Hargita, 1970. szeptember (3. évfolyam, 203-228. szám)

1970-09-19 / 219. szám

HZ­RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA III. ÉVFOLYAM 219. (797.) SZÁM II 1970. SZEPTEMBER 19. SZOMBAT 1 ARA 30 BAM­ Nyár vége, őszelő a 4UNYIKÓ­­MENTI, GAGY-MENTI FÖLDEKEN Lassan elérkezik az ideje a szám­bavételnek. Most derül ki, ki milyen gazda volt. Most derül ki, mennyi kerül a raktárba. Nos előzetes számbavételünk, vál­tozó eredményekről számolhat be. Ahány gazdaság, annyi eredmény. Nagyjából a mezőgazdasági mun­kák helyzete is hasonló. Kobátfal­­vát, Siménfalvát, Tarcsafalvát, Ru­­gonfalvát, a négy Nyikó-menti gaz­daságot, Szentábrahámot, a Gagy­­menti gazdaságot és Etédet látogat­tuk meg. Kezdjük talán a csépléssel, amely­nek kimenetelétől a többi mezőgaz­dasági munkák is nagyban függe­nek. Nagyjából mindenik gazdaság, Siménfalvát kivéve, végzett ezzel a munkálattal. Szentábrahámon épp az utolsó kévéket nyelte a cséplő­gép dobja. Ezéden már augusztus 23-a tiszteletére végeztek vele. Igaz a csépelni valót meggyőzték, hisz a 320 hektár búzából 213 vízkárt szenvedett, így az sem csoda, ha az átlagtermés mindössze 790 ki­ló. De a többi kultúráknál is ha­sonló a helyzet Etéden. Nagyon ér­zik az idei tavaszt. Sokkal szeren­csésebb helyzetben vannak a szent­­ábrahámiak. A búzánál 2200, az árpánál 2428 kilogrammos hektár­hozamot vallhatnak magukénak, így érthető, hogy a központosított a­­lappal szemben is száz százalékban eleget tettek a kötelességeiknek. A többi gazdaságok nem tettek eleget ezen kötelességüknek. Végeztek a csépléssel, a területek is felszabadultak. Tehát van amit szántani, van amit előkészítsünk ő­szi vetésre. Az említett gazdaságok nem is ülnek tétlenül. Nagy ré­szük a bevetésre szánt területek ötven százalékát megszántotta s az előkészítés is ezzel párhuzamosan, jól halad. Kivételt talán Kobát- és Rugonfalva képez, ahol 54, illet­ve 72 hektár vetőszántást végez­tek. Ennek oka, jobbára a szalma­prések végezte gyenge minőségű és lassú munka. Állandóan géphi­bával küszködnek. Szentábrahámon 141 hektárt szántottak, amelyből 68 hektárt elő is készítettek. Ezéren is jól állnak. 200 hektár vetőszántás, 110 hektár előkészítve várja a ma­got. Mindezek mellett örvendetes az a tény, hogy a gazdaságok a lehe­tőségek arányában jelentős mennyi­ségű istállótrágyát és műtrágyát használnak a bevetendő területekre. Igaz az adlag gazdaságról, gazda­ságra változik. Szentábrahámon át­lag 35-40 tonna istállótrágyát és 300 kiló szuperfoszfátot szórtak ki egy hektárra. Az etédiek nem ren­delkeznek nagy mennyiségekkel, így egy hektárra 15—18 tonna istál­lótrágya jut. Ezenkívül kiszórtak 200 hektárra 200-400 kiló szuper­foszfátot hektáronként. Siménfal­­ván 70 hektárra 1400, Kobátfalván 54-re 1475, Rugonfalván 30-ra 1000, Tarcsafalván 24-re 840 tonna istál­lótrágyát hordtak ki szerdáig. Mű­trágyát csak Siménfalván szórtak ki. A szükséges vetőmagot majd mindenütt biztosították, legfennebb a laboratóriumi eredmények késle­kednek, ami egyben késlelteti a vetés megkezdését is. Egyedüli ki­vétel Etéd, ahol nem tudták bizto­sítani még a szükséges vetőmagot. Pontosabban, biztosítva