Hargita, 1971. január (4. évfolyam, 2-25. szám)

1971-01-14 / 10. szám

IV. évfolyam 10. (895) szám 1971. január 14 csütörtök Ára 30 bani A pártmunka hatékonyságának alapja az átgondolt, körültekintő tervezés A gondosan összeállított terv a sikeres munka kiindulópontja. Meg­akadályozza az erők szétforgácso­­lódását, a leglényegesebb tenniva­lókra irányítja a figyelmet. Persze a tervek valóra váltásáig hosszú az út, s bármennyire is mintaszerűen tervszerűsítjük munkánkat, az ered­ményekhez ez még egymagában vajmi kevésnek bizonyulna. Véghez is kell vinnünk amit munkaterveink­ben tetszetősen megfogalmaztunk. Valamennyi községi pártbizottság­nál tisztában vannak az évnegyedi munkatervek jelentőségével. A mun­ka tervszerűsítésének fontos állomá­sát látják benne, nem pedig holmi fölösleges, plusz papírmunkát. Ká­­szonaltízi tapasztalataim ugyancsak megerősítették ezt a korábbi véle­ményemet. Burista Lajos a községi pártbizott­ság titkára már beszélgetésünk ele­jén megjegyezte, hogy idei I. évne­gyedi munkatervük összeállításakor a község gazdasági, társadalmi­művelődési életében felmerülő idő­szerű kérdésekre helyezték a fő súlyt, így a jelenlegi időszak igényeinek, követelményeinek megfelelően gaz­dasági vonatkozásban főleg a me­zőgazdaság fejlesztését célzó leg­utóbbi párt és kormányhatároza­tok helyi viszonylatban történő al­kalmazását szorgalmazzák. Munka­terveikben valóban kimerítően fog­lalkoznak e kérdés vetületeivel. A községi pártbizottság februári plenáris ülésén mintegy helyzetfel­mérést szándékoznak végezni ebben a problémakörben, behatóan meg­vizsgálják, miként sikerült gyakor­latba ültetni a két mtsz-ben az em­lített határozatokat. Az elemzés so­rán természetesen előtérbe helyezik az mtsz-ek pártalapszervezeteinek tevékenységét megnézik, miként töl­tötték be ezek irányító szerepüket a gazdaságok életében, s a kommunis­ták mozgósító munkája, személyes PÁRTÉLET példaadása sem kerüli el figyelmü­ket. Az összegezésig, az elemzésig még bőven van idő a szükséges gya­korlati lépések megtételére. A fő szerep az mtsz-ek pártalapszerveze­­teire hárul, de a községi pártbizott­ság kötelessége összefogni, irányí­tani ezt a tevékenységet. Munkatervüket lapozgatva érez­tem, a kászonaltízi községi pártbi­zottság tisztában van azzal, hogy a növénytermesztés és állattenyésztés fellendítésére hozott határozatok gyakorlati alkalmazása nagymérték­ben függ a mezőgazdasági dolgo­zók tettre­készségétől. Ezért feltétle­nül indokoltnak tűnik hogy ebben az időszakban nagy hangsúlyt he­lyeznek a mezőgazdaságban dolgo­zó kommunisták és a többi mtsz­­tagok nevelésére, a munka iránti helyes viszonyulás fejlesztésére a kollektív és az egyéni felelősségér­zet fokozására. Mivel a község gaz­daságaiban elsősorban az állatte­nyésztés terén adódnak tág lehetőségek, tovább folytatják a gondozók körében már ko­rábban megkezdett akciót az ott tapasztalt munkafegyelmi laza­ságok végleges felszámolására. Nin­csenek ugyan szembeszökő hiányos­ságok, a tervezett állatlétszámot is közelebbről megvalósítják mindkét mtsz-ben, de a jakabfalvi (kászon­altízi mtsz) növendékállatok megle­hetősen gyenge állapota arra fi­­gyelmeztet, bőven akad még javí­tani való az állatgondozók házatá­­ján. A községi pártbizottság munkater­ve egész sor akciót ír elő az állat­­gondozók szakmai ismereteinek bő­vítésére, a fegyelem és a rend erő­sítésére. Az állategészségügyi kör szakembereinek — mérnökeinek és technikusainak — bevonásával szá­­mos gyakorlati értékű előadást tar­tanak, jóval