Megyei Tükör, 1971. január (4. évfolyam, 215-239. szám)

1971-01-26 / 234. szám

: PÁRTÉLET -u­........ jó volt az indulás beszélgetés POPINA GHEORGHE elvtárssal, a megyei pártkabinet helyettes igazgatójával­ ­. Idestova már pár hó­­napja, minden oktatási for­mában beindult a politikai tanév. Tehát lehetővé válik bizonyos tanulságok leszű­rése. Először is arról sze­retnénk érdeklődni, melyik az a pártoktatási forma, a­­melyet a pártszervezetek­­ legjobban felkaroltak, az a témakör, amely a legtöbb hallgatót vonzott ? — Ebben az esztendőben a hangsúlyt elsősorban a gazda­sági problémák megtárgyalásá­ra, megvilágítására helyeztük. Az ipari és mezőgazdasági egy­ségekben egyaránt igyekez­tünk úgy megszervezni a poli­tikai nevelőmunkát, hogy az elősegítse a gazdasági mutató­számok maradéktalan teljesí­tését. Ugyanakkor nem tévesz­tettük szem elől az állampol­gári-erkölcsi, valamint a tudo­mányos nevelés követelménye­it sem. Ezek természetesen a hallgatókat is érdeklik. A te­matika eléggé változatos: az iparban a pártalapszervezetek főleg az 1971—1975-ös ötéves terv alapvető célkitűzéséről, a műszaki-anyagi alap megterem­téséről szóló előadásokat, vi­tákat karolták fel. Minden ok­tatási formában nagy érdeklő­dés kísérte azokat a leckéket, amelyek keretében Nicolae Geaușescu elvtárs beszédeit is­mertették. Ebben az évben egy új ta­nulási formát is beindítottunk a megye gazdasági életének vezetői részére, a szocialista társadalom vezetésének tudo­mányáról. Érthető, hogy a hall­gatók igen nagy érdeklődéssel kapcsolódtak be e tanulási for­ma munkájába. 2. Milyen támogatást nyújtott a megyei pártka­binet a községi pártbizott­ságoknak, pártalapszerveze­­teknek a pártoktatás meg­szervezésében, irányításá­ban ? — A megyei pártkabinet munkatársai, a megyei pártbi­zottság propagandaosztályának aktivistái minden községbe el­látogattak, megbeszélték a Po­litikai oktatás problémáját az ottani pártbizottság titkárával, az alapszervezeti titkárokkal. Velük együtt szerveztük meg a különböző tanulási formákat, kértük fel a legfelkészültebb értelmiségieket egy-egy politi­kai kör vezetésére. Szem előtt tartottuk azt is, hogy minden tanulási formában helyezzen ek­ hangsúlyt a tudományos-ateista nevelésre. Mi, a megyei pártkabinet munkatársai állítottuk össze minden témának a megfelelő könyvészetet, és ezt a sajtóban is megjelentettük. Ugyanakkor a propagandista felkészítőkön metodológiai kérdéseket is megvilágítottunk. 3. Mennyiben tartották tiszteletben azt az elvet, hogy az oktatási formát, a megvitatásra kerülő témákat a hallgatók kívánalmainak megfelelően állítsák össze ? A pártbizottságokkal folyta­­tott beszélgetések során meg­hagytuk, hogy ne a bíiró állít­sa össze a tematikát, hanem kérjék ki a hallgatók vélemé­nyét. Erre azért is szükség volt, mert az oktatási formát, a te­matikát az alapszervezetnek kellett jóváhagynia. A múlt esztendőben olyasmi is előfor­dult, hogy a hallgató azt sem tudta, milyen tanulási formára iratkozott fel. Az idén ez nem fordulhatott elő. Éppen ezért a jelenlét is az előző évekhez viszonyítva jelentősen megja­vult. 4. Több helyen is felve­tették, hogy az önök által sokszorosított előadások sablonosak, alacsony szín­vonalúak. Mi ennek az oka ? — Meg kell mondanom, hogy ez nem vonatkozhatna erre az esztendőre, mivel az idén nem készítettünk el leckét a poli­tikai körök részére. A múlt esztendőben valóban volt ilyen panasz, és jogos panasz, de eb­ben az évben mi csak a tema­tikát, valamint a könyvészetet állítottuk össze, s ezzel min­denki elégedett volt. Ez nem jelenti, hogy egyik-másik he­lyen nem volt sablonosság, de az a propagandista hibája. 