Megyei Tükör, 1969. április (2. évfolyam, 65-68. szám)

1969-04-05 / 65. szám

KINEK MIT JELENT AZ 581-ES VÉGZÉS Elöljáróban idézzük Király Károly elvtársnak, a megyei pártbizottság első titkárának a mezőgazda­sági termelőszövetkezetek megyei konferenciáján el­hangzott szavait : „Át kell térni a szóról a tettre. Sok jó, egészsé­ges bírálat és okos javaslat hangzott már el, de hagyjuk a szónoklatokat, a jótanácsokat, fogjuk meg a dolog végét! Volt már egy állattenyésztési érte­kezlet, ennek nyomán született egy pártbüró-határo­­zat, megvolt a megyei pártkonferencia, van már egy végrehajtó bizottsági határozat (az 581-es) az állat­­­tenyésztés és legelőgazdálkodás feljavítására. Meg­tartottuk a közgyűléseket, vannak kitűnő intézkedé­si terveink, gazdag javaslataink, de lemaradtunk a valóra váltásban. Vegyük hát elő a határozatokat, szépen, egyenként és következetesen, székely ma­kacssággal vigyük őket a megvalósításig." Mindezek után, jelen írást nem jótanácsnak szán­tam, de még számonkérésnek sem, hanem inkább riasztónak, ébresztőnek ! Felébredésre van szükség vagy pontosabban ráébredésre, hogy a hozott hatá­rozatokból vajmi keveset váltottunk valóra ! Az 581-es végrehajtó bizottsági végzés célja: se­gíteni megyénk állatállományának szaporodását, bő­ségesebbé tenni a piac ellátását állati termékekkel, javítani a legelőgazdálkodást. A fenti célkitűzések valóra váltása érdekében szá­mos intézkedés történt. A határozat szövegét, valamint az­ alkalmazására vonatkozó részletes utasítást eljut­tatták minden néptanácshoz. Számos gyűlést, kikép­zést, tanfolyamot, egyszóval minden alkalmat, ahol néptanácsi elnökök, titkárok, téesz-elnökök, brigádo­­sok vagy mezőgazdasági szakemberek gyűltek ös­­­sze, felhasználtak arra, hogy a végzés szövege, an­nak megvalósítása szóba kerüljön. A kereskedelemmel szemben támasztott igények ál­talában nőnek városon és községeinkben. A vásárló­­közönség kifogásolja, ha mészárszékeinkben nincs e­­lég bárányhús (hogy csak­ a szezonárut említsük), megkívánja, hogy mindig legyen friss vaj stb. En­nek a feladatnak a megvalósítása is - köztünk le­gyen mondva - még­is csak a mezőgazdaságra, pon­tosabban a mezőgazdaságban dolgozókra hárul, le­gyen az szocialista egység vagy egyéni termelő. Az ellátást hivatott segíteni és javítani a szerző­dések szabályozása által az 581-es végzés. De nézzük csak sorjában, kinek mit jelent e hatá­rozat ? A megyei húsipari vállalat alkalmazottai „becsü­lettel megszállták" a megye községeit, sikerült is leszerződni 5000 bárányt. Ez (összehasonlítva a múlt év eredményeivel), nemcsak több munkát, de lénye­gesen jobb eredményt is jelent. Lényegesen jobbak az eredmények azokban a községekben, ahol a hely­­­beli néptanácsok is segítenék a szerződéskötéseket, így Uzon, Nagybacon, Kovászna, Szentkatolna, Kéz­­divásárhely és Vargyas községekben igen szép szám­ban szerződtek bárányt. A meg­valósí­tott 5000 bá­rány szerződése viszont még nagyon messze áll a 21 530-as szerződési tervtől. Ezt a tervszámot soha nem valósítjuk meg, amíg lesznek olyan községek, mint Zágon, ahol 14 bárányt szerződtek le vagy Za­bola (a híres juhtenyésztő /abola) ahol 21-et és így sorolhatjuk tovább: Ozsdola 30, Lemh­ény >6, Bereck 96 A fenti számok hűen tükrözik azt a vérszegény törekvést, amivel a községi néptanácsok a szerződések teljesítését segítették. Ez a nemtörő­döm magatartás különösen szembetűnően nyilvánult meg Élőpatak, Köröspatak és Dobolló községekben, ahol a húsipari vállalatnak alig sikerült leszerződni 85, 83, illetve 40 bárányt. A megyei tejipari vállalat szintén a szerződéskö­tési csatát vívja a falvakon, egyelőre kevés sikerrel. A 96,892 hl szerződési tervből még alig 23,175 hl te­jet szerződött le a termelőkkel. E téren igen szép eredmények vannak Bodoson, Bibarcfalván, Olaszt­ele­ken, Szárazajtán, Kisbaconban és Almáson. Igen gyengék a szerződéskötések eredményei Bárkány, /abola,­­ágon, Bereck, Szentlélek,­­Velence, Barátos, Ozsdola vagy Élőpatak községekben, nem is említ­ve Dobollót, ahol egyetlen liter tejet sem sikerült leszerződni. Hol