Megyei Tükör, 1968. október (1. évfolyam, 36-40. szám)
1968-10-05 / 36. szám
megyei Ttî Kö R (Folytatás az első oldalról) szolgál, hogy a résztvevők elmondják erről-arról a véleményüket, hanem arra is, hogy kifejezzék óhajaikat, elhatározásaikat, megbírálják a negatív jelenségeket, a gazdasági- és társadalmi-kulturális előrehaladást gátló hibákat, hiányosságokat. Természetesen egy alapszervezetnek nagyon sok feladatot kell megoldania, s a legfontosabb megvitatásra kerülő problémák kiválasztása végeredményben a büró hozzáértésétől, kezdeményező készségétől függ. Alaposan ismernie kell az illető munkahelyet, az ott dolgozó embereket, a községet. Nyugodtan állíthatjuk, hogy megyénk több alapszervezeti bárója szép eredményeket ért el ezen a téren. Példának említjük a köpeci bányavállalat pártszervezetét, mely néhány hónappal ezelőtt az évi tervet vitatta meg. A hozzászólók megbírálták a munkaszervezés egyes fogyatékosságait, a gépek kihasználásában észlelt hiányosságokat, ugyanakkor javaslatokat tettek a jelzett hibák kiküszöbölésére, amelyeket a vállalat vezetősége hasznosított is további munkájában. Azt is ki kell emelnünk, hogy a kitermelő részlegek kommunistái nemcsak bírálták a felmerülő rendellenességeket, hanem pontosan meghatározták minden párttag feladatát a termelés növelésében, a politikai munka erősítésében. S ezeknek az elemző gyűléseknek meg is volt az eredménye : ez év első felében a köpeci bányászok a termelési költségeket 2 692 000 lejjel csökkentették, és terven felül 3 392 000 lej megtakarítást valósítottak meg. Szép eredményeket értek el július, augusztus és szeptember hónapokban is. Kovászna megye gazdasági életében jelentős helyet foglal el a faipar. Ebben a szektorban a körülményeknek megfelelően ,a munkások nagy területen dolgoznak, s így érthető, hogy a pártmunka végzése is sok nehézséggel jár. Ennek ellenére ott, ahol az alapszervezet bürója rendszeresen foglalkozik a termelés problémáival, jó eredményeket érnek el. Ebből a szempontból pozitív példaként állhat a többiek előtt a bodzafordulói faipari vállalat. Év elején bajok voltak egyes faanyagok előállításával. Specialistákból szervezett kollektívák mérték fel a helyzetet, konklúziókat pedig nyílt alapszervezeti gyűlés elé terjesztették. A vállalat vezetősége az elhangzott javaslatok, tanácsok alapján megoldotta ezt a problémát, s ennek eredményeképpen ez év első nyolc hónapjában az egy köbméter fából készült termékek értéke 4,6 lejjel növekedett az előző év megfelelő időszakához viszonyítva. Sajnos idézhetünk sok visszatetsző esetet is alapszervezeteink életéből. Néhány hónappal ezelőtt a kézdivásárhelyi mezőgazdasági gépesítési vállalatnál megalakították az igazgatói tanácsot. Azóta a gyűléseket rendszeresen elhalasztják egyik napról a másikra, a megvitatott problémák pedig nem jelentősek. A tizenkilenc tag közül csak nagyon kevesen hallatják szavukat, előbb megvárják, mit mond az igazgató, s csak azután következnek ők. Helyes lett volna, ha a pártalapszervezeti büró ennek a tűrhetetlen állapotnak a kiküszöbölése érdekében alapszervezeti gyűlésre vitte volna az igazgatói tanács helytelen munkastílusát (egyébként ezek a hibák még ma is léteznek). Egyes alapszervezetekben az is előfordul, hogy a gyűléseket felületesen készítik elő. Az uzoni termelőszövetkezet 4-es számú alapszervezete például júniusban a takarmányalap biztosítását tárgyalta. Anélkül, hogy a hozott intézkedések teljesítését nyomon követték volna, júliusban ugyanezt a problémát tűzték napirendre. Vajon beszélhetünk ilyen esetben jól átgondolt tevékenységről ? Egyébként ugyanez vonatkozik a polgári és esztelneki termelőszövetkezetek alapszervezeteinek tevékenységére is. Előfordulnak olyan esetek is amikor az alpszervezet bürója feltárja a negatív jelenségeket, napirendre is tűzik megvitatásukat, a gyűlés elé terjesztett anyag viszont nagyon gyenge, felületes, ehhez hasonlóan a hozzászólások is semmitmondóak, a határozatok pedig általánosságokat tartalmaznak. Ez ellen a felületesség ellen kell jobban küzdeniük a kézdivásárhelyi IPROFIL. Dobolló, Nagybacon a hídvégi termelőszövetkezet pártbíróinak, pártiszervezeteinek. Tehát