Megyei Tükör, 1973. december (6. évfolyam, 1120-1145. szám)

1973-12-01 / 1120. szám

A Nagy Nemzetgyűlés ülésszakának munkálatai (folytatás az első oldalról) órakor kezdődött. A Nagy Nemzetgyűlés Palotájának termében a képviselőkön kí­vül meghívottként jelen van az RKP KB több tagja, mi­niszterek, központi intézmé­nyek és társadalmi szerveze­tek vezetői, a dolgozók kép­viselői, gazdasági, tudomá­nyos és kulturális életünk számos személyisége, ro­mán és külföldi újságírók. Jelen vannak Bukarest­ben akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői. Úgy­szintén jelen van Pio Carlo Terenzio, az Interparlamen­táris Unió főtitkára. A terembe érkező Nicolae Ceauşescu elvtársat és a többi párt- és államvezetőt a Nagy Nemzetgyűlés ülés­szakának részvevői hatal­mas, hosszan tartó tapssal fogadják. A hivatalos páholyokban a következő elvtársak fog­lalnak helyet : Nicolae Ceauşescu, Emil Bodnaraş, Manea Mănescu, Paul Nicu­­lescu-Mizil, Gheorghe Pană, Gheorghe Rădulescu, Virgil Trofin, Hie Verdeț, Maxim Berghianu, Gheorghe Cioară, Lina Ciobanu, Florian Dă­­nălache, Constantin Dragan, Emil Drăgănescu, Fazekas János, Petre Lupu, Dumitru Popescu, Leonte Râutu, Gheorghe Stoica, Vasile Vil­­cu. A bal oldali páholyban az Államtanács tagjai foglaltak helyet. Az ülésszak munkálatait Ştefan Voitec elvtárs, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke nyitotta meg. A jelenlevők egy percnyi csenddel adóztak a legutób­bi ülésszak óta elhunyt Mihail Roşianu és Grigore Marteş képviselők emléké­nek. A képviselők egyhangú­lag jóváhagyták a napire­det : 1. Törvénytervezet Romá­nia Szocialista Köztársaság 1974. évi gazdasági-társa­dalmi fejlesztési egységes országos tervének elfogadá­sáról ; 2. Törvénytervezet az 1974. évi állami költségvetés elfogadásáról ; 3. Törvénytervezetek az Államtanács által kibocsá­tott törvényerejű rendeletek jóváhagyásáról ; 4. Törvénytervezet a rek­­virálásokról ; 5. Törvénytervezet a meg­előző pénzügyi ellenőrzés­ről. Az első napirendi pont ke­retében Manea Mănescu elv­társ, a Minisztertanács alel­­nöke, az Állami Tervbizott­ság elnöke ismertette a Románia Szo­ialista Köztár­saság 1974. évi gazdasági­társadalmi fejlesztési egysé­ges országos tervének elfo­gadására vonatkozó törvény­­tervezetet. A Nagy Nemzetgyűlés bá­­rója nevében Ştefan Voitec elvtárs indítványozta, hogy a gazdasági-társadalmi fej­lesztési egységes országos terv és az állami költségve­tés közötti szoros kapcsolat­ra való tekintettel, a terve­zetekkel kapcsolatos előter­jesztéseket folytatólagosan eszközöljék, az általános vi­tákat pedig közösen folytas­sák, a szakaszonkénti vitá­kat és a szavazást pedig kü­lön bonyolítsák le. A Nagy Nemzetgyűlés jó­váhagyta a javaslatot. Ezután Florea Dumitres­­cu elvtárs, pénzügyminisz­ter előterjesztette az 1974. évi állami költségvetés elfo­gadására vonatkozó törvény­­tervezetet. Aurel Vijoli képviselő, a gazdasági-pénzügyi bizott­ság elnöke előterjesztette e bizottságnak és a Nagy Nemzetgyűlés többi, a vita alá bocsátott törvényterve­zetek megvizsgálásában részt vett állandó bizottságának a jelentését.