Hargita, 1970. október (3. évfolyam, 229-255. szám)
1970-10-18 / 244. szám
Y . „ LÉNYEGÉBEN még MMI nincs vége az ép építkezésnek - mondja kissé mentegetőzve Hajdú Menyhért, a csíkszentmártoni kórház gondnoka, miközben az udvar végében lévő irodából átmegyünk a kórtermekbe. A mentegetőzés kiváltó okai: néhány meszes deszka - építőállványok maradványai - a bal oldali törpe bokrok mellett. Jobb oldalon új, betonlapokból lefektetett járda. Előttünk frissen vakolt, meszelt épület, a kórház gyerekosztálya. A tetőzet cserepeinek egyrésze jóval világosabb, a fakóak és élénkszínűek között éles határvonal jelzi: innen az újonnan épített rész. Az éles őszi levegő, a kora délelőtti köd megmásíthatatlanul sugallja a számadás, az ez évi tevékenység felmérésének a hangulatát. Talán ezért érzem a későbbi beszélgetésből is inkább azt, hogy nem is mint újdonságról beszélünk e kórház gyermekosztályának területi bővítéséről, hanem mintegy mércéről, a tavalyi ősz, az idei tavasz, nyár munkájának mérvadójáról. Valahogy így: ismét eltelt egy év, de nem akárhogy ... — Amire leginkább büszkék vagyunk ebben a munkában az, hogy csaknem teljesen a saját erőnkből végeztük — folytatjuk a beszélgetést most már hárman a nővéri szobában. A kórház alkalmazottai szabad idejük jórészét fordították az építkezésre. Az utóbbi években a kórház több mint húsz éves gyerek osztálya szűknek bízó nyúlt, a meglévő kórtermekbe bezsúfolt harminc ágy megnehezítette a munkát hisz nem egyszeakadt olyan fertőző beteg, akinek elkülönítésre lett volna szüksége. Három egészséges, tágas kórtermet építettünk. Az ágyszám nem növekedett ugyan, de sikerült csökkentenünk az egyes kórtermekben a zsúfoltságot, mozgási teret biztosítani az ápolóknak,csecsemőink is vannak, akikkel nagyon sokat kell foglalkozni), ugyanakkor most már megvan a lehetőség a fertőző betegek elkülönítésére is. De nemcsak kórtermeket, hanem más szükséges helyiségeket is építettünk, például erre a nővéri szobára is szükség volt már, de nagyon kellett egy raktár, egy előszoba is. Az ajtó mellett vízcsap kagyló, mellette csempe kályha, amit elsősorban szénfűtésre szántak. - Sajnos, nem minden kórteremben szabad szénnel fűteni, főleg ott, ahová csecsemőket fektetünk - mondja dr. Csizmás Irén, a kórház gyermekszakorvosa, aki már több mint egy évtizede gondozza a környező egészségügyi körzetek - Tusnád, Csíkszentgyörgy, Csíkszentsimon, a Kászonok és Csíkszentmárton - beteg gyermekeit. - Ami a fűtést illeti , veszi át a szót Hajdú Menyhért - arra ,s megvannak már a terveink: szeretnénk a házi központi fűtést megoldani. Ha minden sikerül, még ebben az évben megkezdhetjük a csövek lerakását. Jelen pillanatban pedig az irodák melletti rész tatarozása folyik, ott van a tíz férőhelyes kismamafektető . . . Visszatérve pedig ennek az épületnek a bővítésére, elmondhatjuk még, hogy az építkezésre szánt állami kölcsönből több mint 17 000 lejt takarítottunk meg, főképp az alkalmazottaink önkéntes munkájával. Kilépve, úgy nézek körül a folyosón, mint ahogy a torokba néz bele az orvos, és jólesik látni a tisztaságot. A mellettünk lévő kórteremben felsír egy gyerek. Benézek az ajtó széles ablakán : kék köpenyes, fehér kötényes, gézmaszkos ápolónő hajol föléje, épp tisztába teszi, s látom, a mozdulatain ,szeme mosolyán, hogy valami nagyon kedveset mond . .. Az utcáról még egyszer megnézem az épületet. Előtte az udvaron látott járda „testvére", ugyancsak az idén készítették és hamarosan lefektetik a három áteresz várakozó betonlapjait is. A mellettem álló gondnok tekintetében ki nem mondott öröm: a tavaly ősz óta, amikor az építkezéshez fogtak, már el is telt egy év, de lám, nem akárhogy... Szabó Katalin iiterepek a tetőn III. évfolyam 244. (822) szám 1970. október 18 vasárnap Ára 30 bank Biciotea ulc Av —Gheorghenii • • // DÖNTŐ NAPOK 9 9 A FÖLDEKEN! 