Hargita, 1971. január (4. évfolyam, 2-25. szám)

1971-01-26 / 20. szám

IV. évfolyam 20. (905) szám 1971. január 26 kedd Ára 30 bani VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK, AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Az adott lehetőségek értékesítése­­ több termést, nagyobb jövedelmet biztosít - Menasági tapasztalatok - Menaság gyakran téma. Vagy in­kább példa? Nem akarom most új­ból elismételni mindazt, amit menet közben már elmondtunk e gazda­ságról. Ki ne tudná például, hogy az itteni szövetkezet erőssége a pénz? De vajon a lényegre tapin­tunk-e, ha most a közelgő zárszám­adás tanulságaként közöljük a ,,számlát"? Azt, hogy mit adott a növénytermesztés, mit hozott a zoo­­technika, és persze, mit nyújtott a mellékgazdaság? Tanulság lehet ez is. Nemcsak más gazdaságoknak, hanem a helyi vezetés számára is. Közelebb kerülünk viszont a való­sághoz, ha a menasági pénzügyi mérleg igazi értékét valami másban látjuk. Ez a másvalami bizonyos­fajta nagyvonalúság. Úgy is fogal­mazhatnánk, hogy az itteni vezetés kisebb-nagyobb zökkenőktől elte­kintve, megtanult az adott lehetősé­gekkel nagyvonalúan gazdálkodni. Ami a most kezdődő új ötéves terv­ben általános igény. Szükséglet! Nem a másolás igényét sugallja te­hát az a tény, hogy a mellékgazda­ság — a bevétel arányát tekintve - első helyen áll. Fontosabb az ösz­­szeg, ami a helyi feltételek kiakná­zására utal. A szövetkezet egymillió hétszázezer lejes melléküzemi bevé­tele példa: lám, így is lehet. Ennyit is lehet... A növénytermesztés el­­satnyuló részaránya szintén példa. A kiaknázatlan lehetőségek bizonyít­ványa. Mert igaz hogy volt eső, ár­víz, nem kedvezett az idő, stb. stb. Egy olyan gazdaságban azonban, ahol az adott termeléstechnikai cél­kitűzések teljesítését nem gátolja, nem gátolhatja a pénzhiány, ott a növénytermesztés kétszázötvenezer lejes bevétele nagyon kevés . S még egy adat, felcsillanó remény: az ál­lattenyésztés egymillió kétszázezer lejt hozott. Szóval, mennyivel is gaz­dagabb lehetne a mérleg, s a része­sedés is, ha az előbbiekben említett nagyvonalúság a növénytermesztés­re is érvényes lett volna. Nem kelle­ne a 26 lejes munkanapérték (eb­ből 16 lej volt a készpénz) pezsdítő erejét a felhalmozásra fordított ke­véske pénz összefüggésében elbírál­nunk. Kérdések, amelyek megvilágításá­ra minden bizonnyal figyelmet for­dít a közgyűlés. Most pedig egy o­­lyan problémáról, amely, jellegénél fogva nagyon is hozzátartozik a lehetőség fejezethez. Annak az igényléséről lenne szó, hogy a szö­vetkezet munkaképes tagjait egész éven át egyenletesen foglalkoztas­sák. Probléma lenne ez is? Igen. Persze, nem olyan előjellel és nem olyan mértékben, ahogyan a megye sok más egységében felvetődik. Egy nyári beszélgetés tanulságait viszont Menaságon is jól megerősíti az év végi összesítés. A gazdaság 282 tagja nem teljesítette a minimális munkanapszámot. És még egy adat: a szövetkezet munkaképes tagjai közül csak hetvenen dolgoztak 301 munkanapnál többet... Ez a tény és a munkából való esetenkénti tá­volmaradás magában hordja a mun­kanapfelhasználás tekintetében je­lentkező „megtakarítást" is. Az elő­irányzott 128 ezer munkanapból u­­gyanis csak 109 ezer fogyott el. E­­setenként azért, mert egyik-másik fontos teendőt sem tudták végrehaj­tani. Ez lenne a tény. S a mérleg, amely összességében nagyon is po­zitív. Ha mégis néhány fogyatékos­ságra mutattunk rá, a tanulság­igényből fakadt. Mert egy olyan szö­vetkezetben, ahol tudnak számolni (és számolnak is), ott, ahol a pénz­ügyi mérleg mutatja a lehetőségki­­aknázás sikereit, nos ott