Megyei Tükör, 1970. szeptember (3. évfolyam, 142-145. szám)
1970-09-26 / 145. szám
a beszámoló és választási közgyűlések jó előkészítéséért Abból kiindulva, hogy a szervezeti szabályzat előírásai értelmében az alapszervezeti bárokat, a szekciók és szektorok, vállalatok, intézmények, mezőgazdasági termelőszövetkezetek, valamely tevékenységi ág és terület pártbizottságait, a községi és második kategóriájú városi pártbizottságokat kétévenként választják, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának Titkársága elhatározta, hogy 1970. október 1. és december 15 között tartják a beszámoló és választási közgyűléseket, és konferenciákat, kezdve a pártcsoportoktól, egészen a második kategóriájú városi pártszervezetekig. A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Titkárságának határozata alapján a Kovászna megyei pártbizottság intézkedési tervet állított össze, amelynek biztosítania kell e közgyűlések és konferenciák megszervezésének és lezajlásának jó körülményeit. A tervnek megfelelően a vállalati, intézményi, iskolai, városnegyedi pártcsoportokban és alapszervezetekben, valamint a pártbizottsággal rendelkező vállalati és intézményi pártszervezetekben a közgyűléseket és konferenciákat október 1 és november 15 között tartják, a mezőgazdaság szocialista egységeiben működő pártszervezetek közgyűléseit pedig az őszi mezőgazdasági kampány befejezésétől függően. November 15 és december 15 között szervezik meg a községi és második kategóriájú városi pártszervezetek konferenciáit. A közgyűléseken és konferenciákon alaposan elemezni kell a pártszervek és szervezetek tevékenységét a X. pártkongresszuson kitűzött nagyszerű célok megvalósításáért, a sokoldalúan fejlett szocialista haza megteremtéséért, a Központi Bizottság plenáris üléseinek, valamint a pártszervezetek saját határozatainak valóra váltásáért. Az igényes elemzésnek, a kritika és önkritika szellemében fogant vitáknak fel kell tárniuk a hiányosságokat, általánosítaniuk az előremutató tapasztalatokat, serkenteniük a kommunisták alkotó energiáját és aktív részvételét a párt által kitűzött feladatok végrehajtásában. A két ötéves terv határmezsgyéjén lezajló beszámoló és választási közgyűléseken és konferenciákon nemcsak az eddigi megvalósítások mérlegét állítják fel, hanem körvonalazzák az elkövetkező évek feladatait is. Kommunistáink, egész népünk készül a párt megalakulása 50 éves évfordulójának méltó megünneplésére. Ezt szem előtt tartva, a közgyűléseknek tovább kell erősíteniük a pártszervezetek vezető szerepét, a belső pártdemokráciát, érvényre kell juttatniuk a kollektív munka és vezetés elvét, fokozniuk kell mindannyiunk felelősségérzetét a ránk háruló feladatok teljesítésében. Az összes emberi és anyagi erők mozgósítása révén a beszámoló és választási közgyűlések a pártszervek és -szervezetek érettségének, rátermettségének igazi próbakövét képezik, lehetőséget adnak arra, hogy meghatározzák az illető egységek legfontosabb feladatait, azokat az eljárásokat, amelyek elősegítik a munkakollektívák mozgósítását és tájékoztatását, a rájuk háruló kötelezettségek megvalósítását. Az iparban — ezeken a közgyűléseken — elemezni kell, hogy miként tevékenykedtek a pártszervezetek, igazgatói bizottságok az összes.A tervmutatók, az 1970-es vállalások teljesítése, az év eleji természeti csapások okozta lemaradások behozása érdekében. Különös hangsúlyt kell helyezni azokra az intézkedésekre, amelyeket a vállalatokban létező alapok minél teljesebb hasznosítása, a meghívó Kovászna megye néptanácsának