Megyei Tükör, 1968. április (1. évfolyam, 7-11. szám)
1968-04-06 / 7. szám
ELŐJÁTÉKAz irodában ketten ülnek : Portik Bálint, az IGO igazgatója és Bitai Béla technikai vezető. Az igazgató éppen telelőnél : a május elsejei felvonuláshoz igényelnek különböző vállalatok — virágot. S mivel a városban alig akad élővirág, az JGO részlegei művirágokat állítanak elő. De miért nincs élővirág ? Talán... talán, mert kevés a víz... "Az első beszélgetés : „Legyen először vizünk, aztán lesz kanálisunk is RÉSZTVEVŐK . A fentiek, a riporter, jegyzetfüzetében a város lakóinak panaszai, vaskos dossziék, tervrajzok az üveges szekrényben. RIPORTER Mi a véleménye a város csatornázásáról ? PORTIK BÁLINT : Sepsiszentgyörgynek nincs szisztematizált kanalizálása. Ennek ellenére, a belváros egyes épületeiben, a külváros középületeiben felszíni csatornázással megoldották a szennyvíz eltávolítását. Vállalatunk a blokkok építésekor ú 1 építő medencéket épített. 1956-ban foglalkoztunk először konkrétan ezzel a kérdéssel. 1966-ban a tervezési munkálatokat felfüggesztette a tartományi néptanács, természetesen akanalizálási munkálatok újrakezdésekor felhasználjuk a már eddig elkészült terveket. BITAI BÉLA : Hatvanezer lejt fizettünk értük, kérem ... RIPORTER : És addig ? PORTIK BÁLINT : Először legyen vizünk, aztán lesz kanálisunk is. De addig is fölkérjük a lakókat, hogy saját egészségük érdekében, ne öntsék a szennyvizet az utcára. Mindenki ásson a kertjébe egy gödröt, vagy aknát és oda öntse a vizet meg a szemetet ... RIPORTER : Ezen a téren milyen segítséget adhatnak a lakóknak ? BITAI BÉLA: Kérem, nekünk rentábilis vállalatnak kell lennünk. Ha befektetünk valahova valamit, annak meg is kell térülnie. Mármost, hogyan szabhatnánk díjazást a kertvégi aknákra ? ... PORTIK BÁLINT: Az esővíz-levezető csatornák építéséhez anyagot biztosítunk. Több utcában igényelték is a lakók, és a néptanács segítségével meg is építették őket. Persze, azután nem ügyeltek kellőképpen rájuk. Például a Béke utcában gyakran dugulnak el a csövek. Szemetet szórnak beléjük.. . RIPORTER : S ilyenkor ki javítja ki a hibákat ? BITAI BÉLA • Mi csak azok a létesítmények fölött diszponálunk, kérem, amelyek szerepelnek a leltárunkban is. Tudja ... RIPORTER : Mi a véleménye a város vízellátásáról ? PORTIK BÁLINT : Nincs nyomás, nincs víz ! BITAI BÉLA : Még a második emeletre sem tudjuk fölpumpálni a vizet A város jelenlegi vízhálózatát 1998-ban építették. Akkor kielégítette a szükségleteket. Ezzel a vezetékkel ma már a szükségletnek a negyedét sem tudjuk kielégíteni. PORTIK BÁLINT: Naponta száz, százötven panasz érkezik. RIPORTER : A lakók arról beszélnek, hogy hétfőtől (március 24.) új órarend szerint történik a vízellátás. BITAI BÉLA : Ilyesmiről szó sem volt, kérem. Jelenleg két forrást veszünk igénybe, melynek naponkénti vízhozama körülbelül 120 köbméter. A város végén két, egyenként 225 köbméteres tartályunk van. Ebből egyiket állandóan tűzvédelmi célokra tartjuk fenn. A másik tartály szolgál a vízellátásra. Ezt reggel hatkor kinyitjuk- Hattól nyolcig a magasabb szintek kapnak vizet. Nyolc után engedjük a vizet a városi vezetékbe. Annyit, amennyi még maradt PORTIK BÁLINT : A textilgyárnak is van három 200 köbméteres tartálya. Ebből kettőt ők is tűzvédelmi célokra használnak. A vasárnap vagy munkaszüneti napokon „fogott" vizet a