Megyei Tükör, 1970. április (3. évfolyam, 120-123. szám)

1970-04-04 / 120. szám

o m TÜKÖR VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! TERVEN BELÜLI MEGVALÓSÍTÁSOK# ♦ össztermelés 11 034 000 lej ♦ eladott és bevételezett árutermelés 7 152 000 lej ♦ 13 607 tonna szén ♦ 596 köbméter fűrészáru ♦ 33 tonna tejtermék, 30 tonna hús stb. A Kovászna megyei ipari vállalatok kitűnő eredmények­kel zárták az első évnegyedet. Az árutermelési terv, az el­adott és bevételezett árutermelési terv túlszárnyalására vo­natkozó vállalásaikat 3 728 000 lejjel, illetve 6 552 000 lej­jel, exportvállalásaikat pedig kilencszeresen teljesítették túl, az egy főre eső munkatermelékenység tervezett mu­tatóját 330 lejjel szárnyalták túl. AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA 1970. ÁPRILIS 4., SZOMBAT ARA 50 BANI III. ÉVFOLYAM 120. SZÁM MUNKA­LÁTOGATÁS Szerda reggel NICOLAE CEAUSESCU elvtárs, a Román Kommunista Párt főtit­kára, az Államtanács elnöke, más párt­és­­ államvezetők kíséretében munkalátoga­­tásra érkezett Konstanca megyébe. Észak-Mangalia turisztikai építkezésének övezetében a párt- és államvezetőket Pe­tre Ionescu elvtárs, az RKP Konstanca me­gyei első titkára és a helyi párt- és állami szervek több más képviselője fogadta. A látogatás első mozzanata az az át­fogó munkamegbeszélés volt, melynek so­rán részletesen megtárgyaltak a tengerpart turisztikai fejlesztésére kidolgozott általá­nos tanulmányt. A terv Navodari-tól Vama Vecheig felöleli az egész tengerpartot. Ceaușescu elvtárs ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy hasznosítani kell az összes lehetőségeket - a pihenés, a gyógy­kezelés, a szórakozás tényezőit és eszkö­zeit - a tengerparti üdülők intenzívebb és hosszabb ideig tartó kihasználására, valamint a gyógykezelés állandó jellegé­nek kialakítása érdekében. A tanácskozások az 1971-1975 évi ten­gerparti beruházások fokozatos kivitele­zésére, az 1980-i­g létrehozandó főbb tu­risztikai kapacitások meghatározására, vá­ros- és fürdőrendészeti kérdésekre, vala­mint a tengerparti gyógyászati lehetőségek állandó kihasználására vonatkoztak. A m­ongóliai övezet után a párt főtit­kára Konstancan folytatta látogatását, a­­hol az ország új tengeri kikötője épül, melynek területe két és félszer nagyobb a 'égi kikötő területénél, és az épülő 4S új rakparton 80 000 tonnás hajók is kiköthet­nek majd. A megbeszélések során a párt főtitkára átfogó kérdésekkel kapcsolatban értékes javaslatokat tett és felhívta az építők fi­­gyelmét arra a rendkívül nagy felelős­ségre, mely ezen építkezések során rájuk hárul. Nicolae Ceaușescu elvtárs és a kísére­tében levő part- és államvezetők végül meglátogatták a 75 éve működő konstan­­cai hajógyárat is, melyre az elkövetkező években igen nagy feladatok hárulnak. A gyár megtekintése és a tervekkel kapcso­latos megbeszélések után a dolgozók so­kaságának lelkes eljenzése és tapsa köze­pette a párt- és államvezetők búcsút vet­tek a hatalmas ütemben fejlődő Konstanca megyétől. Néhány nappal a Konstanca megyei lá­togatás előtt, március 28-án, szombaton, Nicolae Ceaușescu elvtárs, a Román Kom­munista Párt főtitkára, az Államtanács el­nöke párt- és államvezetők társaságában munkalátogatást tett a crevediai (Ilfov megye) Avicoia állami mezőgazdasági vál­lalat baromfitenyészetében. A látogatás a baromfitenyésztőkkel folytatott hosszas megbeszéléssel vette kezdetét.