ahhoz, hogy az alapszervezeti gyűlés valóban elérje a alaposan előkészített, konkrét célját, példákra támaszkodó, ténylegesen vitaindító anyagot kell a párttagok elé terjeszteni. Csak így tudjuk elérni, hogy gyűléseink operatívak, eredményesek legyenek. Az sem engedhető meg, ami Illyefalván történik, hogy a párttagok nagy késéssel érkezzenek a gyűlésre. Az itt felemlített hibák kiküszöbölése csak úgy válik lehetővé, ha a községi és városi pártbizottságok az új körülmények megkövetelte határozottsággal, felelősségérzettel dolgoznak azért, hogy az alapszervezeti gyűlés valóban a felvetett problémák megvitatásának keretévé váljék. Biztosítani kell a aktív jelenlétét, állandó és párttagok teljes mozgósításukat az alapszervezeti gyűlésen hozott intézkedések teljesítésére. Az alapszervezeti gyűlésekről nagyon sokat lehetne még írni, de ebben a cikkben csak egyes kérdéseket igyekeztünk aláhúzni. Ezek közül is a legfontosabbak : az alapszervezeti gyűlés legyen jól előkészítve, legyen rövid és tartalmas, az elfogadott konkrét intézkedések teljesítésének az ellenőrzését, számbavételét egy percig se tévesszék szem elék az alapszervezeti gyűlés - a pártszervezetek tevékenységének fontos mozzanata 3 A közigazgatási-területi átszervezés után érezhetően növekedett a párt vezető szerepe falvainkban, a gazdasági, társadalmi és kulturális életben. A községi pártbizottságok sikeresen vezetik és irányítják az egész tevékenységet, mozgósítják a tömegeket a párt politikájának valóra váltására. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a községi pártbizottságok munkastílusa napról-napra javul. Bátran és hozzáértéssel elemzik a község gazdasági-kulturális problémáit, a hozott határozatok gyakorlati megvalósítása pedig biztosítéka a község előtt álló feladatok teljesítésének, a még létező fogyatékosságok kiküszöbölésének. A jelenlegi időszakban kétségtelenül figyelmüket a mezőgazdasági munkák végzésére fordítják, irányítják és vezetik az MTSZ pártszervezeteit és vezetőtanácsait, nyomon követik a Román Kommunista Párt Kovászna megyei bizottsága 1968. június 12-iki plenáris ülésén hozott határozatok végrehajtását. Pártbizottsági gyűléseken azokat a fogyatékosságokat és rendellenességeket elemzik, amelyek károsan befolyásolhatják az emtéesz gazdasági életét, a szövetkezeti tagság jövedelmének növekedését, az állammal szembeni kötelezettségek teljesítését. Így nemrég, Gidófalván és Bodokon bizottsági ülésen vitatták meg az emtéesz vezetőtanácsainak, az ott dolgozó szakkádereknek a szövetkezetek gazdasági-szervezeti megerősítéséhez való hozzájárulását. Az előterjesztett anyagból, a hozzászólásokból kitűnt, hogy mindkét községben komoly fogyatékosságok tapasztalhatók, különösen az állattenyésztési szektorban. Az MTSZ-ek vezetőtanácsai, a szakkáderek sok esetben nem töltik be irányító szerepüket, felületesen foglalkoznak az állattenyésztésifejlesztésével, ugyanakkor bajok vannak a munkafegyelem, a munkaidő kihasználása, a sznkkáderek felkészültsége, szakképzettsége terén is. Kitűnt például, hogy Vass Klára állategészségügyi és Szász Károly mezőgazdasági technikusokat (Gidófalva), Ferencz Éva állategészségügyi technikust (Bodok) nem segítik a felelős mérnökök és az állatorvos, nem ismerik feladatkörüket, nincs konkrét munkájuk, nem ellenőrzi és nem kéri tőlük senki számon a tevékenységüket. Ez egyébként egy-két kimutatás elkészítésére, jelentéktelen irodai munkára korlátozódik, annak ellenére, hogy valamennyien jól felkészült fiatalok. Vass Klára ebben az évben mindössze egyszer látogatta meg a termelőszövetkezet legelőjét, az istállóknál az állatok takarmányozását, a takarmányalap felhasználását, a tejhozam helyzetét, az állatok súlygyarapodását, a fajállatok kiválasztását pedig egész évben jóformán sem ő, sem pedig az ott dolgozó mérnökök egyike sem követte nyomon. Nem jobb a helyzet Bodok községben sem: az állattenyésztési szektorban — Motoască Ilie mérnök vezeti — a községi pártbizottság számos hiányosságot, felelőtlenséget állapított meg. A községi pártbizottság ülésére készített takarmánymérleg azt mutatja, hogy az állatok takarmányozása, a fejadagok