Hargita, 1970. szeptember (3. évfolyam, 203-228. szám)

1970-09-17 / 217. szám

2. OLDAL , HARGITA — Jegyzet — JAVASLAT KÁVÉ-ÜGYBEN Akármelyik oldaláról tapoga­tom, vallatom, faggatom a tény­állást, az ésszerűségnek legpa­rányibb darabkáját sem tudom felfedezni benne. És esküdni mernék, nem azért, mert talán ü­­gyetlenül keresgélek, vagy nem fi­gyelek kellőképpen oda. Hanem egyszerűen azért, mert nincs ab­ban porszemnyi ötletesség sem. Abban tudniillik, hogy a kiszol­gáló lány annyit futkosson a cukrászdában, s a vendég any­­nyival többet bosszankodjék asz­tala mellett, mégha minden egyes alkalommal továb­omlik is a pincérlány, sebesen, hogy le­galább a fürgeséggel, a látszat­tal vigasztaljon, amiért kávé­adagunkért félórás türelemmel is fizetünk a csúcsforgalom ide­jén. Miért ne lehetne például megtenni, hogy azokat az a­­múgy is készenlétben tartott ada­gokat szépen sorjában tálcára helyezve indulni az asztalokhoz, s ha netán valaki annyi éves gyakorlattól eltérően nem kávét rendelne — főleg, amikor már a fagylalt szezon is távozóban —, hát azt az egy-két csészét legfennebb visszavinnék, ha tör­ténetesen nem lenne szükség rájuk a következő asztalnál, ha ennél sem, a másiknál már egészen biztos. Látszana ez a vendég arcáról, messziről. Nos, hát ennyi a javaslat. Meg kellene próbálni, hogy néz ki a gyakorlatban. Mert így, elméletben, rövid fejszámolással is kideríthető, hogy legalább felére csökkenne a futkosás ide­je és a megtett haszontalan távolság , de ennél is többre, jóval többre a kipárolgó bosz­­szúság. Akármelyik cukrászdá­ról legyen szó. Jánosi István A pályaválasztásról szó esik, napjainkban mindenütt, ahol az ifjúság, s álta­lában a nevelés kérdé­seiről beszélgetnek. S ha summázni akarnák mindazt az anyagi és szellemi erő­kifejtést, amelyet ma a társadalom az új nemzedék neveléséért tesz, akkor az ifjak helyének a megtalá­lása a termelőmunkában, a tár­sadalmi élet valamelyik területén, ahol képességeit a legjobban tud­ja gyümölcsöztetni, egy szóval a helyes pályaválasztás jelentheti szá­munkra azt a legfontosabb célt, amelyért minden nevelőnek érde­mes és szükséges a legnagyobb fe­lelősséggel dolgoznia. Ez az oktatá­sunk, a nevelésünk lényege. Nem csoda, ha mind a szülő, mind az iskola és mindenki, akinek köze van az ifjúsághoz, egyre nyomaté­kosabban veti fel ezt a kérdést. Csak üdvözölni lehet lapjaink tö­rekvéseit, amikor egyre gyakrabban hangot adnak az ifjak pályaválasz­tásával kapcsolatos szülői, vagy nevelői, emberi gondoknak, vélemé­nyeknek és javaslatoknak. Az éle­tünket ma másképp akarjuk beren­dezni, mint évtizedekkel ezelőtt, az ifjúság másképp látja a mát és a holnapot, mint az előző generációk embere, s nehéz ma egyértelműen megállapítani, hogy mivel segíthet­jük fiataljainkat, hogy valóban ott érjenek célt, ahol a képességeik a­­rányában saját maguk és a társa­dalom javára munkálkodhatnak. Kétségtelen, hogy egy iskolában folyó munka színvonalát, az ott ta­nító tanerők felelősségtudatát és szakmai hozzáértését elsősorban az igazolja, ha a végzettek közül az országos szellemi vetélkedőkön - versenyek és felvételik — minél többen szerepelnek sikerrel. Erről lemondani, nem lehet, ez a mun­kánk fokmérője, hiszen ma magas képzettséggel rendelkező szakem­berekre van szüksége nemzetgazda­ságunknak. És éppen ezért nem lehetünk elégedettek azzal, hogy megyénkből a főiskolákra a végzet­tek közül olyan kevesen jutottak be. Örvendetes, hogy pl. a székelyud­varhelyi Dr. Petru Groza Líceumban a nyári felvételik után a végzettek több mint 25%-ka jutott be, de még ez sem megnyugtató, ha a le­hetőségeket alaposabban mérle­geljük. Azért említem ezt a kérdést a mondandóm elején, mivel a magam részéről is vallom, hogy minden tanerő, szülő felel azért, hogy a ta­nulók iskolás korukban a képessé­gük arányában megszokják a maxi­mális­­ erőkifejtést, a rendszeres munkát, s ennek tükörképe tovább­ra is a felvételi vizsgák eredménye marad. De - véleményem szerint — itt nem állhatunk meg. Tudott dolog, hogy a középisko­lát végzett tanulók mintegy 25—30 %-a juthat be egyetemekre és fő­iskolákra, általában ez az arány a középiskolát végzettek és az egye­temeken és főiskolákon felvehető hallgatók száma között. A többi a társadalmi élet különböző területén helyezkedik el az érettségi bizo­nyítvánnyal a kezében. És éppen e­­zért tartom leszűkítettnek a vitát mind a sajtóban, mind más tanács­kozáson, mert ezekről az ifjakról, a végzettek nagyobb százalékáról o­­lyan ritkán esik szó, s amikor a kéréssel a kezükben állást keres­nek, olyan nehezen tudunk okos ta­nácsot adni. Pedig a társadalmunk számukra is nyújt teret, ahol dol­gozzanak - végül is mindenki elhe­lyezkedik valahová —, de ebben a sorsdöntő kérdésben, a pályaválasz­tásnak ezen a pontján olyan kevés kézzel fogható segítséget nyújtunk. Ennek okát elsősorban abban lá­tom, hogy évek óta nem mindig a leghelyesebb nézőpontról igyek­szünk áttekinteni a pályaválasztás kérdését. Bírálat éri az iskolát - és joggal -,hogy a tanulók jórésze ó­­vakodi­k a fizikai munkától, nem tud megbarátkozni ennek gondolatával. S ha meggondoljuk, ez nem is csoda. Mi neveltük erre. Általános gyakorlata az iskoláknak, hogy mi­kor a pályaválasztás kerül szóba az osztályfőnöki órán, vagy más al­kalmakkor csak a mérnök, az orvos, stb. jelenti a követendő példát, velük szervezzük a találkozókat. De ha tovább boncoljuk a kérdést, ak­kor felmenthetjük az iskolát is, mi­vel akaratlanul is kialakult az a gyakorlat, hogy az iskolát dicsérték, amikor többen tovább jutottak, és bírálták az ellenkezőjéért, de meg sem próbáltuk felmérni, hogy egy iskola tanulói általában hogyan he­lyezkedtek el a társadalmi életben, ki hogy állja meg ott a helyét, mi­­llyen gondok, lehetőségek merültek fel elhelyezkedésükkel kapcsolat­ban, s mit kell tennünk a jövőben, hogy megoldást keressünk a felve­tett kérdésekre. Mondom - 20 évi szolgálatom alatt - én még nem hallottam tanácskozáson dicsérni iskolát azért, hogy az érettségizet­tek közül ennyi meg ennyi eszter­gályos, asztalos stb. lett, ennyien dolgoznak a mezőgazdaságban, és így tovább. Pedig vannak, sokan vannak, és a legtöbben ott halad­nak az élvonalban. De ezek már névtelenek, a tanulóink elé tovább­ra is csak