Megyei Tükör, 1968. október (1. évfolyam, 36-40. szám)

1968-10-05 / 36. szám

megyei Ttî K­ö R (Folytatás az első oldalról) szolgál, hogy a résztvevők elmond­ják erről-arról a véleményüket, ha­nem ar­r­a is, hogy kifejezzék óhajai­kat, elhatározásaikat, megbírálják a negatív jelenségeket, a gazdasági- és társadalmi-kulturális előrehaladást gátló hibákat, hiányosságokat. Természetesen egy alapszervezet­nek nagyon sok feladatot kell meg­oldania, s a legfontosabb megvitatás­ra kerülő problémák kiválasztása végeredményben a büró hozzáértésé­től, kezdeményező készségétől függ. Alaposan ismernie kell az illető munkahelyet, az ott dolgozó embe­reket, a községet. Nyugodtan állít­hatjuk, hogy megyénk több alapszer­vezeti bárója szép eredményeket ért el ezen a téren. Példának említjük a köpeci bányavállalat pártszerveze­tét, mely néhány hónappal ezelőtt az évi tervet vitatta meg. A hozzászó­lók megbírálták a munkaszervezés e­­gyes fogyatékosságait, a gépek ki­használásában észlelt hiányosságokat, ugyanakkor javaslatokat tettek a jel­zett hibák kiküszöbölésére, amelye­ket a vállalat vezetősége hasznosí­tott is további munkájában. Azt is ki kell emelnünk, hogy a kitermelő részlegek kommunistái nemcsak bí­rálták a felmerülő rendellenessége­ket, hanem pontosan meghatározták minden párttag feladatát a termelés növelésében, a politikai munka erő­sítésében. S ezeknek az elemző gyű­léseknek meg is volt az eredménye : ez év első felében a köpeci bányá­szok a termelési költségeket 2 692 000 lejjel csökkentették, és terven felül 3 392 000 lej megtakarítást valósítot­tak meg. Szép eredményeket értek el július, augusztus és szeptember hó­napokban is. Kovászna megye gazdasági életé­ben jelentős helyet foglal el a faipar. Ebben a szektorban a körülmények­nek megfelelően ,a munkások nagy területen dolgoznak, s így érthető, hogy a pártmunka végzése is sok ne­hézséggel jár. Ennek ellenére ott, ahol az alapszervezet bürója rend­szeresen foglalkozik a termelés prob­lémáival, jó eredményeket érnek el. Ebből a szempontból pozitív példa­ként állhat a többiek előtt a bodza­­fordulói faipari vállalat. Év elején bajok voltak egyes faanyagok elő­állításával. Specialistákból szervezett kollektívák mérték fel a helyzetet, konklúziókat pedig nyílt alapszerve­zeti gyűlés elé terjesztették. A válla­lat vezetősége az elhangzott javasla­tok, tanácsok alapján megoldotta ezt a problémát, s ennek eredményekép­pen ez év első nyolc hónapjában az egy köbméter fából készült termékek értéke 4,6 lejjel növekedett az előző év megfelelő időszakához viszonyít­va. Sajnos idézhetünk sok visszatet­sző esetet is alapszervezeteink életé­ből. Néhány hónappal ezelőtt a kéz­­divásárhelyi mezőgazdasági gépesítési vállalatnál megalakították az igaz­gatói tanácsot. Azóta a gyűléseket rendszeresen elhalasztják egyik nap­ról a másikra, a megvitatott problé­mák pedig nem jelentősek. A tizen­kilenc tag közül csak nagyon keve­sen hallatják szavukat, előbb meg­várják, mit mond az igazgató, s csak azután következnek ők. Helyes lett volna, ha a pártalapszervezeti büró en­nek a tűrhetetlen állapotnak a kikü­szöbölése érdekében alapszervezeti gyűlésre vitte volna az igazgatói ta­nács