Megyei Tükör, 1970. november (3. évfolyam, 163-187. szám)

1970-11-01 / 163. szám

KRÓNIKA jgy A napokban fejeződött be Bu­karestben a Determinizmus és emberi alkotás című nemzetközi kollokvium­sorozat. A rendezvényt, bukaresti, szófiai, moszkvai filozófiai intézetek patronálják. §g November 1-é­j és 5-én rende­zik Pașcani-ban és Iași-ban a „Mihai Sadoveanu napokat". A nagy író szü­letésének 90. évfordulóján emlékmú­­zeum nyílik Pașcani-ban. Ii Gyimesközéplokon (Hargita me­gye) néprajzi kiállítás nyílt az 1934- es gyimesvölgyi parasztfelkelés év­fordulóján.­­ Arad megyében vendégszere­­pelt a gyulai Körös népi táncegyüt­tes, több h­íres fesztivál sikeres részt­vevője. Az együttes a Békés megyei ma­gyar és román népművészetből muta­tott be egy csokorra valót. ■ A kolozsvári Állami Bábszínház­ban felújítják Móricz Zsigmond Állat­­mesért. A rendező ezúttal Kovács Ildi­kó, díszlet- és bábtervező Botár Edit. I Tabéry Géza Alomhajó című darabjával kezdte az új évadot Nagyváradi Állami Színház, magyar a tagozata. Az Alomha­jó több szerepe­it Halasi Erzsébet, Miske László és La­­otta Károly játszák. A színház vezetősége úgy határo­zott, hogy ezentúl minden évadját váradi szer­ző darabjával nyitja. Sä Az 1970. évi Nobel-Békedíjat az amerikai Norman Ernest Borglaunak ítélték oda. A parlamenti bizottság azért tüntette ki az amerikai tudóst, mert több évtizedes kutató munkájá­val hozzájárult a nagy népességű or­szágok élelmiszergondjainak enyhíté­séhez.­­ Rövidesen szemelvényes, illusz­trált Váci Mihály — bibliográfia je­lenik meg a nyíregyházi könyvtár gondozásában.­­ A budapesti Népszabadság cik­ket közöl Nagy Istvánról, E. Fehér Pál tollából. A cikkíró felhívja a fi­gyelmet Nagy István önéletrajzi re­génytrilógiájának jelentőségére: „Egy munkás élete — ezt a főcímet írnám a különböző című kötetek fölé, mert fedi a tartalmat és a szándékot. Fe­lesleges azt fejtegetni, mekkora szük­ség van korunkban erre a műre.“ ■ Szerdán zárt Belgrádban a Nem­zetközi könyvvásár, melyen 20 or­szág 70 kiadóvállalata mutatta be újdonságait. Jugoszláviából 90 kiadó állított ki. A vásáron tekintélyes könyvstand képviselte a román könyvkiadást, melynek nemzetközi sikerét e vásár is tetézte. Többek között Svájc, Olasz­ország, Hollandia, Franciaország, Bel­­gium­, az NSZK, Jugoszlávia szerződ­tek román könyveket. ERKÖLCS ÉS PÁRTTAGI MINŐSÉG (folytatás az első oldalról) munisták, mint valamilyen közösség tagjai, az humanizmus előrehaladás, a fejlődés, a legdinamikusabb, legszá­mottevőbb tényezői legyenek. Közismert dolog, hogy a szocializmus és kommu­nizmus építése során egyre fokozódik a párt vezető szerepe. Nekünk, kommu­nistáknak tehát az a feladatunk, hogy munkánkkal, magatartásunkkal, a mun­kához való viszonyosunkkal erősítsük, növeljük a párt eme szerepét, kezdve a legkisebb láncszemtől a legfelsőbb vezetés szintjéig. Pártalapszervezeteink, pártcsoportjaink a legjelentéktelenebb­nek tűnő munkahelyeken is jelen van­nak, éreztetik hatásukat a mindenapi életben. Nicolae Ceaușescu elvtárs mon­dotta­­ egyik beszédében, hogy minden pártszervezetnek, személyesen minden párttagnak felelősséget kell éreznie, és vállalnia azoknak a feladatoknak a tel­jesítését, amelyek az illető egységre hárulnak. A párttagoknak arra kell töre­kedniük, hogy egyéni felkészültségük, munkájuk