Hargita, 1971. január (4. évfolyam, 2-25. szám)
1971-01-16 / 12. szám
Immár hatodik esztendeje annak, hogy mezőgazdasági mérnök vagyok, de állítom, a mindennapi munka közben szerzett tapasztalatokat nem könnyű tömören megfogalmazni. Annyi azonban bizonyos, állattenyésztésről csak akkor és ott beszélhetünk, ahol idejében gondoskodtak a megfelelő üzemanyagról, a takarmányalapról, hiszen csak ez alakulhat át tejje hússá és más állati eredetű termékké. Nagyon fontos továbbá az is, hogy a gazdaság jó termelőképességű állatállománnyal rendelkezzék. Itt Dobóban karöltve a vezetőtanácssal mindig arra törekedtünk, hogy a lehetőségek ne maradjanak kihasználatlanul. Egyedenként, tehát a nyilvántartás alapján, figyelemmel kísérjük a termelőképességeket s a nem megfelelő állatokat kiselejtezzük. A helyi lehetőségek legkedvezőbbek a tehenészet számára. Biztosítva van a megfelelő (szálas) takarmány, jó minőségű legelők állanak rendelkezésünkre. Állandó javításuk érdekében tavaly is 150 kiló nitrogéntartalmú műtrágyát szórtunk el hektáronként, tudva azt hogy a takarmánytermelő területek a leggazdaságosabban adják vissza a befektetés értékét. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy jó eredményekkel büszkélkedhetünk ma. De ez esetben szólnom kell arról is, hogy a tej- és húshozamot kedvezően befolyásolta a tagság, a gondozók lelkiismeretessége. Mivel Dobó és Vágás legfőképpen takarmánytermesztésre alkalmas, egyre többet foglalkoztat a szakosítás kérdése. Elsősorban a szarvasmarha-tenyésztést kellene felkarolnunk. Nagyobb gondot kellene fordítanunk a pillangósok termesztésére, különös tekintettel a baltacímra. Az elmúlt évben, években számos nehézséggel kellett szembenéznünk, olyanokkal, amelyek károsan befolyásolták munkánkat. Dobóban, ahol - mint említettem - jó feltételek vannak, a takarmánytermelő területekre szórhattunk volna hektáronként 300 kiló nitrogén tartalmú műtrágyát is , sajnos azonban a kiutalt mennyiséget a tavaly például csak megkésve kaptuk meg. Sok gondot okoznak a korszerűtlen istállózási feltételek. A villanyt csak 1970. második felében vezették be. A vízellátás kérdése megoldatlan. Szükség volna gépi felszerelésre, mindenekelőtt a takarmányelőkészítés folyamatában. Ha legalább szecskavágónk füllesztőhelyeink lennének, lettek volna... A nehézségek ellenére is sikerült eredményeket felmutatni. Tavalyi tejtervünket kis híján teljesítettük (megjegyzem, a termelt tej és az árutej közti arány nagyon jó : a termelt tej 77 százalékát értékesítettük, a maradék 23 százalékot borjak nevelésére használtuk), hústervünket (2,5 vagon) megvalósítottuk, a tervezett állatlétszámot (330 darab) túlléptük egy fővel. Mondtam a termelt tej 23 százalékát borjúnevelésre fordítottuk, a 96 borjúnak évi 34954 litert adtunk összesen , két hónapig tiszta tejet, a harmadik hónapban teljes és fölözött tejet, ezután pedig csak fölözött tejet, természetesen aberakta- Máthé Domokos a dobói mtsz mérnöke (Folytatás a 2 oldalon) Körültekintéssel, az adott lehetőségek ésszerű kiaknázásával Az állattenyésztés további fellendítéséért illt VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK / icf. AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA rt A MINŐSÉG JAVÍTÁSA - GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGÜNK KULCSKÉRDÉSE Mindennapi