Megyei Tükör, 1973. június (6. évfolyam, 964-989. szám)
1973-06-20 / 980. szám
Nicolae Ceaușescu elvtárs beszéde a nők szerepéről az ország politikai, gazdasági és társadalmi életében (folytatás iu első oldalról) témákat. Rá kell mutatnunk például, hogy a nők előléptetése vezető munkákban nem történik az egész társadalmi életben betöltött szerepük és részvételük arányában. Nem fordítottunk figyelmet hogy társadalmi helyének arra, és jelentőségének megfelelően vegyen részt a nő az összes vezető, párt- és állami fórumokban, mindazokban a szervezetekben, ahol intézkedéseket és határozatokat dolgoznak ki és fogadnak el társadalmunk fejlesztésére vonatkozóan. Ezzel van természetesen, kapcsolatobírálnunk kell a szakszervezeteket, a nőtanácsokat, a Kommunista Ifjúsági Szövetséget, de főként meg kell mondanunk, hogy Központi Bizottságunk sem, a pártszervek sem fordítottak erre kellő figyelmet. Nem véletlen, hogy gyakorlatilag alig van nő titkár a megyei pártbizottságokban : alig néhány hónapja választottunk néhány megyei titkárt a nők soraiból. Nem véletlen, hogy az elég széles körű Végrehajtó Bizottságban nincs egy nő sem. Egyébként magában a Központi Bizottságban is csak nemrég, az Országos Konferencián javítottunk ezen a helyzeten. El kell ismernünk, hogy nem fordítottunk kellő figyelmet a nők előléptetésére különböző tevékenységi szektorokban. Ezzel a párt és az állam, a társadalom meg lett fosztva attól, hogy az ország lakosságának több mint a fele még inkább hozzájárulhasson társadalmi problémáink megoldásához, a társadalom vezetéséhez. Világos, elvtársak, hogy ebben a tekintetben megfelelő javításokat kell eszközölnünk. Bizonyos szemrehányással illetném a nőket is. Valamivel aktívabbak kellene hogy iegyenek, ne engedjék meg, hogy csak mint bizottságokban helyet különböző foglaló képviselőket kezeljék őket, hanem vegyenek részt fokozottabban a társadalmi í• életben. Ha a nemek közötti teljes egyenlőség feltételeinek megteremtéséről beszélünk, ez azt jelenti, hogy az összes embereket nem mint férfiakat és nőket kell kezelnünk, hanem mint párttagokat, mint állampolgárokat, akiket rólag munkájuk szerint kizárt élünk meg. Úgy vélem, maguknak a nőknek kell hogy fokozottabban munkálkodn uk azért, hogy elősegítsék az ezen a téren még fennálló negatív állapotok felszámolását. •Jogosan beszéltek itt egyes társadalmi jellegű intézkedések szükségességéről. Egész sor intézkedést hoztunk. illetve folyamatban van azok meghozatala. A munkahelyek kérdését általános kérdéskénk kell tekinteni, nem mint a» nők különkérdését. Nálunk mint ismeretes, a mezőgazdasági lakosság mintegy 48 százalékot tesz ki. Még sokat kell tennünk, hogy a falusi «síkosságot az ipar felé vonzónk. A X. kongresszuson kis program és az 1990- ig terjedő távlat előirányozza ennek a kérdésnek nagy vonalakban való megoldását. Feladatunk az, hogy figyelemmel kísérjük e program megvalósítását, hogy munkagyet teremtsünk néhány millió embernek, akik átkelnek a mezőgazdaságból az iparba. Ezzel kapcsolatosan tevődik az a kérdés is, hogy bizonyos szektorokban biztosítsuk az oltalmat és a munkavédelmet általában mindenki számára és, egyes helyeken, különösen a nők számára. Ezzel kapcsolatosan meg kell teremteni a feltételeket a nők tényleges részvételéhez a különböző tevékenységi szektorokban. tóbbi két évben számos sz uintézkedést hoztunk a gépgyártásban — ahol úgy hogy nem dolgozhatnak vélték, nők — a munkahelyek és a megfelelő körülmények biztosítására a nők