszté­sére és a termelők érdekeltségének fokozására irányuló program meg­valósítása nagymértékben hozzá fog járulni az átlagjövedelem és ezáltal az életszínvonal emeléséhez, meg­teremti a feltételeket ahhoz, hogy 1975-ig — 1969-hez viszonyítva — húsból, tejből és tojásból megkét­szereződjék a termelés, javuljon a lakosság ellátása, növekedjék az exporttermelés. A Határozatban foglalt intézke­dések összefüggésében az is nyil­vánvaló, hogy állattenyésztésünkre még fokozottabb feladatok hárul­nak, főleg ami az állattenyésztési farmok megszervezését és működé­sét, azok jövedelmezési fokának e­­melését illeti. Mindent el kell követnünk azért, hogy a határozatban foglaltakat teljes felelősségtudattal ültessük é­­letbe, hogy hozzájáruljunk a lakos­ság növekvő szükségleteinek mi­előbbi és legteljesebb kielégítésé­hez, a szocialista mezőgazdaság gyors felvirágoztatásához. nMG WymmrEjv AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA NICOLAE CEAUŞESCU ELVTÁRS INTERJÚT ADOTT A FRANCIA TELEVÍZIÓNAK Kedd délelőtt Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocia­lista Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke fogadta Claude Ma­nuel és Claude Brovelli francia újságírókat, akiknek filmre vett interjút adott. Az interjút a Fran­cia Televízió I. és II. színes csa­tornája közvetíti. A TÁRSADALOM ÖSSZEFOGÁSÁVAL az ország összes dolgozóinak támogatásával ŐSZINTE SZÍVBŐL KÖSZÖNÖM „Hazánk dolgozói szocialista szoli­daritásának, népünk egységének és kölcsönös segítőszellemének megható megnyilvánulása volt az, ahogyan a haza összes lakosai válaszoltak a Szo­cialista Egységfront felhívására. Az :----, j„i__jl\, __ xii-TM: 1- .Tol jpctii ctz, cutauu v,o­lurSuUal­­mi intézmények személyzete elhatároz­ta, hogy fizetésének egy részét az á­­radások okozta károk fedezésére ado­mányozza; a parasztság jelentős meny­­nyiségű mezőgazdasági terméket gyűj­tött össze, és küldött az árvíz sújtot­ta megyékbe; a lakosok széles töme­gei befizettek a CEC-hez, az árvíz­­károsultak segélyezésének külön szám­lájára, élelmiszert, ruházati cikkeket, lábbelit és háztartási cikkeket adomá­nyoztak a természeti csapás sújtotta övezetek­­ lakosságának; ezekben az akciókban millió meg millió ember, gyakorlatilag egész népünk vesz részt“ — állapítja meg a Határozat. Ezt a gondoskodást, segítséget, a hely­reállítás szükségességét mi árvízkáro­sultak érezzük át talán leginkább. Már 38 éve, hogy a Küsküllő mel­lett lakom, de ehhez hasonló vizet és pusztítást még az öregebbjétől sem hallottam. Szemmel láthatóan da­gadt az ár, és nem tudtunk mit ten­ni, mint a szobában lévő ruhaneműt és más mozgatható dolgokat nehezen kihordani. Aztán megérkezett a helyi mtsz traktorista csoportja, és a búto­rokat ők mentették ki. Aztán elment a kerítés, utána az istálló, s következett a ház. Próbál­tuk kikötni, de hiába, így maradtam minden nélkül két gyermekemmel és feleségemmel. De hamarosan területet kaptam a községi néptanácstól, amiért nem kel­lett semmit fizetnem. Nagy­ öröm töltött el engem is, ami­kor olvastuk, hogy nem maradtunk magunkra, hanem segít szocialista államunk. A Határozat által előírt segély nagy segítség számomra, la­kásom, a gazdasági épületek újjáépí­tésében. Pártunk és államunk mesz­­szemenő gondoskodásáért személyesen, és családom nevében, őszinte köszö­­netemet és hálámat fejezem ki. CSÍKI GYÖRGY, mtsz-tag, Zetelaka ISMÉT HAJLÉKOT BIZTOSÍT CSALÁDOMNAK „Szocialista államunk állandó tá­mogatást nyújtott és nyújt a káro­sult lakosságnak. Mint ismeretes, már az első napoktól kezdve 400 millió lej rendkívüli alapot utalt ki a lakos­ság azonnali megsegítésére“ — olva­som a Határozatban. S ezt a hatha­tós segítséget, gondoskodást a termé­szeti katasztrófa első napjaitól mind­végig tudhatta, érezhette az ország egész lakossága. A Paraj­dot erősen megtépázó ár­víz a lakosok közül sokaknak oko­zott tetemes kárt. Egy élet során fel­halmozott, összegyűjtött, takarékosan összerakott javakat mosott el az ár. Nálunk, a községben többszázezer lej a kár, utak, hidak, házak, gazda­sági épületek, szántóföldek, kaszálók, veteményesek estek a kegyetlen víz martalékává. Én is jelentős kárt szen­vedtem, lakásomat, az istállót, óla­kat, a gazdasági épületeket elmosta az ár, több mint 25 000 lej a vesz­teség. De mindvégig megnyugtató volt, hogy éreztem a falubeliek, a községi néptanács, továbbmenve, egész szocialista társadalmunk segítsé­gét. Bizonyos voltam, hogy az ár­vízkárosultak, a mi megsegélyezésünk, a tetemes károk megtérítése nem ma­rad el. És érzéseinkben nem csalód­tunk. Külön pénzsegély a személyi tulajdonban lévő lakások újjáépítésé­re, megjavítására, külön segély a gaz­dasági melléképületek helyreállítására, a háztartási és személyi használati javak pótlására, a jutányos áron be­szerezhető építkezési anyagok, illeték­­mentesség stb. mind-mind jelentős, hathatós segítség. Most kaptam új telket a lakásépítéshez. A Határozat­ban biztosított pénzsegély, az elő­nyök, a támogatás hozzásegít ahhoz, hogy rövid időn belül pótolhassam az elszenvedett kárt, újra biztos haj­lékot nyújthassak héttagú családom­nak. CSALÓKA SÁNDOR nyugdíjas, Parajol ELTŰNNEK AZ ÁRVÍZ NYOMAI A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, a párt fő­titkárának, Nicolae Ceauşescu elv­társnak a felhívására, a munkás­­osztály, a parasztság, az értelmisé­giek, a hadsereg és a hazafias gár­dák, egész népünk , románok, ma­gyarok, németek és más nemzeti­ségűek - éjjel-nappal­­ fáradha­tatlanul harcolt a természet féke­vesztett erői ellen, számos hőstet­tet vitt végbe, s olykor életét is fel­áldozta, hogy gátat vessen a vi­zeknek, hogy megmentse az anyagi javakat és emberéleteket." - olvashatjuk a Határozatban. Ez a lelkesedés szétdorítás, tár­­sadalmi összefogás, most, a károk helyreállítása során sem lankad. Egy emberöltő munkájának ered­ményeit veszélyeztette a küküllő á­­radása. Mindaz, amit hosszú évti­zedek alatt sikerült szereznünk, ki volt téve a teljes pusztulásnak. Ré­gi a házunk, s amikor már az ab­lakok magasságáig ért a víz, min­den reményről lemondtam. Még sze­rencse, hogy a Malom utca hídját elvitte az ár, mert a legkritikusabb pillanatban ez a vízszint emelkedé­sét megállította, így megmaradt a házam, de alaposan megrongáló­dott, akárcsak a melléképületek is. A kert pedig, melyben annyi szere­tettel dolgoztunk, eltűnt, a földet is elvitte a víz. Nem panaszkodom. Ahhoz képest, amennyit mások szen­vedtek, az én károm elenyésző. De az a gondoskodás, mely a Határo­zat minden szavából kiárad, meg­nyugtat, tudom, hogy a segítség nem marad el. Tudom, hogy a párt és kormány gondoskodása nyomán eltűnnek az árvíz nyomai, öreg em­ber vagyok, sokat nem ígérhetek, de ami erőmből telik, azt én is megte­szem, így próbálom legalább rész­ben meghálálni a mindenre kiter­jedő gondoskodást. TAMÁS GYULA Székelyudvarhely A csikszentsimoni Kemé­nyítő- és Szeszgyár kor­szerű berendezésekkel el­látott csarnoka (NAGY PÁL ZOLTÁN felvétele) FOKOZZUK A GÉPI BERENDEZÉSEK KIHASZNÁLÁSÁT! Ipari egységeink anyagi és szel­lemi „vagyonának" minél eredmé­nyesebb gyümölcsöztetése, alapvető követelménye a gazdasági haté­konyság növelésének. S ilyen érte­lemben a vállalat szempontjából nem lehet közömbös, hogy a terme­lőtevékenység mennyiségi