Hargita, 1970. szeptember (3. évfolyam, 203-228. szám)
1970-09-26 / 225. szám
f Minden rendelkezésre .............. álló erőt a földekre! Adassák meg mindenkinek a munka ■ ■ ■ ■ promé... Az őszök jutnak most eszembe. Most ősszel barangolok viszsza életem elsuhant szeptember, október, novembereihez. Párás reggelek, verőfényes délutánok, pállott alkonyok. Napközben búgált a gép, zakatolt a cséplőgép dobja, erős zurranással nyelte a kévéket. Kezdetben volt a „tüzes”, a gőzgép, amelynek sípja a megszólalásig hasonlított a mozdonyokéra. Csak épp menni nem tudott magától. Amikor végeztek egyik udvaron a csépléssel, ökröket fogtak elé, s úgy vitték egy házzal arrébb. Aztán emlékszem azokra a Fordson traktorokra, amelyek már magukkal vontattak cséplőgépet, szivattyút, mindent, s amelyek még ma is üzemelnek a gazdaságokban. Fogyott az osztag, teltek a zsákok, s a szalmahordás, a pelyva elrakása - nehéz munka -, de a kölykök számára mindig játékot jelentett Az embereket szinte egyformává szürkítette a szőrapor, s a fáradság, de amelyet széppé tett az utolsó kéve utáni szusszanás. Egy dolgos évre tett pontot a cséplés végzése. S milyen jól esett az étel utána. Általában egy juh felaprított teteme hódolt ennek az ünnepnek, szolgált a munkában kifáradt testnek. Ki merné tagadni, hogy a cséplésre levágott, kivénhedt berbécs nem egyenrangú a tavaszi báránynyal? Mert hozzátartozott a juhpaprikás, s a köménymagos pálinka a cséplésekhez, mint szürethez a must, mint farsanghoz a disznósikoly. Hozzátartozott, mert a meggörnyedt hát, az inas kor elfelejtett jégverést, szőraport, izzadtságot, jóleső zsibbadás szállt a végtagokba ... Ne haragudj rám, földi, amiért ezeket írtam. Tudom, a munkád értelme nem vész el soha, mint ahogy semmi el nem vész e földön. De eszembe juttak most az őszök, ebben a langyos szeptemberi délutánban, eszembe juttak az őszök. S el kellett mondjam neked ... Az utolsó kévéket hányták fel a cséplőre az egyik termelőszövetkezetünkben. Kérdem az embereket: „Lesz-e tisztelet...?“ „Lesz, ha megtiszteljük magunkat - válaszolták. Évekkel ezelőtt a cséplés végzésekor mindig levágtak egy juhot, s egykét liter pálinkával megtisztelt a vezető tanács. Az idén . ..” Elfelejtettük lassan, hogy ünnep az utolsó kévéből kihulló búzaszem, ünnep ez, egy évi munkának az ünnepe. Elfelejtettük, hogy az a pohárkoccintás, vagy a kézről kézre járó hüíres üveg is a munkát, a nehéz munka örömét tiszteli. A lényünkben leledző kaláka-szellem tisztelete ez, a közösség tisztelete. Ezzel a cséplés utáni tisztelettel magunkat tiszteljük, végső soron a munka örömét adjuk meg mindenkinek. Mert így kell ennek lennie. S adjátok meg mindenkinek a munka örömét. Ezzel maradtak adósok az említett mtsz-ben. Elfelejtették, hogy ünnep az utolsó kéve, hogy öröm végezni a munkát. Elfelejtették - amint az öreg mondta, letörölve szőrűporos homlokát —, hogy a cséplést illik megtisztelni, így szokás ez. Ahogy a szüret után a tánc, a muzsika. Elfelejtettük, hogy lényünkből fakad ez az ünnep. Elfelejtették. Vajon mindenütt-e??? Ki tudja? Ferencz L. István Hegyen-völgyön muzsikaszó - SZÉKELYUDVARHELYEN VENDÉGSZEREPELT A MAROS MŰVÉSZEGYÜTTES -Telt ház, minduntalan felcsattatanó taps, gördülő műsor, önmagukat felülmúló szereplők - dióhéjban ez a csütörtök esti előadás lényege. Mert a sok jó közül a jobbat, a legjobbat kikeresni lehetetlennek tűnő feladat. Tóth Erzsébet énekei, Kerestély László és Sándor László konferálásai éppen úgy hozzájárultak az est sikeréhez, mint a jelmezek, a világosítók, s — elsősorban — a szereplők külön-külön és együttesen. Í Új postapalota építkezési munkálatait kezdte meg a napokban a Megyei Építkezési és Szerelési Vállalat székelyudvarhelyi építőtelep-csoportja. A jelentős létesítmény az Augusztus 23 téren (az OTH szálló szomszédságában) emelkedik majd. Az itt meginduló munkálatokkal egyidőben kezdték meg a Kórház-negyedben egy harminc lakrészes elsőosztályú tömbház alapozását. 