gyár a Szemerja-negyed rendelkezésére bocsátja. Naponta egy, másfél óráig van itt is vízszolgáltatás. BITAI BÉLA : De ha a futballpályán öntöznek, akkor csütörtökre már elfolyik a víz. RIPORTER : A jelenlegi helyzet tehát ez. Mit tesz az IGO a vízszolgáltatás javításáért ? BITAI BÉLA : Huszonkét millió nyolcszázezer lejes tervet hagytak jóvá. Ennek értelmében a legfontosabb feladatnak — új kutak fúrásának, ezek bekötésének — már június elején nekikezdünk. Év végéig ezt a két kutat be is kötjük a hálózatba. Jövő évben a kutak száma hétre növekszik. Ezenkívül kezelőállomás, szivattyúrendszer, egy 500 köbméteres tartály és elosztó tővezeték építését ígéri a terv. 1970-ig a vízhozam 100 litert fog elérni másodpercenként. PORTIK BÁLINT: Akkor lesz majd sok bajunk • A régi vezetékek mind megrepednek majd a nagy nyomástól BITAI BÉLA : Dehogy repednek meg ... PORUK BÁLINT : Hallgasd csak pei, amit mondok ... ★ A „víz-problémáról“ mindenütt beszélnek. Orvoslása mindenkinek a szívügye. A megyei pártbizottság a néptanács illetékes szervei első rendet teendőik között tartják nyilván. PÁRBESZÉD mtsja TP*#* & GAZDASAG1[ :FIÍGY L GY ! Gondok orvoslása Március, április és május eleje az állattenyésztés legkritikusabb hónapjai. A takarmánykészlet kimerül, és a megjévő takarmányok minősége sem kielégítő. Mindez annak tulajdonítható, hogy legtöbbször megfeledkeznek a fejadagok ésszerű összeállításáról, ahol az állatok egyenletes takarmányozását biztosítaná egészen a legeltetési idő megkezdéséig. Az ellések zöme a szarvasmarháknál, a juhoknál teljesen erre az időszakra esik. Itt követjük el a hibát, ha nem gondolunk e kritikus hónapok takarmányszükségletére. Az eredmény : a tehenek elléskor rossz kondícióban vannak, nincs tej, a borjak táplálása nem kielégítő. így van a juhokkal is : sovány juh, kevés tej és gyenge bárány. Mindezt betetőzi aborjú- és bárány elhullás. Ha kora tavasszal és ősszel nem vagyunk előrelátóak, komoly veszteségbe sodorhatjuk a mezőgazdasági termelőszövetkezet állatállományát. A kidolgozott fejadagok legyenek egyenletesek, a tavaszi hónapokban az állatok fejadagját még javíthatjuk. Nem elég csak az egyenletes takarmányozásra figyelmet fordítani, minőség szerint is különbséget kell tennünk a meglévő készlet felhasználásakor. Előfordul az, hogy közvetlen a betakarítás után minden állat „nyakig áll“ a takarmányban. Különösen a lovaknál, valósággal almozunk azzal a szénával, ami tavasszal megmentene a nehézségektől. Nem csak mennyiség, de minőségre való tekintet nélkül pazarolunk. A jó minőségű sarjú, here és lucernaszéna nagyobb gazdasági haszon nélkül még ősszel elúszik, és a vitaminhiányt hozó tavaszra nem marad tápláló élelem a borjas, vemhes teheneknek, az első juhoknak. Ha valamennyire gondosak voltunk, hát ilyenkor még felmerül a tárolás kérdése is. A készletet a brigádos vagy a takarmányfelelős adja ki. Számoljunk a reális előzményekkel : a fogasosok szívesen kiegészítik a takarmányadagjukat, kiutalás nélkül is... A szérűkön láthatunk széttárt sb*.,5‘vakonlakat rothadó poly- FORUM vár A gyengébb vagy ázottabb szalmát félredobják, bár még alomnak megfelelne. A félredobott szalma menthetetlenül kárba vész. A mulasztásunkat csak akkor vesszük észre, mikor kiszámoljuk a fejadagot és a várható termelést. Mikor a kiértékeléshez jutunk az eredmény igen-igen gyenge. A