Hargita, 1970. szeptember (3. évfolyam, 203-228. szám)

1970-09-17 / 217. szám

M GJieorghi VjEAG TRÖK­EFÁRJAI,!EGYESÜLJETEK! »./* X XVV/Ijtv X lllV/ /li ) is Lj kJ is I Lu X L/ll. • mim AZ RKP H­ARS­IT­A MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA III. ÉVFOLYAM 217. (795.) SZÁM | 1790. SZEPTEMBER 17. CSÜTÖRTÖK________| ARA 30 BANI A JÖVŐ ÉVI BŐ TERMÉS ZÁLOGA A KORAI VETÉS A csíkszentléleki mezőgazdasági termelőszövetkezetben szívesen fo­gadták a szeptember 14-én lehullott esőt. Még több sem ártott volna. A nyári és őszi mezőgazdasági mun­kákat tekintve nyugodtan elmond­hatjuk, hogy jól állnak a szentlé­­lekiek. Szénafüvüket utolsó szálig levágták, összegyűjtötték és négy kocsinyi kivételével raktározták is. Már régebb hozzákezdtek a sarjú­­készítéshez és mintegy harmadánál többet betakarítottak. Búzájuk, árpájuk, zabjuk, learat­va, a cséplés is jó ütemben halad. Terméseredményeik szépek. A búza hektárhozama meghaladja az 1800 kilót. Ha nem is rekorderedmény az 1800 kiló ilyen , nehéz gazdasági évben mégis szépnek mondható. Hozzákezdtek a burgonya ásásához is, elsősorban azokon a területeken, ahová búzát kell vetni, mert meg­értették, hogy a jó termések záloga a korai vetés. Erre készültek fel idejében. Ve­tésterületük nem nagy, mindössze 110 hektár, de egy ilyen kis gazda­ság számára, amelyik ráadásul köz­vetlenül a város mellett van, és nem dicsekedhet nagy számú mun­kaerővel, éppen olyan problemati­kus előkészíteni 110 hektárt, mint mondjuk Homoródszentpálnak az 500-at. Előveteményeiket igyekeztek úgy megválogatni, hogy ezzel is siettes­sék a vetés megkezdését. Lóhere után 51, burgonya után 11, bükköny után 26 hektárba vetnek. Valameny­­nyi terület szabad, döntő többsége fel van szántva, egy része már csí­ráztatja a magot, a többi még ü­­lepszik. Volt 22 hektár olyan föld­jük is, amit ugar néven tartottak nyilván, mivel a tavasszal nem tud­ták bevetni, de lényegében ez sem kihasználatlan. A rajta termett dús gyomot besilózták, a földet elő­készítették és búzával bevetették. Szeptember 14-én összesen 79 hek­táron csírázott a mag. Ezért jött idejében az eső, no meg azért is, hogy a többi felszántott föld rögös talaja felaprózódjon. Miután így szépen felsoroltuk a vetés eredményeit, akár be is fejez­­hetnők ezt a rövid tudósítást. A csíkszentlélekiek igyekeztek gyorsan betakarodni, szántani, vetni és ez­zel kész. Még csak dicséretet sem érdemelnének, hiszen amit tettek, el­sősorban önmagukért tették, köte­lességüket teljesítették. Ezért pedig nem jár külön dicséret. (Bárcsak hasonlóan járna el valamennyi mtsz-ünk tagsága.) És hogy mégis dicsérjük a szentléleki gazdákat, an­nak oka van. Győzelmet arattak. Különös győzelmet, ami megéri a dicséretet. Legyőzték önmagukat! Furcsa. Nem? Valakit azért dicsérni, hogy győzelmet aratott önmaga fe­lett. Pedig ez a legnagyobb dicső­ség. Az elmúlt évben, években voltak bizony bajok. Munkaerőhiánnyal küszködnek. Amikor kellett, nem volt elég dolgos kéz. Az idén kiderült, hogy ez a munkaerő-hiány csak vi­szonylagos volt. Viszonylagos, mert idén is ugyanazok az emberek dol­goztak, dolgoznak, akik eddig is ott éltek Szentléleken és Fitódon, de nem mindig és mindenki kap­csolódott be a munkába. Az idén már többen. A változás oka rend­kívül egyszerű. Rájöttek, hogy e­­redményt csak munkájuk árán vár­hatnak, és a nehézségek