helytelen munkastílusát (egyéb­ként ezek a hibák még ma is létez­nek). Egyes alapszervezetekben az is e­­lőfordul, hogy a gyűléseket felülete­sen készítik elő. Az uzoni termelő­­szövetkezet 4-es számú alapszerveze­te például júniusban a takarmány­alap biztosítását tárgyalta. Anélkül, hogy a hozott intézkedések teljesíté­sét nyomon követték volna, július­ban ugyanezt a problémát tűzték napirendre. Vajon beszélhetünk ilyen esetben jól átgondolt tevékenység­ről ? Egyébként ugyanez vonatkozik a polgári és esztelneki termelőszövet­kezetek alapszervezeteinek tevékeny­ségére is. Előfordulnak olyan ese­tek is­ amikor az alpszervezet bü­rója feltárja a negatív jelenségeket, napirendre is tűzik megvitatásukat, a gyűlés elé terjesztett anyag viszont nagyon gyenge, felületes, ehhez ha­sonlóan a hozzászólások is semmit­­­mondóak, a határozatok pedig általá­­nosságokat tartalmaznak. Ez ellen a felületesség ellen kell jobban küzde­niük a kézdivásárhelyi IPROFIL. Dobolló, Nagybacon a hídvégi ter­melőszövetkezet pártbíróinak, párti­szervezeteinek. Tehát ahhoz, hogy az alapszerve­zeti gyűlés valóban elérje a alaposan előkészített, konkrét célját, pél­dákra támaszkodó, ténylegesen vita­indító anyagot kell a párttagok elé terjeszteni. Csak így tudjuk elér­ni, hogy­ gyűléseink operatívak, ered­­ményesek legyenek. Az sem enged­hető meg, ami Illyefalván történik, hogy a párttagok nagy késéssel ér­kezzenek a gyűlésre. Az itt felemlített hibák kiküszöbö­lése csak úgy válik lehetővé, ha a községi és városi pártbizottságok az új körülmények megkövetelte hatá­rozottsággal, felelősségérzettel dol­goznak azért, hogy az alapszerveze­ti gyűlés valóban a felvetett problé­mák megvitatásának keretévé vál­jék. Biztosítani kell a aktív jelenlétét, állandó és párttagok teljes mozgósításukat az alapszervezeti gyűlésen hozott intézkedések teljesí­tésére. Az alapszervezeti gyűlésekről na­gyon sokat lehetne még írni, de eb­ben a cikkben csak egyes kérdése­ket igyekeztünk aláhúzni. Ezek kö­­zül is a legfontosabbak : az alapszer­vezeti gyűlés legyen jól előkészítve, legyen rövid és tartalmas, az elfoga­dott konkrét intézkedések teljesíté­sének az ellenőrzését, számbavételét egy percig se tévesszék szem elék az alapszervezeti gyűlés - a pártszerveze­tek tevékenységének fontos mozzanata 3 A közigazgatási-területi át­szervezés után érezhetően nö­vekedett a párt vezető szerepe falvainkban, a gazdasági, tár­sadalmi és kulturális életben. A községi pártbizottságok si­keresen vezetik és irányítják az egész tevékenységet, moz­gósítják a tömegeket a párt politikájának valóra váltására. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a községi pártbizottságok mun­­kastílusa napról-napra javul. Bátran és hozzáértéssel elem­zik a község gazdasági-kultu­rális problémáit, a hozott ha­tározatok gyakorlati megvaló­sítása pedig biztosítéka a köz­ség előtt álló feladatok teljesí­tésének, a még létező fogya­tékosságok kiküszöbölésének. A jelenlegi időszakban kétség­telenül figyelmüket a mező­­gazdasági munkák végzésére fordítják, irányítják és vezetik az MTSZ pártszervezeteit és vezetőtanácsait, nyomon köve­tik a Román Kommunista Párt Kovászna megyei bizottsága 