Megyei Tükör, 1971. december (4. évfolyam, 500-526. szám)

1971-12-01 / 500. szám

'VItíAG JÓZSEF képviselő’ «elmon­do­tt­a, hogy a jelentés­iben foglaltak a megye, a vá­rosok és községek területren­dezési tervei ismételten tuda­tosították, hogy pártunk mek­kora hangsúlyt helyez az or­szág minden vidékének és el­sősorban a gyengébben fejlett területek fejlesztésére. A né­hány éve folyó nagyüzemi i­­parosítás máris alapvető vál­tozásokat hozott a megye, s mindenekelőtt Kézdivásár­­hely lakosainak tudatában. „Úgy érzem, hogy a terület­­rendezési bizottság a megyei néptanács szakigazgatóságai komoly munkát végeztek. E­­zért az áldozatkész munkáért, amely Málnás község terület­­rendezési tervében tükröződik köszönetet kell mondanom a község összes lakóinak nevé­ben”. Befejezésül javasolta a képviselő, hogy a jövőben ta­nulmányozzák a Málnás köz­ség területén szénsavtartalékok, levő gazdag valamint a bükszádi gyógyfürdő érté­kesítésének lehetőségét. BŰZNÉL CONSTANTIN mű­építész: Hangsúlyozta a terület­­rendezés fontosságát és szere­pét a fejlesztési elképzelések megvalósításában. Elmondot­­­­ta, hogy az 1972-es év végéig össze kell állítani a falvak területrendezési vázlatait. A területrendezési bizottságok megalakítása bizonyítja, hogy mekkora figyelmet szentelnek ennek a kérdésnek. Sajnálatos azonban, hogy bár a megyei területrendezési bizottság te­vékenysége kielégítő, a közsé­gi bizottságok csak formáli­­­san léteznek. Megállapította, hogy összpontosítani kell az erőfeszítéseket a megyei nép­tanács által a helységek har­monikus, sokoldalú fejleszté­sére hozott intézkedéseinek valóra váltására. VERESS DÁNIEL, képvise­lő : Bevezetőül a megyei nép­tanács végrehajtó bizottsága, valamint az elmúlt 11 ülés­szak munkastílusáról beszélt, majd megállapította, hogy a­­ jelentést körültekintés és megalapozottság jellemzi, me­lyet ezúttal a gyakorlattal szembesítő terepjárással egé­szített­ ki. Ez, számos konkrét kérdés felvetését tette lehető­vé, melyeknek megoldása köz­ügy. Például a gyermekjátszó­terek megoldatlansága, a köz­épületek belső, hasznos teré­nek aránya, a másodlagos fel­­használtsági területekkel szem­ben, a városon belüli közle­kedés. A felszólaló kitért az építkezésekben jelentkező fe­lületességre, a minőségi szem­pontok elhanyagolására. Egy­oldalúan a praktikusságra e­­sik a hangsúly, háttérbe szo­rul az esztétikum. A köz- és lakóépületek külső­ és belső díszítése teljesen megoldatlan.­­Nem foglalkoztatjuk képző­­­művészeinket, elhanyagoljuk a megyei népi építészeti ha­gyományok felhasználását, no­ha ezeknek az életrekeltése az ország más részeiben ered­ményesnek bizonyult. GAJDÓ JOSZF, képviselő I Hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a területrendezési tanul­mányokban foglalt javaslatok valóra váltása az elkövetkező­­ években megváltoztatja váro­si és falusi helységeink ar­culatát. Többek között java­solta, hogy a tervezők szoros­­ kapcsolatot teremtsenek azok­kal, akik számára az új léte­­seítmények felépülnek. Szüksé­gesnek tartja továbbá, hogy az elkövetkezőkben nagyobb figyelmet fordítsanak a terve­zők gyermekjátszóterek, zöld­övezetek, az iskolák mellett­i pedig sporttelepek létesítésér­e. FELCSER AMÁLIA, képvi­selő hangsúlyozta a terület­­­rendezés fontosságát, kérte a megyei néptanács végrehajtó bizottságát, hogy lépjen köz­be, hogy a körzetében minél előbb befejezzék a villanysze­relési munkálatokat, melyet nemrégiben abbahagytak egy transzformátor hiánya miatt. TÓTH JÓZSEF, képviselő úgy véli, néptanácsnak, hogy a megyei a különböző szakigazgatóságoknak többet­ kell foglalkoznia az olyan félreeső, különösebb fejlődé­si távlattal nem rendelkező­helységek problémáival is, mint amilyen Felsőrákos, a­­hol javításra szorul az út, például­ SZÁSZ TIBOR, teljes megelégedését képviselő tolmá­csolta a megyeszékhely és a megye többi helységének te­rületrendezése­­ iránt. El­mondotta, hogy a hétfői te­repjárás meggyőzte arról, hogy a területrendezési ta­nulmányokban megfogalma­zott elvek következetesen va­lóra válnak, hogy a bírálato­kon, az apró hibákon túlme­nően a messzemenő elisme­rés hangján kell