gyümölcsöz­­tetni kell az emberi munkában rejlő tartalékokat. Ott ahol csúcsidény­­ben 13 200 munkanapot­ tudtak egy hónap során összesíteni (augusztus), ott a négyezer kevés (december)... Kevés a gazdaság szempontjából, és elégtelen a javadalmazás tekin­tetében is. A huszonhat lejes munka­egység-érték az elmúlt évi körülmé­nyeket figyelembe véve szép. De nem lényegtelen, hánnyal szoroz­zuk be a 26-ot. A szövetkezet össz­bevételeinek nyomon követésével egyidőben erre is kell gondolni. Az új párthatározat alapján bevezetett havi minimális garancia is kötelez: az egyenletes foglalkoztatás a tag­ság és a szövetkezet közös érdeke. Egyebek mellett ez lenne a mena­sági gazdaság előbbrejutásának ga­ranciája ... Flóra Gábor ­ Műkedvelő művészek munkái­ból nyílt kiállítás vasárnap Székelykeresztúron. Veres Fe­renc, Gagyi Vencel és Pávai Ferenc, valamint ez utóbbi tanítványai, a gyermekotthon növendékei ág- és gyökérszobrokkal jelentkeztek, Lau­­c­er Károly pedig faragott székely diófabútort állított ki. A kiállítás megnyitóján több mint 150 érdeklő­dő volt jelen. A megnyitón fellépett a gyermekotthon madrigál kórusa is. Képünkön: A Vili. osztályos Köteles Zsigmond szobra. 2­­év önkéntes véradó napok. A­­ gyergyószentmiklósi területi kórház hatáskörébe tartozó községek és falvak lakói, akik vérük­kel kívánnak hozzájárulni embertár­saik gyógyulásához, január 27-én, szerdán Gyergyóremetén, 28-án, csü­törtökön Gyergyóditróban, 29-én, pénteken pedig Gyergyószentmikló­­son jelentkezhetnek önkéntes vér­adásra. HÍREK 3 Szakmai olimpiász. A hét vé­gén rendezték meg a Csík­szeredai mezőgazdaság-gé­pesítési vállalatnál a fiatal mezőgaz­­daság-gépesítők szakmai olimpiá­­szának megyei döntőjét. A 445 KISZ- tag részvételével lezajlott tömegsza­kasz után, most tízen vetélkedtek az első helyezésekért. A legjobbnak Horváth Miklós, a gyergyószárhegyi gépesítési állomás dolgozója bizo­nyult, a második a Csíkszeredai Bor­­cea­l­an lett, a harmadik az ugyan­csak gyergyószárhegyi Madarász Béla. Horváth Miklós képviseli me­gyénket a jövő héten sorra kerülő országos döntőn, s egyben tagja lesz megyénk küldöttségének az azt kö­vető tanácskozáson. Borcea boank­0 televízió Aranytraktor vetélkedőjén indul Hargita megye színeiben. Szálljon a dal hegyen-völgyön. Ezzel a címmel szervezett több fordulós népdal-vetélkedőt a gyergyóújfalusi általános iskola. A most következő második szakaszon már más iskolákból is részt vehetnek. A verseny során a bírálóbizottság elsősorban az előadásmód és az öl­tözet helyi jellegét értékeli. A ver­seny célja felkarolni, tudatosítani a helyi népdal és­­balladakincset. A művelődési vetélkedők sike­rének titka — a jó szervezés, az igényes előkészítés Cikkünk a lap II. oldalán A műkedvelők X. orszá­gos versenyének január 23—24-i tömegszakaszára a következő helységek­ben került sor : — Kászonaltíz, Cs­ík­­szentmárton, Csíkszereda, Gyímesközéplok, Csíkszent­tamás, Csíkszépvíz, Gyer­­gyóújfalu, Gyergyószent­­miklós, Gyergyóremete Az I. L. Caragiale amatőr színjátszó fesztivál kereté­ben Székelyudvarhelyen léptek fel az Udvarhely környéki műkedvelő együt­tesek. 