1968. június 12-iki plenáris ü­­lésén hozott határozatok végre­hajtását. Pártbizottsági gyűléseken a­­zokat a fogyatékosságokat és rendellenességeket elemzik, a­­melyek károsan befolyásolhat­ják az emtéesz gazdasági éle­tét, a szövetkezeti tagság jöve­delmének növekedését, az ál­lammal szembeni kötelezettsé­gek teljesítését. Így nemrég, Gidófalván és Bodokon bizott­sági ülésen vitatták meg az emtéesz vezetőtanácsainak, az ott dolgozó szakkádereknek a szövetkezetek gazdasági-szerve­zeti megerősítéséhez való hoz­zájárulását. Az előterjesztett anyagból, a hozzászólásokból kitűnt, hogy mindkét községben komoly fo­gyatékosságok tapasztalhatók, különösen az állattenyésztési szektorban. Az MTSZ-ek­­ veze­­tőtanácsai, a szakkáderek sok esetben nem töltik be irányí­tó szerepüket, felületesen fog­lalkoznak az állattenyésztés­ifej­­lesztésével, ugyanakkor bajok vannak a munkafegyelem, a munkaidő kihasználása, a sz­nk­káderek felkészültsége, szak­képzettsége terén is. Kitűnt például, hogy Vass Klára ál­lategészségügyi és Szász Károly mezőgazdasági technikusokat (Gidófalva), Ferencz Éva állat­egészségügyi technikust (Bo­­dok) nem segítik a felelős mér­nökök és az állatorvos, nem ismerik feladatkörüket, nincs konkrét munkájuk, nem ellen­őrzi és nem kéri tőlük senki számon a tevékenységüket. Ez egyébként egy-két kimutatás elkészítésére, jelentéktelen i­­rodai munkára korlátozódik, annak ellenére, hogy valamen­­nyien jól felkészült fiatalok. Vass Klára ebben az évben mindössze egyszer látogatta meg a termelőszövetkezet le­gelőjét, az istállóknál az álla­tok takarmányozását, a takar­mányalap felhasználását, a tej­hozam helyzetét, az állatok súlygyarapodását, a fajállatok kiválasztását pedig egész év­ben jóformán sem ő, sem pe­dig az ott dolgozó mérnökök egyike sem követte nyomon. Nem jobb a helyzet Bodok községben sem: az állattenyész­tési szektorban — Motoască Ilie mérnök vezeti — a községi pártbizottság számos hiányos­ságot, felelőtlenséget állapított meg. A községi pártbizottság ülésére készített takarmány­­mérleg azt mutatja, hogy az állatok takarmányozása, a fej­adagok meghatározása a brigá­dosra és a gondozóra hárul. A lovak takarmányozása (a nem igásoké is) pedig minden ellen­őrzés nélkül, korlátlan mennyi­­ségben — here és lucerna ta­karmányból — történik, a fe­jősteheneket és borjakat vi­szont gyenge minőségű takar­mánnyal etetik. A tej­hozam is 2,8 literre csökkent tehenen­ként a tervszerűsített öt liter­rel szemben. Következmény: több mint 25 ezer liter tejjel maradtak adósak az államnak. Indokolatlanul csökkentették az állatállományt is. Az év fo­lyamán Sepsiszentgyörgy üze­mi étkezdéinek mintegy 13 da­rab úgynevezett „selejt" tehe­net és több mint 40 darab bor­jút adtak el, ezek helyettesíté­séről azonban senki sem gon­doskodott. S mindez a terme­lőszövetkezet vezetőtanácsának, Szabó György elnöknek és Sor­bán Béla könyvelőnek, Bartos Endre és Motoască Ilie mér­nököknek, Buna Alexandru ál­­latorvosnak a tudtával, hozzá­járulásával, az emtéesz párt­­bizottságának hallgatólagos be­leegyezésével történt. Gidófalván hónapokig a szak­­káderek közül senki sem felelt az állattenyésztési részlegért. Ezt a tevékenységet