Hargita, 1971. január (4. évfolyam, 2-25. szám)
1971-01-26 / 20. szám
IV. évfolyam 20. (905) szám 1971. január 26 kedd Ára 30 bani VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK, AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Az adott lehetőségek értékesítése több termést, nagyobb jövedelmet biztosít - Menasági tapasztalatok - Menaság gyakran téma. Vagy inkább példa? Nem akarom most újból elismételni mindazt, amit menet közben már elmondtunk e gazdaságról. Ki ne tudná például, hogy az itteni szövetkezet erőssége a pénz? De vajon a lényegre tapintunk-e, ha most a közelgő zárszámadás tanulságaként közöljük a ,,számlát"? Azt, hogy mit adott a növénytermesztés, mit hozott a zootechnika, és persze, mit nyújtott a mellékgazdaság? Tanulság lehet ez is. Nemcsak más gazdaságoknak, hanem a helyi vezetés számára is. Közelebb kerülünk viszont a valósághoz, ha a menasági pénzügyi mérleg igazi értékét valami másban látjuk. Ez a másvalami bizonyosfajta nagyvonalúság. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az itteni vezetés kisebb-nagyobb zökkenőktől eltekintve, megtanult az adott lehetőségekkel nagyvonalúan gazdálkodni. Ami a most kezdődő új ötéves tervben általános igény. Szükséglet! Nem a másolás igényét sugallja tehát az a tény, hogy a mellékgazdaság — a bevétel arányát tekintve - első helyen áll. Fontosabb az öszszeg, ami a helyi feltételek kiaknázására utal. A szövetkezet egymillió hétszázezer lejes melléküzemi bevétele példa: lám, így is lehet. Ennyit is lehet... A növénytermesztés elsatnyuló részaránya szintén példa. A kiaknázatlan lehetőségek bizonyítványa. Mert igaz hogy volt eső, árvíz, nem kedvezett az idő, stb. stb. Egy olyan gazdaságban azonban, ahol az adott termeléstechnikai célkitűzések teljesítését nem gátolja, nem gátolhatja a pénzhiány, ott a növénytermesztés kétszázötvenezer lejes bevétele nagyon kevés . S még egy adat, felcsillanó remény: az állattenyésztés egymillió kétszázezer lejt hozott. Szóval, mennyivel is gazdagabb lehetne a mérleg, s a részesedés is, ha az előbbiekben említett nagyvonalúság a növénytermesztésre is érvényes lett volna. Nem kellene a 26 lejes munkanapérték (ebből 16 lej volt a készpénz) pezsdítő erejét a felhalmozásra fordított kevéske pénz összefüggésében elbírálnunk. Kérdések, amelyek megvilágítására minden bizonnyal figyelmet fordít a közgyűlés. Most pedig egy olyan problémáról, amely, jellegénél fogva nagyon is hozzátartozik a lehetőség fejezethez. Annak az igényléséről lenne szó, hogy a szövetkezet munkaképes tagjait egész éven át egyenletesen foglalkoztassák. Probléma lenne ez is? Igen. Persze, nem olyan előjellel és nem olyan mértékben, ahogyan a megye sok más egységében felvetődik. Egy nyári beszélgetés tanulságait viszont Menaságon is jól megerősíti az év végi összesítés. A gazdaság 282 tagja nem teljesítette a minimális munkanapszámot. És még egy adat: a szövetkezet munkaképes tagjai közül csak hetvenen dolgoztak 301 munkanapnál többet... Ez a tény és a munkából való esetenkénti távolmaradás magában hordja a munkanapfelhasználás tekintetében jelentkező „megtakarítást" is. Az előirányzott 128 ezer munkanapból ugyanis csak 109 ezer fogyott el. Esetenként azért, mert egyik-másik fontos teendőt sem tudták végrehajtani. Ez lenne a tény. S a mérleg, amely összességében nagyon is pozitív. Ha mégis néhány fogyatékosságra mutattunk rá, a tanulságigényből fakadt. Mert egy olyan szövetkezetben, ahol tudnak számolni (és számolnak is), ott, ahol a pénzügyi mérleg mutatja a lehetőségkiaknázás