Megyei Tükör, 1971. január (4. évfolyam, 215-239. szám)
1971-01-16 / 226. szám
ahol a pártvezetés élő valóság Interjú Bán Mihály elvtárssal, Málnás község pártbizottságának titkárával. A községek területén folyó gazdasági, társadalmi, művelődési tevékenység legfőbb ösztönzője és irányítója a pártbizottság. Miként érvényesül e követelmény Málnás községben ? — Pártbizottságunk tagjait szervezetenként osztottuk be, ők alaphavi aktívaüléseken beszámolnak az a egy hónap alatt felmerült kérdésekről, amit aztán közösen megvitatunk. A községhez tartozó öt falu — Mikóújfalu, Málnás, Málnás-fürdő, Bukszád és Zalánpatak — tizennyolc alapszervezetet számlál. A közelmúltban lezajlott választások de azután is — nem egyszer során fordult elő, hogy hasznos javaslat, észrevétel hangzott el. Az 1-es és 2-es számú kőbányáknál például nem kellett sokat mérlegelni a munka jobb megszervezésére vonatkozó indítványokatr az első pillanatban tudtuk ■ értékesek, a szó szoros értelmében azok. Ugyanis mindkét bánya novemberben 200 000 lejjel maradt a termelési terv mögött, ezt kellett behozniuk január 1-ig. A javaslat így hangzott: a gépek kihasználását a maximumig fokozzuk, az igazolatlan hiányzások számát pedig lecsökkentjük a lehető legkisebbre. E nagyszabású akció sikerrel járt, évi tervüket 100,17 százalékban teljesítették. Hasonlóan sikerült az MTSZ állattenyésztő részlegének munkája indítani. Az állatok gondozását — faalapszervezet vitáját követően — az legjobb párttagok vállalták, s örvendetes, hogy az eredmény máris megmutatkozott. Végső soron a belső pártdemokrácia érvényesülésének tulajdonítható nagyrészt a pártbizottség munkájának legtöbb eredménye. Hosszadalmas lenne valamennyit felsorolni, kettőt azonban — ugyancsak közérdekű — még megemlítenék : sikerült javítanunk a község élelmiszerellátásán, Málnásfürdőn pedig a villanyhálózattól félreeső néhány házban a közeljövőben — annyi huzavona után — végre kigyúl a villany. — Milyen terveik vannak a községfejlesztés terén 1971-re? A faluszépítésre , rendezésre megszavazott önkéntes községi hozzájárulás értéke meghaladja a 120 000 lejt, amit lesz hol és mire felhasználni. Egyik legfontosabb teendőnk az iskolák kibővítése. Bükszádon a négytantermes új épület pirosban áll, s úgy szeretnénk, hogy pártunk 50-ik évfordulóján már használható legyen. Bővíteni fogjuk Mikóújfalu iskolaépületét is. Az idén sor kerülne Málnásra is, ha idejében megkapnánk a nélkülözhetetlen dokumentációt. Sürgősen szükségünk lenne rá, amíg kézhez nem kapjuk, nem foghatunk semmihez, pedig most lenne jó az építkezéshez szükséges anyagokat szállítani, amikor nem sürgetnek a mezőgazdasági munkák. Szabályozni fogjuk a Bükszádi patakot, Mikóújfaluban útjavításra gondoltunk, s a lehető legrövidebb időn belül felszereljük és átadjuk rendeltetésének a málnásfürdői klubot, a község központjában pedig fölépül az emeletes áruház, s megnyílik egy mészárszék is. Szükség van erre, hiszen csak a fizetéses alkalmazottak száma 1300. • A tél derekán vagyunk, ilyenkor zajlik a falusi művelődési élet legjava, nem feledkezve meg természetesen a szórakoztató jellegű rendezvényekről sem. Mindezt hogyan sikerült megszervezni a községben ? — November óta a művelődési otthonnak új igazgatója van, ő vette kézbe az addig eléggé döcögő kultúrtevékenység irányítását, karöltve a községi KISZ-bizottság ugyancsak új, de tettrekész vezetőségével. Táncokat, színdarabokat (jelenleg kettőt) és az agitációs brigád műsorát tanítják. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nálunk a fiatalok örömmel jönnek, szerepelni akarnak, nem várják ölbe hogy nekik szerepeljenek tett kézzel, az öregek. Vasárnap nyílt meg Mikóújfaluban és Málnáson az ifjúsági klub. A szórakozási lehetőségek mellett ismereteiket is gyarapítják az odajáró fiatalok. Mikóújfaluban például rendszeresíteni fogjuk a csütörtöki rövid előadásokat, amelyeket az iskola tanárai tartanak. Ilyen ifjúsági szórakozóhely megnyitását szorgalmaztuk Bukszádon is, ahol azonban a szükséges társasjátékok, berendezések hiánya miatt a terem még mindig kihasználatlan. Ígéretet kaptunk azonban az