révén példaként álljanak munkatársaik előtt, egész magatartásuk­kal segítsék elő a közösség kötelezett­ségeinek életbe léptetését. Egy percre sem szabad feledniük, hogy a társada­lom leghaladóbb csapatának, a­­ kommu­nista pártnak a tagjai, s minden lépé­sükkel, minden tettükkel, egész erkölcsi arculatukkal az élcsapat tekintélyét, erejét a társadalomban betöltött vezető szerepét kell erősíteniük. — H­ogyan valósul meg mindez a gyakorlatban ? ■— Amit elmondtam, azt maga a gyakorlat bizonyította be. Itt nálunk, Kovászna megyében is maradéktalanul érvényesül a párt vezető szerepe. Üze­meinkben, intézményeinkben, szántóföld­jeinken olyan kommunisták dolgoznak, akik valóban irányítóivá, szervezőivé tudtak, és tudnak válni az anyagi és szellemi tevékenységnek. A mindenna­pi termelő munka, gazdasági eredmé­nyeink híven tükrözik pártszervezeteink erejét, párttagjaink odaadását, kommu­nista helytállását. Az a tény, hogy az országban elsők között jelentettük 5 éves ipari tervünk globális teljesítését s az év első 9 hónapjában is 102,0 százalék­ban valósítottuk meg az ipar terén célkitűzéseinket, hogy mezőgazdaságunk felzárkózott az ország mezőgazdaságilag legfejlettebb megyéi közé, bizonyítja egyúttal a megyei pártszervezet erős­ségét, tekintélyét, párttagjainknak a munkaközösségekben kifejtett eredmé­nyes munkáját. S az is igaz, hiogy a termelőmunka ott megy a legjobban, ahol a legerősebb szervezeteink vannak, például a köpeci bányavállalatnál, az Olt textilgyárnál, a csernátoni, torjai és más termelőszövetkezetekben. Persze, nem lenne teljes a kép ellenpélda nélkül. Mert akadnak ilyenek is.­ Elég talán megemlí­tenem a szárazájtai termelőszövetkeze­tet, amely évek óta a megye leggyengébb egységei közé tartozik, vagy a sepsi­szentgyörgyi állami gazdaságot, amely veszteséggel dolgozik. Ezek gyenge mun­kája nyilván az itt működő pártalapszer­­vezetek, a párttagok tevékenységének eredménytelenségét is tükrözi. Van olyan eset is, amikor egy régebbi, vezető funkcióban levő párttagunk követ el olyan hibá­kat, amelyek ellentmondanak a kommunista erkölcs normáinak, amelyek bizony hatásukat is éreztetik­­ az illető munkaközösség tevékenységé­ben. Megemlíthetem az olaszteleki erdő­­kerületi hivatal volt vezető mérnökének esetét, akit aktahamisításért, a hivatali funkcióval való visszaélésekért kellett pártvonalon is felelősségre vonnunk, és megbüntetnünk. Ehhez hasonló történt­­ abratón is, ahol a bodzafordulói faipari vállalat részlegfelelős mérnöke olyanok­nak adott munkaigazolást, akik nem szerepeltek a fizetési listán, s ilyenfor­mán mintegy 20 000 lej értékű kárt okozott az államnak. Avagy Rétyen, ogy­­egy vezető ember keze igen maga felé hajlott az árvízkárosultak megsegélye­­zésére indított akció során. Az­ ilyen­ esetek elenyésző száma, a velük szemben kialakuló erős közvéle­mény azonban azt bizonyítja, hogy a szocialista, kommunista erkölcs belenőtt életünkbe, rendszerünkbe, erős gyöke­reket eresztett az emberek tudatában. A társadalom egészét és a kis munka­közösségeket, az emberek közötti kap­csolatokat mélyen áthatják a kommu­nista erkölcs eszméi. — Tudomásom szerint Kor­ód­i elvtárs régi párttag, hosszú ideje felelős funkciót tölt be a párt­appa­rátusban Véleménye szerint, mi a kommunista, a párttagi minőség elengedhetetlen követelménye ? - Ezzel kapcsolatos véleményemet végeredményben már fentebb is kifej­tettem. Én azt tartom igazi kommunistá­nak, ha párttagnak, aki a legnehezebb körülmények között is ember, elv­társ tud maradni készen arra, hogy szükség esetén mindent feláldozzon a haza, a nép, a párt szolgálatában. A kom­munista, a párttagi minőség elen­gedhetetlen követelménye tehát szocializmus, a párt ügye iránti hűség, a a legpozitívabb értelemben van ember-Az eltelt negyedév­század alatt népünk anyagi és szellemi újjászületése terén elért megvalósításaink csodálatosak. Mindezeket nem tudtuk volna elérni kommunistáink odaadó munkája, a dolgozó nép pártunkba vetett töretlen hite nélkül. A megye megalakulása óta több mint 4000 taggal gyarapodott 11 megyei pártszervezet. Megfelel­nek-e az új jogok a fenti követel­ményeknek ? Határozottan állíthatom, hogy döntő többségük valóban megfelel en­nek a követelménynek. Viszont kivétel nélkül jó párttag, igazi kommunista válhatott volna belőlük, ha az alapszer­vezet, az idősebb, tapasztaltabb pártta­gok rendszeresen foglalkoznak minden új párttaggal, nevelik, oktatják őket. Saj­nos, egyes esetekben a pártalapsz­ervezeti bürók elfelejtik, hogy a párt erősítése nem csupán a tagság létszámának növe­léséből áll, hanem annál jóval többet jelent. Célunk az, hogy a legjobb, legfelké­szültebb, munkatársaik előtt megbecsü­lésnek örvendő munkásokat, földműve­seket, értelmiségieket felvegyük a párt­ba. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a felvételt megelőző időszakban megkez­dett felvilágosító munkát a felvétellel egyidőben be is fejezzük. Mert ezért fordulhat elő, hogy két-három, sőt mindössze egy éve párttagnak felvett fiatalokat máris szankcionálnunk kell fegyelmezetlenség, a funkcióval való visszaélés miatt. Rancz Attila ke­­divá­­sárhelyi kereskedőt alig egy éve v­et­ték fel párttagnak, és sikkasztás miatt máris ki kellett zárni az alapszervezet­ből. .És akik őt segítették. Kratocs­yil János, István Mihály, Lefter Nicolae ugyancsak egy éve párttagok. Persze, őket is szankcionálták. Gál Antal ü­zlet­­felelős, akinél, figyelmetlenségből vagy hanyagságból többezer fejes észleltek, alig két éve párttag­­hiányt Ilyen esetben, nyilván, igen-igen hibásnak tartom magát az alapszervezetet, s még­­inkább a­z alapszervezeti bitről, amely megelégszik a/, új tag felvételével, a további munkáját, tevékenységét már nem követi nyomon. — Természetes a/, hogy minden párttag, legyen akár vezető beosz­­tá­sban, egyúttal magánember is. Más-más temperamentummal, felké­­szült­séggel rendelkeznek, különbö­ző körülmények között élnek és dolgoznak. Ennek folytán erkölcsi arculatuk is eltérően alakulhat. Be­folyásolhat­ja-e ez a pártvezetés pél­dás megvalósulását ? - Szocialista humanizmusunk koor­dinátái olyan feltételek biztosítását je­lentik hogy az ember minden körülmé­nyek között emberként nyilvánulhasson meg. A nagy társadalmi problémák megoldása végeredményben az egész társadalom összefogását jelenti annak érdekében, hogy minden állampolgár élete, egyénisége szabadon fejlődjék és boldog legyen. Ezt a gondolatot tovább boncolgatva : a társadalmi fejlődés megköveteli, illet­ve csak akkor valósulhat meg, ha a kommunisták, a párttagok minden körül­­mények között kommunistaként nyilvá­nulnak tumuktól, meg. Függetlenül