van, de nem megfelelő minőségű, így kénytelenek cseréhez, kölcsönhöz folyamodni. Sajnos még nem tudnak semmi bizonyosat. Egyedül a Be­­zosztásával rendelkeznek. Van ahová vetni, trágyát is hord­tak ki, vetőmag is nagyjából bizto­sított. És még­sem vetnek. Szent­ábrahámon és Rugonfalván, mire e sorok napvilágot látnak, végezni fognak az első hektárok vetésével. Meglepő ellenben a huzavona a vetés megkezdése körül. Ezeknek a gazdaságoknak szeptember tize­dikén meg kellett volna kezdeniük a vetést. Nem kezdték meg. S, ha jól tudom az utasítások értelmében, amelyet a megyei szervek adtak ki, október tízig végezni kell az őszi vetéssel. Sajnos ahány gazdaság­ban jártunk, annyi határidőt mond­tak. Hallottunk október 15-ről is. Akkor mire jó a központi utasí­tás? Nem akarunk egyértelmű vá­laszt adni, hisz minden gazdaság maga ismeri a maga körülményeit. Mert olyan esetet is ismerünk, hogy a túl nagy „buzgalom­", hogy a „minél hamarább jelenthessük" a vetés megkezdését, károsan befolyá­solta a termés sorsát. De a jelen esetben, nem érhetjük meg, nem fogadhatjuk fel a fenti indokolást a határidők tologatásáért. És mind inkább kitolják a határidőt. Az u­­gyancsak ebbe­ a zónába eső Szé­­kelykeresztúron javában­­ vetnek. A­­zért, mert az idő engedi, a vetés meg­kezdését,­­ mind a Nyikó-mentén, mind Szentábrahámon, mind Etéden. S a jó időt, a kedvező körülménye­ket ki kell, használni. Vetni kell sür­gősen, mert most az ideje. Ferencz S. István Majdnem mindenütt végeztek a csép­léssel — A vetőszántás jól halad — Ahol késnek a vetés megindításával Maximális és minimális trágyaadagok TISZTA LAP HOMORÚD­SZENTPÁLON? Mi minden is várt tisztázásra Szentpálon. Várt? Jó az, hogy a kérdések egyik másikánál már nyugodtan használhatjuk a múlt időt. A vezetés magára találása, a szakirányítás tekintélyének vissza­szerzése egy-egy lépést jelent (je­lenthet) a gazdasági felzárkózás útján. Igen, bármennyire is furcsán hangzik, Szentpálon sok mindent újra kellett (kell) kezdeni. S ismét gond, amit évekkel ezelőtt már megoldottak: a biztonságos ter­melés. Hogy meddig jutottak? Nem messze. De az is eredmény, hogy a bizonytalanságok után, ime, most már tiszta lappal indulhatnak. S e lap első bejegyzése lenne a farm. Nem most alakult, hanem még a tél végén. Indulni viszont, most indulnának, a takarmányter­mő területek átvételével. Kialakult a farm belső egysége, zárt jellege... csak éppen a tej kevés. Ha minden jól megy, év végéig talán kijön az ezerhétszáz liter. .. Ami egy farm­nak kevés. Brigádnak sem sok! Ezért is hiba lenne most úgy fel­fogni a kérdést, hogy a farm­bein­dítás elodázása hatott vissza a si­lány tejtermelésre. Közelebb ke­rülünk az igazsághoz, ha úgy fo­galmazunk: a takarmányproblémák megoldatlansága késleltette a farm­indulást. Mindezt talán azért is fontos hangsúlyozni, hiszen hallani olyan véleményeket is, hogy a takar­mánytermesztésben elsődleges a leltár. Vagyis az a tény, hogy a farm átvette-e a takarmánytermesz­tést, vagy pedig nem. Nos, Szent­pálon megvolt a leltár. A takar­mánytermesztés gondja viszont — csak ezzel — nem­ oldódott meg. Középtávú cél: tehenenként három­ezer liter