Megyei Tükör, 1968. augusztus (1. évfolyam, 26-31. szám)

1968-08-03 / 26. szám

4 megyei TÜKÖR GAZDASÁGI FLGYEI;©­ „ Július 27-én a megyei pártbizott­ság búrája és az ideiglenes megyei néptanács végrehajtó bizottsága a Kovászna megyei ipari vállalatok ve­zetőivel, valamint az illetékes mi­nisztériumok képviselőivel közös munkaülést tartott. Elemezve az el­ső félévi terv teljesítését, megvitat­ták a nemrég alakult igazgatóbi­zott­­ságok tevékenységét, a második fél­év megemelt terv mutatói megvalósí­tásának és az egyes árucikkek ter­melésében, az exportban, a beruhá­zási munkálatokban tapasztalt lema­radások bepótlásának lehetőségeit.. Az ülés megál­lapította, hogy a fél­évi terv teljesítése az igazgatói bi­zottságok és üzemi pártbizottságok tevékenységében tapasztalható egyé­ni felelősség és a kollektív vezetés el­vének alapján szervezett igazgatói bizottságok és üzemi pártbizottságok tevékenységének eredménye. A részt­vevők egybehangzó véle­ménye sze­rint megvan a reális lehetősége an­nak, hogy a közeljövőben vállala­taink pótolják lemaradásaikat, és ma­radéktalanul teljesítsék második fél­évi és évi tervüket. Mu­nkaülésnek indult, azokat a problémákat, nehézségeket volt kilá­tott megvizsgálni, amelyek megoldá­sa túllépi a vállalatok lehetőségeit, és a megyei szervek segítségét igény­li. A hozzászólásokkal aztán minden megváltozott. Egymás után álltak fel­­ az igazgatók, főmérnökök : ,— Jelen­tem a pártbizottságnak, rövid időn belül pótoljuk a lemaradásokat, ma­radéktalanul teljesítjük az évi ter­vet.­­ És a magabiztosság láttára, díszgyű­lések hangjának hallatára, ö­­römmel öltöznének ünneplőbe az ar­cok is, csakhogy kiderül, nemrégiben hasonló hangokat lehetett hallani eb­be a teremben eredmények nélkül, a­­laptalanul is, hogy nemcsak hang­zatos szövegű vállalások, de hamis jelentések is elhangzottak. Nemrégi­ben jelentették a megyei pártbizott­ság gazdasági bizottságának, hogy a dálnoki gabonaraktár készen várja az idei termést. Most tudtuk meg, hogy még mindig nincs tető alatt a raktárépület, egyelőre istállókban raktározzák a learatott árpát. Ezek után nem marad más hátra, mint levetkőzni az ünnepélyes arcot, és szomorúan igazat adni Szász Do­mokos titkárnak : a törvényre kell bízni azok sorsát, akik miatt kárba­­veszhet az idei termés egy része. A helyi ipari vállalatok év eleje óta gyűjtögették a lemaradásokat objek­tív és szubjektív tényezők eredmé­nyeként. Így aztán adósok maradtak a tégla- és csempetermelésben. Most egymás után hangzanak el a határ­idők : augusztus 20-ig bepótoljuk a tégla lemaradást, a IV évnegyedig pótoljuk csempehátralékainkat. Se­gítség nem kell, mindent megoldunk. Hitetlenkedjünk ? Elfelejtjük, hogy okunk lenne rá, és szeretnék elfe­lejteni, hogy volt tégla- és csempe­problémánk. A Mobila bútorgyár teljesítette u­­gyan össztermelési és exporttervét, magas azonban az önköltségi ár, le­maradt bizonyos termékek szállításá­val, jól lemérhető egyfajta szervezési anarchia a vállalat tevékenységében. Van tehát mit magyaráznia a válla­lat igazgatójának... — A felsorolt objektív tényezők mellett, szubjektív tényezők is hozzá­járultak a különböző területeken ész­lelt lemaradáshoz. Meg kell monda­nom, elvtársak, hogy­ a mi munká­saink nem ismerik a modern ter­melési folyamat követelményeit, nem tudják, mit jelent az önköltségcsök­kentés, rentabilitás, munkaidő ki­használás ... A minisztérium képviselője vála­szában elmondta, hogy a sepsiszent­györgyi bútorgyár éveken keresztül az ország egy­ik legjobb üzeme volt, tele kezdeményezéssel, ötletekkel, ki­tűnő minőségű bútort adott a keres­kedelemnek. Érdekes módon, akkor egyetlen mérnök dolgozott az üzem­ben, éveken keresztül nem részesül­tek a központi beruházási alapból. Most nyolc mérnök dolgozik itt, és csak ebben az évben majdnem 3 mil­lió lej beruházást eszközöltek. Vajon ez a nyolc mérnök s a központi be­ruházások feledtették mindazt, amit ebben az üzemben