Megyei Tükör, 1972. február (5. évfolyam, 551-575. szám)

1972-02-01 / 551. szám

Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának Határozata az egyes mezőgazdasági termékek felvásárlási árának megjavításáról Románia Szocialista Köz­társaság Minisztertanácsa el­határozza : 1. szakasz. A mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetektől és az állami mezőgazdasági egy­ségektől átvett hántolatlan rizs felvásárlási árát és a mi­nőségi mutatókat, valamint a gabonafélék és ipari növények értékesítésével foglalkozó vál­lalatoknak átadott rizs átvé­teli árát az 1. sz. táblázat fog­lalja magában. 2. szakasz. A kender, rost­féra szerződési ára, minőség­től függő árszabása és a szer­ződési előnyök a 2. sz. mel­lékletben vannak összefoglal­va. 2. sz. melléklet A szerződést kötő termelők, akik a roszkendert szeptem­ber 1-ig átadják, az I. és 11. osztályba tartozó terményért tonnánként 100 lej felárat kapnak. A szerződő termelők, akik legkevesebb 60 tonna rostken­­dert adnak át, az egész érté­kesített mennyiség után ton­nánként 60 lej felárat kap­nak, akik legkevesebb 200 tonnát értékesítenek, az egész átadott mennyiség után ton­nánként 120 lejes felárban részesülnek. 3. szakasz. A cikória szer­ződési ára és a szerződési elő­nyök a 3. sz. táblázatban van­nak feltüntetve. 9. szakasz. A 6. típusú rizs kiskereskedelmi árát 11,50 lejről 10 lejre csökkentik 1972. január 24-től. 10. szakasz. A jelen hatá­rozatban foglalt árak a ter­mények esetében az 1972. évi terménybet­akar­ítással egy idő­ben lépnek életbe, állati ere­detű termékek esetében 1972. január 1-től érvényesek. A rost­len termes­ztésre szer­ződött termelők az 1. II. osz­tályú rostlen minden tonná­jáért 200 lej, a III. osztályú­ért 100 lej felárban részesül­nek. A felárral jogosult megyé­ket, valamint az­ időpontot a­­meddig az említett felárakat folyósítják, a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Vízgazdálko­dási Minisztérium állapítja meg a Könnyűipari Minisz­tériummal közösen, tüntetett répaszelet-mennyisé­­gen felül, a termelőszövetke­zetek felvásárolhatnak 200 kiló nedves répaszeletet 7 százalék szárazanyagtartalom­mal, vagy ennek megfelelő mennyiségű száraz szeletet 10 lejes tonnánkénti áron. A termelőszövetkezet az át­adott cikória tonnája után megvásárolhat : — 6 kiló melaszt, tonnán­ként 390 lejes áron , — 30 kiló kukoricát a meg­állapított áron. A cikória tonnája után a téeszek 4 kiló cukorra jogo­sultak ingyenesen­ A cukor­mennyiség kiutalásának idő­pontját és a feltételeket a szerződés foglalja magában. A termelőszövetkezetek az átadott cikória tonnája után ingyesen 0,5 kiló cikóriaká­vét kapnak, valamint bizto­sítják a szerződésben foglalt terület elvetéséhez és újrave­­téséhez szükséges vetőmag­­mennyiséget. 2. A cikóriafeldolgozó gyá­rak a magángazdaságoktól 450 lejes tonnánkénti áron vásárolhatják meg a cikóriát. 3. Az állami mezőgazdasá­gi vállalatokra, amelyek ci­kóriatermesztésre kötnek szer­ződést, ugyanolyan szerző­dési feltételek vonatkoznak, mint a téeszekre, a cukorjá­­randóság kivételével. 4. A téeszek, mezőgazdasá­gi társulások és a szakembe­rek ösztönzése céljából, akik az illetékes gazdaságoknál vagy a megyei mezőgazdasá­gi szerveknél dolgoznak, a­­mennyiben nagy termést ér­nek el vagy ehhez hozzájárul­tak, a Mezőgazdasági, Élelmi­­szeripari és Vízügyi Minisz­térium saját alapjából évente prémiumot utalhat ki, akár mezőgazdasági eszközök, akár pénz formájában. a, Szerződés — félfinom, fehér gyapjú — durvaszálú, fehér gyapjú b, Felvásárlás — félfinom, fehér gyapjú — durvaszálú, fehér gyapjú Megjegyzés: A 127/1957. 