Megyei Tükör, 1968. május (1. évfolyam, 12-16. szám)

1968-05-04 / 12. szám

4 FORUM Az igazgatói bizottságok jelentősége A Román Kommunista Párt és a Minisztertanács április 1­­an megjelent határozata szer­ves része azoknak az átfogó intézkedéseknek, amelyek nép­gazdaságunk sokoldalú fejlesz­tését és tökéletesítését segítik elő. A vállalati gazdálkodás tudományos irányítása és meg­szervezése magas szakmai spe­­cializálódást kíván, a vállala­tok vezetőségeinek az összes problémákat át kell fogniuk. Az igazgatói munkakör jelen­tős részét gyakran kevésbé fon­tos problémák megoldása fog­lalta le, akadályozva más, na­gyobb jelentőségű ügyek inté­zését. Természetes tehát, hogy a vállalataink jelenlegi helyze­tének megfelelően, a vezetésbe bevonják a problémák megol­dásának lehetőségeit legjobban ismerő szakembereket. A magasabb igények a válla­lati szervező-irányító munká­ban egyre szélesebb kooperá­ciót tesznek szükségessé az e­­gyes osztályok, illetve vállalati alegységek között. Ezt pedig csak az osztályvezetők hatás­körének és felelősségének ki­­szélesítésével érhetjük el. A pénzügyi problémák inté­zése eddig gyakorlatilag ki­mondottan főkönyvelői, illet­ve igazgatói feladat volt. Az új határozat értelmében az igazgatói tanácsok megalakítá­sával az ilyen jellegű problé­mák megoldása közvetlenül az érdekelt alegységek vezetőinek aktív részvételével történik majd. Az egyes műszaki-tech­nológiai tevékenységek gazda­sági eredményességének a le­­mérését, mint például a jöve­delmezőséget, közösen, azok­nak a személyeknek a jelenlé­tében oldják meg, akik a min­dennapi munkájukon keresztül e feladatok megvalósításának közvetlen felelősei. Ezáltal kettős célt érünk el :­­ közelebb hozzuk az irányí­tást a termeléshez, jobban érvényre juttatjuk a kollek­tív bölcsesség szellemét, ez­által operatívabbá tesszük a vezetést,­­ nagyobb felelősségérzetet a­­lakítunk ki az emberekben, közvetlenül felelőssé és érde­keltté tesszük a termelés­ben. Az igazgatói bizottság fel­adatköre az évi és távlati ter­vek, azok teljesítéséhez szük­séges műszaki-szervezési in­tézkedések kidolgozása. Az i­­gazgatói tanács biztosítja majd a termelés technikai és tech­nológiai fejlesztését, új mű­szaki intézkedéseket jelöl meg a termelőerők, álló és forgó eszközök kapacitásának teljes kihasználására, elemzi és jóvá­hagyja a vállalat gazdasági te­vékenységének eredményét, és meghatározza az elosztás mó­dozatait. Az igazgatói tanácsok létesítésével nem csökken, sőt megnövekedik az igazgató munkaköre, ez a funkció még fontosabbá válik a vállalat é­­letének irányításában és meg­szervezésében. Az egész veze­tőségen belül az igazgató az a személy, aki gondoskodik az igazgatói tanács határozatainak megvalósításáról, vezeti és el­lenőrzi a vállalat egész tevé­kenységét, képviseli a vállala­­tot kapcsolataiban, tájékoztat­ja az igazgatói bizottságot a főbb feladatok és intézkedések végrehajtásáról. Ez a határozat hozzájárul a dolgozóknak, szakembereknek a termelés irányításába való aktív bevonásához. Perspektí­vájában hozzájárul gazdasági életünk fellendítéséhez, egész nemzetgazdaságunk megerősí­téséhez, és ezen keresztül élet­színvonalunk emeléséhez. Tatár József közgazdász Épül az angyalosi Állami gazdaság víztornya Az egyszeri katona őrségben állt a hídnál. Társai bokrok tövében heve­­résztek. Megjelent a kapitány, és a harcos vigyázzt kiáltott, hogy min­denki szedje össze magát. Az ellen­őrzés lezajlott. Pihenj ! Kis idő múl­va ismét visszatért a felettes. Erre az esetre nem ír elő semmit a szol­gálati szabályzat. Az őrszem kétség­­beesetten felordított: „Elment jön !