végrehajtó bizottsága meghívja a néptanács képviselőit a VIII-ik rendes ülésszakára, amelyet 1970. október 7-én 14 órai kezdettel tart Sepsiszentgyörgyin, a megyei néptanács székházában. Kovászna megye néptanácsának végrehajtó bizottsága termelőkapacitások felhasználása, a termékek minőségének javítása, az exportterv ritmikus végrehajtása, a munkatermelékenység növelése érdekében kell foganatosítaniuk. Meg kell teremteniük azokat a körülményeket, amelyek között lehetővé válik a megállapított fogyasztási normák közé való beilleszkedés, a ritmikus termelőmunkához szükséges nyersanyagok és anyagok biztosítása, a termelési költségek csökkentése, az egész gazdasági tevékenység hatékonyságának növelése. A megbeszéléseknek tükrözniük kell azt is, hogyan alkalmazták a termelés és a munka tudományos megszervezésére, az új ipari objektumok munkába állítására, a beruházásokkal rendelkező munkatelepeken mutatkozó anyagpazarlás felszámolására és a tervezett paraméterek időben való elérésére vonatkozó előírásokat. Ugyanakkor különös figyelemmel kell megvizsgálni azokat a problémákat, amelyek a gépek és berendezések optimális kihasználásával, a termelési folyamatok szigorú betartásával, valamint azzal kapcsolatosak, hogy miként végezték a felülvizsgálatokat és javításokat, készítették elő a munkatelepeket a téli tevékenység rendes körülmények között való elvégzésére. Meg kell vizsgálni a fegyelem erősítésének, a munkaidő kihasználásának kérdését, azokat a problémákat, amelyek az alkalmazottaknak a vállalat ügyeinek megvitatásába és megoldásába való bevonásával függenek össze. A közgyűlések és konferenciák munkálatainak tükrözniük kell az 1971- es termelési terv teljesítését célzó előkészületeket. Felül kell vizsgálni a bélés külföldi szerződéskötések állapotát, a beruházási munkálatokhoz szükséges dokumentációk és felszerelések helyzetét. A mezőgazdasági állami vállalatokban és a mezőgazdasági gépesítési vállalatokban elemzik a pártszerveknek és szervezeteknek, az adminisztratív tanácsoknak és az igazgatói bizottságoknak a tervelőirányzatok teljesítésére, a termelés- és munkaszervezés javítására, a különböző tevékenységi területek gazdasági hatékonyságának és jövedelmezőségének fokozására, az anyagi és pénzügyi eszközök ésszerű hasznosítására vonatkozó munkáját. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek pártszervezeteinek meg kell vizsgálniuk a vezetőtanácsnak a szervezés, a normarendszer és javadalmazás további javításáért foganatosított intézkedéseit, azokat a feladatokat, amelyek a mezőgazdasági kampányok időbeni és jó körülmények között való elvégzésével, a termelőszövetkezeti tagok munkára való mozgósításával, a természeti csapások hatásainak elhárításával, az állami alap bővítésére kötött szerződések tiszteletben tartásával kapcsolatosak. A beszámolóknak és az azt követő vitáknak konkrét, intézkedéseket kell előterjeszteniük az állatlétszám és az állati termékek termelésének fokozása érdekében. Az állami és szövetkezeti kereskedelem, a szolgáltatási egységek kommunistáinak figyelemmel kell elemezniük a pártszervezetek és adminisztratív vezetőségek tevékenységét, azt ahogyan teljesítették az áruellátásra, a felesleges lerakatok felszámolására, a lakosság jó kiszolgálására, a forgalmi költségek csökkentésére, az alkalmazottak nevelésére, a közvagyonnal, vásárlókkal szembeni magatartásra vonatkozó feladataikat. A megyei tervezőintézet tervezőinek minden esetben tiszteletben kell tartaniuk a dokumentációk átadására, a beruházási munkálatokra vonatkozó tervek