Megyei Tükör, 1974. április (7. évfolyam, 1222-1246. szám)

1974-04-02 / 1222. szám

EGYEI VILÁG MO­NET­ÁRJAI EGYESÜLJETEK ! TÜKÖR AZ RIO* KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA GS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA VII. ÉVFOLYAM ÁRA 30 BÁNI 1222. sz. április 2., 4 felszabadulás 30. évfordulója­ és a párt XI. kongresszusát köszöntő szocialista munka­verseny naplójából 4 mofj'Yfi |»ár<s/er»czelek kü/üÉti szicialista munka versenyben elnyert díszoklevél Az elvégzett munka nagy ráérték­elése, mozgósító erő az ötéves terv 185 nappal határidő elő­tti lelkes teljesítésében IHURMKIS ZOLTÁN mérnök, az ltk­ 1­ Kovászna megyei b­izottsá­gának titkára A hazánk dolgozói életében az utóbbi időben rendkívüli események lezajlóit között külön helyet foglal el megyei pártszervezetek, egyes me­gyei tanácsok, vállalatok, ku­tató- és tervezőintézetek el­nöki rendelettel való kitünte­tése a Románia Szocialista Köztársaság érdemrendjeivel és díszoklevelei­vel, az 1973- ban elért jelentős eredményei­kért, a tervfeladatok és vál­lalások valóra váltásában és túlszárnyalásában. Ismeretes, hogy a megyei — ipari beruházási, építészeti, áru­forgalmi és szállítási — pártszervezetek közötti szo­cialista munkaversenyben az egész gazdasági fej­lődéshez való hozzájárulá­sért Kovászna megye elnyer­te a hatodik helyért járó dísz­oklevelet. Pártunknak és álla­munknak a megye pártszerve­­­zetei, összes kommunistái és dolgozói által végzett lelkes alkotó munkája értékelésének különös jelentőséget ad az a tény, hogy a kitüntetést álla­munk és népünk első elnöke, NI­COLAE COAUSESCU elv­tá­rs, a Román Kommunista Párt főtitkára adományozta. Megyénk gazdaságában tevé­kenykedő dolgozók szorgalmá­nak magas rangú megbecsü­­­lése annak az állandó törek­­­­esnek értékes elismerését je­lenti, hogy hazánk munkás­osztályával, parasztságával, ér­telmiségével, egész dolgozó népünkkel együtt, nemzetiség­re való tekintet nélkül, egyre jobb eredményeket érjünk el a Román Kommunista Párt — és annak főtitkára - bölcs és tisztánlátó politikájának, az RKP X. kongresszusa és az­ Or­szágos Konferenciája határoza­tainak valóra váltásában, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésében hazánk­ban. 1973-ban minőségileg és mennyiségileg egyaránt­­ fo­kozott ütemben fejlődött me­gyénk ipara, így a tervfelada­­tok teljesítési­ ütemességének javulásával a jelenlegi ötéves terv harmadik esztendejének ipari összk­remelési tervét 1973. december 27-én 1972-höz képest a teljesítettük, növekedés 17,5 százalék volt. Megyénk ipara a munkatermelékenység tervezett mutatóját 101 száza­lékban teljesítette, a növeke­dés a megelőző évhez képest 8,4 százalék volt. Megyénkben az elmúlt évben az ipari össz­termelés növekedése tudta a nemzetgazdaság megha­átla­gát 14,7 százalék —, ami pártunknak az ország összes megyei harmonikus fejleszté­sére vonatkozó mélyen tudo­mányos politikájának megva­lósulását jelenti. 1973-ban az árutermelési tervet 6­> millió lejjel teljesítettük túl, ez pe­­dig a nemzetgazdaság számára elsőrendűen fontos árucikkek­ben — közel 8 000 tonna szén,­­">44 köbméter fű­részáru, több mint 8 millió lej értékű 324 000 négyzetméter készruha, cyapol­­szövöttáru és más termékek ölt testet. 