Megyei Tükör, 1973. augusztus (6. évfolyam, 1016-1041. szám)

1973-08-01 / 1016. szám

21 éve alak­ult Románia Szocialista Köztársaság ügyészsége Románia Szocialista Köztár­saság Ügyészségének 1952. au­gusztus 1-én történt megalakí­tása pártunk forradalmi politi­kájának megvalósításai közé tartozik, s arra irányult, hogy az egykori állami szerveket, a törvényhozást, a politikai és jogi intézményeket újakkal váltsák fel, amelyek képesek a szocialista forradalom felada­tait megvalósítani és egyben a­ párt- és állampolitika kife­jezői a törvényesség megerősí­tésében. A törvények szigorú tiszte­letben tartását pártunk mindig fontos eszköznek tekintette az új társadalmi viszonyok kifej­lesztésében és megerősítésé­ben. Államunk törvényei az e­­gész nép akaratát fejezik ki, védelmezik a dolgozók alapve­tő megvalósításait, szabályoz­zák az állami szervek műkö­dését, megállapít­ják az állam­polgárok jogait és szabadság­­jogait, ezen jogok érvényre juttatásának szavatolását, to­vábbá az állampolgárok köte­lezettségeit a társadalommal, az állammal szemben, vala­mint az­ egymás közötti kap­csolatokban. A törvény tiszteletben tartá­sa feletti hatáskörével őrködés különleges felruházott ü­­gyészség megszervezése objek­tív szükségességet jelentett, amely a szocialista törvényes­ség egységes jellegéből fakadt a szocialista építés összes fe­rülelein. Az ügyészség szer­vezésére és működésére vonat­kozó törvény szerint (amely az ország Alkotmányának az ü­­gyészség feladataira vonatko­zó előírásait testesíti meg) Ro­mánia Szocialista Köztársaság Ügyészsége őrködik a törvé­nyek tisz­t’tlben tartása fe­lett. E hatáskörének betöltése érdekében az ügyészséget az ország területi-közigazgatási felosztásának megfelelően szer­vezték meg. Bukarest szék­hellyel működik a Főügyész­ség és minden megyében egy­­egy megyei ügyészség, vala­mint több helyi ügyészség, a megyékben lévő bíróságok szá­mától függően. Kovászna me­gyében a megyei ügyészségen kívül működnek még a sepsi­szentgyörgyi és kézdivásárhe­lyi helyi ügyészségek. Az ügyészség a bűnüldözés feletti ellenőrzés hatásköré­nek gyakorlása során arra tö­rekszik, hogy az összes tör­vénysértéseket idejében felde­rítsék és az összes törvénysze­gőket felelősségre vonják. Másrészről gondoskodik a tör­vény szigorú tiszteletben tartá­sáról a bűnüldöző tevékenység során, biztosítva ilyképpen a törvények tiszteletben tartását, valamint az állampolgárok jo­gainak és törvényes érdekei­nek megvédését. Meg kell je­gyezni, hogy a bírósági szer­vek által hozott határozatok a­lapján foganatosított letartóz­­tatási parancson kívül ilyen letartóztatási parancsot csak az ügyészség adhat ki, a törvé­nyes előírások figyelembevé­telével. A nyom­ozó szervek törvények által meghatározott­­ esetekben csak őrizetbevételi intézkedést tehetnek, amely legfeljebb 24 óráig terjedhet. A bűnperek tárgyalásain a­ ü ü­­gyészség képviseli a vádat, de a ugyanakkor figyelemmel kíséri bűnügyi vizsgálatokat is, közbelépve, ha nem vették fi­gyelembe, vagy pedig megsér­tenék a büntetőjogi eljárás szabályait, amelyek szavatol­ják az igazság érvényre jutá­sát. A fellebbezés joga a­­ a törvényes eszköz, amely révén az ügyészség megtámadhatja a bíróságok meg nem alapozott és törvénytelen határozatait. Ugyancsak az ügyészség hatás­körébe tartozik a szocialista szervezetek és állampolgárok panaszainak és észrevételeinek megoldása, amelyeket a tör­vényszegések elkövetése miatt tesznek, kivéve azon ügyeket, amelyek a bíró­sági szervek hatáskörébe tartoznak. Az ügyészség, ha ügykörének gyakorlása során törvényszegést állapít meg, az esettől és a törvényszegés ter­mészetétől függően elrendeli a bűnügyi vizsgálatot, vagy meg­keresi az illetékes szervet, köz­­igazgatási, fegyelmi vagy a­­nyagi szankció alkalmazását kérve a hibát vétők ellen. A leértésített szervek kötelesek, az ügyészség