Megyei Tükör, 1973. augusztus (6. évfolyam, 1016-1041. szám)
1973-08-01 / 1016. szám
Baráti találkozó (folytatás az első oldalról) SZKP vezetői megillemt**lluk, hogy az 1972 júliusi Krim-lílwitieti találkozó eltelt időszakban jelentős ók, <eredmények születtek a Varsói Szerződés Konzultatív Politikai Tanácsának nyilatkozatai-1,0 "■ a testvérpártok kongressusainak határozataiban az SKP XXIV. kongresszusának békeprogramjában foglalt külpolitikai célkitűzések valóraállása terén. A vietnami háború megszűnése, a Német Demokratikus Köztársaság teljes nemzetközi jogi elismerésse* Csehszlovákia és Németország Szövetségi Köztársaság közötti kapcsolatok rendezése, Kuba nemzetközi helyzetének megszilárdulása, az össz-európai biztonsági és együttműködési konferencia eredményes megkezdése — mindezek a szocialista közösség országai által folytatott békepolitika befolyásának növekedését tükrözik. A politika megvalósításában, az egész nemzetközi helyzet javulásában fontos szerepe volt azoknak a találkozóknak és megbeszéléseknek, amelyekre az utóbbi időben került sor a testvérpárok és szocialista országok vezetői és kapitalista államok képviselői a között. II. Brezsnyev ismertette az SZKP KB külpolitikai tevékenységét a XXIV. kongresszuson jóváhagyott békeprogram realizálása érdekében, az Amerikai Egyesült Államokban, Németország Szövetségi Köztársaságban és Franciaországban nemrég tett látogatásból, a sorra került megbeszélésekről és megkötött egyezményekről, beleértve a nukleáris háború megelőzésére vonatkozó szovjet-amerikai egyezményt. A testvérpártok vezetői nagyra értékelték az SZKP leninista külpolitikájét, L. I. Bresnyevnek, az SZKP KB főtitkárának személyes hozzájárulását e politika valóra váltásához, amely nagy nemzetközi jelentőséggel jár. A részvevők arra a közös következtetésre jutottak, hogy a nemzetközi helyzet egészében jelentős pozitív változások történtek : mind szélesebb nemzetközi elismerésre találnak a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttlétezésének elvei : bővülnek a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok a szocialista országok és a kapitalista országok között ; kedvezőbb perspektívák nyitnak az újabb építő jellegű lépésekhez amely-sp.rs- célja hozzájárulni a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításához. Hangsúlyozták annak fontosságát, hogy az összes érdekelt államok közös erőfeszítéseivel erősítsék a nemzetközi színtéren végbemenő pozitív változásokat, Nogy következetesen váltsák valóra a megkötő egyezményeket és szerződéseket, hogy következetesen haladjanak tovább a legfőbb cél , az általános béke biztosítása felé ! Kifejezésre jutott az az egyöntetű elhatározás, hogy kibontakoztatják a szocialista országok ez irányú aktív együttműködését, újból megerősítenék azt a szándékukat, hogy elősegítik az összeurópai biztonsági és együttműködési konferencia sikerét. Pozitíven értékelve a helsinki előkészítő tanácskozásnak és azz összeurópai konferencia első szakaszának - a külügyminiszterek találkozóinak — főbb eredményeit, a testvérpártok vezetői kifejezik azt a meggyőződésüket, hogy ennek a konferenciának a munkája amelyhez a népek nagy reményeket fűznek a valóban tartós európai béke megvalósítása ben - még ebben az tekintetéévben befejeződhet, ha a re. vevő, jó szándékot tanúsítanak. Abból a célból, hogy a konferencia határozatainak minél nagyobb politikai tekintélyt kölcsönözzenek, annak végső szakaszát a legmagasabb szinten kellene megtartani. A szocialista országok síkraszállnak a nagyarányú és távlati, megkülönböztetéstől és egyenlőtlenségtől mentes gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért az európai államok között, széles körű és sokrétű kontaktusokért az összes országok közvéleménye között, a turizmus, a sportkapcsolatok ösztönzéséért, a kulturális kapcsolatoknak és a szellemi értékek cseréjének fejlesztéséért a béke és a népek közötti kölcsönös megértés érdekében. A szocialista országok abból a tényből indulnak ki, hogy egy ilyen együttműködésnek minden egyes állam szuverenitása szigorú tiszteletben tartásának és a belügyekbe való be nem avatkozásnak keretében kell fejlődnie, betartva a törvényeket, szem előtt tartva minden ország szokásait és hagyományait. Ez az együttműködés megfelel majd az összes európai népek és külön-külön minden egyes nép érdekeinek. Megelégedéssel domborítotok ki, hogy jelenleg kik a társadalmi erők fokozótevékenysége, amelyek fontos szerepet játszhatnak Európa