Hargita, 1970. szeptember (3. évfolyam, 203-228. szám)
1970-09-17 / 217. szám
2. OLDAL , HARGITA — Jegyzet — JAVASLAT KÁVÉ-ÜGYBEN Akármelyik oldaláról tapogatom, vallatom, faggatom a tényállást, az ésszerűségnek legparányibb darabkáját sem tudom felfedezni benne. És esküdni mernék, nem azért, mert talán ügyetlenül keresgélek, vagy nem figyelek kellőképpen oda. Hanem egyszerűen azért, mert nincs abban porszemnyi ötletesség sem. Abban tudniillik, hogy a kiszolgáló lány annyit futkosson a cukrászdában, s a vendég anynyival többet bosszankodjék asztala mellett, mégha minden egyes alkalommal továbomlik is a pincérlány, sebesen, hogy legalább a fürgeséggel, a látszattal vigasztaljon, amiért kávéadagunkért félórás türelemmel is fizetünk a csúcsforgalom idején. Miért ne lehetne például megtenni, hogy azokat az amúgy is készenlétben tartott adagokat szépen sorjában tálcára helyezve indulni az asztalokhoz, s ha netán valaki annyi éves gyakorlattól eltérően nem kávét rendelne — főleg, amikor már a fagylalt szezon is távozóban —, hát azt az egy-két csészét legfennebb visszavinnék, ha történetesen nem lenne szükség rájuk a következő asztalnál, ha ennél sem, a másiknál már egészen biztos. Látszana ez a vendég arcáról, messziről. Nos, hát ennyi a javaslat. Meg kellene próbálni, hogy néz ki a gyakorlatban. Mert így, elméletben, rövid fejszámolással is kideríthető, hogy legalább felére csökkenne a futkosás ideje és a megtett haszontalan távolság , de ennél is többre, jóval többre a kipárolgó boszszúság. Akármelyik cukrászdáról legyen szó. Jánosi István A pályaválasztásról szó esik, napjainkban mindenütt, ahol az ifjúság, s általában a nevelés kérdéseiről beszélgetnek. S ha summázni akarnák mindazt az anyagi és szellemi erőkifejtést, amelyet ma a társadalom az új nemzedék neveléséért tesz, akkor az ifjak helyének a megtalálása a termelőmunkában, a társadalmi élet valamelyik területén, ahol képességeit a legjobban tudja gyümölcsöztetni, egy szóval a helyes pályaválasztás jelentheti számunkra azt a legfontosabb célt, amelyért minden nevelőnek érdemes és szükséges a legnagyobb felelősséggel dolgoznia. Ez az oktatásunk, a nevelésünk lényege. Nem csoda, ha mind a szülő, mind az iskola és mindenki, akinek köze van az ifjúsághoz, egyre nyomatékosabban veti fel ezt a kérdést. Csak üdvözölni lehet lapjaink törekvéseit, amikor egyre gyakrabban hangot adnak az ifjak pályaválasztásával kapcsolatos szülői, vagy nevelői, emberi gondoknak, véleményeknek és javaslatoknak. Az életünket ma másképp akarjuk berendezni, mint évtizedekkel ezelőtt, az ifjúság másképp látja a mát és a holnapot, mint az előző generációk embere, s nehéz ma egyértelműen megállapítani, hogy mivel segíthetjük fiataljainkat, hogy valóban ott érjenek célt, ahol a képességeik arányában saját maguk és a társadalom javára munkálkodhatnak. Kétségtelen, hogy egy iskolában folyó munka színvonalát, az ott tanító tanerők felelősségtudatát és szakmai hozzáértését elsősorban az igazolja, ha a végzettek közül az országos szellemi vetélkedőkön - versenyek és felvételik — minél többen szerepelnek sikerrel. Erről lemondani, nem lehet, ez a munkánk fokmérője, hiszen ma magas képzettséggel rendelkező szakemberekre van szüksége nemzetgazdaságunknak. És éppen ezért nem lehetünk elégedettek azzal, hogy megyénkből a főiskolákra a végzettek közül olyan kevesen jutottak be. Örvendetes, hogy pl. a székelyudvarhelyi Dr. Petru Groza Líceumban a nyári felvételik után a végzettek több mint 25%-ka jutott be, de még ez sem megnyugtató, ha a lehetőségeket alaposabban mérlegeljük. Azért említem ezt a kérdést a mondandóm elején, mivel a magam részéről is vallom, hogy minden tanerő, szülő felel azért, hogy a tanulók iskolás korukban a képességük arányában megszokják a maximális erőkifejtést, a rendszeres munkát, s ennek tükörképe továbbra is a felvételi vizsgák eredménye marad. De - véleményem szerint — itt nem állhatunk meg. Tudott dolog, hogy a középiskolát végzett tanulók mintegy 25—30 %-a juthat be egyetemekre és főiskolákra, általában ez az arány a középiskolát végzettek és az egyetemeken és főiskolákon felvehető hallgatók száma között. A többi a társadalmi élet különböző területén helyezkedik el az érettségi bizonyítvánnyal a kezében. És éppen ezért tartom leszűkítettnek a vitát mind a sajtóban, mind más tanácskozáson, mert ezekről az ifjakról, a végzettek nagyobb százalékáról olyan ritkán esik szó, s amikor a kéréssel a kezükben állást keresnek, olyan nehezen tudunk okos tanácsot adni. Pedig a társadalmunk számukra is nyújt teret, ahol dolgozzanak - végül is mindenki elhelyezkedik valahová —, de ebben a sorsdöntő kérdésben, a pályaválasztásnak ezen a pontján olyan kevés kézzel fogható segítséget nyújtunk. Ennek okát elsősorban abban látom, hogy évek óta nem mindig a leghelyesebb nézőpontról igyekszünk áttekinteni a pályaválasztás kérdését. Bírálat éri az iskolát - és joggal -,hogy a tanulók jórésze óvakodik a fizikai munkától, nem tud megbarátkozni ennek gondolatával. S ha meggondoljuk, ez nem is csoda. Mi neveltük erre. Általános gyakorlata az iskoláknak, hogy mikor a pályaválasztás kerül szóba az osztályfőnöki órán, vagy más alkalmakkor csak a mérnök, az orvos, stb. jelenti a követendő példát, velük szervezzük a találkozókat. De ha tovább boncoljuk a kérdést, akkor felmenthetjük az iskolát is, mivel akaratlanul is kialakult az a gyakorlat, hogy az iskolát dicsérték, amikor többen tovább jutottak, és bírálták az ellenkezőjéért, de meg sem próbáltuk felmérni, hogy egy iskola tanulói általában hogyan helyezkedtek el a társadalmi életben, ki hogy állja meg ott a helyét, millyen gondok, lehetőségek merültek fel elhelyezkedésükkel kapcsolatban, s mit kell tennünk a jövőben, hogy megoldást keressünk a felvetett kérdésekre. Mondom - 20 évi szolgálatom alatt - én még nem hallottam tanácskozáson dicsérni iskolát azért, hogy az érettségizettek közül ennyi meg ennyi esztergályos, asztalos stb. lett, ennyien dolgoznak a mezőgazdaságban, és így tovább. Pedig vannak, sokan vannak, és a legtöbben ott haladnak az élvonalban. De ezek már névtelenek, a tanulóink elé továbbra is csak