1. 28 sz. MTH 2. szakaszában elő­irányzott felvásárlási árak, valamint a 989/1964. XII. 16. sz. MTH alapján megállapi­Fekete karakul és labridjei Átadás a termelés helyén, tomagolás nélkül.­­ A disznóbőr árát abban tolt vállalati átvételi árak a félfinom és durva nyersgyap­júra vonatkozóan, a színes gyapjúfélékre értendők, az esetben is számítják, a­­mennyiben az eladás a vágó­hídnak történik. A rostkender, rostlen szerződési árai 5. sz. melléklet A leszerződött és felvásárolt nyers­ (mosatlan) gyapjú át­­vételi ára k­j/kg I. oszt. II.oszt. III. oszt. 6. sz. melléklet A nyers disznóbőr és a ka­­rakálprém felvásárlási ára A. Nyers disznóbőr B. Nyers karakülprém Racka és Hirsti hibridjei I. osztály II. osztály III. osztály IV. osztály Roszkender Rostlen 1,40 lej/kg 2,70 lej/kg 1,00 lej/kg 2,30 lej/kg 0,70 lej/kg 1,40 lej/kg — 0,90 lej/kg Nyersdisznóbőr 3. 6 és 7.­pus Nyersbőr (kan) 20 V típus 42 31 16 40 30 15 40 29 14 38 28 13 I. II. III. 13 10,50 7 2 fi 4 2 — Más fajta karakul és hibridjei fej / darab Extra 280 I. osztály 220 11. osztály 160 III. osztály 120 IV. osztály 90 V. osztály 60 VI. osztály 37 0. a. 10 280— — 220 160 35 160 120 25 120 90— 90 60— 51 29— ___— — 10 10— 3. sz. melléklet A CIKÓRIA SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI 1. A téeszek számára a szerződési árat tonnánként 4,­0 lejben állapítják meg. Amennyiben a termelőszö­vetkezet 150 tonnánál nagyobb mennyiségű cikóriát ad át, ezenfelül minden tonnáért 50 lej felárat számítanak. A téeszek minden tonna átadott cikória után 4 000 ki­ló nedves répaszeletet vásá­rolhatnak, 7 százalékos szá­razanyag-tartalommal, 10 le­jes tonnánkénti áron, vagy ennek megfelelő mennyiségű száraz szeletet (leszállítva vagonban a cikória átadási helyére). A gyárnak közvetlenül le­szállított cikória tonnája u­tán, az előző bekezdésben fel­ Az eset lehet egyedülálló. Nehezen hiszem azonban, hogy egy tízgyermekes csa­ládból származó fiatal lányt a nagyravágyás, a kalandvágy hajtana, bár valószínű, ez o­­kozta azt a kellemetlenséget, amelyet Márton Mária, 18 é­­ves kovásznái lakos okozott beteges, öreg édesanyjának. Megvallom, olyan eset, amely­ről vitatkoznunk kell. A vita kedvéért, meg azért, hogy va­lamennyien, akik tenni tudunk valamit, segítsük ezt a lányt. Kezdjem hát valahol az ál­talam ismert előzményeknél. 1970 februárjában a kézdivá­­sárhelyi készruhagyár m­aso­kat toborzott munkahelyi ki­képzésre. A 70 helyre több mint 180-an jelentkeztek. Ne­héz volt eldönteni, hogy kik kerüljenek a 70 közé. Próba­vizsgára állottak, de itt is a legfontosabb feltétel volt az őszinte, szakma iránti szeretet. A kiválogatás után megma­radt 70 inas között ott volt Márton Mária is, mert neki is kenyér kellett. Édesapja 1958-ban halt meg gyomor­vérzésben, édesanyját pedig a brassói kórházban kezelik. A felvétel óta eltelt 10 hó­nap, a 70 inasból maradt 67, mert hárman kimaradtak. Itt van mellettem a 67-ik, aki szintén ki akar maradni, Már­ton Mária. Miért akar kimaradni ? Néz­zük N. A. mester véleményét. „A vállalat vezetőségének tudomására hozom, hogy M. M. inas 1971. november 29-től nem jelentkezett munkahe­lyén Megkezdődtek az üzenetek, a levelek küldése. Nem sza­bad