Megyei Tükör, 1972. április (5. évfolyam, 603-628. szám)

1972-04-01 / 603. szám

Információs eszköz vagy parkdísz ? Az elmúlt napokban még együtt örvendeztünk a ciga­rettagyáriakkal, olvasván, hogy az üzem munkaközössége dí­­jat nyert a faliújságok verse­nyén. Most azonban, miután alkalomszerűen végigjártuk a gyárat körülölelő parkot, mint­ha egy csapásra az időszerűt­lenség képe tárult volna elénk. Szinte nevetséges, hogy ma, amikor információrobbanásról, az emberek állandó műszaki­­tudományos tájékoztatásáról beszélünk, a cigarettagyár ud­varán ott áll egy hangzatos című (Újítók újsága névre hallgató) jókora tábla, de csak tábla, mert ami rajta díszeleg, az nem csak tartalmi szem­pontból semmitmondó, hanem még a környezet szépségét is erősen rontó holmi. Nem tudni, kinek az ötlete, hogy egy üzem munkaközös­ségét olyanformán sarkallják műszaki újítások, ésszerűsíté­sek bevezetésére, amint az említett „újság“ révén törté­nik­­ néhány, még fotomon­­tázsnak sem nevezhető fény­kép ; témájára nézve a kira­gadott anyag nem kötődik az üzem jelenlegi tevékenységé­hez, azonkívül pedig elég ré­gen „szerkeszthették“, mert bizony javában sárgulnak már az újítók újságjának lapjai. De legalább lényegbevágó magyarázószöveget látnánk a­­lattuk ! Akkor még elhinnénk a jó szándékot, nevezetesen azt, hogy az üzemi technika újdonságait kívánják bemutat­ni az említett fényképeken. De ha általánosabb jellegű újdon­ságok közlése a szándék, ak­kor sincs jól, mert sajtóter­mékeink, szakfolyóirataink pontosan, rendszeresen hozzák mindazt, ami szélesebb körben a tudomány­technika vonalán történik. (Mit keres például egy, a bukaresti gyárban rég­óta alkalmazott ésszerűsítés az említett fényképek között ?) S valljuk meg őszintén , a munkahelyre siető, vagy on­nan kifelé tartó dolgozónak nem sok ideje van arra, hogy a gyár sétányán lévő táblánál időzzön — kivéve, ha valami rendkívül nagy horderejű ese­ményről van szó. Ilyent azon­ban az „újítók újságján“ nem tapasztaltunk... Különben, ha ilyen szép ne­vet adtak az újítók, ésszerű­­sítők tájékoztatására szánt fa­liújságnak, akkor az illetéke­seknek tudniuk kell, hogy a faliújság a propaganda-tevé­kenység, azaz esetünkben a műszaki információ eszköze kell hogy legyen. Márpedig az információ időbeli jelentése egymagában is azt tételezné fel, hogy mindig friss anyag álljon az érdeklődők rendelke­zésére. Tartalmára nézve az újítók faliújsága elsősorban az üze­met pillanatnyilag érdeklő problematikát kell hogy fel­ölelje, azt, ami éppen a leg­újabb és legfontosabb. Példá­ul : az újításokra vonatkozó tematika legidőszerűbb pont­jait, a megoldási módozatok vázlatos bemutatását, a be­nyújtott javaslatok főbb vo­natkozásait, az elfogadott újí­tások és ésszerűsítések rövid, közérthető leírását. Megütkö­zéssel tapasztaltuk, hogy sem­miféle újítási­ verseny kiírásá­ról sem tájékoztat az említett — s a tények szerint még csak hirdetőtáblának sem nevez­hető — alkalmatosság. (Itt megjegyeznénk, hogy egy ré­gebbi lapszámunkban feltártuk a cigarettagyárban zajló újítá­si tevékenység néhány fogya­tékosságát, amelyen egy jól megszerkesztett faliújság is sokat segíthetne.) De végre is ,mi célt szolgál az újítók újságjának nevezett tábla ? Parkdísznek ? Alig hi­hető, mert azonkívül, hogy máris agyontűzdelték a gyár parkját a legkülönfélébb táb­lácskákkal és oszlopocskákkal, a szóban forgó faliújság leg­följebb csak napernyőnek jó a háta mögött álldogálóknak. Reméljük, hogy az „újítók újsága“ rövidesen átvedlik azzá, aminek lennie kell. Tompa Barna Községi pionírtanácsok ! A pionírszervezet orszá­gos tanácsának határozata ér­telmében ebben az időszakban községi és városi pionírtaná­csokat alakítanak azokban a helységekben, ahol legkeve­sebb három pioníregység mű­ködik. Megyénkben, az eddig csak Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen létező vá­rosi pionírtanács mellett, Ba­ráton, Kovásznán és Bodza­­fordulón is létrehozták ezt a Szervet. A községek közül Ré­­tyen, Maksán, Dobollón, Nagy­­baconban, Bardócon