Megyei Tükör, 1970. július (3. évfolyam, 133-136. szám)

1970-07-04 / 133. szám

a mezőgazdasági termelőszövetkezetek Kovászna megyei szövetségének plenáris ü­lése Július 3-án a megyei párbizottság gyű­léstermében megtartották a terme­lőszövetkezetek megyei szövetségének plenáris ülését. A plenáris napirendi pontjai:­­ — Az Országos Szövetség 1969. de­cember 22—23-i plenárisa határozatai­nak alkalmazása. — A szervező, propaganda és pénz­ügyi bizottságok kijelölése és jóváha­gyása. A plenárison részt vettek a szövetségi tanács tagjai, a mezőgazdasági érdekelt­ségű vállalatok, intézmények vezetői, a termelőszövetkezetek elnökei, szövet­kezeti tagok és a szövetség alkalma­s tél­tai. A hozzászólók — Mogo­y Gheorghe, Kovács Mihály, Stock Tibor, Tankó Árpád, Bota Virgil, Antal István, Ja­kab János, Tompa Magda, Pakuts Sán­dor, Vajna László — az Országos Szö­vetség 1969 decemberi határozatainak gyakorlati kivitelezéséről beszéltek, felsorolták az elért eredményeket és egyes, még létező hangosságokat, ja­vaslatokat téve azok kiküszöbölésé­re. A plenáris ülés munkálatainak be­fejezésével Szász Domokos elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, a szövet­ség elnöke szólalt fel, hangsúlyozva a mezőgazdasági dolgozók feladatait az elkövetkező időszakban. Vázolja az in­tézkedéseket, amelyeket a megyei mezőgazdasági szervek és az emtéeszek vezetőtanácsai kell foganatosítsanak, hogy Kovászna megye mezőgazdasága mind szebb terméseredményeket való­síthasson meg. 2 A KOVÁSZNA MEGYEI SZAKTANÁCS PLENÁRIS ÜLÉSE Július 1-én a Kovászna megyei szak­tanács plenáris ülést tartot. A ple­nárison részt vett Stanca Gonstantih elvtárs, a Román Kommunista Párt Kovászna megyei bizottságának titká­ra, Orbán Árpád, a megyei szakta­nács elnöke, aktivisták és szakszerve­zeti vezetők a megye különböző in­tézményei részéről. A plenáris ülés konkrét célként tűz­te ki a szakszervezet politikai­ tömeg­­nevelő tevékenysége hatékonyságának megvizsgálását. A gyűlésen előterjesz­tett beszámoló, a tevékenységek szé­les­­ körű elemzése keretében, különös súlyt fektetett az egyes gazdasági egy­ségekben működő szakszervezeti cso­portok politikai­ tömegnevelő tevékeny­ségének konkrét elemzésére. Ki kell emelnünk, hogy az egész plenáris ü­­lést a tevékenységi formák hatásfoká­nak körültekintő elemzése jellemezte. Amint a beszámoló is említi, a me­gyei szakszervezeti tanács komoly munkát fejtett ki, hogy az összes szak­­szervezeti csoportokban figyelmesen tanulmányozzák a pártdokumentumo­kat, ugyanakkor ismertették alkalom­ról alkalomra a megyei pártbizottság határozatait, intézkedéseit. „A megyei szaktanács arra töreke­dett hogy állandóan fenntartsa a vál­lalatoknál a gazdasági tájékozottság, szakmai képzettség emelésére irányu­ló tevékenységet" — mondja a beszá­moló. A továbbiakban hangoztatta azt a törekvést hogy vissza kell helyezni jogaiba az agitációs brigádokat. . Rö­vid időn belül éreztetnie kell jelen­létét az agitációs brigádnak az egyes termelési részlegeken, munkahelye­ken, olyan műsorokat mutatva be, melyek közvetlenül a termelés, a mun­kahely mindennapi, azonnali kérdései­ből ihletődnek" — írja a beszámoló. Bírálnia kell a fegyelmezetlenségeket, késéseket, hiányzásokat, a munkaidő indokolatlan és egyéni érdekű megrö­vidítését stb. A beszámoló megemlíti, hogy me­gyénkben a megyei szaktanács kezde­ményezésére növekedett az agitációs brigádok száma. Felsorolja e tekintet­ben a fogyasztási szövetkezetek me­gyei unióját, az Olt textilművet, a készruhagyárat, a Bútor üzemet és más egységeket. „Nemcsak az agitációs brigádokat hanyagolták el a szakszervezetek az utóbbi időben, hanem a