besorolása céljából. Természetesen, be kell ismernünk, hogy vannak más olyan tevékenységi bizoterületek, ahol jobb ha a férfiak dolgoznak. Mintsem könnyű munkában tartsuk a férfiakat, irányítsuk őket a nehezebb munkák felé, ahol nagyobb fizikai erőfeszítésre is szükség van. Gondoskodjunk viszont arról, hogy a nők fizikai szempontból könnyebb munkahelyekre kerüljenek, oda, ahol nincs különösebb erőfeszítésre szükség. Ma azonban olykor ennek éppen ellenkezője történik. Nem is szólva a mezőgazdaságról, ahol a könnyebb munkákat a férfiak, a mezőn pedig a tulajdonképpeni termelőmunkát csaknem teljes egészében nők végzik. Sok tehát még a javítani való itaihoz, hogy társadalmunkban rendbe jöjjenek a dolgok. Meg kell tennünk az intézkedéseket a szolgáltatások és bizonyos közfogyasztási cikkek termelésének fejlesztése érdekében. Erre is megvan a programunk. Sajnos, az ötéves terv első két esztendejében nem követték kellő figyelemmel és nem valósították meg megfelelő módon ezt a programot. Nemrég elemezték ezt a helyzetet és intézkedések történtek a program megvalósítására, hogy még annál, amit többet is tegyünk eredetileg az ötéves tervben , tekintetben magunk elé tűztünk. Hasonló a helyzet a bölcsődék és a gyermekotthonok tekintetében is. Itt is jók az előirányzataink. Hiba volt azonban minden felelősséget áthárítani a néptanácsokra, amelyek nem a vállalatok mellett, hanem csak a lakónegyedekben építenek bölcsődéket és gyermekotthonokat. Téves irányzat volt ez, amelyet felül kell vizsgálnunk. A bölcsődéket és a gyermekotthonokat — főleg pedig a napközi és heti otthonokat - , a vállalatok mellett kell felépíteni. Ilyképpen jobban lehet gazdálkodni ezekkel, könnyebben megoldható számos probléma, mint a lakónegyedekben. Építésük is gyorsabban és előnyösebben megvalósítható, mint a lakónegyedekben. Megvitattuk ezt a kérdést és a jövő évtől kezdve, ebben ben kell cselekedni. a“sell<”m- Előirányoztuk, hogy valamivel túl is szárnyaljuk az ötéves terv előirányzatait, s ezt úgy akarjuk elérni, hogy az épületeket főleg a vállalatok mellett helyezzük el. Arra is gondoltunk, hogy olcsóbb, egyszerűbb épületeket emelünk, amilyeneket más országokban is láttunk , ez lehetővé teszi számunkra, hogy többünk majd a hellyel rendelkezbölcsődékben és a napközikben. Ugyanígy cselekszünk majd az ifjúsági otthonok tekintetében is, hogy jobban kielégíthessük a szükségleteket. Természetesen, mindezek rendkívül fontos társadalmi jellegű problémák szoros összefüggésben állnak az ország általános fejlődésével. De mindaz, amit előirányoztunk, jó feltételek közt kell hogy megvalósuljon ; az összes néptanácsok, amelyek közvetlenül felelősek e feladatok teljesítéséért, a megyei pártbizottságok még behatóbban kövessék nyomon e kérdések megoldását. Ez a felelősség hárul minisztériumokra, a többi köz ponti szervezetekre is, amelyeknek őrködniük kell a kijelölt célok megvalósításán. Van elegendő szervezetünk, amely felel a fogyasztási javakért, a szolgáltatásokért. Létesítettünk egy külön tanácsot, amelyet a Végrehajtó Bizottság egyik tagja, a Minisztertanács alelnöke vezet. Van egészségügyi kérdésekért felelős minisztériumunk, vannak minisztériumaink, amelyek a fogyasztási javak változatosságáért felelnek, minden minisztériumnak van valamilyen formában ilyen hatásköre. A Gépipari Minisztériumnak is van elég tennivalója ebben az irányban. De hiányosságok mutatkoznak a problémák megoldásában. A fogyasztási javakért felelős szervezetnek alaposabb