ismertek ? A kenyérgyár főmérnöke kissé megkésett, nem volt ott, amikor az ülés elnöke a hozzászólókat az ünne­pi bevezetők elhanyagol­hatóságára szólította fel. Így aztán elsorolta az összes eredményeket, hogy végül ki­térjen az üzem egyetlen hiányossá­gára is, nevezetesen arra, hogy rossz a kenyérellátás ! Emellett, ne­m c­so­da, ha eltörpülnek a bevezetőben el­mondott érdemek. A véletlen hozta úgy, hogy felfi­gyeljek az alábbi jelenségre Két he­te Kézdivásárhelyen az építők és é­­píttetők közös munkaülésén az 5-ös tröszt főmérnöke panaszkodott, hogy nem kapták meg a faipari vállalattól a beígért zsaludeszkát. A faipari vál­lalat eladási osztályának főnöke kö­zölte, hogy nincs módjukban teljesí­teni az igazgató ilyen vonatkozású k­é­­relét A panaszt a főmérnök megis­mételte ezen az ülésen is A faipari vállalat főmérnöke nyomban biztosí­totta az értekezlet részvevőit, hogy az említett famennyiség szállításra készen áll már hetek óta Kovásznán. Szervezési hiba ? Azt hiszem, több ennél­­ erkölcsi felelőtlenség. Tévedés lenne a fentieket általá­nos érvényűnek tekinteni, mégis le­írjuk, mert gazdasági és társadalmi életünk egyéb vonatkozásaiban is ta­lálkozunk hasonló jelenségekkel Sür­gősen véget kell vetni a melldöngető öndicsérésnek, amikor mindennapi kötelességteljesítésről van szó Nem lehet a személyi felelősséget objektív és szubjektív tényezőkre átruházni, részeredményekkel álcázni lényegbe­vágó mulasztásokat Reméljük, en­nek a szellemében zajlanak le cáfo­latainkban a dolgozók félévi gyűlései. A megyei pártbizottság és a köz­ponti szervek feladata, a legmes­­­szebbm­enő szigorral eljárni azokkal a vállalatvezetőkkel szemben, akik hamis érveléssel próbálnak kibújni a felelősségrevonás alól, mert vétkes az, aki öntömjénezéssel, alaptalan hi­tegetéssel akar pozitív képet for­málni másokban önmagáról. Ágoston Márton FELELŐSSÉGRŐL -KÖRÍTÉS NÉLKÜL A baromfitenyésztés a sepsi­szentgyörgyi MTSZ egyik fon­tos és jövedelmező állattenyész­tési ágazata. Egészséges erede­tű tenyészállományt szereztek be, biztosították az optimális takarmányozást, szálláshelyet és állategészségügyi ellátást. . A betegségmentes és sokat termelő állomány érdekében egészséges tyúkoktól származó tojásból keltetett naposcsibék kerültek a baromfiólba. A csi­beállomány fertőzésmentessé­gét egészségügyi igazolás ga­rantálta. A férőhelyet úgy ké­pezték ki, hogy első napokban 20 csirke került egy négyzet­méterre, s ahogy fejlődtek, bő­vítették a területet. Éjszakára megakadályozták a sarokban a tömörülést, hogy ne nyomják agyon egymást a kis csirkék. Szellőztetést és állandó hő­mérsékletet biztosítottak hogy elkerüljék a huzatot A takarmányozási kombinált takarmánnyal oldották meg. Kukoricaliszt, búza, rozs, árpa és zabdara szerepelt a keverék­ben. Ezt kiegészítette a tehén­túró tojás (I krb. 30 csirkére) és savanyú tej. Később a zöld­takarmány is megjelent az ét­rendben A savanyú tejet négy hónapos korukig kapták. A­­hányszor az időjárás engedte, a csirkék napfényen tartózkod­tak. Állategészségügyi téren szi­gorúan betartották az alapvető szabályokat. Az így felnevelt márciusi csirkék októberben megkezd­ték a tojást. Az állomány megbetegedésé­nek valószínűsége a korral e­­gyütt nő. Az egy évnél idősebb tyúk könnyen kapja a beteg­ségeket. Ezért, miután elérik a tervezett tojáshozamot (120), eladják őket. Ezzel elejét veszik az olyan veszedelmes betegsé­geknek, amelyekért pár év­vel ezelőtt a gazdaságok ve­zetői elveszítették a bizalmukat e fontos termelési ágazat iránt . A röviden felsorolt intézke­­­­dések lehetővé tették, hogy az MTSZ egészséges, edzett állo­mánnyal rendelkezzen, és szá­­­­mottevően hozzájárulhasson a lakosság tojás- és húsellátásá­hoz. Baromfitenyésztési tapasztalatok Sepsiszentgyörgyön Terven felüli jövedelmek — saját erőforrásból Gazdasági fejlődésünk jelen­legi időszakában vállalataink sokoldalú intézkedéseket foga­natosítanak a gazdasági