tejet termelni. Nem az ötéves terv végére, hanem már 1973-ig. Az állomány biológiai adottsága (végre felszámolták a tbc-fertőzést) lehetővé teszi ezt. De csak úgy, és akkor, ha a ta­karmány a tehenekhez megy. És nem fordítva. Mindez talán szo­katlan a megye hagyományosan legeltetésre berendezkedett takar­mánygazdálkodásában, Így is vi­szont Szentpál a megye azon ke­vés egységei közé sorolható, ahol a szakminisztérium által ajánlott formának létjogosultsága lehet. Persze, nem arról van szó, hogy a legelő termését lekaszálják és így szájhoz vigyék az állatoknak. Il­letve a farm recsenyédi részlegén erről is lehet szó. A szentpáli te­henészet igazi kincse viszont a kö­zeli legelő. Közvetlenül a falu szomszédságában épületekkel ellá­tott, modern takarmánygazdálkodás valósulhat meg. Zöld-futószalag, ahol erőteljes műtrágyázással a benttartás szintjén lehetne a te­heneket ellátni. És a falu másik felében ott van a hajdani minta­legelő, amely, sajnos, a rendelte­téstől eltérően, a pénzpocsékolás sajnálatos mintája lett. A kérdés részleteire most nincs értelme visz­­szatérni. A tanulság viszont mégis az, hogy érdemes e területeken még egyszer befektetni? De úgy, hogy az újonnan létesített legelő­gazdálkodási vállalat szakirányí­tásával a siker tartós legyen. Csak e lehetőség kiaknázásával oldható meg a szentpáli nyári futószalag, egy olyan szintű takarmánytermeszt­­és, amely a téli és nyári­ ellátás egyensúlybahozásával háromezer li­ter tejtermelést tesz lehetővé. Gond marad így is viszont a gé­pesítés. A farm eredményes tevé­kenysége, de az egyre apadó mun­kaerőproblémák is sürgetik a zoo­­technikai munkák gépesítését. A Futószalag — állóügyek Középtávú cél: 3000 liter lej Mintalegelő árnyékában Szervezési keret: a FARM megoldás nyilván csakis az állami támogatás fokozásával képzelhető el. Szólnunk kell viszont arról is, hogy ezzel egyidőben a gépekhez értő szakemberekről is kell gondos­kodni. Gépi fejők, vagy fejőgépész — egy kérdés, amely a szakképesí­tés fontosságát veti fel. Nem csak a holnap, hanem már a jelen szempontjából. Mert, lám, kis ügyek előbbrevitelét gátolja a műszaki képzetlenség. Sokat írtunk például arról, hogy mennyire szükség van a kis kaszálógépekre. S elmondtuk azt is, hogy milyen praktikusak, hasznosak. Egy zootechnikai farm számára, ahol vetett takarmánynö­vényeket termesztenek, és amelye­ket a farm dolgozói kellene leka­száljanak, egyszerűen nélkülözhe­tetlenek ezek a gépek. A probléma viszont ott kezdődik, hogy nincs aki használja. Szentpálon mindössze egy fiatalembert találtak, aki is­merte, vagy legalább is értett any­­nyira a gépekhez, hogy eredménye­sen is dolgozhatott a felszerelés­sel. Mindezzel nem, korántsem kí­vánjuk azt állítani, hogy e gépek bonyolult szaktudást igényelnek. In­kább arról van szó, hogy az mtsz­­tagok műszaki előképzettsége ala­csony. S mert, Szentpálnál marad­va, a közeljövő sokkal bonyolul­tabb kérdéseket vet föl, s mert a fejőgépek, csillék stb. kezelése alat­pos ismereteket követel, miközben a gépesítés térhódítását hangsúlyoz­zuk, a fejőgépészek kiképzéséről , is kellene gondoskodni. Flóra Gábor ■ EZÜSTFENYŐ '70 Pénteken este