ellenére az eredmények nem voltak lehan­golóak. Ellenkezőleg. És a vezetőség, élén Basa Do­mokos elnökkel, Barabás László mérnökkel tán maga is csodálko­zik a változáson, de azért érzik az okát. Az elnök keresgéli a szava­kat , hogy szóban is kifejezhesse. Bogos Sándor (Folytatás a 3. oldalon) Vetésre készítik elő a talajt a felsősófalvi mtsz-ben Hideg napok előtt a kazánházak környékén Nemhiába irigyelik annyian, bi­zonyos nagy ,,áldás" a központi fűtés. Csikorogjon csak a hó akár­milyen élesen, semmi gondja nincs az embernek. Amikor fölkel, már vízcseppekké hervadt a vékonyka jégvirág, kacag be a nap az abla­kon, mintha örvendene, hogyha ő már nem tudott, hát gondoskodott a technika a jó melegről. Csakhogy időnként jókorákat döccen az öröm szekere, mert ha valami nincs rend­jén a dermesztő hidegben, bújhat takarók, paplanok alá a család, mert melegíteni nem, csak vigasz­talni lehet a gyermeket is, magun­kat is. Villanykályhákkal szűkösen állunk, aztán meg ki is gondolna arra, hogy állandóan tamáskodjék a bordás fűtőtestekben. De nem is kellene, ha mindenki, akinek valami köze van a fűtéshez, becsületesen elvégezné a maga munkáját.­­ Ezt a becsületességet, lelkiis­meretességet kerestük most, a kö­zelgő tél előtt néhány városunk blokknegyedében, a kazánházak környékén. A tapasztalatok, a tények egyelő­re a legkevésbé sem mondhatók megnyugtatónak. Nagyon foghíjas­nak mutatkozik azok becsületessé­ge — a fűtőmesterek kivételével -, akiknek közük van lakásaink téli melegéhez. De valljanak csak a té­nyek, bővebb kommentár nélkül ! Jankó István (Folytatás a 3. oldalon) ­ Dolgozni muszáj Miklós László riportja Szeptember elsején a déli órák­ban Balázs György egéi tanító a Székelyudvarhely felől érkező tá­volsági autóbuszra várakozott a ká­­nyádi néptanács épülete előtt. Az autóbusz menetrend szerint érke­zett, nem jött meg viszont az a személy, aki Balázs György felesé­gének a dájai óvodába való kine­vezését kellett volna meghozza. Ba­lázs Györgynének tanítói képzettsé­ge van, nem rég tette le a véglege­sítő vizsgákat, és Dójába kérte ki­nevezését, az Egétől két kilométer tá­volságra lévő falu óvodájába. Ab­ba a munkakörbe kérte kinevezését, amelyet — több éve már — Molnár Zoltánná, a dájai mezőgazdasági mérnök felesége töltött be. (Képesí­tése : érettségizett). A kinev­ezés e­­gyébként a megyei tanfelügyelőség hatáskörébe tartozik, és bárhogy is végződjék, egy bizonyos : valamelyi­kük állás nélkül marad. Nagy Ferenc, a községi pártbi­zottság titkára véleményét kérem : — A képességet tekintve, és a lel­kiismeretességet, mind a kettő meg­érdemelné. Képzettség dolgában Balázs Györgyné előnyösebb hely­zetben van, mert szakképesített, társadalmi munkában is sokat tett. A községben más elhelyezkedési le­hetőség — alkalmazotti beosztásban - nincs.­­ A kialakult helyzet — mondja Nagy Ferenc - mindenképpen saj­nálatos. Olyan hangok hallatszanak - Dórából -, hogy a mi, kezünk van a dolgokban, és mi akarjuk, hogy Balázs Györgyné kerüljön az óvodába. Átmegyünk EGÉBE. Balázs Margit : - Augusztus 25-én bent járt a fér­jem Csíkban, ahol Illyés László és Orbán Zoltán elvtársak megígérték szóbelileg „hogy legyek nyugodt, mert az állást megkapom". Az vol­tam Dójában, hogy vegyem át az óvodát, és erre azt mondják nekem a dájaiak, hogy oda haza senki se menjen óvónőnek, s hogy egy gyer­mek a lábát nem fogja betenni az óvodába, ha én oda megyek. - Kérést adtak-e be ? - Nem, azaz ma adtuk csak be. Szóbelileg történt mindez. - Eddig hol tanított ? - Nagyenyeden végeztem a ta­nítóképzőt, 1966-ban. Derzsben vol­tam óvónő, tituláris óvónő, onnan Kányádra kerültem, mert az óvo­dában kevés volt a gyermek, és az állás megszűnt. Így jártam Kányá­don is. Enyeden végzett a férjem is. ő Egébe került, én Derzsbe. Hogy közel legyünk egymáshoz. De elegem volt már a különélésből. Most pedig azt mondják, hogy men­jek Ábránfalvára, ide öt kilométer­re, mert ott van hely. Higgye el, hogy ezek után már nem is kíván­kozom Dójába. DAJABAN. Molnár Zoltán : — Valamelyik nap, a búzát ros­táltuk éppen, félre hív egy egés szülő és megkérdezi : igaz-e, hogy „a tanító berakta a feleségét az óvodába ?" Én gyorsan beszélek Ödönnel (Nagy Ödön, a kányádi központi iskola igazgatója), aki azt válaszolja, hogy járt át Gyurka, és ssikerült elintéznie a dájai óvodát, a feleségének. Erre nem számítottunk. Hiszen megmondhatták volna ha­marább is ezt nekünk, és őszintén, hogy mik a szándékaik. Nem lett volna azért harag, de tudtam volna én is, mihez folyamodtam. Ahhoz, hogy normális körülmények között élhessünk és dolgozhassunk, a fe­leségeknek is kell állás. Beadhattam volna az áthelyezési kérvényemet, és elmentünk volna oda, ahol állást biztosítanak mindkettőnknek. De az utolsó pillanatban szóltak ők is, hogy igényt tartanak az óvónői állásra, és már nem tudtam inter­veniálni, hogy beadjam az áthelye­zési kérvényemet. Barátok voltunk, ezért furcsálom. .. Egyébként a ta­nítónőnek sincs óvónői képesítése. Letette a véglegesítőt, és úgy tu­dom, a megyének kötelessége el­helyezni őt — mint tanítót ! — Tudtak-e arról, hogy minden évben megújul az óvónő állás, s hogy meghirdetik. Tehát bárki megpályázhatja, ha van megfelelő szakképesítése? — Nem, illetőleg igen. Augusztus 15-én adtam be a feleségem kéré­sét, Csíkban postáztam... Mi meg­értjük, hogy érettségivel nem lehet tényleges óvónő senki. Ábránfal­­ván van poszt, felkínálták Balázsék­nak a kányádi iskolában, miért nem megy oda ? Nagy Ferenc: — Az ábránfalvi iskola meg­szűnt, két tanuló hiányzik. Ezt ép­pen a kányádi igazgatónak kellene tudni a legjobban, hisz ő javasol­ta, hogy megszűnjék. Molnár Zoltánné : — 1963-tól vagyunk Dórában. 1966-ban helyettesítettem legelő­ször, 67-ben nem dolgoztam, mert jött a gyerek, 1968-tól egyfolytában a helyemen vagyok. — Haragszik-e Balázsékra? — Én nem. Barátok voltunk, jár­tunk át egymáshoz. Nem értesítet­tek idejében, hogy mi a szándé­kuk, és ez fáj. De nem haragszom rájuk. — Volt-e szóváltás Balázs Magda és a dájai szülők között ? Tud-e róla ? — Nem, erről nem tudok semmit. Csak azt mondták, hogy én ne ad­jak át semmit, majd ők elrendeznek mindent, ha kell, a minisztéri­umba is írnak... CSÍKSZEREDÁBAN — Szóbelileg történhet-e kineve­zés? Orbán Zoltán: — Nem, nem történhet. — Tud-e valamit a Dósán kiala­kult helyzetről? — Ezelőtt másfél, két héttel be­széltem az egei tanítóval, és azt mondtam — Illyés elvtárs is jelen volt —, hogy a felesége az állást (Folytatás a 2. oldalon) AMIT A VÁSÁRLÓKNAK IS TUDNI KELL Most, az ősz kezdetén időszerűvé válik az őszi és a téli élelem, köztük a zöldség, a gyümölcs, a sa­vanyúságok beszerzése, tartalékolása. Sokan vannak, akik városokban, tömbházakban laknak, s