2 Borszéken a főutca és az autóbuszmegálló előtti tér aszfaltozása után újabb útkarbantartási munkákba kezdtek. A főutcával párhuzamos sétányt kővesárra tanítják. A tegnap megkezdték a piactér kikövezését is. 3 Első ízben indulnak Maroshévízen népi egyetemi előadások. Az elterjedt közművelődési forma keretében többek között társadalomtudományi, természettudományi, irodalmi és művészeti, műszaki-gazdasági tájékoztató és szakmai felkészítő előadássorozatokat tartanak. A szervezők - a városi művelődési ház, a szakszervezetek városi tanácsa és a KISZ városi bizottsága gondoltak az amatőr fényképészekre, a bélyeggyűjtőkre is, valamint azokra, akik idegen nyelveket szeretnének tanulni. VIMG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK ! KIKÉP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA III. ÉVFOLYAM 225. (803.) SZÁM ||________1970. SZEPTEMBER 26. SZOMBAT ARA 30 BAM A KORAI FAGYOK • SÜRGETIK A VETÉST Szeptember 24-én csak ősz első napját jelzi a naptár, de az országos meteorológiai térképen Csíkszereda alatt a mínusz zéró jelzést olvashatjuk, ami azt jelenti, hogy a hőmérsékleti érték a fagypont alá is süllyedhet. Ha a vetések optimális idejéről beszélünk ezt a minusztérót kell figyelembe vennünk. Azt, hogy a mi vidékünkön az ősz bizony azonos a korai fagyok érkezésével és mint egy felkiáltójel figyelmeztet az őszi munkák mielőbbi befejezésére. Senki előtt nem titok, hogy évekre visszamenőleg a gyomos gabonák legfőbb oka a kései vetés. A fiatal növényeknek nincs elég idejük megerősödni, túlnövik őket a gyomok, megtizedelik a hónélküli fagyok és tavaszi felfagyások. Mikor a mezőgazdasági irányító szervek a vetés végső határidejét október tízben jelölték meg, azért tették, mert ez az optimális időszak vége. Megyei viszonylatban elég tetemes a lemaradás. Ha azt számítjuk, hogy szeptember 2 és október 20 között kell földbe juttassuk a magot, semmivel sem magyarázhatjuk a 20 ezer hektáros hiányt. Vagy mégis igen? Van magyarázat, ami bizony évről-évre elénk tolakodik csak nem akarjuk tudomásul venni. A kérdés többrétű. Elsősorban a legkedevezőbb időben soha nincs elég vetésre előkészített, vagy felszabadított területünk, azzal küzködünk, hogy miként tegyük szabaddá a földeket és marad-e idő az ülepedésre. Másodszor égetően előtérbe kerül a vetőmagprobléma, íme a csikszentkirályi mtsz helyzete. A gazdaság búzavetési terve 210 hektár. Az elkészített tervek alapján előveteményként 89 hektár burgonya és 121 hektár takarmánynövény, illetve ugar szerepel. A elöntő többség zöld ugar. Az előkészítés periódusában elsőrendűen a zöld ugar betakarításával foglalkoztak (a gyomok besilózásáról van szó) majd a föld szántásával, trágyázásával stb. amit gyűjtő néven előkészítésnek nevezünk. Szeptember 24-ig elvetették a búzát 50 hektáron, és 60 hektárt előkészítettek vetésre. A többi ugarolt területet is szántják. A vetőmag kitisztítva készen áll, várja a laboratóriumi vizsgálatok eredményét, a bizonylatok megérkeztét. Ezen is el lehetne töprengeni, hogy miért az utolsó pillanatokban küldjük laboratóriumba a vetőmagot, de reméljük a megyei magvizsgáló központ megalakulásával ez a kérdés megoldódik. Sokkal égetőbb probléma az elővetemények betakarítása. Minden Bogos Sándor (Folytató a 2 oldalon) DÓZSA GYÖRGY születésének 500. évfordulója 1. MINDENHOL