Hargita, 1971. január (4. évfolyam, 2-25. szám)

1971-01-16 / 12. szám

Immár hatodik esztendeje annak, hogy mezőgazdasági mérnök va­gyok, de állítom, a mindennapi munka közben szerzett tapasztala­tokat nem könnyű tömören megfo­galmazni. Annyi azonban bizonyos, állattenyésztésről csak akkor és ott beszélhetünk, ahol idejében gon­doskodtak a megfelelő üzemanyag­ról, a takarmányalapról, hiszen csak ez alakulhat át tejje hússá és más állati eredetű termékké. Na­gyon fontos továbbá az is, hogy a gazdaság jó termelőképességű ál­latállománnyal rendelkezzék. Itt Dobóban karöltve a vezetőtanács­­sal mindig arra törekedtünk, hogy a lehetőségek ne maradjanak ki­használatlanul. Egyedenként, tehát a nyilvántartás alapján, figyelemmel kísérjük a termelőképességeket s a nem megfelelő állatokat kiselejtez­zük. A helyi lehetőségek legkedvezőb­bek a tehenészet számára. Biztosít­va van a megfelelő (szálas) takar­mány, jó minőségű legelők állanak rendelkezésünkre. Állandó javításuk érdekében tavaly is 150 kiló nitro­géntartalmú műtrágyát szórtunk el hektáronként, tudva azt hogy a takarmánytermelő területek a leg­gazdaságosabban adják vissza a befektetés értékét. Mindez hozzájá­rult ahhoz, hogy jó eredményekkel büszkélkedhetünk ma. De ez eset­ben szólnom kell arról is, hogy a tej- és húshozamot kedvezően be­folyásolta a tagság, a gondozók lel­kiismeretessége. Mivel Dobó és Vágás legfőképpen takarmánytermesztésre alkalmas, egyre többet foglalkoztat a sza­kosítás kérdése. Elsősorban a szar­vasmarha-tenyésztést kellene felka­rolnunk. Nagyobb gondot kellene fordítanunk a pillangósok termesz­tésére, különös tekintettel a balta­­címra. Az elmúlt évben, években számos nehézséggel kellett szembenéznünk, olyanokkal, amelyek károsan befo­lyásolták munkánkat. Dobóban, ahol - mint említettem - jó feltételek vannak, a takarmánytermelő terüle­tekre szórhattunk volna hektáron­ként 300 kiló nitrogén tartalmú mű­trágyát is , sajnos azonban a kiutalt mennyiséget a tavaly például csak megkésve kaptuk meg. Sok gondot okoznak a korszerűtlen istállózási­­ feltételek. A villanyt csak 1970. második felében vezették be. A víz­ellátás kérdése megoldatlan. Szükség volna gépi felszerelésre, mindenekelőtt a takarmányelőkészí­tés folyamatában. Ha legalább szecskavágónk füllesztőhelyeink lennének, lettek volna... A nehézségek ellenére is sikerült eredményeket felmutatni. Tavalyi tejtervünket kis híján teljesítettük (megjegyzem, a termelt tej és az árutej közti arány nagyon jó : a termelt tej 77 százalékát értékesítet­tük, a maradék 23 százalékot bor­jak nevelésére használtuk), húster­vünket (2,5 vagon) megvalósítottuk, a tervezett állatlétszámot (330 da­rab) túlléptük egy fővel. Mondtam a termelt tej 23 száza­lékát borjúnevelésre fordítottuk, a 96 borjúnak évi 34954 litert adtunk összesen , két hónapig tiszta tejet, a harmadik hónapban teljes és fölö­zött tejet, ezután pedig csak fölö­zött tejet, természetesen aberakta- Máthé Domokos a dobói mtsz mérnöke (Folytatás a 2 oldalon) Körültekintéssel, az adott lehetőségek ésszerű kiaknázásával Az állattenyésztés további fellendítéséért i­llt VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK / i­cf. AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA r­t A MINŐSÉG JAVÍTÁSA - GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGÜNK KULCSKÉRDÉSE Mindennapi munkánk értelmét, tartalmát