elvégzésére megállapított határidőket, általánosítaniuk kell a globális javadalmazás alkalmazását, biztosítaniuk kell a létező tervek újbóli felhasználását, a beruházások teljesítéséhez szükséges technikai felügyeletet, az építkezések időbeni átadását, a tervezett technikaigazdasági paraméterek mielőbbi elérését. A művészeti és kulturális intézményekben megvitatják az alkotás kérdését, ennek ideológiai vonatkozásait, a kultúra területén dolgozók hozzájárulását a tömegek neveléséhez, az elmaradott, tudománytalan felfogások visszaveréséért kifejtett tevékenységét. Az iskolai pártalapszervezeteknek elemezniük kell a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága előírásainak alkalmazását a tanügyi tevékenység megjavításával, fejlesztésével kapcsolatosan, az akató-nevelő, a politikai-ideológiai munka újabb lehetőségeit kell feltárniuk. Meg kell vizsgálniuk, hogyan teljesítik a KISZ- és pionírszervezetek — a pártszervezetek vezetésével és útmutatásával — a rájuk háruló kötelezettségeket. A pártmunka további tökéletesítése érdekében a közgyűlések és konferenciák jelentős mozzanata az új pártszervek megválasztása. Ahogyan a Központi Bizottság Titkárságának határozata is hangsúlyozza, a pártszervekbe a legjobb, politikai, ideológiai és szakmai szempontból egyaránt legfelkészültebb, gazdag tapasztalattal rendelkező kommunistákat kell választani, olyan embereket, akik jó szervezőknek, jó mozgósítóknak bizonyultak a párt politikai vonalának valóra váltásáért folytatott harcban, akik családi és társadalmi életükben is megbecsülést vívtak ki maguknak. Pártéletünk mélységes demokratizmusának megfelelően az új pártszervekben a román dolgozók mellett magyar és más nemzetiségű dolgozóknak is részt kell venniük, az illető munkahely nemzetiségi összetételének megfelelően. Ugyanakkor ezekbe az újszervekbe megfelelő számú nőt is be kell választani. Ugyanezeket a kritériumokat kell szem előtt tartani a közvetlenül felettes pártszervekbe jelöltek megválasztásánál is. 2 MIÉRT KÉSIK AZ ÚJ TÖRVÉNY ALKALMAZÁSA? Országunk jelenlegi fejlődési szakaszában fontos feladatunk réSTfSy?- W&i‘éSet “ szocialista egységek tevékenységinek tökéletesítése a rendelkezésünkre álló anyagi és szellemi tartalékaink magas fakú kihasználásáért. Ez a f elismerés követte „ Minisztertanácsot és a Szakszervezetek Országos ‘V, ,,l/. állami szocialista egységek megszervezésére és melyeim,'re vonatkozó törvénytervezet kidolgozására, amelyet nyilvános megvitatás után a Nagy Nemzetgyűlés IV törvényhozási ciklusa jóváhagyott. ' dohnak 21’"“n “,e,be lépe“ új törvény értelmében polgozok tulajdonost és termősül kettős minőségükben felelősek a társadalom elen személyi kötelezettségeik teljesítéséért az egység összfeladatainak megvalósításáért, a rend és a fekjelem biztosításáért, valamint a szocialista tulajdon védelméért és erősítéséért. lézményeT? alkalmazzá k 0 ‘örvényt megyénk vállalatai és inmegyei. munkaügyi igazgatóság megállapította, hogy nem tabári» lys‘.?uv,ezett--lse ‘émaszkodik az új előirányzatokra, sze h , luly el0,rja- “ B“»I‘ vállalatnál március 26 és fék r£hé1 T“ 8 *5 uj “"“»mázott egyikével sem kötöttélsO munkaszerződést, néhány dolgozó az alkalmazási vég/cset sem kapta meg kézhez. al "aSOn:? a balym a megyei fürdővállalatnál, ahová 113 új atinkela " ‘ “ említett időszakban , s ugyanezt mindeve é,.o S, P zS,Z,e?lgyorgy nyt,,r "«lyUpml vállalatról, a merXipik-szit' vallala'ról, bodzafordulói fafeldolgozó vállalatvállalatró?'VASárheyi Pollprodról’ ° megyei községgazdálkodási helyére.1'eo‘^!jelyz„At bekezdése ser*egezi : szolgálati érdekű átdévéziLik'’t .,azt*. 