gyelembe véve, észrevételeit is­azokat a tör­­vényszabta határidőn belül megoldani. A következetes demokratiz­mus szellemében, amely rend­szerünket jellemzi, az ügyész­ségekkel szemben az a köve­telmény, hogy állandóan töre­kedjenek a haladó szellemű közvélemény kialakítására és nevelésére, tudva azt, hogy az állami szervek csak akkor tel­jesíthetik eredményesen fel­adataikat, hogyha őket a dol­gozók széles tömegei aktívan és szervezetten támogatják. Eb­ben a tekintetben elsősorban a megelőző-nevelő tevékenysé­get kell fokozni, népszerűsíte­­ni kell a törvényeket, támo­gatni a bíráskodási bizottságo­kat, hogy ezek mindinkább a leghaladóbb erkölcsi-politikai nézetek megtestesítőivé válja­nak. Románia Szocialista Köztár­saság ügyészsége létrehozásá­nak huszonegy éves évforduló­ja alkalmat ad arra, hogy Ko­vászna megye ügyészségének szervei, ezeknek összes dolgo­zói afeletti megelégedésüknek és örömüknek adjanak kifeje­zést, hogy a Román Kommu­nista Párt Kovászna megyei bizottságának vezetésével te­vékenyen részt vehettek a szo­cialista törvényesség megte­remtésében, kifejlesztésében és állandó megerősítésében Ko­vászna megyében. NYAGULY JÁNOS, a Kovászna megyei ügyészség főügyésze SCINTEIA Tanulságos bűnesetről számol be DINU POPESCU, a július 25-i Scínteiában. E­­gyik temesvári vállalatban egy élelmes gazember rá­jött arra, hogy milyen babo­nás tisztelet övezi a pecsétes papírokat, s szép, szabályos, rendben lévő aktákkal látja el a felettes szerveit, hiszen fej­léces papírjai vannak, van egy hamisítatlan pecsét­s­je is, hiszen építőtelepet ve­zet. Megáll az ember esze, ha arra gondol, hogy közel 3 és fél millió lejes kárt o­­kozhatott, s még simán ki­húzta volna esztendőkön át­­ha nem csúszik el egy ba­nánhéjon, s a milícia nem fogja el egy törvénytelen szállításnál. Hivatalos papí­rok szerint, a vállalat 21 delegátusa összesen 40 íz­ben ellenőrizte a kiváló szakembernek tartott telep­vezető könyvelését, s min­dent a legnagyobb rendben talált. Nem tűnt fel a három és fél millió lej nekik. Az el­lenőrzés ilyen megcsúfolá­sában vétkes alkalmazotta­kat — miután a három és fél millió felelősségüket lejnyi kárért a megállapítot­ták — a következő szankci­ókkal ..sújtotta* a vállalat­vezetőség : tály főnökét a pénzügyi osz­az önköltségi iroda vezetőjének tették. A többieknek visszaminősítet­ték egy-egy hónapra a fize­tését ... A riporter rámutat arra a hatalmas veszélyre, amely az akták fetisizálásából, már beteges tiszteletéből fakad­hat — az emberi viszonyok ilyesfajta, elszemélytelene­dése olyan merev, bürokra­tikus ügyintézést eredmé­nyezhet, amely lehetetlenné tesz minden becsületes kez­deményezést, s a becstelen embereknek teremtett pa­­pír-dzsungelben aztán ki-ki kedvére garázdálkodhat. Constantin Gheorghe három és fél milliós kártevése fi­gyelmeztető. A HÉT Csak sejtem, kit takar a H. G- iniciálé a múlt heti lap­számban megjelent érdekes cikk alatt (Ki vesz ma ké­pet ?), s így nem etikus, hogy megnevezzem. Külön­ben meglep ez a szerénység, hiszen a szerző sokunkat foglalkoztató kérdéseket pendít meg, s nagy könnyen meglehet, hogy ankétja vi­tát indít. Ki vesz ma képet — kérdezi a szerző, s elég lehangoló választ ad : a Képzőművészeti Alap ma­rosvásárhelyi és kolozsvári képcsarnokában gyetlen festmény az idén e­­sem kelt el. Nagy bajok vannak az esztétikai neveléssel — több neves művész is erre a kö­vetkeztetésre jut a szerző által megkérdezettek közül ; még mindig bőszen hódít a giccs, s az igazi művészet­nek nincs jó reklámja, az iskola második vagy harma­dik síkra helyezi az eszté­tikai nevelést. Néhány érde­kesebb észrevételt, véle­ményt ideírok . ..Az esztéti­kai nevelés nem más, mint a műértők, a műélvezők ne­velése. Erről sokszor elfe­ledkeztünk. Például : a ta­nítóképzőben a rajztanítás arra helyezi a hangsúlyt­­hogy megtanítsa rajzolni a tanítókat. Holott az is ta­níthat jól rajzolni, aki maga nem rajzol jól. A módszer a fontos. Az iskolai rajztaní­­tásnak nem az a célja, hogy művészeket neveljen, mint ahogy az irodalomtanításnak sem az írónevelés a célja. A cél : olvasó, műértő, mű­él­­ve/.