a főiskolát végzetteket állítjuk. Csak azt ismertetjük, hogy hol és milyen fakultások vannak, ahová a jó tanulók bejuthatnak. Az osztályfőnök ugyan elmondja azt is, hogy nem kell félni a fizikai munkától, de erről már csak általánosságokat, közhelyeket mond, s néha talán éppen figyelmeztető ijesztgetéseknek szánja, hogy a tanulók jobban törekedjenek az egyetemek felé. Éppen ezért vallom, hogy a pályaválasztás kérdése napjainkban annyira fontos társadalmi kérdés, hogy a megoldása nem szűkülhet le csupán az osztályfőnöki órákra, sem a szülői házra, nem jelentheti csupán azt sem, hogy egyik vagy másik tanuló bejutott-e az egyetemre vagy sem. A végzettek nagyobb százalékának sorsán kell többet töprengnünk mindannyian, s akkor rájövünk arra, hogy a kérdés megoldásában szerepe van a termelőszövetkezet vezetőségének éppen úgy mint a vállalatok vezetőségének, a statisztikusoknak és közgazdászoknak, a sajtónak és főképp a központi pedagógiai kutatóintézeteknek, hogy végre az osztályfőnök és család jusson egy hasznos útmutatóhoz ezen a téren, amely — ha nem is teljességében — támpontot adhat a nevelőmunkában, hogy az ifjú az érettségi után ne kilincseljen irodáról irodára, amíg megtalálja a helyét társadalmunkban. Valamilyen tájékoztató félére gondolok, időszaki kiadványra országos, esetleg megyei szinten, amelyet haszonnal forgathatnánk mindannyian, amikor a kérvényező fiatal előttünk áll. Éppen ezért kellene a pályaválasztás kérdését a végzett ifjak nagyobb százalékának szemszögéből felvetni, ne engedni, hogy ezek az érettségi bizonyítvánnyal a kezükben tanácstalanul álljanak. Valamennyien felelünk azért, hogy egész ifjúságunk könnyebben megtalálja helyét a társadalomban. Szocialista társadalmunk ehhez a feltételeket megteremtette, a távlataink, lehetőségeink a X. kongresszus dokumentumainak szellemében még optimálisabbak lettek, s rajtunk múlik, hogy miként boldogulnak az életben fiataljaink. Kovács Mihály GONDOLATOK A PÁLYAVÁLASZTÁSRÓL NEVELŐK FÓRUMA | r-—-.......... ".. ■ :-------- === VITA Amit a vásárlóknak is tudni kell (Folytatás az 1. oldalról) — Birtokunkban lévő adatok alapján és a helyszíni ellenőrzések során arról győződtünk meg, hogy a különösebb akadály nem fog fölmerülni a lakosságnak a legszükségesebb zöldséggel, gyümölccsel, savanyúsággal való ellátása terén. Kiutalásaink és a helyi termelőszövetkezetekben szerződött áruk teljes egészében biztosítják majd mind az őszi ellátást, mind a téli tartalékolást. A Földművelési és Erdészeti Minisztérium utasításainak a betartása, a deficitáris áruk forgalmazásának szigorú központi irányítása lehetőséget teremt arra, hogy az ősz és a tél folyamán az ellátás jó ütemű,és kielégítő legyen, meggátolja azt, hogy egyesek jogtalanul spekulatív módon halmozzanak föl árukat. Hargita megye mezőgazdasági igazgatósága már gondoskodott arról, hogy a főbb termények a begyűjtés pillanatában egyenesen azon csatornákba irányuljanak, amelyeken át a hivatalos árak tiszteletben tartása mellett a fogyasztókhoz jut az áru. — Mit vettek figyelembe, amikor előirányozták