faliújságokat is" — mondja a beszámoló. A plenári­son hangsúlyozták, hogy nagy szere­pük van az agitációs brigádoknak, fa­liújságoknak a termelésben fölmerülő kérdések lereagálásában. A termelés növelésére ugyanakkor új eszközöket is be kell vezetni, az agitatív munka hatékonyságának emelésére. A jelenlévők egész sora szól hozzá a plenárisan fölvetődött kérdésekhez. Stanca Constantin elvtárs, a megyei pártbizottság titkára beszédében ér­tékelte a szakszervezetek tevékenysé­gét és a beszámolót. Kiemelte, hogy az RKP X. kongresszusának doku­mentumai szerint a társadalmi öntu­dat állandó emelését nem lehet csak néhány problémára korlátozni. A további felszólalók is hozzájárul­tak a szakszervezetek politikai­ tömeg­­nevelő munkájának elemzéséhez. NICOLAE CEAUŞESCU ELVTÁRS MU­NKALÁTOGATÁSA ARAD MEGYÉBEN (Folytatás az első oldalról) munkások magasabb szakképesítésének szükségességét, javasolja, hogy még több gépen dolgozzanak, ahol azt a technoló­giai folyamat lehetővé teszi, és fokozot­tabban hasznosítsák a szakkáderek képes­ségeit, javasolta továbbá a termékek mi­nőségi javítását, a tervmutatók teljesíté­sét és túlszárnyalását. Ezután az aradi textilkombinát követke­zett. Itt van Ion Crăciun könnyűipari mi­niszter is. Nicolae Ceauşescu elvtársat és a töb­bi vendéget felkérik, tekintsék meg a kombinát jelenlegi és távlati fejlesztését ábrázoló makettet, valamint a gyár alap­termékeiből rendezett kiállítást. A látogatás alatt a párt főtitkára elis­meréssel nyilatkozott a kollektíva arra irá­nyuló törekvéséről, hogy minél változato­sabb és jobb terméket gyártson és maxi­málisan felhasználja a nyersanyagot. Ki­tűnik, hogy nagyobb lehetőségek vannak a kombinát exporttermékeinek értékesíté­sére. ........................... A párt főtitkára és a többi párt- és ál­lam vezető ezután helikopteren a Nagylak községi mezőgazdasági termelőszövetkezet­be utazott. A vendégek más, Arad megyei mezőgazdasági egységeket is felkerestek. Délben ugyanaz az ünnepi hangulat, ugyanaz a lelkesedés uralkodott a város­ban. Az aradiak várták Nicolae Ceauşescu elvárás visszaérkezését. Arad főterén a nap folyamán nagy nép­gyűlésre került sor. A munkalátogatás második napján Nicolae Ceauşescu elvtárs és kísérete Te­­mes megyébe érkezett. A megyei szék­helyen és a meglátogatott bilédi és tomnateki mezőgazdasági termelőszö­vetkezetben a lakosság mindenütt kitörő lelkesedéssel és forró szeretettel fogadta Nicolae Ceauşescu elvtársat és pártunk többi vezetőjét. (Agerpres) megyei TÜKÖR A ROMÁN KOMMUNISTA P­ÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRSNAK A májusi és júniusi záporesök, a csapadéktöbblet által előidézett áradá­sok és vízfelesleg súlyosan érintette Kovászna megye mezőgazdasági termelését is, 20 millió lej értékű kárt okozva. A pártszervek és szervezetek által mozgósított termelőszövetkezeti tagok megsokszorozták az erőfeszítést, hogy az áradások által okozott károkat kikü­szöböljék. Lelkesen részt vettek a károsított területek újravetésében, vállalva, hogy példásan elvégzik a növényápolási munkákat, és nem kímélnek semmilyen erő­feszítést a gabonafélék és takarmánynövények idejében történő betakarítása ér­dekében, hogy ezúton is többlettermést valósíthassanak meg. A termelőszövetkezetek megyei szövetségének plenárisa felelősségteljesen elemezte a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre és a szövetkezeti tagokra háruló feladatokat, elhatározva, hogy az eredeti vállalásokat jelentős mennyisé­gű mezőgazdasági termékkel egészítik ki. A termelőszövetkezeti tagok megsokszorozott erőfeszítése konkrét formát ölt abban az elhatározásban, hogy az állami központosított