5. Milyen mértékben ka­rolja fel a pártévforduló pártoktatás­a megünneplé­sét ? — Azokban a tanulási for­mákban, ahol a szervezeti sza­bályzatot és a pár­tépí­tést ta­nulmányozzák, megbeszélik a pártévfordulóval kapcsolatos problémákat is. Az ünnepségek előestéjén pedig minden tanulási formá­ban megvitatjuk a párt 50 éves harcának történetét, a párt ve­zető szerepének állandó k­öte­­kedését az elmúlt fél évszázad alatt. 6. Mit­ tesznek a tanév végéig az észlelt hibák ki­küszöböléséért ? — Azt szeretnők, hogy minél több helységbe eljussunk, propagandisták és a párttitká­­­rok felkészítőin is felvetjük az észlelt hibákat és hiányosságo­­kat. Gyakrabban ellátogatunk oda, ahol nehézségek vannak, ugyanakkor személyes támoga­tást is nyújtunk azokban a ta­nulási formákban, ahol a hi­bák, a hiányosságok felmerül­tek. T­ermészetesen célunk az, hogy menetközben is állandóan javítsuk a politikai oktatást. Lejegyezte : Péter Sándor ÍGY IS LEHET! Véget ért a pionírok és isko­lások kulturális vetélkedőjének megyei szakasza. Immár isme­retesek a legjobban felkészült, legnagyobb igényességgel szín­padra lépő csoportok, ame­lyek majd az iskolai év folya­mán megrendezendő országos döntőn képviselni fogják Ko­­vászna megyéi. Ha a Kézdivásárhelyen meg­tartott körzeti vetélkedő után borúlátóak is voltunk — még egyszer ideírom : jogosan —, a sepsiszentgyörgyi szakasz meggyőzött arról, hogy igenis lehet színvonalas munkát vé­gezni, összeforrott, jól meg­komponált műsorszámokat szín­­padra állítani. Ahol a ráter­mettséghez és hozzáértéshez szív és lelkesedés társul, ott csakis jó alkotás kerülhet ki az irányítók keze alól. És hadd kezdjük mindjárt a Énekkar : I.Kovásznál líceum II.Sepsiszentgyörgyi 3-as számú iskola. III.Kézdivásárhelyi líceum és sepsiszent­­györgyi 4-es iskola. Dicséret :Szentkatolna. Zenekar : I.helyet nem ítélték oda 11. Zabola III.Ozsdola Szólóének :• I.Kelemen Klára (Almás) II.B­alogh János (Zabola) és Petrescu Tatiana (Bodzaforduló) III.Németh Éva (Zabola) Dicséret :Keresztes Sándor (Sepsiszentgyörgyi 3-as iskola) és Szabó József (Nagy­borosnyó) .ialcsoport : 1. Gelence II.és III. helyet nem ítélték oda Dicséret : Szitabodza Mépitánc : I.Bede Magdolna (Kőröspatak) II.Floriana Elena (Bodzaforduló) 111 Dicséret­­:László Szidónia Szavalat : 1.Középajta II.Sepsiszentgyörgyi 3-as számú iskola III. és Bárkány Dicséret: Kőröspatak vasárnapi szakasz két legki­emelkedőbb számával, a kö­­zépajtai és a sepsiszentgyörgyi 3-as számú iskola táncegyütte­sével. A bíráló bizottságnak nem volt könnyű a középajtai­­ak mellett döntenie, hisz mind­két tánc közel azonos színvo­nalon mozgott, s ami mégis az aj­taiak mellett szólott, az a di­­namikusság, az életerős ritmus, amelyet a tánc elejétől egé­­szen a végéig tartani, sőt fo­kozni tudtak. A szentgyörgyi csoport legnagyobb hibája­ként a tánc túl „halk" indítá­sát, a téma megtörését, végig nem vitelét említhetjük. Egyéb­ként mindkét csoport táncosain látszik a folyamatos munka e­­redménye, nagyszerűen, tet­szetősen, élvezettel táncolnak, s­ talán ez is a legfontosabb. Mert ez a közel száz gyermek soha sem lesz hűtlen a székely népitánchoz. Vártunk az énekkarok bemu­tatkozását is. A vasárnap színpadra lépők közül a 3-as számú iskoláé vitte el a pál­mát, viszont a kovásznaiakat nem tudták túllépni. Érdekességként avagy figyelmeztetőül ? ! — említeném meg, hogy míg Kézdivásárhe­­lyen több zenekar is jelentke­zett, addig Sepsiszentgyörgyön