“ •Na, valahogy így vagyunk ezzel a mezőgazdasággal. A vetést alig fe­jeztük be, és a Szépmezőn, a me­zőgazdasági termelőszövetkezet föld­jén lókapákat lát az ember. A terep­járó Kézdivásárhely felé száguld, de csak miután elhagyja a rétyi kereszt­­utat. Addig élelmes sofőrünk elhul­lott autóalkatrészeket gyűjt. Kevésbé masszív "járművek nélkülözhető da­rabjait. Az ILF gyűléstermében alig félünk. Termelőszövetkezeti elnökök, mérnö­kök, a mezőgazdasági igazgatóság, a termelőszövetkezeti szövetség, a hús-, tej-, zöldség- és gyümölcsforgalmazó és más értékesítő vállalatok alkal­­­mazottai , na meg a cigarettafüst. Az utóbbi kigomolyog a derűs áprilisi délutánba. Mi helyben maradunk, öt órán át. Tekintettel a kérdés rendkí­vüli fontosságára. Napirenden a növényápolás és a közellátás biztosítása. Megbeszélés, munkaülés jelleggel. Gyakorlati javas­latok kellenek a növényápolás meg­szervezésére Olyan ötletek, melyek kiküszöbölik az idénymunkások alkal­mazását. A közkedvelt, de helytelen gyakorlat lényegében csak kényelmes megoldás, de a világos célkitűzést, a — terméshozam emelését — nem szol­gálja. Az idénymunkások felvonulnak lovakkal, családtagokkal, kutyával, macskával. Színes, mozgalmas, far­sangi kép, de ettől nem nő a répa. Legértékesebb növényeink, a burgo­nya és cukorrépa szakemberek és nem kontárok munkájára várnak Hallgatjuk a véleményeket, javas­latokat a nehézségek felsorolását. A szentkatolnai, nyújtódi, barátosi, bar­­dóci, árkosi, baróti MTSZ elnöke és a rétyi gazdaság mérnöke szól hozzá. A gond ugyanaz. Sok kapás — kevés munkaerő. Cukorrépából 0,25—0,40 A hozzászólók egyben megegyez­nek. Mindenki kéri az RS—09-es típu­sú növényápoló traktort. A kézdivásárhelyi és sepsiszent­­györgyi gépállomások igazgatói java­solják, hogy a koptatott cukorrépa­maggal vetett táblák hiányait áztatott maggal, utánvétéssel pótolják. Első év, amikor SPC—6-os gépet közel 2.000 hektár területen használnak. Kézdivásárhely 48, Sepsiszentgyörgy 56 kultivátorral rendelkezik. Elégsé­ges a növényápoláshoz. Növényvéde­lemhez sok víz kell. Csak a vegysze­res gyomirtás egymagában 4.000 köb­méter vizet igényel. Ez egy hektár területet 40 cm magasan borítana. A gazdaságok tegyék meg idejében az előkészületeket, mert ennyi vizet nem lehet kalapkarimában kihordani. Szarvady József, a mezőgazdasági igazgatóság aligazgatója, a herbici­hektár jut egy személyre. Rétben 1,5 hektár kapást kellene egy nő meg­műveljen. Szedjük sorrendbe a javaslatokat, kinek milyen elképzelése van. SZENTKATOLNA: Az állatgondo­zók és fogatosok is kapnak 0,05—0,10 hektár répát. A burgonya művelését teljesen gépesítik, hogy kézi műve­lésre ne legyen szükség, ültetés, könnyű korona kelés előtt, vakkapá­lás, gyomtalanító kapálások és töltö­­getés szükség szerint. Ott a NYÜJTÖD. A tisztviselők is répát művelnek. A vetést különböző idő­szakokban végzik, hogy az ápolás ne szakadjon egyidőben a nyakuk­ba. A fogatosoknak kiosztják a bur­gonyát. Ha valaki úgy megműveli a parcelláját, hogy ne igényeljen kézi kiegészítést, 10—15 munkanap több­letjavadalmazást kap. Gabonafélék­nek kérik a repülőgépes gyomirtást, ami jól bevált. BARDÓC: A munkaerőt kiértékelik, s munkaképesség szerint művelik a répát. Az öntözést intenzíven akarják alkalmazni. RÉTY: A kaszálót és a pillangós takarmánynövényeket úgy osztják szét, ahogy az illető a kapálásból ki­veszi a részét. A burgonyát öltögető testek legyenek szélesebbek, mert nem végeznek tökéletes munkát (a gépállomás gépeiről van szó), és mos­tani formában csak barázdahúzásra alkalmasak, de a fontosságát hangsúlyozza. 2.800 hektár burgonya, 2.250 hektár cukor­répa, 4.500 hektár kalászos gyomir­tásához elég a megye rendelkezésére álló vegyi anyag. Prometrinból (bur­gonya) 5 kg, pyraminból (cukorrépa) 4 kg, 2-4 D-ből (kalászos) 2 kg anya­got használunk hektáronként 400 liter vízben oldva. Fehér András mérnök elvtárs szerint Linné a füveket is rendszerbe szedte, nemcsak a répa és burgonyaféléket, s így azokról se feledkezzünk meg. A gyűlés további óráit vállalati pa­naszok merítik ki. Az ILF igazgatója szerint 76 tonna spenótot termelnek a megye gazdaságai. Naponta két ton­nát tudunk elfogyasztani —, ez 40 na­pos spenótszezon —, a többit zöldség­­feldolgozó vállalatokba kell vinni. U­­tólag megkérdeztem a fiamat, ő azt mondja, vihetik a bácsik az egészet, de neki nincs még fejlett gaz­dasági érzéke. Az országos átlagár csak 69 bani. Nálunk 85 baniért el­kel. Fiam, negyven napig spenótot e­­szel, vagy