békekontinenssé való átalakítása történelmi feladatának megoldásában a béke szilárdításában Földünkön. A szocialista országok következetesen síkras állni azért, hogy a politikai enyhülést a leszereléshez hozzájáruló katonai enyhüléssel egészítsék ki. szocialista országok nagy fontosságot tulajdonítanak az idén októberben Bécsben tartandó tárgyalásoknak a fegyverek és a fegyveres erők csökkentéséről Közép-Európában. A szocialista ország szükségesnek tekintik az enyhülés övezetének bővítését vesztését az egész világra. kiterEz mindenekelőtt megköveteli az imperialista agresszió okozta viszályt keltő helyzetek haladéktalan rendezésit. A részvevők megerősítették, hogy töretlenül támogatják Vietnam Demokratikus Köztársaság és Dél-Vietnam Köztársasága Ideiglenes Forradalmi Kormánya azon álláspontját, amely követeli, hogy valamennyi fél szigorúan teljesítse a párizsi egyezményt; megerősítették annak szükségét, hogy az indokínai népeknek meg kell adni azt a lehetőséget, hogy egyedül döntsenek sorsukról, hogy méltányos békét honosítsanak meg egész Indokínában; kifejezték a vietnami néppel való nemzetközi szolidaritásukat, elhatározásukat, hogy megadják a szükséges támogatást, s erősítik test vért egy n 11 má k őzlésü két Vietnam DK-val. A legsürgetőbb problémák egyike változatlanul a közelkeleti helyzet, amelyet az izraeli csapatoknak a arab területekről való megszállt teljes kivonása alapján, e térség államai és népei, annek a Palesztinai arab nép függetlensége és törvényes jogai tiszteletben tartásának alapján kell rendezni. A feszültség enyhítésére és az államok közötti békés együttműködés eépesztésére irányuló politika a népeknek, a világ egész haladó és békeszerető közvélemnyének forró támogatását élvezi. Ezzel párhuzamosan azonban léteznek továbbra is olyan erők, amelyek „a hidegháború” szellemében munkálkodj ellenzik a nemzetközi enyhülést, s katonai készülődés fokozásáért a és a katonai költtégvetések növeléséért szállnak síkra. Lankadatlan éberséget kell tanúsítani ezeknek az erőknek a politikájával szemben, ellensúlyozni kell a világközvélemény tévedésbe ejtésére, a népek közötti bizalmatlanság és gyűlölet elhintésére, valamint arra irányuló kísérleteiket, hogy az enyhí'ést a szocializmus állásainak aláiknázására használják. A szocialista államok elvszerű osztálykülpolitikát folytatnak. A béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítása az összes országok és kontinensek népei felszabadító harcával való szolidaritás, a szabadságuk és függetlenségük elleni, a sorsuk feletti önálló döntésre való joguk elleni merényletek visszaverése — e politikának elválaszthatatlan alkotó része. Figyelembe véve a szocializmus országai közötti gazdasági együttműködés óriási jelentőségét a szocialista és a kommunista építés sikere szempontjából, ezen országok népei jólétének és kultúrájának szüntelen emelése szempontjából, megvizsgálták, hogy miként valósul meg a Szocialista Gazdasági Integráció Komplex Programja és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tevékenységének további tökéletesítésére vonatkozó főbb irányvonalak. Ismét hangoztatták, hogy ezeknek a kérdéseknek a jövőben is KGST-tagországok kommunistai és munkáspártjai figyelme homlokterében kell maradniuk. A találkozón hangsúlyozták, hogy a kommunista és mnkáspártok, az összes imperialistaellenes erők mind nőteljesebb egysége hozzájárul a béke és a társadalmi haladás ügyének sikeréhez. Kifejezésre jutott az a meggyőződés, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom összeforrottságának következetes erősítése a maxizmus-leninizmus és a proletár- internacionalizmus elvei alapján, az összes országok kommunistáinak szoros testvéri együttműködése ezentúl jelentős szerepet fog betöltenni az enyhülés megszilárdításában, a béke és a szocializmus eszményeinek diadaláért. III.: A találkozón részt vett összes testvérpártok vezetői egyhangúlag hangsúlyozták óhajukat, hogy fejlesszék a szocialista országok sokodalú együttműködését, hogy koordinálják akcióikat nemzetközi síkon a szocializmus ügye és a béke megszilárdulása érdekében. A találkozó a szívélyes barátság légkörében folyt le. VASIII: NETFA Balcescu élete éviig Az emigráció titkára Semlinből kiindulva Balcescu egyenesen Szebennek tartott. November 10-én (22-én) innen írt Al Geolescunak, hírül adván, hogy Erdélyben tartózkodik, hogy ..az ország helyzetét világosan megismerje. ről A dolgok egy része, amitudomást szerzett, elégtellel töltötte el, mások