többet mint az eltelt hónapokban. A pártbizottság eré­lyes fellépése remélhetőleg véget vet az állategészségügyi szakemberek indokolatlan passzivitásának, s ezu­tán szívvel-lélekkel hozzájárulnak e sikereket sejtető kezdeményezés ki­bontakozásához. Ezt szavatolja e­­gyébként a márciusra tervszerűsített büróülés témája, amikor konkrétan Borbély László (Folytatás a 3. oldalon) Bár az idei január kopott téli díszekkel ékeskedhet csupán, Tusnádfürdő természeti adott­ságai most is egyre több tu­ristát vonzanak. A megnöve­kedett érdeklődés, forgalom okozta elszállásolási gondok kiküszöbölésében fontos sze­repet kap az újonnan épült szálloda. Fényképészünk az épület egyik részletét kapta lencsevégre. ORSZÁGOS HÍR­ÜGYNÖKSÉGÜNK KÖZLI SZERDÁN 16 000 tengeri mér­­földes ötödik útjáról befutott a tulceai kikötőbe a Marea Neag­ră román halászhajó. Victor Orbán, a hajó parancs­noka a Nicolae Simionnal, az Agerpres tudósítójával folytatott beszélgetés során kijelentette : a Marea Neagră sikeresen teljesí­tette azt a feladatát, hogy hal­ban gazdag új zónákat fedezzen fel. A hazai partoktól 6000 mér­földre, az Atlanti-óceán nemzet­közi vizein, Délnyugat-Afrika partjai mentén, mindössze 32 na­pos tényleges halászással a ha­jó legénysége 1250 tonna halat fogott ki. A 39 600 kilós napi át­lag rekordszámba megy a román óceáni halászhajók teljesítménye szempontjából. A Marea Neagră értékes szál­lítmányának kirakását megkezd­ték. A ROMÁN KÜLKERESKEDELMI Vállalatok már az év elején meg­kötötték az első export- és im­portszerződéseket. A Geomin vállalat a Fried. Krupp G-M.B. H. Maschinen und Stahlbau nyugat­német céggel kötött szerződést, s ennek értelmében a román fél exkavátorokat szerel fel nyugat­­németországi kőbányákban. A BĂIMĂREANA vállalat több mint 80 gépkocsialkatrész gyár­tását kezdte meg az új esztendő­ben. A többi között gyárt ten­gelykapcsoló-tárcsákat, alátétle­mezeket, sebességváltó alkatré­szeket, főként a Dacia—1300 sze­mélygépkocsihoz. I AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA TERMERTAN VASBAN Közös munka, közös éránk, nagyobb termelékenység Mostanáig a Csíkszeredai Mező­gazdaság-gépesítési Vállalat szállí­tási és beszerzési osztályát vezettem, mostantól a csíkkarcfalvi mezőgaz­daság-gépesítési állomás igazgatója vagyok- Mit is jelent ez a­ változás egy fiatal gépészmérnök életében ? De nemcsak az egyén életében, főleg egész mezőgazdaságunk éle­tében mit jelent az, hogy a szak­emberek, a gépesítők közelebb ke­rülnek az élethez ? Talán a kérdés feleletet is rejt önmagában. Köze­lebb kerülünk az élethez, a terme­léshez, a mezőgazdaság mindennapi problémáihoz, ott fogunk dolgozni, ahol a termés, a mindennapi kenyér sorsa dől el. Az indulás soha nem könnyű, nem láthatunk minden problémát e­­lőre. Csupán az irány világos, amit már a múlt évben megjelent, a me­zőgazdaság fejlesztését célzó két országos program megjelölt. Fellendíteni az állattenyésztést, az állati eredetű anyagok termelését, ami megvalósíthatatlan egy intenzív szántóföldi növénytermesztés, terület­­rendezés, öntözés és lecsapolás nélkül. Világos az is, hogy a gépe­­sítőnek már nemcsak hektárokban, hantuikban kell gondolkoznia, ha­nem kilókban, literekben, tonnák­ban, termésátlagokban. Ez az, ami minőségi változást jelent eddigi munkánk és azutáni feladataink kö­zött. Gépesítési állomásunk hat részle­get (Dánfalva, Madaras, Szentta­más, Jenőfalva, Karcfalva, Csíkszent­­domokos) fog kiszolgálni.. Ezek kö­zül kettőben (Dánfalván és Mada­rason) jól felszerelt