munkánk értelmét, tartalmát annak eredménye garantálja. Igen, mert szocialista rendszerünk minden egyes öntudatos dolgozója tevékenységének homlokterében áll a társadalom számára szükséges és hasznos termékek előállítása, feladatok elvégzése. Szükséges, mert anyagi javak bősége nélkül elképzelhetetlen a gazdaság fejlesztése, s általában a társadalmi előrehaladás hasznos, mert csupán így felelhetnek meg a termékek rendeltetésüknek, csak így biztosítható az anyagi ráfordítások gyümölcsöztetése. íme, miért helyezi pártunk gazdaságpolitikájának központjába a minőséget, amelynek a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésének jelenlegi szakaszában minden tevékenységi területen óriási gyakorlati jelentősége van. Pártunk tudományos alapossággal, kitartóan törekszik olyan intézkedések kidolgozására, amelyek eredményesen biztosítják a gazdasági hatékonyság növelését. Ezek között fontos helyet foglalnak el azok a kezdeményezések, amelyek a minőség szüntelen megjavítását, a termékek versenyképességének növelését célozzák. Az utóbbi időben ebben a vonatkozásban néhány jelentős, konkrét intézkedés született, amelyek között megemlítjük a termékek minőségére vonatkozó törvényt, a termék-minőségellenőrző állami felügyelőségek létrehozását. Mint a gyakorlat is beigazolta, ezen intézkedések eredményeként megnövekedett a minőség iránt tanúsított felelősség, szigorúbbá vált az ellenőrzés. Az igényesség fokozásával egyidejűleg azonban újabb fogyatékosságok kerültek napvilágra, amelyek arra engednek következtetni, hogy még akadnak vállalatok, részlegek és munkahelyek, ahol nem törődnek eléggé a termékek minőségével, vagy rosszul szervezik meg a termelés fázisonkénti minőségi ellenőrzését. Éppen ezért az eddigieknél nagyobb figyelmet szükséges szentelni a törvényes előírások betartására a munkások, mérnökök és technikusok felkészültségének növelésére. Nicolae Ceauşescu elvtárs, az RKP KB és a kormány 1970 november 25-i együttes ülésén elhangzott beszédében rámutatott: „Szükséges, hogy vállalataink a termékek minőségének problémáját minden szempontból egyik fő teendőjének tekintsék. Hassunk oda, hogy a termékek minőségének problémája az összes munkásokat, mérneszázaléka selejt volt. Úgyszintén sok selejt került ki a megmunkáló műhelyekből is. A fakitermelő- és -feldolgozó kombinát egységeiben nem , sikerült egyes termékekből (bükkfadeszka, farostlemez stb.) a kiszabott mennyiségű elsőosztályút előállítani. Mondhatni, érthetetlen a falemez ügye. Ennél a terméknél már évek óta nem sikerül a tervszerűsített választékot biztosítani. A textilipari kombinát egyik új Kedvező eredmények, de még többet kell tennünk köket, technikusokat tudományos dolgozókat, az egész pártot foglalkoztassa, mert csak így oldhatjuk meg ezt a lényegbevágó feladatot”. Megyénk ipari egységeinek elmúlt évi eredményei azt mutatják, hogy jelentős mértékben sikerült megjavítani a termékek minőségét, így például a Hargita bányavállalatban, a Csíkszeredai és a székelyudvarhelyi készruhagyárakban, a Csíkszeredai húsipari vállalatban az előirányzottnál jóval nagyobb mennyiségű elsőosztályú terméket állítottak elő. Hasonló megállapításokat tehetünk a székelyudvarhelyi bútorgyár termékeit illetően is. A hazai és külföldi megrendelők egyre növekvő érdeklődése áruink iránt szintén