annak eredménye garan­tálja. Igen, mert szocialista rend­szerünk minden egyes öntudatos dolgozója tevékenységének hom­lokterében áll a társadalom számá­ra szükséges és hasznos termékek előállítása, feladatok elvégzése. Szükséges, mert anyagi javak bő­sége nélkül elképzelhetetlen a gazdaság fejlesztése, s általában a társadalmi előrehaladás­ hasz­nos, mert csupán így felelhetnek meg a termékek rendeltetésüknek, csak így biztosítható az anyagi rá­fordítások­ gyümölcsöztetése. íme, miért helyezi pártunk gazda­ság­­politikájának központjába a minőséget, amelynek a sokol­dalúan fejlett szocialista társada­lom építésének jelenlegi szakaszá­ban minden tevékenységi területen óriási gyakorlati jelentősége van. Pártunk tudományos alaposság­gal, kitartóan törekszik olyan in­tézkedések kidolgozására, ame­lyek eredményesen biztosítják a gazdasági hatékonyság növelését. Ezek között fontos helyet foglalnak el azok a kezdeményezések, ame­lyek a minőség szüntelen megjaví­tását, a termékek versenyképessé­gének növelését célozzák. Az utób­bi időben ebben a vonatkozásban néhány jelentős, konkrét intézkedés született, amelyek között megem­lítjük a termékek minőségére vo­natkozó törvényt, a termék-minő­ségellenőrző állami felügyelőségek létrehozását. Mint a gyakorlat is beigazolta, ezen intézkedések e­­redményeként megnövekedett a minőség iránt tanúsított felelősség, szigorúbbá vált az ellenőrzés. Az igényesség fokozásával egyidejű­leg azonban újabb fogyatékossá­gok kerültek napvilágra, amelyek arra engednek következtetni, hogy még akadnak vállalatok, részlegek és munkahelyek, ahol nem törőd­nek eléggé a termékek minőségé­vel, vagy rosszul szervezik meg a termelés fázisonkénti minőségi el­lenőrzését. Éppen ezért az eddigiek­nél nagyobb figyelmet szükséges szentelni a törvényes előírások be­tartására a munkások, mérnökök és technikusok felkészültségének növelésére. Nicolae Ceauşescu elvtárs, az RKP KB és a kormány 1970 novem­ber 25-i együttes ülésén elhangzott beszédében rámutatott: „Szüksé­ges, hogy vállalataink a termékek minőségének problémáját minden szempontból egyik fő teendőjének tekintsék. Hassunk oda, hogy a termékek minőségének problémá­ja az összes munkásokat, mérne­százaléka selejt volt. Úgyszintén sok selejt került ki a megmunkáló műhelyekből is. A fakitermelő- és -feldolgozó kombinát egységeiben nem , sikerült egyes termékekből (bükkfadeszka, farostlemez stb.) a kiszabott mennyiségű elsőosztályút előállítani. Mondhatni, érthetetlen a falemez ügye. Ennél a terméknél már­ évek óta nem sikerül a terv­­szerűsített választékot biztosítani. A textilipari kombinát egyik új Kedvező eredmények, de még többet kell tennünk köket, technikusokat tudományos dolgozókat, az egész pártot fog­lalkoztassa, mert csak így oldhat­juk meg ezt a lényegbevágó fel­adatot”. Megyénk ipari egységeinek el­múlt évi eredményei azt mutatják, hogy jelentős mértékben sikerült megjavítani a termékek minőségét, így például a Hargita bányaválla­latban, a Csíkszeredai és a szé­kelyudvarhelyi készruhagyárakban, a Csíkszeredai húsipari vállalatban az előirányzottnál jóval nagyobb mennyiségű elsőosztályú terméket állítottak elő. Hasonló megállapí­tásokat tehetünk a székelyudvarhe­lyi bútorgyár termékeit illetően is. A hazai és külföldi­ megrendelők egyre növekvő érdeklődése áruink iránt szintén arra utal, hogy ter­m­ékeink