a lakosság zöldséggel való ellátását ? — Figyelembe vettük az egyre népesedő megyeszékhely szükségletét, az újonnan átadott és az átadásra kerülő tömbházak lakóinak fogyasztását, Balánbánya egyre növekvő fogyasztást, az előző évi fogyasztásokat — tehát minden olyan tényezőt, amely véleményünk szerint így vagy úgy befolyásolja feladatunk teljesítését. Előirányzatunk szerint a csíki körzetben 4 925 tonna zöldséget, gyümölcsöt és savanyúságot hozunk forgalomba, s mintegy 1600 tonnányit tartalékolunk télire. A télen ugyanakkor korlátozott mennyiségben forgalmazunk majd diót, szemesbabot, citromot, narancsot és még sok más árut, melyek mennyiségét most még nem ismerjük. Hol tárolják majd az árukat ? — Nem kielégítő a hely, s ez arra késztet, hogy a téli tartalékokat kilencven százalékban Csíkszereda, Balánbánya és Tusnádfürdő fogyasztói részére tároljuk. A falusi lakosság saját termelését jórészt megfelelő tároló helyen tartalékolja. Felhívjuk falusi fogyasztóink figyelmét arra, hogy szerezzék be és tárolják saját szükségletüket már most, amikor a forgalmazott áruk nagy választékban és bőségesen találhatók. Közétkeztetési egységeink (étkezdék, kórházak, bennlakások, vendéglők) vezetőit pedig arra figyelmeztetjük, hogy számolják fel az előző években tanúsított magatartásukat, és fogjanak hozzá már most zöldségszükségletük zárolásához, mert később, amikor főleg a lakosság igényeit szeretnék kielégíteni, nem tudjuk majd őket is kellőképpen kiszolgálni. Felhívjuk termelőszövetkezeteink figyelmét is arra, hogy a szerződött terményeket időben, beérés után gyűjtsék be, és az alkalmas időben adják át, hogy így kikerülhessük a félfagyos, rossz minőségű áruk forgalmazását, kizárhassuk a nézeteltéréseket. Meggyőződésünk, hogy a csíki termelőszövetkezetek zöldségtermése kitűnő, tehát csak a betakarítástól, a gondos kezeléstől függ, hogy az ősz folyamán a lakosság jó minőségű áruhoz jusson. - Mikor kezdik a nagybani eladást ? - Szeptember második felében, a megfelelő üzlethálózaton át, Csíkszeredában a piaci elárusító bódét rendezzük be erre. Itt nagyobb mennyiségben és részben előrecsomagolva lehet majd megvásárolni az árukat. Balánbányán is a piaci kioszkot rendezzük be erre a célra, míg Tusnádfürdőn a piaci üzletet. A Csíkszeredái 1-, 2- és 3-as számú zöldségüzletben murok, petrezselyem, szárazhagyma kerül forgalomba ömlesztetten és előrecsomagoltan (5, 10, 25 és 50 kilogrammos csomagokban). Egységeinkben a vásárlók előre is megrendelhetik a kívánt árukat. Csíkszeredában minden szerdán és szombaton házhoz szállíthatjuk a termékeket. Balánbányán és Tusnádfürdőn a házhoz szállítást, sajnos, ebben az évben még nem tudjuk megoldani. Mit tesznek annak az érdekében, hogy a lakosság figyelmét felhívják mindazokra a könnyebbségekre, amelyet vállalatuk nyújt számukra a téli zöldségtartalékok bevásárlását illetően ? - Falragaszok adnak majd útmutatást a fogyasztóknak. Ezen kívül október negyedikén, a termés napján Csíkszeredában és Balánbányán kiállítással egybekötött, nagyszabású elárusítást szervezünk. Bízhatnak