arra utal, hogy termékeink versenyképessége fokozódott. Kétségtelen, a megvalósítások figyelemre méltóak, azonban tennivaló is még szépszerivel akad. Néhány vállalatban a selejt aránya a foganatosított intézkedések ellenére is viszonylag magas, s ez pedig kedvezőtlenül befolyásolja a pénzügyi mutatók alakulását, a megrendelőkkel való együttműködést. A vlahicai vasüzem öntödéje 1970-es évi termelésének 17,2 egységében a Csíkszeredai Kötöttárugyárban is kedvezőtlenül alakult a minőség. A tervek szerint az össztermelés 53 százaléka elsőosztályú kell legyen, ezzel szemben azonban csak 33,8 százalékot sikerült elérni. Mindezt tetőzi, hogy 10 586 darab kötöttáru selejtes. Mindez,a gyárnak 1,4 millió lej értékű veszteséget okozott. Kedvezőtlen állapotokra hívja fel a figyelmet a minőségi okok miatt történő áruátvétel-visszautasítások növekvő száma és értéke is. Számszerint ez több mint 450 visszautasítást jelent, amelyek összértéke meghaladja a 10 millió lejt. E viszszás jelenség mindenekelőtt a faipari és a helyiipari egységekben tapasztalható. E néhány példa is azt bizonyítja, hogy a jelenlegi időszakban még nagyobb önigénnyel kell dolgoznia minden egyes munkaközösségnek, eredményesebbé kell tenni a tevékenységet a termelő folyamatok minden egyes szakaszában a nyersanyag-beszerzéstől az áruértékesítésig. Hancu Eugen a megyei Statisztikai Igazgatóság igazgatója IV. évfolyam 13. (898) szám 1971. január 17 vasárnap Ára 30 bani Színvonalasabb mezőgazdasági tömegoktatás érdekében Korunk mezőgazdasága, napjaink mezőgazdasága megköveteli, hogy a termelésben résztvevők minél magasabb szakmai tudással, ismerettel rendelkezzenek, ne elégedjenek meg az apáiktól örökölt módszerekkel, alkotóan vegyék ki részüket mind a növénytermesztési, mind az állattenyésztési munkálatokból. Ez a cél vezérelte felsőbb szerveinket, mikor megszervezték a falusi földművesek téli agro-zootechnikai továbbképzését. Megyénkben is számos mtsz-tag látogatta szorgalmasan ezeket a tanfolyamokat, bővítette tudását. Az elmúlt évekhez viszonyítva az idei mezőgazdasági tömegoktatás lényegesen jobbnak, átgondoltabbnak, operatívabbnak tűnik és reméljük, sikerül is azzá változtatni, nem fog megtörni az emberi közömbösségen sem a tanfolyam-hallgatók, sem a vezetőtanácsok sem az előadó szakemberek részéről. A közmondás azt tartja, hogy néha a kevés több mint a sok. Régebbi tapasztalatok bizonyítják, hogy amikor sokat terveztünk, sok mindent akartunk, rendszerint keveset értünk el. Elnyúlt a tömegoktatás időtartama, unalmassá váltak a leckék, nem volt meg közöttük a kellő szerves kapcsolat. Az idei mezőgazdasági tömegoktatási forma előírja, hogy a január 10-én megkezdett oktatás február 28-ig be kell fejeződjön, és ez annál is inkább fontos, mert már akkor kezdődnek a tavaszi munkákra való előkészületek, kevesebb idő jut a szervezett tanulásra. A mezőgazdasági tömegoktatás számára igen nagy segítséget jelent az a tény, miszerint a televízió a január 13-án megkezdett, és hetente háromszor - szerdán, csütörtökön, pénteken 10-11:30-ig - sugározott műsora március 11-ig olyan gazdag és változatos tematikát ölel fel, amely valamennyi igényt kielégít. A televíziós leckéket felsőbb képzettségű szakemberek, kísérleti állomások munkatársai, minisztériumi tisztviselők, állami és szövetkezeti