Megyei Tükör, 1969. február (2. évfolyam, 55-59. szám)
1969-02-01 / 55. szám
választások előtt INTERJÚ ION DRAGOŞSAL, A SZOCIALISTA EGYSÉGFRONT MEGYEI TANÁCSA ALELNÖKÉVEL TIKÖK: Tol vagyunk a képviselőjelöltek jelölésén, hogyan folytak le ezek a jelölő gyűlések ? — A Szocialista Egységfront megyei tanácsa nagy fontosságot tulajdonított a képviselőjelölő gyűlések zökkenőmentes lefolyásának. Legfontosabb feladatunknak azt tartanák, hogy képviselőjelöltként olyan személyeket javasoljuk, akik a legrátermettebbek, közel állnak a lakossághoz, akik képesek teljesíteni azokat a feladatokat, amelyek egy képviselőre hárulnak. Szem előtt tartottuk azt is, hogy a megválasztandó néptanácsi szervekben nemre, nemzetiségre, politikai hovatartozásra való tekintet nélkül megyénk valamennyi társadalmi rétege képviselve legyen. Ezen elveknek megfelelően a megyei néptanács 145 képviselőjelöltjének 44 százaléka munkás, 27 százaléka földműves, 27 százaléka értelmiségi. Képviselőjelöltjeink 17 százaléka az iparban, építészetben, szállítási vállalatokban és a kereskedelemben, 39 százaléka a mezőgazdaságban, 8 százaléka a tanügyi és kulturális intézményekben él és dolgozik. Jelöltjeink 74 százaléka férfi, 26 százaléka nő, a megye nemzetiségi összetételének megfelelően pedig 19 százaléka román, 80 százaléka magyar és 1 százaléka más nemzetiségű. Január 14. és 29. között zajlottak le a képviselőjelöltek jelölő gyűlései. Ezeken a gyűléseken a Nagy Nemzetgyűlésire 4, a megyei néptanácsba 145, városi tanácsokba 311, a községiekbe pedig 1473 képviselőjelöltet jelöltek. A jelölő gyűléseken körülbelül 110 000 választóból több mint 80000-en vettek részt. Örömünkre szolgál az, hogy dolgozóink megyeszerte magukévá tevék a Szocialista Egységfront javaslatait, a megyei képviselőjelöltek közül egyetlen egy jelöltünket sem utasították el a jelölő gyűléseken. TIKÖR: A képviselőjelölő gyűléseken merültek-e fel olyan problémák,javaslatok, amelyek a megye gazdasági, kulturális fellendülését célozzák ? — A megye dolgozói éltek annak a lehetőségével, hogy már ezeken a képviselőjelölő gyűléseken tehessék azket leginkább foglalkoztató gazdasági, kulturális kérdéseket, természetesen olyanokat, amelyek megoldása elősegíti városaik, községeik gazdasági, szellemi életének a fellendülését. Az említett gyűléseken több mint 1800 javaslat hangzott el. Ezen nagyszámú javaslat feldolgozására minden községben és megyei szinten is bizottság létesült, azzal a megbízatással, hogy dolgozza ki a helyes javaslatok gyakorlati megvalósításának lehetőségeit. A javaslatok tanulmányozása alapján arra a meggyőződésre jutunk, hogy ezek nagy rész° alkalmas arra, hogy pártunk politikájának azon célkitűzéseit szolgálja, amely a falu és a város közötti különbség fokozatos megszüntetését célozza. Zágon és más községek lakosai a község teljes villamosításához kérik a képviselőjelöltek segítségét. Komando, Szotyor, Köpec dolgozói a tökéletesebb egészségügyi ellátást sürgetik. Más helyeken a gazdasági tevékenység, a közellátás fellendítését szorgalmazzék. Száldobos, Kézdivásárhely és más helységek lakói új kultúrotthonok építésében vagy a meglevők jobb berendezésében kérik a képviselőjelöltek segítségét. Az illetékes szervek komoly gonddal láttak hozzá az elhangzott javaslatok feldolgozásához, azzal a céllal, hogy a közelgő képviselőjelölt találkozók alkalmával máris konkrét választ adhassanak, hogy javaslataik közül melyik mikor, és hogyan valósítható meg. TI KÖR: Milyen feladatok előtt áll jelenleg a Szocialista Egységfront megyei tanár Mivel a jelölések törvényes határideje január 30-án lejár, a Szocialista Egységfront megyei tanácsának feladata nyomon követni, hogy a választók nem fellebezik-e meg valamelyik képviselőjelölt jelölését. Mert ha igen, meg kell vizsgálnunk, jogos-e vagy nem a fellebbezés. Ha a fellebbezés jogosnak bizonyul, akkor időben gondoskodni kell