­­­ Ezután megkezdődött a Románia Szocialista Köztár­saság 1974. évi gazdasági és társadalmi fejlesztésének egységes országos tervére és állami költségvetésére vo­natkozó törvénytervezetek általános vitája. Felszólaltak a következő elvtársak : Vasile Vilcu, az Államtanács alelnöke, az RKP Constanta megyei bi­zottságának első titkára ; Traian Dudaş, a Nehézgép­ipari Minisztérium minisz­teri rangú államtitkára ; Vasile Belizna, a Neamţ me­gyei Săvineşti műszál és orost fővállalat vezérigazga­tója ; Dorina Ceguş, a Bo­toşani Moldova textilgyár mérnöke ; Marin Vasile, az RKP Ialomiţa megyei bi­zottságának első titkára ; Alexandru Heinrich, a mű­szaki-anyagi ellátásügyi és állóalap-gazdálkodás ellen­őrzési miniszter helyettese ; Ştefan Tripşa, a Vajdahu­nyadi Kohászati Kombinát acélöntő főmestere, a Szoci­alista Munka Hőse ; Angelo Miculescu mezőgazdasági, é­­lelm­iszeripari és vízügyi mi­niszter ; Mihai Dalea, az RSZÁSZ Központi Tanácsá­nak elnöke ; Elisabeta Mo­­szorják, a nagyváradi Crişul bőr- és cipőgyár felsőrész­készítő mestere ; Ioan Ursu, a Tudomány- és a Technoló­giaügyi Országos Tanács el­nöke ; Constanţa Neculai,­ a Buzău megyei ruşeţui-i MTSZ mérnöke ; Ion Stă­­nescu, az RKP Dîmboviţa megyei bizottságának első titkára ; Ioan Viorel Cerghi­­zan, a marosludas-radnóti (Maros megye) hőerőmű i­­gazgatója ; Nicolae Doggen­dorf, a Temes megyei orci­­falvi mezőgépészeti állomás igazgatója. A Nagy Nemzetgyűlés ü­­lészaka szombat reggel foly­tatja munkáját. megyei tükör Egy eszme — egy történelem (folytatás ai első oldalról) célokat mi sem igazolta jobban, mint az a tény, hogy ekkor sikerült a ro­mán népnek első ízben test­véri kezet nyújtania egy egységes román államban. Ez af£ esemény mintegy jelképpé vált a román nép későbbi harcaiban. A román nemzet, a nem­zeti öntudat kialakulása és fejlődése új tartalmat adott a román nép társadalmi és nemzeti felszabadító moz­galmának. A XIX. század közepén két nagy eseményt jegyzett fel a történetírás : Moldva és Muntenia egyesü­lése 1859-ben és az állami függetlenség kivívása 1877- ben. E két nagy történelmi je­lentőségű esemény kiinduló­pontot jelentett a XIX. szá­zad végén és a XX. század elején utolsó szakaszába lépő, az egységes nemzeti állam megteremtéséért fo­lyó harcnak. Ezt az évszá­zados törekvést emeli ma­gasabb szintre az egyre e­­rősödő munkásmozgalom, a­­m­elyre döntő befolyást gya­korolt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom , megnyílt a társadalmi és nemzeti felszabadulás útja az elnyomásban és szétda­­raboltságban élő nemzet számára. A népek forradalmi harcá­nak erősödése, az első világ­háború kimenetele végképp megpecsételte a már régóta ingadozó Habsburg-biroda­­lom sorsát, melynek bukása elkerülhetetlenné vált. I­­lyen körülmények között ke­rült sor a Központi Román Nemzeti Tanács irányítása alatt 1918. december elsején a gyulafehérvári Nagy Nem­zeti gyűlés összehívására. A parasztok, munkások és ér­telmiségiek ezrei — sokan gyalog — érkeztek Gyulafe­hérvárra, hogy szemtanúi le­gyenek a nemzet nagy ün­nepének. Az 1228 delegátus mellett — köztük Három­szék vármegyéből is — százezres tömeg gyűlt egy­be, azzal az elhatározással, hogy „végképp szabadok legyenek