AZ ELÉGEDETLENSÉG PARAZSA IZZIK A XV. és XVI. században Európa a nagy történelmi és társadalmi változások, átalakulások korszakát éli. Egy új rend vajúdásának kezdeténél állunk, amely alapjaiban rendíti meg és forgatja fel a régi rend gazdasági, társadalmi és politikai szerkezetét, életét. E korszakig minden hatalom alapját a föld képezte. Akié a föld, azé a hatalom. Ettől kezdve más idők szele fúj, az árutermelés térhódítása fokozatosan felszámolja a középkorra jellemző naturális gazdálkodást és a hatalom új hordozója nem annyira a föld, hanem a pénz lesz. A gazdaság új formája, amelynek megtestesítője a pénz, a végsőkig fokozta a hűbéri társadalom osztályai és rétegei közötti ellentéteket. A földesurak a saját szükségleteik kielégítésére kivetett terményadókat megemelték, hogy a feleslegeket a városok piacain pénzzé tehessék, sőt a terményadót még pénzadóval is súlyosbították. 1514-ben a jobbágy már évente 52 napot kellett saját maga biztosította állataival és élelmével ingyen dolgozzon a földesúr földjén. A különböző szolgáltatások sincsenek szabályozva, mi több, ezen a téren tökéletes az anarchia, minden a földesúr belátásától függ, aki földjén nem akart látni mást, mint a maximumot fizető jobbágyságot. A helyzetet súlyosbítja az, hogy az egyház is kiköveteli a maga részét. Nyilvánvaló, hogy az egyházi adók növelése és pardon nélküli behajtása, a búcsúlevelek, a bűnbocsájtó cédulák és a különböző gyűjtések körüli nagyméretű üzérkedés odavezetett, hogy a különböző társadalmi rétegek, de különösen a jobbágyság és a városi lakosság a hivatalos egyház ellen fordul. Ezért a fejlődést akadályozó fékek elleni csapások úgy kezdődnek, mint egyház elleni támadások és a különböző mozgalmak ideológiai megnyilatkozásainak azok a kizsarolt, nyomorgó alsópapság képviselői adtak hangot, akik láttáik egyrészt a római udvar és a főpapok mérhetetlen fényűzését, másrészt a dolgozó nép végtelen nyomorát s ezért joggal hirdették, hogy az egyház nem pásztora, hanem kifosztója a népnek. Mindenhol az elégedetlenség parazsa izzik, és forr a gyűlölet a meglévő állapotok ellen, mert a jobbágy sem házát, sem földjét, sem földjének gyümölcsét nem birtokolhatja. A gyermekeiben sem lelheti örömét: ha a lánya szép, a földesúr bujaságának eshet áldozatul, ha a fia bátor és erős, elviszik katonának. Még abban sem lehet biztos, hogyha meghal, a falujában temetik el, mert a földesúr bármikor eladhatja. A jobbágynak még a vallás sem nyújthat vigaszt, mert sok helyen a papi funkciót gazdasági tisztséggel kötik össze s ezért az oltáron is azt kell látnia, akitől egész életében reszketnie kell. És ki merné a szavát panaszra emelni, amikor Erdély vajdája, Báthori István ezt üzente a székelyeknek: „Ki a királynál panaszkodni akar, az két fejet szerezzen magának, hogy midőn Budáról visszatérte után egyet veszít, még egyet megtarthasson." A jobbágy nem látta munkája értelmét bármennyit is dolgozott. A helyzetet a klasszikus poéta, Lucanus így jellemezte tömören: Omnia vunus ! — az egész ország egy seb! Antal Imre (Folytatás a 2. oldalon) Nicolae Ceauşescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke befejezte látogatását Ausztriában Elutazás Bécsből Péntek délután Nicolae Ceauşescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke és a kíséretében lévő többi hivatalos személy Bécsből Bukarest felé indultak. A Schwechat repülőtér, Bécs nagy kapuja, ahonnan felszállt az elnöki repülőgép, ünnepélyesen ki van díszítve Románia és a vendéglátó ország nemzeti zászlóival. Nicolae Ceauşescu elnök és felesége együtt érkezik a repülőtérre Franz Jonas elnökkel és feleségével. A két