Megyei Tükör, 1973. február (6. évfolyam, 861-884. szám)
1973-02-01 / 861. szám
A Vöröskereszt- egyesület megyei bizottságának plenáris ülése A Vöröskereszt-egyesület feladatait és kötelességeit ismerve, vállaljuk ön előtt, szeretett Nicolae Ceaușescu elvtárs, hogy fáradságot nem kímélve, mindent megteszünk a közegészségügy javításáért, amelynek eredményeként javul a dolgozók munkaképessége, csökken a megbetegedések száma. Vállaljuk, hogy 30 százalékkal emeljük az önkéntes véradók számát. Szervezetünk egész tevékenységét annak a magasztos feladatnak szenteljük, hogy hozzájáruljunk az ötéves terv határidő előtti teljesítéséhez“. A Vöröskereszt megyei bizottsága plenáris ülést tartott, amelyen megvitatták az elmúlt évben kifejtett tevékenységet és jóváhagyták az Új intézkedési tervet. A megyei Vöröskeresztnek 47 554 tagja van, nyolc évvel ezelőtt még csak 25 000 tagot tartottak nyilván. Az Ugrásszerű emelkedés azt bizonyítja, hogy egyre többen értik meg az egyesület célját, hasznát. Az RKP KB 1972. évi februári utasítása értelmében újraszervezték a vöröskeresztes mozgalmat, az eredmény nem maradt el... Az új Vöröskeresztbizottságok tudják, mi a feladatuk, vezetőik szíves-léiekkel dolgoznak. A szervező munkában többek között Beder György (Barátos), Bucsa Ana (Bölön), Kisvárfa Olga (Hídvég), Gyergyai Magdolna (Pólyán), Isan Agneta (zabolai szanatórium), Cîmpean Ana (előpataki szanatórium), dr. Duka Dezső és Nagy Sándor (Zágon) tűnt ki. Az elmúlt évben beindult a nővérképző tanfolyam, amelynek Sepsiszentgyörgyön 84 hallgatója van. Szép eredményeket ért el a Vöröskereszt-egyesület az önkéntes véradási akciók szervezésében is. önfeláldozásukért dicséret illeti többek között a hídvégi, berecki, illyefalvi, kézdivásárhelyi véradókat, az üzemek közül a sepsiszentgyörgyi textilművek dolgozóit. Természetesen, ez nem jelenti azt, hogy megtettünk a beteg mindent emberek megsegítéséért. Azonban. Rétyen, Nagyborosnyón, Bodzafordulón szervezési hibák miatt kevesen jelentkeztek véradásra. Az elmúlt évben újraszervezték az egészségügyi és elsősegélynyújtási csoportokat, aminek eredményeképpen a munka megjavult, ehhez a rendszeresen tartott felkészítők is hozzájárultak. A Vöröskereszt-hete akciósorozatban nagyon fontos közegészségügyi kérdéseket oldottak meg, városszépítéssel, őszi és tavaszi ,,nagytakarítással tették szebbé megyeszerte a helységeket. A Vöröskereszt-egyesület hasznos megmozdulása egyik az Egészséges, tiszta utca című verseny, amelynek keretében Kovásznán és Sepsiszentgyörgyön értékes díjakat osztottak ki. A Vöröskereszt-egyesület megyei bizottságának 1973- as munkatervében, többek között, a véradó-akciók jobb megszervezése, az egészségügyi nevelés hatékonyságának növelése, a betegek és rászorultak támogatása, a dolgozók egészségi védelmének további javítása szerepel. 1973-ban újabb felszereléssel látják el az elsősegélynyújtási helyeket és a főbb útvonalak mentén, üdülőhelyeken újabb elsősegélynyújtási helyeket bocsátanak a bajba jutottak megsegítésére. A Hiunkásdemokrácia fóruma (folytatás az első oldalról) li hozzájárulásukat a Kommunista Párt által Román elénk tűzött program teljesítéséhez. Baternay Tibor elvtársat, a szakszervezetek Kovászna megyei tanácsának elnökét kérdeztük meg : — Miben látja a rések és konferenciák közgyűjelentőségét, és mit tettek azok hatékony előkészítéséért ! Megyénk ipari vállalataiban, intézményeiben és falvaiban a 140 szakszervezeti bizottság több mint 42 000 taggal dolgozik. Minden szinten megkülönböztetett figyelemmel készülnek a dolgozók életében és tevékenységében olyan jelentős eseményre. A közgyűlések és konferenciák arra hivatottak, hogy mérlegeljék a dolgozók kenységét, felmérjék, hogy tévészakszervezeti szervek és szervezetek miként járultak hozzá 1972-ben a gazdasági mutatók, a