nincs le­hetőségük arra, hogy nagyobb mennyiségű élelmi­szert tároljanak télire. Ezek őszi és téli zöldségszük­ségletüket általában a zöldség- és gyümölcsértéke­sítő központ egységeiben szokták beszerezni. Első kérdésünk, hogyan szervezik meg a lakos­ság zöldséggel, gyümölccsel, savanyúsággal való el­látását az ősz és a tél folyamán ? Lejegyezte : Szondy György (Folytatás a 2. oldalon) BESZÉLGETÉS LUKÁCS ZOLTÁNNAL, A CSÍKSZERE­DAI ZÖLDSÉG- ÉS GYÜMÖLCSÉRTÉKESÍTŐ KÖZ­PONT IGAZGATÓJÁVAL NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs találkozott a felsőfokú gazdasági oktatás kádereivel és más közgazdászokkal Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára szerda délután az RKP KB székházában tartott munkatanácsko­záson találkozott a felsőfokú gazdasági okta­tás vezető kádereivel, kutatóintézetek, minisz­tériumok és nagyvállalatok közgazdászaival. Részt vettek Manea Manescu, Leonte Rautu elvtársak, valamint Mircea Malija ok­tatásügyi miniszter. Ez alkalommal a Román Kommunista Párt X. kongresszusa irányelveinek fényében elemezték a felsőfokú gazdasági oktatás tö­kéletesítésére vonatkozó javaslatokat. A részvevők vázolták a hazai gazdasági oktatás fejlesztésében, a szakember­képzés­ben az utóbbi években elért eredményeket, valamint a nemzetgazdaság jelenlegi fejlő­dési szakaszában a közgazdászokra háruló egyre fontosabb feladatokat. A felszólalók ugyanakkor feltárták a gazdasági oktatás menetében észlelhető fogyatékosságokat, s javaslatokat tettek az oktatás további tökéle­tesítésére. Hangsúlyozták annak szükségessé­gét, hogy a diákok felkészítését jobban ösz­­szekapcsolják a gyakorlattal, s nagyobb súlyt helyezzenek a termelés és a munka irányítá­sának, megszervezésének tudományára és technikájára, a gazdasági számításra, a gaz­dasági elemzésre és prognózisra, a piacku­tatásra stb. Ugyanakkor javaslatok hangzot­tak el a szakismeretek felfrissítésére és gya­rapítására a közgazdászok továbbképzése ré­vén, valamint a gazdasági oktatásban mű­ködő tantestületi tagok munkájának tökéle­tesítésére. A tanácskozás munkálatainak befejezése­ként felszólalt Nicolae Ceauşescu elvtárs, s hangsúlyozta a tanügyi káderek fokozott sze­repét a leendő közgazdászok kiképzésében, utasításokat és útmutatásokat adott a gaz­dasági szakemberek egész kiképzési folya­mata magasabb fokra emelése érdekében. A párt főtitkára hangsúlyozta annak szüksé­gességét, hogy magas szaktudású kádereket képezzenek ki, akik optimális megoldást tud­nak találni a termelésben,az ország egész gazdasági életében felvetődő bonyolult problémákra, akik le tudják küzdeni mindazt, ami gátolja az előremenetelt, akik követke­zetes hajtóerői minden területen az újnak, a gazdasági hatékonyság növelésének, akik gondot fordítanak az összes tartalékok feltá­rására és jól megszervezik vállalataik, terme­lőegységeik tevékenységét. Úgyszintén kie­melte azokat a feladatokat, amelyek a gaz­dasági oktatás tanügyi kádereire és más közgazdászokra hárulnak nemzetgazdasá­gunk fejlesztési problémáinak tudományos elemzésében, a gazdasági tudományos kuta­tások további fejlesztésében, a román társa­dalmi haladás egyre növekvő követelményei­nek megfelelően. Nicolae Ceauşescu elvtárs kifejezte azt a meggyőződését, hogy a továbbiak során, a tanácskozások alapján elfogadandó intéz­kedések előmozdítják majd a gazdasági ok­tatás