abban a választási kerületben újabb jelölésről. Reméljük, hogy ilyen fellebbezésekre nem kerül sor. A jelölések véglegessé válása után, 1969. január 9-től kezdődően rátértek a képviselőjelöltek és a választók közötti találkozók előkészítésére és megtartására. Ezek a találkozók azt a célt szolgálták, hogy a választók jobban megismerjék jelöltjeiket, és ugyanakkor keletet kapjanak a jelölő gyűléseken felvéteti problémáikra. A jelöltekkel való találkozás újabb alkalom volt különböző gazdasági és kulturális kérdések megvitatására. Rohamosan közeleg március 2-a, a szavazás napja. Gondolni kell a szavazókörzeti bizottságok kijelölésére és a szavazás előkészítésére is A megye területén 96 szavazókörzetet állítunk fel. Ezeket a szavazókörzekét a néptanács végrehajtó bizottsága közzétette. Folyamatban van a körzeti bizottságok megválasztása és ez a felkészítése. Legkésőbb január 30-án minden községi és városi néptanács végrehajtó bizottsága közzéteszi a választási névjegyzékeket. Ugyanakkor felhívást intéztünk minden választóhoz, hogy ellenőrizze a választási névjegyzéket azért, hogy az esetleges kihagyásokat vagy téves beírásokat minél hamarabb tisztázni lehessen. Március másodikán, akárcsak az egész ország, megyénk lakossága is az urnák elé járul, hogy szavazatával kifejezésre juttassa a Román Kommunista Párt politikájába vetett bizalmát. Szeretnék, ha megyénk lakossága — már a reggeli órákban — szavazatát adná a Szocialista Egységfront jelöltjeire, és arra a nagyszerű távlatra, amelyet a pártpolitika nyit meg hazánk előtt. 2 asszonyjelölt .4 falusi ház komhájában ülünk néhányan A gsazdaszszony boros poharakat vesz elő, és saját készítményű borával kínál Házi dolgokról folyik a beszéd, de a szó önkéntelenül is visszakanyarodik a falu, a község problémáira, azokra a kérdésekre, amelyeket a félórával azelőtt tartott képviselőjelölő gyűlésen az emberek felvetettek avagy elhallgattak Mert hiába szép falu Középajta, van még itt tennivaló éppen elén Ezt bizonygatja a ház asszonya, Bedő Ida is, akit a már említett népgyűlésen a középajtáink megyei képviselőjelöltjüknek állítottak a március 2-i választásokra. S ha ott nem is mondott sokat, nem ígérgetett, hisz nem kenyere a szó, most nyugodtan, szép sorában adja elő a javításra, megoldásra váró hibákat, mulasztásokat Először is meg kell javítani a Szentgyörgy felé vezet, útvonalon levő hidat, amelyet a faipari vállalat emberei tettek tönkre, de mosttudni sem akarnak róla Nehéz így átkelni a patakon, különösen az iskolás gyermekeknek. „De mondják meg alattuk, nem tudtak volna azok az autók ott eljárni, ahol most is járnak? Tudhatták volna, hogy azt a nehéz farakományt nem sokáig bírja a híd !“ A malom ügye is, amelyről a jelölésen is beszélt az egyik hozzászóló, szóba kerül. Igen, valamit tenni kell: a jelenleginél erősebb hajtóerőt kell beszerezni, ne kényszerüljenek az emberek arra, hogy a legnagyobb dologidőben is más faluba járjanak gabonát őrletni. Meg aztán ott van a falu között a malomárok, annak a kérdését is meg kell nézni, s olyan megoldást találni, ami a közel 200 éves árkot visszahelyezi régi „jogaiba“ Többször bebizonyosodott már, hogy szűkje esetén bizony milyen jól fog a malomárokban csörgedező víz. Dehát ugye ezt nem mindenki érti meg A jelölő gyűlés előtt mindössze annyit tudtam Bedő Idáról, hogy a helybeli MTSZ tag MÁRCIUS 2. ja, szorgalmasan dolgozik, nő létére évente átlag 200 munkanapot teljesít. S azt is mondták róla, hogy erélyes, szereti az igazságot, az egyenességet, bátran szemébe mondja bárkinek a hibáját. Biztosak lehetnek a középajtaiak, hogy Bedegs Ida becsülettel fogja teljesíteni megbízatását Erre garancia őszintesége, tenniakarása, munkabírása, no meg az az évente teljesített 200 munkanap is. Barcs Péter megyei TÜKÖR A MINISZTERTANÁCS határozata az új bérezési rendszer kikísérletezésének általánosításáról és a fizetések emeléséről