alakítot­ták meg ezekben a napokban a községi tanácsot. E szervek­ben tanügyi dolgozók, a tár­sadalmi és tömegszervezetek képviselői, intézmény- és vál­lalatvezetők, munkások, ter­melőszövetkezeti tagok vesz­nek részt. A cél az, hogy ez­után még szervezettebb for­mát biztosítsanak a pionír­munkának. Verseny előtt­­ * A tavaszi vakációban ren­dezik meg a pionírok kultu­rális vetélkedőjének orszá­gos döntőjét. A színjátszók Piatra Neamt-i fesztiválján a sepsiszentgyörgyi 1-es lí­ceum, a bábosok brassói se­regszemléjén a sepsiszent­györgyi 4-es iskola bábcso­portja, az irodalmi összeállí­tások bucureşti-i versenyén pedig a hídvégi pionírok képviselik megyénket. A bardóci iskola tanulói Tolakodás betolakodók-ügyben (folytatás az első oldalról) ,hanem széltében-hosszában csaknem mindenütt a tengerpartok közelében. Abból pedig bőven van. Külön­ösen ahol tagolt a partmente. Egy híradás szerint a Szent Anna-tó partján is látták. Bundában Aztán jött a geti. A havasok szőrös-bőrös embere. Előbb a Pamir hó­­födte csúcsai között látták. Főleg a lábnyomát. Ritkábban öt magát is.­­iyenkor mindig elfelejtették lefényképezni. Egyszer egy filmoperatőr is látta. Sajnos, nem volt nála fotografáló készülék. Csak filmezőgép. A yeti aztán felbukkant a Himalájában. Itt-ott kibújt akkor már a bőréből is. Biz­tosan jókedvében. Később látták a Kaukázusban, a Kordillerákban és min­denütt. Persze, vannak a mitológiákban valós tények is. Következett hát, most néhány éve, a Kolumbusz-legen­dakör. A nemzetközi (főleg skandináv ér­dekeltségű) Kolumbusz-ellenes összefogás éve. Csak úgy záporoztak a men­demondák. Bocsánat a tiszteletlenkedésért. Helyesbítek. Az „újabb tudo­mányos kutatások megcáfolhatatlan bizonyítékai“. Hogy nem ő fedezte fel elsőnek Amerikát. Hanem jóval előtte a vikingek. Még jóval előbb az ara­bok. Még azok előtt jóval a karthágóiak, a zsidók, a föníciaiak,a japá­nok .... a kínaiak .. . Forgott is bizonyára nehezen kiérdemelt sírjában a nagy génuai, míg egyszerre csak nagy hirtelen megállt a nagy forgolódásban. Akkor már ott tartottunk, hogy Kolumbusz voltaképpen nem is Kolumbusz volt, hanem egészen másvalaki. Egyébként megvan mai mitológiánkban a Jelenések Könyvének meg­felelő rész is. Ebben látnoki erővel nyernek valós magyarázatot Szodoma és Gomora pusztulása. Lót feleségének sóbálvánnyá változása. Minden a­­tomfizikai alapon, s még bármi más, amit éppen akarunk. Közben, ahogy teltek az évtizedek, sőt, visszafelé haladva az évezredek, egymás után jöttek, csak jöttek a látogatók az űrből. Hiszen írott és írat­­lan, festett, vésett, színes és színtelen dokumentumok hirdetik ezt az inter­­galaktikus méretű, szakadatlan turistaforgalmat. Földi apostolait pedig úgy nevezik, hogy paleoasztronautológusok. E tudomány fényében minden vilá­gos. Hogy például miért olyan magas, vékony és hegyes a mohamedán templomok tornya a minaret. No, miért ? Ejnye, hát mert azóta is utánoz­­za az akkoriban idelátogató betolakodóknak szentségként tisztelt magas, több­lépcsős, világűr járó rakétáit! Mert valamennyi titok, talány, értelmet nyer a „csodálatosan megle­pő egyenesek, esetek“ fényénél... Csak lehetőleg minden ilyesmit olvassunk el. Az sem számít, ha bizonyos idő múlva (tízévenként) rájövünk arra,­ogy már megint újraolvastatják velünk. Valamennyi újrafelmelegítés alkal­mával. S még állott ízüket-szagukat sem érezzük, mint a másod-harmad­­napos eseteknek. De most álljon meg a menet. Ne tovább. Ebben a világos pillanatban, gyorsan, még mielőtt egy újabb dózist kapnék, le kell írnom, hogy engem is sugároztak a betolakodók. Ugye, a fentiekben azt akartam elhitetni önök­­kel, hogy mindez lényegében mese? Hát persze, erre is rá tudtak venni. Csakhogy több időt töltöttem el a az írással, mint amennyit előreláttak, s most már nem hat­almak az átkozott kristálymicsodáinak a hatása. Gyorsan, amíg nem késő ! Hol vagy, David Vincent ? ! Mikrotéeszek A mezőgazdaság szövetke­zetesítése befejezésének 10. évfordulója jó alkalmat nyújt