Megyei Tükör, 1973. november (6. évfolyam, 1094-1119. szám)
1973-11-01 / 1094. szám
A GÉPGYÁRTÁS FEJLŐDÉSÉNEK LEGFONTOSABB KÉRDÉSE: Tovább kell fokozni az igéniességet! (folytatás az első oldalról) Jenőr tájékoztatott. Megtudjuk, hogy a harmadik évnegyedben jegyzett viszszautasítások értéke négyszer volt kisebb az első negyedévinél ! Valóságos műszaki ugrásról beszélhetünk tehát. De szólnunk kell a kérdés egy másik vetületéről is. A szeptemberi minőségi tájékoztatóban, amit a pitesti-i személygépkocsi gyárban állítottak össze a vállalat minden egyes szálítójáról, a kézdivásárhelyi csavargyár csupán egyetlen termékkel szerepel a „selejt“-rovatban. Az ennél észlelt hibákról bebizonyosodott, hogy forrásuk a gyenge minőségű nyersanyag. A harmadik évnegyed során a brassói tehergépkocsi és traktorgyárból sem érkeztek lényeges kifogások a csavargyár termékeinek minőségével szemben, összegezve megállapíthatjuk, hogy a múlt év hasonló időszakához viszonyítva érezhető javulás állt be a kézdivásárhelyi vállalat minőségi eredményei terén. E változások természetesen a termékek minőségi mutatóinak emelését szolgáló valamennyi tényező hatékony felhasználásával történhetett, kezdve a műszaki intézkedésektől, egészen a szakmai felkészültség és öntudat tökéletesítéséig. A feldolgozás terén átfogó módosításokat eszközöltek, a csavarok forgácsolásos megmunkálását eredményesebb eljárással helyettesítették A gyártástechnológia több más, eredménnyel járó módosítása mellett, bevezették a termékek gyári kipróbálását. Minthogy az egyik csavarféleségnél a minőségi hibák előfordulása túl gyakori volt, a gyártástechnológiája átdolgozás előtt áll. Anélkül, hogy kimerítenénk a minőség javítását szolgáló intézkedések jegyzékét, ki kell emelnünk még a végtermék ellenőrzésének körültekintő megszervezését, a hibák okainak meghatározását és elemzését, a munkahelyi anyagi felelősség erősítését, valamint a vállalati és részlegenként minőségellenőrző bizottságok kialakítását és mozgósítását. A minőségért folytatott harcban a vállalat pártalapszervezetei, kommunistái mindig az élen jártak, s nem csupán a minőségi tervmutatók teljesítésében mutatkozó hiányosságok kiküszöböléséért hozott hatékony műszakiszervezési intézkedések terén, de a minőséget szolgáló egészséges közlemény megteremtésével is. Römer Mihály mérnök mondja, a jövő esztendőben már nem dolgoznak többé ebből a magas termelékenységet biztosító nyersanyagból. Kétségkívül ebben a helyzetben ez volt a vállalat egyetlen ésszerű megoldása. De vajon ez a nemzetgazdaság érdeke ? Az év első kilenc hónapjában a kézdivásárhelyi csavargyár minőségi okokból visszautasított termékei termelésüknek 0,9 százalékát teszik ki. — A visszautasításoknak körülbelül 20 százaléka megalapozatlan — mondotta Gyergyai Csaba, a minőségellenőrző iroda főnöke —. A brassói tehergépkocsigyár visszautasítására például azért került sor, mert műszaki dokumentációink különbözött, a szerződés csak a termékek jellegzetességét nevezte meg és is mégis ••• nem szólt az anyagról Ami a piteşti-i személygépkocsi gyár visszautasítását illeti paradox helyzet állott elő : a múlt év második félévében nem ellenőrizték minőségileg az általunk szállított szerelékanyagot, szereléskor azonban kiderültek minőségi fogyatékosságai Tény, hogy a piteşti-i gyár is hibás abban, hogy a termelésbe rossz minőségű szerelékanyag került. De ez nem mentesíti a termelővállalatot, a kézdivásárhelyi csavargyár felelős tényezőit, és mindenekelőtt a minőségellenőröket a felelősség alól, miért hagytak selejtes árut kikerülni az üzemből. Vajon milyen alapon állították ki a minőségi bizonyítványokat ? A csavargyárban sürgősen fokozni kell az igényességet a termékek minősége iránt. És ugyanakkor a vállalatnak kötelessége megvizsgálni, hogyan viselkednek termékei rendeltetési helyükön, ami meghatározó tényező nemcsak a technológia fejlesztésében, de a termékek műszaki-gazdasági jellegzetességeinek állandó javításában is. A csavargyár termékeinek minőségével kapsolatos kérdések közül kétségkívül a leglényegesebb a nyersanyaghoz kötődik. Pontosabban fogalmazva, a gyárba