Megyei Tükör, 1970. szeptember (3. évfolyam, 142-145. szám)

1970-09-26 / 145. szám

a beszámoló és választási közgyűlések jó előkészítéséért Abból kiindulva, hogy a szervezeti szabályzat előírásai értelmében az alap­szervezeti bárokat, a szekciók és szek­torok, vállalatok, intézmények, mező­gazdasági termelőszövetkezetek, vala­mely tevékenységi ág és terület párt­bizottságait, a községi és második kate­góriájú városi pártbizottságokat két­évenként választják, a Román Kommunis­ta Párt Központi Bizottságának Titkársá­ga elhatározta, hogy 1970. október 1. és december 15 között tartják a beszámo­ló és választási közgyűléseket, és kon­ferenciákat, kezdve a pártcsoportoktól, egészen a második kategóriájú városi pártszervezetekig. A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Titkárságának határozata a­­lapján a Kovászna megyei pártbizottság intézkedési tervet állított össze, amely­nek biztosítania kell e közgyűlések és konferenciák megszervezésének és le­zajlásának jó körülményeit. A tervnek megfelelően a vállalati, intézményi, isko­lai, városnegyedi pártcsoportokban és alapszervezetekben, valamint a pártbi­zottsággal rendelkező vállalati és intéz­ményi pártszervezetekben a közgyűlé­seket és konferenciákat október 1 és november 15 között tartják, a mezőgaz­daság szocialista egységeiben működő pártszervezetek közgyűléseit pedig az őszi mezőgazdasági kampány befejezé­sétől függően. November 15 és decem­ber 15 között szervezik meg a községi és második kategóriájú városi pártszer­vezetek konferenciáit. A közgyűléseken és konferenciákon alaposan elemezni kell a pártszervek és szervezetek tevékenységét a X. pártkong­resszuson kitűzött nagyszerű célok megvalósításáért, a sokoldalúan fejlett szocialista haza megteremtéséért, a Köz­ponti Bizottság plenáris üléseinek, vala­mint a pártszervezetek saját határoza­tainak valóra váltásáért. Az igényes e­­lemzésnek, a kritika és önkritika szel­lemében fogant vitáknak fel kell tárni­uk a hiányosságokat, általánosítaniuk az előremutató tapasztalatokat, serken­teniük a kommunisták alkotó energiá­ját és aktív részvételét a párt által ki­tűzött feladatok végrehajtásában. A két ötéves terv határmezsgyéjén lezajló be­számoló és választási közgyűléseken és konferenciákon nemcsak az eddigi meg­valósítások mérlegét állítják fel, hanem körvonalazzák az elkövetkező évek fel­adatait is. Kommunistáink, egész népünk készül a párt megalakulása 50 éves év­fordulójának méltó megünneplésére. Ezt szem előtt tartva, a közgyűléseknek to­vább kell erősíteniük a pártszervezetek vezető szerepét, a belső pártdemokráci­át, érvényre kell juttatniuk a kollektív munka és vezetés elvét, fokozniuk kell mindannyiunk felelősségérzetét a ránk háruló feladatok teljesítésében. Az összes emberi és anyagi erők moz­gósítása révén a beszámoló és választási közgyűlések a pártszervek és -szerveze­tek érettségének, rátermettségének iga­zi próbakövét képezik, lehetőséget ad­nak arra, hogy meghatározzák az illető egységek legfontosabb feladatait, azokat az eljárásokat, amelyek elősegítik a munkakollektívák mozgósítását és tájé­koztatását, a rájuk háruló kötelezettsé­gek megvalósítását. Az iparban — ezeken a közgyűlése­ken — elemezni kell, hogy miként tevé­kenykedtek a pártszervezetek, igazgatói bizottságok az összes.A tervmutatók, az 1970-es vállalások teljesítése, az év ele­ji természeti csapások okozta lemaradá­sok behozása érdekében. Különös hang­súlyt kell helyezni azokra az intézkedé­sek­re, amelyeket a vállalatokban létező alapok minél teljesebb hasznosítása, a meghívó Kovászna m­egye néptanácsának végrehajtó bizottsága