a Csíkszeredai Művelődési Ház­ nagytermében megkezdődött az Ezüstfenyő 70 el­nevezésű, immár hagyományossá vált, megyék közötti könnyűzene verseny és fesztivál, öt megye 12 együttesének, felléptével. A verseny­fesztivál a Csíkszeredai Saeoya együttes közreműködésével bemutatott fesztivál-nyitánnyal — Herp Alpert szerzeménye - lépett a népes közönség elé. Az együttesek és szólisták telje­sítményét elbíráló, a nagydíjakat és különdíjakat odaítélő zsűri a kö­vetkező tagokból áll: Bucur Nico­­lae, a Megyei Művelődés- és Mű­vészetügyi Bizottság; Orbán Béla, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa; Gál Árpád, a Népi Alkotások Har­gita Megyei Háza; Jankó István, a Hargita napilap részéről, valamint Farkas Sándor és Orbán Balázs szé­kelyudvarhelyi, illetve Csíkszeredai zenetanárok. A zsűri elnöke a fesz­tivál első napján Gál Árpád, a to­vábbiakban pedig Mişu láncú bu­karesti zeneszerző, aki a fesztivál első napján objektív okokból nem jelenhetett meg. A tegnap esti mű­soron a Csíkszeredai Saepya és Symetra, a balánbányai Vidia és a gyergyószentmiklósi Artemis e­­gyüttes lépett színpadra. Orszá­gos hír­ügynök­ségünk közli A KONS­­TANCAI Báb­színházban megkezdődött a második Bábszínház­hét, amelyen részt vesznek a következő vá­rosok báb­színházai: A­­rad, Bákó, Brăila, Kolozs­vár, Kon­stan­ca, Craiova, Nagyvárad, Galac, Iaşi, Marosvásár­hely, Ploieşti, valamint a bu­karesti Ţăndă­rică Bábszín­ház, összesen 15 előadással. A hét prog­ramjában szimpozion is szerepel, „Mo­dern és mo­dernizmus a bábszínház­ban" címmel, művészek, drá­maírók, kriti­kusok stb. rész­vételével. U­­gyana­kkor egy díszlettervezési kiállítást is ren­deznek. Az u­­tolsó napokon a bábszínhá­zak tagjaival szemináriumot tartanak. EGY HÓ­NAPJA, hogy a vaskapui erő­mű első áram­­fejlesztőjét be­kapcsolták az országos ener­getikai rend­­­­szerbe. A tur­bina, a gene­rátor, az erő­átviteli transz­formátor, a se­gédberende­zések, valamint a Gura Văiî­î és Tr. Severin-i 220 kilovoltos transzformá­torállomás ki­fogástalanul működik: a hidroaggregát eddig 30 mil­lió kilowattóra villamos ener­giát állított e­­lő. ­ H­Í­R­E­K idejében közbeléptek. Tusnádfürdőn, a néhány hónappal ezelőtti nagyobb földcsuszamlás közelében, a felső sé­tányon csütörtökön újabb földmozgást ész­leltek. A talaj mintegy hét-nyolc méter hosz­­szúságban megrepedt, ennek következtében megrongálódott a vízvezeték-hálózat. A Csíkszeredai Városgazdálkodási Vállalat he­lyi szerelő csoportja azonnal közbelépett, estére már újra folyt a víz a 42-es villában. A kereskedelmi komplexum építői pedig a­­zonnal kitámasztották, megerősítették a tám­falat. Mae Ceausescu elvtárs párt- és államvezetők kíséretében munkalátogatást tett MAROS MEGYÉBEN (A látogatásról szóló részletes tudósítást lapunk következő számában közöljük) Az értékesítés kapcsán a választékról ÁRUTERMELÉSI GONDOK A SZÉKELY­UDVARHELYI HELYI IPARI VÁLLALATBAN A jó eredményeket elérő vállalatok közt tartjuk számon a székelyudvarhelyi helyi ipari vállalatot. Évek óta havonta példamutatóan teljesítették a főbb gazdasági-pénzügyi terv­mutatókat, s ha voltak is olykor problémák, azokat