Megyei Tükör, 1971. július (4. évfolyam, 368-394. szám)

1971-07-01 / 368. szám

Őszinte megelégedéssel, teljes támogatással MEGYÉNK DOLGOZÓI — AZ ORSZÁG NÉPÉVEL EGYÜTT — NAGYRA ÉRTÉKELIK A NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS VEZETTE PÁRT- ÉS KOR­MÁNYKÜLDÖTTSÉG látogatását az Ázsiai SZOCIALISTA ORSZÁGOKBAN ÉS ENNEK NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGÉT TÁVIRATOK A Román Kommunista Párt K­öz­pon­ti Bi­zottságá­nak, NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak, az RKU KB főtitkárának BUKAREST A köpeci bányavállalat kom­munistái, összes dolgozói kü­lönös figyelemmel és megelé­gedéssel követték hazánk part­es kormányküldöttségének az ázsiai szocialista országokban tett látogatását. A baráti szénmedence mun­kásai, technikusai, mérnökei és tisztviselői teljes szívükből helyeslik és magasra értékelik az ön által vezetett küldött­ség tevékenységét — hangzik továbbá a távirat. Ugyanakkor ünnepélyesen megfogadjuk, hogy a továb­biakban még nagyobb lendü­lettel harcolunk az ötéves terv mutatószámainak határidő előt­ti megvalósításáért. Ilyen ér­telemben munkaközösségünk vállalja, hogy terven felül 20 000 tonna szenet, 5 000 tonna brikettet ad a nemzetgazda­ságnak, valamint 2 500 000 lej értékű össztermelést és 1~1»00 000 lej értékű jövedelmet valósítunk meg. ★ A sepsiszentgyörgyi textil­kombinát munkaközössége — románok és magyarok — mun­kában és eszmékben testvérie­sülve, különleges figyelemmel kísérte az Ön által vezetett párt- és kormányküldöttség ázsiai szocialista országokban tett látogatását. A történelmi jelentőségű lá­togatás ideje alatt teljes szív­vel küldöttségünk mellett vol­tunk és igen mély hatást gya­korolt ránk az a meleg baráti és örömteljes fogadtatás, amely­ben önt és a küldöttség többi tagjait részesítették a meglá­togatott országok népei. Kifejezve teljes megelégedé­sünket e látogatás eredményei iránt, meg vagyunk győződve, hogy a meglátogatott testvéri országok vezetőivel folytatott megbeszélések és találkozók hozzájárultak pártjaink és né­peink sokoldalú testvéri együtt­működésének elmélyítéséhez. A sepsiszentgyörgyi textil­kombinát kommunistái, összes dolgozói teljes hozzájárulásu­kat fejezik ki a párt- és kor­mányküldöttség ázsiai szocia­lista országokba tett látogatásai mellett. Vállaljuk — hangzik a táv­irat befejező része —, hogy ész­szerűen felhasználva termelési kapacitásunkat, becsülettel be­tartjuk az újonnan tett vállalá­sainkat, éspedig 17 millió lej terven felüli össztermelést, piacra szánt alap 5 millió lej­­ jel való túlszárnyalását és 1,5 millió lej többlethaszon meg­valósítását. A csernatoni téesz tagsága megfogadja, hogy élen a kom­munistákkal mindent elkövet­nek a soron lévő betakarítá­si munkák megfelelő időben való elvégzéséért és eleget tesz­nek szerződéses kötelezettsége­iknek. „Ezzel is hozzájárulunk népünk kenyerének biztosításá­hoz, téeszünk szervezeti, gaz­dasági megerősítéséhez. Kívá­nunk önnek, drága főtitkár elvtárs hosszú életet és továb­bi eredményes munkát szere­tett pártunk, szocialista nemze­tünk, népünk javára“ — feje­ződik be a távirat. Pártunk helyes politikájának bizonyítéka Munkatársaimmal együtt ez­úton szeretném kifejezni tel­jes odaadásomat és megelége­désemet a Nicolae Ceaușescu elvtárs által vezetett párt- és kormányküldöttségünk Ázsia szocialista országaiban tett látogatásával kapcsolatban. Csaknem három hétig fi­gyelemmel kísértük az új­ságokban, a rádió és tévé műsoraiban a látogatás lefo­lyását, pártunk a szocialista országokkal szembeni testvéri baráti politikájának újabb bi­zonyítékát. Ily módon a román küldött­ség, hosszú útja során, pártunk és egész népünk óhaját fejezte ki. Munkatársaimmal együtt biz­tosítjuk a párt vezetőségét, hogy munkahelyünkön növel­jük erőfeszítéseinket, hazánk erejének, a béke és szocializ­mus ügyének győzelme