9 9 1* SÜRGŐSEN VÉGEZNI KELL A VETÉSSEL az BETAKARÍTÁSSAL Beszélgetés PAKOT ELEK elvtárssal, a Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatójával — Október közepét is elhagytuk már, még jelentős területek vannak vetetlenül, a betakarítással sem végeztünk. A csütörtökön váratlanul „ránk szakadt“ télies időjárás méginkább figyelmeztet, hogy nincs veszteni való idő. Melyek azok a teendők, amelyek jelenleg legsürgetőbbek a mezőgazdasági munkálatokban ? — Legelőször is meg kell említenem, hogy a hét elején az mlsz tagok, gépesítők nagy erőbedobással, jó ütemben dolgoztak. Ha hasonló szervezés, irányítás, munka jellemezte volna az egész őszi kampányt, akkor megfelelő időszakban végezhettünk volna az őszi teendőkkel. Természetes jelenleg egyik legfontosabb feladat a vetés mielőbbi befejezése. A hét közepi rossz idő nem aggasztó. A hó a lejtős területekről elolvadt, a lehullott csapadékot a talaj magába szívta, csak felszíni nedvességet okozott. Egyszóval a magágyak elkészítését, a vetést ugyanolyan jó ütemben folytathatjuk, kell folytatnunk, mint a hét elején. A vetőmag biztosított. (Érthetetlen módon még 400 t jóminőségű vetőmag az állami tárolókban van, egyes gazdaságok nem cserélték ki.) Nagyon fontos, hogy mivel a vetés vége felé tartunk (67 százalékot elvégeztünk) növelni kell a hektáronkénti vetőmagszükségletet, hisz számolni kell a növény bokrosodásának késésével, úgyszintén a fagykárral. - A gépi erő ? - Igyekeztünk a meglévő gépi erőt átcsoportosítani. Mivel a gyergyói medence végzett a vetéssel, a traktorokat átküldték főleg Udvarhely vidékére és egy részüket a Csíki medencébe, a lemaradás mielőbbi behozásáért. - A kikelt vetések ? - Igen, szükséges hogy a szakemberek ellenőrizzék a zöldülő vetéseket. Fontos, hogy a bevetett területek teljes egészében fedve legyenek megfelelő növénysűrűséggel. Az esetleges hiányt pótolni lehet, s kell is. Szeretném megjegyezni, hogy a vetési munkák sürgőssége, sürgetése, nem szabad a minőség rovására menjen. - A statisztika szerint 70 százalékban végeztek a burgonya betakarításával, 27 százalékban a cukorrépáéval és 12,6 százalékban a kukoricáéval. Mik a teendők a betakarítás terén ? - Legsürgetőbba burgonya maradéktalan betakarítása. Minden késlekedés károk szülője. Fontos, hogy mindenki, aki falun dolgozni tud, munkába álljon. A talajnak megfelelő gépi felszerelést kell jól megválasztani- és szükséges, hogy kellő létszámú kézi munkaerőt biztosítsunk a gépek, fogatok mellé. A legfontosabb gondoskodni megfelelő szállítóeszközökről, hogy a naponta begyűjtött termésmennyiséget még aznap beszállíthassuk a tárolókba a burgonyaátvevő központokba, tekintettel a hideg időjárásra. - Fagykár ? — Mivel a múlt éjjel a hőmérséklet alacsonyra süllyedt (Maroshévíz -9, Alfalu —10, Csíkszereda —8, Udvarhely -5 fok) helyenként jelentkezhetett fagykár. Éppen ezért nagy figyelmet kell szentelni a válogatásra, főleg a tárolásra kerülő burgonyánál. Nem szabad megfeledkezni a gazdaságoknak arról sem, hogy tíz esetleges megfagyott termést mielőbb értékesítsék (keményítőgyár stb.). A burgonya betakarításnál kell megjegyeznem, hogy minél hamarabb eleget kell tennünk maradéktalanul az állammal szembeni kötelezettségeknek. Nemcsak az mtszek, hanem a magántermelők, mtsztagok hozzájárulása a központosított alaphoz igen számottevő kell, hogy legyen, hazafias kötelesség, tekintettel az idei nehéz gazdasági évre. Lejegyezte: Bálint András VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLETEK ! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA ORSZÁGOS HÍRÜGYNÖKSÉGÜNK KÖZLI : SZOMBATON, AZ OKTATÁSÜGYI MINISZTÉRIUMBAN Mircea Malija oktatásügyi miniszter jelenlétében, Grigore Moisil akadémikus elnökletével megtartotta alakuló ülését az ÁLLANDÓ NEVELÉSÜGYI BIZOTTSÁG. A bizottság tanulmányozza és elősegíti a felnőttek oktatási és nevelési formáit, elemezve és kutatva az új irányzatokat a szakmai munkamódszerek és -technikák tökéletesítését célzó iskola utáni és egyetem utáni oktatási formákban. • A MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDŐGAZDÁLKODÁSI MINISZTÉRIUM ADATAI szerint a hét végéig az állami mezőgazdasági vállalatok dolgozói betakarították a kukorica 70 százalékát, a burgonya 86, a szója 83, a szőlő 76 százalékát és a rizs 77 százalékát. Teleorman és Dolj megyében a kukorica betakarítása rövidesen véget ér. Az állami és szövetkezeti mezőgazdasági egységekben bevetették búzával az előirányzott területek több mint 60 százalékát. • TOMIS KIKÖTŐBŐL nemrég kifutott a Marea nevű tudományos kutatóhajó Ez az első román geológiai expedíció a Fekete-tengeren. A megfelelően felszerelt hajó sokoldalúan képzett utasai elsősorban a kontinentális talapzat meg nem szilárdult üledékeit fogják behatóan tanulmányozni. Lapunk 4. oldalán : TUDÓSÍTÁS NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS KALIFORNIAI LÁTOGATÁSÁRÓL Az ősszel fellendülő művelődési tevékenységben jelentős részük van a művelődési házak, otthonok szakköreinek. Képünk a csíkszeredai Művelődési Ház balettkörének első „új évadi" próbáján készült. •M| |Mi* | NiiishI A kereskedelem képviselői és a szakemberek ettől a héttől kiállításon ismerkedhetnek a Csíkszeredai Kötöttárugyár új termékeivel. A több mint kétszáz darab kiállított árut - köztük sok ízléses, jó minőségű új modellt - hamarosan bemutatják az országos szerződésköté iiimIl lliillÁimtflIkgilliiiiilíiillliHílí Repülj madár, repülj címmel jelent meg a héten a Népi Alkotások Háza gondozásában Imets Dénes menasági népdal és népballada gyűjteménye. A közel száz dallamot és szöveget tartalmazó kötetet Imets László fametszetei illusztrálják. SZÍVGYÓGYÁSZ SZAKORVOSOK ÉRTEKEZLETE TUSNÁDFÜRDŐN Megyénk tudományos életének újabb jelentős eseménye volt a tegnap Tusnádfürdőn megrendezett szívgyógyász értekezlet. A szervezők — a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság, valamint az Orvostudományi Társaság Hargita, Maros és Kovászna megyei fiókjai — a szívbetegségek egyik elterjedt válfajának, a szívizom infarktus gyógyítás különböző vetületeinek elemzését tűzték ki célul. A kerekasztal értekezletre a három megye több mint harminc kiváló szakorvosát — köztük egyetemi tanárokat, kórházi főorvosokat — hívták meg, hogy ismertessék és megvitassák tudományos kutatásaik, gyógyászati gyakorlatuk tapasztalatait, eredményeit. Az értekezlet munkálatainak vezetésére dr. Horváth Endre egyetemi tanárt kérték fel. A jelenlévők által igen eredményesnek ítélt egésznapos tanácskozás során a résztvevők szakdolgozatokat olvastak fel és vitatták meg a szívizom infarktus kórtanáról klinikumáról és kórismézéséről, kórlefolyásáról és kórjelzéséről, valamint a betegség gyakorlati kezeléséről. ALKOTÓ, LELKES MUNKÁVAL Amiről elődeink hosszú évtizedeken át álmodoztak, az napjainkban valósul meg a