a főiskolát végzetteket állítjuk­. Csak­ azt ismertetjük, hogy hol és milyen fakultások vannak, a­­hová a jó tanulók bejuthatnak. Az osztályfőnök ugyan elmondja azt is, hogy nem kell félni a fizikai munkától, de erről már csak általá­nosságokat, közhelyeket mond, s néha talán éppen figyelmeztető ijesztgetéseknek szánja, hogy a tanulók jobban törekedjenek az e­­gyetemek felé. Éppen ezért vallom, hogy a pá­lyaválasztás kérdése napjainkban annyira fontos társadalmi kérdés, hogy a megoldása nem szűkülhet le csupán az osztályfőnöki órákra, sem a szülői házra, nem jelentheti csu­pán azt sem, hogy egyik vagy má­sik tanuló bejutott-e az egyetem­re vagy sem. A végzettek nagyobb százalékának sorsán kell többet töprengnünk mindannyian, s akkor rájövünk arra, hogy a kérdés meg­oldásában szerepe van a termelő­­szövetkezet vezetőségének éppen úgy mint a vállalatok vezetőségé­nek, a statisztikusoknak és köz­gazdászoknak, a sajtónak és főképp a központi pedagógiai kutatóintéze­teknek, hogy végre az osztályfőnök és család jusson egy hasznos út­mutatóhoz ezen a téren, amely — ha nem is teljességében — támpon­tot adhat a nevelőmunkában, hogy az ifjú az érettségi után ne kilin­cseljen irodáról irodára, amíg meg­találja a helyét társadalmunkban. Valamilyen tájékoztató félére gon­dolok, időszaki kiadványra országos, esetleg megyei szinten, amelyet haszonnal forgathatnánk mindannyi­an, amikor a kérvényező fiatal e­­lőttünk áll. Éppen ezért kellene a pályavá­lasztás kérdését a végzett ifjak na­gyobb százalékának szemszögéből felvetni, ne engedni, hogy ezek az érettségi bizonyítvánnyal a kezük­ben tanácstalanul álljanak. Vala­mennyien felelünk azért, hogy e­­gész ifjúságunk könnyebben meg­találja helyét a társadalomban. Szocialista társadalmunk ehhez a feltételeket megteremtette, a távla­taink, lehetőségeink a X. kong­resszus dokumentumainak szellemé­ben még optimálisabbak lettek, s rajtunk múlik, hogy miként boldo­gulnak az életben fiataljaink. Kovács Mihály GONDOLA­TOK A PÁLYA­­VÁLASZTÁSRÓL NEVELŐK FÓRUMA | r-—-.......... ".. ■ :-------- === VITA Amit a vásárlóknak is tudni kell (Folytatás az 1. oldalról) — Birtokunkban lévő adatok a­­lapján és a helyszíni ellenőrzések során arról győződtünk meg, hogy a különösebb akadály nem fog fölme­rülni a lakosságnak a legszüksége­sebb zöldséggel, gyümölccsel, sava­nyúsággal való ellátása terén. Kiu­talásaink és a helyi termelőszövetke­zetekben szerződött áruk teljes e­­gészében biztosítják majd mind az őszi ellátást, mind a téli tartaléko­lást. A Földművelési és Erdészeti Minisztérium utasításainak a betar­tása, a deficitáris áruk forgalmazá­sának szigorú központi irányítása lehetőséget teremt arra, hogy az ősz és a tél folyamán az ellátás jó ütemű,és kielégítő legyen, meggá­tolja azt, hogy egyesek jogtalanul spekulatív módon halmozzanak föl árukat. Hargita megye mezőgazda­­sági igazgatósága már gondosko­dott arról, hogy a főbb termények a begyűjtés pillanatában egyenesen a­zon csatornákba irányuljanak, a­­melyeken át a hivatalos árak tisz­teletben tartása mellett a fogyasz­tókhoz jut az áru. — Mit vettek figyelembe, amikor