az élelmiszeripari vállalatokban A Minisztertanács nemrég határozatot fogadott el, amelylyel ez év február 1-től jóváhagyja az új bérezési rendszer kikísérletezésének általánosítását és a fizetések emelését az összes köztársasági érdekeltségű élelmiszeripari vállalatokban. A határozat hozzátartozik a IX. Parikongresszuson a dolgozók életszínvonalának emelésével kapcsolatban kijelölt előirányzatokhoz. E határozatnak megfelelően az élelmiszeripari munkások, mérnökök, közgazdászok, technikusok és tisztviselők fizetését 1969-ben átlag 10,0 százalékkal emelik, ami évente mintegy 200 millió lej fizetéstöbbletet jelent, a kis fizetések 1907-ben történt előzetes, 73 millió lejes összegű emelésével a fizetés összesen átlag 15,1 százalékkal növekszik. A fizetésemelésben több mint 180 000 alkalmazottrészesül, ezeknek fizetése évente több mint 330 millió lejjel meghaladja majd az 1967. augusztus 1. előtt folyósított fizetéseket. Az új bérezési rendszer általános elvei alapján az iparágban a munkások és a műszaki-adminisztratív személyzet fizetését a munka mennyisége, minősége és felelőssége szerint állapítják meg, közvetlenebbül hozzákapcsolva azt minden dolgozó és az egész vállalat termelési eredményeihez. A díjszabás szerinti fizetés részaránya a teljes keresetijén jelentősen növekszik azzal, hogy beolvasztják a díjszabás szerinti fizetésbe a jelenleg akordból és prémiumból származó többletek nagyobb részét. A jelenlegi határozat rendszert irányoz elő a rendkívüli munkaeredményeket elért alkalmazottak jutalmazására. Ugyanakkor azért, hogy növekedjék az alkalmazottak érdekeltsége a vállalati tevékenység gazdasági hatékonyságának emelésében, előirányozták évi jutalmak folyósítását azok számára, akik saját erőfeszítésükkel hozzájárultak a tervezett nyereség túlszárnyalásához. Az új fizetési rendszer érdekeltségi lehetőségei megteremtik a feltételeket a vállalati munkaközösségek ösztönzésére a termelés, a munka magas fokú megszervezésében, a termelőkapacitás és a munkaidő ésszerű felhasználásában, a megalapozott munkanormák alkalmazásában és az anyagfogyasztás csökkentésében a munkatermelékenység növeléséért és a termelési költségek csökkentéséért. A v Olt textilművek új gépcsarnoka a baconiak jelöltje A megyei tanfelügyelőség főinspektorával, Izsák Ferenc elvtárssal hivatalában beszélgetünk. Választókerülete problémáiról szeretném faggatni, de a rengeteg adathalmaz között eltörpül a falu, s tulajdonképpen az az érzésem, hogy ezzel az egész megyére kiterjedő munkájával kellene foglalkoznom és nem a kerülettel, amely csak akkora ebben a számtengerben, mint egy porszem. Megtudom tőle, hogy még ebben az évben központi fűtést kap az 1-es számú líceum, s olyan számokat hallok, melyeket kétszer kérdek meg 5 200 000, 4 350 000, s úgy hirtelen nem is tudom elképzelni, mennyi lehet ez az öszszeg. — Baconban rátértünk a tízosztályos oktatásra s az iskola tanterületét is bővítjük. Már a jövő évben indul a IX. osztály de beszélgessünk inkább másról — mondja Izsák Ferenc elvtárs —, mert attól félek, még azt mondanák más körzetek lakói, hogy Baconban azért mennek jobban tanügyi vonalon a dolgok mert én, a főinspektor vagyok annak a körzetnek a jelöltje Cseng a telefon. A vonal túlsó végén a tanügyminisztérium valamelyik osztálya, Izsák elvtárs pedig jegyzetfüzeteiből számokat diktál, bocsánatkérően néz rám, int, hogy foglaljak helyet, mindjárt folytatjuk. — Hát ez van — mondja, s mikor újra folytathatnám a beszélgetést, újra cseng a telefon, valamelyik iskola be nem küldött számláit követeli egy bútorgyár. Aztán ismét van néhány perc ideje — majd beszélgetünk a választások, a tanügyi évzárás után, remélem, addig csak történik valami olyasmi, amiről izgalmasabb lesz elbeszélgetni. Mert ezek a számok .. de sokan vannak...! de csak mi tudjuk, hogy mennyi munka van velük, míg valóra válnak. Vass Zoltán II. évfolyam 55. szám