bennünk, mi mindent megteszünk, hogy a ránk bízott feladatoknak eleget tegyünk, tetteink bizonyítanak majd. . . Dolgozni muszáj (Folytatás az 1. oldalról) megkapja. A mi állásfoglalásunk egyébként az, amit a törvény mond. Képesítéssel, tanítói oklevéllel rendelkezik az illető, tehát a szakképesítetlennel, az érettségi diplomával rendelkezővel szemben mindenképp előnyben van. — Előnyben van akkor is, ha nem tanítói állásba inkadrálják? — Igen. Sőt, ha valahol megszűnik a tanítói poszt, és az illetőt nem helyezhetjük el, mint tanítót, valamelyik közeli iskolába, tituláriséra kinevezhetjük óvónőnek — óvodába. — Szóbeli, feltételezem, elvi beszélgetés alapján, az ügy megoldása érdekében, és a kapott biztatás tudatával, elfoglalhatja-e valaki az állást anélkül, hogy írásbeli kinevezése lenne? Illyés László: — Nem. Egyébként sem volt az készpénz-beszélgetés, tehát addig nem foglalhatja el az állást, amíg nem kapja meg a tényleges kinevezést. A helyettesítő egy évre kap kinevezést, ami augusztus 31-én lejár. Nem lát-e ellentmondást abban, hogy a „régi" helyettesítő küldetése augusztus 31-én lejár, az „újnak” pedig még nincs a kezében, és így szeptember elsején se egyikük, se másikuk nem jelentkezhet a munkahelyén? — A kányádi központi iskola igazgatójának kellett volna intézkednie, hogy megoldják a helyettesítés kérdését a dájai óvodában egészen addig, amíg az írásbeli kinevezést nem folyamatosítjuk. — Nem osztott be senkit a község tanerői közül... — Az elég baj. Egyébként az új rendelkezések értelmében szeptember 1—15 között szünetel az óvoda. Az óvodák működési szabályzata, amely szeptember 1-től lépett hatályba, annak 21. cikkelye, világosan kimondja ezt. Éppen azért, mert a kinevezések csak szeptember 15-től érvényesek. De ebben az időszakban szervezik át az óvodákat is, a kiskorú csoportból átmennek a gyerekek a nagykorúak csoportjába, ami ugyancsak megkívánja a pár napos szünetelést. — Tudomásom szerint Önök nem adtak ki ilyen értelmű utasítást. — Valóban. Számoltunk azzal, hogy a szülők nincsenek rákészülve, hogy két hétig szüneteljen az óvoda, s ezért amellett voltunk, hogy a foglalkozások tovább folytatódjanak. — Mikor kapják kézhez a kinevezést a helyettesítők? — A napokban. Szeptember 15-ig mindenképp megkapják. Tanfelügyelőink kint vannak a körzetekben s csak miután onnan visszatérnek, a konkrét helyzet ismeretében, döntünk a helyettesítőket illetően. Nyolcszáz érettségivel rendelkező személy kérése van bent nálunk a jelen pillanatban. Semmiféle kötelezettséget ezek iránt nem vállalhatunk. Roppant bonyolult ez az időszak. Az új végzősök szeptember elsején jelennek meg, de nem tudjuk igazán, hogy megjelennek-e, és valóban elfoglalják az állásukat. Éppen ezért tolódik el szeptember 15-ig a helyettesítők kinevezése. De, mondom, mi semmiféle kötelezettséget nem vállalunk irányukban. Orbán Zoltán: — Van itt egy másik dolog is. A dájai mérnök felesége tudhatta volna, hogy csak egy évre szól a kinevezése. Tehát bárki megpályázhatta volna a posztját, év közben is, ha megfelelő szakképesítése