előirányozták a lakosság zöldség­­gel való ellátását ? — Figyelembe vettük az egyre né­pesedő megyeszékhely szükségletét, az újonnan átadott és az átadásra kerülő tömbházak lakóinak fo­gyasztását, Balánbánya egyre növekvő fogyasztást, az előző évi fogyasztásokat — tehát min­den olyan tényezőt, amely véleményünk szerint így vagy úgy befolyásolja feladatunk teljesítését. Előirányzatunk szerint a csíki körzet­ben 4 925 tonna zöldséget, gyü­mölcsöt és savanyúságot hozunk forgalomba, s mintegy 1600 tonná­nyit tartalékolunk télire. A télen ugyanakkor korlátozott mennyiségben forgalmazunk majd diót, szemesbabot, citromot, naran­csot és még sok más árut, melyek mennyiségét most még nem ismer­jük.­­ Hol tárolják majd az árukat ? — Nem kielégítő a hely, s ez ar­ra késztet, hogy a téli tartalékokat kilencven százalékban Csíkszereda, Balánbánya és Tusnádfürdő fogyasz­tói részére tároljuk. A falusi lakos­ság saját termelését jórészt meg­felelő tároló helyen tartalékolja. Felhívjuk falusi fogyasztóink figyel­mét arra, hogy szerezzék be és tá­rolják saját szükségletüket már most, amikor a forgalmazott áruk nagy választékban és bőségesen találha­tók. Közétkeztetési egységeink (ét­kezdék, kórházak, bennlakások, ven­déglők) vezetőit pedig arra figyel­meztetjük, hogy számolják fel az előző években tanúsított magatar­tásukat, és fogjanak hozzá már most zöldségszükségletük zárolásá­hoz, mert később, amikor főleg a lakosság igényeit szeretnék kielégí­teni, nem tudjuk majd őket is kel­­lőképpen kiszolgálni. Felhívjuk ter­melőszövetkezeteink figyelmét is ar­ra, hogy a szerződött terményeket időben, beérés után gyűjtsék be, és az alkalmas időben adják át, hogy így kikerülhessük a félfagyos, rossz minőségű áruk forgalmazását, kizár­hassuk a nézeteltéréseket. Meggyő­ződésünk, hogy a csíki termelőszö­vetkezetek zöldségtermése kitűnő, tehát csak a betakarítástól, a gon­dos kezeléstől függ, hogy az ősz folyamán a lakosság jó minőségű áruhoz jusson.­­ - Mikor kezdik a nagybani el­adást ? - Szeptember második felében, a megfelelő üzlethálózaton át, Csík­szeredában a piaci elárusító bódét rendezzük be erre. Itt nagyobb mennyiségben és részben előrecso­magolva lehet majd megvásárolni az árukat. Balánbányán is a piaci kioszkot rendezzük be erre a célra, míg Tusnádfü­rdőn a piaci üzletet. A Csíkszeredái 1-, 2- és 3-as számú zöldségüzletben murok, petrezselyem, szárazhagyma kerül forgalomba öm­lesztetten és előrecsomagoltan (5, 10, 25 és 50 kilogrammos csoma­gokban). Egységeinkben a vásárlók előre is megrendelhetik a kívánt árukat. Csíkszeredában minden szerdán és szombaton házhoz szállíthatjuk a termékeket. Balánbányán és Tus­­nádfürdőn a házhoz szállítást, saj­nos, ebben az évben még nem tud­juk megoldani.