ellenőrzést kell gyakorolnia a tervben kijelölt előirányzatok teljesítése fölött, beleértve e termékek és a szolgáltatások minőségét és változatossá tételét is. Ha jól feltételek között realizáljuk — és realizálnunk kell —, amit előirányoztunk, 1975- ig sokat megoldunk a ma itt felvetett kérdések közül, amelyek valóban nehézséget jelentenek. Egy másik nagy probléma, a nő fontos szerepe a társadalomban, abban, hogy életet adjon, hogy felnevelje és nevelje a gyermekeket, a fiatal nemzedéket, abban, hogy biztosítsa magának, szocialista nemzetünknek a fiatalságát. Nyíltan meg kell mondanunk, hogy az 1967. évi intézkedések után, az utóbbi években ismét csökkent a születések aránya. Komolyan bírálnunk kell az Egészségügyi Minisztériumot, az orvosokat. Egyes orvosok felelőtlen magatartást tanúsítanak nemzetünk elöregedésének veszélyével szemben. Határozottan kell alkalmazni a törvényt, véget vetve a negatív állapotoknak. Pártszervezeteinknek, megyei bizottságainknak, néptanácsainknak, a Központi Bizottságnak nagyobb figyelmet kell szentelnie társadalmunk, nemzetünk fejlődése lényeges kérdésének. Kiindulva abból a jelentős, életfontosságú szerepből, amelyet a nők betöltenek a társadalom fejlődésében, nemzetünk egészségének és fiatalságának megőrzésében, szükség van mind öntudatuk színvonalának emelésére, mind egyes társadalmi kérdések megoldására. Innen fakad annak szükségessége is, hogy meg kell oldani a szolgáltatások kérdését, a fogyasztási javak választékának növelését, a megfelelő munkakörülmények biztosítását, a bölcsődék és óvodák hálózatának fejlesztését. Számos javaslat történt itt, amelyet meg kell vizsgálnunk. Gondolkoznunk kell azon, hogyan is alkalmazzuk jobban az előterjesztett jelentésnek a négyórás műszak megszervezésére vonatkozó előírásait, oly módon, hogy a nőnek több szabad ideje radjon a gyermeknevelés maidőszakában. Azokon a többi intézkedéseken kívül, amelyekre utaltam, gondolnunk kell kedvezőbb nyugdíjazási feltételek megteremtésére, akár a munkaidőszak csökkentésével a három, négy vagy több gyermekes nők számára, akár azzal, hogy emeljük nyugdíjat azoknak, akik több gyermeket neveltek fel. Általában tanulmányoznunk kell a megfelelő módozatokat az említett alapvető kérdés — a nemzet fejlesztése, a korok közötti normális egyensúly fenntartása, az egész társadalom fiatalságának biztosítása — jobb feltételek közötti megoldására. Országos jelentőségű probléma ez, nem szándékszom tovább taglalni, de úgy vélem, valamennyien megértjük, hogy teljes felelősséggel kell cselekednünk megoldásáért. Felmerül itt egész sor szervezési kérdés is. Elhangzottak javaslatok, s ezeket természetesen meg kell vizsgálnunk. Anélkül, hogy valamilyen formában is csökkentenénk az Országos Nőtanács, a nőbizottságok szerepét, úgy vélem, nem ezekre kell helyeznünk hangsúlyt. Ha egyes bizottságokhoz, vagy az Országos Tanácshoz kapcsolva kezelnénk a nők társadalmi tevékenységének kérdését, ez voltaképpen e tevékenység csökkentését lentené. Annak lebecsülését feszükségességéből kell kiindulnunk, hogy minden szervezetünknek úgy kell tekintenie és kezelnie a nőt, mint bármely honpolgárt. Így kell elbírálnunk őket, nem pedig egy olyan kategóriaként, amellyel időnként foglalkoznunk kell. Akárcsak a termelésben, a nőnek meg kell találnia a helyét az összes vezető tisztségekben, mégpedig reális képességeinek és lehetőségeinek megfelelően. Ami a politikai, a szellemi képességet illeti, nincs semmilyen különbség. Történelmünkben, akárcsak