sikereit, nos ott gyümölcsöztetni kell az emberi munkában rejlő tartalékokat. Ott ahol csúcsidényben 13 200 munkanapot tudtak egy hónap során összesíteni (augusztus), ott a négyezer kevés (december)... Kevés a gazdaság szempontjából, és elégtelen a javadalmazás tekintetében is. A huszonhat lejes munkaegység-érték az elmúlt évi körülményeket figyelembe véve szép. De nem lényegtelen, hánnyal szorozzuk be a 26-ot. A szövetkezet összbevételeinek nyomon követésével egyidőben erre is kell gondolni. Az új párthatározat alapján bevezetett havi minimális garancia is kötelez: az egyenletes foglalkoztatás a tagság és a szövetkezet közös érdeke. Egyebek mellett ez lenne a menasági gazdaság előbbrejutásának garanciája ... Flóra Gábor Műkedvelő művészek munkáiból nyílt kiállítás vasárnap Székelykeresztúron. Veres Ferenc, Gagyi Vencel és Pávai Ferenc, valamint ez utóbbi tanítványai, a gyermekotthon növendékei ág- és gyökérszobrokkal jelentkeztek, Laucer Károly pedig faragott székely diófabútort állított ki. A kiállítás megnyitóján több mint 150 érdeklődő volt jelen. A megnyitón fellépett a gyermekotthon madrigál kórusa is. Képünkön: A Vili. osztályos Köteles Zsigmond szobra. 2év önkéntes véradó napok. A gyergyószentmiklósi területi kórház hatáskörébe tartozó községek és falvak lakói, akik vérükkel kívánnak hozzájárulni embertársaik gyógyulásához, január 27-én, szerdán Gyergyóremetén, 28-án, csütörtökön Gyergyóditróban, 29-én, pénteken pedig Gyergyószentmiklóson jelentkezhetnek önkéntes véradásra. HÍREK 3 Szakmai olimpiász. A hét végén rendezték meg a Csíkszeredai mezőgazdaság-gépesítési vállalatnál a fiatal mezőgazdaság-gépesítők szakmai olimpiászának megyei döntőjét. A 445 KISZ- tag részvételével lezajlott tömegszakasz után, most tízen vetélkedtek az első helyezésekért. A legjobbnak Horváth Miklós, a gyergyószárhegyi gépesítési állomás dolgozója bizonyult, a második a Csíkszeredai Borcealan lett, a harmadik az ugyancsak gyergyószárhegyi Madarász Béla. Horváth Miklós képviseli megyénket a jövő héten sorra kerülő országos döntőn, s egyben tagja lesz megyénk küldöttségének az azt követő tanácskozáson. Borcea boank0 televízió Aranytraktor vetélkedőjén indul Hargita megye színeiben. Szálljon a dal hegyen-völgyön. Ezzel a címmel szervezett több fordulós népdal-vetélkedőt a gyergyóújfalusi általános iskola. A most következő második szakaszon már más iskolákból is részt vehetnek. A verseny során a bírálóbizottság elsősorban az előadásmód és az öltözet helyi jellegét értékeli. A verseny célja felkarolni, tudatosítani a helyi népdal ésballadakincset. A művelődési vetélkedők sikerének titka — a jó szervezés, az igényes előkészítés Cikkünk a lap II. oldalán A műkedvelők X. országos versenyének január 23—24-i tömegszakaszára a következő helységekben került sor : — Kászonaltíz, Csíkszentmárton, Csíkszereda, Gyímesközéplok, Csíkszenttamás, Csíkszépvíz, Gyergyóújfalu, Gyergyószentmiklós, Gyergyóremete Az I. L. Caragiale amatőr színjátszó fesztivál keretében Székelyudvarhelyen léptek fel az Udvarhely környéki műkedvelő együttesek. 