szólni a me­gye fejlődéséről, a terület­­rendezésben felelős szervek, a tervezők és építők alapjá­ban kiváló munkájáról. Hang­súlyozta, hogy a Román Kommunista Párt bölcs politi­kája nyomán olyan szociális megvalósításokkal büszkél­kedhetünk, amelyeket sem Svájcban, sem más nyugati országokban nem tapasztal­hatott. A továbbiakban támo­gatásáról biztosította a megye vezetőségét abban a hasznos munkában, amelyet a népért tesznek. Sikert kívánt építő­inknek. KOÓS JÁNOS, Sepsiszent­­györgy polgármestere ele­mezte Sepsiszentgyörgy fej­lesztésének és területrende­­­zésének néhány kérdését. Bí­rálta a megyei területrende­zési igazgatóságot, mert több általa tervezett lakónegyed zsúfolt. Ez tapasztalható pél­dául Szemerján és elsősorban a 2-es számú líceum mögötti negyedben. Rámutatott arra, hogy feltétlenül előnyben kell részesíteni a tervezéskor a­­­zoknak a negyedeknek a meg­tervezését, melyeket a közel­jövőben kell felépíteni. Ezek­nek a vázlatoknak az elkészí­tése lehetővé teszi, hogy egy jól átgondolt terv alapján é­­­pítkezzenek a magánszemé­lyek is. Javasolja, hogy a le­hetőségek mértékében a vá­rosi néptanácsok rendelkezze­nek azokkal a pénzösszegek­kel, melyeket az illető város­ban épülő létesítmények ter­vezésére fordítanak. Javasol­­­ta továbbá, hogy a néptaná­csok végrehajtó bizottságai ál­tal hozott területrendezésre vonatkozó határozatokat szé­les körű vita előzze meg. BODOR MÁRTON, műépí­tész rámutatott, hogy a je­lenlegi ötéves terv célkitű­­­zései rendkívüli feladatok e­­lé állítják a tervezőket és é­­pítőket egyaránt. A terület­­­rendezési vázlatok gyors el­készítését akadályozza, hogy a tervezők későn kapják kéz­hez a szükséges adatokat. Ja­vasolta, hogy a közeljövőben a tervezők és képzőművészek közösen tanácskozzák meg az előttük álló feladatokat. CZIKÓ ÁRPÁD, képviselő Felhívta a figyelmet a megye több helységének és övezeté­nek turisztikai és gyógykeze­lési lehetőségeire, a fejlesztés szükségességére. Elmondotta, hogy a turisztika s a fürdő­helyek fejlesztésére fordított összegek rendkívüli gazdasá­gosságot eredményeznek. Fel­hívta a figyelmet arra, hogy nem elegendő pusztán a für­dőhelyek területén a termé­szetvédelmi előírások betar­tása, hanem minél előbb meg kell határozni a fürdőhelyek környezetvédelmi övezetét, csak így lehet elkerülni a to­vábbi károsodást. FAZA­KAS GÁBOR, kép­viselő javasolta, hogy a jö­­­vőben épülő mezőgazdasági épületek esetében nagyobb gondot fordítsanak a gazda­­­ságosság szempontjaira. Meg­állapította, hogy a megyében több olyan mezőgazdasági egység épült fel, amely túl­­­méretezett, márpedig nem minden jó, ami nagy. CSÁKI MIKLÓS, Kovász­­na város polgármestere i Részletesen elemezte a Ko­­­vászna város fejlesztésében elért eredményeket, tolmá­­­csolta a város lakóinak meg­elégedését. A város fejleszté­sének programja olyan prob­lémákat vet fel, melyeknek megoldása a megyei szervek további segítségét igényli. Kovásznán az elkövetkező é­­vekben az idegenforgalom megkétszereződik, ez szüksé­­­gessé teszi a közellátási és a kereskedelmi hálózat nagy ütemű fejlesztését. A képvi­selő rámutatott arra, hogy a megye helységeinek fejleszté­se, a városiasodás folyamatá­nak felgyorsítása megköve­teli a területrendezési váz­latok elkészítése mellett az ízléses és helyi építészeti e­­lemeket is magába foglaló szabványházak számának nö­velését. Befejezésül a hozzá­szóló tájékoztatta a megyei néptanácsot arról, hogy a Ko­­vászna melletti Árpád forrás övezetében újabb, nagy men­­­nyiségű ásványvizet tároló réteget tártak fel. GRAD JÁNOS, képviselői Hangsúlyozta a Baróton é­­pülő gazdasági létesítmények helyes, jól átgondolt elhelye­zésének szükségességét. Ele­mezte a bibarcfalvi borvíztöl­­tő és -fürdő értékesítésének lehetőségeit. Javasolta, hogy az új brikettgyár számára é­­pülő vízellátási rendszer ü­­zembehelyezésével — amely a város számára is megfelelő ivóvizet biztosít — a meglévő hálózat vizét öntözésre fordít­sák, mert nem felel meg a követelményeknek. BÁCS MARGIT, képviselő aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Bükszád falu az elkö­vetkező években nem fejlő­dik koordináló