lucerna, és hereszalma, ha jól tároljuk, tavasszal sokat segíthet a gondok megoldásában. A köröspataki mezőgazdasági termelőszövetkezetben évek óta használják a tehenek és a növendék üszők takarmányozására. Úgy készítjük elő, hogy megszecskálva 1 kilogrammhoz — hozzávetőlegesen — 3 kilogramm répaszeletet adunk, öszszekeverjük beton silógödörben és melásszal lelocsoljuk. Kétféleképpen etetjük az állatokkal. Vagy frissen, amikor 2—3 napra készítjük elő, vagy nagyobb mennyiséget tárolva, ahonnan 30—40 nap után kezdünk etetni. A hereszalma megerjed, és az állatok szívesen fogyasztóik. Termelőszövetkezetünket a tavaszi takarmányozási gondok alól a karórépa termesztése mentesítette — részben. Biztosítjuk az állatok nedvdús takarmányát. A karórépával oldottuk meg a juhok takarmányozását. Az utóbbi két évben az anyajuhok ellési kondíciója kielégítő. Elegendő terük van a bárányok felneveléséhez, így a bárányelhullás minimálisra csökkent. A tavaszi takarmányozási gondok teljes megszüntetéséért most kell intézkedni. Gondoskodjunk arról, hogy ne a legsilányabb talajokba vessék a takarmánynövényeket. A szántóterületen termelt takarmánynövényekkel lehet csak megváltoztatni a takarmányalap mennyiségét és minőségét. A helyes takarmánygazdálkodásra különben minden MTSZ-ben lehetőség van, ha a takarmánybázis kihasználása gazdaságos , erre már tavaszszal gondolnunk kell, így kerülhetjük el a későbbi felesleges fejtörést. Szász István álattenyésztő mérnök Falusi kompozíció * Szakács Sándor felvétele A Mobila bútorgyárból jelentik: ,,Ebben az esztendőben mindent megtettünk, hogy a múlt évi viszonylag magas selejtszázalékot megszüntessük, hogy minél kevesebb panaszlevelet kapjunk. Ilyen vonatkozásban felszámoltuk azokat a termelési hibákat, amelyeket a fényezés, furnér-ragasztás és csomagolás terén tapasztaltunk. Intézkedéseink közé tartozik többek között az is, hogy haponti lótesű szobák száraz levegője kiszárítja a bútort, a furnér leválik. Nem kommentáljuk, csak megkérdezzük: éppen a Mobila dolgozói, technikusai, mérnökei nem isménk az olyan anyagok „viselkedését“, amelyekkel dolgoznak, éppen ők nem ismerik a lakások fűtéséből adódó problémákat? A kérdés jogos, mert a vállalatnak van olyan részlege is — például a Cheraton típusú bútort gyártó rész „Minőség“ - kontra védjegy romra emeltük a minőségi ellenőrök számát. . Megállapítottuk, hogy ezeknek az „intézkedéseknek" eredményeként panaszleveleik száma március 8-ig húszra „csökkent“, a múlt év utolsó évi negyedében kapott 18-al szemben. Bíró Zoltán minőségi ellenőr „megmagyarázza" a selejt okát: nem kapják időben az ondolált papírt, ezért karcolódnak a bútorok; rossz minőségű fenyőléceket használnak csomagoláshoz, ezért törnek össze az üvegek, tükrök; a szállítási határidő közeledése miatt nem várhatják ki a ragasztások szárítási idejét, a gáz és közleg—,amelyre nem panaszkodnak a megrendelők és a vásárlók. Mondják, hogy ennek a részlegnek a mesterei nem engedik meg, hogy erőszakot tegyenek az anyag törvényein s a munkafolyamatokon. Vajon ,»nnak a szebeni munkásnőnek az érvelése, aki a bútorpénz összegyűjtésének nehézségeit idézi panaszlevelében, nem eléggé meggyőző, hogy valóban minőségi bútort adjanak át a kereskedelemnek? Annál is inkább, mert a szavatolási időre eső javítások a vállalatnak is állandó nehézségeket jelentenek. —ton— « -