4 HÍREK CSELEKVŐ MEGEMLÉKEZÉS A haza történelmének kiemelkedő napja, a 112 évvel ezelőtti január 24-ike megünneplése, megyeszerte friss színfoltként hatott a vasárnapi művelődési-társadalmi rendezvények sokaságábantarkaságában. Most nemcsak arra gondolunk itt, hogy megyénk városaiban és falvaiban művelődési házakban és otthonokban emlékünnepségekre került sor a vasárnap folyamán a román fejedelemségek egyesülésének 112- ik évfordulója alkalmából. Elsősorban is azt hangsúlyoznánk, hogy nem volt egyetlen olyan település, falu, ahol ne lett volna ünnepi rendezvény, helyi vagy más helységekből érkezett műkedvelők részvételével-felléptével, előadásokkal, az alkalomhoz illő beszédekkel. Telt házzal ünnepeltek hát művelődési intézményeink ezen a pihenőnapon, Csíkszeredában, éppúgy, mint Székelyudvarhelyen és Maroshévízen, Gyergyószentmiklóson vagy Székelykeresztúron, a községekben és falvakon szintúgy, és ez a teltházas, lelkes részvétel szolgáltatta azt az ünnepi keretet, amely között a cselekvő megemlékezésre - hózák és csárdások népviseleti parádék és népdalok, színdarabok és brigádműsorok összhangzatában sor került. A román fejedelemségek egyesülése korszakalkotó momentum a román nép történelmében. Évfordulójának megünneplése, a megemlékezés méltó keretek között történt megyénk összes városaiban és falvaiban. Solymosi László A MEGYESZÉKHELYEN MAROSHÉVIZEN A Csíkszeredai Művelődési Ház tánccsoportja LEGÚJABB SPORT Női kézilabdabajnokság HÉTFŐN: BRASSÓI RULMENTUS - SZÉKELYUDVARHELYI AKARAT 17-12(11-7) (Tudósítónk telefonjelentése Kolozsvárról) A Székelyudvarhelyi Akarat a hétfő délután lejátszott mérkőzésén 5 gólos vereséget szenvedett a Brassói Rulmentustól, attól a csapattól, amelyik előző nap a leggyengébb játékot nyújtotta az összes résztvevők közül (csak szerencsével tudtak döntetlent kiharcolni a Marosvásárhelyi Maros ellen). Az Akarat ellen viszont teljesen megérdemelten győztek a brassóiak. Már az 1. percben megszerzik a vezetést, amit a mérkőzés végéig megtartanak, sőt, növelnek is. Az udvarhelyiek ereje(Folytatás a 3. oldalon) Gheorgheni | Biblioteca orășenească az Államtanács ülése Ez év január 25-én a Köztársasági Palotában ülést tartott az Államtanács Nicolae Ceauşescu elvtársnak, az Államtanács elnökének elnökletével. Az Államtanács tagjain kívül az ülésen meghívottként részt vett Iosif Banc elvtárs, a Minisztertanács alelnöke, miniszterek, más központi állami szervek vezetői és egyes nagynemzetgyűlési állandó bizottságok elnökei. A Minisztertanács megbízásából Corneliu Manescu elvtárs, külügyminiszter elfogadás végett beterjesztette a Románia Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság között Bukarestben, 1970. november 12-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés ratifikálására vonatkozó törvényerejű rendelet tervezetét, valamint a Románia Szocialista Köztársaság és Bulgária Népköztársaság között Szófiában 1970. november 19-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés ratifikálására vonatkozó törvényerejű rendelet tervezetét. Mihai Dalea elvtárs, a Nagy Nemzetgyűlés külügyi bizottságának elnöke előterjesztette a Nagy Nemzetgyűlés külügyi, honvédelmi és jogügyi bizottságának közös jelentését. Ezek a bizottságok megvitatták és kedvezően véleményezték ezeknek a törvényerejű rendeleteknek a tervezeteit, amelyeket az Államtanácstól kaptak megvizsgálásra. Felszólalt Nicolae Ceauşescu elvtárs, az Államtanács elnöke. ..Mint ismeretes - mondotta az Államtanács elnöke - a Románia Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság között 1970. november 12-én aláírt barátsági, együtt (Folytatás a 3. oldalon) ♦ Január 1 -től kereset nélkül maradt a gyergyóditrói Mezei család: férj, feleség és három gyermek. Nem kenyérkereső nélkül, hiszen a család mindkét felnőtt tagja egészséges, munkaképes ember, és nem is kereseti lehetőség nélkül, hiszen az ipar és a mezőgazdaság számos területén inkább munkáshiány van, — csupán csak kereset nélkül. Az