Megyei Tükör, 1969. február (2. évfolyam, 55-59. szám)

1969-02-01 / 55. szám

o Vii:AG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! NÖVEKVŐ TÜKÖR ki RKP Kovászna megyaf bizottsága és az ideiglenes megyei néatanács lapja II. ÉVFOLYAM, 55. S/AlNÍ ARA 50 BANI 1969. FEBRUAR 1.. SZOMBAT A MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐ- SZÖVETKEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE TANÁCSÁNAK PLENÁRIS ÜLÉSE IGÉNYESSÉG JEGYEBEN Válaszok az ölt textiluiüvek felhívására 14. oldal MIRE MEG VÉNÜLI!N K (11) Kiporiunk a 7. oldalon ..TÖRJ A-VÁSÁR ÁTÓL" AZ IPARI NEGYEDIG 13. oldal Január 27-én és 28-án tartották meg a fővá­rosban a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának plenáris illését. A PLE­NÁRIS ÜLÉSEN elemezték a szövetkezeti szö­vetségek tevékenységét, a megalakulásuk óta eltelt három év eredményeit az MTSZ-ek gaz clasági és szervezeti megerősítése, valamint a nemzetgazdaság fejlődésében vállalt szerepük alapján. I megbeszélések során elhangzott javasla­tok több olyan intézkedést vázoltak, amelynek célja azQrszágos Szövetség és megyei szövet- ségefe^tevékenységének megjavítása és töké- ^L&Tsitése, az MTSZ-ek irányításának és tá­mogatásának fejlesztése, az összes tartalékok ésszerű és hatékony kihasználása, valamint a termetes gazdaságossága érdekében. Javaslato. kát tettek a: l!)69-es tervfeladatok teljes és idejében történő megvalósítására. A január 28-i ülésen részt vettek Nicolae Ceauşescu, Ion Gheorghe Maurer, Emil Badnaraş, Chivu Stoica, Paul Niculescu Mizil. Virgil Trofin. Manea Mánescu, Iosiţ Banc. (Sere Mihály. Dumitru Popescu elvtársak, a Központi Bizottság és a kormány tagjai. Élénk és hosszan tartó tajrssal fogadták Nicolae Ceauşescu elvtárs beszédét Tegnap tartották meg Sepsis/entgyörgyön a mezőgazda­sági termelőszövetkezetek szövetsége megyei tanácsának ple­náris ülését. Az ülésen jelen voltak termelőszövetkezeti ta­gok, a megye MTS2-einek elnökei, mérnökök, technikusok, állatorvosok, mezőgazdasági gépészek, a központi szervek ki­küldöttei, a mezőgazdasági bank képviselői és meghívottak. Részt vettek a megbeszéléseken a megyei pártbizottság bárójának tagjai. A plenáris ülésen elemző szellemben vitatták meg a* MTSZ-ek múlt évi tevékenységét; az elért eredményeket, de legfőképpen a még meglévő liiányosságokat. Széles körű tevékenységi tervet dolgoztak ki. és ennek megfelelően Iratá- rozatot fogadtak el az egész gazdasági tevékenység és a szervezés magjavítására az ez évi tervfeladatok teljesítése érdekében. NICOLAE CEAUŞESCU ELVTÁRS BESZÉDE A plenáris ülés elfogadta a Központi Bizottsághoz és személyesen Nicolae (Ceauşescu elvtórshoz intézett távirat szövegét. A plenáris munkálatainak befejezésekor beszédet mon­dott Király Károly elvtárs. a megyei pártbizottság első tit­kára. a megyei néplanács elnöke. KIRÁLY KÁROLY elvtárs beszéde a mező- gazdasági termelő­szövetkezetek megyei szövetségének plenáris ülésén Ti*./teli elv társaik ! A Mezőgazdasági Termelő- szövetkezetek Országos Szö­vetsége Tanácsának plenáris ülése széleskörűen megvitatta a mezőgazdaság szövetkezeti szektorának 19G8. évi tevé­kenységét. Kiemelték a pozi­tív eredményeket, elhangzot­tak egyes jogos bírálatok is, számos értékes javaslatot tet- m Mezőgazdasági Fötu­W .„ak és a Mezőgazdasági Termelöszövct kezetek Orszá­gos Szövetsége Tanácsának egyaránt feladata tanulmá­nyozni a javaslatokat, figye­lembe venni az elhangzott bí­rálatokat és további intézke­déseket lenni az országunk mezőgazdaságában folyó tevé­kenység javítására. önök abban az évben ültek öss/e. amikor 20 éve lesz an­nak, hogy .a párt Központi bizottságának 1949. márciusi plenáris ülése elfogadta a mezőgazdaság szocialista át­alakításáról szóló határozato­ké:. Ilyen értelemben azt mondhatnánk, hogy ez egyben ünnepi ülés, amely, megvonja az egész szövet kezdésit ési fo­lyamat, az új mezőgazdasá­gunkban eddig elért nagy si­kerek mérlegét. Ebből az al­kalomból gratulálni kívánok az országos szövetség tanácsá­nak, az összes szövetkezeti tagoknak, hazánk szocialista mezőgazdasága minden dolgo­zójának. E hús/ esztendő mérlege rendkívül sokatmondó. Arról tanúskodik, hogy a kommu­nista pártnak a parasztság mezőgazdasági szövet kezetek­ben való egyesítésére, paraszt­ságunk anyagi erőfeszítései és munkája egyesítésére kijelölt irányvonala jó eredményeket hozott. Ma