teljes e­­gészében a brigádosokra bíz­ták. A szakirányítás és ellen­őrzés hiánya miatt a gazdaság­ban súlyos károk származtak: szeptember 4-én és ’5-én a fe­lelőtlenség következtében mint­egy 10 darab fejőstehén pusz­tult el (hét darabot egyáltalán nem lehetett értékesíteni). Megállapították, hogy a fejős­teheneket heresaljúval legel­tették, s ennek az lett a kö­vetkezménye, hogy nagyszámú állat felfúvódott. A felelősség kétségtelenül a szövetkezet ve­­zetőtanácsát, a mérnököket, de különösen Kövér Gábor brigá­­dost terheli, aki az esetleges megbetegedések megelőzéséért nem tett meg mindent. A gon­dozók is elhagyták az őrzésük­re bízott állatokat, s így mint­egy 23 000 lej kárt okoztak a gazdaságnak. Nem véletlen do­log az sem, hogy Nagy József állatgondozó több ízben is víz­­zel javította fel a kifejt tej­­mennyiséget, és az átlagos négy zsírfok helyett az átvevő szer­vek szeptember 3-án 2,2 fokot mértek. Ezek után azon sem csodálkozhatunk, hogy több mint 100 darab növendékállat meg nem felelő feltételek mel­lett silány takarmányban ré­szesül, a többi állat takarmá­nyozása is minden irányítás nélkül történik. A községi pártbizottság fel­mérte a helyzet súlyosságát, s olyan intézkedéseket foganato­sított, amelyek biztosítják a termelőszövetkezet gazdasági­szervezeti életének további ja­vulását. Felelősségre vonták és szankcióban részesítették azo­kat a párttagokat, akiknek a hanyagsága anyagi kárt oko­zott: Tankó Árpád elnököt, Kelemen Vendel mérnököt, Gáli Sándort, a termelőszövet­kezet pártbizottságának titká­rát, Kövér Gábor brigádost, Nagy József és Tamás József állatgondozókat. A pártbizott­ság ugyanakkor javasolta Kö­vér Gábor brigádos lecserélé­sét. Az okozott károk megtérí­tésére a szövetkezet vezetőta­nácsa kapott feladatot, mely szeptember 26-án tartott ülésén kötelezte Tankó Árpád elnö­köt és Kelemen Vendel mér­nököt. egy darab fejőstehén, Kövér Gábor brigádost. Nagy József, Tamás József, Tamás István és Oláh András gondo­zókat egy-egy fejőstehén. Gáli Sándor alelnököt és Buna A­­lexandru állatorvost egy tehén értékének a megtérítésére. In­tézkedtek, hogy Nagy József gondozót az anyagi károk meg­­térítése után távolítsák el munkahelyéről. Bodok község pártbizottsága is felelősségérzettel vitatta meg az MTSZ gazdasági-szervezeti életének problémáit, és konkrét intézkedéseket hozott az eladott állatok pótlására, a tejhozam növelésére, a takarmányalap biztosítására, a szakkáderek munkába állítására, a termelő­szövetkezet pártbizottsága mun­kájának megjavítására. A községi pártbizottságoknak is — de a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek megyei szö­vetségének, a megyei mezőgaz­­dasági igazgatóságnak is — le kell vonniuk a megfelelő köv­et­keztetéseket. Intézkedniük­­ k­ell, hogy a termelőszövetkezetek pártbizottságai, alapszervezetei rendszeresen foglalkozzanak a termelőszövetkezete­k gazdasá­gi-szervezeti életével, ne tűrjék­ meg a lazulást a munkafegye­lemben, következetesebb n. el­lenőrizzék a brigádosok és va­lamennyi dolgozó tevékenysé­gét. Tőke Ferenc, az KKP Kovászna megyei bi­zottságának instruktora AZ ANYAGI KÁROKAT MEG LEHET TÉRÍTENI - DE MI LESZ A FELELŐSSÉGGEL?

Next