temperamen­felkészültségüktől, élet- és munkakörülményeiktől. Ezek kétségte­lenül befolyásolják erkölcsi arculatuk alakulását. Ez azonban nem jelenti azt, hogy valaki a körülményektől függetle­nül ne tudjon kommunistákhoz méltóan élni és dolgozni. Természetes dolog, hogy a párttagok egyúttal magánemberek is. Családi körül­ményeik, személyes problémáik eltérő­ek, így tehát az őket ért behatások is — kezdve az anyagiaktól, egészen az erkölcsiekig - különböznek. E különb­ségek azonban nem vezethetnek oda, hogy bárki is legyen, felelős beosztás­ban dolgozó vagy egyszerű mun­kás ne tudjon igazi kommunistának maradni a legnehezebb megpróbáltatá­sok idején is. A szocializmusban az ember eszköz is és cél is. Minden az emberért törté­nik, és mindent az ember csinál. És minél erősebbek, minél célratörőbbek, annál többet tehetnek önmagukért az egész társadalomért. A magánember végső lokön tagja a társadalomnak, te­hát nemcsak a maga, hanem a társada­lom érdekében is kell tudjon dolgozni. Ennek­­ véleményem szerint foko­zottabb mértékben kell érvényesülnie a párttagok, a kommunisták mindennapi életében és munkájában. Csakis így teremtődhet meg a töké­letes harmónia a magánemberi és párt­tagi minőség között. Lejegyezte : Péter Sándor nehéz erősnek lenni Magyarhermányban felakasztotta magát egy húszesztendős legény. Annak rendje és módja sze­rint elsíratta Özvegy édesanyja, három testvére és a falut. Azt mondják szép temetés volt... Sok virággal és sok-sok könnyel. A művirágkoszo­­­rúk, amelyekkel befedték a friss sírhantot, már fakulni kezdenek, s megcsappantak a könnyek is. A fo ivócimborák pedig a hermányi bodegában a kesergőből ropogós nótába csapnak át, de o­­lyanba, hogy kiloccsan tőle a bor is a pohár­ból. Volt Szakács Jóska, nincs Szakács Jóska. Pedig élhetne, nótázhatna ő is tovább, ha nem végzett volna vele a­­ gyávaság. Hogy erős legény volt, ágy szájában, az igaz. Mint ahogy az is való, hogy ha Kisbacontól Hor­mányig elcsattant egy por, vagy megvillant egy kés, ő nem hiányozhatott. Nem félt senkitől, ha valakit védeni, vagy ütni kellett. Amolyan ke­mény fából faragott szép szál legény volt, aki mindig győztesen került ki a verekedésekből. Ki­véve a legutóbbi esetet, amikor a gyávasággal kelt bírókra. Szüreti bálra szökött haza a katonaságtól, s ahelyett, hogy visszament volna — vállalva tet­tének következményeit —, beült a baráti cukrász­dába, megírta bácsái levelét, és felakasztotta ma­gát. Azt mondják, szép temetése volt Szakács Jós­kának. Szép szál legények és leányok kísér­ték koporsóját. De vajon ezek a szép szál fiatalok tanultak-e az oktalan halálból ? Megértettek-e legalább annyit, hogy ki az erős ember? Mert tetszetős dolog ugyan olyan legénynek lenni, hogy akár egy kocsmát vagy egy kultúrotthont is ki­ürítsek egyedül csak azért, hogy kedvemre ki­mu­lathassam magam, de vajon úgy mérik manapság az erőt magyar her­mányi legény­ke ? Kell, de mennyire, hogy kell az erős kar, a széles mellkas,­ de mi haszna, ha nyúl szív dobog benne ? Ismerek Magyarhermányban egy embert, akinek izmait ugyan már meglazította az idő, de olyan erős a szíve, olyan éles az esze, s olyan szépen rakja egymás mellé a szavakat, hogy Ad­dW is — aki a görög monda szerint a vállán tartja a Föl­det — csodájára járhatna. Őt tartom Erdővidék legerősebb emberének.

Next