szocialista tett vállalások és a versenyben szociáliskulturális feladatok teljesítéséhez. Egyben lehetőség nyílik arra, hogy a bírálat és önbírálat szellemében feltárjuk szakszervezeti szervek munkájában még előforduló hiányosságokat, és megfelelő intézkedéseket foganatosítsunk a dolgozók mozgósítására, az 1973. évi tervfeladatok maradéktalan teljesítésére. A közgyűlések munkálatainak legfontosabb problémáit azoknak az intézkedéseknek a megvitatása kell képezze, amelyeket az alkalmazottak nagygyűlésén fogadtak el. A beszámolóknak és az ezeket követő vitáknak felszínre kell hozniok a szakszervezeti bizottságok pozitív tapasztalatait, munkamódszereit és gazdasági feladatok teljesítéséért, a tömegpolitikai és kulturális nevelő tevékenység szintjének javításáért, a munkastílus állandó tökéletesítéséért általánosítanunk kell azokat. Mélyrehatóan elemezni kell a munka- és életfeltételek biztosításával kapcsolatos kérdésket és azt, hogy az RKP KB 1971. november 3—5-i plenáris ülésén, valamint a megyei pártkonferencia rovatainak szellemében a hazótömeg-kulturális nevelő tevékenység mennyiben járult hozzá a gazdasági feladatok teljesítéséhez. Igen fontos megvitatni, mit tettek a szakszervezetek a szakmai továbbképzés, a szocialista öntudat terén. A közgyűlések és konferenciák alapos míg a múlt év előkészítéséért decemberében felkészítőt tartottunk — Az Ön véleménye szerint nincs-e párhuzamosság az alkalmazottak közgyűlései és a szakszervezeti beszámoló közgyűlések között ? — Nincs. De hogy érthetőbb legyen a válasz, utalnom kell elsősorban az RKP KB 1971 februárjában tartott plenáris ülésére, és az ezt követő 1971 márciusi Szakszervezeti Kongresszusra, Nicolae Ceaușescu elvtárs beszédeire, amelyek egyértelműen meghatározták feladatköreit a szakszervezetek s a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésének jelenlegi szakaszában. Ezért idézném pártunk főtitkárának ide vonatkozó szavait . ..Már nem lehet azt mondani a szakszervezetről, hogy „transzmissziós szíj“, hiszen a pártnak nincs szüksége ilyesmire • ahhoz, hogy beszéljen a dolgozókkal, ezt közvetlenül megteheti és meg is teszi — napról napra, óráról órára, a szocialista társadalom egész munkájában. Szocialista társadalmi rendszerünkben a dolgozóknak szükségük van szakszervezetekre olyan széles körű saját szervezetként, amelyek egyesíthetik erőfeszítéseiket és szervezetten hallathatják szavukat, részt vehetnek a román társadalom fejlesztésére vonatkozó összes intézkedések elfogadásában“. E fontos útmutatásokbán intézményesítették az alap alkalmazottak közgyűléseit, a dolgozók tanácsait, amely szocialista demokrácia kiszélesítését jelenti, amelyekben a szakszervezetek is képviseltetik magukat, ami jelentősen növeli a szakszervezetek felelősségét. Mind az alkalmazottak- mind pedig a szakszervezeti beszámoló közgyűlések előkészítéséért közvetlenül a szakszervezeti bizottságok felelnek. A konkrét választ így fogalmaznám meg : Az alkalmazottak közgyűlésén megvitatják a szakszervezeti bizottságok és a dolgozók tankja által elkészített kollektív szerződést, jóváhagyják a szocialista verseny múlt évi élemaróit, a dolgozók tanácsa mellett működő munkaágankénti komissziókat és a Nagy Nemzetgyűlés legutóbbi üléss/aka által elfogadott törvény alapján a gazdasági és társadalmi tevékenységet ellenőrző munkástanácsokat. A szakszervezeti közgyűléseken és konferenciákon megvitatják és határozatokat hoznak arra vonatkozólag, hogy a szakszervezeteknek mit kell tenniük az alkalmazottak legmagasabb fórumán elfogadott intézkedések valóra váltásáért, a tervfeladatok határidő előtti teljesítéséért. • Milyen rend vannak a szakszervezetek megyei tanácsa végrehajtó kiírójának 1973-as esztendőre? Miként az igyekeznek a szakszenezett szenek és szervezetek tevékenységét a növekvő