elszomorították. .Az itteni románok megkezdték a román megyék szervezését — írja Golescunak —, román hivatalnokokat neveznek ki, s bevezetik a román nyelvet a hivatalos iratokban. Hasonlóképpen megörvendeztette, hogy ..a románok mindannyian mozgolódnak, s nemzet élén sok olyan fiatal a áll, aki megtanult harcolni, s nem fél a háborútól“. Elszomoltotta viszont a magyarokkal folytatott háború, mert mint ahogy Ghicának is megírta „én azt szerettem volna, ha a magyarok másként viselkednek, s nem provokálták volna a románokat, hanem testvéri viszonyba lépnek velük, mert akkor a dolgok egészen más fordulatot vesznek, s az osztrák birodalom széthull A Bălcescu jelenléte és ténykedése miatt Erdélyben keletkezett nyugtalanság viszont arra késztette a Habsburg-hatóságokat — akiket Cantacuzino helytartó is felbujtatott —, hogy szigorú megfigyelés alá helyezzék, ezért arra kényszerült, hogy Erdélyt elhagyja, Párizs felé tartson, ahol a száműzöttek legnagyobb része összegyűlt. December hó közepén Belgrádban tartózkodik, ahol már Ghica több levele várta, aki állhatatosan kérte, hogy jöjjön Konstantinápolyba az új helyzet megvitatása végett. Találkozása Ghicával, akit szinte egy esztendeje nem látott már, mindkettőjük számára érzelmekben, elégtételekben gazdag esemény. Éjjel-nappal tanácskoztak sorra vették az összes lehetőségeket és esélyeket, mindkét barát el volt szánva arra, hogy a forradalmat tovább viszi De ennek érdekében újra rendezni kellett a szétzilált sorokat, s meg kellett teremteni a cselekvés új eszközét. Balcescu és Ghica elhatározásához a török fővárosban tartózkodó többi cőstársuk is csatlakozik, Mais Balcescut megválasztják az emigrá ió titkárává. A MEGBÉKÉLÉS ÉRDEKÉBEN Balcescu nyomon követi a délkelet-európai, különösen pedig az erdélyi helyzetet. Erdély, Balcescu elképzelései szerint, a román forradalom védőbástyájává lenne. De a merész terv megvalósítása érdekében szükség van arra, hogy Balcescu felvegye a közvetlen kapcsolatot magyar forradalom vezetőivel, mindenekelőtt Kossuth Lajossal, s ugyanakkor Avram láncával is, aki elszántan védelmezte az Erdélyi Érchegységet. Május 7-én (19-én az új naptár szerint) Balcescu már Mehadián van, itt találkozik első ízben Bem tábornokkal. A tábornok kedvesen fogadja, de Balcescu terveihez szükség van Kossuth és Debrecenben székelő forradalmi kormány hozzájárulására. Egy héten belül Balcescut a kormány székhelyén találjuk, ahol megkezdi Kossuthtal a tárgyalásait. A következő napokon Kossuthon kívül Balcescu még Batthyány Kázmér és Szemere Bertalan miniszterekkel is élénk megbeszéléseket folytat. Ugyanakkor kapcsolatba lép a román képviselőkkel is. Eftimie Murguval, Alexandru Budával és Sigismund Poppal, akik hozzá hasonlóan a magyar forradalmárokkal való megegyezésért küzdöttek, s arra buzdította és támogatta ez utóbbit (Sigismund Ponot. Szerk. megj), hogy jelentesse meg a Democratie című folyóiratot. De a magyar kormány vezetőivel folyó tárgyalások vontatat tan haladnak, mivel a kormányban túlsúlyban levő arisztokrata elemek nem osztják Balcescu elképzelését, miszerint megadnák a románságnak a Szabadság Mezején május 3-án (15-én) kért nemzeti jogokat. Néhány házon át a megbeszélések stagnáltak s Balcescu kénytelen volt elkísérni a magyar kormányt Pestre, új székhelyére. De Pest még azt az örömöt sem hozta meg számára, hogy Luxijával találkozzék, mivel az időközben Bécsbe költözött. Nem látta soha többé ! Mind Kossuth, mind pedig honfitársai csak akkor mutattak nagyobb érdeklődést Balcescu tervei iránt, amikor a cári hadak betörtek Erdélybe és Magyarországra, s rohamos előretörésük halálosan fenyegette a korábban elfoglalt hadállásokat. Kossuth ilyenformán kénytelen biztosítani Balcescut afelől, hogy eleget tesz a románok óhajainak, s hogy a legrövidebb időn belül megszavaznak egy ilyen értelmű törvényt, ugyanakkor arra kérte, keresse fel a havasokban láncot, s kösse meg a békét a románság fejével. A dolog rendkívül sürgős volt : mivel a lánca válaszától fügött a vele harcoló magyar csapatok visszavonulása s átirányítása az új hadműveleti területekre. Balcescu annak ellenére,hogy az ígért törvény előírásai még nem öltöttek eléggé világos formát, beleegyezett, hogy késedelem nélkül láncához induljon, abban a meggyőződésben, hogy ezzel mindkét nép politikai és nemzeti ügyének tesz jó szolgálatot. Július 20-án ér Balcescu Kolozsvárra, ahonnan lóháton indul tovább Topánfalva, Iancu tábora felé. (folytatjuk) MEGYEI TIKOK = А=== 3.