van rá. — Ezek szerint Balázs Györgynének is, hogy úgy mondjam, egész évben a levegőben lóg majd az állása. .. — Pontosan. Kockáztatja, hogy egy óvónői képesítéssel rendelkező személy megpályázza és elfoglalja előle. Nincs titulárisan kinevezve, lényegében helyettesítő ő is. — A dájai szülők ragaszkodnak a régi óvónőjükhöz, mert ő délelőtt és délután is ott van, az óvodásokkal gyakran készít műsoros előadásokat, amit az egéi tanítónő nem biztosít, mert ingázni fog. Illyés László: — Ez nem kívánsághangverseny. Az óvodának működési programja van, amit minden körülmények között be kell tartani. Ha délelőtt és délután is van tevékenység, úgy nyilvánvaló, hogy azt az óvónő is tiszteletben tartja majd. — Hány tanulóval működhet az !—IV. osztály? — Hat tanulóval. Különleges, minisztériumi engedéllyel, öt gyerekkel is. — Azért kérdem, mert mint mondták, Ábránfalván megszüntették az elemi iskolát. Kevés a gyermek. Ugyanakkor a kányádi központi iskolában azt javasolják Balázs Györgynének, hogy menjen Ábránfalvára tanítani. Ha erre bíztatják, úgy valószínűleg mégiscsak van lehetőség az iskola fenntartására. — Az ábránfalvi iskola a kányádi központi iskola igazgatójának a javaslata alapján nem működik, mert nincs elegendő gyermek. Az ottani tanítónőt áthelyeztük Farkaslakára, az ábránfalvi gyerekek pedig Egében tanulnak majd, családoknál helyezik el őket, és hetente egyszer járnak majd haza. Kevés a gyermek. Elrettentően kevés - ez a dolgok egyik vonatkozása. A keretei pedig feltöltődtek. Ha valahol mégis üresedés áll be, ott megkezdődik a küzdelem... Nem, azt nem állítom, hogy a két házaspár közötti helyzet ide vezet, az ellenségeskedéshez. Végső soron a társadalom tökéletesedéséhez, fejlődéséhez a szakképzett javára eldúlő harc is hozzájárul. Más szóval: a termelőerők fejlődése. Ez törvény, és az ember belátja, hozzá kell igazodni ehhez a törvényhez. Ellene nem tehet, csak érette. Úgy tehet érette, ha önmagát tökéletesíti, egészen gyakorlatias megfogalmazásban: szakképesíti magát. A vándorlás ideig-óráig elodázhatja ezt, de a helyzetet meg nem oldhatja semmiképp. Más összefüggésben viszont a nyolcszáz érettségi diplomával rendelkező fiatal kérvénye nem papír, amelyért „semmiféle kötelezettséget nem vállalunk." A nyolcszáz kérvény társadalmi felelősségre intő élő figyelmeztetés. Mindanynyiunkhoz száll A Hargita Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottsága a 324/1970- es számú végzésével a szocialista kereskedelmi egységek részére, egyes zöldség- és gyümölcsféléknél az alábbi árakat állapította meg: Megjegyzés: Úgy a felvásárlási, mint az eladási plafonárak 1970 szeptember 17-én zéró órától érvényesek. — Ezen hatállyal a fenti termékek jelenlegi árai érvényüket veszítik. O t6 L A termék megnevezése t/1 1. Zöld paradicsom ívisnek-egység Extra FELVÁSÁRLÁSI (SZERZŐDÉSES) ÁRAK, m 1 n o 5 e g 1. oszt. II. oszt. ISMERKEDÉS: kg._ 0,40_ 2. Hosszú zöldpaprika kg.-0,80 0,60 KICSINYBENI ELADÁSI PLAFONÁRAK: 1. Zöld paradicsom kg.— 0,90— 2. Hosszú zöldpaprika kg--1,30 0,90 3. Birs alma kg.