gazdaságok nagytapasztalatú mérnökei tartják. Valamennyi mezőgazdasági egységünk szakembere ismeri a televíziós leckék célkitűzését, a sugárzás időpontját, rajtuk múlik, hogy a hallgatók mennyit sajátítanak el belőlük. Ha megelégszünk annyival, hogy az embereket a tévé elé ültetjük, vagy a még egyszerűbbel, miszerint nézzék meg egyénileg odahaza, az eredmény korántsem lesz olyan, mint várjuk. A tömegoktatás hallgatói nézzék közösen az adásokat, a szakember kísérje megfelelő magyarázattal, az adás után röviden beszéljék meg a látottakat, tisztázzák a megnem értetteket és főleg minden esetben vonatkoztassák saját egységükre, keressék a látott jó módszerek alkalmazásának lehetőségét, a hibák kiküszöbölésének módozatait. Csak ilyen módszerrel várhatjuk, hogy a televízió adásai a segítségünkre legyenek. Kozán Imre agrármérnök, az Agronómusok Házának igazgatója BORSZÉK - télen KÉMÉNES VINCE felvétel» CSALÁDI PENZIÓ Falvainkat, községeinket járó embert gyakran megtanítja a tapasztalat, hogy reggel, elindulás előtt igyekezzék lehetőleg egész napra való élelmet „bekebelezni", mert déltájban aztán legtöbbször hasztalanul keresgél olyan helyet ahol kiengesztelhetné nyugtalankodó gyomrát. Igaz, az utóbbi időben mintha egyre gyarapodó számmal akadnának kivételek is. Csíkdánfalván és újabban a szomszédos Karcfalván is, például szívesen áll meg az utas az ízlésesen berendezett kisvendéglőben egy-egy jó flekkerre. És sohasem csalódik, ízletes ételek, gyors és jó kiszolgálás. Kisebb-nagyobb vendéglő, falatozó minden községben van, csak éppen nem készülnek fel, — nem érdemes azért az egy-két átutazóért, mondják, — étkezővendégek fogadására. Néhány konzerv, megszáradt sajt vagy szalámi szomorkodik a jégszekrényben. Meleg étel semmi, így mondtam nyughassz korgó gyomromnak Gyergyóditróban, és legfennebb csak a bőséges reggeli elmulasztása miatt bosszankodtam, amikor figyelmeztettek, hogy nem messze van egy penzió, ahol megebédelhetek. Penzió. Rég olvasott regények hangulatát idézi fel az emberben a szó: megkopott falak, öreg bútorok, recsegő padló korhadt fakorlátok, szecessziós festmények, mosásban elvásott függönyök fényevesztetten előkelő, otthonos hangulat. És mint kiderült, nem is tévedtem tgúi sokat: a falak valóban régfestetten kopottak, füstösek a sarkokban kis salétrom, itt-ott egy kis penész is a párás levegőtől, a falakról nem hiányoznak az említett képek sem (zöld mezőben kis pásztorlányka, maszületett szelíden-bájosan stb.) az asztalokon megviselt, kiégetett linóleum, a ládán bádoglavor tiszta vízzel vászontörülközővel, megszálkásodott, csupasz padló — és az egész mégsem mondható barátságtalannak, visszataszítónak. Szőcs Pál, felesége és leánya, hárman tartják fenn a mintegy 40 személyes kis étkezdét, mert ez csak amolyan kosztos penzió. A házigazda, tagbaszakadt nagydarab ember, a zöldre festett, egyszerű bárpultnál áll, ő méri ki az italokat, s ő teremt rendet, ha kell, ha egyegy vendég véletlenül megfeledkezik a házszabályokról énekelni, kezd. Bella (kissé régies, kellemes hangzású nevét mintha külön erre Jakab Márta (Folytatás a 2. oldalon) Hargita megye tájai, emberei, megvalósításai egyre gyakrabban szerepelnek a televízió adásaiban. Az elmúlt héten is megyénkben dolgozott a televízió magyar nyelvű műsorának egyik forgatócsoportja, filmriportot