Megyei Tükör, 1971. április (4. évfolyam, 290-315. szám)
1971-04-20 / 306. szám
A Román Kommunista Pártnak, mint a munkásosztály élcsapatának a marxilenini elvek alapján való megalapítása a munkásmozgalom hosszas és sokrétű fejlődési folyamatának eredménye. Ez az esemény mélyen benne gyökerezik Románia haladó és demokratikus harci múltjába. A párt létrehozása történelmi fordulópontot jelentett a munkásmozgalom fejlődésében, a román nép fejlődésének jelentős mozzanata. Az 1918-1921 közötti időszakot a proletár tömegek forradalmi harcának fellendülése jellemzi, amely egyenesen következik az első világháború után Romániában kialakult társadalmi, gazdasági és politikai helyeztből. A burzsoá földesúri vezetőkörök által folytatott gazdaságpolitika odavezetett, hogy az ország gazdasági élete igen nehéz helyzetbe került. A lakosság nagy többségének nyomora, a gazdagok köpönyegforgató magatartása az osztályellentétek kiéleződését eredményezte, s ez a tömegek — élükön a munkásosztállyal — harcának példa nélküli fokozódásához vezetett. A kínzások, letartóztatások ellenére a munkásosztály harca egyre erősebbé, szervezettebbé vált. A Szocialista Párt és a szakszervezetek által szervezett sztrájkok és tüntetések eredményeképpen a munkásságnak sikerült számos eredményt elérnie. Nőtt a Szocialista Párt, a forradalmi harcosok tekintélye. A Szocialista Párt erős tömegpárttá vált, tagjainak száma rövid idő alatt elérte a százezret. A sztrájkok élén az ipar alapágainak legjobb, legfelkészültebb munkáscsoportjai álltak. A proletáriátusnak a gazdasági és társadalmi-politikai feltételek megjavításáért folyó charta erős sztrájk- és tüntetéshullámban csúcsosodott ki, megmozdult a falu, a hivatalnok- és értelmiségi réteg, amely több tízezer dolgozót ölelt fel. Ez a harci hullám, amelyben a kizsákmányolt dolgozók széles rétegei kapcsolódtak be, akiknek száma állandóan növekedett, annak tulajdonítható, hogy a Szocialista Párt nemcsak a munkásosztály érdekeit képviselte, hanem az akkori román társadalom összes haladó vágyait. Elnyomó, terrorista intézkedésekkel akarták az uralkodó osztályok a munkásosztály harci lendületét megtörni, amely azonban az 1919-1920-as években még magasabbra csapott ; városokon, egyes vidékeken politikai jellegű általános sztrájkokat szerveztek. Az osztályharc új szakaszát az jellemezte, hogy a sztrájkokkal szorosan összefonódtak a nagy tüntetések, mitingek, különböző munkásakciók, s ezek méginkább aláhúzták a proletáriátus harcának ütőképességét. A nagy munkásharcok tüzében, a felgyülemlett tapasztalatok és következtetések eredményeképpen a munkásosztály előtt, amely az egész nép nevében cselekedett, egyre világosabbá vált a munkásosztály pártja marxiieníni párttá való alakítsának szükségessége, mert csak egyedül ez a párt alkalmas arra, hogy győzelemre vezesse a proletáriátust a történelmi feladatai teljesítéséért, Románia demokratikus fejlesztéséért vívott harcában Ebből a szempontból a Romániai Szocialista Párt számos helyi szervezete a Szocialista Párt kommunista párttá való átalakítása mellett foglalt állást, a Scenin által megteremtett III. Internacionáléhoz való lecsatlakozás mellett, hogy ilyenformán még következetesebbé tegyék a forradalmi harcot. Különleges jelentőségű az 1920-as októberi általános sztrájk, amely az illető időszak társadalmi harcainak tetőfokát jelentette. A proletáriátus harci felkészültségét, határozottságát, erejét, öntudatát, és az egész nép óhajai érdekében folytatott harci érettségét bizonyítja az általános sztrájk, de ugyanakkor az alapos felkészültség, központi vezetés hiányát is, amely képes a legnehezebb pillanatokban is irányt mutató és hatékony vonalat kidolgozni ; felszínre került a Szocialista Párt opportunista vezetőségi tagjai által kidolgozott politikai vonal passzivitása. E gyengeségek elemzése, a hibák felszámolásához vezető út megtalálása, a munkásosztály forradalmi harcának magasabb fokra való emelése a Szocialista Párt kebelében fokozott tevékenységet vont maga után. Az általános sztrájk után közvetlenül és azonnal felgyorsult a szocialista mozgalomban az ideológia tisztázódás a reformizmustól való elhatárolódás folyamata, annak a tapasztalatnak az alapján, amely a munkásság hősi harcának tüzében kristályosodott ki, így alapvető és gyors politikai-ideológiai tisztázódás fogta át az egész pártot, a vezető káderektől kezdve egészen a helyi szervezetekig. Napirendre került a proletáriátus következetes forradalmi pártja megalakításának szükségessége, amely képes megszervezni és történelmi hivatásának teljesítésére vezetni a munkásosztályt. Az ország egész munkássága óhajának adva kifejezést, annak, hogy országos szinten egyetlen munkáspártot hozzanak létre. 