Megyei Tükör, 1971. január (4. évfolyam, 215-239. szám)

1971-01-14 / 224. szám

VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK ! AZ RKSZ KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS I P.TA 1971. JANUÁR 14., CSÜTÖRTÖK ÁRA 30 BANI IV. ÉVFOLYAM 224. SZÁM A gazdasági ágak közötti mérleg kidolgozása a népgazdaság vezetésének tökéletesítését, a tervek alapozásának jobbátételét célozza. Korszerű eszköze a gazdasági elemzésnek és tervezésnek. E mérleg kidolgozása a gazdasági kapcsolatok bő ismeretanyagát adja, kimutatja az újratermelésnél létrejövő kapcsolatokat. Az információkat, amelyeket a gazdasági ágak közötti mérleg nyújt, fel lehet használni a gazdaság elemzésének több irányú elmélyítésében. Így például az anyagi javak és szolgáltatások létrehozása, felhasználása a nemzetgazdaságban, a termelési költségek nagysága származásuk függvényében mind nemzetgazdasági, mind vállalati szinten; a termelés, beruházás és export gazdasági hatékonysága ; a mérlegben feltüntetett minden egyes gazdasági ágazat ter(Folytatása a 4. oldalon) Nistorban, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem közgazdasági fakultásának lektora . A NEMZETGAZDASÁGI ÁGAK KÖZÖTTI MÉRLEG, A GAZDASÁGI ELEMZÉS ÉS TERVEZÉS KORSZERŰ ESZKÖZE „Csak bétérézzünk, bétérézzünk, de azt se tudjuk tulajdonképpen, mi az“... — hallottuk többször különböző vállalatok könyvelőitől. Az alább közölt anyag nem szakszerű felkészítő kíván lenni (ez nem a mi dolgunk) csupán betekintést nyújt a nemes gazdasági ágak közötti mérleg, a stl.K rejtelmeibe. Megkísérli magyarázni, miért is van szükség erre a hatalmas, egész gazdaságunkat felölelő munkára, miért kell ezt a Ceontieff által kidolgozott, azóta csaknem minden fejlett országban alkalmazott és dicsért módszert, nálunk is bevezetni... Kreiter István és csoportja a kovásznai szálloda legfelső emeletén (BORTNYIK GYÖRGY felvétele) ALAPOZÁS A ZÁRSZÁMADÓ KÖZGYŰLÉSEKEN Volt egyszer egy iskola, mégpedig nem az üveghegyen túl, hanem itt, valahol a megyeszékhelyen. Ennek a pincéje megtelt vízzel, de telibes telt, s a zavaros lé tetején ott úszkált a gyerekek mison n a maradéka. Ahányszor a képviselők összegyűltEk, mindig felolvasta valaki nekik az intézkedési tervet, hogy azt a vizet kiszivattyúzzák, s ez így ment hosszú időn át. Volt amit beírni a tervbe és volt amin „közfelháborodni". Ennek a talajvíznek semmi köze a termelőszövetkezeti közgyűlésekhez. Csak azért emlegetem fel most, amikor már lehetséges, hogy réges-régen száraz az a bizonyos pince, mert az évi zárszámadó közgyűléseken is vannak örökösen felemlegetett, de évek óta megoldatlan problémák. Mert ha a múlt évi gyűlésen Vajkuly István Kökösben kijelentette, hogy rosszak a trágyatelepek , Gyenge Lajos Bölönben pedig afelett búsult, hogy az iratok tönkrementek a legelőn, joggal felvetődik az aggódó kérdés: vajon orvosolták-e a bajt? Ezzel megint csak azért hozakodnék elő, mert legalább tíz éven át saját magam is beleírtam egy vezetőtanács intézkedési tervébe, hogy szedjük immár rendbe a trágyatelepeket. De mindig volt valami sürgősebb, ami felemésztette a pénzt, s tovább forrott a trágyalé, eláztatva az istállók környékét, a közeli utakat, s kárrá változott, amiből hasznot lehetett volna hajtani. Pedig mi lenne gazdaságainkban fontosabb, mint a szakszerű trágyatelep, a jól rendben tartott üzemközpont ? A pénz viszont elkelt újabb istállókra, ahol megint csak „ganyódomb" állta el a bejáratot és kerékagyig süllyedt a megterhelt szekér. És ordított a fogatos, inaszakadtáig húzott a ló, mállott a hámistráng és