Megyei Tükör, 1972. február (5. évfolyam, 551-575. szám)
1972-02-01 / 551. szám
Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának Határozata az egyes mezőgazdasági termékek felvásárlási árának megjavításáról Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elhatározza : 1. szakasz. A mezőgazdasági termelőszövetkezetektől és az állami mezőgazdasági egységektől átvett hántolatlan rizs felvásárlási árát és a minőségi mutatókat, valamint a gabonafélék és ipari növények értékesítésével foglalkozó vállalatoknak átadott rizs átvételi árát az 1. sz. táblázat foglalja magában. 2. szakasz. A kender, rostféra szerződési ára, minőségtől függő árszabása és a szerződési előnyök a 2. sz. mellékletben vannak összefoglalva. 2. sz. melléklet A szerződést kötő termelők, akik a roszkendert szeptember 1-ig átadják, az I. és 11. osztályba tartozó terményért tonnánként 100 lej felárat kapnak. A szerződő termelők, akik legkevesebb 60 tonna rostkendert adnak át, az egész értékesített mennyiség után tonnánként 60 lej felárat kapnak, akik legkevesebb 200 tonnát értékesítenek, az egész átadott mennyiség után tonnánként 120 lejes felárban részesülnek. 3. szakasz. A cikória szerződési ára és a szerződési előnyök a 3. sz. táblázatban vannak feltüntetve. 9. szakasz. A 6. típusú rizs kiskereskedelmi árát 11,50 lejről 10 lejre csökkentik 1972. január 24-től. 10. szakasz. A jelen határozatban foglalt árak a termények esetében az 1972. évi terménybetakarítással egy időben lépnek életbe, állati eredetű termékek esetében 1972. január 1-től érvényesek. A rostlen termesztésre szerződött termelők az 1. II. osztályú rostlen minden tonnájáért 200 lej, a III. osztályúért 100 lej felárban részesülnek. A felárral jogosult megyéket, valamint az időpontot ameddig az említett felárakat folyósítják, a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Vízgazdálkodási Minisztérium állapítja meg a Könnyűipari Minisztériummal közösen, tüntetett répaszelet-mennyiségen felül, a termelőszövetkezetek felvásárolhatnak 200 kiló nedves répaszeletet 7 százalék szárazanyagtartalommal, vagy ennek megfelelő mennyiségű száraz szeletet 10 lejes tonnánkénti áron. A termelőszövetkezet az átadott cikória tonnája után megvásárolhat : — 6 kiló melaszt, tonnánként 390 lejes áron , — 30 kiló kukoricát a megállapított áron. A cikória tonnája után a téeszek 4 kiló cukorra jogosultak ingyenesen A cukormennyiség kiutalásának időpontját és a feltételeket a szerződés foglalja magában. A termelőszövetkezetek az átadott cikória tonnája után ingyesen 0,5 kiló cikóriakávét kapnak, valamint biztosítják a szerződésben foglalt terület elvetéséhez és újravetéséhez szükséges vetőmagmennyiséget. 2. A cikóriafeldolgozó gyárak a magángazdaságoktól 450 lejes tonnánkénti áron vásárolhatják meg a cikóriát. 3. Az állami mezőgazdasági vállalatokra, amelyek cikóriatermesztésre kötnek szerződést, ugyanolyan szerződési feltételek vonatkoznak, mint a téeszekre, a cukorjárandóság kivételével. 4. A téeszek, mezőgazdasági társulások és a szakemberek ösztönzése céljából, akik az illetékes gazdaságoknál vagy a megyei mezőgazdasági szerveknél dolgoznak, amennyiben nagy termést érnek el vagy ehhez hozzájárultak, a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Vízügyi Minisztérium saját alapjából évente prémiumot utalhat ki, akár mezőgazdasági eszközök, akár pénz formájában. a, Szerződés — félfinom, fehér gyapjú — durvaszálú, fehér gyapjú b, Felvásárlás — félfinom, fehér gyapjú — durvaszálú, fehér gyapjú Megjegyzés: A 127/1957. 