4 HÍREK CSELEKVŐ MEGEMLÉKEZÉS A haza történelmének kiemel­kedő napja, a 112 évvel ezelőtti január 24-ike megünneplése, me­­gyeszerte friss színfoltként hatott a vasárnapi művelődési-társadal­mi rendezvények sokaságában­­tarkaságában. Most nemcsak ar­ra gondolunk itt, hogy megyénk városaiban és falvaiban műve­lődési házakban és otthonokban emlékünnepségekre került sor a vasárnap folyamán a román fe­jedelemségek egyesülésének 112- ik évfordulója alkalmából. Első­sorban is azt hangsúlyoznánk, hogy nem volt egyetlen olyan te­lepülés, falu, ahol ne lett volna ünnepi rendezvény, helyi vagy más helységekből érkezett mű­kedvelők részvételével-fellépté­­vel, előadásokkal, az alkalomhoz illő beszédekkel. Telt házzal ünnepeltek hát mű­velődési intézményeink ezen a pi­henőnapon, Csíkszeredában, épp­úgy, mint Székelyudvarhelyen és Maroshévízen, Gyergyószentmik­­lóson vagy Székelykeresztúron, a községekben és falvakon szint­úgy, és ez a teltházas, lelkes részvétel szolgáltatta azt az ün­nepi keretet, amely között a cse­lekvő megemlékezésre - hózák és csárdások népviseleti parádék és népdalok, színdarabok és bri­­gádműsorok összhangzatában­­ sor került. A román fejedelemségek egye­sülése korszakalkotó momentum a román nép történelmében. Évfordulójának megünneplése, a megemlékezés méltó keretek között történt megyénk összes vá­rosaiban és falvaiban. Solymosi László A MEGYESZÉKHELYEN MAROSHÉVIZEN A Csíkszeredai Művelődési Ház tánccsoportja LEGÚJABB SPORT Női kézilabda­­bajnokság HÉTFŐN: BRASSÓI RULMENTUS - SZÉKELYUDVARHELYI AKARAT 17-12(11-7) (Tudósítónk telefonjelentése Ko­lozsvárról) A Székelyudvarhelyi Akarat a hét­fő délután lejátszott mérkőzésén 5 gólos vereséget szenvedett a Bras­sói Rulmentustól, attól a csapattól, amelyik előző nap a leggyengébb játékot nyújtotta az összes résztve­vők közül (csak szerencsével tudtak döntetlent kiharcolni a Marosvásár­helyi Maros ellen). Az Akarat ellen viszont teljesen megérdemelten győztek a brassóiak. Már az 1. perc­ben megszerzik a vezetést, amit a mérkőzés végéig megtartanak, sőt, növelnek is. Az udvarhelyiek ereje­(Folytat­ás a 3. oldalon) Gheorgheni | Biblioteca orășenească az Államtanács ülése Ez év január 25-én a Köztársasági Palotában ülést tartott az Államta­nács Nicolae Ceauşescu elvtársnak, az Államtanács elnökének elnökleté­vel. Az Államtanács tagjain kívül az ülésen meghívottként részt vett Iosif Banc elvtárs, a Minisztertanács alel­­nöke, miniszterek, más központi ál­lami szervek vezetői és egyes nagy­nemzetgyűlési állandó bizottságok elnökei. A Minisztertanács megbízásából Corneliu Manescu elvtárs, külügy­miniszter elfogadás végett beterjesz­tette a Románia Szocialista Köztár­saság és a Lengyel Népköztársaság között Bukarestben, 1970. novem­ber 12-én aláírt barátsági, együtt­működési és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződés ratifikálására vonat­kozó törvényerejű rendelet terveze­tét, valamint a Románia Szocialista Köztársaság és Bulgária Népköztár­saság között Szófiában 1970. novem­ber 19-én aláírt barátsági, együtt­működési és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződés ratifikálására vonat­kozó törvényerejű rendelet terveze­tét. Mihai Dalea elvtárs, a Nagy Nemzetgyűlés külügyi bizottságának elnöke előterjesztette a Nagy Nem­zetgyűlés külügyi, honvédelmi és­ jogügyi bizottságának közös jelenté­sét. Ezek a bizottságok megvitatták és kedvezően véleményezték ezek­nek a törvényerejű rendeleteknek a tervezeteit, amelyeket az Államta­nácstól kaptak megvizsgálásra. Felszólalt Nicolae Ceauşescu elv­társ, az Államtanács elnöke. ..Mint ismeretes - mondotta az Államtanács elnöke - a Románia Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság között 1970. novem­ber 12-én aláírt barátsági, együtt­ (Folytatás a 3. oldalon) ­ ♦ Január 1 -től kereset nélkül maradt a gyergyóditrói Mezei család: férj, feleség és három gyermek. Nem ke­nyérkereső nélkül, hiszen a család mindkét felnőtt tagja egészséges, munkaképes ember, és nem is kere­seti lehetőség nélkül, hiszen az ipar és a mezőgazdaság számos terüle­tén