ö közönséget nevelni". (Nagy Pál) . ..Sokszor az az érzésem, hogy fázunk a rek­lámtól. Pedig a művészetet népszerűsíteni csak jó rek­lámmal lehet. Érdekes, hogy például senkinek sem jutott es­­ébe egy Forrás-kötet ki­adása festőktől. Pedig a For­rás-kötetek olvasói bizonyá­­­ra szívesen ismerkednének a festők Forrás-nemzedéké­vel is. A Kriterion gondol­hatna ilyen kiadványra...” (Balázs Imre). Első lépés­ként viszont nem ártana ki­adni színes illusztrációkat tartalmazó könyveket, ame­lyek közérthetően magya­ráznák meg­ a szakzsargon tudatos mellőzésével, miért szép egy-egy kép, s a kiállí­tásoknak — és sokkal de sokkal több vándorkiállítást rendeznének — avatott tár­latvezetéséről gondoskod­nának. Egyáltalán nem sza­badna beletörődnünk, hogy a falak többségén még utá­latos, izlésromboló giccs ék­­telenkedik. Ha ilyen képe­ket látok, mindig elszomo­rodom. LUMEA Néhány nappal ezelőtt a múlt húsz esztendeje annak legendás hírű esemény­nek, amelyet a kubai forra­dalom születésnapjának fo­gadott el . FIDEL CASTRO 1953. július 26-án forradal­már társaival megrohamozta a Moncada kaszárnya-erő­döt. Az esemény részletes le­írásával szolgál most a Lu­­meában VICTOR STAMA­­TE, amikor a roham szerve­zőit, az életben maradt har­cosokat szólaltatja meg, a­­kik jelentékeny funkciókat töltenek be Kuba párt- és állami vezetésében : FIDEL CASTRO, RAUL CASTRO, PEDRO MI­RET, JESUS MONTANE és mások mond­ják el a nevezetes roham történetét. Lenyűgöző olvas­mány, megkapó őszintesé­gével, nemes, keresetlen egy­szerűségével — csak nagyon tiszta, nemes lelkű emberek beszélhetnek így ... ELŐRE BÜLÖNI SÁNDOR KO­NYA ADAMMAL, a sepsi­szentgyörgyi népi művészeti iskola igazgatójával készített interjút. (Július 27-i szám.) Nem hívtam volna fel erre a cikkre a figyelmet, annak ellenére sem, hogy nagy el­ismeréssel ír az iskola és személyesen, az igazgató e­­rényeiről, hiszen a Tükör ol­vasói előtt eléggé ismertek ezek. De néhány olyan el­gondolásról, tervről is szót ejt Kónya Ádám, amely így összegezve — legalábbis tudomásom szerint — még nem került az olvasó elé.­­A jövő tanévben tovább épít­jük kapcsolatainkat a gyá­rak, üzemek, termelőszö­vet­kez­etek munkaközössége­ivel. még gyakrabban lé­pünk ki az iskola falai kö­zül a munkásklubokba, isko­lákba — kiállításokkal, ze­­nea­u­­linókkal előadásokkal- A jövő tanévben nagyobb hangsúlyt fektetünk az elő­ad­á­sos nevelésre, művészet­­ideológiai, művészettörténeti kérdésekről szervezünk vitá­kat, eszmecseréket a mun­kahelyeken, a munkás- és ifjúsági klubokban, iskolák­ban ... Mint már említettem, bővítjük a külső tagozatok számát. Konkrétan: Arapa­takon és Csernátonban né­pi szövészeti osztályokat a­­lakítunk. Központi ajánlá­sunk van arra, hogy fölfe­dezzünk, népszerűsítsünk e­­gyes kiveszőben lévő népi hangszereket , ezért a jövő tanév­ben foglalkozni aka­runk a citera és a cimbalom tanításával. Az ősszel bein­dítjuk a sepsiszentgyörgyi szövetkezeti iskolában a ze­nebarátok körét, itt­ székhá­­zunkban pedig zenei forma­tan kurzust indítunk. Jövő évi újdonságaink közül hadd említsem még meg, hogy ak­ciót matőr kezdeményezünk az a­­fotósok körében a megye népi és természeti műemlékeinek emlékművei­nek fényképezésére, aminek társadalmi, dokumentációs értékű haszna vitathatatlan“ — fejezi be interjúját Kó­nya Ádám. A magunk részé­ről a gatjuk legmelegebben támo­az iskola ígéretes kezdeményezéseit. MATEKOVICS JANOS # MM TI NT I­I­I. A MAKÓM­I­S M I. MI­ I IO 0T • GICCSEK A FALON • FORRÁS-KÖTET FESTŐK­NEK 0 KERESETLEN EGYSZERŰSÉG • CITERA ÉS CIMBALOM TANÍTÁSÁVAL 0 AMATÖR FOTÓSOK MEGYEI TÜKÖR

Next