meghatározása a brigádosra és a gondozóra hárul. A lovak takarmányozása (a nem igásoké is) pedig minden ellenőrzés nélkül, korlátlan mennyiségben — here és lucerna takarmányból — történik, a fejősteheneket és borjakat viszont gyenge minőségű takarmánnyal etetik. A tejhozam is 2,8 literre csökkent tehenenként a tervszerűsített öt literrel szemben. Következmény: több mint 25 ezer liter tejjel maradtak adósak az államnak. Indokolatlanul csökkentették az állatállományt is. Az év folyamán Sepsiszentgyörgy üzemi étkezdéinek mintegy 13 darab úgynevezett „selejt" tehenet és több mint 40 darab borjút adtak el, ezek helyettesítéséről azonban senki sem gondoskodott. S mindez a termelőszövetkezet vezetőtanácsának, Szabó György elnöknek és Sorbán Béla könyvelőnek, Bartos Endre és Motoască Ilie mérnököknek, Buna Alexandru állatorvosnak a tudtával, hozzájárulásával, az emtéesz pártbizottságának hallgatólagos beleegyezésével történt. Gidófalván hónapokig a szakkáderek közül senki sem felelt az állattenyésztési részlegért. Ezt a tevékenységet teljes egészében a brigádosokra bízták. A szakirányítás és ellenőrzés hiánya miatt a gazdaságban súlyos károk származtak: szeptember 4-én és ’5-én a felelőtlenség következtében mintegy 10 darab fejőstehén pusztult el (hét darabot egyáltalán nem lehetett értékesíteni). Megállapították, hogy a fejősteheneket heresaljúval legeltették, s ennek az lett a következménye, hogy nagyszámú állat felfúvódott. A felelősség kétségtelenül a szövetkezet vezetőtanácsát, a mérnököket, de különösen Kövér Gábor brigádost terheli, aki az esetleges megbetegedések megelőzéséért nem tett meg mindent. A gondozók is elhagyták az őrzésükre bízott állatokat, s így mintegy 23 000 lej kárt okoztak a gazdaságnak. Nem véletlen dolog az sem, hogy Nagy József állatgondozó több ízben is vízzel javította fel a kifejt tejmennyiséget, és az átlagos négy zsírfok helyett az átvevő szervek szeptember 3-án 2,2 fokot mértek. Ezek után azon sem csodálkozhatunk, hogy több mint 100 darab növendékállat meg nem felelő feltételek mellett silány takarmányban részesül, a többi állat takarmányozása is minden irányítás nélkül történik. A községi pártbizottság felmérte a helyzet súlyosságát, s olyan intézkedéseket foganatosított, amelyek biztosítják a termelőszövetkezet gazdaságiszervezeti életének további javulását. Felelősségre vonták és szankcióban részesítették azokat a párttagokat, akiknek a hanyagsága anyagi kárt okozott: Tankó Árpád elnököt, Kelemen Vendel mérnököt, Gáli Sándort, a termelőszövetkezet pártbizottságának titkárát, Kövér Gábor brigádost, Nagy József és Tamás József állatgondozókat. A pártbizottság ugyanakkor javasolta Kövér Gábor brigádos lecserélését. Az okozott károk megtérítésére a szövetkezet vezetőtanácsa kapott feladatot, mely szeptember 26-án tartott ülésén kötelezte Tankó Árpád elnököt és Kelemen Vendel mérnököt. egy darab fejőstehén, Kövér Gábor brigádost. Nagy József, Tamás József, Tamás István és Oláh András gondozókat egy-egy fejőstehén. Gáli Sándor alelnököt és Buna Alexandru állatorvost egy tehén értékének a megtérítésére. Intézkedtek, hogy Nagy József gondozót az anyagi károk megtérítése után távolítsák el munkahelyéről. Bodok község pártbizottsága is felelősségérzettel vitatta meg az MTSZ gazdasági-szervezeti életének problémáit, és konkrét intézkedéseket hozott az eladott állatok pótlására, a tejhozam növelésére, a takarmányalap biztosítására, a szakkáderek munkába állítására, a termelőszövetkezet pártbizottsága munkájának megjavítására. A községi pártbizottságoknak is — de a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megyei szövetségének, a megyei mezőgazdasági igazgatóságnak is — le kell vonniuk a megfelelő következtetéseket. Intézkedniük kell, hogy a termelőszövetkezetek pártbizottságai, alapszervezetei rendszeresen foglalkozzanak a termelőszövetkezetek gazdasági-szervezeti életével, ne tűrjék meg a lazulást a munkafegyelemben, következetesebb n. ellenőrizzék a brigádosok és valamennyi dolgozó tevékenységét. Tőke Ferenc, az KKP Kovászna megyei bizottságának instruktora AZ ANYAGI KÁROKAT MEG LEHET TÉRÍTENI - DE MI LESZ A FELELŐSSÉGGEL?