központtá. Kérte a megyei néptanács vég­reha­j­tó bizottságát, is­mertesse a Bükszáddal kap­csolatos terveket. Javasolta, hogy Bükszádon létesítsenek egy orvosi rendelőt külön or­vossal. BARICZ LAJOS, Torja község néptanácsának elnö­ke bírálta a jelentést, nem foglalkozott annak mert az üdülőnek a felépítésével, me­lyet a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek megyei szö­vetsége Torja község terü­letén akar felépíteni. Kérte, hogy a megyei néptanács megfelelő szervei nagyobb figyelmet szenteljenek Bálvá­nyos fejlesztésére és az itt beépített javak megőrzésére. Kérte továbbá, hogy a meg­felelő szervek szerezzenek ér­vényt következetesen a ma­gánvillák építésére vonatko­zó rendelkezéseknek. CSOMA JÓZSEF, Zágon község néptanácsának elnö­ke ismertette azokat az e­­red­ményeket, melyeket Zá­gon község lakossága ért el a község társadalmi-kulturális, közművesítési fejlesztésében, ami a város és falu közötti különbségek felszámolásához­­ vezet.­­ BÁN MIHÁLY, Málnás község néptanácsának elnö­ke elmondotta, hogy a mál­­nási néptanács végrehajtó bi­zottsága elemezte az itt elő­terjesztett területrendezési dokumentumokat, a Málnás község területrendezési ter­vét. Megállapították, hogy ez teljességgel megfelel a község reális lehetőségeinek, a la­kosság elvárásainak. Java­solta, hogy a község területén levő öt kőbányát egyesítsék egy megyében székelő vál­lalatba, hogy fordítsanak gon­dot a Málnás falu melletti tőzegtelepek feltárására és értékesítésére. A továbbiakban javasolta, hogy a lehető leg­rövidebb időn belül szüntes­sék meg Málnás fürdő szom­szédságában az agyag melését, hogy építsék ki kiter­a bükszádi Antalka-fürdőt, hogy­ Málnáson a fogyasztási szö­vetkezet építsen egy korszerű kereskedelmi komplexumot. SCHIAU GHEORGHE, kép­viselő rámutatott, hogy a te­rületrendezés esetleges hi­bái tömegek életére vannak rossz kihatással. Ezeket hibákat csa­k úgy lehet kikü­­­szöbölni, ha a területrendezé­si bizottságok a dolgozók szé­les tömegeinek véleményére támaszkodva fejtik ki tevé­kenységüket. Javasolja, hogy a közművesítési munkála­tokra, valamint az utak el­készítésére helyezzék a súlyt, az új városi jellegű helységek fejlesztésekor. Az ülésszak végén DRAGOȘ IOAN, a megyei néptanács végrehajtó bizottságának el­ső alelnöke értékelte az ü­­lésszak munkálatait és biz­tosította a képviselőket, hogy, a végrehajtó bizottság, vala­mint ennek szakigazgatóságai figyelembe veszik az elhang­zott javaslatokat és bírála­tokat. „Mindnyájunk közös törekvése — mondotta —, hogy céljuknak legmegfelelőb­ben helyezzük el az új lakó­házakat, az összes gazdasági, társadalmi, kulturális létesít­ményeket, hogy a legmagasabb szinten értékesítsük a ren­delkezésünkre álló lehetőség­­eket és ezáltal biztosítsuk a lakosság életszínvonalának állandó emelését. Ehhez az szükséges, hogy már a kez­det kezdetén alaposan tanul­mányozzuk a rendelkezésünk­re álló lehetőségeket. “ A to­vábbiakban a megyei népta­nács első alelnöke javasolta, létesítsenek egy olyan megyei bizottságot, melynek feladata elemezni a jövőben felépülő gazdasági, társadalmi, kultu­rális létesítmények elhelye­zésének lehetőségeit ; a terü­letrendezési és ellenőrzési i­­gazgatóság ellenőrizze haté­konyabban azt, hogy a városi és községi néptanácsok végre­hajtó bizottságai végrehajt­­ják-e a­natkozó területrendezésre rá­következő határozatokat, és a ülésszakon tájé­koztassák a megyei eset tapasztalataikról néptaná­cs a hozott intézkedésekről. A­ hozzászóló válaszolt a kép­viselők által felvetett kérdé­sekre. Befejezésként a követe­kezőket mondotta : „Hazatér­ve végrehajtó bizottsági ülé­seken vagy a néptanács ülés­szakain elemezzék az előttük álló feladatokat, az itt elhang­zott vita és határozatok ér­telmében. Nagy gondot kell fordítanunk arra, hogy hatá­rozatainkat meg is valósítsuk. A képviselők év végéig szer­vezzenek lasztóikkal, találkozókat a vá­mélyeken vitas­sák meg a jövő évi gazdasági és költségvetési terv muta­tóit, és oldják meg a válasz­tók által felvetett problémá­ikat.« A megyei néptanács ülésszakának munkálatai SZEMELVÉNYEK A HOZZÁSZÓLÁSOKBÓL IV. évi 500. 2-7

Next