az egész emberiség történetében számos hős nő példázza ezt. A nők semmivel sem tettek kevesebbet a férfiaknál a forradalmi küzdelem különböző nehéz körülményei között. És ugyanígy a tudományban, a termelésben. A nők nemcsak hogy nem dolgoznak kevesebbet, hanem sok területen többet és nagyobb éppenséggel hozzáértéssel. Ebből kiindulva, gondoskodnunk kell róla, hogy a nő végső soron megfelelő helyet foglaljon el, ha úgy vesszük, annak az 51 százaléknak az arányában, amelyet társadalmunkban képvisel. Ezzel kapcsolatban ismételten hangsúlyozom, hogy a fő felelősség a pártra, Központi Bizottságunkra hárul. Ilyen értelemben kell eljárnunk a jövőben, hogy gyökeres változást érjünk el a nők előléptetésében, közreműködésében szocialista társadalmunk valamennyi tevékenységi szektorában. Eések megfelelően így a kormegoldódnak, s nem csak márciusb án és a különböző plenáris üléseken említjük meg őket. Mindennapi feladat ez, szerves része egész tevékenységünknek. Nem akarok kitérni itt nevelési kérdésekre, a szocialista etika és méltányosság kérdéseire, mert ezek általános problémák. A nőknek éppen úgy tevékenykedniük kell az általános politikai nevelőmunkában, mint mindenki másnak. Jobban megvalósíthatjuk a romániai sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítését, ha jobban megoldjuk a nők részvételét a társadalmi életben. Meggyőződésem, hogy a Központi Bizottság egyetért a dolgok ilyenszerű megítélésével és hogy határozatunkban, föle pedig jövőbeli tevékenységünkben, ez a szellem fog érvényesülni, ez fog tükröződni mindabban, amit teszünk. MEGYEI TÜKÖR Befejezte imunkulatfait a Román Kommuniszta Párt Központi Bizottságának plénuma (folytatás az első oldalról) mánk gazdasági-társadalmi fejlődése követelményeinek megfelelően. A határozatot közzé fogják tenni. Ugyanakkor elhatározták, hogy minden tanév végén tájékoztatót kell terjeszteni a Központi Bizottság elé a hozott intézkedések alkalmazásának módjáról. 2) A plémum elemezte, hogy miként valósítják meg az életben pártunk és államunk határozatait hozólag a nő szerepére vonataz ország politikai, gazdasági és társadalmi életében és nagyra értékelte a nők millióinak hozzájárulását a haza fejlődéséhez, a szocialista Románia felvirágoztatásához, az egészséges, a szocializmus és a kommunizmus nemes eszméi iránt lelkesedő ifjúság neveléséhez. E napirendi pont vitáját Nicolae Ceaușescu elvtárs beszéde rekesztette be. Az RKP KB plénuma egyöntetűen magáévá tette a pártfőtitkár konklúzióit és figyelembe véve a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építési programjából fakadó feladatok sokrétűségét, újabb intézkedéseket határozott el a nőknek az ország társadalmi-politikai életebe való aktívabb bekapcsolása, munka- és életkörülményeik javítása érdekében. A határozatot nyilvánosságra hozzák. 3) Az RKP KB plénuma jóváhagyta a Duna — Feketetenger hidroenergetikai és szállítási komplexum megvalósítását, a Duna — Feketetenger-csatorna kivitelezési munkálatainak felújítása, a Constanța — Sud-Agigea új tengeri kikötőt és a cernavodui vízi erőmű felépítése révén. 4) A Központi Bizottság egyöntetűen jóváhagyta a tájékoztatót az RKP KB 1973. február-márciusi plénumán a gazdasági-társadalmi tevékenység megszervezésének javításával kapcsolatban hozott intézkedések alkalmazásának eredményeiről, s elhatározta, hogy a párt- és állami szervek továbbra is munkálkodjanak eltökélten a hozott intézkedések alkalmazását érdekélen,biztosítva a munkaerő jobb felhasználását, a káderek helyesebb elosztásai az anyagi termelésben, az adminisztrációs apparátus ésszerűsítését és egyszerűsítését. 