Megyei Tükör, 1973. december (6. évfolyam, 1120-1145. szám)
1973-12-01 / 1120. szám
A Nagy Nemzetgyűlés ülésszakának munkálatai (folytatás az első oldalról) órakor kezdődött. A Nagy Nemzetgyűlés Palotájának termében a képviselőkön kívül meghívottként jelen van az RKP KB több tagja, miniszterek, központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői, a dolgozók képviselői, gazdasági, tudományos és kulturális életünk számos személyisége, román és külföldi újságírók. Jelen vannak Bukarestben akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői. Úgyszintén jelen van Pio Carlo Terenzio, az Interparlamentáris Unió főtitkára. A terembe érkező Nicolae Ceauşescu elvtársat és a többi párt- és államvezetőt a Nagy Nemzetgyűlés ülésszakának részvevői hatalmas, hosszan tartó tapssal fogadják. A hivatalos páholyokban a következő elvtársak foglalnak helyet : Nicolae Ceauşescu, Emil Bodnaraş, Manea Mănescu, Paul Niculescu-Mizil, Gheorghe Pană, Gheorghe Rădulescu, Virgil Trofin, Hie Verdeț, Maxim Berghianu, Gheorghe Cioară, Lina Ciobanu, Florian Dănălache, Constantin Dragan, Emil Drăgănescu, Fazekas János, Petre Lupu, Dumitru Popescu, Leonte Râutu, Gheorghe Stoica, Vasile Vilcu. A bal oldali páholyban az Államtanács tagjai foglaltak helyet. Az ülésszak munkálatait Ştefan Voitec elvtárs, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke nyitotta meg. A jelenlevők egy percnyi csenddel adóztak a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Mihail Roşianu és Grigore Marteş képviselők emlékének. A képviselők egyhangúlag jóváhagyták a napiredet : 1. Törvénytervezet Románia Szocialista Köztársaság 1974. évi gazdasági-társadalmi fejlesztési egységes országos tervének elfogadásáról ; 2. Törvénytervezet az 1974. évi állami költségvetés elfogadásáról ; 3. Törvénytervezetek az Államtanács által kibocsátott törvényerejű rendeletek jóváhagyásáról ; 4. Törvénytervezet a rekvirálásokról ; 5. Törvénytervezet a megelőző pénzügyi ellenőrzésről. Az első napirendi pont keretében Manea Mănescu elvtárs, a Minisztertanács alelnöke, az Állami Tervbizottság elnöke ismertette a Románia Szoialista Köztársaság 1974. évi gazdaságitársadalmi fejlesztési egységes országos tervének elfogadására vonatkozó törvénytervezetet. A Nagy Nemzetgyűlés bárója nevében Ştefan Voitec elvtárs indítványozta, hogy a gazdasági-társadalmi fejlesztési egységes országos terv és az állami költségvetés közötti szoros kapcsolatra való tekintettel, a tervezetekkel kapcsolatos előterjesztéseket folytatólagosan eszközöljék, az általános vitákat pedig közösen folytassák, a szakaszonkénti vitákat és a szavazást pedig külön bonyolítsák le. A Nagy Nemzetgyűlés jóváhagyta a javaslatot. Ezután Florea Dumitrescu elvtárs, pénzügyminiszter előterjesztette az 1974. évi állami költségvetés elfogadására vonatkozó törvénytervezetet. Aurel Vijoli képviselő, a gazdasági-pénzügyi bizottság elnöke előterjesztette e bizottságnak és a Nagy Nemzetgyűlés többi, a vita alá bocsátott törvénytervezetek megvizsgálásában részt vett állandó bizottságának a jelentését. Ezután megkezdődött a Románia Szocialista Köztársaság 1974. évi gazdasági és társadalmi fejlesztésének egységes országos tervére és állami költségvetésére vonatkozó törvénytervezetek általános vitája. Felszólaltak a következő elvtársak : Vasile Vilcu, az Államtanács alelnöke, az RKP Constanta megyei bizottságának első titkára ; Traian Dudaş, a Nehézgépipari Minisztérium miniszteri rangú államtitkára ; Vasile Belizna, a Neamţ megyei Săvineşti műszál és orost fővállalat vezérigazgatója ; Dorina Ceguş, a Botoşani Moldova textilgyár mérnöke ; Marin Vasile, az RKP Ialomiţa megyei bizottságának első titkára ; Alexandru Heinrich, a műszaki-anyagi ellátásügyi és állóalap-gazdálkodás ellenőrzési miniszter helyettese ; Ştefan Tripşa, a Vajdahunyadi Kohászati Kombinát acélöntő főmestere, a Szocialista Munka Hőse ; Angelo Miculescu mezőgazdasági, élelmiszeripari és vízügyi miniszter ; Mihai Dalea, az RSZÁSZ Központi Tanácsának elnöke ; Elisabeta Moszorják, a nagyváradi Crişul bőr- és cipőgyár felsőrészkészítő mestere ; Ioan Ursu, a Tudomány- és a Technológiaügyi Országos Tanács elnöke ; Constanţa Neculai, a Buzău megyei ruşeţui-i MTSZ mérnöke ; Ion Stănescu, az RKP Dîmboviţa megyei bizottságának első titkára ; Ioan Viorel Cerghizan, a marosludas-radnóti (Maros megye) hőerőmű igazgatója ; Nicolae Doggendorf, a Temes megyei orcifalvi mezőgépészeti állomás igazgatója. A Nagy Nemzetgyűlés ülészaka szombat reggel folytatja munkáját. megyei tükör Egy eszme — egy történelem (folytatás ai első oldalról) célokat mi sem igazolta jobban, mint az a tény, hogy