MTSZ től és a bányától, hogy hozzájárulnak a felszerelések beszerzéséhez, keménykedünk, hogy január végére ez is megoldódik. — Pillanatnyilag mi a legnagyobb nehézség, illetve hiányosság a községben, ami kizárólag belső erőforrásokra támaszkodva kiküszöbölhetetlen ? — Három is akad. Zalánpatak a legnehezebben megközelíthető falunk, telefonja azonban mind ez idáig nincs. És ugyancsak Zalánpatakon elkelne végre egy egészségügyi középkáder, aki a sürgősségi eseteknél szakszerű segítséget nyújthat. A harmadikat már említettem az előbb, de most ismét hangsúlyozom: sürgősen szükségünk lenne a málnási iskola épületének bővítésére vonatkozó dokumentációra. Lejegyezte : Csillbács Pál A NEVELŐÉ A SZÓ BALKEZESSÉG, BALHIEDELEM — Balog a fiam, mit tegyek ? — kérdezte elkeseredve egy anya. — Semmi különöset — hatjuk. Ezzel azonban sem az válaszolanyát, sem más érdeklődőt nem nyugtattunk meg, hisz naponta hallják, hogy az ügyetlen ember balkezes, hogy valaki bal lábbal kelt fel az ágyból, hogy a szerencsétlen embert a balsors üldözi. Valóban olyan hitvány, semmitérő a baj, hogy még átvitt értelemben is csak rossz jelentéssel használják ? A világon meglepően nagy számú balkezes él. A szakirodalom szerint az emberek 6—8 százaléka balkezes. Az esetek 65 százalékában a balkezesség örökölt. Érdekes, hogy száz iker közül 12—15 balkezes. A jobbkezes ikrek esetében az egyiket, ha részben is, de balkezesnek tekinthetjük, az ikrek tulajdonságai általában szimmetrikusak. A balkezesség nem káros jelenség. Nem történt más, csak felcserélődött a két kéz között a szerep, a bal kéz lett fejlettebb. tes. A „balog" az élővilágban természemindennapos jelenség. Megfigyelhető mind a növényvilágban, mind az állatvilágban, sőt az élettelen kőzetek világában is. Pasteur figyelte meg először, hogy némely kristály balra, a másik viszont jobbra töri meg a fénysugarakat. A botanikusok szerint 90 kúszónövény zül 70 jobbra, 20 balra fordul el, kopaszály például jobbra hajlik, a komAló pedig balra. Az állatvilágban hasonló jelenségekre találhatunk. A hangyák például felváltva használják szárnyaikat, a szöcskék azonban kimondottan balosok. Ezzel szemben a tücsök ciripelését jobb szárnya és lába összedörzsölésével kelti. A majmok egy része főleg a jobb lábát, más része főleg a bal lábát használja. Tökéletes jobb keze senkinek sincs, ugyanakkor a balkezességnek is fokozatai vannak, lehet részleges (vagyis, ha valaki csak bizonyos esetekben használja a bal kezét, egyébként a jobb keze ügyesebb), s lehet teljes, amikor a jobb kéz annyira ügyetlen, mint másoknál a bal, ebben az esetben, a bal kéz fejlett. A korszerű tudomány a balkezességnek nagy jelentőséget tulajdonít, ez abból is látható, hogy 1957-ben a fizikai Nobel-díjat két amerikai tudós kapta, akik munkásságuk egy részét a balkezesség tanulmányozására fordították. Ők állapították meg, hogy a jobb és a bal kéz teljesen egyenrangú. Gyakorlattal a balkezesség — legalábbis részben — átképezhető, tehát a kézügyesség áthelyezhető a jobb kézre. Ám balkezeseknél semmi esetre sem szabad erőltetni a jobb kéz használatát. Ez vonatkozik az iskolára is. Sajnos vannak olyan tanítónők, akik puszta kényelemből (ugyanis az írás tanulásakor a balkezes gyermekkel többet kell foglalkozni) a jobb kézzel való írás elsajátítását ráerőszakolják a balkezes gyerekekre is. Az ilyen erőltetésnek alávetett gyerek magatartásában zavarok jelentkezhetnek. Megtörténhet, hogy fiúk, lányok emiatt dadogni nek. A dadogok 60 százaléka kezdőbalkezes ! A jobb kéz használatának erőltetése a balkezeseknél lelki zavarokkal járhat. Az ilyen balkezes ideges lesz, ha csak a legegyszerűbb munkát kell elvégezni, reszketve figyel, vajon mikor fognak rászólni. A biztonságérzet elvesztése oda vezethet, hogy a „balog" még a saját lábába is belebotlik. Vajon ki teszi ügyetlenné a balkezes gyermeket, nem a szülő-e, az iskola és a környezet, akik előítélettel szemlélik, sajnos „irányítják" is az ilyen gyermekek fejlődését. Az orvostudomány rég megállapította, hogy a jobbkezesek agyának bal fele valamivel fejlettebb, s mivel a lefutó idegpályák keresztezik