Megyei Tükör, 1969. április (2. évfolyam, 65-68. szám)
1969-04-05 / 65. szám
KINEK MIT JELENT AZ 581-ES VÉGZÉS Elöljáróban idézzük Király Károly elvtársnak, a megyei pártbizottság első titkárának a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megyei konferenciáján elhangzott szavait : „Át kell térni a szóról a tettre. Sok jó, egészséges bírálat és okos javaslat hangzott már el, de hagyjuk a szónoklatokat, a jótanácsokat, fogjuk meg a dolog végét! Volt már egy állattenyésztési értekezlet, ennek nyomán született egy pártbüró-határozat, megvolt a megyei pártkonferencia, van már egy végrehajtó bizottsági határozat (az 581-es) az állattenyésztés és legelőgazdálkodás feljavítására. Megtartottuk a közgyűléseket, vannak kitűnő intézkedési terveink, gazdag javaslataink, de lemaradtunk a valóra váltásban. Vegyük hát elő a határozatokat, szépen, egyenként és következetesen, székely makacssággal vigyük őket a megvalósításig." Mindezek után, jelen írást nem jótanácsnak szántam, de még számonkérésnek sem, hanem inkább riasztónak, ébresztőnek ! Felébredésre van szükség vagy pontosabban ráébredésre, hogy a hozott határozatokból vajmi keveset váltottunk valóra ! Az 581-es végrehajtó bizottsági végzés célja: segíteni megyénk állatállományának szaporodását, bőségesebbé tenni a piac ellátását állati termékekkel, javítani a legelőgazdálkodást. A fenti célkitűzések valóra váltása érdekében számos intézkedés történt. A határozat szövegét, valamint az alkalmazására vonatkozó részletes utasítást eljuttatták minden néptanácshoz. Számos gyűlést, kiképzést, tanfolyamot, egyszóval minden alkalmat, ahol néptanácsi elnökök, titkárok, téesz-elnökök, brigádosok vagy mezőgazdasági szakemberek gyűltek össze, felhasználtak arra, hogy a végzés szövege, annak megvalósítása szóba kerüljön. A kereskedelemmel szemben támasztott igények általában nőnek városon és községeinkben. A vásárlóközönség kifogásolja, ha mészárszékeinkben nincs elég bárányhús (hogy csak a szezonárut említsük), megkívánja, hogy mindig legyen friss vaj stb. Ennek a feladatnak a megvalósítása is - köztünk legyen mondva - mégis csak a mezőgazdaságra, pontosabban a mezőgazdaságban dolgozókra hárul, legyen az szocialista egység vagy egyéni termelő. Az ellátást hivatott segíteni és javítani a szerződések szabályozása által az 581-es végzés. De nézzük csak sorjában, kinek mit jelent e határozat ? A megyei húsipari vállalat alkalmazottai „becsülettel megszállták" a megye községeit, sikerült is leszerződni 5000 bárányt. Ez (összehasonlítva a múlt év eredményeivel), nemcsak több munkát, de lényegesen jobb eredményt is jelent. Lényegesen jobbak az eredmények azokban a községekben, ahol a helybeli néptanácsok is segítenék a szerződéskötéseket, így Uzon, Nagybacon, Kovászna, Szentkatolna, Kézdivásárhely és Vargyas községekben igen szép számban szerződtek bárányt. A megvalósított 5000 bárány szerződése viszont még nagyon messze áll a 21 530-as szerződési tervtől. Ezt a tervszámot soha nem valósítjuk meg, amíg lesznek olyan községek, mint Zágon, ahol 14 bárányt szerződtek le vagy Zabola (a híres juhtenyésztő /abola) ahol 21-et és így sorolhatjuk tovább: Ozsdola 30, Lemhény >6, Bereck 96 A fenti számok hűen tükrözik azt a vérszegény törekvést, amivel a községi néptanácsok a szerződések teljesítését segítették. Ez a nemtörődöm magatartás különösen szembetűnően nyilvánult meg Élőpatak, Köröspatak és Dobolló községekben, ahol a húsipari vállalatnak alig sikerült leszerződni 85, 83, illetve 40 bárányt. A megyei tejipari vállalat szintén a szerződéskötési csatát vívja a falvakon, egyelőre kevés sikerrel. A 96,892 hl szerződési tervből még alig 23,175 hl tejet szerződött le a termelőkkel. E téren igen szép eredmények vannak Bodoson, Bibarcfalván, Olaszteleken, Szárazajtán, Kisbaconban és Almáson. Igen gyengék a szerződéskötések eredményei Bárkány, /abola,ágon, Bereck, Szentlélek,Velence, Barátos, Ozsdola vagy Élőpatak községekben, nem is említve Dobollót, ahol egyetlen liter tejet sem sikerült