hidtelmények szintjére emelni ! — Azt akarjuk, hogy az 1973-as esztendőben, amely döntő év a jelenlegi tervünk határidő előtti ötéves teljesítésében , egy egész, sor új munkamódszert alkalmazzunk, így a Mikron, gramm és másodperc (a csavargyárban); önellenőrzést (a kész.ruhagyárban); a legjobban rendezett munkatelep (az építő szerelő vállalatoknál); újból, hónapja. Mozgalmat indítunk az új ipari alkalmazottak szakmai felkarolására és az anyagtakarékosság szorgalmazsára. Így óhajtjuk serkenteni a dolgozók alkotó erőfeszítéseit és kezdeményező képességét a tervfeladatok teljesítésére, az új munkamódszerek keresésére és tökéletesítésére. írt beírnifufó előt. Február 2-án este kerül sor P. Calderon de la Barca spanyol író, A zalameai bíró című színművének bemutatására. Két dolog teszi különösen jelentőssé e bemutatót : Először az a tény, hogy a színház eddiginak megfelelően, gyakorlatialkalmat nyújt a társulatnak, hogy az egyetemes drámairodalom e közismert, de az utóbbi években eléggé ritkán játszott remekművével tegye próbára művészi képességeit, alkotó erejét. Ezenkívül az teszi jelentőssé és ünnepivé a bemutatót, hogy az egyben tiszteletadás is, mellyel a színház vezetősége és egész munkaközössége igyekszik elismerését és szeretét kifejezni színházunk egyik alapítótagja, a közismert és közkedvelt Király József 30 éves művészi tevékenysége iránt. — Régi álmom vált valóra azzal, hogy eljátszhatom a Zalameai bíró címszerepét. Hosszú és változatos pályafutásom alatt számtalan szerepet eljátszottam a legkülönbözőbb műfajokban, a nagyoperettől a vérbő komédián át a legsúlyosabb tragédiáig. Most, ha visszagondolok szerepeimre, valamennyit szépnek, izgalmasnak találom, mégis úgy érzem, hogy parasztfiguráim voltak azok, amelyekkel leginkább ki tudtam fejezni a darabban és bennem lévő mondanivalót. Pedro Crespo szintén paraszt, de emellett annyira ember, olyan méltóságos és egyben esendő, annyira bölcs, annyira szereti az igazságot és a becsületet, hogy úgy érzem, e nélkül a szerep nélkül sokkal szegényebb lennék. Lehet, hogy Calderon a maga idején esetleg másképp látta hősét, de én igyekeztem azokat az emberi tulajdonságokat kidomborítani benne, amelyek minden korban érvényesek, emberiek és igazak, mert igazság, becsület és szerénység nélkül sem a múltban, sem a jövőben nem érezheti magát igazán embernek az ember. A darab rendezőjétől, Seprődi Kiss Attilától még viszonylag rövid rendezői tevékenysége alatt is megszoktuk, hogy nem elégszik meg annyival, amennyit a szerző nyersen rendelkezésére bocsát, hanem igyekszik úgy hozzányúlni a műhöz, hogy a mondanivaló a lehető legbiztosabb úton és a legmegfelelőbb eszközök segítségével jusson el a mai néző tudatáig. A Zalameai bíró alapos átolvasás után sem tűnik olyan rugalmas nyersanyagnak, hogy az többet ígérhetne, mint amennyit Calderon szándékozott adni. A Komámaszony, hol a stukker, a Pipacsok halála, és a Peer Gynt után okozott-e különösebb problémát e rendezés ? A kérdés elég furcsa. Minden darab rendezésénél adódnak különös nehézségek. Calderon darabja azok közé a darabok közé tartozik, amelyek „nem engedik magukat rendezni“. Hogy világosabb legyek, egy gondolati dráma kapcsán a rendezőnek jogában áll állást foglalni az író elképzelése mellett, vagy épp az ellenkezőt hangsúlyozni. Calderon darabjában a történet és az azt szőlőgerezdként körülvevő érzelmi hullámzások a lényegesek, nem pedig a gondolati töltet. Ez az, amiért azt állítottam, hogy „nem engedi magát rendezni“. Megköszönöm Király Józsefnek és Seprődi Kiss Attilának, hogy válaszoltak kérdéseimre. Tehát február 2-án újabb bemutatóra kerül sor. Műsoron : Calderón, A zalameai bíró című színműve. További előadások a plakáton feltüntetett bérletnaptár szerint. Minden kedves nézőnek jó szórakozást kívánunk. DARVAS LÁSZLÓ