5. A/_ KKp KB plénuma egyöntetűen jóváhagyta a párt összetételéről. taglétszám A-ró és szervezeti felépítéséről szóló tájékoztatót. A plénum úgy döntött, tegyenek intézkedéseket a párt vezető szerepének további érvényesítésére az ország egész politikai, gazdasági és társadalmi életében, a tömegek szocialista tudatának növelésére társadalmunk eszményei, a szocialista etika és méltányosság szellemében, az összes dolgozók — románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek — széles körű mozgósítására * a jelenlegi ötéves terv magas minőségi színvonalú és határidő előtti teljesítése érdekében. fi) Az RKP KB plenáris ilése egyöntetűen jóváhagyta a káderpolitikáról szóló tájéke A Ko/ponlingk^ltság nt tűzte ki .ss/e, s/.érvelemek, hogy továbbra is folytassanak sokoldalú tevékenységet a káderek formálása és előléptetése terén, fejlesszék a káderek jó szervezői és politikai vezetői képességeit, kiváló etikai és erkölcsi vonásait, hogy minden képességüket és munkabírásukat pártunk és álamunk politikája megvalósításának szolgálatába állítsák. 7) Nicolae Ceaușescu elvtárs javaslatára a NKP KB plenáris ülése egyöntetűen elhatározta a megyei néptanácsi képviselők kongresszusának létesítését. A kongresszus ötévenként fog megvitatja Románia összeülni,tésének fő problémáit, fejleszbeleértve a gazdasági-társadalmi fejlesztési tervet, valamint más kézkedéseket, honletive lesz az oi^ag vezetésérül. A kongresszus felöleli a megyei néptanácsok és a Bukarest municípiumi néptanács képviselőinek összességét. Egy ilyen szervezet létrehozása közvetlenül és demokratikus módon biztosítja pártunk és államunk helyességének reális politikája beigazolását, az összes felelősségérzetének honpolgárok növekedését országunk egész vezetési tevékenységében. A Központi Bizottság egyszersmind elhatározta, hogy négyévenként megszervezi a községi és városi néptanácsi elnökök országos konferenciáját, kétévenként pedig a községi és városi néptanácsi elnökök megyei konferenciáját. A plénum elhatározta, hogy ezeket az intézkedéseket törvénybe iktatás végett a Nagy Nemzetgyűlés elé terjesztik. 8) Az utolsó napirendi pont keretében a plenáris ülés szervezeti intézkedéseket fogadott el. A káderek jobb elosztása és egyes megyei pártbizottságok vezetőségének erősítése céljából Iosif Banc és Ion Dincă elvtársakat első titkári munkára Maros, illetve Argeș megyébe osztották be. Ezzel kapcsolatban a plenáris ülés egyöntetűen jóváhagyta felmentésüket az RKP KB titkári tisztségéből. Minthogy Aurel Duca elvtársat kinevezték nagykövetté, a plénum egyöntetűen jóváhagyta felmentését az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja tisztségéből. A plénum elhatározta az RKP KB tagjai számának kiegészítését hagyta. Ezzel egyöntetűen jóváhagy Magdalena Filipas elvtársnő, a könnyűipari szakszervezeti szövetség elnöke a póttagok közül az RKP KB tagjai sorába kerüljön. A plenáris ülés egyöntetűen jóváhagyta az RKP KB Végrehajtó Bizottsága tagjai számának növelését 21-ről 23-ra. A plénum ama határozatának szellemében, hogy növelni kell a nők szerepét az ország politikai, gazdasági és társadalmi életében, elő kell léptetni őket a vezetői tevékenységben, a Központi Bizottság, Emil Bodnaras elvtársnak, az RKP KB Végrehajtó Bizottsága és Állandó Elnöksége tagjának a javaslatom, egyöntetűen jóváhagyta társnőnek, Elena Ceaușescu elv