­­ Mit tesznek annak az érdeké­ben, hogy a lakosság figyelmét fel­hívják mindazokra a könnyebbsé­­gekre, amelyet vállalatuk nyújt szá­mukra a téli zöldségtartalékok be­vásárlását illetően ? - Falragaszok adnak majd út­mutatást a fogyasztóknak. Ezen kí­vül október negyedikén, a termés napján Csíkszeredában és Balán­bányán kiállítással egybekötött, nagyszabású elárusítást szervezünk. Bízhatnak bennünk, mi mindent megteszünk, hogy a ránk bízott fel­adatoknak eleget tegyünk, tetteink bizonyítanak majd. . . Dolgozni muszáj (Folytatás az 1. oldalról) megkapja. A mi állásfoglalásunk e­­gyébként az, amit a törvény mond. Képesítéssel, tanítói oklevéllel ren­delkezik az illető, tehát a szakké­pesítetlennel, az érettségi diplomá­val rendelkezővel szemben minden­képp előnyben van. — Előnyben van akkor is, ha nem tanítói állásba inkadrálják? — Igen. Sőt, ha valahol megszű­nik a tanítói poszt, és az illetőt nem helyezhetjük el, mint tanítót, valamelyik közeli iskolába, titulári­sér­a kinevezhetjük óvónőnek — óvo­dába. — Szóbeli, feltételezem, elvi be­szélgetés alapján, az ügy megol­dása érdekében, és a kapott biz­tatás tudatával, elfoglalhatja-e va­laki az állást anélkül, hogy írásbe­li kinevezése lenne? Illyés László: — Nem. Egyébként sem volt az készpénz-beszélgetés, tehát addig nem foglalhatja el az állást, amíg nem kapja meg a tényleges kine­vezést.­­ A helyettesítő egy évre kap kinevezést, ami augusztus 31-én le­­jár. Nem lát-e ellentmondást ab­ban, hogy a „régi" helyettesítő kül­detése augusztus 31-én lejár, az „újnak” pedig még nincs a kezében, és így szeptember elsején se egyi­kük, se másikuk nem jelentkezhet a munkahelyén? — A kányádi központi iskola igaz­gatójának kellett volna intézkednie, hogy megoldják a helyettesítés kér­dését a dájai óvodában egészen addig, amíg az írásbeli kinevezést nem folyamatosítjuk. — Nem osztott be senkit a köz­ség tanerői közül... — Az elég baj. Egyébként az új rendelkezések értelmében szeptem­ber 1—15 között szünetel az óvoda. Az óvodák működési szabályzata, amely szeptember 1-től lépett ha­tályba, annak 21. cikkelye, világo­san kimondja ezt. Éppen azért, mert a kinevezések csak szeptem­ber 15-től érvényesek. De ebben az időszakban szervezik át az óvodákat is, a kiskorú csoportból átmennek a gyerekek a nagykorúak csoport­jába, ami ugyancsak megkívánja a pár napos szünetelést. — Tudomásom szerint Önök nem adtak ki ilyen értelmű utasítást. — Valóban.­ Számoltunk azzal, hogy a szülők nincsenek rákészülve, hogy két hétig szüneteljen az óvo­da, s ezért amellett voltunk, hogy a foglalkozások tovább folytatód­janak. — Mikor kapják kézhez a kine­vezést a helyettesítők? — A napokban. Szeptember 15-ig mindenképp megkapják. Tanfel­ügyelőink kint vannak a körzetek­ben s csak miután onnan vissza­térnek, a konkrét helyzet ismereté­ben, döntünk a helyettesítőket il­letően. Nyolcszáz érettségivel ren­delkező személy kérése van bent nálunk a jelen pillanatban. Semmi­féle kötelezettséget ezek iránt nem vállalhatunk. Roppant bonyolult ez az időszak. Az új végzősök szep­tember elsején jelennek meg, de nem tudjuk igazán, hogy megjelen­nek-e, és valóban elfoglalják az állásukat. Éppen ezért tolódik el szeptember 15-ig a helyettesítők kinevezése. De, mondom, mi sem­miféle kötelezettséget nem válla­lunk irányukban. Orbán Zoltán: — Van itt egy másik dolog is. A dájai mérnök felesége tudhatta vol­na, hogy csak egy évre szól a ki­nevezése. Tehát bárki megpályáz­hatta volna a posztját, év közben