kimész a pusztába, mint Illés. A szentgyörgyi ILF kirendeltség vezetője szerint nincs együttműködés a város vezetői és a vállalat közt. A parkban múlt évben kitűnő forgalmat lebonyolító zöldségelárusító pavilon volt. Ezt eltüntették. Még a beton­alapját is feltörték, s a helyét beve­tették fűvel. Jó, hogy nem sóval, mint a tatár kánok. Azóta persze moderni­zálódtunk. A hús- és tejforgalmazó vállalat véleménye : a szövetkezeti szektor becsülettel helytáll a közpon­tosított alap biztosításában, de a ma­gántermelők csak a legelőn elsők. A szerződés nem érdekli őket. A gyűlés elnöksége, látva, hogy mindenki mondanivalója kimerült, le­vonja a tanulságokat. Az MTSZ alapszabályzata nemcsak a jogokat, hanem a kötelességeket is előírja. A növényápolást úgy kell megszer­vezni, hogy az illető gazdaság adott­ságait vegyék figyelembe. Sablonos, bürokratikus intézkedésektől óvakod­junk. Van község, ahol puhítani kezd­ték a tanügyi alkalmazottakat, hogy vállaljanak répakapálást. Ne legye­nek csak a „kirakatok” rendben, az utak melléke, hanem az egész határ. Alapozzunk a meglévő biztos lehe­tőségekre, és ne várjunk olyan intéz­kedéseket, amelyeknek a megoldása hatáskörünket meghaladja. Ilyen a munkaerő irányításának kérdése, ter­melési ágak között. Minden erőnket vessük latba a gyomirtószerek felhasználása érdeké­ben, mert sok munkaerőt takarítha­tunk meg. Ennek első feltétele, hogy azonnal minden gazdaság vegye fel a központi raktárból a kiutalt herbi­­cidet. Sepsiszentgyörgy éjszakai csillagké­pe javában ragyogott, amire hazaér­tünk, és az éjszakai váltást várta a szövőgyár nyitott kapuja. Vagy a délután volt rövid, vagy a gyűlés hosszú. Tompa fém­i növényápolás... megyei TI)KÖB A vargyasi csárdában ...! Olyan a vargyasi büfé, mintha rosszkedv­ében tak­ítta volna ki valaki. Mióta a betyár-romantikát csak könyvek szolgáltatják a nyájas olvasónak, aki ké­nyelmes heverőn nyújtózhat, miközben a regényhős egy csárdában didereg, romantiká­ra éhes utasok sem igen ke­resik fel ezt a helyet. Pedig mesébe illően hull a vályog a falról, széles jókedvében va­lóban kirúghatná a kocsma oldalát a szilaj betyár , ha nem félne a rendfenntartó szervektől. Egy söntésnek is használt, viszonylag modern hűtőszek­rény, s esetleg a büfésnő kon­fekció­ ruhája jelzi csak, hogy ez mégsem mese. A ruhában télidén a büfésnő, a hűtőszek­rényben néhány dobozolt he­ring didereg. És egyik sem hibás. Nem hibásak a fogyasz­tók se­m, hiszen havonta 60 —65 ezer lejjel járulnak hoz­zá a tervezett bevétel meg­valósításához —, még kevés­bé az utas, aki történetesen nem romantikára, hanem egy meleg ebédre éhes. Kénytelen voltam végig­nézni egy tojásrántotta elké­szítését, mikor azzal a hallat­lan kéréssel álltam elő, hogy valami meleget ennék. Egy arravetődő szőke kis­lányt kenyérért és zsírért sza­lasztott a büfésn, megjegy­zem, még ő se hibás —, meg­hagyva neki, hogyha tud szerezzen egy lábast is. Meg­lepetésszerűen a lét­tásul moz­gósították, s mire elkészült a tojásrántotta, annyian be­kapcsolódtak a munkába, hogy már csak azt vártam, hogy a kereskedelmi szervek külön kiküldöttje tegye tisz­teletét szerény asztalomnál... Kenyér a szövetkezetben sem volt, hiszen hetente csak kétszer küldenek a központ­ból, s — romantika ide, ro­mantika oda — a búbos­ ke­mencéket ugyancsak megvi­selte a realizmus. Házikészítményt egy héten csak egyszer küldenek, de a hűtőszekrény nem tart erre számot, s olyan szűk, hogy nem fér bele a küldemény, r­aktárnak a belső termet ne­vezték ki, a ládák egy részét is ott tartják — jó is az ülő­alkalmatosságnak csúcsforga­lom idején.) A házikészít­ménynek nevezett kolbászo­kon tehát egy nap alatt túl kell adni. Ezt pedig csak úgy lehet, ha — az ugyancsak ritka — sör mellé harapniva­­lót is rátukmálnak a kedves vevőre. Régóta nem három nap egy esztendő, a hét - hét napból áll, s a hírek szerint az emberek enni szoktak min­den nap. Főként, ha éhesek. Úgy látszik azonban, hogy ezt a nagy igazságot nem fedez­ték fel még a megyei keres­kedelmi osztálynál. István Attila

Next