Megyei Tükör, 1970. május (3. évfolyam, 124-128. szám)

1970-05-30 / 128. szám

o VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI TŰKOR AZ RKI­ KOVÁSZNA MFGYF­I BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA 1970. MÁJUS 30., SZOMBAT ARA 50 BANI III. ÉVFOLYAM 128. SZÁM NICOLAE CEAUȘESCU ELVTÁRS AZ ÁRVÍZSÚJTOTTA ÖVEZETEK LAKOSSÁGÁNAK KÖRÉBEN Az elmúlt napokban országszerte to­vább tartott az árvíz elleni védekezés Egyes helyeken az esőzések következté­ben számos folyó és patak ismét meg­duzzadt, kilépett a medréből, s az első árvízhullám sújtotta helységek közül több város és falu, valamint nagy kiter­jedésű mezőgazdasági terület ismét víz­­ alá került. Különösen a Duna alsó sza­kaszán, továbbá a Szeret és a Prut talál­kozási helyén okozott nagy pusztításo­kat A part és a kormány minden esetben operatívan lépett közbe, s megtette az a­ összes intézkedéseket az árvíz következ­ményeinek csökkentéséért, az emberéle­tek és javak megmentéséért, azért ,hogy a gazdasági és társadalmi élet a legrö­videbb időn belül normalizálódjon. A természeti csapás elleni akciók, az ár­vízkárok minél előbbi felszámolását célzó intézkedések sürgősségi sorrendjé­nek megállapítása érdekében Nicolae Ceaușescu elvtárs több párt- és állam­­vezető kíséretében a napokban operatív munkalátogatást tett az árvízsújtotta Brăila, Caiac, Botoșani, Suceava, Neamt, Baku, Buzău, Vrancea, Vaslui és Iași megyékben. A municípiumok szék­helyén és az árvíz sújtotta vidéken (Folytatása a 2. oldalon) A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK, ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSÁNAK ÉS A SZOCIALISTA EGYSÉGFRONT ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK <r HATÁROZATA AZ 1970. MÁJUSI TERMÉSZETI CSAPÁS ÁLTAL SÚJTOTT LAKOSSÁG ÉS A MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZETEK MEGSEGÍTÉSÉRE SZOLGÁLÓ EGYES INTÉZKEDÉSEKRŐL A­­ természeti csapás súlyosan érintet­te a­z ország nagy kiterjedésű övezeteit, hatalmas veszteségeket okozott. Ember­életek estek az áradások áldozatául, ipari és mezőgazdasági vállalatok és más gazdasági egységek, valamint szo­éiból­i kulturális intézmények, közteke­ a­dési útvonalak, nagyszámú állami és személyi tulajdonban levő lakóház, igen sok épület és melléképület, háztartási és személyi használati cikk semmisült vagy rongálódott meg ,jelentős számú állat pusztult el. A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, a párt főtitkárának, Nicolae Ceaușescu elv­társnak a felhívá­sára, a munkásosztály, a parasztság, az értelmiségiek, a hadsereg és a hazafias gárdák, egész népünk — románok, ma­gyarok, németek, és más nemzetisé­gűek — éjjel-nappal fáradhatatlanul har­colt a természet fékevesztett erői el­len, számos hőstettet vitt végbe, s oly­kor életét is feláldozta, hogy gátat ves­sen a vizeknek, hogy megmentse az a­­nyagi javakat és emberéleteket. A pártszervek és -szervezetek közvet­len vezetésével a néptanácsi végrehajtó bizottságok, a többi állami szerv és társadalmi szervezet elszántan cseleke­dett a helyzet helyreállítása és norma­lizálása, az ipari, mezőgazdasági, keres­kedelmi és társadalmi-kulturális egysé­gek újbóli működésbe helyezése érdeké­ben, az elmaradt mezőgazdasági mun­kák pótlása, a közlekedési utak és más gazdasági létesítmények helyreállítása érdekében, hogy biztosítsák az árvíz sújtotta lakosság elszállásolását, élelme­zését és egészségvédelmét. Az egész ország elszántan hozzáfo­gott,. hogy minél rövidebb időn belül (Folytatása a 10. oldalon) A megyei pártbizottság és a megyei néptanács LEVELE Kovászna megye lakosságához A véget nem érő esőzések soha nem látott méretű árvizet okoztak megyénkben. Az elszabadult vizek nagy kiterjedésű termőföldet borítottak el, megbéní­tották egyes ipari egységek tevékenységét, s útjukban hidakat, közlekedési útvonalakat romboltak le, beha­toltak a településekbe, és veszélyeztették az emberek életét, személyi tulajdonát és a közvagyont. Súlyos Király Károly, Az RKP Kovászna megyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács végrehajtó bizottságának elnöke (Folytatása a 6. oldalon) a második hullám ötvenegy községet és falut veszélyeztetett az árvíz Május 26., kedd: Aradon, Besztercén, Marosvásárhelyen, Szebenben, Temesvá­ron, Hunyadon javult az idő, kitisztult az ég. Hargita, Kovászna és Brassó me­gyében süt a nap. Az emberek, ahol egyszer hozzáférhetnek, megkezdik a helyreállítás ,az újjáépítés hősies mun­káját. A félelemmel, megpróbáltatással, aggodalommal, szomorú veszteségekkel telített napok a megvadult vizekkel e­­gyü­tt fokozatosan vissza kell térjenek a rendes mederbe. Más vidékekről még mindig riasztó hírek érkeznek. A Prut alsó szakaszán négyezer ember küzd a gátakon a fé­kevesztett vízzel. Bráilán 