ekkor sikerült a román népnek első ízben testvéri kezet nyújtania egy egységes román államban. Ez af£ esemény mintegy jelképpé vált a román nép későbbi harcaiban. A román nemzet, a nemzeti öntudat kialakulása és fejlődése új tartalmat adott a román nép társadalmi és nemzeti felszabadító mozgalmának. A XIX. század közepén két nagy eseményt jegyzett fel a történetírás : Moldva és Muntenia egyesülése 1859-ben és az állami függetlenség kivívása 1877- ben. E két nagy történelmi jelentőségű esemény kiindulópontot jelentett a XIX. század végén és a XX. század elején utolsó szakaszába lépő, az egységes nemzeti állam megteremtéséért folyó harcnak. Ezt az évszázados törekvést emeli magasabb szintre az egyre erősödő munkásmozgalom, amelyre döntő befolyást gyakorolt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom , megnyílt a társadalmi és nemzeti felszabadulás útja az elnyomásban és szétdaraboltságban élő nemzet számára. A népek forradalmi harcának erősödése, az első világháború kimenetele végképp megpecsételte a már régóta ingadozó Habsburg-birodalom sorsát, melynek bukása elkerülhetetlenné vált. Ilyen körülmények között került sor a Központi Román Nemzeti Tanács irányítása alatt 1918. december elsején a gyulafehérvári Nagy Nemzeti gyűlés összehívására. A parasztok, munkások és értelmiségiek ezrei — sokan gyalog — érkeztek Gyulafehérvárra, hogy szemtanúi legyenek a nemzet nagy ünnepének. Az 1228 delegátus mellett — köztük Háromszék vármegyéből is — százezres tömeg gyűlt egybe, azzal az elhatározással, hogy „végképp szabadok legyenek és egy egységes nemzeti államba egyesüljenek“. Az előterjesztett határozati javaslat minden pontja haladó, demokratikus eszméket foglalt magába, fő helyen Erdély egyesülése Romániával“ eszme kinyilvánítása volt. Az ezt követő népgyűlések sokasága Erdély minden sarkában — melyeken a románok mellett magyarok, szászok és más nemzetiségűek is részt vettek — az esemény éles nemzetközi visszhangja siettette a román nép egyöntetű akaratának nemzetközi elismerését. Erdély Romániával való egyesülése a román nemzet harcának egyik legjelentősebb eredménye volt. Az egységes, nemzeti román állam kiteljesedése objektív történelmi szükségszerűség volt, szentesítette a román nép évszázados nemzeti törekvéseinek megvalósulását, megteremtette a gazdasági-társadalmi és nemzeti keretet a modern román állam és nemzet további fejlődéséhez. Ennek igazi beteljesülése csak a felszabadulás után következett be, a szocialista forradalom éveiben, amely megteremtette az összes állampolgárok nemzetiségre való tekintet nélküli érdekegységét, a szocialista nemzet sokoldalú felvirágzását. Ennek az egységnek az erősítése jegyében emlékezünk meg a román nép e nagy ünnepéről, az egész dolgozó nép, Kovászna megye román és magyar ajkú lakói kifejezik köszönetüket és hálájukat a Román Kommunista Pártnak, amely lehetővé tette a teljes egyenlőség megvalósulását. lengyel újságírók a Cuventul You vendégei Néhány napja lengyel újságírók tartózkodnak megyénkben. Kazimierz Spolnicki és Marian Rykowski, a Kielce vajdasági Slowo Ludu című napilap munkatársai a Cuvintul Nou újságíróinak lengyelországi látogatását viszonozzák. A lengyel vendégek a megyeszékhelyen kívül látogattak Kovásznára és Kézdivásárhelyre, ahol ipari létesítményeket és társadalmi-művelődési intézményeket tekintettek meg, közelebbről megismerkedtek megyénk dolgozóinak sokoldalú megvalósításaival, vidékünk természeti szépségeivel. Itt-tartózkodásuk során a két lap munkatársai a barátság és szívélyesség légkörében hasznos és értékes tapasztalatcserét folytattak. János Jakab, a sepsiszentgyörgyi bútorgyár asztalosa A MEGYEI ÉS A VÁROSI PÁRTKABINETEK PROGRAMJA 1973. december 3. és 9. között SEPSISZENTGYÖRGY . December 4., 17 órakor . — A marxista-leninista esti egyetem, politikai-gazdaságtani szakosztály, I. év. — Pártunk és államunk külpolitikája című témakörben kérdésekre válaszolnak. December 6., 17 órakor : — A városi propagandisták felkészítője. Az összes témakörök propagandistáinak szakosztályonként tartják a felkészítőt. BARÓT: December 1., 16 órakor : — A marxista-leninista esti egyetem, politikai gazdaságtan szakosztály, I. év. — Az államkapitalizmus monopolista formái. A monopóliumok és katonai erejük, a kapitalista országok egyenlőtlen fejlődésének elmélyülése. KÉZDIVÁSÁRHELY : December 7., 16 órakor . — A városi propagandisták felkészítője a következő témakörrel : — A gazdasági tevékenység mennyiségi és minőségi mutatói. (Előadás és vita.) Részt vesznek az RKP gazdaságpolitikája, a hazafias erkölcsi nevelés, a tájékoztatás és havi felkészítő körök propagandistái. 2.