1. 28 sz. MTH 2. szakaszában előirányzott felvásárlási árak, valamint a 989/1964. XII. 16. sz. MTH alapján megállapiFekete karakul és labridjei Átadás a termelés helyén, tomagolás nélkül. A disznóbőr árát abban tolt vállalati átvételi árak a félfinom és durva nyersgyapjúra vonatkozóan, a színes gyapjúfélékre értendők, az esetben is számítják, amennyiben az eladás a vágóhídnak történik. A rostkender, rostlen szerződési árai 5. sz. melléklet A leszerződött és felvásárolt nyers (mosatlan) gyapjú átvételi ára kj/kg I. oszt. II.oszt. III. oszt. 6. sz. melléklet A nyers disznóbőr és a karakálprém felvásárlási ára A. Nyers disznóbőr B. Nyers karakülprém Racka és Hirsti hibridjei I. osztály II. osztály III. osztály IV. osztály Roszkender Rostlen 1,40 lej/kg 2,70 lej/kg 1,00 lej/kg 2,30 lej/kg 0,70 lej/kg 1,40 lej/kg — 0,90 lej/kg Nyersdisznóbőr 3. 6 és 7.pus Nyersbőr (kan) 20 V típus 42 31 16 40 30 15 40 29 14 38 28 13 I. II. III. 13 10,50 7 2 fi 4 2 — Más fajta karakul és hibridjei fej / darab Extra 280 I. osztály 220 11. osztály 160 III. osztály 120 IV. osztály 90 V. osztály 60 VI. osztály 37 0. a. 10 280— — 220 160 35 160 120 25 120 90— 90 60— 51 29— ___— — 10 10— 3. sz. melléklet A CIKÓRIA SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI 1. A téeszek számára a szerződési árat tonnánként 4,0 lejben állapítják meg. Amennyiben a termelőszövetkezet 150 tonnánál nagyobb mennyiségű cikóriát ad át, ezenfelül minden tonnáért 50 lej felárat számítanak. A téeszek minden tonna átadott cikória után 4 000 kiló nedves répaszeletet vásárolhatnak, 7 százalékos szárazanyag-tartalommal, 10 lejes tonnánkénti áron, vagy ennek megfelelő mennyiségű száraz szeletet (leszállítva vagonban a cikória átadási helyére). A gyárnak közvetlenül leszállított cikória tonnája után, az előző bekezdésben fel Az eset lehet egyedülálló. Nehezen hiszem azonban, hogy egy tízgyermekes családból származó fiatal lányt a nagyravágyás, a kalandvágy hajtana, bár valószínű, ez okozta azt a kellemetlenséget, amelyet Márton Mária, 18 éves kovásznái lakos okozott beteges, öreg édesanyjának. Megvallom, olyan eset, amelyről vitatkoznunk kell. A vita kedvéért, meg azért, hogy valamennyien, akik tenni tudunk valamit, segítsük ezt a lányt. Kezdjem hát valahol az általam ismert előzményeknél. 1970 februárjában a kézdivásárhelyi készruhagyár masokat toborzott munkahelyi kiképzésre. A 70 helyre több mint 180-an jelentkeztek. Nehéz volt eldönteni, hogy kik kerüljenek a 70 közé. Próbavizsgára állottak, de itt is a legfontosabb feltétel volt az őszinte, szakma iránti szeretet. A kiválogatás után megmaradt 70 inas között ott volt Márton Mária is, mert neki is kenyér kellett. Édesapja 1958-ban halt meg gyomorvérzésben, édesanyját pedig a brassói kórházban kezelik. A felvétel óta eltelt 10 hónap, a 70 inasból maradt 67, mert hárman kimaradtak. Itt van mellettem a 67-ik, aki szintén ki akar maradni, Márton Mária. Miért akar kimaradni ? Nézzük N. A. mester véleményét. „A vállalat vezetőségének tudomására hozom, hogy M. M. inas 1971. november 29-től nem jelentkezett munkahelyén Megkezdődtek az üzenetek, a levelek küldése. Nem szabad