egymást, főleg a jobb kezüket használják, a balkezeseknél ez éppen fordítva van. Ez azonban nem teszi őket értéktelenebbé, épp olyan képességekkel rendelkezhetnek, s azokat éppúgy értékesíthetik, mint a jobbkezesek. Ezt tények Számos nagy képzőművész, igazolják. festő, szobrász, előadóművész, sportoló balkezes volt. Gondoljunk csak a legnagyobbakra : Leonardo da Vinci szobrait bal kézzel formálta, festményeit bal kézzel festette, gépeit bal kézzel szerkesztette, Raffaelo és Michelangelo is balkezes volt, Paganini, a világhírű művész bal kézzel hegedült, Robert Schumann is bal kézzel alkotta szerzeményeit. A felsorolást folytathatnánk, de elégedjünk meg annyival (a Tv-ben is láthattuk, hogy a világ élsportolói között ma is több kardvívó akad, aki győzelmet arat — bal kézzel. A balkezesség nem testi fogyatékosság, nem betegség, hanem a természet törvényeinek következménye. Derzsi Balogh Bálint =--■ [UNK] [UNK] SPORT = még egyszer a jégkorongról Az idei bajnokság megkezdése előtt, közben és utána is többen megkérdezték : Van-e értelme a kézdivásárhelyi jégkorongsportnak ? Mert.... Tudjuk és tudták azok a lelkes sportszerető kézdiek is, akik megalakították a csapatot, hogy drága sport, hogy télhez kötött (annak idején az volt, hogy szerények a hagyományainak ...) Előre számoltak mindezekkel a kérdésekkel. Számoltak és döntöttek : Igenis kell Kézdivásárhelynek jégkorongsport. Mert valamikor volt még egy csapat. Hogy milyen erőt képviselt és mennyire volt népszerű — csak az öregebbek tudnák elmondani. De nem is ez a lényeg. Fontosabb az, hogy beférkőzött az emberek szívébe. Éveken keresztül ott élt — s most újraéledt. Hogy nem saját erővel? Igaz, de nem szégyen a jobbtól segítséget, támogatást kérni. Nem szégyen a jobbtól tanulni. Kézdivásárhelyre került — a hazai lelkes gárda mellé — Holló Csaba, Bakó, Péter Csaba, Siló, majd egy év múlva jött Csorba, Bálint Levente aztán Sárkány. Valamennyien jégkorong „hazájában", Csíkszeredánban tevékenykedtek. De mellettük feljött Varga Dénes, Kulcsár, Illés és felnövőben van Bertalan, Kristó, Vitális, Domokos, Györfi, Popa és ki tudná megmondani, milyen nevekkel ismerkedünk majd meg, hiszen Deme László „iskolájában", s a nagy csapat mellett tízek és tízek tanulgatják a sportág ábécéjét. Az „edzők" munkáját nagyszerűen egészíti ki Holló, Sárkány, Csorba, Varga játéka, melyből bármelyik kezdő jégkorongozó tanulhat. Legyünk őszinték saját erőnkből aligha tudnánk — egyelőre — lépést tartani a B osztályos csapatokkal, utánpótlás-nevelő munkánk is szegényesebb eredménytelenebb jó játékosok volna, nélkül. Kézdivásárhelyi és Csíkszeredai erőkből összeállt egy elég jó együttes, mely lassan-lassan lerakja a jégkorong alapját Kézdivásárhelyen, mely segíti közvetett módon, olykor közvetve az utánpótlás nevelését. Megbecsülendő dolog. Még akkor is, ha költséges sportágat népszerűsítenek. Ma már a pályagond is megoldottabbnak látszik. Országszerte épülnek a műjégpályák. Nagyobbak lesznek az edzési lehetőségek és alkalom nyílik a bajnoksági vetélkedők lebonyolítási formájának módosításához. Pár év, és rátérhetünk — turnék helyett — a vasárnapi fordulós rendszerre, amely előnyösebb és kevésbé költséges. Aztán még valami, idővel a kézdivásárhelyi egyesület is rájön az alapvető, a sportág fejlődésében oly sokat számító tényezőre: a pillanatnyi helyzetben nélkülözhetetlen öreg játékosok mellett szükséges egy szakképzett edző, vagy szakos tanár alkalmazása. Ezek után merem álítani, igenis van értelme a kézdivásárhelyi jégkorongsportnak. Függetlenül az idei bajnokság végeredményétől (a második helyet nem varrták a gallérunkhoz) Kézdivásárhelyen, az utóbbi három évben újjáéledt jégkorong gyökeret eresztett. A mi feladatunk mindent elkövetni, hogy ezek a gyökerek keményen megfogazkodjanak, új hajtásokat adjanak. (áros) PRONOSPORT tippünk a 3. versenyhétre 1. Bologna—Napoli1 2. Cagliari—MilanX 3. Catania—TorinoX 4. Inter.—Fiorentina1 5. Juventus—Foggia1 .6. Lanerossi—Laziox 7. Róma—Verona1 8. Varese—SampdoriaX 9. Bari—Brescia1 10. Massese—Mantova2 11. Monza—ModenaX 12. Palermo—RegqinaX 13. Pisa—NovaraX