van ezekben a községekben a nép­tanácsok segítsége ? A juhtej leszerződésénél még lehetetlenebb hely­zet adódott. Vannak községek, mint Nagybacon, Nagyajta, Bardóc, Vargyas, Pólyán, Szentlélek, Lem­­­hény, Bereck,­­abola, ahol még nem választották meg az eszten afelelős juhászokat. Kivel lehet akkor szerződést kötni ? — Mire várnak a néptanácsok ? Sokkal jobbak az eredmények (bár lehetnének még jobbak) a gyapjúszerződéseknél. A 129 000 kg-os szerződési tervből megvalósítottak 84 000 kg-ot. Sok nehézség merül fel Málnáson, ahol a 2400 kg-os terv­ből alig 307 kg-ot szerződtek le, hasonló a helyzet Nagyajtán, Ozsdolán és­­ ágonban is. Szeretnénk, ha egy dolog világos lenne­: a szerző­déskötések nemcsak a húsipari, tejipari és DCA vál­lalatok feladata. Az övék is, Írisz ők a közvetlen végrehajtók. De egyenlő mértékben feladata, sőt hi­vatali kötelessége a néptanácsoknak is a szerződé­ses kötelezettségek maradéktalan teljesítése A határozat fontos feladatul tűzi ki a legelők ta­karítását és feljavítását E téren az eredmények ko­rántsem kielégítőek. A tervezett 22 000 hektár le­­gelőtakarításból még alig 3 000 hektárt végeztek el. Néhány szép eredmény: Karátoson 307 ha, Nagyba­­conban 307 ha, Bardoon 236 ha, S­enlkatoh­­ut 147 ha, Illyefalván 200 ha. Mire ezek a számok az olvasó kezébe kerülnek, amm már minden bizon­­­nyal még jobbak lesznek az eredmények a téeszek legelőin A községi legelőkön is vannak jó eredmények, így Bardócon Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Kőröspatakon, Vargyason. Nyil­ván, a néptanácsok „érdeme" ez a köves takarítás (mert kevés: 30—40 70 ha). Érthetetlen az a tény, hogy még mindig vannak téeszek, ahol neki sem fogtak a legelőtakarításnak, így Egerpatakon, Bodokon, Kilyénben, Esztérneke­n,­­Velencén, Martonfalván, Mikóújfaluban, Kőváron vagy Polyánban. Egyetlen fejszecsapás sem történt a legelőkön. Hasonló a helyzet a legelők trágyázásával is A 12 750 ha-os tervből, alig 1267 ha v­an műtr­ágyáv­al, 196 ha pedig istállótrágyával trágyázva. Különösebb törődés csak alig néhány téesz részéről volt észlel­hető: Nagyborosnyó, Uzon, Málnás, Csernálon, Ko­­vászna. Bár köztudomású, hogy takarmányalapunk a nyö­gés részét és takarmánybiz­tosításunk sorsát jórészt a rét- és legelő­gazdálkodás dönti el mégis sajná­lattal kell tapasztalnunk, hogy e téren igen keveset lettünk, és eredményeink korántsem kielégítőek. Szinte banális lenne most a//al folytatnunk, h­gy „pedig lehetőségünk volna rá", hiszen a legelő­taka­rításhoz egy közönséges kézi szerszámon és akaraton kívü­l semmi egyéb nem szükséges. A/ akarat ébre­dését pedig leh­et pótolni szervező munkával. Érthetetlen néhány néptanács magatartása, mint Mikóújfalu, Illyefalva,­­ádefalv­a vagy Réty, ahol a megyei néptanács által leközölt 581-es­­ végzés c­sak pár órás keresés után került elő a félredobott akt­ik süllyesztőjéből. Ilyen körülmények között nem is várhatunk jobb eredményt a legelőtakarításokn­ál. De kérdezzük­­ joggal e néptanácsok elnökei­től, számukra mit jelent az .581-es végez? Öt iv papírt az aktasüllyesztőben ? Létezik ilyen ? Sajnos, létezik. Úgy véljük, hogy­­ azon az alapon, hogy akine­k inge, csak az vegye magára, de az viszont vegye: ezt a magatartást felül kell vizsgálnia mindenkinek. Állataink attól még nem fognak jóllakni, sem teret adni, hogy néhány ember elhanyagolta egy ilyen fontos munkálat, mint a legelőtakarítás és feljaví­tás megszervezését. Legalább most, a még hátralevő napokban, igazán ideje volna már minden község­ben a legkomolyabban és minden erővel elvégezni ezt a munkálatot is. Legyen április hava a legelőtisztitás hava. Létfontosságú ! Pi­kuts Sándor az mtsz-ek legelőtakarítási munkálatainak helyzete április 3-án a bodzafordulói fakitermelő vállalat FAKITERMELŐ MESTERT Tanulmányi lehetőségek és gya­korló­ időszak biztosítása a fennálló rendelkezések értel­mében. Részletes felvilágosítást a vállalat székházában kaphat­nak az érdeklődők. (Bodzaforduló, 141 szám­, tele­fon i 3.) ozsdola > -A­­. A SZAMOK SZÁZALÉKOT FC4EZNEK KI megyei TÜKÖR II. évfolyam 65. szám

Next