bőgött a traktor, reménytelenül körbeforgatva behemót kerekeit. Akkor igaza lehetett a múlt évben a lemhényi Kádár Imrének is, hogy gyarlók a szerszámok. Mennyi bajt el lehetne kerülni, ha az alapozással kezdenénk, s addig nem lépnénk tovább, ameddig nincs rendben a „hátország." Szentivánlaborfalván Boér József a magas fokú gyomosodást a rossz művelésnek tulajdonította, Bodokon Rápolti Lajos a takarmányalap biztosítására hívta fel figyelmet és így tovább. Megyeszerte százszámra hangazottak el a javaslatok, de vajon meghallgattuk-e? A vezetőtanács, elnök, szakember, figyelembe vette-e vagy csak léptünk tovább Az, hogy Zágonban Olasz Klára szerint a fiatalok nem akarnak dolgozni és Martonfalván Ábrahám Ferenc felsóhajt : „Valahogy el kellene kerülni az idegen munkaerő alkalmazását" — az csak következmény. Az idei zárszámadó közgyűléseken a belső demokrácia jegyében a vezetőtanácsok bizony fel kellene figyeljenek a tagság javaslataira s el kellene tűnjenek az intézkedési tervekből az évtizedes előirányzatok. De nem úgy, hogy kihagyjuk, elfeledjük azokat, hanem megcsináljuk. Képességünk, lehetőségeink ismeretében csak annyit markoljunk a feladatokból, hogy ne fogjunk ismét keveset. Ennél többet senki nem kívánhat tőlünk. Ez lenne az új típusú tervezésben a leglényegesebb, így értelmezhetjük a felelősséget a tervek kidolgozása és végrehajtása terén, így válnának valóban hatékonnyá a beruházások. Az alkotó kezdeményezések, a gyümölcsöző elgondolások még mindig kimozdíthatják néhány gazdaságunk kátyúba ragadt szekerét. Tompa Ernő Sok bírálat érte már a kisipari szövetkezeteket amiatt, hogy megyeszékhelyünk fodrász,- és borbély műhelyeiben sivár, ócska a berendezés, s így mostoha körülmények között szolgálhatják ki a vendégeket. Török János elvtárs, a kisipari szövetkezetek megyei szövetségének elnöke most arról hoztatott, hogy egy tájórészüket korszerűsítik. — Milyen egységekről van szó ? — A főtéri és Lenin utcai borbélyműhelyekről, valamint a főtéri és Csíki utcai fodrászatról. A két központinak a korszerűsítéséhez már holnap, tehát január 15- ére hozzákezdünk. Összesen mintegy 200 000 lejt fordítunk kisgépesítési alapból erre a célra. — Mikor fejezik be az átalakítási munkákat, és ebben az időszakban hogyan oldják meg a közönség kiszolgálását ? — Március 10-ig ismét átadjuk a forgalomnak a két egységet. Ez idő alatt átcsoportosítjuk a munkaerőket. A Lenin utcai borbélyműhelyt és a Csíki utcai fodrászatot a másik két, javítás alatt álló egység szakembereivel erősítjük meg. Reméljük, nem lesz fennakadás közönség kiszolgálásában. Hasonlóképpen járunk el a másik két egység egy percre! esetében is. Úgy gondoljuk, hogy, a szóbaniorgó műhelyek korszerűsítésével összehasonlíthatatlanul jobb körülmények teremtődnek a közönség kiszolgálásához. *— Még milyen újdonságról adhatunk hírt olvasóinknak ? — Április hónapban — végre — megoldódik női közönségünknek régi kérése : a Csíki utcai fodrászat tőszomszédságában, a jelenlegi festőke és vegytisztító átvevő egység helyiségében, megnyitjuk a kozmetikai műhelyt, amely két váltásban működik majd. — A meglévő erők felfrissítésére nem gondoltak ? Mondjuk a fodrászatokba olyan magasabb képzettségű szakemberek beállítására, akik a divatosabb frizurákat is kifogástalanul elkészítenék ? — De igen. Gondoljunk arra, hogy hozzunk — esetleg más városokból is — két szakmailag jobban felkészült fodrászt. Véletlenül sem akarom azt mondani, hogy a mi embereink gyenge képzettségűek. De a kitekintés, a felfrissítés szempontjából ezt mindenképpen hasznosnak látnák. (hajas)