Székelyföldön. E vidék iparosításának szükségességét már a múlt században is hangoztatták. Kővári László, a hazai gazdasági irodalom egyik nagy tekintélyű képviselője a Székelyekről című művében (1842) rámutatott e vidék lakóinak küzdelmes életsorsára, a messze földre vándorolt szegény hátizsákos székely ember kenyérkeresésére. Gazdasági életünk valósága (1944 előtt) több mint száz éves bizonyítéka; a már letűnt régi rendszer kormánypártjainak a gazdasági politikája. Az ipar hiánya az egész kulturális társadalmi élet fejlődésére negatívan hatott. A felszabadulás utáni években az RKP következetes gazdasági és nemzetiségi politikája következtében megyénk ipari fejlődésének ritmusa megtízszereződött. A közeledő újabb ötéves terv a megye még nagyobb ütemű iparosítását irányozza elő, amely nagy méretű változásokat követel a társadalmi tevékenység minden területén. Az ipari termelés korszerűsítése, a gépesítés és automatizálás kiszélesítése egyre jobban megváltoztatja a szakmunka jellegét, az egyre növekvő szakmai ismeretek gyorsabb elsajátítására kötelezi a dolgozókat. Ma már elképzelhetetlen lépést tartani a napjainkban végbemenő technikai tudományos forradalom vívmányaival a legújabb elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása nélkül . Ezt igazolja az élet azokban a közelmútban érült üzemekben, építőtelepeken, szállítási és gépesítési vállalatokban, ahol a korszerű gépek a megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező dolgozók, irányításával (kezelésével) a műszaki programnak megfelelően hasznosítottak, máshol viszont az említett modern felszerelések megengedett fizikai kopása jóval a tervezett határidő előtt beáll, kihasználási együtthatója nagyon alacsony, amelynek további következménye a terv nem teljesítése, az önköltség duzzasztása és sok esetben a gyenge minőségű áruk termelése. Ezt követi az elégedetlenség, a dolgozók egyik munkahelyről a másikra való „vándorlása" (átmenése). Természetes, hogy mindezeknek legtöbb esetben a modern gépek technikai tulajdonságai és a sok fiatal kezdő szakmunkás gyakorlati és technikai ismeretei közötti színvonalbeli eltérés az okozója. A jóindulat, a tenni akarás, a szorgalom árán sikerült viszonylag rövid idő alatt kiképezni azt a sok fiatal szakmunkást, akik az iskola padjaiból, falvakból vagy más munkabeosztásból jöttek a szeredai kötöttárugyárhoz, az udvarhelyi cárnagyárhoz, valamint a megyei építkezési vállalathoz dolgozni. Természetes ahhoz, hogy valaki jó szakemberré váljék, mindenekelőtt a szakma iránti szeretetre, kitartó szorgalomra és sok tanulásra van szükség. Csak az elismerés hangján szólhatunk azokról a fent említett munkahelyen szakképesített munkásokról, akiket elsősorban a szakma iránti szeretet késztetett arra, hogy minél hasznosabb építői legyenek társadalmunknak. Meg kell említenünk a fenti igazgatói bizottságok, a szakemberek lelkes, türelmes, kitartó szakmai, nevelő-oktató munkáját, akik kezdve a munkaerő toborzásától azok kiképzéséig, egészen a termelőmunka megszervezéséig nemes hivatásuknak igyekeztek eleget tenni. Maholnap, amikor az építő munka e nagy jelentőségű átmeneti szakasza zárul (az ötéves terv utolsó hónapjai), öröm és büszkeség tölti el valamennyi dolgozót a jelenlegi ötéves terv össztermelési előirányzatainak jóval határidő előtt való teljesítése alkalmából. Termelő egységeinkben, a megvitatott jövő ötéves terv mutatószámai megvalósításának feltételeit elemezve, nagyon sok dolgozó kiemelte azokat a szubjektív nehézségeket, amelyek kisebb vagy nagyobb mértékben akadályozták