Hargita, 1971. január (4. évfolyam, 2-25. szám)
1971-01-14 / 10. szám
IV. évfolyam 10. (895) szám 1971. január 14 csütörtök Ára 30 bani A pártmunka hatékonyságának alapja az átgondolt, körültekintő tervezés A gondosan összeállított terv a sikeres munka kiindulópontja. Megakadályozza az erők szétforgácsolódását, a leglényegesebb tennivalókra irányítja a figyelmet. Persze a tervek valóra váltásáig hosszú az út, s bármennyire is mintaszerűen tervszerűsítjük munkánkat, az eredményekhez ez még egymagában vajmi kevésnek bizonyulna. Véghez is kell vinnünk amit munkaterveinkben tetszetősen megfogalmaztunk. Valamennyi községi pártbizottságnál tisztában vannak az évnegyedi munkatervek jelentőségével. A munka tervszerűsítésének fontos állomását látják benne, nem pedig holmi fölösleges, plusz papírmunkát. Kászonaltízi tapasztalataim ugyancsak megerősítették ezt a korábbi véleményemet. Burista Lajos a községi pártbizottság titkára már beszélgetésünk elején megjegyezte, hogy idei I. évnegyedi munkatervük összeállításakor a község gazdasági, társadalmiművelődési életében felmerülő időszerű kérdésekre helyezték a fő súlyt, így a jelenlegi időszak igényeinek, követelményeinek megfelelően gazdasági vonatkozásban főleg a mezőgazdaság fejlesztését célzó legutóbbi párt és kormányhatározatok helyi viszonylatban történő alkalmazását szorgalmazzák. Munkaterveikben valóban kimerítően foglalkoznak e kérdés vetületeivel. A községi pártbizottság februári plenáris ülésén mintegy helyzetfelmérést szándékoznak végezni ebben a problémakörben, behatóan megvizsgálják, miként sikerült gyakorlatba ültetni a két mtsz-ben az említett határozatokat. Az elemzés során természetesen előtérbe helyezik az mtsz-ek pártalapszervezeteinek tevékenységét megnézik, miként töltötték be ezek irányító szerepüket a gazdaságok életében, s a kommunisták mozgósító munkája, személyes PÁRTÉLET példaadása sem kerüli el figyelmüket. Az összegezésig, az elemzésig még bőven van idő a szükséges gyakorlati lépések megtételére. A fő szerep az mtsz-ek pártalapszervezeteire hárul, de a községi pártbizottság kötelessége összefogni, irányítani ezt a tevékenységet. Munkatervüket lapozgatva éreztem, a kászonaltízi községi pártbizottság tisztában van azzal, hogy a növénytermesztés és állattenyésztés fellendítésére hozott határozatok gyakorlati alkalmazása nagymértékben függ a mezőgazdasági dolgozók tettrekészségétől. Ezért feltétlenül indokoltnak tűnik hogy ebben az időszakban nagy hangsúlyt helyeznek a mezőgazdaságban dolgozó kommunisták és a többi mtsztagok nevelésére, a munka iránti helyes viszonyulás fejlesztésére a kollektív és az egyéni felelősségérzet fokozására. Mivel a község gazdaságaiban elsősorban az állattenyésztés terén adódnak tág lehetőségek, tovább folytatják a gondozók körében már korábban megkezdett akciót az ott tapasztalt munkafegyelmi lazaságok végleges felszámolására. Nincsenek ugyan szembeszökő hiányosságok, a tervezett állatlétszámot is közelebbről megvalósítják mindkét mtsz-ben, de a jakabfalvi (kászonaltízi mtsz) növendékállatok meglehetősen gyenge állapota arra figyelmeztet, bőven akad még javítani való az állatgondozók házatáján. A községi pártbizottság munkaterve egész sor akciót ír elő az állatgondozók szakmai ismereteinek bővítésére, a fegyelem és a rend erősítésére. Az állategészségügyi kör szakembereinek — mérnökeinek és technikusainak — bevonásával számos gyakorlati értékű előadást tartanak, jóval többet