— 2,60 2,00 4. Száraz víz hagyma kg.-2,50 2,00 5. Száraz dug hagyma kg.-2,75 2,20 6. Murok kg. 1,40 1,20 1,00 7. Uborka (salátának való) kg. 1,80 1,40 1,10 8. Piros paradicsom-paprika kg. 3,85 3,20 2,50 9. Görög dinnye kg.-1,15 0,90 1970 szeptember 17. csütörtök Napkelte : 5,56 ; nyugta : 18,23 Holdkelte : 19,06 ; nyugta : 8,19 Az évből eltelt 260 nap, hátra van még 105. ÉVFORDULÓK: - 140 éve, 1830-ban Kolozsvárt született Lendvay Márton drámai színész. - 1900-ban halt meg Köllő Miklós, szobrász. (született 1861-ben, Gyergyócsomafalván). HETIVÁSÁR : Vlahica, Csikkarcfalva, Parajd, Várhegy. TEI filmszínház : Jog az élethez. Színes mexikói film. PARAJDI filmszínház : Egy boldog lány. Olasz film. DITRÓI filmszínház : Adio, Texas. Olasz film. GYERGYÓALFALUSI filmszínház : A makrancos hölgy. Szélesvásznú angol film. CSÍKSZENTDOMOKOSI filmszínház : Szerelmesek paradicsoma. Német film. CSÍKSZENTMÁRTONI filmszínház : Monte Cristo jegyében. Színes francia film. CSÍKSZENTSIMONI filmszínház : Robbanás a hegyekben. Színes jugoszláv film. CSÍKSZÉPVIZI filmszínház : Golyót a tábornoknak. Színes olasz film. HODOSI filmszínház : Az elitéltek kastélya. Román film. SZÍNHÁZ A „MAROS" művészegyüttes vendégszereplése megyénkben: - Szept. 17.-én Siménfalván, - Szept. 18.-án Székelykeresztúron, - Szept. 19.-én Paltinisen, - Szept. 20.-án Kápolnáson, - Szept. 21.-én Farkaslakán, - Szept. 22.-én Újvlahicán, - Szept. 23.-án Magygalambfalván, - Szept. 24.-én Székelyudvarhelyen, - Szept. 25.-én Bögözön - Szept. 26.-án Városfalván, - Szept. 27.-én Korondon. PRONOEXPRES Az 1970. szeptember 16.-i húzás nyerőszámai: I. húzás: 32, 31, 17, 2, 42, 30 Nyereményalap: 410 222 lej II. húzás: 34, 33, 8, 38,29,22,7,44 Nyereményalap: 350 107 lej. IL TELEVÍZIÓ SZEPTEMBER 17. CSÜTÖRTÖK 17,30 — Magyar nyelvű adás. 18,00 — Jean-Pierre Rámpás fuvolaművész szólóestje a George Enescu fesztivál keretében. 18,45 — Román rapszódia: „A prislopi hóza“. 19,15 — Hirdetések. 19,20 — 1001 este — gyermekeknek. 19,30 — Híradó. 20,00 — Huckleberry Finn újabb kalandjai — filmsorozat. 20,30 — Nemzetközi szemle 21,10 — George Enescu Nemzetközi Verseny és fesztivál Haydn C-dúr gordonkaversenye — szólista Mstislav Rostropovics 21, 45 — Tévéposta 21,55 — Egyedül — játékfilm Harry Guardinával és Barbara Mc Bairrel. 23,25 — Híradó. A NAP REJTVÉNYE F. R. Chateaubriand, ismert francia író születésének 202. évfordulója alkalmából a vízsz. 1 és a 17 sz. sorokban két művének címét idézzük. A függ. 4 sz. sorban szeretett nővérének nevét kapjuk, a függ. 11 sz. sorban pedig annak az európai országnak a nevét rejtettük el, ahol az emigráció éveit töltötte. VÍZSZINTES .1 6. Végeire irta ! 8. Szomorkodunk. 10. Padkákat (ék. h.). 11. Nagyon régi. 12. Fél satu ! 13. Asszony. 14. Húros hangszer. 19. Orosz férfi név. 21. Ázsiai állam. 23. Szomját oltaná. 25. Indítéka. 26. önfejű. FÜGGŐLEGES 1. Ablaknyitás! 2. Átlépi kereteit. 3. Az ásványi eredetű fűszert. 5. Termet. 6. Tanoncot. 7. Irat, dokumentum. 9. Kapuk végében ! 15. Női becenév. 16. Róma felgyújtóját. 17. Pusztaság. 18. A kosár. 