is, ha megfelelő szakképesítése van rá. — Ezek szerint Balázs Györgyné­­nek is, hogy úgy mondjam, egész évben a levegőben lóg majd az ál­lása. .. — Pontosan. Kockáztatja, hogy egy óvónői képesítéssel rendelkező személy megpályázza és elfoglalja előle. Nincs titulárisan kinevezve, lényegében helyettesítő ő is. — A dájai szülők ragaszkodnak a régi óvónőjükhöz, mert ő délelőtt és délután is ott van, az óvodásokkal gyakran készít műsoros előadásokat, amit az egéi tanítónő nem biztosít, mert in­gázni fog. Illyés László: — Ez nem kívánsághangverseny. Az óvodának működési programja van, amit minden körülmények kö­zött be kell tartani. Ha délelőtt és délután is van tevékenység, úgy nyilvánvaló, hogy azt az óvónő is tiszteletben tartja majd. — Hány tanulóval működhet az !—IV. osztály? — Hat tanulóval. Különleges, mi­nisztériumi engedéllyel, öt gyerek­kel is. — Azért kérdem, mert mint mond­ták, Ábránfalván megszüntették az elemi iskolát. Kevés a gyermek. U­­gyanakkor a kányádi központi isko­lában azt javasolják Balázs György­­nének, hogy menjen Ábránfalvára tanítani. Ha erre bíztatják, úgy va­lószínűleg mégiscsak van lehetőség az iskola fenntartására. — Az ábránfalvi iskola a kányádi központi iskola igazgatójának a javaslata alapján nem működik, mert nincs elegendő gyermek. Az ottani tanítónőt áthelyeztük Farkas­­lakára, az ábránfalvi gyerekek pe­dig Egében tanulnak majd, csalá­doknál helyezik el őket, és hetente egyszer járnak majd haza. K­evés a gyermek. Elrettentően kevés - ez a dolgok egyik vonat­kozása. A keretei­ pedig feltöltődtek. Ha valahol mégis ürese­dés áll be, ott megkezdődik a küzdelem... Nem, azt nem ál­lítom, hogy a két házaspár közötti helyzet ide vezet, az ellenségeske­déshez. Végső soron a társadalom tökéletesedéséhez, fejlődé­séhez a szakképzett javára eldúlő harc is hozzájárul. Más szóval: a termelőerők fejlődése. Ez törvény, és az ember belátja, hozzá kell igazodni ehhez a törvényhez. Ellene nem tehet, csak érette. Úgy tehet érette, ha önmagát tökéletesíti, egészen gyakorlatias megfogal­mazásban: szakképesíti magát. A vándorlás ideig-óráig elodázhatja ezt, de a helyzetet meg nem oldhatja semmiképp. Más összefüggésben viszont a nyolcszáz érettségi diplomával rendelkező fiatal kérvénye nem papír, amelyért „semmiféle kötelez­ettséget nem vállalunk." A nyolc­száz kérvény társadalmi felelősségre intő élő figyelmeztetés. Mindany­­nyiunkhoz száll A Hargita Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottsága a 324/1970- es számú végzésével a szocialista kereskedelmi egységek részére, e­­gyes zöldség- és gyümölcsféléknél az alábbi árakat állapította meg: Megjegyzés:­­ Úgy a felvásárlási, mint az eladási plafonárak 1970 szeptember 17-én zéró órától érvényesek. — Ezen hatállyal a fenti termékek jelenlegi árai érvényüket ve­szítik. O t6­ L A termék megnevezése t/1 1. Zöld paradicsom ívisnek-egység Extra FELVÁSÁRLÁSI (SZERZŐDÉSES) ÁRAK, m­­ 1 n o 5 e g 1. oszt. II. oszt. ISMERKEDÉS: kg._ 0,40_ 2. Hosszú zöldpaprika kg.-0,80 0,60 KICSINYBENI ELADÁSI PLAFONÁRAK: 1. Zöld paradicsom kg.— 0,90— 2. Hosszú zöldpaprika kg--1,30 0,90 3. Birs alma kg.