műhelyünk van, Csíkkarcfalván és Jenőfalván az mtsz felépítette az épületet, de vil­lany nincs benne, a másik két gaz­daságban épület sincs. Íme az első­rendű feladat, a fészekrakás mielőb­bi befejezése. Ez nemcsak azért fontos, hogy névlegesen legyenek. Elsőrendű követelmény, hiszen a gé­pek romlanak, és javítani kell őket. Nemcsak az állomásét, a részlegét, a termelőszövetkezetét is. Meggyőződésem, hogy az mtsz-ek vezetőtanácsai is megértik, belátják, milyen tág lehetőségeket biztosít a gépesítési állomások megalakulá­sa, termelésbeni érdekeltsége és maguk is elkövetnek mindent, hogy Ambrus László, gépészmérnök, a karcfalvi mezőgazdaság-gépesítési állomás igazgatója (Folytatás a 2. oldalon) Tanítók a hegyek között « Szétszórt házak, kerítések ku­sza vonalai a hóban, petróleum­lámpás, szigorú élet a hegyek között, a fenyvesek fenséges és örök rendje alatt. . . Elkeseredett és kemény aka­ratú emberek voltak azok, akik ide szorítottak maguknak ott­hont, állataiknak legelőt, akik a maguk akarata szerint nevez­ték el a hegyeket, patakokat, s adtak nevet a lassanként ta­nyákká, falvakká változó táj­nak. Az otthont, hazát teremtő munka faragta a csángótelepek lakóit olyanokká, amilyenek: zárkózottakká és nyíltszívűek­­ké, önzőkké és vendégszeretők­ké, bölcsekké és hirtelen hara­­gúakká. S bizony, nem könnyű azoknak az élete, akik most ke­resnek itt otthont maguknak, a­­kiket sorsuk ide vetett vagy akik saját akaratukból jöttek ide dol­gozni, tanítani... A tanító itt magányos és a tanító élete itt nyerhet értelmet, az itteni emberek között. A ta­nítót emlegetik generációkon át, a tanítót kinevetik, szidalmaz­zák, legendákat szőnek róla vagy elfelejtik. A tanító itt fel­bukkanó­ eltűnő fény, idére a falu életében. A­ tanító állandó­an világító fáklya. A tanító cso­magol és tovább áll. A tanító ott nyugszik a falu temetőkert­jében. A tanító lehet itt min­den és lehet itt semmi. . . -a Csínod Csínod felé Szentmártonon át, a Rugót tetőn keresztül vezet az út. Négyen ülünk a szekéren: Száva Antal, megyei tanfelügye­lő, Tompos Zoltán, Csíkszent­­györgy község irányító iskola­­igazgatója, Caál Zoltán, a fo­­gatos és jómagam. Útközben a­­lig beszélünk. Végnélküli orgo­nahangot idéz a hamvas-havas fenyvesek nyugalma, nem sza­bad szóval megzavarni az él­ményt. A csengő is mintha foj­­tottabban szólna most a lovak nyakán. A szem káprázata ez a félóra a Rugót tetőn. És az em­lékezés gyásza is: kemény har­cok boltjai-hősei pihennek erre­felé. A káprázat, a tűnődés percei lassanként elillannak. Reggele­­dik, hét óra van, utánfutós gép­kocsik, traktorok tűnnek föl egy­­re-másra, hosszú tülköléssel a szerpentin kanyarjaiból, fáért mennek a baskai, bences vág­­terekre. Az idő és a tér ismét koordinátákat kap. Fél kilenc felé feltűnik Csínod is, a csángótelep. A vegyesüzlet előtt leszóltunk egy pár percre. Az üzletben lisztet, kenyeret, pet­róleumot és még sok mindent árusítanak. Egy valami azonban nagyon-nagyon hiányzik: a gyor­san fogyasztható, útra becso­magolható ételféleség, konzer­­vek, szalámi stb. Panaszkodott is emiatt Tamás K. József, a bolt felelőse, hiszen a vágterek felé vezető út az üzlet előtt hú­zódik el, a sofőrök ide térnek be ételt venni maguknak, s mostanság, sajnos, jobbára üres kézzel távoznak . . . A csinádi négyosztályos isko­la elég rossz állapotban lévő, bevakolatlan faépület. (Később a csíkszentgyörgyi néptanács titkárától, Tóth Istvántól meg­ Szondy György (Folytatás a 2. oldalon) A Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának ülése Tegnap, január 13-án ülést tartott a megyei néptanács Végrehajtó Bi­zottsága. Az ülés munkálatait Faze­kas Lajos elvtárs, az RKP Hargita megyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács Végrehajtó Bizottságának elnöke vezette. A Végrehajtó Bizottság, a Munkaügyi Igazgatóság előterjesztése nyomán elemezte a munkaerő toborzás és elosztás kérdéseit, a munkavédelem helyzetét, valamint azokat az intéz­kedéseket amelyeknek célja meg­előzni a baleseteket megyénk ter­melőegységeiben. A Végrehajtó Bizottság határoza­tokat hozott az mtsz-elnökök java­dalmazásáról, a székelyudvarhelyi városgazdálkodási vállalatnak a municípiumi néptanács hatáskörébe való helyezéséről, fizetéses orvosi rendelők létesítéséről a Csíkszeredai és a székelyudvarhelyi poliklinikák keretében. Az új intézkedés eredményeként növekedni fog a növényi és állati termelés BESZÉLGETÉS KE­REKES FERENCCEL, A MEGYEI MEZŐ­GAZDASÁGI gépe­sítési VÁLLALAT IGAZGATÓJÁVAL HÍREK • ESEMÉNYEK • HÍREK •ESEMÉNYEK ¦ HÍREK • ESEMÉNYEK ¦ HÍREK ¦ ESEMÉNYEK • HÍREK • ESEMÉNYEK ■ Karácsony János kiállítás. A gyergyószentmiklósi képzőmű­■ rész újabb tárlata nyílt meg, ez alkalommal a székelyudvarhelyi művelődési ház kistermében- A mű­vész 36 régebbi és frissebb alkotását január 28-ig tekintheti meg a kö­zönség.­­* Az ötödik tömbház Székely­ig keresztúron. Egy újabb hu­­szonnégy lakrészes tömbház építését kezdték meg az Orbán Ba­lázs utcában, mely fontos mozzanata a város fejlődésének. Az építők, az alapozás befejezése után már a földszint falainak felhúzásánál tar­tanak.­­ Új étkezde, új vendéglő Bor­­­­széken. A múlt évi tervek alap­­**** ján máris megkezdték az át­alakítási munkálatokat a most már a Fürdő- és Gyógykezelési Vállalat tulajdonát képező volt vendéglő é­­pületében, így rövidesen egy két­százötven férőhelyes, önkiszolgáló étkezdével bővül a fürdőváros köz­­élelmezési hálózata. Ugyanakkor a táncterem helyiségét a maroshé­vízi helyi kereskedelmi vállalat ven­déglővé alakítja át, mellékhelyisé­gekkel —­ konyhával, raktárral — bő­­víti ki. Az étkezde fölött összesen harminc vendég elszállásolását biz­tosító szobákat rendeznek be. vm Befejezték a vlahicai művelő- far­dési ház közel egy évig tartó - átalakítását, javítását, mely e hosszú szünet után ismét a város művelődési életének központjává vált. Az önkéntes pénzbeli hozzá­járulásból erre fordított 75 ezer lej összegből és a több mint 100 ezer lej értékű hazafias munkából új öl­tözőt, karzatot építettek, új villany­­hálózatot szereltek be. Ugyanakkor átalakították a színpadot és belül­ről újrafestették a termet. £■ Ismét megindult a forgalom­­ a siménfalvi, az elmúlt év ta­­vaszán megrongálódott hídon. A tizennyolc méter nyílású hídra ha­marosan felszerelik a védőkorlátokat is. A fából újraépített átjáró teher­bíró képessége mintegy 20—25 ton­na. PRONOEXPRESSZ Az 1971. január 13-i húzások nyerő­számai : I. húzás : 33 1 21 5 27 18 Nyereményalap : 581 239 lej. II. húzás : 35 25­7 20­6 Nyereményalap : 526 905 lej. IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet előrejelzése szerint a mai napra szép idő várha­tó felhős égbolttal, mérsékelt keleti széllel. A legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet —6 és —4, a legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és 4-4 fok kö­zött váltakozik. Hegyes helyi ködkép­ződés. « ESEMÉNYEK ¦ HÍREK ¦ ESEMÉNYEK ¦ HÍREK • ESEMÉNYEK • HÍREK ¦ ES­EMÉNYEK • HÍREK • ESEMÉNYEK Az utóbbi időben sokszor be­széltünk, írtunk a mezőgazda­ság gépesítése