inkább munkáshiány van, — csu­pán csak kereset nélkül. Az asszony­ka sír, a férfi hol kesereg, hol dü­­höng, a gyermekek nagyrakerekí­­te­tt szemekkel nézik őket. .. Mi történt tulajdonképpen? — Múlt év július 12-én jelentkez­tem a gyergyóditrói fogyasztási szö­vetkezetben, hogy dolgozni szeret­nék. Az 1-es számú asztalosműhely­ben kaptam munkát és ígéretet is, hogy amint lehet, alkalmaznak. Ez azonban csak ígéret maradt. Augusztus 3-án a fogyasztási szö­vetkezet végrehajtó bizottsága le­vélben értesítette Mezei Ferencet, hogy a kérvényében megjelölt asz­talosrészlegen „helyszűke miatt nem tudják alkalmazni, tekintettel, hogy nem engedi a munkavédelmi sza­bály". Ugyanakkor közli, hogy amint lehetőség nyílik alkalmazására, a­­zonnal értesíteni fogja.­­ A levél ellenére Csibi Imre, az asztalosműhely vezetője továbbra is adott munkát, abban a reményben, s azzal bíztatva engem is, hogy majd csak megoldódik a kérdés. Egy fél éve dolgozom már itt. Alkalma­zásról szó sincs. E nélkül pedig nem kérhetem a három gyermekem után járó állami segélyt, amire ugyancsak rá vagyok szorulva, mivel a felesé­gem nem dolgozik, s az én kerese­tem nem kielégítő. November hó­napban például összesen 497 lejt kerestem amiből nemigen lehet tartani egy öttagú családot. A fogyasztási szövetkezet elnöké­vel, Csibi Tamással először csak úgy elméletben tisztáztuk a tagfelvétel módját, a munkaerő alkalmazás le­hetőségeit. A létszámot az egyes részlegeken elsősorban a munka mennyisége szabja meg, természe­tesen varr egy felső határ, amelyet a munkavédelmi szabályok határoz­nak me. . Ha valakivel szerződést kötünk és fel akarjuk venni, megfelelő m­eg­­indoklással kérjük a fölöttes szer­vek, a fogyasztási szövetkezetek me­gyei szövetségének jóváhagyását, s az illető alkalmazásának legtöbb e­­setben nincsen akadálya. — Mezei Ferenc kérését miért u­­tasították vissza? — A Mezei Ferencét? Helyszűke miatt. . . levélben is közöltük vele. Az említett 1-es számú műhelyben pillanatnyilag a részlegvezető mes­terrel együtt 5-en dolgoznak. Az el­múlt félévben egyszer sem volt ilyen alacsony a létszám. Az ideiglenesen dolgozó Mezei Ferencen kívül volt a Mezei Ádám nevű alkalmazott aki novemberben vált meg a szö­vetkezettől és voltak bedolgozók is. Akkor nem volt baj a munkavédelmi szabályokkal? Csibi Imre, a műhely főnöke nem is titkolja, hogy pillanatnyilag is szükség van emberre, asztalosra, nem győzik a munkát. Szükségük van munkásra, Mezei Ferencet mégsem alkalmazzák. Mi­ért? Csibi Tamás és Csibi Imre egy­aránt elismerik, hogy Mezei jó szak­ember de . . . — De megbízhatatlan, nem lehet számítani a munkájára. Fizetés után napokig a munkahelye felé sem néz, a csárdában lehet megtalálni. A fi­zetését nem adja haza rendesen, a felesége előtt letagadja, az pedig minket hibáztat, hogy miért ennyit fizetünk az urának . . . — Ráadásul összeférhetetlen em­ber, különösen, ha iszik. Kötekedik a munkatársaival, a saját öccsével is rossz viszonyban van. Megtölti a fa­lut, de különösen a kocsma közön­ségét jogtalan, indokolatlan pana­szaival. Ha ilyenkor véletlenül oda­vetődik valamelyikünk, azonnal rá­támad, botrányt csap. — Nemrégiben engem is sarokba­­szorított, fenyegetőzött — panaszol­ja a szövetkezet elnöke —, de meg­tette ezt már a községi néptanács Jakab Márta (Folytatás a 2. oldalon) LIBIKÓKA, AVAGY EPIZÓDOK EGY FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZET ÉLETÉBŐL 2. ÖSSZEFÉRHETETLEN EMBER Parajd község néptanácsának FELHÍVÁSA Parajd község néptanácsa, a lakosság szorgalmára, hozzáérté­sére és lelkesedésére alapozva számításba véve a helyi