rendszerint sikerült eredményesen megoldani. Persze ezt így leírni egyszerű, de a felmerülő kérdések megoldása rengeteg energiát, leleményességet, kezdeményező készséget követelt és nem utolsó sorban sok fejtörést okozott és okoz, hisz ismeretesek azok a nehézségek, amelyekkel a vegyes arcélű helyiipari vállalatok viszonylag gyak­ran „találkoznak". Mindezt azért tartottuk szükségesnek elmondani, mert jelenleg is nehéz kérdések előtt áll a vállalat igazgató­bizottsága, az egész munkaközösség. Ha a nyolc hónapi megvalósításokat ta­nulmányozzuk, megállapíthatjuk, hogy a válla­lat dolgozói becsülettel eleget tettek tervfe­ladataiknak, így a kiszabott munkatermelé­kenységet 1,3 százalékkal sikerült növelniük, ami azt jelenti, hogy az egy alkalmazottra jutó termelékenység 489 lejjel volt nagyobb az előirányzottnál. Túlszárnyalták az összter­­melési, illetve az árutermelési tervet is. Úgy­szintén megrendelőiknek kötelezettségen felül közel 800 ezer lej értékű árut szállítottak. Ezen alapvetően fontos mutatószám túltelje­sítéséhez elsősorban a diatomit kitermelő- és a gumirészleg járult hozzá. Ugyanakkor fi­gyelemreméltó eredményeket értek el a bú­torgyártásban is, e választék tervét közel 400 ezer lejjel szárnyalták túl (csupán augusztus­ban közel 200 ezer lej értékű különböző bú­torzatot állítottak elő terven felül). A gazdasági tervmutatók maradék­talan teljesítésének természetes kö­vetkezményeként sikerült többletjö­vedelmet is megvalósítaniuk. A felsorolt kedvező eredmények ellenére a vállalat vezető szakem­berei kissé gondterheltek. A követ­kező időszakra ugyan az áruterme­lésre kötöttek már szerződéseket, de a diatomit iránt megcsappant kereslet veszélyezteti az eladott és bevételezett árutermelési terv tel­jesítését, s különösen 1971-ben. Helyi ipari vállalataink mondhatni tipikus helyzetével állunk szemben: a profil (pontosabban rendelteté­sük) elmosódásával párhuzamosan az évek folyamán egy bizonyos fajta „szakosodásnak" voltunk ta­núi. Ez pedig oda vezetett, hogy közszükségleti cikkek helyett nagy szériában állítottak elő olyan ter­mékeket, amelyek gyártása indo­koltabb a köztársasági érdekeltségű egységekben. A jelenség nem egyedi és nem sajátos. Éppen ezért, nem okolha­tó a kialakult helyzetért a vállalat vezetősége. (Egyébként hasonló problémák akadnak a gyergyószent­miklósi Partizánban és a Csíkszere­dái Fém- vegyipari- és kitermelő vállalatban is). A kérdést figyel­mesen, körültekintően, de operatí­ven kell tanulmányozniuk az illeté­kes felettes szerveknek, és gyakorlati, valóban eredményes, átfogó intézkedési programot kell kidolgozni. Ez lenne az érem egyik oldala. Igen, mert a kívülálló is joggal teheti fel a kérdést: a közszükségleti cikkek számának növelésé­vel, tehát a választék bővítésével nem lehet-e megszüntetni a szóban forgó nehézséget. A szerződések megkötésének egy részére sor került, jó néhány termékféleségé pedig most van folyamatban. A vállalatbeliek vé­leménye szerint a kereskedelem érezhetően növekvő érdeklődést jelenlegi árucikkek iránt nem mutatott. A választék pedig csak a ke­rámia tárgyaknál és a préselt gumi termékek­nél gazdagodik majd. Más