mint az eltelt hónapokban. A pártbizottság erélyes fellépése remélhetőleg véget vet az állategészségügyi szakemberek indokolatlan passzivitásának, s ezután szívvel-lélekkel hozzájárulnak e sikereket sejtető kezdeményezés kibontakozásához. Ezt szavatolja egyébként a márciusra tervszerűsített büróülés témája, amikor konkrétan Borbély László (Folytatás a 3. oldalon) Bár az idei január kopott téli díszekkel ékeskedhet csupán, Tusnádfürdő természeti adottságai most is egyre több turistát vonzanak. A megnövekedett érdeklődés, forgalom okozta elszállásolási gondok kiküszöbölésében fontos szerepet kap az újonnan épült szálloda. Fényképészünk az épület egyik részletét kapta lencsevégre. ORSZÁGOS HÍRÜGYNÖKSÉGÜNK KÖZLI SZERDÁN 16 000 tengeri mérföldes ötödik útjáról befutott a tulceai kikötőbe a Marea Neagră román halászhajó. Victor Orbán, a hajó parancsnoka a Nicolae Simionnal, az Agerpres tudósítójával folytatott beszélgetés során kijelentette : a Marea Neagră sikeresen teljesítette azt a feladatát, hogy halban gazdag új zónákat fedezzen fel. A hazai partoktól 6000 mérföldre, az Atlanti-óceán nemzetközi vizein, Délnyugat-Afrika partjai mentén, mindössze 32 napos tényleges halászással a hajó legénysége 1250 tonna halat fogott ki. A 39 600 kilós napi átlag rekordszámba megy a román óceáni halászhajók teljesítménye szempontjából. A Marea Neagră értékes szállítmányának kirakását megkezdték. A ROMÁN KÜLKERESKEDELMI Vállalatok már az év elején megkötötték az első export- és importszerződéseket. A Geomin vállalat a Fried. Krupp G-M.B. H. Maschinen und Stahlbau nyugatnémet céggel kötött szerződést, s ennek értelmében a román fél exkavátorokat szerel fel nyugatnémetországi kőbányákban. A BĂIMĂREANA vállalat több mint 80 gépkocsialkatrész gyártását kezdte meg az új esztendőben. A többi között gyárt tengelykapcsoló-tárcsákat, alátétlemezeket, sebességváltó alkatrészeket, főként a Dacia—1300 személygépkocsihoz. I AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA TERMERTAN VASBAN Közös munka, közös éránk, nagyobb termelékenység Mostanáig a Csíkszeredai Mezőgazdaság-gépesítési Vállalat szállítási és beszerzési osztályát vezettem, mostantól a csíkkarcfalvi mezőgazdaság-gépesítési állomás igazgatója vagyok- Mit is jelent ez a változás egy fiatal gépészmérnök életében ? De nemcsak az egyén életében, főleg egész mezőgazdaságunk életében mit jelent az, hogy a szakemberek, a gépesítők közelebb kerülnek az élethez ? Talán a kérdés feleletet is rejt önmagában. Közelebb kerülünk az élethez, a termeléshez, a mezőgazdaság mindennapi problémáihoz, ott fogunk dolgozni, ahol a termés, a mindennapi kenyér sorsa dől el. Az indulás soha nem könnyű, nem láthatunk minden problémát előre. Csupán az irány világos, amit már a múlt évben megjelent, a mezőgazdaság fejlesztését célzó két országos program megjelölt. Fellendíteni az állattenyésztést, az állati eredetű anyagok termelését, ami megvalósíthatatlan egy intenzív szántóföldi növénytermesztés, területrendezés, öntözés és lecsapolás nélkül. Világos az is, hogy a gépesítőnek már nemcsak hektárokban, hantuikban kell gondolkoznia, hanem kilókban, literekben, tonnákban, termésátlagokban. Ez az, ami minőségi változást jelent eddigi munkánk és azutáni feladataink között. Gépesítési állomásunk hat részleget (Dánfalva, Madaras, Szenttamás, Jenőfalva, Karcfalva, Csíkszentdomokos) fog kiszolgálni.. Ezek közül kettőben (Dánfalván és Madarason) jól felszerelt műhelyünk