a termelő munka jó menetét. Ezt bizonyítja az is, hogy vannak olyan termelő egységek, ahol a nagy jelentőségű tervmutató számokat nem valósították meg (export áru, minőség, munkatermelékenység stb.) aminek egyik fő tényezője a nagy létszámú, kevés szakismeretekkel rendelkező dolgozó. A városi pártbizottság plenáris ülése a közelmúltban elemezte pártalapszervezeteinknek, valamint ifjúsági szervezeteinknek a politikai, szakmai-nevelő munka terén kifejtett tevékenységét. Az ülés munkálatain sok értékes javaslat és bírálat hangzott el. Többek között Bodó Lajos, a Gyermekotthon igazgatója, bizottsági tag rámutatott a gyerekek munkára való nevelésének jelentőségére, figyelembe véve azokat az íratlan etikai szabályokat, amelyek hozzájárulnak a gyerek fizikai munka iránti érdeklődésének, szeretetének a növeléséhez. Tudorán Eugen a városi KISZ bizottságiikára azokról a jól bevált módszerekről, szakmai versenyformákról beszélt, amelyek nagy mértékben hozzájárultak az ifjú dolgozók szakmai ismereteinek gyarapításához, így például az év folyamán szervezett „Legjobb szabász”, „Jó kiszolgálás", „A legjobb gépkocsivezető” és más jellegű szakmai versenyek hatékonyságát emelte ki. Ugyanakkor jogosan mutatott rá a KISZ bizottságok tevékenységében észlelt hibákra, amelyek nem követték közelebbről az ifjú dolgozók szakképesítését a jelen körülményeknek megfelelően, amelynek nem kívánt következménye megmutatkozott a termékek minőségében, a modern gépek kezelésében és azok kihasználásában, a munkafegyelem megerősítésében, a termelési terv ütemes teljesítésében. ■ Meggondolkoztató az a tény, hogy még mindig sok az olyan fiatal munkáslány a kötöttárugyárban, aki tervfeladatait mindössze 60-70 százalékban teljesíti, gyenge minőségű terméket állít elő, mutatott rá összefoglaló beszédében Ráduly Elek elvtárs, a városi pártbizottság első titkára. Befejezésül ismertette azokat az intézkedéseket, melyeket a közeljövőben a politikai, szakipai nevelés tartalmi színvonalának állandó javítása céljából kell tenni mind a párt, mind az ifjúsági szervezeteknek. Valamennyien felelősséggel tartozunk az ifjú nemzedék, a holnapi társadalom képviselőinek sokoldalú felkészítéséért a munkára, az életre. Balázs Sándor, az RKP Csíkszereda városi bizottságának titkára (folytatás a 2. oldalon) ' ' t-t? -tép- i/L V Cég újabb sport Az országos jégkorongbajnokság első napja i Tegnap a fővárosi 23 August műjégpályán megkezdődtek az 1970— 71-es jégkorongbajnokság küzdelmei. A bajnokságot a Bukaresti Dinamo - Gyergyószentmiklósi Lendület találkozója nyitotta meg. Mint várható volt, az első mérkőzés a fővárosi jégkorongozók fölényes győzelmével végződött. A gyergyószentmiklósi együttes csak az első harmadban tudott helytállni nagynevű, tapasztalt ellenfelével szemben. Eredmény: 20-1 (3-1, 5-0, 12-0). A gyergyói csapatból a nagy gólarányú vereség ellenére, Szabó kapus nyújtott kimagasló teljesítményt. A szombati második találkozón a Csíkszeredai Lendület számos fiatallal felfrissített csapata a Kolozsvári Agronómiával mérte össze erejét. A látványos, izgalmas és színvonalas mérkőzés mindvégig magával ragadta a közönséget. A Csíkszeredai fiatalok sportszeretete, határtalan odaadása és kitartó helytállása méltán vívta ki a jelenlévők rokonszenvét. Miután az első harmadban 3-1- re, a második harmad után pedig 7-2-re vezetett az Agronómia, a Csíkszeredai csapat hihetetlen lelkierővel meg tudta fordítani a játék állását. Az utolsó harmadban 8 gólt ütöttek fiataljaink s így végül 10-7 arányban, megnyerték a mérkőzést.