eredmé­nyeit milyen és mekkora anyagi rá­fordításokkal érjük el. S ha e kér­dést boncolgatjuk, elsődleges fon­tosságot kell tulajdonítanunk a ren­delkezésre álló gépi berendezések, termelőfelületek, időalap és munka­erő maximális kihasználásának. A szóbanforgó területeken bármilyen jelentéktelennek is tűnő veszteség (legyen az közvetlen vagy közve­tett) kedvezőtlenül befolyásolja a gazdasági és a pénzügyi eredmé­nyeket. Hangsúlyozottabban tevő­dik a kérdés most, amikor a nem­zetgazdaságot ért károk felszámo­lása fokozott erőfeszítéseket köve­tel. Íme, miért tartjuk érdemes­nek és szükségesnek, hogy a meg­valósítások számbavételénél - még akkor is, ha azok pozitív előjelűek - fokozottabb figyelmet fordítsunk a gazdasági tevékenység említett jelenségeinek alakulására. Az elmúlt 4 hónapban vállala­tainak túlnyomó többségében kedve­ző tendenciát mutatott a főbb gaz­dasági-pénzügyi mutatószámok szintje. S ez még szembeötlőbb, ha az elmúlt évi megvalósításokhoz viszonyítjuk idei eredményeinket. Ez távolról sem jelenti azonban azt, hogy a gazdasági hatékonyság fo­kozásának „kiapadt" minden forrá­sa. A munkaidő és -erő, a gépi be­rendezések kihasználása például nem érte el a lehetőségek maxi­mumát. A munkaidő-kihasználás még elég alacsony — 94,7 százalék - s ennek egyik oka épp a gépki­használásban keresendő, így csu­pán az első évnegyedben a gépek üzemeltetésében 235 038 óra vesz­­teglést jegyeztek be. Ebből több mint 34 000 órát a műszaki meghi­básodások és a véletlenszerű javí­tások okoztak. A kiesésnek viszony­lag jelentős volumene arra enged következtetni, hogy a karbantartá­si és javítási tevékenység tervsze­­rűsítésében, e tevékenység és a ter­­melési programok összehangolásá­ban fogyatékosságok mutatkoznak. Egyik-másik vállalatban a javítások gyenge minősége, a kellő kompe­tencia és a felelősség hiánya oda vezetett, hogy a javítási ciklusokat nem sikerült betartani. S így végül a termelési tervfeladatok teljesíté­sének egyenletessége megbomlott, plusz energia és anyagi ráfordítás vált szükségessé. Említettük, hogy a gépkihasználás buktatói megakadá­lyozták az időalap eredményesebb kihasználását is. Illusztrálásként e­gyetlen adatot említünk meg! itt gépi veszteg­lések a munkaidő ér­tékesítésében 26 700 ember-óra ki­esést jelentettek. S a plusz energia ráfordítás többek között megmutat­kozik a 4 hónapi 226 900 túlórában A termelő berendezések hatéko­nyabb kihasználásának egy másik tartaléka a kapacitás. Néhány vál­lalatunkban még mindig sok gép hever kihasználatlanul, vagy vált különböző okok miatt fölöslegessé. Április elején 328 gép és felszere­lés — amelyek értéke 14,7 millió lej — szerepelt „holtleltáron''. Ezek szá­ma a megelőző időszakokhoz viszo­nyítva csökkent ugyan, de a jövő­ben sokkal energikusabb és hatha­tósabb intézkedésekre van szükség. Mert például megengedhetetlen, hogy a baláni Bányaipari Kombi­nátban egy mérőkészülék 1965 óta várjon „érdemesebb sorsára". A Hargita Bányaipari Vállalatban pe­dig a 42 „nyugdíjas" berendezés­ből egyik-másik 1968 óta áll ki­használatlanul. Meggondolkoztató számadatokat tartalmaz másutt is a statisztika: a­­ vlahicai vasüzemben 33 gép (értékük 3,3 millió lej), az erdőszállítási és gépesítési egység­ben pedig 44 berendezés áll ki­használatlanul. Ennek ellenére e­­gyes ipari egységekben a tényleges intézkedések késnek, megelégsze­nek a gépek feleslegessé nyilvání­tásával. Ugyanakkor az illetékes fe­lettes szervek sem követtek el és követnek el ■­ mindent annak érde­kében, hogy operatív módon hasz­nos rendeltetést biztosítsanak az a­­dott vállalatban feleslegessé vált berendezéseknek. S