a Vegyipari Központi Kutatóintézet vezérigazgatójának és Lina Ciobanu elvtársnőnek, a bukaresti II. kerületi pártbizottság első titkárának megválasztását az RKP KB Végrehajtó Bizottsági tárijává. A plénum ugyanakkor egyöntetűen az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagjává választotta Magdalena Filipaș elvtársnőt és Aurelia Dănilă elvtársnőt, a Kolozs megyei nőbizottság elnökét. A plénum napirendjén szereplő kérdésekhez, hozzászóltak a következő elvtársak : Nicolae Teodorescu akadémikus, Tudományos Dolgozók Egyesületének alelnöke, Takács Lajos egyetemi tanár, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának alelnöke, Ștefan Pasciu a kolozsvári Babeș-Bolyai Egyetem rektora, Andrei Cervencovici, az RKP Arad megyei bizottságának első titkára, Miron Nicolescu akadémikus, Románia Szocialista Köztársaság Akadémiájának elnöke, Gheorghe Vasilichi, a Nagy Nemzetgyűlés egészségügyi, munkaügyi és társadalombiztosítási bizottságának elnöke, Ion Anton, a temesvári Politechnikai Intézet rektora, Constantin Dăscălescu, az RKP Galati megyei bizottságának első titkára, Su_ Zana Gádea, az Országos Nőtanács elnöke, Olimpia Solomonescu, nőbizottság a Prahova megyei elnöke, Aurelia Dănilă, a Kolozs megyei nőbizottság elnöke, Agurită Alexandrescu, a RKP Bacău municipiumi bizottságának titkára, Iuliana Bucur, a Constantai integrált gyapjúipari vállalat igazgatója, Gheorghe Petrescu, Szakszervezetek Szövetsége Központi Általános Tanácsának alelnöke, Gheorghe Cioară, az RKP Bukarest municipiumi bizottságának első titkára, Mihai Telescu, a RKP Temes megyei bizottságának első titkára, Fazekas Lajos, az RKP Hargita megyei bizottságának első titkára, Ion Crăciun könnyűipari miniszter. Plenáris ülést dapott a Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanács Június 19-én Nicolae Ceaușescu elvtárs elnökletével plenáris ülést tartott a legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanács. A Legfelsőbb Tanács megvizsgálta és jóváhagyta Románia Szocialista Köztársaság 1974—1975. évi gazdasági-társadalmi fejlesztési tervének tervezetét és elhatározta, hogy nyomban meg kell kezdeni feladatainak felosztását ipari fővállalatonként és vállalatonként. Ugyanakkor a Legfelsőbb Tanács elhatároztta, hogy ezeknek az előírásoknak az előkészítésében és megvalósításában törekedni kell arra, hogy pontosan és határozottan alkalmazzák azokat az útmutatásokat, amelyeket az RKP KB Végrehajtó Bizottságának , a Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanács Állandó Bantjának júniusi ülésein az 1974 évi tervre vonatkozólag Nicolae Ceaușescu elvtárs által előterjesztett következtetések tartalmaznak. A Legfelsőbb Tanács elhatározta : a következő hat hónapban minden intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy az 1973. évi tervet az összes mutatóknál teljes egészében teljesítsük, olymódon, hogy az tartós alapot nyújtson az 1974-es terv megfelelő előkészítéséhez. Ugyanakkor a gazdasági minisztériumoknak erélyes intézkedéseket kell tenniük az 1974-re előirányzott létesítmények dokumentációinak és terveinek előkészítése érdekében. A továbbiakban a Legfelsőbb Tanács jóváhagyta a szakosztályok összetételére és vezetésére vonatkozó egyes javító intézkedéseket. Liest Girroi* a R>nnui Komimunista Párt programtervezetet kidolgozó bizottság Nicolae Ceaușescu elvtárs tökletével június 19-én itt tartott a Román Kommuna Párt programtervezetét dolgozó bizottság. A dokumentumot meglátják az ° 57' s,es