meghívja a nép­tanács képviselőit a VIII-ik rendes ülésszakára, amelyet 1970. október 7-én 14 órai kezdettel tart Sepsiszent­­györgyi­n, a megyei néptanács székhá­zában. Kovászna megye néptanácsának végrehajtó bizottsága termelőkapacitások felhasználása, a ter­mékek minőségének javítása, az export­terv ritmikus végrehajtása, a munkater­melékenység növelése érdekében kell foganatosítaniuk. Meg kell teremteniük azokat a körülményeket, amelyek között lehetővé válik a megállapított fogyasz­tási normák közé való beilleszkedés, a ritmikus termelőmunkához szükséges nyersanyagok és anyagok biztosítása, a termelési költségek csökkentése, az e­­gész gazdasági tevékenység hatékony­ságának növelése. A megbeszéléseknek tükrözniük kell azt is, hogyan alkalmaz­ták a termelés és a munka tudományos megszervezésére, az új ipari objektu­mok munkába állítására, a beruházá­sokkal rendelkező munkatelepeken mu­tatkozó anyagpazarlás felszámolására és a tervezett paraméterek időben való elérésére vonatkozó előírásokat. Ugyan­akkor különös figyelemmel kell meg­vizsgálni azokat a problémákat, ame­lyek a gépek és berendezések optimá­lis kihasználásával, a termelési folyama­tok szigorú betartásával, valamint azzal kapcsolatosak, hogy miként végezték a felülvizsgálatokat és javításokat, készí­tették elő a munkatelepeket a téli tevé­kenység rendes körülmények között va­ló elvégzésére. Meg kell vizsgálni a fe­gyelem erősítésének, a munkaidő ki­használásának kérdését, azokat a prob­lémákat, amelyek az alkalmazottaknak a vállalat ügyeinek megvitatásába és megoldásába való bevonásával függenek össze. A közgyűlések és konferenciák munkálatainak tükrözniük kell az 1971- es termelési terv teljesítését célzó elő­készületeket. Felül kell vizsgálni a bél­és külföldi szerződéskötések állapotát, a beruházási munkálatokhoz szükséges dokumentációk és felszerelések helyze­tét. A mezőgazdasági állami vállalatokban és a mezőgazdasági gépesítési vállala­tokban elemzik a pártszerveknek és szervezeteknek, az adminisztratív ta­nácsoknak és az igazgatói bizottságok­nak a tervelőirányzatok teljesítésére, a termelés- és munkaszervezés javítására, a különböző tevékenységi területek gaz­dasági hatékonyságának és jövedelme­zőségének fokozására, az anyagi és pénzügyi eszközök ésszerű hasznosítá­sára vonatkozó munkáját. A mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek pártszer­vezeteinek meg kell vizsgálniuk a ve­zetőt­anácsnak a szervezés, a normarend­szer és javadalmazás további javításáért foganatosított intézkedéseit, azokat a feladatokat, amelyek a mezőgazdasági kampányok időbeni és jó körülmények között való elvégzésével, a termelőszö­vetkezeti tagok munkára való mozgósí­tásával, a természeti csapások hatásai­­n­ak elhárításával, az állami alap bőví­tésére kötött szerződések tiszteletben tartásával kapcsolatosak. A beszámolók­nak és az azt követő vitáknak konkrét, intézkedéseket kell előterjeszteniük az állatlétszám és az állati termékek ter­melésének fokozása érdekében. Az állami és szövetkezeti kereskede­lem, a szolgáltatási egységek kommu­nistáinak figyelemmel kell­ elemezniük a pártszervezetek és adminisztratív ve­zetőségek tevékenységét, azt ahogyan teljesítették az áruellátásra, a felesle­ges lerakatok felszámolására, a lakos­ság jó kiszolgálására, a forgalmi költsé­gek csökkentésére, az alkalmazottak ne­velésére, a közvagyonnal, vásárlókkal szembeni magatartásra vonatkozó fel­adataikat. A megyei tervezőintézet tervezőinek minden esetben tiszteletben kell tartani­uk a dokumentációk átadására, a beru­házási munkálatokra vonatkozó tervek elvégzésére