megyénk pionírjainak, hogy mikrotéeszeket alakítsanak. Ebben az évben 21 iskolában választják meg a téesz-elnököt, a brigádosokat és más veze­tőket. A rendelkezésükre bo­csátott 4—5 hektáron kapás­növényeket, gabonát termel­nek, kísérleteket végeznek. A Tükör pályaválasztási tanácsadója Műszaki pályák A modern gazdasági életben a mérnökökre az a fel­adat hárul, hogy a természettudomány kutatásainak eredményeivel, az ismeretek technikai alkalmazásával foglalkozzanak. A technika fejlődésével a „mérnök “ szó gyűjtőfogalommá vált, amely ma már a mérnöki pályák egész sorát foglalja magába. A megnövekedett ismeretek, a felmerülő újabb és újabb problémák megoldása a specializálódás mind nagyobb igényét je­lentik. Nem lehet valaki „csak" gépész- vagy villa­mosmérnök, ezen belül is további szakosodási terüle­tet kell választania. A mérnök feladata a szakterülethez tartozó külön­böző anyagok, létesítmények, gépek, berendezések, műszerek, alkatrészek és technológiai folyamatok ter­vezése, s a velük kapcsolatos szerkesztési, gyártási, il­letve kivitelezési, üzemeltetési és javítási feladatok gazdaságos megoldása, megszervezése, irányítása. Fel­adatai közé tartozhatnak kísérleti és laboratóriumi munkák, szakértői tevékenység, gazdasági számítások végzése és az oktatás is. A munkavégzés helye függ munkája jellegétől. Mi­vel üzemeltetési, gyártási, oktatási és műszaki fejlesz­tési feladatokat végezhet, így a munka laboratórium­ban, üzemben, oktatási intézményben, irodahelyiség­ben és a szabadban történhet. A kivitelezési területen a mérnök a munkásokkal azonos körülmények között dolgozik. Képességi követelmények: Jó figyelemösszpontosítás, egyes munkakörökben a figyelem megosztása. A vizuális emlékezet fontos, a technikai folyamatok lényeges jegyeinek maga előtt látása. Világos tér- és időszemlélet, az átlagosnál jobb matematikai és fizikai gondolkozás szükséges, továb­bá műszaki intelligencia, készség arra, hogy az anya­gokat és a természeti erőket a szükségleteknek meg­felelően tudja átalakítani. A műszaki alkotómunka nélkülözhetetlen feltétele az elvont gondolkozás fej­lettsége, a technikai összefüggések belső átélése, össze­kötve jó kombinációs és konstrukciós készséggel, a rendezőképesség és a vegyészmérnöki pálya kivételé­vel jó rajzkészség. A pálya megköveteli a szigorú tény­­érzéket és a megfelelő kritikai készséget, hogy a tech­nikai ötletek megvalósíthatók, kivitelezhetőek legye­nek. Ügyesség szempontjából a kézmozgás összeren­­dezettségét, precizitását és a megfelelő kézbiztonságot valamennyi mérnöki pálya megkívánja. Személyiség- követelmények: Fontos a műszaki érdeklődés és a szakterületek problémáinak elemzési és megoldási igénye. Szükséges annak meglátása, hogy ezek a problémák hogyan függnek össze más műszaki területekkel és az ország egész gazdasági életével. A mérnöki pálya választásá­nak indítéka lehet az az igény, hogy a munka szoros kapcsolatban legyen az anyaggal, a természeti törvé­nyek világával. Az egyes műszaki pályák bizonyos fokig csoportosít­hatók aszerint, hogy inkább konkrétabb vagy elvon­­tabb gondolkodás- és szemléletmódot kívánnak meg. Egyik oldalon helyezkednek el a különböző (gépipari, bányaipari, erősáramú stb. ) gépekkel foglalkozó pá­lyák, míg a másik oldalon a műszer- és híradástechni­kai munkaterületek. A két oldal közé kerülnek pl. a vegyipari pályák. A mérnöki munka igen nagyfokú felelősségérzetet igényel (hibás számítások, tervezések veszélye), vi­szont ez a nagy felelősségvállalás vezet a belső meg­elégedés, munkaöröm érzéséhez a technikai ötletek sikeres megvalósítása során, és nyújt ismételten haj­tóerőt új alkotások létrehozásához. Befejezésül, hadd említsük meg, hogy a közhiede­lemtől eltérően, megyénk területén a legkülönbözőbb gépesítéssel rendelkező műszaki értelmiségi számára tudják biztosítani az elhelyezkedést, a textilmérnöktől a vegyészmérnökig, a villamosmérnöktől a bányamér­nökig valamennyi szakember szívesen várt személy megyénk üzemeiben, vállalatainál.

Next