pártszervezetek, az egész nép, majd jóváhagyás végett az RKP XI. kongresszusa elé terjesztik. A bizottság megvizsgálta és megvitatta a pártprogram tervezetének tematikáját. Vitazáró beszédében Nicolae Ceaușescu elvtárs utalt azokra az orientációkra, amelyeket a programtervezetnek tartalmaznia kell, a bizottság tevékenységének irányaira és munkájának módozatára. A bizottság egyöntetűen magáévá tette a pártfőtitkár őri emócióit és útmutatásait. Együtt a munkában ismert tény, hogy hazánk, népünk és társadalmunk fejlődésének századokra visszanyúló története a közös harc története, a haladás útján elért sikereink pedig nemzeti különbség nélkül a Románia Szocialista Köztársaság földjén élő összes dolgozók tevékenységének gyümölcsei. A szocialista építésével, országunk egyenjogú, egyazon törekvésektől fűtött és egyazon célok elérésére törekvő több húszmillió fia karjának mint szellemi képességének minően erejével szolgálja annak a magasztos programnak a valóra váltását, amelyet Román Kommunista Párt alakotott és alkot. Az ország arányos gazdasági fejlesztésével a testvériség anyagi alapjának megteremtése, munkahelyen, a közös tevékenységben eltöltött évek igazi érdekközösségbe kovácsolják, nemzetiségre való tekintet nélkül a munkásokat, szántóföldek művelőit és értelmiségieket egyaránt. Ilyen vonatkozásban számos példával találkozunk megyénk üzemeiben, az építőtelepeken, a téeszekben, intézményekben, az iskolákban is és mindenütt. Nemrég a kézdivásárhelyi faipari vállalat egyik vágterületét kerestük fel, ismerkedtünk fakitermelők életével. Csernáton felső részénél, Ika várától több kilométert tettünk meg, amíg a vár nevét viselő patak mentén a szálai erdőrészre értünk. A vágterek felé közeledve a bükk és más lombhullató erdők csendjét a motorfűrészek zúgása töri meg. Ezen a vágtéren is hosszú évek óta románok és magyarok, fadöntők, huzalok együtt töltik szabad idejüket a rendezett erdei lakásokban. Odaérkezésünkkor munkásokra jellemző szívélyes fogadtatásban részesültünk. Reggeltől estig végzett munkájuk eredményeként naponta több négyzetméter bükkrönk és furnérlemeznek való a fafeldolgozó üzemek felé veheti útját vagy a cellulózgyáraknak küldenek nyersanyagot. — Együtt dolgozunk itt már hosszú évek óta románok, magyarok, eggyé forrasztott a mindennapos munka. Dolgoztam Szinaján, Tömődön, Krizbán, szintén román munkásokkal, de mindig megértettük és kölcsönösen meg is becsültük egymást — mondotta Ilyés Lajos a már másfél évtizede erdőn dolgozó fadöntő. Frincu lan, a Prahova megyei Berten községi lakos már 14 éve dolgozik itt, és elmondotta többek között, hogy a szülőfalujától több vágtér van néhány kilométerre (Mineciu, Cimpina), az idejövetele után megszerette az itteni embereket, munkatársait és azóta sem tudott megvállni tőlük. — Ha nem éreztem volna jól magam, nem lennék itt közel másfél évtizede. Bár nem azonos az anyanyelvünk, jól megértjük egymást és a kölcsönös tiszteletadás sem hiányzik senki részéről. Franculescu Ștefan pedig arról beszélt, hogy a környező székely falvakban, szabad idejükben együtt szórakoznak magyar fiatalokkal, akik mindig szeretettel veszik körül. Hasonlóképpen nyilatkozott Palkó János, Balázs Mihály, akik 24, illetve 23 éve dolgoznak az erdőn, s a tisztelet és megbecsülés hangján beszélnek Moldva vagy Bakó vidékéről, velük gyütt dolgozó román munkatársaikról. Lukács Imre bácsi a szalai vágtéren arról tájékoztatott, hogy mintegy 30 éve dolgozik ebben munkájában, életének jelentős részét