elnök ellép a repülőtéren felsorakozó díszőrség előtt, felhangzik a két ország állami himnusza, miközben 21 díszlövés dördül el tiszteletükre. Nicolae Ceauşescu elnök elbúcsúzik a repülőtéren megjelent osztrák személyiségektől. Bruno Kreisky szövetségi kancellártól, Rudoort Kirchschläger külügyminisztertől, Josef Staribacher kereskedelmi, ipari és kisipari minisztertől, a kormány más tagjaitól és hivatalos osztrák személyiségektől. A román államfő búcsút vesz a Bécsben akkreditált diplomáciai kirendeltségeknek a repülőtéren jelen lévő vezetőitől, is. Nicolae Ceauşescut, az Államtanács elnökét és feleségét, Elena Ceauşescut a repülőgép lépcsőjénél melegen üdvözli Franz Jonas elnök és felesége, Grete Jonas. A két államfő barátilag kezet szorít. 16:30 órakor az elnöki repülőgép, amellyel a román állam vezetője Ausztriába utazott, hazafelé veszi útját. A román államfőt kikísérő hivatalos személyek barátságosan integetnek. Ugyanolyan szívélyes légkör uralkodik, mint amilyen a román államfőt és a kíséretében lévő többi hivatalos személyt egész ausztriai látogatása folyamán körülvette. Lapunk 4. oldalán közös közlemény Nicolae Ceauşescunak Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének látogatásáról Ausztria Köztársaságban Nicolae Ceauşescu elvtársnak a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnél mondott beszéde Megérkezés Bukarestbe Nicolae Ceauşescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke, feleségével, Elena Ceauşescuval együtt péntek este visszaérkezett a fővárosba a Franz Jonas osztrák szövetségi elnök meghívására tett ausztriai hivatalos látogatásáról. A román államfőt elkísérték a következő elvtársak: Iosif Banc, a Minisztertanács alelnöke, Corneliu Menescu külügyminiszter, Cornel Burtică külkereskedelmi miniszter, tanácsosok és szakértők. A Boneasa repülőtéren az érkezők fogadására megjelentek a következő elvtársak: Ion Gheorghe Maurer, Emil Bodnaraş, Paul Niculescu-Mizil, Gheorghe Pană, Gheorghe Rădulescu, Ilie Verdeţ, Maxim Berghianu, Florian Dănălache, Emil Drăgănescu, Fazekas János, Dumitru Popescu, Leonte Răutu, Vasile Vilcu, Ştefan Voitec, Miron Constantinescu, Ion Ioniţă, Vasile Patilineţ, Ion Stănescu, valamint a párt- és államvezetők feleségei, a Nagy Nemzetgyűlés, a Minisztertanács alelnökei, az RKP KB, az Államtanács és a kormány több tagja, központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői. Ott volt Rudolf Bogner, Ausztria bukaresti ideiglenes ügyvivője, a nagykövetség több tagja, Romániában akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői és a diplomáciai testület más tagjai. 19:20 órakor az elnöki repülőgép leszáll. A repülőtéren ezer és ezer bukaresti meleg szeretettel és mély nagyrabecsüléssel köszöntötte államfőnket. Az érkezők fogadtatására jött párt- és államvezetők a repülőgép lépcsője előtt sok melegséggel üdvözlik Nicolae Ceauşescu elvtársat. Pionírok virágcsokrokat nyújtanak át az Államtanács elnökének és feleségének. Hatalmas éljenzés, ováció, hosszú percekig visszhangzik mindenünnen: Ceauşescu — RKP! A főváros lakosai a maguk, egész népünk nevében kifejezik megelégedésüket az ausztriai látogatás gyümölcsöző eredménye felett, annak tudatában, hogy a látogatás előmozdította a román—osztrák kapcsolatok erősödését és sokoldalú fejlődését, az európai béke és együttműködés megszilárdítását. A tömeg köszönetet mond az Államtanács elnökének azért, hogy személyesen hozzájárul a barátság és az együttműködés fejlesztéséhez a román nép és a világ összes népei között, a nemzetközi béke és egyetértés légkörének megteremtéséhez. Nicolae Ceauşescu elvtárs a hatalmas lelkesedés