Megyei Tükör, 1970. március (3. évfolyam, 116-119. szám)

1970-03-28 / 119. szám

* A NAGY NEMZETI GYŰLÉS ÜLÉSSZAKA A fővárosban szerda reggel megkez­­dőd­ött a Nagy Nemzetgyűlés VI. cik­lus utak negyedik ülésszaka. Az ülésszak munkájában részt vet­t­ek a Nagy Nemzetgyűlés képviselői, valamint számos meghívott vendég — központi é­s társadalmi szervezetek vj­lági, tudományos és kulturális szemé­ly­iségek, újságírók A képviselők és a meghívott vendé­gek hosszas tapssal fogadták a part­es ál­lam vezetőket. A terem jobboldali páholyában In- Ivet foglaltak a következő elvtársak : Nimb««* Ceauşescu. Ion Gheorghe ‘.y Maurer, l­.mil Budnaras. Paul Nicules­­cu-Mizil, Gheorghe Radulescu, Virgil Trofin. Ilie Verdet, Marim Berghianu­. Florio nanalache. Constantin Dragan. Fazekas János. Petre Lupu­. Manea Ma­­nescu. Dumitru Popa. Dumitru Popescu­, Leonte Rantu. Gheorghe Stoica. Vasile Vilcu. A balodali páh­olyban helyet foglal­tak az Államtanács tagjai. \ 1 Stefan \ oite« elv­társ, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke ny­itotta m­eg. A Nagy Nemzetgyűlés egyöntetűen elfo ig.«dt« az alábbi napirendet: 1. Törvénytervezet a munka megsz er­ve/es«'Től es a munkafegyelemről a/ ál­lami szocialista egységekben. 2. Törvénytervezet a termékek minő­ségé-nek biztosításáról és ellenőrzéséről. Törvénytervezet egyes kiskorú ka­tegóriák védelmének rendszeréről. A Románia Szocialista Köztársaság évi nemzetközi tevékenységéről. Az első napirendi pont keretében Petre l­upu képviselő, munkaügyi mi­niszter előterjesztette a törvény terveze­­tét a munka megszervezésr­ől és a munkafegyelemről az állami szocialista egy­s­ gekben Gheorghe Vasilick­i képviselő, az e­gészségügyi, munkaügyi és társadalom­biztosítási bizottság elnöki előterjesz­tette .A­ említett bizottság i­s a jogügyi bizottság közös jelentései a vitára bo­csátott törvénytervezetről. A továbbiakban megkezdődött az á­l­talá­nos vita. F­lszólalók a következő­k:.­­­lők: Ştefan Boboş, az RKI* f­­ont megyei bizottságának első tit­ka I .a megyei néptanács elnöke, Gheorghe Stoica, az Argeş megy»i Mus­e■- I mechanikai üzem művezetője Va­sul«- Ardeleanu. .. IVabova megyei bul­d­nts­­ kőolajkitermelés igazgatója, U­bornyi­­Mihály, az HKV Hargita me­gyel bizottságának titkára, Ioan Co­tot, a Szakszervezetek Általános Szövetsége Központi Tanácsának titkára. Veronica Ardelean, a iaşi­­ antibiotikum gyár igazgatója. Marin Tudoran, a Konst.n­­ca megyei medzsidiai állami mezőgaz­dasági v­állalat igazgatója. Marin Barri­­che, főváro­s pártbizottságának titkára. Constantin Pitaru­, a nagyváradi Egvi­sálet, üzem művezetője. Marcel Dobra. ■/ Ilfov megyei Girbov községbeli mezőgazda- Ioan Ab­ani gé­pgyártóipari miniszter. Nico­­lae Rovinaru,­­ KISZ Teleorman me­gyei bizottságának első titkára. Romania s­ u­bili­sta Köztársaság Nagy N'­u­otgyűl­se csütörtök reggel folytatta a Törvénytervezet a munka megszerve­zéséről i­s a munkafegyelemről az álla­mi szocialista egységekben című napi­rendi pont általami vitáját. A javasolt módosításokkal 14 Nagy Ni-ui/.