asszonyka sír, a férfi hol kesereg, hol dühöng, a gyermekek nagyrakerekített szemekkel nézik őket. .. Mi történt tulajdonképpen? — Múlt év július 12-én jelentkeztem a gyergyóditrói fogyasztási szövetkezetben, hogy dolgozni szeretnék. Az 1-es számú asztalosműhelyben kaptam munkát és ígéretet is, hogy amint lehet, alkalmaznak. Ez azonban csak ígéret maradt. Augusztus 3-án a fogyasztási szövetkezet végrehajtó bizottsága levélben értesítette Mezei Ferencet, hogy a kérvényében megjelölt asztalosrészlegen „helyszűke miatt nem tudják alkalmazni, tekintettel, hogy nem engedi a munkavédelmi szabály". Ugyanakkor közli, hogy amint lehetőség nyílik alkalmazására, azonnal értesíteni fogja. A levél ellenére Csibi Imre, az asztalosműhely vezetője továbbra is adott munkát, abban a reményben, s azzal bíztatva engem is, hogy majd csak megoldódik a kérdés. Egy fél éve dolgozom már itt. Alkalmazásról szó sincs. E nélkül pedig nem kérhetem a három gyermekem után járó állami segélyt, amire ugyancsak rá vagyok szorulva, mivel a feleségem nem dolgozik, s az én keresetem nem kielégítő. November hónapban például összesen 497 lejt kerestem amiből nemigen lehet tartani egy öttagú családot. A fogyasztási szövetkezet elnökével, Csibi Tamással először csak úgy elméletben tisztáztuk a tagfelvétel módját, a munkaerő alkalmazás lehetőségeit. A létszámot az egyes részlegeken elsősorban a munka mennyisége szabja meg, természetesen varr egy felső határ, amelyet a munkavédelmi szabályok határoznak me. . Ha valakivel szerződést kötünk és fel akarjuk venni, megfelelő megindoklással kérjük a fölöttes szervek, a fogyasztási szövetkezetek megyei szövetségének jóváhagyását, s az illető alkalmazásának legtöbb esetben nincsen akadálya. — Mezei Ferenc kérését miért utasították vissza? — A Mezei Ferencét? Helyszűke miatt. . . levélben is közöltük vele. Az említett 1-es számú műhelyben pillanatnyilag a részlegvezető mesterrel együtt 5-en dolgoznak. Az elmúlt félévben egyszer sem volt ilyen alacsony a létszám. Az ideiglenesen dolgozó Mezei Ferencen kívül volt a Mezei Ádám nevű alkalmazott aki novemberben vált meg a szövetkezettől és voltak bedolgozók is. Akkor nem volt baj a munkavédelmi szabályokkal? Csibi Imre, a műhely főnöke nem is titkolja, hogy pillanatnyilag is szükség van emberre, asztalosra, nem győzik a munkát. Szükségük van munkásra, Mezei Ferencet mégsem alkalmazzák. Miért? Csibi Tamás és Csibi Imre egyaránt elismerik, hogy Mezei jó szakember de . . . — De megbízhatatlan, nem lehet számítani a munkájára. Fizetés után napokig a munkahelye felé sem néz, a csárdában lehet megtalálni. A fizetését nem adja haza rendesen, a felesége előtt letagadja, az pedig minket hibáztat, hogy miért ennyit fizetünk az urának . . . — Ráadásul összeférhetetlen ember, különösen, ha iszik. Kötekedik a munkatársaival, a saját öccsével is rossz viszonyban van. Megtölti a falut, de különösen a kocsma közönségét jogtalan, indokolatlan panaszaival. Ha ilyenkor véletlenül odavetődik valamelyikünk, azonnal rátámad, botrányt csap. — Nemrégiben engem is sarokbaszorított, fenyegetőzött — panaszolja a szövetkezet elnöke —, de megtette ezt már a községi néptanács Jakab Márta (Folytatás a 2. oldalon) LIBIKÓKA, AVAGY EPIZÓDOK EGY FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZET ÉLETÉBŐL 2. ÖSSZEFÉRHETETLEN EMBER Parajd község néptanácsának FELHÍVÁSA Parajd község néptanácsa, a lakosság szorgalmára, hozzáértésére és lelkesedésére alapozva számításba véve a helyi erőforrások szélesebb körű kihasználását, a