versenyképessége foko­zódott. Kétségtelen, a megvalósítások fi­gyelemre méltóak, azonban tenni­való is még szépszerivel akad. Né­hány vállalatban a selejt aránya a foganatosított intézkedések el­lenére is viszonylag magas, s ez pedig kedvezőtlenül befolyásolja a pénzügyi mutatók alakulását, a megrendelőkkel való együttműkö­dést. A vlahicai vasüzem öntödé­je 1970-es évi termelésének 17,2 egységében a Csíkszeredai Kötött­árugyárban is kedvezőtlenül ala­kult a minőség. A tervek szerint az össztermelés 53 százaléka elsőosz­tályú kell legyen, ezzel szemben azonban csak 33,8 százalékot si­került elérni. Mindezt tetőzi, hogy 10 586 darab kötöttáru selejtes. Mindez,a gyárnak 1,4 millió lej ér­tékű veszteséget okozott. Kedvezőtlen állapotokra hívja fel a figyelmet a minőségi okok miatt történő áruátvétel-visszautasítások növekvő száma és értéke is. Szám­­szerint ez több mint 450 visszauta­sítást jelent, amelyek összértéke meghaladja a 10 millió lejt. E visz­­szás jelenség mindenekelőtt a fa­ipari és a helyiipari egységekben tapasztalható. E néhány példa is azt bizonyítja, hogy a jelenlegi időszakban még nagyobb önigénnyel kell dolgoznia minden egyes munkaközösségnek, eredményesebbé kell tenni a tevé­kenységet a termelő folyamatok minden egyes szakaszában a nyersanyag-beszerzéstől az áruér­tékesítésig. Hancu Eugen a megyei Statisztikai Igazgatóság igazgatója IV. évfolyam 13. (898) szám 1971. január 17 vasárnap Ára 30 bani Színvonalasabb mezőgazda­­sági tömegoktatás érdekében Korunk mezőgazdasága, nap­jaink mezőgazdasága megköve­teli, hogy a termelésben résztve­vők minél magasabb szakmai tu­dással, ismerettel rendelkezze­nek, ne elégedjenek meg az a­­páiktól örökölt módszerekkel, al­­kotóan vegyék ki részüket mind a növénytermesztési, mind az ál­lattenyésztési munkálatokból. Ez a cél vezérelte felsőbb szer­veinket, mikor megszervezték a falusi földművesek téli agro-zoo­­technikai továbbképzését. Me­gyénkben is számos mtsz-tag lá­togatta szorgalmasan ezeket a tanfolyamokat, bővítette tudását. Az elmúlt évekhez viszonyítva az idei mezőgazdasági tömegok­tatás lényegesen jobbnak, át­­gondoltabbnak, operatívabbnak tűnik és reméljük, sikerül is azzá változtatni, nem fog megtörni az emberi közömbösségen sem a tanfolyam-hallgatók, sem a veze­tőtanácsok sem az előadó szak­emberek részéről. A közmondás azt tartja, hogy néha a kevés több mint a sok. Régebbi tapasztalatok bizonyít­ják, hogy amikor sokat tervez­tünk, sok mindent akartunk, rend­szerint keveset értünk el. Elnyúlt a tömegoktatás időtartama, u­­nalmassá váltak a leckék, nem volt meg közöttük a kellő szerves kapcsolat. Az idei mezőgazdasá­gi tömegoktatási forma előírja, hogy a január 10-én megkezdett oktatás február 28-ig be kell fe­jeződjön, és ez annál is inkább fontos, mert már akkor kezdőd­nek a tavaszi munkákra való e­­lőkészületek, kevesebb idő jut a szervezett tanulásra. A mezőgazdasági tömegokta­tás számára igen nagy segítsé­get jelent az a tény, miszerint a televízió a január 13-án meg­kezdett, és hetente háromszor - szerdán, csütörtökön, pénteken 10-11:30-ig - sugározott műsora március 11-ig olyan gazdag és változatos tematikát ölel fel, a­­mely valamennyi igényt kielégít. A televíziós leckéket felsőbb képzettségű szakemberek, kísér­leti állomások munkatársai, mi­nisztériumi tisztviselők, állami és szövetkezeti gazdaságok nagy­­tapasztalatú