alap részére 550 tonna búzával és rozzsal többet értékesítenek, mint az eredeti vállalás. Rendkívül nagy figyelmet fordítanak az állattenyésztési üzemágra, az állatlétszám növelésére, a hús- és tejhozam fokozására. Kitűnő minőségű takar­mányalap biztosításával, az állatok szakszerű gondozásával és takarmányozá­sával növekedni fog az állatok termékhozama, ami lehetővé teszi, hogy az ál­lami központosított alap részére az eredetileg előirányzott értékesítést 2 000 hektoliter tehéntejjel, 100 tonna marhahússal és 100 tonna sertéshússal túl­haladják. Az állatoknak szükséges takarmányalap biztosítása céljából másodvetés­ben jelentős területet silókukoricával, takarmányrozssal és más takarmánynövé­nyekkel vetünk be. Biztosítjuk pártunk Központi Bizottságát és önt személyesen, tisztelt Nicolae Ceauşescu elvtárs, hogy a továbbiakban is megteszünk minden erőfe­szítést a természeti csapások utóhatásainak kiküszöbölésére, hozzájárulva a folyó évi tervfeladatok teljesítéséhez, drága hazánk Románia Szocialista Köztársaság állandó fejlődése érdekében. AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA üstjes kezek Sajnos, az emberek figyelmét sok esetben nehéz be­folyásolni, különösen most, amikor pár nap óta a strand és a napozás kiszorított majdnem minden egyéb sza­bad idejű érdeklődési kört. Nagy terhet vállal tehát ma­gára az, aki ilyenkor próbálja az embereket színházba, előadásokra csalogatni, nem is beszélve a kiállítások­ról. Talán azt a néhány látogatót - aki ilyenkor beté­ved a kiállítási csarnokba, az iskolák tantermeiben el­helyezett iskolai kiállításokra - nem is az érdeklődés vonza elsősorban ezekre a rendezvényekre. Megvallom, így jártam én is a megyei pionírtanács rendezésében nyílt pionír-kiállítással. Annyit tudtam, hogy van, mégis későre szántam el magam, hogy meg is tekintsem. A termeket járva, viszont azon sajnálkoz­tam, miért is jöttek ilyen kevesen erre a kiállításra, mert amit itt láthat az ember, nem mindennapi látvány. Itt győződhettünk meg tulajdonképpen arról, hogy milyen ügyesek is a gyerekek, hogy mennyi mindenre futja erejükből, fantáziájukból. Mert a több száz kiállí­tott tárgy valóban tükre a kis pionírok szépérzékének, gyakorlatiasságának, a művészeti és technikai körök egy éves munkájának. A megye minden sarkából el­küldték a legsikerültebb faragásokat, varottasakat, a legérdekesebb gépeket, szerkezeteket, a legmegnyerőbb fényképeket. A látogató őszintén megcsodálja a kü­lönböző repülő- és hajómodelleket, ámuldozik, hogy azok már repültek és vízen siklottak, egyeseket közülük pedig egyenesen lentről, a földről irányítanak. A te­rem másik felén ötletes mini-szivattyúgép, be is indít­ják, s meri a vizet rendületlenül. Meg aztán van ott rádió, elektromotor, villanycsengő, megannyi felszerelés, a nevüket és rendeltetésüket meg sem tudnám­­állapí­tani, ha nem lenne alájuk írva. Külön kell szólnunk a faragott tárgyakról és a hím­zésekről, varattasokról. Csak örülhetünk annak, hogy a gyerekek körében ennyire tért hódított ez a népművé­szeti ág, mert ez garancia arra, hogy faragóművészeink, varrogató asszonyaink nyomában felnő az új nemze­dék, s továbbviszi megyénk ilyen irányú hagyományait. Mondom, véletlenül tévedtem be erre a kiállításra, de feltétlenül megérte, s csak azt ajánlhatom, hogy minél többen keressék fel ezekben a napokban a sepsiszent­györgyi 2-es sz. elemi iskolában rendezett seregszemlét. És végül : minden elismerésünk a megyei és városi pionírtanácsé a kiállítás megrendezéséért. Egy megjegy­zéssel : érdemes lett volna a tárgyak alatt a megneve­zéseket magyarul is feltüntetni. BOGOZI SÁNDOR III. évfolyam 133. szám

Next