és egy egységes nemzeti államba egyesülje­nek“. Az előterjesztett ha­tározati javaslat minden pontja haladó, demokra­tikus eszméket foglalt ma­gába, fő helyen Erdély e­­gyesülése Romániával“ esz­me kinyilvánítása volt. Az ezt követő népgyűlé­sek sokasága Erdély min­den sarkában — melyeken a románok mellett magya­rok, szászok és más nemze­tiségűek is részt vettek —­ az esemény éles nemzetkö­zi visszhangja siettette a román nép egyöntetű akara­tának nemzetközi elismeré­sét. Erdély Romániával való egyesülése a román nemzet harcának egyik legjelentő­sebb eredménye volt. Az egységes, nemzeti román ál­lam kiteljesedése objektív történelmi szükségszerűség volt, szentesítette a román nép évszázados nemzeti tö­­rek­v­éseinek meg­valósul­á­­sát, megteremtette a gazda­sági-társadalmi és nemzeti keretet a modern román ál­lam és nemzet további fej­lődéséhez. Ennek igazi beteljesülése csak a felszabadulás után következett be, a szocialista forradalom éveiben, amely megteremtette az összes ál­lampolgárok nemzetiségre való tekintet nélküli érdek­­egységét, a szocialista nem­zet sokoldalú felvirágzását. Ennek az egységnek az e­­rősítése jegyében emléke­zünk meg a román nép e nagy ünnepéről, az egész dolgozó nép, Kovászna me­gye román és magyar ajkú lakói kifejezik köszönetüket és hálájukat a Román Kom­munista Pártnak, amely le­hetővé tette a teljes egyen­lőség megvalósulását. lengyel újságírók a Cuventul You vendégei Néhány napja lengyel újság­írók tartózkodnak megyénk­ben. Kazimierz Spolnicki és Marian Rykowski, a Kielce vajdasági Slowo Ludu című napilap munkatársai a Cuvin­­tul Nou újságíróinak lengyel­országi látogatását viszonoz­zák. A lengyel vendégek a me­gyeszékhelyen kívül­­ látogat­tak Kovásznára és Kézdivásár­­helyre, ahol ipari létesítmé­nyeket és társadalmi-művelő­dési intézményeket tekintettek meg, közelebbről megismerked­tek megyénk dolgozóinak sok­oldalú megvalósításaival, vi­dékünk természeti szépségei­vel. Itt-tartózkodásuk során a két lap munkatársai a barát­ság és szívélyesség légköré­ben hasznos és értékes tapasz­talatcserét folytattak. János Jakab, a sepsiszentgyörgyi bútorgyár asztalosa A MEGYEI ÉS A VÁROSI PÁRTKABINETEK PROGRAMJA 1973. december 3. és 9. között SEPSISZENTGYÖRGY . December 4., 17 órakor . — A marxista-leninista esti egyetem, politikai-gaz­­daságtani szakosztály, I. év. — Pártunk és államunk külpolitikája című témakör­ben kérdésekre válaszolnak. December 6., 17 órakor : — A városi propagandis­ták felkészítője. Az összes témakörök propagandistái­nak szakosztályonként tart­ják a felkészítőt. BARÓT: December 1., 16 órakor : — A marxista-leninista esti egyetem, politikai gaz­daságtan szakosztály, I. év. — Az államkapitalizmus monopolista formái. A mo­nopóliumok és katonai ere­jük, a kapitalista országok egyenlőtlen fejlődésének el­mélyülése. KÉZDIVÁSÁRHELY : December 7., 16 órakor . — A városi propagandis­ták felkészítője a követke­ző témakörrel : — A gazdasági tevékeny­ség mennyiségi és minőségi mutatói. (Előadás és vita.) Részt vesznek az RKP gaz­daságpolitikája, a hazafias erkölcsi nevelés, a tájékoz­tatás és havi felkészítő kö­rök propagandistái. 2.

Next