Megyei Tükör, 1971. január (4. évfolyam, 215-239. szám)

1971-01-26 / 234. szám

O m VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! TÜKÖR AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA 1971. JANUÁR 26., KEDD ARA 30 BANI IV. ÉVFOLYAM, 234. SZÁM AZ ÁLLAMTANÁCS ÜLÉSE Ez év január 25-én a társasági Palotában ülést köz­tar­tott az Államtanács Nicolae Ceaușescu elvtársnak, az Állam­tanács elnökének elnökletével. Az Államtanács tagjain kívül az ülésen meghívottként részt vett Iosif Banc elvtárs, a Mi­nisztertanács alelnöke, minisz­terek, más központi állami szer­vek vezetői és egyes nagy nem­zetgyűlési állandó bizottságok elnökei. A Minisztertanács megbízá­­­sából Corneliu Manescu elv­társ, külügyminiszter elfogadás végett beterjesztette a Ro­mánia Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság között Bukarestben, 1970. no­vember 12-én aláírt barátsági együttműködés és kölcsönös se­­gítségnyújtási szerződés ratifiká­lására vonatkozó törvényerejű rendelet tervezetét, valamint a Románia Szocialista Köztársaság és Bulgária Népköztársaság kö­zött Szófiában 1970. november 19-én aláírt barátsági, együtt­működési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződés ratifiká­lására vonatkozó törvényere­jű rendelet tervezetét. Mihai Dalea elvtárs, a Nagy Nemzetgyűlés külügyi bizottsá­gának elnöke előterjesztette a Nagy Nemzetgyűlés honvédelmi és jogügyi külügyi­ jogának közös jelentését. bizott­a bizottságok megvitatták Ezek és kedvezően véleményezték ezek­nek a törvényerejű rendeletek­nek a tervezeteit, amelyeket az Államtanácstól kaptak megvizs­gálásra. Felszólalt Nicolae Ceaușescu elvtárs, az Államtanács elnöke. „Mint ismeretes — mondotta az Államtanács elnöke — a Ro­mánia Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság között 1970. november 12-én a­­láírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés a Románia és Len­gyelország közötti jó viszony­nak, annak a ténynek az ered­ménye, hogy országaink között régi baráti együttműködési kap­csolatok állnak fenn, mely kap­csolatok a szocializmus éveiben erőteljesen fejlődtek. A szerző­dés csak rögzíti ezt a realitást, megteremtve a jogi alapját a Románia és Lengyelország kö­zötti együttműködési és baráti kapcsolatok további fejlődésé­nek. A Románia Szocialista Köz­társaság és Bulgária Népköztár­saság közötti barátsági, együtt­működési és kölcsönös segítség­nyújtási szerződés is az orszá­gaink közötti hosszas jószom­szédi és együttműködési kap­csolatokat tükrözi. Ez az együtt­működés és barátság mindig tartósnak bizonyult , megnyil­vánult az idegen uralom igájá­nak lerázásáért, a nemzeti és társadalmi függetlenségért ví­vott közös harcban. A szocialis­ta építés éveiben a Románia és Bulgária közötti barátság és együttműködés újabb fokon fej­lődik, s elmondhatjuk, hogy a mai kapcsolatok rendkívül szí­vélyesek és barátiak. Ezek azon a közös óhajon alapulnak, hogy hozzájáruljunk az államaink és az összes balkáni államok közti kapcsolatok szilárdításához, ah­hoz, hogy a világnak ez a része a béke és az együttműködés ö­­vezetévé váljék. A két szerződés — mind a Lengyelországgal, mind a Bul­gáriával megkötött — annak eredménye, szerződés hogy a párt és a szocialista Románia kormánya következetes volt­(folytatása a 6. oldalon) KÖZLEMÉNY Az Államtanács törvényerejű rendeletével Iosif Banc elvtár­sat, a Minisztertanács alelnö­­két mezőgazdasági, élelmiszer­ipari, erdőgazdálkodási és víz­ügyi miniszterré nevezték ki. Angelo Miculescu elvtársat a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium miniszteri rangú államtitkárává nevezték ki. U­­gyanezen minisztérium kereté­ben Florin Ioan Iorguiescu elv­társat az Országos Vízügyi Ta­nács elnökévé, Ion Moldovan elvtársat pedig az élelmiszer­­ipari főosztály vezetőjévé ne­vezték ki. •• ÜNNEPSÉGEK AZ EGYESÜLÉS ÉVFORDULÓJÁN Szombaton és vasárnap foly­tatódtak megyeszerte