bekerülő nyersanyag, az automata acél és a félkész áru minőségére nincs garancia Az automata acélnak elég magas százaléka selejtes, ami az átvételtől a végtermékig történő termelési folyamatban derül ki róla, s aztán így adódott, hogy a gyár késztermékeinek egy része selejtes. Hihetetlen ez a paradox helyzet : a kézdivásárhelyi csavargyár azzal a biztos tudattal dolgozza fel az automata acélokat, hogy a befektetett munkának egyötödét az ócskavas-begyűjtőnél „értékesíti“, hogy minden ötödik dolgozója selejtet termel ! A tiszta veszteséghez még számoljuk hozzá azt, hogy Sok a selejjt ha jó minőségű automata acélt dolgoznának fel, a gyár termelékenysége 40 százalékkal növekedne a szénacélok feldolgozásához képest ! E képtelen helyzet nyilvánvalóan magyarázatra szorul. Az automata acél foszfortartalma a forgácsolási sebesség növekedéséhez, tehát a megmunkálás magasabb termelékenységéhez vezet a szénacélokhoz képest. Ezért érdeke a gyárnak, hogy minél nagyobb mennyiségű automata acélt dolgozzon fel. Csakhogy éppen a foszfortartalom egyenetlen eloszlása az acélrúdban — az acélgyártás technológiai folyamatának hibái miatt — hátránnyá változtatja az előnyt : az acélrudak megrepednek, a rejtett hibák a megmunkálás során, főleg a hőkezelés után, a félkész és a készterméken válnak láthatóvá. A laikus gondolkodás is elveti azt, hogy selejtes nyersanyag kerüljön a termelésbe. Oka pedig egyszerűen az, hogy sem a szállítóvállalat — a Vörös Acél —, sem a kézdivásárhelyi csavargyár nem fordít kellő gondot a megfelelő és korszerű mérőműszerekkel való ellenőrzésre. A csavargyár minden tőle telhetőt megtett vezetői szintű megbeszélésektől kerekasztal-értekezletig, hogy orvosolja a helyzetet. Arra kényszerült, hogy az automata acél helyett szénacélt dolgozzon fel, ez viszont a termelékenység rovására történik. Az automata acélok kivonásának következtében csökkent a gyár selejtszázaléka, a minőségi visszautasítások száma, s amint a gyár aligazgatója. Mennyire súlyos dolog a különböző anyagok és méretek összekeverése a csavargyárban, azt könnyen elképzelheti az olvasó, ha arra gondol, hogy milliószámra készülnek csavarok, anyák, amelyeken milliméternyi vagy tizedmilliméternyi eltérést szabad szemmel nehéz észrevenni, s ha anyagkülönbség áll elő, sem szemmel, sem mikrométerekkel nem lehet megállapítani. A múlt évben, s az idén is, a visszautasítások nagy része az anyagkeveredésnek tulajdonítható. Honnan a hibalehetőségek ? A szállító már eleve szállíthat különböző minőségű anyagot, vagy útközben elvesz az acélrúd-kötegről az anyagjellegzetességeket leíró kísérőlevél- Aztán a raktározás folyamán már kézenfekvő a keveredés. A másik hibalehetőség a termelési folyamatban adódik. Világos tehát, milyen óriási feladat hárul a minőségellenőrökre az anyagkeveredés okainak kiküszöbölésében. Bár az is kétségtelen, hogy a termelő munkás öntudata, gondos anyagkezelése is sokat nyom a latbanA fenti adatok azt bizonyítják, hogy a tavalyhoz képest sokat javult a minőségellenőrzés, különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a termelés volumene ebben az évben majdnem megduplázódik. Javult az anyagátvétel, ami, persze, a minőségellenőrök munkájában a „szűk keresztmetszetet“ jelenti. De a hibákat az átvételnél még nem sikerült teljesen kiküszöbölni. Ezért kellett az ipari központnak szakértőket leküldenie a gyárba, hogy kellően felkészítsék az átvétellel dolgozó ellenőröket. Ami az anyagkezelés belső hibaforrásait illeti, kidolgoztak egy olyan rendszert, amely — Gyergyay Csaba, a minőségellenőrzés főnöke szerint — kizárja a hibalehetőségeket. Kissé költséges, de célszerű eljárás: különböző színűre lefestik elejétől végig az összes feldolgozásra kerülő acélrudakat, anyagösszetétel és méret szerint, s a terméken maradó festéknyomok szerint azonosítják őket- Valóban úgy tűnik, hogy ezután már csak a dolgozók lelkiismeretességén múlik a kész csavarok és anyák összekeverésének elkerülése. Az anyai keveredés kikiszttbetéséért KOtJACS GYULA esztergályos amellett, hogy tervét rendszeresen túlteljesíti, példaadó a munkaidő ésszerűlásában MEGYEI TÜKÖR 2.