3 másikhoz az utóbbi kérésére engedélyezhető, a közvetlen felettes szerv jóváhagyásával. De hogyan járt el a Vinalcool, a Bazalt, a megyei községgazdálkodási vállalat, a kézdivásárhelyi mezőgazdasági gépépítési vállalat és a megyei építkezési vállalat ? Jóváhagyták az ilyen típusú munkahely-változtatásokat a felettes szerv tudta nélkül. Legtöbbször az említett áthelyezések szükségességének mérlegese is elmaradt. Az új törvény IV. fejezetének 12-es és 22-es cikkelye közérthetően szabályozza a különböző juttatásokban való részesülést, valamint a megrovások alkalmazási módjait. Ennek ellenére a Bazalt vállalat március 26 után 72-szer részesítette megrovásban alkalmazottait a régi belső rendszabályzat alapján, amely az új törvny életbeléptetésével hatályon kívül került. Ráadásul 30 végzésben a megrovás milyenségének megnevezése logból kapott. („Obiecţiuni in scris ? ! **) De ami még furcsább : ‘•a vállalat jogtanácsosa valahányat láttamozta „hitelesítés“ végett ! /Ugyanebben az időszakban a Bútor helyiipari vállalatnál 2*m,°^v*s j°fülag úgyszintén megalapozatlan volt. „Megdorgátak, illetve „figyelmeztették“ az egy, két vagy három napot igazolatlanul hiányzó alkalmazottat, ahelyett, hogy alkalmazták volna a 914 1968-as számú MTH VII. függelékének 7. pontját, amely ilyen esetben a megszakítás nélküli régiségért járó többlet visszatartását írja elő arra a hónapra, amelyikben a kihágás történt. A megyei munkaügyi igazgatóság vizsgálata során szerzett tapasztalatokból egyértelműen következik, hogy az állami szocialista egységek elsőrendű feladata a lehető legrövidebb időn belül elkészíteni, az új törvény elmélyült tanulmányozásán nyugvó rendszabályától, hogy alkotó alkalmazásával biztosít-hsuik a gazdasági tevékenység gördülékenységét, és az alkalmazottak jogi helyzetének szilárd megalapozását. I. J. megyei TÜKÖR Dr. Török György — Mikóújfalu önnek valóban igaza van. A nyereményes építkezési CBC- könyvecske alapján elért nyeremény összegéből az eredetileg betett pénzösszeget —jelen esetben 5.000 lejt — a vonnatkozó szabályzat szerint nem tarthatják vissza, s így a 15.000 lejes nyereményen kívül a kedvezményezettet illeti ezen összeg is, amelyet az ön rendelkezésétől függően vagy átutalják az építkezést eszközlő szervezethez, vagy a sepsiszentgyörgyi CEC-hivatal készpénzben kifizeti. Barabás Sándor — Nagyajta Betegségi nyugdíjának folyósítása ügyében eljártunk a sepsiszentgyörgyi nyugdíjhivatalnál, s így közölhetjük, hogy az 1970. augusztus 31-én kelt 11467-es számú végzés alapján, I. évi július 1-től kezdve esedékes 482 lej nyugdíjat állapítottak meg, amelyhez hozzájárul még 76 lej pótnyugdíj is. A vonatkozó végzést, a hivatal I. évi szeptember 1-én kelt 4.802/1970 számú átiratával az ön címére kézbesítenék. Megjegyezzük, hogy eredetileg június 1-i esedékességgel állapították meg nyugdíjjogosultságát, azonban a fordvári szövetkezet 131611970 sz. értesítése szerint, június hónapban még folytatólagosan munkában állott, s ezért a nyugdíj folyósítását fel kellett függeszteni. Szente Ágnes Biharcfalva Panaszlevelét átadtuk a vállalat káderosztályának. Helyzetét tisztázni fogják. A szolgálati évek után járó százalékkal kapcsolatosan azt a választ kaptuk, hogy 1964-ben nem dolgozott 200 munkanapot, s így a szezonmunkásokra vonatkozó előírások értelmében ez megszakításnak számít. Ugyanez a helyzet egyébként az 1950—52-ig terjedő időszakban felmerült kieséssel is. Dr. Cserey Zoltán III. évfolyam 145. szám