leszerződni. Hol van ezekben a községekben a néptanácsok segítsége ? A juhtej leszerződésénél még lehetetlenebb helyzet adódott. Vannak községek, mint Nagybacon, Nagyajta, Bardóc, Vargyas, Pólyán, Szentlélek, Lemhény, Bereck,abola, ahol még nem választották meg az eszten afelelős juhászokat. Kivel lehet akkor szerződést kötni ? — Mire várnak a néptanácsok ? Sokkal jobbak az eredmények (bár lehetnének még jobbak) a gyapjúszerződéseknél. A 129 000 kg-os szerződési tervből megvalósítottak 84 000 kg-ot. Sok nehézség merül fel Málnáson, ahol a 2400 kg-os tervből alig 307 kg-ot szerződtek le, hasonló a helyzet Nagyajtán, Ozsdolán és ágonban is. Szeretnénk, ha egy dolog világos lenne: a szerződéskötések nemcsak a húsipari, tejipari és DCA vállalatok feladata. Az övék is, Írisz ők a közvetlen végrehajtók. De egyenlő mértékben feladata, sőt hivatali kötelessége a néptanácsoknak is a szerződéses kötelezettségek maradéktalan teljesítése A határozat fontos feladatul tűzi ki a legelők takarítását és feljavítását E téren az eredmények korántsem kielégítőek. A tervezett 22 000 hektár legelőtakarításból még alig 3 000 hektárt végeztek el. Néhány szép eredmény: Karátoson 307 ha, Nagybaconban 307 ha, Bardoon 236 ha, Senlkatohut 147 ha, Illyefalván 200 ha. Mire ezek a számok az olvasó kezébe kerülnek, amm már minden bizonnyal még jobbak lesznek az eredmények a téeszek legelőin A községi legelőkön is vannak jó eredmények, így Bardócon Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Kőröspatakon, Vargyason. Nyilván, a néptanácsok „érdeme" ez a köves takarítás (mert kevés: 30—40 70 ha). Érthetetlen az a tény, hogy még mindig vannak téeszek, ahol neki sem fogtak a legelőtakarításnak, így Egerpatakon, Bodokon, Kilyénben, Esztérneken,Velencén, Martonfalván, Mikóújfaluban, Kőváron vagy Polyánban. Egyetlen fejszecsapás sem történt a legelőkön. Hasonló a helyzet a legelők trágyázásával is A 12 750 ha-os tervből, alig 1267 ha van műtrágyával, 196 ha pedig istállótrágyával trágyázva. Különösebb törődés csak alig néhány téesz részéről volt észlelhető: Nagyborosnyó, Uzon, Málnás, Csernálon, Kovászna. Bár köztudomású, hogy takarmányalapunk a nyögés részét és takarmánybiztosításunk sorsát jórészt a rét- és legelőgazdálkodás dönti el mégis sajnálattal kell tapasztalnunk, hogy e téren igen keveset lettünk, és eredményeink korántsem kielégítőek. Szinte banális lenne most a//al folytatnunk, hgy „pedig lehetőségünk volna rá", hiszen a legelőtakarításhoz egy közönséges kézi szerszámon és akaraton kívül semmi egyéb nem szükséges. A/ akarat ébredését pedig lehet pótolni szervező munkával. Érthetetlen néhány néptanács magatartása, mint Mikóújfalu, Illyefalva,ádefalva vagy Réty, ahol a megyei néptanács által leközölt 581-es végzés csak pár órás keresés után került elő a félredobott aktik süllyesztőjéből. Ilyen körülmények között nem is várhatunk jobb eredményt a legelőtakarításoknál. De kérdezzük joggal e néptanácsok elnökeitől, számukra mit jelent az .581-es végez? Öt iv papírt az aktasüllyesztőben ? Létezik ilyen ? Sajnos, létezik. Úgy véljük, hogy azon az alapon, hogy akinek inge, csak az vegye magára, de az viszont vegye: ezt a magatartást felül kell vizsgálnia mindenkinek. Állataink attól még nem fognak jóllakni, sem teret adni, hogy néhány ember elhanyagolta egy ilyen fontos munkálat, mint a legelőtakarítás és feljavítás megszervezését. Legalább most, a még hátralevő napokban, igazán ideje volna már minden községben a legkomolyabban és minden erővel elvégezni ezt a munkálatot is. Legyen április hava a legelőtisztitás hava. Létfontosságú ! Pikuts Sándor az mtsz-ek legelőtakarítási munkálatainak helyzete április 3-án a bodzafordulói fakitermelő vállalat FAKITERMELŐ MESTERT Tanulmányi lehetőségek és gyakorló időszak biztosítása a fennálló rendelkezések értelmében. Részletes felvilágosítást a vállalat székházában kaphatnak az érdeklődők. (Bodzaforduló, 141 szám, telefon i 3.) ozsdola > -A. A SZAMOK SZÁZALÉKOT FC4EZNEK KI megyei TÜKÖR II. évfolyam 65. szám