úgy mondhatni, az erdei munkáslakásokban töltötte, ahol mindig románok, magyarok együtt voltak és vannak közös egyetértésben és testvériségben. Néhány órai ott-tartózkodás utáni búcsúzás pillanatában arra gondoltunk, hogy így van ez mindenütt, ahol románok, magyarok és más nemzetiségűek dolgoznak együtt. Mondhatná bárki,hogy amit leírtam, nincs abban semmi rendkívüli. Persze, hogy nincs. És mégis megragadott ez a példás testvériség. MIKLÓS FERENC KIÁLLÍTÁSSAL egybekötött ISKOLAI ÉVZÁRÓ 1973. június 17-én, szabadtérre tervezték, de kedvezőtlen időjárás a művelődési otthonba kényszerítette a külsőségekben is, tartalomban is eddig leggazdagabb évzáró ünnepélyt. Nem is cikkeznék erről a bensőséges és szép megnyilvánulásról, ha nem beszélgettünk volna el szülőkkel, gyermekekkel és nem láttuk volna azt a kiállítást, amely valóban az iskola nevelőközösségének tanulóinak gyümölcsöző tevékenységéről tanúskodik. A fennállása 350. évfordulójának megünneplésére készülő nagy múltú iskola közel 300 tanulója, szülők százai és a község vezetői jöttek el, hogy egy eredményekben gazdag tanulási év záróünnepélyén jelen legyenek. .Mint a község egyik vezetője és szülő, csak elismeréssel szólhatok a tan-tó tanár elvtársak és barátaim lelkiismeretes munkájáról — mondotta Budai Feenc, a községi pártbizottság titkára, a néptanács végrehajtó bizottságának elnöke. A sok megsegítő óra nem volt könnyű, és türelmes munkát igényelt. Úgy érzem, mindannyiunk érzését fejezem ki a nevelők iránti köszönetnyilvánítással. Pártunk és államunk gondoskodott, hogy a szellemiekkel egyidőben anyagiakban is gazdagodjék iskolánk Az innen kikerülő fiataloknak példás helytállással, magatartással kell ezt megköszönniük. A most végzett VIII. osztályos tanulóktól, akik a mai napon búcsút vesznek ettől az iskolától azt kérjük, hogy sohase feledkezzenek meg arról, hogy itt ismerjék meg betűvetés művészetét, mindig gondoljanak szeretettel tanítóikra és tanáraikra, akik tanulni, dolgozni és helytállni tanították meg őket. Vigyétek és öregbítsétek a 350 éves iskola hírnevét, legyetek méltó utódai elődeiteknek, építő, alkotó állampolgárai szocialista hazánknak !“ Az ünnepséget a fődési otthonban az műveiskola műkedvelő művészegyüttesének műsora és a legszebb talajtornamutatványok zárták. Ezt követően került sor az iskola egyik tantermében megrendezett népi faragászati és varrottas tárgyakból álló kiállítás tekintésére. Körbejártuk megtermet és nem tudtuk, min ben gyönyörködjünk jobban. A Keresztes Árpád, Máthé András, Stefán Vilmos, Nagy Dezső, Bardocz Zoltán, Veress János, Baló Tibor, Bardócz Miklós (II. osztályos) és a többi tanulóknak finom, művészeti érzékkel készített faragott tárgyaiban, vagy a Konsza Vilma, Budin Leona, Boér Annamária, Bardócz Tünde, Zsigmond Olga, Mihály Mária, Szabó Edit, Keresztes Mária és a többieket munkáikban. Nem hinnénk, hogy lenne látogató, aki ezt gondolna tisztelettel Bara kiállítást, megtekinti és nedócz Sándor uzonkafürdői, immár öreg iskolmesterre, akinek keze munkája nyomán közel négy évtizede nemzedékek ismerhetik meg az alkotás szépségét. Találóan fejezte ki Dimény Árpádné és Nagy Ilona, hogy a tanító bácsi nem hiába jár le minden héten kétszer gyalogszerrel a kicsi településről, hogy e szép megalkotásra tanítsa a fiatalokat. Jó lenne, ha a községből, a hozzá tartozó falvakból és még a környezőkből is, minél többen megtekintenék ezt a kiállítást, hogy a helyi népi művészet ápolását még vonzóbbá tehessük. DARÓCZI FERENC