a kihasználat­lanul álló gépek közben „termel­nek"... az önköltség számlájára. Megyei viszonylatban ezekért csu­pán az első évnegyedben 341 100 lej amortizációt fizettek ki. A berendezések­­üzemeltetésében megmutatkozó fogyatékosságok sú­lyosságát meggyőzően érzékelteti a következő tény: az első évnegyed­ben az összes gépek üzemeltetése révén megyénk össztermelését 9 millió lejjel, a jövedelmet pedig 695 000 lejjel gyarapíthattuk volna, íme a gazdasági hatékonyság nö­velésének egyik tartaléka, amelynek értékesítése nem követel sem be­ruházást, sem huzamosabb időt, csak körültekintőbb, szakavatottabb munka- és termelésszervezést. Megnövekedett feladatok hárul­nak ránk, s ezek teljesítése paran­csoló módon megköveteli minden­nemű tartalék értékesítését. S ilyen vonatkozásban sokat jelent a terme­lőkapacitások kihasználásának fo­kozása. Hecser Zoltán A III. OLDALON: Fokozott erőfeszítések országszerte az árvíz okozta károk helyre­állításáért HÍREK • ESEMÉNYEK • HÍREK • ESEMÉNYEK­ ­ Üdülőhelyek művelődési igaz­gatóinak tanácskozása Tusnád­­fü­rdőn. Június negyedikén és ötödikén négy megye — Suceava, Bákó, Maros és Hargita — művelő­dési és művészetügyi bizottságainak képviselői és az üdülőhelyek művelő­dési életének irányítói találkoznak megyénk festői fürdőhelyén, ahol ki­cserélik tapasztalataikat a nyári idény művelődési tevékenységeinek tartal­mára, formáira, megszervezésére val 2 Vasárnap elhagyta országunk határait megyénk első, külföld­re induló fiatal turista cso­portja. A megyei KIS­Z-bizottság mellett működő Ifjúsági Turisztikai Iroda által szervezett külföldi kirán­dulások programja keretében szom­baton­ este elindult az első húsz­­tagú csoport a Német Demokratikus Köz­társaságba. A kirándulás időtartama 14 nap, útvonala: Berlin, Weimar, Lipcse, Drezda. Június 21-én indul megyénkből a második, tizenegy tag­ból álló csoport, amely a Prága — Pozsony — Budapest útvonalat köt 3 „Kapuzárás“ a Csíkszeredai Népi Egyetemen. Hétfőn dél­után tartotta záróünnepségét a Csíkszeredai kultúrotthon könyvtárter­mében a Népi Egyetem a diákok, elő­­adótanárok, valamint a vezetőség részvételével. Elsőként Bucur Nicolae, a Hargita megyei művelődés- és mű­vészetügyi bizottság alelnöke mondta el véleményét, észrevételeit az 1969/70-es tanévre vonatkozóan, ez­után Kozán Imre, a Népi Egyetem igazgatója összegezte az évi tevé­kenységet és ismertette a következő tanév munkaprogramját. A hozzászó­lásokat­­Tudor Arghezi-megemlékezés követte.­­ A Csíkszeredai kisipari terme­lőszövetkezetek és a Készruha­gyár túlteljesítette május havi tervfeladatát. A tíz kisipari termelő­­szövetkezet az év eltelt öt hónapjá­ban együttesen 105 százalékban tel­jesítette árutermelési tervét, így az egész évre előirányzott tíz millió lej­­es tervük jelentős részét máris meg­valósították. A kisipari termelőszövetkezetek május hónapra előirányzott tervfel­­adatát 20 000 lejjel, míg a csíkszere­­dai Készruhagyár több mint 100 000 lejjel teljesítette túl. CEC - 2001) Június 2. estig 982 717 lejre emelkedett megyénkben az ár­vízkárosultak javára a CEC 2­000-es folyószámlájára letett adományok összege. -*m*$*W*-----­ NAPFÉNYES ÖSVÉNYEN Lapzártakor jelentik Anglia-Románia 1-0 (0-0) Guadalajarában, a mexikói labdarúgó világbajnokság IV. csoport­jának első mérkőzésén, hazánk válogatott csapata a világbajnok angol válogatottal mérte össze erejét. A román csapat méltó ellenfélnek bi­zonyult a világbajnokokkal szemben a kiegyensúlyozott mérkőzésen, a­­mely kis szerencsével, számunkra kedvezőbben is végződhetett volna. Más eredmények: Peru - Bulgária 3-2, Uruguay - Izrael 2-0.

Next