érdeké­ben. Gheorghe Mararie mérnök, a sepsiszentgyörgyi SMA igazgatója Szakszervezeteink a megye gazdasági életének döntő tényezői Az RKP Központi Bizottsá­ga folyó év február 10—11-én tartott plenáris ülésének, va­lamint a Romániai Szakszer­vezetek Általános Szövetsé­ge legutóbbi kongresszusá­nak dokumentumai meghatá­rozták a szakszervezetek fel­adatait országunk fejlődésé­nek jelenlegi szakaszában. A szakszervezetekre, az összes al­kalmazottak érdekeinek köz­vetlen képviseletére igen fon­tos szerep hárul az ipari te­vékenységben. Ebből a szem­pontból elsődleges fontosságú a szakszervezetek autonómiá­jának kihangsúlyozása, mely egyenértékű a kezdeményező készséggel, felelősségtudattal és hozzáértéssel a felmerülő kérdések elemzésében és meg­oldásában. Mint ismeretes, a tömegek részvétele a gazda­sági tevékenység és ellenőrzésében vezetésében két formá­ban valósul meg : a szervezeti életben és az belső al­kalmazottak közgyűlésein. A szakszervezetek felada­ta, hogy a közgyűléseken biz­tosítsák a vitaszellem meg­honosodását, amelynek a ve­zetőségi tanács tevékenységé­nek alapos elemzéséhez kell vezetnie, ugyanakkor szerve­zeteinknek aktívan hozzá kell járulniuk a nehézségek kikü­szöbölését szolgáló határoza­tok kidolgozásához és életbe léptetéséhez. E tevékenység­gel egyidőben, kettős funkció­juknál fogva — mint terme­lőerők és egyben a termelő­­eszközök tulajdonosainak kép­viselői — a szakszervezetek­nek kötelessége önálló akci­ókkal támogatni mindazokat a lépéseket, amelyek a termelé­si tervek megvalósítását cé­lozzák. Ellenőrizniük kell az elfogadott határozatok és ja­vaslatok életbe léptetését és hasznosítását. Megyénk terü­letén ilyen értelemben szá­mos pozitív példát hozhatunk fel. Említésre méltó többek között a sepsiszentgyörgyi Olt textilgyár szakszervezetének kezdeményezése, mely újítá­si versenyt szervezett a nyersanyagok megtakarításá­ért. Barabás Lajos és Gáspár Sándor technikus újítása foly­tán 101 tonnával csökkent a gyapot­i import-szükséglet, a­­mi évenként 500 000 valuta­tej megtakarítást jelent vállalatnak. Hasonló eset for­­­dult elő a kézdivásárhelyi készruhagyárban is 1970. IV. negyedévében. Itt igen tágak voltak az exportnadrágok (Li­bia) szövetszükségleti normái. A szakszervezet vezetőségé­nek kezdeményezésére — a­­mely ezt a kérdést széles kö­rű vita tárgyává tette a szak­­szervezeti csoportokban — módosult a technológiai fo­lyamat, és ilyenformán ez év első három hónapjában már 200 000 lej értékű anyagmeg­­takarításról számolhatott be a kollekíva. Természetesen, ah­hoz, hogy a szakszervezetek ilyen méretű indítványokat érvényesíthessenek, feltétlenül szükséges, hogy behatóan is­merjék a vállalatok vala­mennyi kérdését mind veze­tőségi szinten, mind munkahe­lyenként. Egy intézmény vagy vállalat szakszervezetének in­formációszerzése nagyon sokoldalú. Rendelkezésére áll­i­­nak a különböző komissziók és a csoportgyűlések vita­anyagai is. Éppen ezért ala­posan ismerheti, hatékonyan érvényre tudja juttatni és hasznosíthatja a tömegek al­kotó erejét, értékes javasla­tait. Mivel az elnök és az al­kalmazottak képviselői erős tagjai a vezetőségi jog­ta­nácsnak, a szakszervezetek­nek megvan a lehetősége, hogy alkotó kapcsolatot te­remtsen az alkalmazottak és a műszaki-adminisztratív ve­zetőség között. Csakis a két erő összefogásával oldhatók meg a termelési folyamatban felmerülő nehézségek. Saj­nos, nem mondhatjuk el, hogy szakszervezeti az alkalmazottak elnökeink és képviselői minden esetben eleget tettek volna a vezetőségi tanácsok­ban rájuk háruló feladatok­nak, úgy, ahogy azt a kongr­­esszus dokumentumai meg­határozzák. Ilyen értelemben meg kell említenünk Ráduly Bélának, a Bazalt vállalat szakszervezeti elnökének e­­setét, aki több alkalommal hiányzott a vezetőségi tanács megbeszéléseiről, máskor pe­dig az alkalmazottak képvise­lői