1973-ban nyolcvan­­három új termék gyártását kezdték meg. 15-öt újratervez­tek, ami lehetővé tette a nyersanyagok magasabb szin­tű értékelését, a termelés mi­nőségének javítását, a gazda­sági hatékonyság fokozását. Jó eredményeket értek el ilyen vonatkozásban a sepsiszent­györgyi Olt­te­ Milművek, a he­divásárhelyi faipari válla­lat és készruhagyár, a ko­vásznál fafeldolgozó vállalat, a megyei helyiipari válla­lat, a cigarettagyár és más egységek. A megyében gyártott termé­kek külföldi versenyképessé­­ge növekedésének, az export­­terv példás teljesítésére­ irá­nyuló törekvések bizonyítéka, hogy 1973-ban e mulatót (folytatása a 3. oldalon) Köröspatakon­ javában tilfelik a bu­rgon­yát A tavaszi kampány teljé­ben, úgy is van rendjén, hogy a gazdaságok háza tá­jain csak a dolgozók leg­szükségesebbjei tartózkod­jék. Hiszen ezekben a na­pokban mindenkinek a me­zőn a helye. A napokban Köröspatakon Duka István elnök és Ferencz Gergely főmérnök a déli órákban az 1. számú mezei jövet csak néhány brigádtól percre tértek be a székházhoz, s máris a kálnoki 2. számú brigád felé vették útjukat. Teljes ütemben végzik u­­gyanis a burgonyaváloga­tást és -ültetést. Az eddigi rövid számvetésből az derül ki, hogy a tervezett 120 hektárból eddig több mint 30-on került jó minőségű vetőburgonya a földbe. Mi­előtt ehhez kezdtek volna, a közel 300 hektár árpa, zab, tavaszbúza, boros­zab vetését teljes egészében befejezték. Ezzel egy időben a 10 hektáros zöldségesben is 6 hektáron a koraiak magágyba kerültek. A köröspatakiak szorgal­máról tanúskodnak a talaj­­javításban eszközölt nagy volumenű munkálatok. Hoz­závetőlegesen 7000 tonna természetes trágyával és je­lentős mennyiségű műtrá­gyával törekedtek a föld termőképességét növelni. A napokban sor kerül 120 hektár cukorrépa veté­­­­sére is. — Több hektár per­jésetlen terület újabb tisz­títást igényel. Csak minősé­gileg alaposan előkészített talajú földbe tesszük a ma­got. A tervezett hektárho­zam megvalósításának ez döntő feltétele — nyilatkoz­za a főmérnök. Az elmúlt hetekben a ta­vaszi munkálatok sokfélesé­ge közé tartozott a 300 hek­táros legelőterület meg­tisztítása. Ahhoz azon­ban, hogy a feljavítással is előbbre tudjanak lépni, bi­zonyos mennyiségű műtrá­gyára van szükségük. Optimálisan elérkezett az idő a len elvetésére is. Hogy az 50 hektár előirányzott terület vetését még kezdhették meg, az nem nem a köröspatakiak mulasztása. Ők ugyanis a szakátmutatá­soknak megfelelően idejé­ben végeztek a terület elő­készítésével. Csakhogy a lengyár késik a szükséges vetőmag leszállításával. Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy a nagy múltú gazdaság pártszerve­zete, vezető tanácsa eredmé­nyesen mozgósította a tag­ságot az idei csúcstermés biztosítása szempontjából oly nagy fontossággal bíró munkálatok elvégzésére. De a tagság hozzáállásával sem DARÓCZI FERENC (folytatása a 2. oldalon) •TEGNAP TUDTUK MEG • •tegnap tudtuk meg« •TEGNAP TUDTUK MEG« • (»Iránban, a kultúrotthon­­­ ban vasárnap délben a helyi szavalók színvonalas, művészi ballada-műsort mutat­tak be* a helyi külünségnek. (s) B­ölönben