­­ A crevediai komplexum az első nagy­üzemi technológiával működő egység or­szágunkban. Évente 1 350 000 húsbaromfit nevel. Egy kiló hús előállításához szükséges kombinált takarmány fajlagos fogyasztását itt sikerült 2,95 kilóra csökkenteni, s a nyereség így az elmúlt évben 8 millió lejt tett ki. A szakemberek elmondták, hogy az új típus­csarnokokban az állatsűrűség 2,3-szeresen növekszik (6000 tyúk helyett 15 000 kap helyet egy-egy csarnokban), és természetesen ugyanilyen arányban növek­szik a tojástermelés is. A főtitkár elvtárs javasolta a szakembe­reknek, hogy ismét tanulmányozzák az a kilátásba helyezett intézkedéseket, töre­kedjenek arra, hogy az 1973-ra tervezett növe­­edés jóval hamarabb megvalósuljon, és ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy már most le kell szögezni azokat az intéz­kedéseket, amelyeket e részleg gyors üte­mű fejlesztésének érdekében hoznak az 1971-1975-ös terv során. (BORTNYIK GYÖRGY felvételei TÖRVÉNY­­ ÉS ALKALMAZÁS Mi­rci­us 1 én léptek életbe a szer­ződéses kapcsolatokat, a beruházások­ban résztvevő szervek tevékenységét szabályozó új törvények. Új törvényes rendelkezések szabályozzák a munka megszervezését, a munkafegyelmet, az alkalmazottak jogait és kötelességeit is. Gazdasági vonatkozású törvényekről lévén szó, hivatásuk megfelelő keretet biztosítani a gazdasági tevékenységnek, megállapítani a gazdasági élet külön­böző tényezőinek tevékenységét szabá­lyozó normákat. A három törvény kö­zös vonása, hogy a­. árutermelés ob­jektív törvényszerűségeinek teremtik meg a jogi keretét, növelik és ponto­san meghatározzák a közvetlenül ter­melő vállalatok és ezen belül a külön­böző vezetési és alárendeltségi szintek jog és felelősségkörét .Szerkesztősé­günk vendégei: Czikó Árpád,­­i nn­­y­ei néptanács alelnöki. Györgyjakab Miklós, a megyei ügyészség főügyész­e, Hoeze István, a meg­yei nép­tanács jogügyi osztályának vezetője. Sán­dor István, a textilipari kombinát jog­tanácsosa, a fenti törvények alkalmazá­sának feltételeiről beszélgetnek. Czikó Árpád : A szerződéses kötele­zettségeket meghatározó törvény ké­t vonatkozásban érinti vállalatainkat i egyrészt mint vevőt, másrészt mint szál­lítót. Nem kell különösképpen magya­rázni a két tényező szoros kapcsolatát: ha egy vállalat nem kapja meg idejé­ben a megfelelő nyersanyagot, maga (Folytatása a 4. oldalon) MUNKÁRA SZÓLÍT A TAVASZ A március végi szárító szelek, meleg napok eltakarították a szántóföldekről az utolsó me­gbúvó hófoltokat is. Néhol a mélyedésekben víz csillog, de a leg­több term­­­­ő szövetkezetben már kivo­nultak a simítók, boronák, tárcsák, ve­­tőgépek. Az alapos mezőgazdászt is — aki nem szeretné elsietni a munkát — kicsalja a gyorsan zöldülő fű a határ­ba, hogy tájékozódjék a sürgős tenniva­lókról. A megyei mezőgazdasági igaz­gatóságnál feszültebbé vált a hangulat, érződik a tavaszi kampány. Előtérbe kerül a kérdés, hogy gazdaságaink mennyire szedték össze magukat a tél folyamán, mennyire lesz sportszerű az első „dobbantás". Gépészeink már az ősz folyamán elő­­reh­aj­tottak a talaj alapművelésével, és kevés szántás maradt tavaszra, ami me­­gyénkben a terméshozam szempontjá­ból döntő jelentőségű. Az első alkalmas napokban így is közel 200 hektár terü­­­­letet szántottak meg. Február 20-án zárult a gépjavítások ellenőrzése, amikor a szakemberekből álló bizottságok átvették a javításokat, mind a mezőgazdasági gépesítési vál­lalatok gépészeti osztályain, mind az­ állami mezőgazdasági vállalatok kereté­ben. Párhuzamosan ellenőrizték, a ter­melőszövetkezetek gépparkját is. Csere­­alkatrész-hiány miatt egy pár erő­­s­ munkagép esetében késlekedés történt, de nagy általánosságban műhelymun­­kásaink jól kihasználták a félkészéil­­­ n szakaszt. Minőség tekintetében van hi­ba, mert a gabona vetőgépek cs­orosz­lyáit nem szabályozzák, így pedig baj történik a sorok párhuzamosságával, a vetés mélységgel, ami károsan befolyá­solja a növények egyenletes kikelését, az ideális tény észter­üle­tét, s ebből ere­dően a terméshozamot A hibát eseten - Könczei Tibor (rolytaUiHo a 4. oldalon)

Next