mérnökei tartják. Valamennyi mezőgazdasági egy­ségünk szakembere ismeri a te­levíziós leckék célkitűzését, a su­gárzás időpontját, rajtuk múlik, hogy a hallgatók mennyit sajá­títanak el belőlük. Ha megelég­szünk annyival, hogy az embere­ket a tévé elé ültetjük, vagy a még egyszerűbbel, miszerint néz­zék meg egyénileg odahaza, az eredmény korántsem lesz olyan, mint várjuk. A tömegoktatás hallgatói nézzék közösen az a­­dásokat, a szakember kísérje megfelelő magyarázattal, az a­­dás után röviden beszéljék meg a látottakat, tisztázzák a meg­­nem értetteket és főleg minden esetben vonatkoztassák saját egységükre, keressék a látott jó módszerek alkalmazásának le­hetőségét, a hibák kiküszöbölé­sének módozatait. Csak ilyen módszerrel várhat­juk, hogy a televízió adásai a segítségünkre legyenek. Kozán Imre agrármérnök, az Agronómusok Házának igazgatója BORSZÉK - télen KÉMÉNES VINCE felvétel» CSALÁDI PENZIÓ Falvainkat, községeinket járó em­bert gyakran megtanítja a tapasz­talat, hogy reggel, elindulás előtt igyekezzék lehetőleg egész napra való élelmet „bekebelezni", mert déltájban aztán legtöbbször hasz­talanul keresgél olyan helyet ahol kiengesztelhetné nyugtalankodó gyomrát. Igaz, az utóbbi időben mintha egyre gyarapodó számmal akadnának kivételek is. Csíkdánfal­­ván és újabban a szomszédos Karc­falván is, például szívesen áll meg az utas az ízlésesen berendezett kisvendéglőben egy-egy jó flekker­­re. És sohasem csalódik, ízletes éte­lek, gyors és jó kiszolgálás. Ki­­sebb-nagyobb vendéglő, falatozó minden községben van, csak éppen nem készülnek fel, — nem érdemes azért az egy-két átutazóért, mond­ják, — étkezővendégek fogadásá­ra. Néhány konzerv, megszáradt sajt vagy szalámi szomorkodik a jégszekrényben. Meleg étel semmi, így mondtam nyughassz korgó gyomromnak Gyergyóditróban, és legfennebb csak a bőséges reggeli elmulasztása miatt bosszankodtam, amikor figyelmeztettek, hogy nem messze van egy penzió, ahol meg­ebédelhetek. Penzió. Rég olvasott regények hangulatát idézi fel az emberben a szó: megkopott falak, öreg bú­torok, recsegő padló korhadt fa­korlátok, szecessziós festmények, mosásban elvásott függönyök fé­­nyevesztetten előkelő, otthonos han­gulat. És mint kiderült, nem is tévedtem tgúi sokat: a falak valóban régfes­tetten kopottak, füstösek a sarkok­ban kis salétrom, itt-ott egy kis pe­nész is a párás levegőtől, a falak­ról nem hiányoznak az említett ké­pek sem (zöld mezőben kis pásztor­lányka, maszületett szelíden-bájo­­san stb.) az asztalokon megviselt, kiégetett linóleum, a ládán bádog­­lavor tiszta vízzel vászontörülköző­vel, megszálkásodott, csupasz pad­ló — és az egész mégsem mondha­tó barátságtalannak, visszataszító­nak. Szőcs Pál, felesége és leánya, hárman tartják fenn a mintegy 40 személyes kis étkezdét, mert ez csak amolyan kosztos­ penzió. A házigaz­da, tagbaszakadt nagydarab em­ber, a zöldre festett, egyszerű bár­pultnál áll, ő méri ki az italokat, s ő teremt rendet, ha kell, ha egy­­egy vendég véletlenül megfeledke­zik a ház­szabályokról énekelni, kezd. Bella (kissé régies, kellemes hangzású nevét mintha külön erre Jakab Márta (Folytatás a 2. oldalon) Hargita megye tájai,­ emberei, megvalósításai egyre gyakrabban szerepelnek a televízió adásaiban. Az elmúlt héten is megyénkben dol­gozott a televízió magyar nyelvű műsorának egyik forgatócsoportja, filmriportot