készítettek több városban és községben. Közben a Csíkszeredai Művelődési Házban is televíziósok „vették át az uralmat" az utóbbi napokban. A múlt vasárnapi kórusvetélkedőn szerepelő énekkaraink műsorának közvetítése után, most ismét egyenes adásra készültek, a ma délben két órakor kezdődő magyar nyelvű adás műsoridejét ugyanis teljes egészében Hargita megye tölti ki. A képernyőn láthatjuk majd legjobb műkedvelő együtteseinknek a Csíkszeredai Művelődési Házból közvetített műsorát. (A közönség figyelmét felhívjuk arra, hogy a terem ajtóit háromnegyed kettőkor lezárják.) A hétfői nap is különös érdekességet kínál a Hargita megyei tévénézőknek. Este 9 óra körül közvetítik Brassóból a Nyolc hónap alatt az ország körül című vetélkedőt. A televízió és az Ifjúsági Turisztikai Iroda szervezte verseny VII. csoportjának területi döntőjén megyénk csapata vetélkedik Brassó, Szeben és Kovászna megye képviselőivel. A négy megyeszékhely történetét, gazdasági és művelődési fejlődését tükrözik majd a kérdésekre adott válaszok. Képünkön : Forgatócsoport dolgozik a Csíkszeredai Művelődési Ház nagytermében. rvf: Új otthont kaptak a parajdi mezőgazdaság-gépesítők. A képünkön látható épületcsoportban szerelőműhely, irodák vannak, de a hálóteremben százást is tudnak biztosítani az itt dolgozó, más vidéken lakó traktoristáknak. v Elulltáb Lakás a jövendő dolgozóknak. A gyergyószentmiklósi bútorgyár építésével párhuzamosan - amint felvételünk is bemutatja - máris emelkednek a család nélküli fiataloknak otthont adó garzon-tömbház falai. Országos hírügynökségünk közli : A tirgoviştei kőolajipari gépgyár új fúróberendezés előállítását kezdte meg. Ezzel 1200 méter mélységig lehet hatolni keményebb talajú rétegekben. Az új berendezés rövidebb idő alatt összeszerelhető és erősebb, mint az eddigiek, kifogástalanul működik, s a világpiac bármely hasonló termékével felveszi a versenyt. A tirgoviştei üzem ezenkívül más kiváló furóberendezések gyártását is megkezdte. Temesváron részben üzembe helyezték hazánk első textilipari gépalkatrész gyárát. Az évi 4,2 millió alkatrészt gyártó új egység alig öt év alatt amortizálja az építésére fordított beruházásokat. A nagy gazdasági fellendülésben lévő Dorohoiban üvegáru-gyár építését kezdték meg. A korszerű gyárat a helyi homokfinomító központ látja majd el nyersanyaggal. Az új vállalat, amely 1973-ban lép üzembe, évente több mint 5000 tonna üvegárut termel. A bukaresti Cellulóz- és Papíripari Kutató- és Tervező Intézet szakemberei tanulmányozták gazdasági szempontból előnyös hazai anyagok felhasználásának lehetőségét a papírgyártásban. A kutatók megállapították hogy a rázoarei bentonit eredményesen alkalmazható erre a célra, minthogy rendelkezik a papírgyártáshoz rendszeresen használt kaolin és más anyagok tulajdonságaival. A rázoarei bentonittal gyártott papír simább, fényesebb és fehérebb. Lapzártakor jelentik Az igis-i (Ausztria) négyes bob Európa-bajnokságon a román versenyzők jelentős sikert arattak. A román bobozók Ion Panţuru, Ion Zangor, Dumitru Pascu és Dumitru Focşeneanu összetételben az utolsó két menetben ragyogó időt értek el: a harmadik menetben 1 : 04,55 mp, a negyedik menetben pedig a verseny legjobb eredményét érték el: 1 p 04,38 mp, így a táblázat első helyére kerültek 4 p 19,07 mp-es teljesítményükkel.