20. össze-vissza ken! 2. Régi folyadékmérték. 24. Éktelen cipész szerszám. RÁDIÓ SZEPTEMBER 17, CSÜTÖRTÖK Magyar nyelven : 6,30—7 — Szántóvetők házatáján . Megvalósult álmok (a termelőszövetkezetek közötti együttműködésről). Kívánságmuzsika: 16,30—18 — Hírek, tudósítások. Népi muzsika : a mikrofon előtt Bende Mária és Madaras Gábor. Fiatalok híradója : Mikrofonnal a sepsiszentgyörgyi fiatalok között. Zene. Hazánk nagy építőtelepein : Uz-völgye. Román nyelven : 6—6,30-ig. — Reggeli krónika . Hírek. Gyalogosok és motorosok öt perce. Zene: 18—19,30 — Események krónikája. Hangszerszólók marosvásárhelyi szerzőktől. Gazdasági figyelő: A köztársasági és a helyiipari vállalatok kooperálása. Irodalom és művészet : Emlékezés Ion Neculce-ra. Zenés posta. Nevelők fóruma. Farcas Stefi és népizenekara muzsikál. MOZI SZEPTEMBER 17. CSÜTÖRTÖK CSÍKSZEREDAI Hargita : A csendőr házasodik. Szélesvásznú franciaolasz film. SZÉKELYUDVARHELYI Homoród : Monte Cristo jegyében. Színes francia-olasz film. GYERGYÓSZENTMIKLÓSI Mioriţa : Hosszú láb, hosszú ujj. Színes német film. GYERGYÓSZENTMIKLÓSI Famunkás: A láthatatlan nyomozó. Lengyel film. SZÉKELYKERESZTÚRI Haladás : A bosszúálló. Színes olasz film. MADÉFALVI Vasutas : A „Belgrád“ akció. Jugoszláv film. VLAHICAI filmszínház : A „Crossbow“ akció. Színes, szélesvásznú angol film. MAROSHEVIZI Căliman: Kettős játék a titkos szolgálatban. Színes, szélesvásznú olasz-spanyol film. BALÁNBÁNYAI Bányász : Az éjszaka leple alatt. Színes, szélesvásznú olasz film. GYERGYÓCSOMAFALVI Művelődés : Félénk. Színes szovjet film. TUSNÁDFÜRDŐI Olt : Aranylakodalom. Lengyel film. BORSZÉKI Borszék : Nyitány. Szovjet film. BORSZÉKI Forrás : FAvira Madigan. Színes svéd film. LÓVÉ 1790. SZEPTEMBER 17. CSÜTÖRTÖK IDŐJÁRÁS Továbbra is szép, meleg időt jelez a Meteorológiai Intézet. A nap túlnyomó részében tiszta égbolttal. Enyhe dél-keleti szél fúj. A nappali hőmérséklet eléri a 25-28 fokot, míg a legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 11-14 fok. A BALÁNBÁNYAI BÁNYAIPARI VÁLLALAT föld alatti munkára munkásokat alkalmaz A bányaiparban legelőnyösebb bérezést biztosítják, a tarifáris besorolás napi 61—114 lej a szakképesítésnek és szakmai régiségnek megfelelően. AZ ALAPFIZETÉSEKHEZ A KÖVETKEZŐ PÓTLÉKOKAT BIZTOSÍTJUK: — 8 —18 százalék a terv 100,5 százalékos teljesítése esetén, — 15 százalék azon személyeknek, akik közös otthonban laknak (az 1053/1959 es MTI I alapján), — 15 százalék éjszakai pótlék, — 4—6 százalék a csoportvezetőknek, A FENTIEKEN KÍVÜL BIZTOSÍTUNK : — munkavédelmi felszerelést, — ingyenes szállást központi fűtéses, modern munkásotthonokban a nem családosoknak — napi háromszori étkezést étkezdénkben 12,50 lej ellenében — szakképzési lehetőségeket, — az ingázóknak bérletes autóbuszok állnak rendelkezésre, havi bérlet értéke 30 lej. Alkalmazásra jelentkezhetnek mindazok, akik betöltötték a 18. életévet, vagy akik még nem haladták meg a 45-öt. Az alkalmazáshoz szükséges okmányok : személyazonossági igazolvány, katonai helyzetet igazoló okmány és munkakönyv. (001)