1919. május 25 és 26-án Bukarestben megtartották a Szocialista Párt konferenciáját, amely jóváhagyta az egységes párt tevékenységi programját. Jelentős esemény a Szocialista Párt és a Szakszervezetek Általános Tanácsának megalakítása 1919 novemberében. Ez fontos lépést jelent a központosítás felé, törvényesítette az ország különböző részein működő és szakszervezeti szervezetek szocialista kapcsolatait. 1920 végén és 1921 elején a munkásmozgalom fejlődése a kommunisták által meghatározott irányban haladt, a legfőbb élcsapat, a kommunista pártnak a megalakítása irányába 1921. január 30—február 3 között tartották meg a Szocialista Párt és a szakszervezetek általános tanácsának tanácskozását, ahol a jobboldali szociáldemokrataták vereséget szenvedtek, a centristák kisebbségbe kerültek, a kommunista baloldal pedig 18 szavazatot szerzett meg a centristák 12, a jobboldalaik 8 szavazatával szemben. Ez mutatja az erőviszonyoknak a forradalmi szárny felé való hajtását. A centristák a pártban maradtak ugyan, de nem voltak hajlandók belépni a Végrehajtó Bizottságba. Az Általános Tanács elhatározta a Szocialista Párt kongresszusának összehívását 1921. május 8-ra, Bukarestbe. A kongresszust feszült légkörben készítették elő, a forradalmi mozgalmon belül ideológiai harc, a burzsoá földesúri kormány munkásellenes politikája közepette. A munkásmozgalom soraiban végbemenő alapvető és gyors politikai, ideológiai tisztázódási folyamat világosan megmutatta, hogy a régi Szocialista Párt, az általa körvonalazott taktika, szervezési munka nem felel meg az új szakasz követelményeinek, s ahhoz, hogy sikerrel felvehessék a harcot a kizsákmányoló osztályokkal, feltétlenül szükséges kommunista párttá való alakítása. Átvéve a Szocialista Párt hagyományaiból minden haladót, az új kommunista pártnak egész tevékenységét a marxi-lenini tanítások szilárd alapjaira kell helyeznie, következetes forradalmi politikát kell folytania, olyan tornában kell megszerveznie sorait, hogy a munkásosztály élespataként tevékenykedhessék, képesnek kell lennie a társadalmi egyenlőségért, a kapitalista társadalom felszámolásáért folyó harc vezetésére. A Romániai Kommunista Párt első alakuló kongresszusa 1921. május 8-án ült össze Bukarestben, és az a történelmi feladat hárult rá, hogy munkálataival és határozataival törvényesítse a Szocialista Párt kommunista párttá való átalakulását, amely a munkásosztálynak a forradalmi lendület, az általános sztrájk idején szerzett tapasztalatai betetőzését jelenti. Ahogyan Nicolae Ceaușescu elvtárs is hangsúlyozta, „a kommunista párt, a munkásosztály élcsapatának a marxilenini ideológia alapján történő létrehozása a romániai proletáriátus történetének igen jelentős mozzanata. Ezzel a forradalmi harc magas fokra emelkedik, a munkásmozgalom ideológiai, politikai tisztázódási folyamatának és a munkástömegek Sundafának fejlődésében erős lendületet hoz. Folytatva a társadalmi és nemzeti felszabadulásért folyó évszázados harcot, a romániai munkás- és szocialista mozgalom legjobb hagyományait, a kommunista párt az új történelmi körülmények között a munkásosztály, az egész nép érdekeinek hű kifejezőjévé válik.“ Azt az utat, amelyet a Román Kommunista Párt tett meg létrehozása óta, kemény harc, munka és győzelem teszi még világosabbá, kifejezője azoknak az óhajoknak, céloknak, amelyeket a forradalmi harcosok, hazánk dolgozói tűztek maguk elé A kommunista párt vezetésével a román nép felszámolta osztályok és a külföldi a kizsákmányoló uralmát, saját sorsának imperializmus ura lett. A párt vezetése alatt a nép dicsőséges történelmének legfényesebb szakaszába, a szocialista építés szakaszába lépett. A szocializmus évei alatt az ország gazdasági és politikai szerkezetében számos gyökeres változás ment végbe, a szocializmus városon és falun egyaránt teljes győzelmet aratott, Románia rátért a sokodalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésének útjára. Ezen az úton hazánk egyre inkább megközelíti a gazdaságilag előrehaladott országok szintjét. Egyre növeli a társadalmi vagyont, biztosítja az egész lakosság életszínvonalának további növekedését. A szocializmus építésében népünk az