a román fejedelemségek 112. évfordulója egyesülésének tiszteletére szervezett ünnepségek. Kultúr­­otthonokban, iskolákban, klu­bokban emlékeztek meg a je­lentős eseményről Az előadók beszédükben kidomborították a 112 évvel ezelőtti történelmi jelentőségű esemény nagy fon­tosságát Románia életében. Be­széltek az egyesülést közvetle­nül megelőző eseményekről, a­­zokról a törekvésekről, ame­lyek végül is a modern román állam kialakulását eredményez­ték. Alexandru Ioan Cuza és a többi nagy hazafi munkásságát méltatva megemlékeztek mind­azokról, akik felismerték a­ ro­mán országok egyesülésének szükségszerűségét, kiemelték a n­éptömegek szerepét. Ugyanak­kor megemlékeztek arról a je­lentős dátumról is, amikor Er­dély egyesült Romániával. Árkoson és Kőröspatakon Kovács László, a KISZ megyei bizottságának aktivistája mél­tatta a nap jelentőségét, majd a sepsiszentgyörgyi 1-es számú líceum folklóregyüttese nagy sikerű műsorral mutatkozott be. A román és magyar népi­táncokat, ének -és zeneszám­o­­kat nagy tetszéssel fogadta az ünneplő közönség. A sepsiszentgyörgyi 1-es szá­mú líceumban Becsei Pál tanár tartott előadást nagy számú ta­nár és diák előtt. Az előadást filmvetítéssel és zeneaudícióval kötötték egybe. A megyei pionírtanács a kul­­túrv­erseny Sepsiszentgyörgy körzeti szakaszának megszerve­zésével az egyesülés ünnepét köszöntötte. . Több községben sor került a lea Luca Caragiale, verseny körzeti döntőjére, s ezek kere­tében szintén megemlékeztek az egyesülés évfordulójáról. A zárszámadó közgyűlések előtt ellenőrizzük a könyvelési beszámolókat Február közepéig lezajla­nak a termelőszövetkezetek közgyűlései. Ezt megelőzi a mezőgazdasági igazgatóság részéről az ellenőrzés, amit a napokban kell elvégezni, mind a termelési tervek, mind a be­számolók esetében. Ez alkalom­mal több hibát tapasztaltunk, ami időszerűvé teszi alábbi cikkünket. Összjövedelem A leltározás befejezése és a különbözetem bejegyzése u­­tán következik az összjövede­lem üzemágankénti megállapí­tása. A növénytermesztésben mind a fő, mind a melléktermékek értékét számításba veszik ab­ban a sorrendben, ahogy a termelési terv bonatermesztés, részletezi: fa­ipari-növényi termesztés stb. Eltekintünk a­­zonban a feldolgozásból szár­mazó termékektől, mint például a gyümölcsből főzött pálinka, vagy a búzából őrölt liszt, a­­kár a gazdaságban, akár azon kívül történt a feldolgozás. Az adatokat a H/1-es_alszámlában találjuk meg. Kocsis Endre (folytatása a 3. oldalon) A KOVÁSZNA MEGYEI ÉLELMISZERIPARI KOMBINÁT FEJLŐDÉSE 1966-1970 KÖZÖTT A Kovászna megyei élelmiszeripari kombinát ötéves tervét 1970. július 27- én teljesítette 1970-ben terven felül, több mint 130 millió lej értékben hús­féléket, tejterméket, borfajtákat és cigarettát termelt. Tavaly egységei az 1965-ös megvalósításhoz viszonyítva 500 tonna félével, 400 tonna túrófélével és 2000 tonna cigarettával termeltek többet. hús­A kombinát átlagmunkatermelékenysége 1965-höz viszonyítva 125 ezer lejjel növekedett. Az össztermelés mennyiségbeli növekedését elsősorban a mun­katermelékenység növekedése biztosította, de jelentős szerep jutott a beruhá­zásoknak is. Így csak az 1970-es évben a kombinát beruházási alapja megha­ladja a 100 millió lej értéket. A megyésítés, majd a megyei élelmiszeripari vállalat megalakulása te­remtette meg az élelmiszeripari fejlődésének optimális feltételeit; az ötéves terv két utolsó évében minden egyes élelmiszeriparág fejlődése növekvő ten­denciát mutat a előző évekhez viszonyítva. Így például az 1970-es év tejter­melése 30 százalékkal nagyobb mint az 1969-es, míg az­ 1969-es év termelése 11 százalékkal növekedett 1968-hoz viszonyítva. Az élelmiszeripari kombinát jelentős eredményeket ért el a termékek mi­nőségének javítása terén is. Figyelemre méltó az a tény, hogy az 1970- es évben a rendelők részéről egyetlen egy minőségi reklamáció sem érkezett.

Next