van, Csíkkarcfalván és Jenőfalván az mtsz felépítette az épületet, de villany nincs benne, a másik két gazdaságban épület sincs. Íme az elsőrendű feladat, a fészekrakás mielőbbi befejezése. Ez nemcsak azért fontos, hogy névlegesen legyenek. Elsőrendű követelmény, hiszen a gépek romlanak, és javítani kell őket. Nemcsak az állomásét, a részlegét, a termelőszövetkezetét is. Meggyőződésem, hogy az mtsz-ek vezetőtanácsai is megértik, belátják, milyen tág lehetőségeket biztosít a gépesítési állomások megalakulása, termelésbeni érdekeltsége és maguk is elkövetnek mindent, hogy Ambrus László, gépészmérnök, a karcfalvi mezőgazdaság-gépesítési állomás igazgatója (Folytatás a 2. oldalon) Tanítók a hegyek között « Szétszórt házak, kerítések kusza vonalai a hóban, petróleumlámpás, szigorú élet a hegyek között, a fenyvesek fenséges és örök rendje alatt. . . Elkeseredett és kemény akaratú emberek voltak azok, akik ide szorítottak maguknak otthont, állataiknak legelőt, akik a maguk akarata szerint nevezték el a hegyeket, patakokat, s adtak nevet a lassanként tanyákká, falvakká változó tájnak. Az otthont, hazát teremtő munka faragta a csángótelepek lakóit olyanokká, amilyenek: zárkózottakká és nyíltszívűekké, önzőkké és vendégszeretőkké, bölcsekké és hirtelen haragúakká. S bizony, nem könnyű azoknak az élete, akik most keresnek itt otthont maguknak, akiket sorsuk ide vetett vagy akik saját akaratukból jöttek ide dolgozni, tanítani... A tanító itt magányos és a tanító élete itt nyerhet értelmet, az itteni emberek között. A tanítót emlegetik generációkon át, a tanítót kinevetik, szidalmazzák, legendákat szőnek róla vagy elfelejtik. A tanító itt felbukkanó eltűnő fény, idére a falu életében. A tanító állandóan világító fáklya. A tanító csomagol és tovább áll. A tanító ott nyugszik a falu temetőkertjében. A tanító lehet itt minden és lehet itt semmi. . . -a Csínod Csínod felé Szentmártonon át, a Rugót tetőn keresztül vezet az út. Négyen ülünk a szekéren: Száva Antal, megyei tanfelügyelő, Tompos Zoltán, Csíkszentgyörgy község irányító iskolaigazgatója, Caál Zoltán, a fogatos és jómagam. Útközben alig beszélünk. Végnélküli orgonahangot idéz a hamvas-havas fenyvesek nyugalma, nem szabad szóval megzavarni az élményt. A csengő is mintha fojtottabban szólna most a lovak nyakán. A szem káprázata ez a félóra a Rugót tetőn. És az emlékezés gyásza is: kemény harcok boltjai-hősei pihennek errefelé. A káprázat, a tűnődés percei lassanként elillannak. Reggeledik, hét óra van, utánfutós gépkocsik, traktorok tűnnek föl egyre-másra, hosszú tülköléssel a szerpentin kanyarjaiból, fáért mennek a baskai, bences vágterekre. Az idő és a tér ismét koordinátákat kap. Fél kilenc felé feltűnik Csínod is, a csángótelep. A vegyesüzlet előtt leszóltunk egy pár percre. Az üzletben lisztet, kenyeret, petróleumot és még sok mindent árusítanak. Egy valami azonban nagyon-nagyon hiányzik: a gyorsan fogyasztható, útra becsomagolható ételféleség, konzervek, szalámi stb. Panaszkodott is emiatt Tamás K. József, a bolt felelőse, hiszen a vágterek felé vezető út az üzlet előtt húzódik el, a sofőrök ide térnek be ételt venni maguknak, s mostanság, sajnos, jobbára üres kézzel távoznak . . . A csinádi négyosztályos iskola elég rossz állapotban lévő, bevakolatlan faépület. (Később a csíkszentgyörgyi néptanács titkárától, Tóth Istvántól meg Szondy György (Folytatás a 2. oldalon) A Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának ülése Tegnap, január 13-án ülést tartott a megyei néptanács Végrehajtó Bizottsága. Az ülés munkálatait Fazekas Lajos elvtárs, az RKP Hargita megyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács Végrehajtó Bizottságának elnöke vezette. A Végrehajtó Bizottság, a Munkaügyi Igazgatóság előterjesztése nyomán elemezte a munkaerő toborzás és elosztás kérdéseit, a munkavédelem helyzetét, valamint azokat az intézkedéseket amelyeknek célja megelőzni a baleseteket megyénk termelőegységeiben. A Végrehajtó Bizottság határozatokat hozott az mtsz-elnökök javadalmazásáról, a székelyudvarhelyi városgazdálkodási vállalatnak a municípiumi néptanács hatáskörébe való helyezéséről, fizetéses orvosi rendelők létesítéséről a Csíkszeredai és a székelyudvarhelyi poliklinikák keretében. Az új intézkedés eredményeként növekedni fog a növényi és állati termelés BESZÉLGETÉS KEREKES FERENCCEL, A MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI gépesítési VÁLLALAT IGAZGATÓJÁVAL HÍREK • ESEMÉNYEK • HÍREK •ESEMÉNYEK ¦ HÍREK • ESEMÉNYEK ¦ HÍREK ¦ ESEMÉNYEK • HÍREK • ESEMÉNYEK ■ Karácsony János kiállítás. A gyergyószentmiklósi képzőmű■ rész újabb tárlata nyílt meg, ez alkalommal a székelyudvarhelyi művelődési ház kistermében- A művész 36 régebbi és frissebb alkotását január 28-ig tekintheti meg a közönség.* Az ötödik tömbház Székelyig keresztúron. Egy újabb huszonnégy lakrészes tömbház építését kezdték meg az Orbán Balázs utcában, mely fontos mozzanata a város fejlődésének. Az építők, az alapozás befejezése után már a földszint falainak felhúzásánál tartanak. Új étkezde, új vendéglő Borszéken. A múlt évi tervek alap**** ján máris megkezdték az átalakítási munkálatokat a most már a Fürdő- és Gyógykezelési Vállalat tulajdonát képező volt vendéglő épületében, így rövidesen egy kétszázötven férőhelyes, önkiszolgáló étkezdével bővül a fürdőváros közélelmezési hálózata. Ugyanakkor a táncterem helyiségét a maroshévízi helyi kereskedelmi vállalat vendéglővé alakítja át, mellékhelyiségekkel — konyhával, raktárral — bővíti ki. Az étkezde fölött összesen harminc vendég elszállásolását biztosító szobákat rendeznek be. vm Befejezték a vlahicai művelő- fardési ház közel egy évig tartó - átalakítását, javítását, mely e hosszú szünet után ismét a város művelődési életének központjává vált. Az önkéntes pénzbeli hozzájárulásból erre fordított 75 ezer lej összegből és a több mint 100 ezer lej értékű hazafias munkából új öltözőt, karzatot építettek, új villanyhálózatot szereltek be. Ugyanakkor átalakították a színpadot és belülről újrafestették a termet. £■ Ismét megindult a forgalom a siménfalvi, az elmúlt év tavaszán megrongálódott hídon. A tizennyolc méter nyílású hídra hamarosan felszerelik a védőkorlátokat is. A fából újraépített átjáró teherbíró képessége mintegy 20—25 tonna. PRONOEXPRESSZ Az 1971. január 13-i húzások nyerőszámai : I. húzás : 33 1 21 5 27 18 Nyereményalap : 581 239 lej. II. húzás : 35 257 206 Nyereményalap : 526 905 lej. IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet előrejelzése szerint a mai napra szép idő várható felhős égbolttal, mérsékelt keleti széllel. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet —6 és —4, a legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és 4-4 fok között váltakozik. Hegyes helyi ködképződés. « ESEMÉNYEK ¦ HÍREK ¦ ESEMÉNYEK ¦ HÍREK • ESEMÉNYEK • HÍREK ¦ ESEMÉNYEK • HÍREK • ESEMÉNYEK Az utóbbi időben sokszor beszéltünk, írtunk a mezőgazdaság gépesítése átszervezésének szükségességéről, a mezőgazdaság műszaki-anyagi alapjának fejlesztéséről, a növényi és állati termelés teljes gépesítéséről, mindazokról a nagyhorderejű kérdésekről, intézkedésekről, amelyek NICOLAE CEAUŞESCU ELVTÁRS NOVEMBER 23-I EXPOZÉJÁBAN hangzottak el. Megkérnék az igazgató elvtársat, röviden vázolná, milyen átszervezésre került sor megyénkben a mezőgazdaság gépesítése terén: — A volt három gépesítési vállalat helyett (Csíkszereda Udvarhely, Szárhegy) ezután megyénkben egyetlen mezőgazdasági gépesítési vállalat lesz, amely 16 gépesítési állomáson tevékenykedik. A gépesítési állomások létrehozása a földrajzi helyzet, a profitálás, az elszigeteltség, a termelés terén lévő feladatok hasonlósága alapján történt, így sikerült olyan - földrajzilag elzárt, egységes - területek gépesítését is megoldanunk, ahol ezidáig többé-kevésbé megoldatlan volt a növény, és állattenyésztés gépesítése. Ilyen vidékek: Etéd Szenterzsébet, Kászonaltíz, Kányád vidéke, ahol ezután egy-egy gépesítési állomás fog működni. A traktorszám, a jövedelmezőség, az állattenyésztésben és növénytermesztésben végzett gépi munka alapján, megyénkben négy II. kategóriájú (Csíkszereda, Keresztúr, Szárhegy Székelyudvarhely) gépesítési állomás működik majd, a többi állomások III. kategóriájúak. Természetesen, a gépesítési állomások élére a legjobb szakemberek (11 mérnök, 5 mester) kerültek. Vannak olyan fiatal mezőgazdasági mérnökök is (számszerint négyen), akik eddig az iparban dolgoztak, de most az átszervezéssel méginkább értékesíthetik tudásukat mint a gépesítési állomások igazgatói. - Bizonyára, nem a gépállomás a legkisebb gépesítési egység? - Természetes, minthogy a dokumentumok leszögezik, az állomásoknak a jobb munkaszervezés Lejegyezte: Sófalvi András (Folytatá* az oldalon) Azon JSS 77 tűnődőm Vajon minden esetben kötelező-e a fiatalok, mondhatnám úgy is, kiskorúak, figyelmessége az idősebbekkel szemben, vagy néha létezik fordított eset is, amikor igenis az idősebb nemzedék tartozik figyelmességgel a fiatalok irányában? Állunk a Csíkszeredai borvízkútnál. Kinek korsó, kinek üveg a kezében. Vékonyan csordogál a víz lassan telnek az üvegek, korsók. A nap feltartóztathatatlanul halad látszólagos égi pályáján. A hőmérő higanyoszlopa mind kisebbre zsugorodik. A sorban állók többsége apró kis emberke, iskolások, másodiktól nyolcadik osztályig, mellettük néhány idősebb, többnyire nyugdíjas férfi. Az apró orrokon lassan rózsát nyit a hideg, szaporábban topognak a lábacskák, de állnak sorukban emberül. Nem zúgolódnak, nem tolakodnak tudják, ki mikor kerül sorra. Idősebb férfi érkezik. Kezében két ötliteres korsó és tizennyolc üveg. Szó nélkül a kúthoz lép, akkurátusan mosni kezdi az üvegeket (odahaza nem lehetett?). Az apróságok megdöbbennek. Hát ilyet is lehet? Egyikük bátortalanul megjegyzi: „Bácsi kérem! Én következek soron". Lesújtó pillantás, magabiztos kioktatás, amelynek az a lényege, hogy a gyermek legyen udvarias, tisztelje az idősebbeket, máskülönben is van bőségesen ideje, ne mindig a játékon járjon az esze, és egyáltalán. . . pofátlanság (így!) megjegyzéseket tenni egy idősebb magatartására. Úgy látszik, se a szülei, se az iskola nem tanította meg kellő tiszteletadásra. Néhányon az idősebb nemzedékből élénk helyesléssel kijárik a monológot. Csak egy kislány jegyzi meg csendesen: A mi életünk sem játék csupán. Nekünk is megvannak a magunk kötelességei. Bogos Sándor