megállapított határidőket, általánosítaniuk kell a globális javadal­mazás alkalmazását, biztosítaniuk kell a létező tervek újbóli felhasználását, a beruházások teljesítéséhez szükséges technikai felügyeletet, az építkezések időbeni átadását, a tervezett technikai­­gazdasági paraméterek mielőbbi eléré­sét. A művészeti és kulturális intézmé­nyekben megvitatják az alkotás kérdé­sét, ennek ideológiai vonatkozásait, a kultúra területén dolgozók hozzájárulá­sát a tömegek neveléséhez, az elmara­dott, tudománytalan felfogások vissza­veréséért kifejtett tevékenységét. Az iskolai pár­talapszervezeteknek ele­mezniük kell a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága előírásainak al­kalmazását a tanügyi tevékenység meg­javításával, fejlesztésével kapcsolato­san, az akató-nevelő, a politikai-ideoló­giai munka újabb lehetőségeit kell fel­tárniuk. Meg kell vizsgálniuk, hogyan teljesítik a KISZ- és pionírszervezetek — a pártszervezetek vezetésével és út­mutatásával — a rájuk háruló kötelezett­ségeket. A pártm­unka további tökéletesítése érdekében a közgyűlések és konferenci­ák jelentős mozzanata az új pártszer­vek megválasztása. Ahogyan a Közpon­ti Bizottság Titkárságának határozata is hangsúlyozza, a pártszervekbe a leg­jobb, politikai, ideológiai és szakmai szempontból egyaránt legfelkészültebb, gazdag tapasztalattal rendelkező kom­munistákat kell választani, olyan embe­reket, akik jó szervezőknek, jó mozgó­sítóknak bizonyultak a párt politikai vonalának valóra váltásáért folytatott harcban, akik családi és társadalmi éle­tükben is megbecsülést vívtak ki ma­guknak. Pártéletünk mélységes demok­ratizmusának megfelelően az új párt­­szervekben a román dolgozók mellett magyar és más nemzetiségű dolgozók­nak is részt kell venniük, az illető mun­kahely nemzetiségi összetételének meg­felelően. Ugyanakkor ezekbe az új­­szer­vekbe megfelelő számú nőt is be kell választani. Ugyanezeket a kritériumokat kell szem előtt tartani a közvetlenül felettes pártszervekbe jelöltek megválasztásá­nál is. 2 MIÉRT KÉSIK AZ ÚJ TÖRVÉNY ALKALMAZÁSA? Országunk jelenlegi fejlődési szakaszában fontos feladatunk réSTfSy?- W&i‘éSet “ szocialista egységek tevékenysé­ginek tökéletesítése a rendelkezésünkre álló anyagi és szelle­mi tartalékaink magas fakú kihasználásáért. Ez a f elismerés követte „ Minisztertanácsot és a Szakszervezetek Országos ‘V, ,,l/. állami szocialista egységek megszervezésére és melyeim,'re vonatkozó törvénytervezet kidolgozására, a­­melyet nyilvános megvitatás után a Nagy Nemzetgyűlés IV törvényhozási ciklusa jóváhagyott. ' dohnak 21’"“n “,e,be lépe“ új törvény értelmében polgozok tulajdonost és termősül kettős minőségükben felelő­sek a társadalom elen személyi kötelezettségeik teljesítéséért az egység összfeladatainak megvalósításáért, a rend és a fe­­kjelem biztosításáért, valamint a szocialista tulajdon védelmé­­é­rt és erősítéséért. lézményeT? alkalmazzá k 0 ‘örvényt megyénk vállalatai és in­megyei. munkaügyi igazgatóság megállapította, hogy nem tabári» lys‘.?uv,ezett--lse ‘émaszkodik az új előirányzatokra, sze­­ h , luly el0,rja- “ B“»I‘ vállalatnál március 26 és fék r£hé1 T“ 8 *5 uj “"“»mázott egyikével sem kötöt­­télsO munkaszerződést, néhány dolgozó az alkalmazási vég/cset sem kapta meg kézhez. al "aSOn:? a balym a megyei fürdővállalatnál, ahová 113 új atin­kela " ‘ “ említett időszakban , s ugyanezt mind­­eve é,.o S, P zS,Z,e?lgyorgy nyt,,r "«lyUpml vállalatról, a me­­rX­­ipik-szit' vallala'ról, bodzafordulói fafeldolgozó vállalat­­vállalatró?'VASárhe­yi Pollprodról’ ° megyei községgazdálkodási helyére.1'eo‘^!jelyz„At bekezdése ser*egezi : szolgálati érdekű át­dé­véziLi­­­k'’t .,azt*. 