jogos büszkeséggel elmondhatjuk, hogy mezőgaz­daságunk o húsz év alatt meg­tette a történelmi időszakot a kisgazdaságtól — amely nem biztosította sem a parasztság élete javításának lehetőségét, séma nemzetgazdaság fejlesz­tését — a nagyüzemi szocia­lista mezőgazdaságig, amely bebizonyította, hogy biztosíta­ni tudja a parasztság jólété­in'k növekedését, íoko/.oltab- ban hozzá tud járuhtf á nem­zeti vagyon fejlődéséhez, Ro­mániának a szocializmus út­ján való előrehaladásához. Az utóbbi három esztendő­nek, a jelenlegi ötéves terv első húrom esztendejének e- redményeiről szólva, megálla­píthatjuk, hogy minden tevé­kenységi területen sikeresen valósul meg a haza sokoldalú fejlesztésének a párt által ki­dolgozott programja. Amint az állami terv teljesí­téséről a sajtóban ma megje­lent közleményből kitűnik, a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság, az összes mezőgaz­dasági dolgozók, az értelmiség odaadó munkája biztosítja a szocialista gazdaság 'egyre gyorsabb fejlődését, s~ ennek alapján a városi és falusi la­kosság életszínvonalának, emel­kedései. hazánk anyagi és szellemi civilizációja fókának növekedését. Románia fejleszt csénekiégés/ tapasztalata ismételten beiea­iFolytalásu a 3. oldulcm) Tisztelt elvtársak! A megyei pártbizottság té­vé ke n ységé nek középpontja ba helyezte a mezőgazdaság­nak, mint a legfontosabb prob­lémák egyikének irányítását, azzal a céllal hogy a gyakor­latba ültesse pártunknak a mezőgazdaságra vonatkozó i- rányelveit. Az elmúlt év folyamán a mezőgazdaság kérdése szere­pelt a megyei pártbizottság c gyik plenáris ülésén. Hasonló képpen megvitatásra kerültek a mezőgazdaság egyes kérdései a büroüléseken. miamiid a titkárság ülésein. Amint tud­ják. a megyei pártbizottság bárójának határozata, valamint a megyei néptanács végrehaj­tó bizottságának decemberi végzése arra irányult. hogy magasabb szintre emelje me­gyénk mezőgazdaságát. Ahogy kitűnt a Mezőgazda­sági Termelőszövetkezetek Or­szágos Szövetségének plenáris illésén. különösen Nicolae Ceauşescu elvtárs sokoldalú és mélyen elemző beszédéből (Folytatása a 10. oldalon) A I) V I vé­e> \ Ölvén évvel ezelőtt is ilyen tél volt, mint e.z a -mos­tani. s szú: ét múlva is ilyen lesz ilyenkor, bizonya ra. Ölvén évvel ezelőtt. egy ilyen télben halt meg egy költő, s száz év múlva is meghal egy. ügyieket. Nagyon buta dolog, hogy meghalnak a költők, akiket halhatat­lanságra szántunk azzal, hogy bennük álmodtuk meg magunkat jobbnak, teljesebbnek, bátrabbnak, szaba dabbnak. mintegy bizonyítására annak, hogy mégsem vagyunk annyira végesek, mint azt silány húsunk tör­vényei kiszabták. Simogatni) alóan naivak es megmosolyogtatóan büsz­kék vagyunk, mi emberek, mert atf kívánjuk, hogy emlékezzenek ránk. Tudom, életünk bizonyságáért, ér­telméért kívánjuk, könyörögjük holtunkban a ránk emlékezést. De ne áltassuk magunkat: arcunkat, han­gunkat. betegségeinket, de vágyainkat, álmainkat is ha­mar elfelejtik, s csak az marad meg. amit házunk fa­lába építettünk, fába. köbe faragtunk, papírra írtunk, az. amit kézzel megfoghatnak utódaink. Bizonyosság- fa van szükségük, hogy hihessenek bennünk. S altban is. hogy majd bennük is hisznek. Ady Endre erre példa. Talán sosem-leez magunkat érezzük benne, bizonyosságát annak, hogy mik lehet nénk. mire vagyunk képesek. Ady verseit hallgatom u színház emlékestjén, s a tapsokat. Magunkat ünnepeljük, úgy hiszem, a magunk csodálatát. Olyan nagyon tudjuk érezni, hogy emberek va gyünk, ha kicsinek érezzük magunkat. És Ady csak úgy maradhat meg nekünk Adynak, ha nagyobb, igazablt. bátrabb nálunk: olyan amilyenek mi lehetnénk, ha /óbbak volnánk, ha magunk lehetnénk. Bátor az ember: sokat hisz magáról, s el tudja f* lejteni, hogy szótomlik egyszer a húsa. És vele együtt romlanak a vágyai is. ha nem szilárdította, örökítet te őket földbe, vasba, falba, egyenes beszédbe Ady annyi nekünk — külön-külön, cs másként mind­annyiunknak —. amennyit érezni, tudni tudunk belő­le. S ha harcál ellene is kell megvívnunk sokszor — így leszünk emberebbek. ady-ibbak. Ady emberségünk bizonysága De úgy látszik, mindig, ötven .évvel ezelőtt, most és száz év múlva is minden percben szüksége vgu az emberiségnek arra. hogy létét bizonyító, létét i<ia- iolö álmokat álmodjon újra valakiben, valaki által. Csíki László

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék