Megyei Tükör, 1973. augusztus (6. évfolyam, 1016-1041. szám)

1973-08-01 / 1016. szám

Baráti találkozó (folytatás az első oldalról) SZKP vezetői meg­illem­­t**lluk, hogy az 1972 júliusi Krim-lílwitieti talá­lkozó eltelt időszakban jelentős ók, <e­­redmények születtek a Varsói Szerződés Konzultatív Politi­kai Tanácsának nyilatkozatai-1,0 "■ a testvérpártok kongres­­­s­usainak határozataiban az S­KP XXIV. kongresszusának békeprogramjában foglalt kül­­politikai célkitűzések valóra­á­­llása terén. A vietnami há­­ború megszűnése, a Német Demokratikus Köztársaság tel­jes nemzetközi jogi elismeré­­sse* Csehszlovákia és Német­ország Szövetségi Köztársa­ság közötti kapcsolatok rende­zése, Kuba nemzetközi helyze­tének megszilárdulása, az­ össz-e­urópai biztonsági és e­­gyü­ttműködési konferencia e­­redményes megkezdése — mindezek a szocialista közös­ség országai által folytatott békepolitika befolyásának nö­vekedését tükrözik. A politika megvalósításában, az egész nemzetközi helyzet javulásában fontos szerepe volt azoknak a találkozóknak és megbeszéléseknek, ame­lyekre az utóbbi időben került sor a testvérpárok és szocia­lista országok vezetői és kapitalista államok képviselői a között. I­I. Brezsnyev ismertette az SZKP KB külpolitikai tevé­kenységét a XXIV. kongres­­­szuson jóváhagyott békeprog­­ram realizálása érdekében, az Amerikai Egyesült Államok­ban, Németország Szövetségi Köztársaságban és Franciaor­szágban nemrég tett látogatás­ból, a sorra került megbeszélé­­sekről és megkötött egyezmé­ny­ekről, beleértve a nukleá­ris háború megelőzésére vo­natkozó szovjet-amerikai e­­gyezményt. A testvérpártok vezetői nagyra értékelték az­ SZKP leninista külpolitikájét, L. I. Bre­snyevnek, az SZKP KB főtitkárának személyes hozzájárulását e politika való­ra váltásához, amely nagy nemzetközi jelentőséggel jár. A részvevők arra a közös következtetésre jutot­tak, hogy a nemzetközi helyzet egészé­b­en jelentős pozitív változások történtek : mind szélesebb nemzetközi elismerésre talál­nak a különböző társadalmi rendszerű államok békés e­­gyüttlétezésének elvei : bő­vülnek a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok a szo­cialista országok és a kapita­lista országok között ; kedve­zőbb perspektívák nyitnak az újabb építő jellegű lépésekhez am­ely-s­p.r­s- célja hozzájárulni a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításához. Hangsúlyozták annak fontos­ságát, hogy az összes érdekelt államok közös erőfeszí­tései­vel erősítsék a nemzetközi színté­ren végbemenő pozitív változá­sokat, N­ogy következetesen váltsák valóra a megkötő­ e­­gyezményeket és szerződése­ket, hogy következetesen ha­ladjanak tovább a legfőbb cél , az általános béke biztosítá­sa felé ! Kifejezésre jutott az az egy­öntetű elhatározás, hogy ki­­bontakoztatják a szocialista országok ez­ irányú aktív e­­gy­üt­tműködését, újból megerő­sítenék azt a szándékukat, hogy elősegítik az összeurópai biztonsági és együttműködési konferencia sikerét. Pozitíven értékelve a helsinki előkészítő tanácskozásnak és azz összeu­rópai konferencia első szaka­szának - a külügyminiszterek találkozóinak — főbb eredmé­nyeit, a testvérpártok vezetői kifejezik azt a meggyőződésü­ket, hogy ennek a konferenciá­nak a munkája­­­ amelyhez a népek nagy reményeket fűz­nek a valóban tartós európai béke megvalósítása ben - m­ég ebben az tekinteté­évben b­efejeződhet, ha a re. vevő,­ jó szándékot tanúsítanak. Ab­ból a célból, hogy a konferen­­cia határozatainak minél na­gyobb politikai tekintélyt köl­csönözzenek, annak végső sza­kaszát a legmagasabb szinten kellene megtartani. A szocialista országok sík­­raszállnak a nagyarányú és távlati, megkülönböztetéstől és egyenlőtlenségtől mentes gaz­dasági kapcsolatok fejlesztésé­ért az európai államok között, széles körű és sokrétű kontak­tusokért az összes országok közvéleménye között, a turiz­mus, a sportkapcsolatok ösz­tönzéséért, a kulturális kapcso­latoknak és a szellemi értékek cseréjének fejlesztéséért a bé­ke és a népek közötti kölcsö­nös megértés érdekében. A szo­cialista országok abból a tényből indulnak ki, hogy egy ilyen együttműködésnek min­den egyes állam szuverenitása szigorú tiszteletben tartásának és a belügyekbe való be nem avatkozásnak keretében kell fejlődnie, betartva a tör­vén­ye­ket, szem előtt tartva minden ország szokásait és hagyomá­nyait. Ez az együttműködés megfelel majd a­z összes euró­pai népek és külön-külön min­den egyes nép érdekeinek. Megelégedéssel domborítot­ok ki, hogy jelenleg kik a társadalmi erők fokozó­tevé­kenysége, amelyek fontos sze­repet játszhatnak Európa bé­kekontinenssé való átalakítása történelmi feladatának megol­dásában a béke szilárdításában Földünk­ön. A szocialista országok köv­et­kezetesen síkras­ álln­i­ azért, hogy a politikai enyhülést a le­szereléshez hozzájáruló katonai enyhüléssel egészítsék ki. szocialista országok nagy fon­­­tosságot tulajdonítanak­ az i­­dén októberben Bécsben tar­tandó tárgyalásoknak a fegy­verek és a fegyveres erők csökkentéséről Közép-Eu­rópá­ban. A szocialista ország szük­ségesnek tekintik az enyhü­lés övezetének bővítését vesztését az egész világra. kiter­Ez mindenekelőtt megköveteli az imperialista agresszió okozta viszályt kelt­­ő helyzetek hala­déktalan rendezésit. A részvevők megerősítették­, hogy töretlenül támogatják Vietnam Demokratikus Köztár­saság és Dél-Vietnam Köztár­sasága Ideiglenes Forradalmi Kormánya azon álláspontját, amely követeli, hogy vala­mennyi fél szigorúan teljesít­se a párizsi egyezményt; meg­erősítették annak szükségét, hogy az­ indokínai népeknek meg kell adni azt a lehetősé­get, hogy egyedül döntsenek sorsukról, hogy méltányos bé­két honosítsanak meg egész Indokínában; kifejezték a viet­nami néppel való nemzetközi szolidaritásukat, elhatározásu­kat, hogy megadják a szükséges támogatást, s erősítik t­est vért eg­y n­ 11 má k őzlésü két Vietnam DK-val. A legsürgetőbb problémák egyike változatlanul a közel­­keleti helyzet, amelyet az­ izra­eli csapatoknak a arab területekről való megszállt teljes kivonása alapján, e térség ál­lamai és népei, an­nek a Pa­lesztinai arab nép független­sége és törvényes jogai tisz­­­teletben tartásának alapján kell rendezni. A feszültség enyhítésére és az államok közötti békés e­­gyüttműködés eépesztésére i­­rányuló politika a népeknek, a világ egész haladó és béke­­szerető közvélem­nyének for­ró támogatását élvezi. Ezzel párhuzamosan azonban létez­nek továbbra is olyan erők, amelyek „a hidegháború” szel­lemében munkálkodj ellenzik a nemzetközi enyhü­lést, s katonai készülődés fokozásáért a és a katonai költtég­vetések növeléséért szállnak síkra. Lankadatlan éberséget kell ta­núsítani ezeknek az erőknek a politikájával szemben, el­­lensúlyozni kell a világköz­vé­­lemény tévedésbe ejtésére, a népek közötti bizalmatlanság és gyűlölet elhintésére, vala­mint arra irányuló kísérletei­ket, h­ogy az enyhí'ést a­ szo­cializmus állásainak alá­­ikná­­zására használják. A szocialista államok elv­­szerű oszt­ál­ykül­politikát foly­tatnak. A béke és a nemzetkö­zi biztonság megsz­il­árdítása az összes országok és konti­nensek­ népei felszabadító har­­cával való szolidaritás, a sza­badságuk és függetlenségük elleni, a sorsuk feletti önálló döntésre való joguk elleni merényletek visszaverése — e politikának elválaszthatatlan alkotó része. Figyelembe véve a szocializ­­mus országai közötti gazdasá­gi együttműködés óriási jelen­tőségét a szocialista és a kom­munista építés sikere szem­pontjából, ezen országok né­pei jólétének és kultúrájának szüntelen emelése szempont­já­ból, megvizsgálták, hogy mi­ként valósul meg a Szocia­lista Gazdasági­­ Integráció Komplex Programja és a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa tevékenységének továb­bi tökéletesítésére vonatkozó főbb irányvonalak. Ismét han­goztatták, hogy ezeknek a kérdéseknek a jövőben is KGST-tagországok kommunista­i és munkáspártjai figyelme homlokterében kell maradniuk. A találkozón hangsúlyozták, hogy a kommunista és m­­n­­káspártok, az összes imperia­listaellenes erők mind nőtel­­jesebb egysége hozzájárul a béke és a társadalmi haladás ügyének sikeréhez. Kifejezésre jutott az­ a meggyőződés, hogy a nemzetközi kommunista moz­galom összeforrottságának kö­vetkezetes erősítése a ma­xiz­­mus-leninizmus­ és a proletár- internacionalizmus elvei a­­lapján, az összes országok kommunistáinak szoros testvé­ri együttműködése ezentúl jelentős szerepet fog betölte­n­­ni az enyhülés megszilárdítá­sában, a béke és a szocializ­mus eszményeinek diadaláért. III.: A találkozón részt vett ös­­­szes testvérpártok vezetői egy­hangúlag hangsúlyozták óha­jukat, hogy fejlesszék a szo­cialista országok sokodalú e­­gyüttműködését, hogy koordi­nálják akcióikat nemzetközi síkon a szocializmus ügye és a béke megszilárdulása érde­kében. A találkozó a szívélyes ba­rátság légkörében folyt le. VASII­I: NETFA Balcescu élete éviig Az emigráció titkára Semlinből kiindulva Bal­­cescu egyenesen Szeben­­nek tartott. November 10-én (22-én) innen írt Al G­eolescunak, hírül ad­ván, hogy Erdélyben tar­tózkodik, hogy ..az ország helyzetét világosan­ meg­ismerje. ről A dolgok egy része, ami­tudomást szerzett, e­­légt­­­ellel töltötte el, má­sok elszomorították. .­Az itteni románok megkezd­ték a román megyék szervezését — írja Golescu­nak —, román hivatalnoko­kat neveznek ki, s beveze­tik a román nyelvet a hiva­talos iratokban. Hasonló­képpen megörvendeztette, hog­y ..a románok mindan­­­nyian mozgolódnak, s nemzet élén sok olyan fiatal a áll, aki megtanult harcolni, s nem fél a háborútól“. El­­szomo­ltotta viszont a ma­gyarokkal folytatott háború, mert mint ahogy Ghicának is megírta „én azt szerettem volna, ha a magyarok más­ként viselkednek, s nem pro­vokálták volna a románo­kat, hanem testvéri viszony­ba lépnek velük, mert akkor a dolgok egészen más for­dulatot vesznek, s az osztrák birodalom széthull A Bălcescu jelenléte és ténykedése miatt Erdélyben keletkezett nyugtalanság vi­szont arra késztette a Habs­burg-hatóságokat — akiket Cantacuzino helytartó is felbujtatott —, hogy szigorú megfigyelés alá helyezzék, ezért arra kényszerült, hogy Erdélyt elhagyja, Párizs fe­lé tartson, ahol a száműzöt­­tek legnagyobb része össze­­gyűlt. December hó közepén Belgrádban tartózkodik, a­­hol már Ghica több levele várta, aki állhatatosan kér­te, hogy jöjjön Konstanti­­nápolyba az új helyzet meg­vitatása végett. Találkozása Ghicával, akit szinte egy esztendeje nem látott már, mindkettőjük számára érzelmekben, elég­tételekben gazdag esemény. Éjjel-nappal tanácskoztak sorra vették az összes lehe­tőségeket és esélyeket, mindkét barát el volt szán­­­va arra, hogy a forradalmat tovább viszi De ennek érde­kében újra rendezni kellett a szétzilált sorokat, s meg kellett teremteni a cselekvés új eszközét. Balcescu és Ghica elhatá­rozásához a török főváros­ban tartózkodó többi cőstársuk is csatlakozik, Mai­s Balcescut megválasztják az emigrá ió titkárává. A MEGBÉKÉLÉS ÉRDEKÉBEN Balcescu nyomon követi a délkelet-európai, különösen pedig az erdélyi helyzetet. Erdély, Balcescu elképzelései szerint, a román forradalom védőbástyájává lenne. De a merész terv megvalósítása érdekében szükség van ar­ra, hogy Balcescu felvegye a közvetlen kapcsolatot magyar forradalom vezetői­­­vel, mindenekelőtt Kossuth Lajossal, s ugyanakkor Av­ram láncával is, aki elszán­tan védelmezte az Erdélyi Érchegységet. Május 7-én (19-én az új naptár szerint) Balcescu már Mehadián van, itt találkozik első ízben Bem tábornokkal. A tábornok kedvesen fogad­ja, de Balcescu terveihez szükség van Kossuth és Debrecenben székelő forr­­a­dalmi kormány hozzájárulá­sára. Egy héten belül Bal­cescut a kormány székhelyén találjuk, ahol megkezdi Kos­suthtal a tárgyalásait. A kö­vetkező napokon Kossuthon kívül Balcescu még Batthy­ány Kázmér és Szemere Bertalan miniszterekkel is élénk megbeszéléseket foly­tat. Ugyanakkor kapcsolatba lép a román képviselőkkel is. Eftimie Murguval, Ale­xandru Budával és Sigis­mund Poppal, akik hozzá hasonlóan a magyar forra­dalmárokkal való megegyezé­­sért küzdöttek, s arra buz­dította és támogatta ez u­­tóbbit (Sigismund Ponot. Szerk. megj), hogy jelentes­se meg a Democratie című folyóiratot. De a magyar kormány ve­zetőivel folyó tárgyalások vontatat tan haladnak, mivel a kormányban túlsúlyban levő arisztokrata elemek nem osztják Balcescu elképzelé­sét, miszerint megadnák a románságnak a Szabadság Mezején május 3-án (15-én) kért nemzeti jogokat. Néhány házon át a megbe­szélések stagnáltak s Bal­cescu kénytelen volt elkísér­ni a magyar kormányt Pest­re, új székhelyére. De Pest még azt az örö­möt sem hozta meg számá­ra, hogy Luxijával találkoz­zék, mivel az időközben Bécsbe költözött. Nem látta soha többé ! Mind Kossuth, mind pedig honfitársai csak akkor mu­tattak nagyobb érdeklődést Balcescu tervei iránt, ami­kor a cári hadak betörtek Erdélybe és Magyarország­ra, s rohamos előretörésük halálosan fenyegette a ko­rábban elfoglalt hadálláso­kat. Kossuth ilyenformán kénytelen biztosítani Bal­cescut afelől, hogy eleget tesz a románok óhajainak, s hogy a legrövidebb időn be­lül megszavaznak egy ilyen értelmű törvényt, ugyanak­kor arra kérte, keresse fel a havasokban láncot, s kös­se meg a békét a románság fejével. A dolog rendkívül sürgős volt : mivel a lánca válaszától fügött a vele har­coló magyar csapatok vis­­­szavonulása s átirányítása az új hadműveleti területekre. Balcescu annak ellenére,­­hogy az ígért törvény elő­írásai még nem öltöttek e­­léggé világos formát, bele­egyezett, hogy késedelem nélkül láncához induljon,­ abban a meggyőződésben,­ hogy ezzel mindkét nép po­litikai és nemzeti ügyének tesz jó szolgálatot. Július 20-án ér Balcescu Kolozsvárra, ahonnan lóhá­ton indul tovább Topánfal­va, Iancu tábora felé. (folytatjuk) MEGYEI TIKOK = А=== 3.

Next