átszervezésé­nek szükségességéről, a mező­­gazdaság műszaki-anyagi alap­jának fejlesztéséről, a növényi és állati termelés teljes gépe­sítéséről, mindazokról a nagy­­horderejű kérdésekről, intéz­kedésekről, amelyek NICOLAE CEAUŞESCU ELVTÁRS NOVEM­BER 23-I EXPOZÉJÁBAN hang­­zottak el. Megkérnék az igazgató elv­­társat, röviden vázolná, milyen átszervezésre került sor me­gyénkben a mezőgazdaság gé­pesítése terén: — A volt három gépesítési vál­lalat helyett (Csíkszereda Udvar­hely, Szárhegy) ezután megyénk­ben egyetlen mezőgazdasági gé­pesítési vállalat lesz, amely 16 gé­pesítési állomáson tevékenyke­dik. A gépesítési állomások létre­hozása a földrajzi helyzet, a pro­­fitálás, az elszigeteltség, a terme­lés terén lévő feladatok hasonló­sága alapján történt, így sikerült olyan - földrajzilag elzárt, egysé­ges - területek gépesítését is meg­oldanunk, ahol ezidáig többé-ke­­vésbé megoldatlan volt a növény, és állattenyésztés gépesítése. I­­lyen vidékek: Etéd Szenterzsébet, Kászonaltíz, Kányád vidéke, ahol ezután egy-egy gépesítési állomás fog működni. A traktorszám, a jö­vedelmezőség, az állattenyésztés­ben és növénytermesztésben vég­zett gépi munka alapján, megyénk­ben négy II. kategóriájú (Csíkszere­da, Keresztúr, Szárhegy Székely­udvarhely) gépesítési állomás mű­ködik majd, a többi állomások III. kategóriájúak. Természetesen, a gépesítési ál­lomások élére a legjobb szakembe­rek (11 mérnök, 5 mester) kerül­tek. Vannak olyan fiatal mezőgaz­dasági mérnökök is (számszerint négyen), akik eddig az iparban dolgoztak, de most az átszervezés­sel méginkább értékesíthetik tu­dásukat mint a gépesítési állomá­sok igazgatói. - Bizonyára, nem a gépállo­más a legkisebb gépesítési egy­ség? - Természetes, minthogy a do­kumentumok leszögezik, az állo­másoknak a jobb munkaszervezés Lejegyezte: Sófalvi András (Folytatá* a­z oldalon) Azon J­SS 77 tűnődőm Vajon minden esetben köte­lező-e a fiatalok, mondhatnám úgy is, kiskorúak, figyelmessége az idősebbekkel szemben, vagy néha létezik fordított eset is, amikor igenis az idősebb nem­zedék tartozik figyelmességgel a fiatalok irányában? Állunk a Csíkszeredai borvíz­­kútnál. Kinek korsó, kinek üveg a kezében. Vékonyan csordogál a víz lassan telnek az üvegek, korsók. A nap feltartóztathatat­lanul halad látszólagos égi pá­lyáján. A hőmérő higanyoszlopa mind kisebbre zsugorodik. A sorban állók többsége apró kis emberke, iskolások, második­tól nyolcadik osztályig, mellet­tük néhány idősebb, többnyire nyugdíjas férfi. Az apró orrokon lassan rózsát nyit a hideg, sza­porábban­ topognak a lábacs­kák, de állnak sorukban embe­rül. Nem zúgolódnak, nem tola­kodnak tudják, ki mikor kerül sorra. Idősebb férfi érkezik. Kezében két ötliteres korsó és tizennyolc üveg. Szó nélkül a kúthoz lép, akkurátusan mosni kezdi az ü­­vegeket (odahaza nem lehetett?). Az apróságok megdöbbennek. Hát ilyet is lehet? Egyikük bá­tortalanul megjegyzi: „Bácsi ké­rem! Én következek soron". Le­sújtó pillantás, magabiztos ki­oktatás, amelynek az a lényege, hogy a gyermek legyen udva­rias, tisztelje az idősebbeket, máskülönben is van bőségesen ideje, ne mindig a játékon járjon az esze, és egyáltalán. . . pofátlanság (így!) megjegyzése­ket tenni egy idősebb magatar­tására. Úgy látszik, se a szülei, se az iskola nem tanította meg kellő tiszteletadásra. Néhányon az idősebb­­ nemze­dékből élénk helyesléssel kijá­rik a monológot. Csak egy kis­lány jegyzi meg csendesen: A mi életünk sem játék csupán. Nekünk is megvannak a ma­gunk kötelességei. Bogos Sándor

Next