csupán formailag voltak­­ jelen a gyűléseken. Termé­szetesen, az ilyen helyzetek többsége annak tulajdonítha­tó, hogy némely elnök és ve­zetőségi tag felkészültsége hiányos, felületesen foglal­koznak az alkalmazottak által felvetett kérdésekkel. A tapasztalat bebizonyí­tottal, hogy ott, ahol a szak­szervezeti életet a hozzáértés és felelősség jellemzi, az ered­mények sem maradnak el. Sikeres tevékenységet fejtett ki a köpeci bányavállalat szakszervezeti vezetősége (el­nök Vajda István) a termelé­si folyamat irányításában és ellenőrzésében, a sepsiszent­györgyi cigarettagyár szak­­szer­vezete (elnök Pop Du­mitru) , a kovásznai fafeldol­gozó egység szakszervezete (elnök Csutak Gyula) és még sok más szakszervezeti veze­tőség, amelyek érezhetően hozzájárultak a vállalatok é­­letében felmerülő kérdések megoldásához, a hiányossá­gok kiküszöböléséhez. Ezek az eredmények azon­ban nem általánosíthatók. Éppen ezért a szakszerveze­tek megyei tanácsa a legutób­bi felkészítőn kizárólagosan azoknak a dokumentumoknak a tanulmányozásával és is­mertetésével foglalkozott, a­­melyek a szakszervezetek je­lenlegi feladataira vonatkoz­nak. Különös súlyt helyeztünk az autonómiából fakadó fele­lősségtudatra, figyelemmel kísértük a szakszervezetek szervezeti szabályzatán dol­gozó kollektívák megalaku­lását és tevékenységét. U­­gyanakkor a hozzáértő irá­nyítás megvalósítása és a szakszervezetek belső­nek alapos megismerése élete­ér­dekében felosztottuk a szak­szervezeteket a megyei tanács tagjai között. E lépés folyta­tásaként időnként kölcsönös ismertető megbeszéléseket a­­karunk tartani közöttük és havonként találkozókat szán­­dékszunk szervezni az összes szakszervezet i Említésre méltónak elnökökkel­ tartjuk meg azt a tényt, hogy a har­madik évnegyedben megyei szinten tapasztalatcserét szer­vezünk az elnökök és az al­kalmazottak képviselői szá­mára, amelyen megbeszéljük a különböző iparágakban te­vékenykedő szakszervezetek által elért eredményeket, és ezek részvételét a vezetőségi tanácsok munkájában. Az RSZÁSZ dokumentumainak kongresszusa ismerete nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a szakszervezetek és egyben az alkalmazottak, a műszaki vezetőségek is tudo­mást szerezzenek a szakszer­vezetek feladatairól, szerep­köréről. Ezzel egyidőben, mi­vel egyes szakszervezetek te­vékenységében komoly hiá­nyosságok merültek fel, már most hozzákezdünk az őszi választások előkészítéséhez. A szervezeti szabályzat előírá­sai nyomán a jelöltek listáját 10 nappal a választások előtt minden szakszervezetnek ki kell függesztenie. Ez lehető­séget ad az alkalmazottaknak arra, hogy alaposan tanulmá­nyozzák a javaslatokat, és a legmegfelelőbb munkatársa­kat válasszák be a szakszer­vezeti vezetőségekbe, olyano­kat, akik méltóan tudják kép­viselni a dolgozók érdekeit. Nyilvánvaló, hogy a választá­sok megfelelő előkészítése és lefolyása függ attól a fele­lősségtudattól, amellyel a dol­gozók közül kiválasztják a legfelkészültebb jelölteket. Éppen ezért ez a néhány hó­napos előkészítés föltétlen szükséges. Csakis alapos ta­nulmányozás és elemzés nyo­mán születhetnek olyan szak­­szervezeti vezetőségek, ame­lyek összhangba tudják majd hozni a tömegek alkotó ja­vaslatait a műszaki vezetősé­gek előtt álló feladatokkal, s így érdemlegesen hozzá fog­nak járulni — úgy, ahogy azt pártunk határozatai megszab­ják­­ a gazdasági egységek hatékonyságának növekedé­séhez. Batternay Tibor, a szakszervezetek Kovászna megyei tanácsának elnöke A gépgyártóipari minisztérium brassói lerak­a­ta (MICM-BRAȘOV) Zizinului út. 111 szám, telefon : 22-110 alkalmaz ♦ könyvelőket ♦ áruszakértőket ♦ traktoristákat ♦ gépkocsiszerelőket ♦ asztalosokat ♦ szakképzetlen munkásokat Javadalmazás a 91471968-as MTH-nak megfelelően. A munkásoknak a közös hálóban szállást, és az egyműszakos munkát biztosítjuk.

Next