eleven légkörében az ünneplő tömeghez lép, barátságosan kezet szorít a közel állókkal, válaszol a szűnni nem akaró éljenzésre. ( (Agerpres) . VASILE VILCU ELVTÁRS 60 ÉVES A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának Végrehajtó Bizottsága az alábbi levelet intézte Vasile Vilcu elvtárshoz, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagjához, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának alelnökéhez 60. születésnapja alkalmából: Kedves Vilcu elvtárs! A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának Végrehajtó Bizottsága meleg üdvözletét küldi, jó egészséget és boldogságot kíván 60 születésnapod alkalmából. Már fiatal korodban a munkásmozgalom soraiba léptél, a Román Kommunista Párt forradalmi harcosaként edződtél, bátran részt vettél a dolgozók harcaiban a burzsoáföldesúri kizsákmányolás és elnyomás ellen, a fasizmus és a hitlerista háború ellen, hazánk felszabadításáért, önfeláldozóan és híven teljesítetted a párttól kapott feladatokat. Megérdemelt nagyrabecsülés övezi az 1944. augusztus 23. utáni munkásságodat a rád bízott felelősségteljes tisztségekben: a Dobrudzsa tartományi pártszervezet első titkáraként, a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének elnökeként, jelenleg pedig a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagjaként és Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának alelnökeként. Kommunista pártunk tántoríthatatlan marxista-leni- nista politikát folytat a szocialista társadalmi rendszer építéséért, hazánk gazdasági és társadalmi fellendítéséért, szocialista nemzetünk sokoldalú felvirágoztatásáért, a barátság és a szövetség erősítéséért a szocialista országokkal, az együttműködés erősítéséért a többi állammal, a kommunista és munkásmozgalom, az antiimperialista erők egységének erősítéséért. E politika megvalósításához értékesen és elismerten hozzájárulsz. Hosszas forradalmi munkásságoddal, munkásosztályunk, a román nép érdekeinek, a szocializmus és a kommunizmus ügyének hű szolgálatával kiérdemelted az egész párt, az összes dolgozók tiszteletét és nagyrabecsülését. Kedves Vilcu elvtárs, tiszta szívből hosszú életet, erőt, egészséget, további sok sikert kívánunk gyümölcsöző munkásságodhoz születésnapod alkalmából. A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA LEGÚJABB AKARAT - ROSTOCKI EMPOR 9-7 (5-2) Tegnap délután az országunkban portyázó Rostocki Empor NDK-beli női kézilabdacsapat Székelyudvarhelyen a helyi Akarattal találkozott. A népes közönség viszonylag érdekes, gyors iramú mérkőzést láthatott. A vendégcsapat , a német bajnokság második helyezettje — magas játékosokkal rendelkezik, akik ütőerejét a gyorsaság és a pontos labdakezelés jelentette. Klasszikus kézilabdát játszanak. Termetüket előnyösen érvényesítik a védelemben. Taktikai, technikai szempontból azonban különösebb teljesítményt nem mutattak, s e vonatkozásban a helyi együttes jobbnak bizonyult. A látványosság szempontjából az első félidőt kell SPORT kiemelnünk, amikor jónéhány látványos akciót vezetett az Akarat. Egyébként az első félidőt fölényesebben is megnyerhették volna, ha kapura lövéseik pontosabbak. A helyi csapat játékában tetszett az ügyes kombináció, a gyors ellentámadások. A II. félidőben a játék irama csökken. Bizonyára éreztette hatását a hideg idő. Ebben a félidőben a vendégcsapat bizonyult jobbnak, játéka szervezettebbé, átgondoltabbá vált. Az is igaz viszont, hogy Szabó Dénes edző tudva, hogy a mérkőzésnek nincs tétje, ebben a játékrészben huzamosabban szerepeltette a fiatalabb játékosokat, ami lehetővé tette a vendégek számára, hogy szorosabb eredményt harcoljanak ki.