engedni, hogy ez a kis­lány kimaradjon, mert árva leányka, tízen vannak test­vérek. Az üzenetek és levelek s­­lán Márton Mária is megje­lent a személyzeti osztályon, öthetes késéssel, magával ci­pelte 55 éves, sápadt, sovány, roskadozó édesanyját, mert egyedül szégyell­te, hogy vég­­elszámolást tegyen, miszerint nem akar itt maradni, pincér akar lenni Brassóban. — Hol volt mostanáig M. M. ? — kérdem kedvesen, ne­hogy a beteg édesanyját egy erősebb szóval is megsértsem. — Tetszik tudni — válaszol — én a kovásznai kultúrház tánccsoportjába jártam, de be­tegszabadságon voltam. Jár­tam a tánccsoporttal Hargita megyében is kiszálláson. A kultúrotthon vezetősége tudta, hogy inas vagyok, nem mond­tak semmit. — Tetszik tudni, én úgy tud­tam, hogy munkába jár — mondta az édesanyja —, mert én minden nap fel­pakoltam és ő csak este jött haza. Azt mondta, hogy munkába jár. Én beteges asszony vagyok, nem tudom figyelemmel kí­sérni, hogy merre jár. Tetszik tudni, én hős­anya címet is kaptam, mert 13 gyermeket szültem, és abból tíz él és egészséges, csak ez a leányka olyan rossz. Maradjál itt, te Mária — fordul a lány felé könnyes szemekkel —, látod milyen szépen beszélnek ve­led. Azt akarod, hogy még jobban tönkre tegyél ? A lány csak pisolygott, mint­­játszótársai közelednének a játék befejezéséhez. — Hát ide figyeljen, Má­­ria ,— szóltam közbe —, ma­ga ne mind vigyorogjon, mert felbosszant. Nem gondolja, hogy az idáig magára költött összeget ki kell majd fizetnie? Miből fogja kifizetni, az 5 088 lejt, amivel az államnak adós marad ? A vállával egyet ránt és pisolyog tovább, de nem vá­laszol. Nehéz helyzet. Semmikép­pen nem akar dolgozni és va­lamiből meg kell élnie. Vajon miből ? Szép kislány, de haj­lamos a rosszra. Ezért érzem, hogy valamit kell tennünk ér­te, de sürgősen.★ Azért írtam meg az esetet, hogy Mária ismerősei is pró­báljanak beszélni vele, vagy talán nem volna rossz, hogy a fiatalok írjanak nyílt leve­let, adjanak tanácsot számára, hátha tanulna belőle, hiszen a társadalomnak szüksége van minden épkézláb emberre. És, mert a szocializmus mind­annyiunké, mindannyian fe­lelünk érte. Még Márton Má­ria is. Roth B. Pál , MB'*?­)! A táncoló kislány Községeink válaszolnak (folytatás az első oldalról) A csernátoniak válaszából a következőket idézhetjük : — Búzából 1 000 hektáron, 2 700 kilogrammos átlagos hek­­tárhozamot, árpából 450 hek­táron 2 500, krumpliból 870 hektáron 19 000, cukorrépá­ból 300 hektáron 30 000 és zöldpillangósból 12 000 hek­táron 10 000 kilogrammos át­lagos hektárhozamot érnek el. — 40 hektáron végzik el az erózió megelőzésére a mun­kálatokat, 80 hektáron öntö­zést, 20 hektáron pedig lecsa­­polást végeznek . — a tej-, hús-, gyapjú-, sajt­­szerződések előírásainak tel­jesítése, és terven felül 12 bikaborjú szállítása exportra : — az 1-es számú általános iskola, a téesz napközi ottho­na, és a fogyasztási szövetke­zet építési munkálatainak be­fejezése 1972. augusztus 30-ig ; — a 2-es számú általános iskola általános javítása 30 e­­zer lej értékben ; —2 000 négyzetméter .járda építése : — pallók építése, hidak ja­vítása, zöldövezetek létesí­tése 1 168 000 lej értékű haza­fias munkával ; — az Ikavári népünnepély és a fúvószenekarok megyei versenyének megszervezése; — falumúzeum létesítése ; — a létező két iskolai mű­helyhez szükséges eszközök beszerzése, mikro-téeszek lé­tesítése az általános iskolák­nál.

Next