a kultúrotthon művészegyüttesei vasár­nap este 20 órakor ünnepi mű­sorral szerepeltek a község tel­­kói elött, (s) A Képzőművészek Ors/á­ L 1­gos S/ö­ ínségének sepsi­szentgyörgyi köre a sepsis­ent­­g.völgyi múzeumban 1971. áp­rilis 5-én délután nyitja meg KOSZTÁNDI JENŐ festőmű­vész tárlatát, (s) l­é­lénk klubtevékenység fo­­­­­­lyik a baróti városi mű­velődési házban. Vasárnap délután 18 órakor előadást tar­tanak A romániai politikai pártjának munkásság megalakí­tása címmel, (t) adományos előadást és­­ műsoros estet tartanak vasárnap délután az árapataki kultúrotthonban is. Az élet ki­­alakulása és fejlődése a föl­dön című előadás meghallgatá­sa után a helyi színjátszók a Két lány és egy kincs című darabot tekintették meg. (s) (folytatása a 8. oldalon) T □ámen Április—a hely­ségszépítés és a tisztaság hónapja A tavasz érkeztével min­den esztendőben megpezs­dül a hazafias tevékenység, városainkban és falvaink­­ban százak és ezrek dolgoz­nak a helységek küllemé­nek csinosításán, tavaszi „öltöztetésén“. Sepsiszent­­györgyön ez már a szokatla­nul meleg március első nap­jaiban elkezdődött, és kü­lönös elégtétellel kell nyug­táznunk, hogy rendkívül e­­redményesnek és értékes­nek bizonyult. Nem kell messze menni a példákért : a volt Líceum-negyed nyéke, a sportcsarnokot kör­és a Szemerja-negyedi iskolát körülvevő térség új öltöze­tet kapott, méltót a szép­nek ígérkező tavaszhoz. A kora tavaszi tevékeny­ség egyenes folytatása és következménye az a népta­nácsi határozat, amely áp­rilis havát városon és falun egyaránt a helységszépítés és a tisztaság hónapjává nyilvánítja. Nem jelent ez sem többet, sem keveseb­bet annál, mint hogy in­tézményesen figyelmeztet e­­gyik szép és okos állampol­gári kötelezettségünkre, környezetünk, lakóhelyünk, kedves városunk vagy köz­ségünk szüntelen csinosítá­sára. Évente újrakezdett ak­ció ez, de távolról sem szü­­szifoszi tevékenység, hiszen amit idén elvégeztünk, an­nak jó hányada jövőre megmarad, tehát alapot te­ts remt a helységek további szépítéséhez. Tennivaló pe­dig mindenütt bőven akad. És ezt nem úgy kell fel­fogni, hogy kötelezettsé­günk mindössze néhány ru­tin-tevékenységre korláto­zódik: sánc­takarításra, jár­dák tisztán tartására, kerí­­tésmeszelésre ... Sokkal szé­lesebb körű és nagyobb je­lentőségű munkákról van szó. a városok és a községek köztereinek, parkjainak, játszótereinek csinosításá­ról, az egész városkép vagy az egész község arculatának állandó­ szépítéséről, hiszen ki más dolga lenne ez, mint a bennük lakó polgároké ? ! Az előző évek tapasztalata szerint az április folyamán elvégzett munkálatok ér­téke csak milliókban szá­molható össze. Pedig mind­össze annyi történik, hogy a városok és falvak lakói fel­áldozzák néhány délutánju­kat saját környezetük meg­szépítésére. De ezek a fel­áldozott délutánok, ezek jó értelemben vett aktív pi­h­henésnek is nevezhető ak­ciók, összesítve, sok száz­ezer munkaórát jelentenek. A nyereség pedig mindenütt szemmel látható. Úgy, aho­gyan cikkünk elején a Líce­um-negyed környékének gyors megcsinosítását már felemlítettük. Szeretnénk, ha április folyamán sok i­­lyen példáról számolhat­nánk be még. VARGYASI MIKLÓS

Next