— 2,60 2,00 4. Száraz víz hagyma kg.-2,50 2,00 5. Száraz dug hagyma kg.-2,75 2,20 6. Murok kg. 1,40 1,20 1,00 7. Uborka (salátának való) kg. 1,80 1,40 1,10 8. Piros paradicsom-paprika kg. 3,85 3,20 2,50 9. Görög dinnye kg.-1,15 0,90 1970 szeptember 17. csütörtök Napkelte : 5,56 ; nyugta : 18,23 Holdkelte : 19,06 ; nyugta : 8,19 Az évből eltelt 260 nap, hátra van még 105. ÉVFORDULÓK: - 140 éve, 1830-ban Kolozsvárt született Lendvay Márton drámai színész. - 1900-ban halt meg Köllő Miklós, szobrász. (született 1861-ben, Gyergyócsomafal­­ván). HETIVÁSÁR : Vlahica, Csik­­karcfalva, Parajd, Várhegy. TEI filmszínház : Jog az élethez. Színes mexikói film. PARAJDI film­színház : Egy boldog lány. Olasz film. DITRÓI filmszínház : Adio, Texas. Olasz film. GYERGYÓALFA­­LUSI filmszínház : A makrancos hölgy. Szélesvásznú angol film. CSÍKSZENTDOMOKOSI filmszínház : Szerelmesek paradicsoma. Német film. CSÍKSZENTMÁRTONI film­színház : Monte Cristo jegyében. Színes francia film. CSÍKSZENTSI­­MONI filmszínház : Robbanás a he­gyekben. Színes jugoszláv film. CSÍKSZÉPVIZI filmszínház : Golyót a tábornoknak. Színes olasz film. HODOSI filmszínház : Az elitéltek kastélya. Román film. SZÍNHÁZ A „MAROS" művészegyüttes ven­dégszereplése megyénkben: - Szept. 17.-én Siménfalván, - Szept. 18.-án Székelykeresztúron, - Szept. 19.-én Paltinis­en, - Szept. 20.-án Kápolnáson, - Szept. 21.-én Farkaslakán, - Szept. 22.-én Újvlahicán, - Szept. 23.-án Magygalambfalván, - Szept. 24.-én Székelyudvarhelyen, - Szept. 25.-én Bögözön - Szept. 26.-án Városfalván, - Szept. 27.-én Korondon. PRONOEXPRES Az 1970. szeptember 16.-i húzás nyerőszámai: I. húzás: 32, 31, 17, 2, 42, 30 Nyereményalap: 410 222 lej II. húzás: 34, 33, 8, 38,29,22,7,44 Nyereményalap: 350 107 lej. IL TELEVÍZIÓ SZEPTEMBER 17. CSÜTÖRTÖK 17,30 — Magyar nyelvű adás. 18,00 — Jean-Pierre Rámpás fuvolamű­vész szólóestje a George Enescu fesztivál keretében. 18,45 — Román rapszódia: „A prislopi hóza“. 19,15 — Hirdetések. 19,20 — 1001 este — gyermekeknek. 19,30 — Híradó. 20,00 — Huckleberry Finn újabb kalandjai — filmsorozat. 20,30 — Nemzetközi szemle 21,10 — Geor­ge Enescu Nemzetközi Verseny és fesztivál Haydn C-dúr gordonkaver­senye — szólista Mstislav Rostropo­­vics 21, 45 — Tévé­posta 21,55 — Egyedül — játékfilm Harry Guardi­­nával és Barbara Mc­ Bairrel. 23,25 — Híradó. A NAP REJTVÉNYE F. R. Chateaubriand, ismert francia író születésének 202. évfordulója al­kalmából a vízsz. 1 és a 17 sz. so­rokban két művének címét idézzük. A függ. 4 sz. sorban szeretett nővé­rének nevét kapjuk, a függ. 11 sz. sorban pedig annak az európai or­szágnak a nevét rejtettük el, ahol az emigráció éveit töltötte. VÍZSZINTES .1 6. Végeire irta ! 8. Szomorkodunk. 10. Padkákat (ék. h.). 11. Nagyon régi. 12. Fél satu ! 13. Asszony. 14. Húros hangszer. 19. O­­rosz férfi név. 21. Ázsiai állam. 23. Szomját oltaná. 25. Indítéka. 26. ön­fejű. FÜGGŐLEGES 1. Ablaknyitás! 2. Átlépi kereteit. 3. Az ásványi ere­detű fűszert. 5. Termet. 6. Tanoncot. 7. Irat, dokumentum. 9. Kapuk végé­ben ! 15. Női becenév. 16. Róma fel­gyújtóját. 17. Pusztaság. 