község lakói nevében versenyre hívja fel Hargita megye valamennyi községi néptanácsát. A magunk részéről a következőket vállaljuk : GAZDASÁGI TÉREN : A parajdi Sóbánya munkaközössége vállalja, hogy a következők szerint teljesíti túl az 1971-es évre eső tervmutatóit: — az össztermelést 100 ezer lejjel; — az árutermelést 100 ezer lejjel; — vállalja a munkatermelékenység 0,5 százalékos növelését; — a tiszta jövedelem túlszárnyalását 100 ezer lejjel; — a melegfürdő tervezett bevételének növelését 50 ezer lejjel. A mezőgazdasági termelőszövetkezet vezetősége az 1971 évi tervelőirányzat alábbi túlteljesítését vállalja: — 3 tonna hússal s 200 hektoliter tejjel többet értékesít az állami alapnak; — 1971. május 1-ig megkezdi működését az évi tízezer darab befogadóképességű szövetkezeti juhhízlalda; — 600 hektár legelőt és 550 hektár kaszálót takarítanak meg; — az állategészségügyi kör munkaközössége fokozza azoknak az előnyöknek a népszerűsítését, amelyeket az állam biztosít az egyéni állattenyésztőknek. Ezúton a személyi tulajdonban lévő állatállomány 500-zal gyarapodik. A fogyasztási szövetkezet eladási tervét 240 ezer, szolgáltatási tervét 70 ezer lejjel teljesíti túl. — megkezdik egy 2 400 000 lej értékű turistaszálló építését. Ebben az évben itt 800 ezer lej értékű munkálatokat végeznek; — az év folyamán 200 négyzetméterrel növelik a jelenlegi vegyesüzlet felületét; — 410 ezer lej értékű munkálattal korszerűsítik a kenyér-, a fém- és vegyiáru üzletet és a falatozót. A KÖZSÉGGAZDÁLKODÁS TERÉN A község rendezéséért és szebbé tételéért 1 540 000 lej értékű hazafias munkát végzünk. Főbb célkitűzéseink : — 4 km útépítés; — 20 km útjavítás; — 60 ezer négyzetméter utca megjavítása és karbantartása; — 200 négyzetméter járda megjavítása; — 5000 darab fa és díszcserje ültetése; — hídjavítás és karbantartás 54 ezer lej értékben; — 150 ezer lej értékű hazafias munkát végzünk a turistaszálló és a szülőotthon építésénél. TÁRSADALMI-MŰVELŐDÉSI TÉREN — a művelődési otthon keretében 17 műkedvelő csoportot alakítunk mintegy 241 taggal; — kibővítjük a helyi múzeumot, különös hangsúlyt fektetve a Sóvidék történetének és fejlődésének bemutatására; — 1971. október 1-ig összegyűjtjük a helyi népművészet kincseit; — 1971 áprilisában helyi népművészeti kiállítást rendezünk, júniusban pedig a község képzőművészeinek alkotásait mutatjuk be; — a parajdi művelődési otthon vezetősége, a KISZ községi bizottságával karöltve, kéthavonként ifjúsági matinét szervez; — az 1971-es év elején találkozóra hívja meg a Hargita és az Informaţia Harghitei napilapok szerkesztőit; — 1971 május 8-án, községünk legjobb műkedvelő együtteseinek fellépésével előadást rendezünk a Román Kommunista Párt megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére; — a tanulók hazafias nevelésének elősegítésére nyolc kirándulást szervezünk a megyében és a megye határain túlra; — a román nép és az együttélő nemzetiségek testvérisége elmélyítésének szolgálatában tovább visszük a parajdi és a Vrancea megyei Straoane község szülők, tanárok és tanulók tapasztalatcseréjének hagyományát. Parajd község néptanácsa kifejezi meggyőződését hogy a pártszervezetek vezetésével minden képviselő, Parajd község összes dolgozói, erejüket nem kímélve tevékenykednek az 1971-es állami tervből és a versenyfelhívásból rájuk háruló gazdasági és társadalmi-művelődési feladatok valóraváltásáért, községünk társadalmi-gazdasági fejlesztéséért, megyénk lakói anyagi és szellemi jólétének növekedéséért, PARAJD KÖZSÉG NÉPTANÁCSA