tökéletesítését, valamint azt, hogy a közgazdászok fokozottabb szerepet töltsenek be és hozzájáruljanak hazánkban a sokolda­lúan fejlett szocialista társadalom építésében felmerülő problémák megoldásához. HÍREK • ESEMÉNYEK • HÍREK • ESEMÉNYEK HÍREK­ ­ Folynak a beirat­kozások a székely­­udvarhelyi népi e­­gyetem különböző tanfo­lyamaira. Az 1970/71-es évadban az általános műveltségi kurzus kereté­ben a Szocialista Romá­nia, Csillagászattan és űrkutatás, Orvostudo­mány, Az egyetemes ze­neművészet remekei, Ifjú­: A Fenyéd községhez tartozó Máréfalván új művelődési otthont építenek. A nehézsé­gek miatt elhúzódott munkálatokat e nyáron ismét folytatták, s így el­végezték már a belső szerelést. A vakolás befejezése, az asztalos munka felszerelése után, most ke­rült sor a padolásra. Év végéig ad­ják át a nagytermet, valamint a színpadot. A lakosság hazafias munkájának értéke ennél az épít­kezésnél közel 100 ezer lej.­­ Újjászervezik a székelyudvar­helyi művelődési ház művé­szeti köreit (szavaló, tollfor­gató), képzőművészeti (rajzoló, fes­tő, faragó), népművészeti (hímző) körökben tevékenykedhetik az ér­deklődő. Új tagokkal bővül ugyan­akkor a színjátszók, szólisták cso­portja, a kórusok, valamint a szak­­szervezeti tanács tánccsoportja is. Jági kisenciklopédia cí­mű előadásokon vehetnek részt a hallgatók. Ezen kívül A munkaszervezés és vezetés tudománya, va­lamint Műszaki-gazdasági tájékoztató kurzusok fog­nak működni. Az érdek­lődők a nyelvtanfolya­mokon tökéletesíthetik ro­mán és német nyelvtudá­sukat. A Csikszentsimon községhez tar­tozó Csatószeg faluban a nyár folyamán több mint két és fél kilométer­­ szakaszon fektet­ték le a betonlapokat, készítették el a járdát a lakosság több mint húszezer lej értékű hazafias hozzá­járulásával. Ugyancsak ebben az évben adták át a szentsimoni pék­séget, ahol a hazafias munka érté­ke mintegy 15 000 lej, a napközi otthonnál végzett átalakítás eseté­ben pedig több mint 6 000 lej volt. . Képünkön a Parajdon épülő, huszonnégy lakrészes új tömbház. Egyelőre még ás­­ványok sorakoznak mellette mate­matikai rendben, de lépésről lépés­re vakolják már a falakat s csak pár hét kérdése és benépesedik új lakóival az új lakóház. A munká­lat ütemének gyorsulásához nagy mértékben hozzájárult a község lakossága, kavicsot, homokot hor­dott, lapátolt az építőtelepen.­­ Gyergyószárhegyen is - a­­kárcsak megyénk több más helységében — az igények növekedésével szükségessé vált egy új, korszerű, tágasabb cukrászda létesítése. Ezért nemrég megkezd­ték egy helyiség átalakítását, mely­nek befejezése után lehetővé válik nagyobb raktár, konyha és nagyobb befogadó képességű helyiségek lé­tesítése, a vendégek jobb körülmé­nyek közti kiszolgálása. Legújabb SPORT Nagyszerű négyes sikert vívtak ki labdarúgó csapataink a tegnap le­zajlott négy nemzetközi kupa­ mér­kőzésen. A Bajnokcsapatok Európa- Kupája keretében, Rotterdamban, az UTA 1-1-es döntetlent ért el a holland bajnok Feijenoorddal szem­ben. Meg kell jegyeznünk, hogy a mérkőzés első gólját az aradi csa­pat szerezte. Bukarestben a Dina­mo 5-0-ra nyert a Szaloniki PAOK ellen a Craiovai Universitatea 2-1- re győzte le a Pécsi Dózsát. (Mindkét mérkőzést a Vásárvárosok Kupájáért vívták.) S végül, a Kö­zépeurópai Kupa küzdelmei során, a Steaua is győzni tudott idegen­ben — 1—0 arányban - a Lvovi Kárpáti ellen. *

Next