erőforrások szélesebb körű kihasználását, a község lakói nevében versenyre hívja fel Hargita megye valamennyi községi néptanácsát. A magunk részéről a következőket vállaljuk : GAZDASÁGI TÉREN : A parajdi Sóbánya munkaközössége vállalja, hogy a következők szerint teljesíti túl az 1971-es évre eső tervmutatóit: — az össztermelést 100 ezer lejjel; — az árutermelést 100 ezer lejjel; — vállalja a munkatermelékenység 0,5 százalékos növelését; — a tiszta jövedelem túlszárnyalását 100 ezer lejjel; — a melegfürdő tervezett bevételének növelését 50 ezer lejjel. A mezőgazdasági termelőszövetkezet vezetősége az 1971 évi terv­előirányzat alábbi túlteljesítését vállalja: — 3 tonna hússal s 200 hektoliter tejjel többet értékesít az állami alapnak; — 1971. május 1-ig megkezdi működését az évi tízezer darab be­fogadóképességű szövetkezeti juhhízlalda; — 600 hektár legelőt és 550 hektár kaszálót takarítanak meg; — az állategészségügyi kör munkaközössége fokozza azoknak az előnyöknek a népszerűsítését, amelyeket az állam biztosít az egyéni állattenyésztőknek. Ezúton a személyi tulajdonban lévő állatállomány 500-zal gyarapodik. A fogyasztási szövetkezet eladási tervét 240 ezer, szolgáltatási tervét 70 ezer lejjel teljesíti túl. — megkezdik egy 2 400 000 lej értékű turistaszálló építését. Eb­ben az évben itt 800 ezer lej értékű munkálatokat végeznek; — az év folyamán 200 négyzetméterrel növelik a jelenlegi vegyes­üzlet felületét; — 410 ezer lej értékű munkálattal korszerűsítik a kenyér-, a fém- és vegyiáru üzletet és a falatozót. A KÖZSÉGGAZDÁLKODÁS TERÉN A község rendezéséért és szebbé tételéért 1 540 000 lej értékű hazafias munkát végzünk. Főbb célkitűzéseink : — 4 km útépítés; — 20 km útjavítás; — 60 ezer négyzetméter utca megjavítása és karbantartása; — 200 négyzetméter járda megjavítása; — 5000 darab fa és díszcserje ültetése; — hídjavítás és karbantartás 54 ezer lej értékben; — 150 ezer lej értékű hazafias munkát végzünk a turistaszálló és a szülőotthon építésénél. TÁRSADALMI-MŰVELŐDÉSI TÉREN — a művelődési otthon keretében 17 műkedvelő csoportot alakí­tunk mintegy 241 taggal; — kibővítjük a helyi múzeumot, különös hangsúlyt fektetve a Só­vidék történetének és fejlődésének bemutatására; — 1971. október 1-ig összegyűjtjük a helyi népművészet kincseit; — 1971 áprilisában helyi népművészeti kiállítást rendezünk, jú­niusban pedig a község képzőművészeinek alkotásait mutat­juk be; — a parajdi művelődési otthon vezetősége, a KISZ községi bizott­ságával karöltve, kéthavonként ifjúsági matinét szervez; — az 1971-es év elején találkozóra hívja meg a Hargita és az Informaţia Harghitei napilapok szerkesztőit; — 1971 május 8-án, községünk legjobb műkedvelő együtteseinek fellépésével előadást rendezünk a Román Kommunista Párt megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére; — a tanulók hazafias nevelésének elősegítésére nyolc kirándulást szervezünk a megyében és a megye határain túlra; — a román nép és az együttélő nemzetiségek testvérisége elmé­lyítésének szolgálatában tovább visszük a parajdi és a Vran­­cea megyei Straoane község szülők, tanárok és tanulók ta­pasztalatcseréjének hagyományát. Parajd község néptanácsa kifejezi meggyőződését hogy a párt­­szervezetek vezetésével minden képviselő, Parajd község összes dol­gozói, erejüket nem kímélve tevékenykednek az 1971-es állami tervből és a versenyfelhívásból rájuk háruló gazdasági és társadalmi-műve­lődési feladatok valóraváltásáért, községünk társadalmi-gazdasági fejlesztéséért, megyénk lakói anyagi és szellemi jólétének növeke­déséért, PARAJD KÖZSÉG NÉPTANÁCSA

Next