haté­konyság fokozása érdekében. Ezen a téren fontos szerepet töltenek Ite azok az intézkedé­sek is, amelyek a tiszta jövede­lem gyarapodását célozzák, hi­szen ezzel teremtjük meg pénzalapokat az egyes gazda­a­sági egységek további fejlődé­séhez Megyei szinten ipari válla­lataink 6 679 000 lej értékű lej.en )■ lüli jövedelmet értek el­­ a köpeci szénipari válla­lat 2 VH2Ó00 lejt az erdogaz­­d.tlkod. v. felügyelőség 2 506 000 lejt, az Olt textcilművek 533 000 lejt, a ciga­re­tt­a­gyár 278 000 lejt, a kenyérgyár 105 000 lejt, a bodzafordulói faipari válla­lat 110 000 lejt, a Spicul 114 000 lejt, a húsipar 81 000 lejt, a ré­­tyi lengyár 37 000 lejt, a kéz­­divásárhelyi faipar 12 000 lejt. Saját erőforrások kihasználásá­ból származó terven felüli nye­reséget csak három vállalat hozott létre : az erdőgazdálko­dási felügyelőség, a köpeci bá­nyaipari vállalat és az Olt tex­­tilművek. Az erdőgazdálkodási felügye­lőség a termékek minőségének javítása révén 687 000 lej,­­ a tervezett költségek csökken­tésével 682 000 lej, terven fe­lül eladott termékekből pedig 846 000 lej értékű nyereséghez jutott. Ezáltal a jövedelmező­ségi tervet 142 százalékban teljesítették. Az Olt textilmű­vek az önköltség csökkentése révén 170 000 lej, a termékek minőségének javításával pedig 172 000 lej értékű terven felü­li jövedelemhez jutott. A ké­pééi bányavállalat saját erőfor­rásból származó terven felüli jövedelmét teljes egészében az önköltség csökkentésével reali­zálta, és ezzel 150 százalékban teljesítette jövedelmezőségi tervét A fenti vállalatok méltán szolgálhatnak példaképül az ésszerű, jól szervezett gazdál­kodásban megyénk többi vál­lalata előtt. Vass Dezső, a nemzeti bank osztályfőnöke Válasz a vásárlóknak A Megyei Tükör július 27-i számában Hajnali séta zöld­ségügyben címen megjelent cikk olyan kérdéseket tárgyal, melyekre válaszolnunk kell, an­nál is inkább, mert erre a szer­kesztőség felkérte a sepsiszent­györgyi zöldség- és gyümölcs­elosztó központot. A cikkíró többek között fel­vetette, hogy egyes áruk hiá­nyoznak a piacról, például a hagyma, krumpli stb Ennek a hiánynak objektív oka, hogy az esős időszakban a gazdasá­gok nem tudták begyűjteni a megfelelő zöldséget gyümöl­csöt egészen július 21-ig , azóta ezek az áruk találhatók az egy­ségekben Annak érdekében, hogy ide­jében ellássuk az elárusító egy­sé­g­eket, bevezettük a három váltásos munkarendet, így most már a hajnali órákban forga­lomba kerülnek a cikkek Az egyes elárusító egységek vezetőit marasztalhatjuk el a­­zért, hogy nem kerülnek a vá­sárlók elé olyan cikkek, me­lyek raktáron állnak nálunk , félnek ne romoljon meg zöldség a raktáraikban, ezért a nem rendelnek mindenből. Ezt a kérdést augusztus elsején új­ból megtárgyaltuk az elárusí­tókkal. A cikkben említet egységet a régi piacról leköltöztettük Szemerjára július 18-án, és nem 27-én, ahogy a cikkből kitűnt *), tehát nem helytálló ö megállapítás, hogy a városi néptanács nem tudja érvénye­síteni akaratát velünk szem­ben. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy az újság ahelyett, hog­y segítene, cikkeiben demorali­zálja az elosztó központot A megyei elosztó központnak a mezőgazdasági igazgatóságnak kellene rendelkeznie, hogy­ az elosztó központok megkapják a szükséges mennyiségű árut. A cikkben említett hibákkal ezután is foglalkozni fog a sepsiszentgyörgyi gyümölcs- és zöldségfelosztó központ, hu­­ az igényeket minél jobban kielé­gíthesse Lăcătușii Nastasic, a sepsiszentgyörgyi zöldség- és gyümölcsértékesítő központ főnöke .) Az illető cikk idevágó adatait a városi népta­­nács polgármestere szol­gáltatta. Készséggel adtunk helyet válasznak, bár a felelősséggel a való ide-oda dobálózástól kevés­bé lettünk okosabbak Jó jel viszont, hogy az utóbbi napok­ban javult a zöldség­ellátás, amire igen nagy szükség van. S bármikor is kihagyásokat észlelünk, kénytelenek vagyunk az illetékeseket máskor is­­ de­moralizálni". TÜKÖR

Next