összes tevékenységi területeken jelentős eredményeket ért el. Ma hazánk fejlődőképes, erős iparral, állandóan fejlődő mezőgazdasággal, virágzó tudománnyal és művészettel, fejlett iskolahálózattal rendelkezik, amelyek a szocialista társadalom építésének jelentős tényezői. Az új típusú ember ura saját sorsának, anyagi és kulturális színvonala egyre magasabbra emelkedik. Népünk sikereinek egyike a nemzeti kérdés megoldása a kommunista marxi-lenini politikája alapján. A párt 51. pártkongresszus által kitűzött nagyszerű feladatok megoldására összpontosítva erőfeszítéseit, a szocialista Románia lakossága, románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek azonos jogoknak örvendenek, szorosan együtt dolgoznak azért, hogy életbe léptessék a párt politikáját, újabb sikereket érjenek el a sokoldalúan fejlett társadalom megteremtésében, hazánk felvirágoztatásában, az egész nép boldog életének megteremtésében. Midezek a nagyszerű megvalósítások méltó bizonyítékai annak, hogy pártunk nagyszerűen teljesíti a ráruházott történelmi feladatát, néptől hogy egész odaadásával a nép, a szocializmus és kommunizmus érdekeit szolgálja. A megalakulásától eltelt fél évszázad alatt pártunk a nép óhajainak leghívebb kifejezőjévé lett, egyetlen erő, amely képes elődeink évszázados álmainak megvalósítására, annak a fényes jövőnek a megteremtésére, amelyért generációk hosszú sora küzdött, amelyet elődeink hagyományoztak a mai Romániára. Ana Cacoveanu egyetemi tanársegéd A román kommunista párt megalapításának történelmi jelentősége (folytatás az első oldalról) adó dr. Zaharia Eugenia), A prázsmári éremlelet és a római köztársaság gazdasági behatolása Kelet-Dáciába (előadó dr. Mitrea Bucur), A kora-középkor kutatásának egyes problémái (előadó dr. Székely Zoltán, a Társadalmi és Politikai Tudományok Akadémiájának levelező tagja), Háromszéki falutörvények (előadó dr. Imreli István), A székely parasztság helyzete az 1848 -1849-es forradalom után lelőadó dr. Egyed Ákosi # NÉPRAJZ ÉS FOLKLÓR : A veláris magánhangzók a háromszéki nyelvjárásban (előadó Márton Gyula, docens doktori, Apáczai Csere János pedagógiai munkássága (előadó dr. Szigeti József), A Moldvába és Havasalföldre visszavonuló magyar és román kurucok dala (előadó dr. Faragó József), Ghija Baciu, bodzafordulói népi énekes (előadó Stanca Constantin), A kő feldolgozása Kézdipolyánban (előadó dr. Molnár István), A felsőrákosi székely népviselet (előadó Gazda Klára), A Barcaújfalusi népi kerámia (előadó Seres Andri. ) TERMÉSZETRAJZ: Ürge és hörcsög előfordulások a Háromszéki medence Würmi üledékeiben (előadó dr. Costin Radulescu), Adatok a Háromszéki medence willafrankai üledékeinek emlősmaradványaihoz (előadók: P. Samson és Kovács S.), Adatok a Viviparus nem ismeretéhez (előadó Kisgyörgy Zoltán), Kézdiásárhely város környékének edényes flórája (előadó Kovács András), Adatok Csíki medencék vízrendszerének kialakulásához (előadó Kristó András), A sepsiszentgyörgyi múzeum természetrajzi osztálya (előadó Kovács Sándor). Az ülésszak résztvevői lelkes hangulatban táviratot küldtek a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, személyesen NICOLAE CEAUȘESCU elvtársnak, a párt főtitkárának, amelyben többek között a következőket írták : „Az előterjesztett dolgozatok világosan aláhúzták a párt irányító szerepét, különleges érdemeit az egész politikai, gazdasági és társadalmi tevékenység vezetésében hazánkban, azt a szerepét, amelyről 50 éves fennállása alatt tanúbizonyságot tett. A Román Kommunista Párt dicsőséges zászlaja alatt Kovászna megye román és magyar dolgozói szoros testvériségben a munkában és elképzeléseikben, a szocializmus éveiben jelentős sikereket értek el e vidék sokoldalú, gyors fejlesztésének útján, és vállalják, hogy a jövőben is egész munka és alkotó lendületükkel hozzájárulnak a román nép anyagi és szellemi kincsestárának gazdagításához. Az ülésszak munkálatainak résztvevői biztosítják Önt, szeretett Nicolae Ceaușescu elvi társ, hogy erejüket nem kímélve, most, pártunk félévszázados évfordulójának történelmi jelentőségű évfordulója küszöbén, nagy lelkesedéssel dolgoznak a X. pártkongresszuson kitűzött feladatok életbe léptetéséért, hozzájárulva ezzel is az országnak a civilizáció, a társadalmi haladás és a jólét egyre magasabb lépcsőfokára való emeléséhez, a szocialista és kommunista társadalom megteremtéséért drága hazánkban, Románia Szocialista Köztársaságban", Tudományos ülésszak