-lg­­u. ' j«». .i.igyta A munka megszervezéséről és a munkafegyelem­ről az állam­i szocialista egységekben című Törvény­t. Ezután Mihai Malinesen képviselő, a Minisztertanács alelnöke előb­­resztet­t­ a Törvényben ezek­t a termékek minő­ségének biztosításáról és ellenőrzéséről című következő napirendi pontot. Mihai Flöresen képei­- rá, az ipar­­­építés és szállításügyi bizottság alelnö­ke- előterjesztette e bizottság és a Jog­ügyi Bizottság jelentésé­t a megvitatásra került törvénytervezetről. A törvénytervezetet s­zu­mi szaka­­szónként megvitatták és egészében go­lyókkal való titkos szavazás alá bocsá­tották. A Nagy Nemzetgyűlés jóváhagy­ni a termékek minőségének biztosításá­ra és ellenőrzésére vonatkozó törvényt. A nagy Nemzetgyűlés ülésszakának harmadik napján megvitatták Románia Szocialista Kö­ztársaság nemzetközi po­­litikáj­át. A Rom­ánia Szocialista Köz­társaság 1961­. évi nemzetközi tevékeny­ségéről szól«» beszámolót Co­rneliu Mo­­neescu képvisel«­», külügyminiszter ter­jesztette elő A Románia Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlése ezután egy önt­ű­e­n nyílt szamazással határozatot foga­­­­lott a Ru­mánia Szocialista Köztársa­ság 1969. évi nemzetközi tevékenységé­ről. Stefan Voitec, a Nagy Ne­mzetgyűlés elnöke bejelentette, hogy a nyílt ülés­szakok elvének megfelelően a munka állandó bizottságokban folytatódik. (Agerpres) VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! ^».DI­ÓTÜKÖR AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA 1970. MÁRCIUS 28., SZOMBAT ARA 50 BAMI III. ÉVFOLYAM 119. SZÁM meddig utasítás ? Akkor kerülünk bajba, mikor ennek a megállapítását illetéktelenekre kell bízni. Nem­ ülhet például a vezérigazgató az éjjeliőr mellett, hogy az ,, fk­" aludjék unalmában. És éppen így nem szaladgálhat egy-egy olvasó az l,15­,8no városokon, szántókon át : egyszerűen meg kell bízni az embe­rt , .!*, amíg óságot várhatunk tőlük, addig, amíg ezt kényszer nélkül lehet­ünk. I I ~ y "fásítások akkor válnak belsőkké, sajátjainkká, akkor kerülnek V'!, cr*ezetbe, mikor hozzáadjuk a paragrafusokhoz meggyőződés szerinti lelkiismeretünket. .,, akadt el az utasítás az egyik faluban, s nem lehet, nem tudunk átlépni az eseten. Könnyen elképzelhetjük, hogy rohan éjszaka, csatakosan a fiatal férfi, ^•■gig a hosszú utcán, kutyák kapdosnak utána, rohan a néptanácshoz, a a­z egyetlen telefonkészülékéhez : vajúdik az asszony. Kétségbeejtő a hely­zet, bába sincs a közelben, s az életre verekedni akarót nem is várták mára. Álomtól és álmatlanságtól üveges szemű ember állja útját az apának, s a várva-várt fiúcskának (!) : Márpedig a néptanácstól magánügyben nem lehet telefonálni . . . Ne folytassuk, mentőt nem sikerült szerezni, a férfi hazaroh­ant, az asszony adortált. Nagy a vérveszteség, pótolni kell, másnap már az orvosok küszködnek, hogy mentsék, ami menthető. Magánügy ez ? Ütni kéne a lelkét is annak, aki ezt az esetet nem te­kinti közösségi ügynek. A két ember, akiknek nem sikerült szülőkké válni akkor éjjel, maradtak a kétségbeeséssel. Az éjjeliőr pedig megvonta a vállát, és tovább baktatott tétlenül le - fel az úton , őt nem érdekli, ő csak a tör­vényt tartotta be. Nyugodtan felfoghatjuk jelképesnek is az esetet. Hogy meddig tart az utasítás­­, csöppnyi emberség megmutathatta volna azon az éjszakán. De hát arra nem tellett, f ^ -így alámerült a semmibe egy születni rá­­c f_*t .­gyó emberke, s két ember sok-sok remény­ — f __ kedése. Újítsa meg előfizetését a Tükörre ! A következő negyedévben rendszeresen köz­lünk . Felmérő, elemző írásokat gazdasági életünk problémáiról, riportokat, novellákat, verseket. Hosszú haj­ú hosszú kés címmel cikksoroza­tot indítunk a hippi-mozgalomról. Szociológiai felmérést közlünk a pályaválasz­tásról. Kis labdarúgó VB-lexikon indul április 4-i számunkban. Beszámolunk a VB történetéről, az idei világbajnokság esélyeiről, nyilatkoznak ismert sportlapok szerkesztőségei és a futball­világ csillagai. Előfizetési díj egy negyedév­re 6,50 lej. AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA PLENÁRIS ÜLÉSÉNEK MUNKÁLATAI Hétfőn, március 23-án tartották meg Sepsiszentgyörgyön az RKP Kovászna me­gyei bizottságának plenáris ülését. A ple­nárison a következő napirendi ponttok sze­repeltek : 1. Jelentés a pártszervezetek, igazgatói bizottságok, a szakszervezeti és KISZ-bi­­zottságok tevékenységéről a munkaterme­lékenység emelésében, a termékek minősé­gének megjavításában és a fajlagos nyers­anyagfogyasztás csökkentésében az RKP Központ­ Bizottsága 1969. december 10- 13-i plenárisa határozatainak fényében. 2. Tájékoztató a megyei mezőgazdasági igazgatóság és a földalap-, vízgazdálkodá­si és talajjavítási hivatal intézkedéseiről ,a földalap ésszerű és hatékony kihaszná­­lására és az 1970-re tervezett öntözési és lecsapolási munkálatok teljesítésére. 3. Tájékoztató a megyei pártbizottság bürójának tevékenységéről. A plenáris ülés munkálatait Király Ká­roly elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, a megyei néptanács elnöke vezet­te. Részt vettek a megyei pártbizottság tagjai, meghívott párt- és állami aktivis­ták, tömeg és társadalmi szervezetek kép­viselői, ipari és mezőgazdasági egységek vezetői, párttitkárai, gazdasági szakembe­rek, újságírók. (Folytatása a 3. oldalon) KIRÁLY KÁROLY ELVTÁRS BESZÉDE A mai plenáris ülésen megvitatott­ problémák meghatározóak a megye gazdasági fejlődését illetően. A hozzá­szólók a vállalatok konkré­­t valóságá­nak mély ismeretéről tettek tanúbizony­ságot, «­s e valóság feltárása plenáris ülésünket valóban értékes, felkészítő jellegű tapasztalatcserévé tette a me­gye gazdasági életének vezető káderei számára. Elemeztük a munkatermelé­kenység fokozásának útjait, hangsúlyoz­tuk a mezőgazdasági terület, a rendel­kezésünkre áll«­» földalap felhasználási módja alapos elemzésének szükségessé­gét. Természetesen, a mezőgazdasági komisszió által előterjesztett jelentés csak tájékoztató jellegű. A következő plenáris ülésen napirendre tűzzük és megvitatjuk — az RKIM­KB legutóbbi plenárisa határozatainak fényében és az elvégzett tanulmányok alapján — a vízgazdálkodás, a földalap-felhasználás problémáit, az állattenyésztés fejleszté­sét az elkövetkezendő 5—10 évben. A plenáris ülésen meghallgattuk a megyei pártbizottság bürójának és tit­kárságának az elmúlt plenáris óta ki­fejtett tevékenységéről előterjesztett tá­jékoztatót, amely felvázolta azokat a kérdéseket, amelyek figyelmünk köz­pontjában­­állottak, rávilágított arra, hogy a felmerülő problémákat tanul­mányoztuk és megoldottuk. A mai plenáris munkálatait csakis pozitívan értékelhetjük. A gazdasági komisszió jelentését adatokkal, vélemé­­nyekkel, észrevételekkel, értékes­­javas­latokkal bővítették a hozzászólások, a­melyeket feltétlenül szem előtt kell majd tartanunk további tevékenysé­günkben. Bebizonyosodott a pártszer­vezetek, igazgatói bizottságok és admi­nisztratív tanácsok rátermettsége, ké­pessége arra, hogy alaposan és hozzá­értéssel elemezzék a gépek, a munka­idő kihasználásának mutatóit, a termé­kek minőségét, a fajlagos fogyasztás problémáit stb. Az év első két hónapjának és már­cius első húsz napjának eredményei ugyanazt a jónak minősíthető tevékeny­séget tükrözik, mint­ az elmúlt évben. Teljesen egyetértek azokkal az elvtár­sakkal, akik hangsúlyozták, hogy ezek­hez az eredményekhez hozzájárult az általánosított új fizetési rendszer, a­­m­elynek alapját a szocialista elosztás elve képezi — mindenkitől képessége szerint, mindenkinek munkája szerint­. Lnyegében az új fizetési rendszer az (Folytatása a 3. oldalon)

Next