18. A kosár. 20. össze-vissza ken! 2. Régi folya­dékmérték. 24. Éktelen cipész szer­szám. RÁDIÓ SZEPTEMBER 17, CSÜTÖRTÖK Magyar nyelven : 6,30—7 — Szán­tóvetők házatáján . Megvalósult ál­mok (a termelőszövetkezetek közötti együttműködésről). Kívánságmuzsi­ka: 16,30—18 — Hírek, tudósítások. Népi muzsika : a mikrofon előtt Ben­­de Mária és Madaras Gábor. Fiata­lok híradója : Mikrofonnal a sepsi­szentgyörgyi fiatalok között. Zene. Hazánk nagy építőtelepein : Uz-völ­­gye. Román nyelven : 6—6,30-ig. — Reg­geli krónika . Hírek. Gyalogosok és motorosok öt perce. Zene: 18—19,30 — Események krónikája. Hangszerszó­lók marosvásárhelyi szerzőktől. Gaz­dasági figyelő: A köztársasági és a helyiipari vállalatok kooperálása. Irodalom és művészet : Emlékezés Ion Neculce-ra. Zenés posta. Neve­lők fóruma. Farcas Stefi és népize­nekara muzsikál. MOZI SZEPTEMBER 17. CSÜTÖRTÖK CSÍKSZEREDAI Hargita : A csend­őr házasodik. Szélesvásznú francia­olasz film. SZÉKELYUDVARHELYI Homoród : Monte Cristo jegyében. Színes francia-olasz film. GYERGYÓ­­SZENTMIKLÓSI Mioriţa : Hosszú láb, hosszú ujj. Színes német film. GYERGYÓSZENTMIKLÓSI Famun­kás: A láthatatlan nyomozó. Len­gyel film. SZÉKELYKERESZTÚRI Haladás : A bosszúálló. Színes olasz film. MADÉFALVI Vasutas : A „Belgrád“ akció. Jugoszláv film. VLAHICAI filmszínház : A „Cross­bow“ akció. Színes, szélesvásznú angol film. MAROSHEVIZI Căliman: Kettős játék a titkos szolgálatban. Színes, szélesvásznú olasz-spanyol film. BALÁNBÁNYAI Bányász : Az éjszaka leple alatt. Színes, széles­vásznú olasz film. GYERGYÓCSO­­MAFALVI Művelődés : Félénk. Szí­nes szovjet film. TUSNÁDFÜRDŐI Olt : Aranylakodalom. Lengyel film. BORSZÉKI Borszék : Nyitány. Szov­jet film. BORSZÉKI Forrás : FAvira Madigan. Színes svéd film. LÓVÉ­ 1790. SZEPTEMBER 17. CSÜTÖRTÖK IDŐJÁRÁS Továbbra is szép, meleg időt je­lez a Meteorológiai Intézet. A nap túlnyomó részében tiszta égbolttal. Enyhe dél-keleti szél fúj. A nappali hőmérséklet eléri a 25-28 fokot, míg a legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet 11-14 fok. A BALÁNBÁNYAI BÁNYAIPARI VÁLLALAT föld alatti munkára munkásokat alkalmaz A bányaiparban legelőnyösebb bérezést biztosítják, a tarifáris besorolás napi 61—114 lej a szakképesítésnek és szakmai régiségnek megfelelően. AZ ALAPFIZETÉSEKHEZ A KÖVETKEZŐ PÓTLÉKOKAT BIZTOSÍTJUK: — 8 —18 százalék a terv 100,5 százalékos telje­sítése esetén, — 15 százalék azon személyeknek, akik közös otthonban laknak (az 1053/1959 es MTI I alapján), — 15 százalék éjszakai pótlék, — 4—6 százalék a csoportvezetőknek, A FENTIEKEN KÍVÜL BIZTOSÍTUNK : — munkavédelmi felszerelést, — ingyenes szállást központi fűtéses, modern munkásotthonokban a nem családosoknak — napi háromszori étkezést étkezdénkben 12,50 lej ellenében — szakképzési lehetőségeket, — az ingázóknak bérletes autóbuszok állnak ren­delkezésre, havi bérlet értéke 30 lej. Alkalmazásra jelentkezhetnek mindazok, akik betöl­tötték a 18. életévet, vagy akik még nem haladták meg a 45-öt. Az alkalmazáshoz szükséges okmányok : személy­azonossági igazolvány, katonai helyzetet igazoló okmány és munkakönyv. (001)

Next