engedni, hogy ez a kislány kimaradjon, mert árva leányka, tízen vannak testvérek. Az üzenetek és levelek slán Márton Mária is megjelent a személyzeti osztályon, öthetes késéssel, magával cipelte 55 éves, sápadt, sovány, roskadozó édesanyját, mert egyedül szégyellte, hogy végelszámolást tegyen, miszerint nem akar itt maradni, pincér akar lenni Brassóban. — Hol volt mostanáig M. M. ? — kérdem kedvesen, nehogy a beteg édesanyját egy erősebb szóval is megsértsem. — Tetszik tudni — válaszol — én a kovásznai kultúrház tánccsoportjába jártam, de betegszabadságon voltam. Jártam a tánccsoporttal Hargita megyében is kiszálláson. A kultúrotthon vezetősége tudta, hogy inas vagyok, nem mondtak semmit. — Tetszik tudni, én úgy tudtam, hogy munkába jár — mondta az édesanyja —, mert én minden nap felpakoltam és ő csak este jött haza. Azt mondta, hogy munkába jár. Én beteges asszony vagyok, nem tudom figyelemmel kísérni, hogy merre jár. Tetszik tudni, én hősanya címet is kaptam, mert 13 gyermeket szültem, és abból tíz él és egészséges, csak ez a leányka olyan rossz. Maradjál itt, te Mária — fordul a lány felé könnyes szemekkel —, látod milyen szépen beszélnek veled. Azt akarod, hogy még jobban tönkre tegyél ? A lány csak pisolygott, mintjátszótársai közelednének a játék befejezéséhez. — Hát ide figyeljen, Mária ,— szóltam közbe —, maga ne mind vigyorogjon, mert felbosszant. Nem gondolja, hogy az idáig magára költött összeget ki kell majd fizetnie? Miből fogja kifizetni, az 5 088 lejt, amivel az államnak adós marad ? A vállával egyet ránt és pisolyog tovább, de nem válaszol. Nehéz helyzet. Semmiképpen nem akar dolgozni és valamiből meg kell élnie. Vajon miből ? Szép kislány, de hajlamos a rosszra. Ezért érzem, hogy valamit kell tennünk érte, de sürgősen.★ Azért írtam meg az esetet, hogy Mária ismerősei is próbáljanak beszélni vele, vagy talán nem volna rossz, hogy a fiatalok írjanak nyílt levelet, adjanak tanácsot számára, hátha tanulna belőle, hiszen a társadalomnak szüksége van minden épkézláb emberre. És, mert a szocializmus mindannyiunké, mindannyian felelünk érte. Még Márton Mária is. Roth B. Pál , MB'*?)! A táncoló kislány Községeink válaszolnak (folytatás az első oldalról) A csernátoniak válaszából a következőket idézhetjük : — Búzából 1 000 hektáron, 2 700 kilogrammos átlagos hektárhozamot, árpából 450 hektáron 2 500, krumpliból 870 hektáron 19 000, cukorrépából 300 hektáron 30 000 és zöldpillangósból 12 000 hektáron 10 000 kilogrammos átlagos hektárhozamot érnek el. — 40 hektáron végzik el az erózió megelőzésére a munkálatokat, 80 hektáron öntözést, 20 hektáron pedig lecsapolást végeznek . — a tej-, hús-, gyapjú-, sajtszerződések előírásainak teljesítése, és terven felül 12 bikaborjú szállítása exportra : — az 1-es számú általános iskola, a téesz napközi otthona, és a fogyasztási szövetkezet építési munkálatainak befejezése 1972. augusztus 30-ig ; — a 2-es számú általános iskola általános javítása 30 ezer lej értékben ; —2 000 négyzetméter .járda építése : — pallók építése, hidak javítása, zöldövezetek létesítése 1 168 000 lej értékű hazafias munkával ; — az Ikavári népünnepély és a fúvószenekarok megyei versenyének megszervezése; — falumúzeum létesítése ; — a létező két iskolai műhelyhez szükséges eszközök beszerzése, mikro-téeszek létesítése az általános iskoláknál.