készítettek több városban és községben. Közben a Csík­szeredai Művelődési Házban is televíziósok „vették át az uralmat" az utóbbi napokban. A múlt vasárnapi kórusvetélkedőn szerepelő ének­karaink műsorának közvetítése után, most ismét egyenes adásra ké­szültek, a ma délben két órakor kezdődő magyar nyelvű adás műsor­idejét ugyanis teljes egészében Hargita megye tölti ki. A képernyőn láthatjuk majd legjobb műkedvelő együtteseinknek a Csíkszeredai Mű­velődési Házból közvetített műsorát. (A közönség figyelmét felhívjuk arra, hogy a terem ajtóit háromnegyed kettőkor lezárják.) A hétfői nap is különös érdekességet kínál a Hargita megyei té­vénézőknek. Este 9 óra körül közvetítik Brassóból a Nyolc hónap alatt az ország körül című vetélkedőt. A televízió és az Ifjúsági Tu­risztikai Iroda szervezte verseny VII. csoportjának területi döntőjén megyénk csapata vetélkedik Brassó, Szeben és Kovászna megye kép­viselőivel. A négy megyeszékhely történetét, gazdasági és művelődési fejlődését tükrözik majd a kérdésekre adott válaszok. Képünkön : Forgatócsoport dolgozik a Csíkszeredai Művelődési Ház nagytermében. rvf: Új otthont kaptak a parajdi me­­zőgazdaság-gépesítők. A képün­kön látható épületcsoportban szerelőműhely, irodák vannak, de a hálóteremben százást is tudnak biztosítani az itt dolgozó, más vidéken lakó traktoris­táknak. v E­­lulltáb Lakás a jövendő dolgozóknak. A gyergyószentmiklósi bútorgyár építésével párhuzamosan - a­­mint felvételünk is bemutatja - máris emelkednek a család nél­küli fiataloknak otthont adó gar­­zon-tömbház falai. Országos hírügynökségünk közli : A tirgoviştei kőolajipari gép­gyár új fúróberendezés előállítá­sát kezdte meg. Ezzel 1200 mé­ter mélységig lehet hatolni ke­ményebb talajú rétegekben. Az új berendezés rövidebb idő alatt összeszerelhető és erősebb, mint az eddigiek, kifogástalanul mű­ködik, s a világpiac bármely ha­sonló termékével felveszi a ver­senyt. A tirgoviştei üzem ezenkí­vül más kiváló furóberendezések gyártását is megkezdte.­­ Temesváron részben üzembe helyezték hazánk első textilipari gépalkatrész gyárát. Az évi 4,2 millió alkatrészt gyártó új egység alig öt év alatt amortizálja az építésére fordított beruházásokat.­­ A nagy gazdasági fellendü­lésben lévő Dorohoi­ban üveg­áru-gyár építését kezdték meg. A korszerű gyárat a helyi homokfi­nomító központ látja majd el nyersanyaggal. Az új vállalat, amely 1973-ban lép üzembe, évente több mint 5000 tonna üvegárut termel.­­ A bukaresti Cellulóz- és Papíripari Kutató- és Tervező Intézet szakemberei tanulmá­nyozták gazdasági szempont­ból előnyös hazai anyagok fel­­használásának lehetőségét a papírgyártásban. A kutatók megállapították hogy a rázoarei bentonit ered­­ményesen alkalmazható erre a célra, minthogy rendelkezik a papírgyártáshoz rendszeresen használt kaolin és más anyagok tulajdonságaival. A rázoarei bentonittal gyártott papír si­mább, fényesebb és fehérebb. Lapzártakor jelentik Az igis-i (Ausztria) négyes bob Európa-bajnokságon a román ver­senyzők jelentős sikert arattak. A román bobozók Ion Panţuru, Ion Zangor, Dumitru Pascu és Dumitru Focşeneanu összetételben az utolsó két menetben ragyogó időt értek el: a harmadik menetben 1 : 04,55 mp, a negyedik menetben pedig a verseny legjobb eredményét érték el: 1 p 04,38 mp, így a táblázat el­ső helyére kerültek 4 p 19,07 mp-es teljesítményükkel.

Next