mindössze a harkányi iskola hat szájharmonikása képvisel­te ezt a műfajt — elég gyen­gén. Úgy véljük, a végső sorrend közzétételével is hozzásegít­jük az iskolák és pioníregysé­gek vezetőit, a kultúrcsoportok irányítóit a megfelelő követ­keztetések levonásához. Bogozi Sándor A kö­épajtai általános iskola tánccsoportja székely táncszvit­­tel lépett fel a versenyen. Betanította Kapcza Mária tanárnő. A sepsiszentgyörgyi 3-as számú iskola énekkara jó hírnév­nek örvend. Szép előadásukkal méltán vívták ki a közönség elismerését. Kórusvezető : Váncsa Zsuzsa. máskor is loptál? Mi is történt január 18-án a sepsiszentgyörgyi újpiacon mű­ködő vendéglő környékén ? Az itt szolgálatot teljesítő milícista a vendéglő raktára körül, sö­tétség leple alatt két gyanúsan ólálkodó személyre lett figyel­mes. A raktár dézsmálása an­nak rendje és módja szerint meg is történt : a tettesek a raktár szerelőnyílásán keresztül (figyelem vendéglátóipari egy­ségek igazgatósága) tetszésük szerint válogathattak a duga­sz­olt borokban. A milícia a tet­teseket a helyszínen letartóz­tatta. Eddig a tényállás. Nem nagy ügy, mégis az. „Az alka­lom szüli a tolvajt" tettesei ti­zenéves kiskorúak A sepsiszentgyörgyi városi mi­lícia bűnügyi osztályának iro­dáján vagyunk. A két fiú riadt ■ tekintete egyikünkről a másik­ra futkorászik. Láthatólag meg vannak szeppenve. A milícia hivatalos légköre nem egy fut­­ballpálya élményét jelenti szá­mukra, a kihallgatást végezők kellő szigorral rájuk is piríta­nak — érthető ez — hiszen ép­pen a bűnöző kiskorúak okoz­zák később a nagyobb gondo­kat. Ceangan Alexandru kapitány, a városi milícia bűnügyi osz­tályának főnöke, hozzájárul, hogy néhány kérdést feltegyek a két nyolcadik osztályos nö­vendéknek. ■— Miért loptatok ? (Hosszú hallgatás) — B.E. (fejlesztve, az őszinte megbánás hangján) Tessék elhinni nagyon szégyellem magam a szüleim előtt. Ha belépek az osztályba az osz­tálytársaim ... (elfordítja fe­jét, rágja ajkát...) soha töb­bé nem teszem. Elnézem a fiút, a szeméből látom, nem hazudik. — Ki volt az értelmi szerző ? — G.L. (Más típus, talán a mo­ziban látta így.) Én! — Ha sikerül a lopás ? (A pár­beszéd a továbbiakban ket­tőnk között folyik.) — Megittuk volna ! — Máskor is loptál ? Igen. Italt. Azt is megittuk. — Cigarettázol ? — Igen, a parkban. Más isko­latársaimmal együtt. — Tanulmányi előmeneteled ? — Buktam két tantárgyból . .. Nehezen birkózom, ezzel a rátarti legénykével, pedig ugyancsak megfekheti gyomrát a közben odaérke­­­ző kihallgató tisztek jelenlé­te is. — Más úton próbálom puhítani.­­— Szüleid ? — (Először hajtja le fejét, hang­ja lehalkul.) Édesapánk tíz évvel ezelőtt elhagyott... Gyors számítást végzek, tehát a gyermek ötéves le­hetett. A családi konfliktus „miértjeire” nem vagyok kí­váncsi, nem tartozik a dolog bűnügyi részéhez, a fiú lelki világa érdekel. — Most gondolsz-e édesapád­ra ? — (Még csendesebben) Igen ... — Jó lenn-e, ha most melletted lenne ? .— Nagyon! — Elcsuklik a hangja, és sírásra görbült szájjal kitör belőle a legő­szintébb hang, a zokogás, összenézünk Ceangan kapi­tánnyal, azt hiszem egyre gondolunk : a szülők által elhagyott gyermekek sorsá­ra. Kijövet — az előszobában — idősebb, egyszerű jóságos arcú nénikére akadok. G.L aggódó édesanyja. Nyugtat­nám, bíztatnám, ám ebben mégis a fia lenne a legilleté­kesebb : otthon szófogadó viselkedésével és tanulással az iskolában. Még hátranézek és meg­kérdem a fiút, érdemes volt? G.L. nemet int fejével, s ke­zével végigtörli könnyektől, maszatos arcát. Herczegh Tibor

Next