72.000 hektár sorsa függ az emberi kitartástól. Tul­­ceanál 435 centiméter a Duna vízállá­sa, a megyében 12 falu, 2 450 ház van vízben és 63 465 hektárra terjedt ki az áradás. Fogarasnál az Olt elérte az eddig mért legmagasabb szintet : 4,8 métert, 1,3 méterrel van az árad' szint felett. Segesvár, Balázsfalva újabb megpróbáltatásnak volt kitéve. A Nagy­­k­ü­ külső fél méterrel magasabb vonalat ért el, mint 14-én. Május 12 és 25 közt, két és félszer több csapadék hullott ,mint sok évi át­lagban az egész hónap folyamán. Besztercén 170, Udvarhelyen 134, Te­mesváron és Birladon 114, Bacauban 113, Suceaván és Désen 111, Nagybá­nyán 109, Brassóban 104 milliméter, il­letve liter csapadékot mértek négyzet­méterenként. A hegyek közöl 200 milli­méter vagy ennél több csapadék is hullott. Kovászna megyében az Olt áradási szintje Mikóújfalunál 250 centiméter, a Feketeügyé Rétynél 380 centiméter, a Kászon pataké Oroszfalunál 270 centiméter. Május 5-én Mikóújfalunál - ■utatása a 't oldatom a legfontosabb: minden órát, minden percet a munkának szentelni Interjú KIRÁLY KÁROLY elvtárssal, az RKP Kovászna megyei bizottság első titkárával, a megyei néptanács végrehajtó bizottságának elnökével . Gazdasági életünk milyen á­­gait érintette leginkább az árvíz, milyen veszteségeket jeleznek az első felmérések ? — Az áradások rövid időn belül két­szer is pusztítottak megyénkben, nehéz erőpróba elé állította a lakosságot, a párt- és állami szerveket, a gazdasági egységeket. A második hullám ellen való küzdelemben segítségünkre volt az a tapasztalat, melyet az előző hé­ten szereztünk. S bár ez nagyobb mé­retű volt mint az első, a különböző óvintézkedések folytán nem ért annyi­ra meglepetésszerűen, a pusztító erővel szemben sokkal eredményesebben har­colhattunk Az ár első hulláma az Olt völgyét veszélyeztette, az itt levő ob­jektumokban okozott kárt, valamint Erdővidék ipari vállalatait érintette. A második hullám a Feketeügy, valamint mellékvizei mentén okozott vesztesége­ket. Mivel nemcsak a két nagyobb fő­(Folytatása a 6. oldalon) „süss fel, nap... Szomorú gyermeknapra virrad az idei június. Vékony páraként száll fel a vizek mellől a régi, Napot­ fiztalgató dalocska, s bizony hiába félteni már megfagy­ástál a kertek alatti kisbárányt: hátukra kapták, viszik a vadvizek. Gyermekláncfű kókad s rizsföldet álmodik, hajasbabák úsznak és gyermek­­kocsik, s a ház, a ház, a bújtató meleg otthon is oda. Még alig jött hír fedél nélkül­, vagy éppen árván maradt gyermekekről, mikor a katasztrófa után épségben maradt falvakat járva, mindenütt a gyerme­kek után nyújtózó, óvó emberekkel találkoztam. A bajban megelevenednek, visszakapják fényüket a beidegződött szavak is : ha földbe rothad is a vetés, viszik is a házat folyók és patakok­­, a holnap a gyermekekben megmarad. E taton, hol sokáig népet­ apasztó volt a helyié kis egyke, s ha örököse volt már a birtoknak, háznak, hamar abbamaradt az utódot-nem­zés, fut most a néptanácshoz a háromgyerekes anya, hogy gondjára árvíz-sújt­ott­a gyerme­ket bízzanak, mert nevelné­k, míg életmagra kapnak a szülök ; minden va­gyonkáját valaki fiára íratná rögvest az öregedő másik, s egy apa román fiúcs­kát kérne fia mellé, hadd okosodjanak egymás nyelvén addig is, míg kiderül, mennyi életet hagynak az elszabadult vizek. „Smucig a paraszt“­­ — mondogatták századokon át, kik javait fölöz­ték, s lám, most, mikor magántulajdont igazán szűkösen verhet fogához a földműves, igyen bizonyít. Megnyílik szíve és kamrája, s dúdolgatná a holna­pok fiával a dalocskát: „Süss fel, Nap . . .“ S hogy kicsúszik egy-két szájon egy idők mélyéről ideszorult megnyilatkozás, nem kell megdöbbenni azon. Látja egy töpörödött nénike a gyermekügybe­ni nagy sürgölődést, s bátortalanul kérdi meg a titkárt, hogy osztán, ha ő is vállalna, fizetne-e havipénzt érte az állam? Szegénykéből nem a kupori hitványság szól, hiszen messzi él már a világ vi­haraitól kendője csücskébe kötött negyven­ le fecskéjével, százesztendős edényei közt, s a régi-régi gyermekvédő ligák emléke kapisgálhat benne. Ő is van, érte is kell újságot írni. " n , , Na, dehát példaértékű csupán a gyermekekért kérődzködő emberek jósá­ga, hiszen az államnak is gondja, szemefénye a természeti csapással kisemmizett gyermekek sorsa, szerte az országban telnek már a táborok járványgyanús vi­dékek gyermekeivel, ők kapják az első ruhadarabot, élelmet, s vonatok hozzák vissza elúszott hajasbabáikat.­­ Hatalmasak a gyermekek, hatalmasak! Ők fogják össze e nehéz napok­ban a felnőtteket, rájuk gondolva sokszorozódik kitartásuk s erejük helyreállí­tási munkálatokban, s ha ők akarják, s nagyon akarják, talán-talán végre az a A, '/ 1 \ drága, földet szárító, búzát érlelő Nap is \ Afi­a C. felsüt. ' 1

Next