3 másikhoz az utóbbi kérésére enge­délyezhető, a közvetlen felettes szerv jóváhagyásával. De ho­gyan járt el a Vinalcool, a Bazalt, a megyei községgazdálko­dási vállalat, a kézdivásárhelyi mezőgazdasági gépépítési válla­lat és a megyei építkezési vállalat ? Jóváhagyták az ilyen típu­sú munkahely-változtatásokat a felettes szerv tudta nélkül. Legtöbbször az említett áthelyezések szükségességének mérlege­­se is elmaradt. Az új törvény IV. fejezetének 12-es és 22-es cikkelye köz­érthetően szabályozza a különböző juttatásokban való részesü­lést, valamint a megrovások alkalmazási módjait. Ennek ellené­re a Bazalt vállalat március 26 után 72-szer részesítette meg­rovásban alkalmazottait a régi belső rendszabályzat alapján, amely az új törvny életbeléptetésével hatályon kívül került. Rá­adásul 30 végzésben a megrovás milyenségének megnevezése logból kapott. („Obiecţiuni in scris ? ! **) De ami még furcsább : ‘•a vállalat jogtanácsosa valahányat láttamozta „hitelesítés“ végett ! /Ugyanebben az időszakban a Bútor helyiipari vállalatnál 2*m,°^v*s j°fülag úgyszintén megalapozatlan volt. „Megdor­­gá­tak, illetve „figyelmeztették“ az egy, két vagy három napot igazolatlanul­ hiányzó alkalmazottat, ahelyett, hogy alkalmazták volna a 914 1968-as számú MTH VII. függelékének 7. pontját, amely ilyen esetben a megszakítás nélküli régiségért járó több­let visszatartását írja elő arra a hónapra, amelyikben a kihá­gás történt. A megyei munkaügyi igazgatóság vizsgálata során szerzett tapasztalatokból egyértelműen következik, hogy az állami szo­­cialista egységek elsőrendű feladata a lehető legrövidebb időn belül elkészíteni­, az új törvény elmélyült tanulmányozásán nyugvó rendszabályától, hogy alkotó alkalmazásával biztosít-­­h­­suik a gazdasági tevékenység gördülékenységét, és az alkal­mazottak jogi helyzetének szilárd megalapozását. I­. J. megyei TÜKÖR Dr. Török György — Mikóújfalu önnek valóban igaza van. A nyereményes építkezési CBC- könyvecske alapján elért nyeremény összegéből az ere­detileg betett pénzösszeget —je­len esetben 5.000 lejt — a von­nat­kozó szabályzat szerint nem tarthatják vissza, s így a 15.000 lejes nyereményen kívül a kedvezményezettet illeti ezen összeg is, amelyet az ön ren­delkezésétől függően vagy át­utalják az építkezést eszközlő szervezethez, vagy a sepsiszent­györgyi CEC-hivatal kész­pénzben kifizeti. Barabás Sándor — Nagyajta Betegségi nyugdíjának folyó­­sítása ügyében eljártunk a sep­siszentgyörgyi nyugdíj­hivatal­nál, s így közölhetjük, hogy az 1970. augusztus 31-én kelt 11467-es számú végzés alapján, I. évi július 1-től kezdve ese­dékes 482 lej nyugdíjat állapí­tottak meg, amelyhez hozzá­járul még 76 lej pótnyugdíj is. A vonatkozó végzést, a hivatal I. évi szeptember 1-én kelt 4.802/1970 számú át­iratával az ön címére kézbesítenék. Megjegyezzük, hogy eredeti­leg június 1-i esedékességgel állapították meg nyugdíjjogo­­sultságát, azonban a fordvári szövetkezet 131611970 sz. érte­sítése szerint, június hónapban még folytatólagosan munká­ban állott, s ezért a nyugdíj folyósítását fel kellett függesz­­teni. Szente Ágnes Biharcfalva Panaszlevelét átadtuk a vál­lalat káderosztályának. Hely­zetét tisztázni fogják. A szol­gálati évek után járó százalék­kal kapcsolatosan azt a választ kaptuk, hogy 1964-ben nem dolgozott 200 munkanapot, s így a szezonmunkásokra vonat­ko­zó előírások értelmében ez megszakításnak számít. Ugyanez a helyzet egyébként az 1950—52-ig terjedő időszak­ban felmerült kieséssel is. Dr. Cserey Zoltán III. évfolyam 145. szám

Next