szóval, a keres­kedelem nem is kérhetett többet, mint ami van, a vállalat viszont nem ajánlott fel újabb cikkeket. Hogy miért? A főmérnök, Bíró Ta­más elvtárs véleménye szerint, nincs lehetősé­gük a skála bővítésére. Ez az oka annak is, hogy az ez évre előirányzott két új közszük­ségleti termék, a kézi ablaktisztító és a ká­posztavagdaló sorozat­gyártását sem tudták megkezdeni. Ugyanis a vállalat és általában a megye helyiipara nem rendelkezik megfe­lelő tervező kapacitással. A főmérnök elvtárs rámutatott, hogy a nagyobb vállalatok saját tervező műhelyekkel rendelkeznek, nos, a he­lyiiparban is szükség volna tervező csopor­tokra vagy a helyiipari igazgatóság mellett egy tervező, részlegre. Tanulmányozni kellene ennek lehetőségét és azt, hogy mennyire lehetne gazdasági-pénzügyi szempontból e problémát rendezni. Egyébként az elgondo-Hecser Zoltán (Folytatás a 2. oldalon) Lapzártakor jelentik A Romániai Szakszervezetek Általános Szövetségének Központi Tanácsa szeptember 17-én és 18-án plenáris ülést tartott, amelyen megvitatta a 8 hónapi tervfeladatok és ver­senyvállalások teljesítése érdekében kifejtett szakszervezeti tevékenységre és az egész 1970. évi terv teljesítése és túlszárnyalása érdekében hozandó intézkedésekre vonatkozó jelentést. HÍREK 2 Mint már hírt adtunk róla, hamarosan új életre támad a valamikor - nem is olyan nagyon régen - messze földön híres köröndi Árcsó fürdő, ahol­ természeti érdekességként egy négyzetkilométeren édes-, sós- és ásványvízforrások buzognak. A köz­ség lakói hazafias munkával, a fogyasztási szövetkezetek pedig egy új motel építésé­vel járulnak hozzá ehhez. Képünkön az épü­lőben lévő, szálláshelyet, étkezési lehetősé­get egyaránt biztosító épület. A 3 Kitüntették a pa­­rajdi iskola pionír­jait. A parajdi is­kolában tagnap délelőtt bensőséges hangulatú ünnepségen kapta meg az itteni pioníregy­ség e­­redményekben gazdag te­vékenysége jutalmát — az Országos Pionírtanács a­­dományozta Élegység cí­met és az egységzászlón ezt feltüntető szalagot.­­ Holnap kezdődik a Vöröskereszt Hete. Ebben az évben szeptember 20. és 26 kö­zött rendezik meg orszá­gunkban az egészségvé­delem, az egészségügyi ismeretek terjesztésének, tömegszervezete, a Vö­röskereszt hagyományos hetét. . Holnap délelőtt megyeszerte ünnepélyes megnyitókat tartanak. Csíkszeredában a líceum dísztermében­­ megnyitó beszédet mond dr. Amb­rus Zoltán, a megyei Vö­röskereszt Bizottság elnö­ke, összegezi és elemzi e társadalmi mozgalom ez évi eredményeit, ajándék könyveket nyújtanak át a kitűnt önkéntes véradók­nak, azt dr. Barabás Dé­nes és dr. András Piroska előadása követi, majd az iskola egészségügyi csa­pata tart gyakorlati be­mutatót.­­ Megtartották a Hargita művészete kisipari szövetkezet termékeinek, művészeti ki­értékelését. A központi szerv küldötte és a helyi jóváhagyó bizottság tag­jai az idén először már a szerződéskötések előtt felülvizsgálták a termékek minőségi színvonalát, ja­vaslatokat tettek egyes darabok még esztétiku­sabbá tételére. A bemu­tatott mintegy 1200 ter­mékből 330 új mintada­rab volt. A bizottság a jövő évi terméklistára szánt cikkek nagy részét elfogadta.

Next