Megyei Tükör, 1974. április (7. évfolyam, 1222-1246. szám)

1974-04-02 / 1222. szám

Jól jöved­elmez a rosilen term­esztése A len a könnyűipar egyik fontos nyersanyaga­ 1973. augusztus 6-án a Könnyű­ipari és a Minisztérium Mezőgazdasági vezető kéde­­reivel Mangálián megtartott munkaülésen, valamint a mezőgazdasági egységek ve­zetőinek országos tanácsko­zásán Nicolae Ceaușescu elvtárs értékes tanácsokat és útbaigazításokat adott a textilnövények­kel kapcsolatosan. termesztésé­t hozta ezen növények Hangja­felső fokon való értékesítését, a rostok minőségének javítá­sát, a tudományos kutatások kiterjesztését, a technológiai folyamatok, valamint a gé­pek tökéletesítését. Megyénkben a roszlen ked­vező éghajlati körülménye­ket talál. Magas termésho­zammal és jó minőségű rost­tal fizeti meg a termesztésé­re fordított költségeket. Ha azonban növelni akarjuk a terméshozamokat, körülményt feltétlen egypár figye­lembe kell venni. A len leg­jobban díszük a könnyű vagy középkötött homokos­­vályogtalajokon, melyeknek művelése egyszerű, jól elap­rózódnak és nem cserepesed­nek. Nem javasolt lenter­mesztésre a hideg, kötött ta­laj. A legjobb termésered­ményt gyeptörésben vagy herefélék után adja. Jó ered­ményt érhetünk el burgo­nya után is, mert ez tiszta és laza talajt hagy hátra. Nem javasolt előveteménynek tavaszi gabona, főleg a zab. a A len viszont jó elővete­­ménye minden növénynek, beleértve a búzát is. Jó termésátlag elérését biztosítja a műtrágyák al­kalmazása. A len főleg fosz­for- és nitrogéntartalmú műtrágyát igényel. Foszfor­tartalmú műtrágyákból hek­táronként 35—45 kiló aktív hatóanyagot adagolva nagy­mértékben növeli a rostter­mést, javítja a rost minősé­gét és ugyanakkor a növény ellenállóbbá válik a megdő­léssel és a betegségekkel szemben. A foszfortartalmú műtrágyákat az őszi mély­szántással egy időben szórjuk ki. Nitrogéntartalmú műtrá­gyákból hektáronként 85—90 kilogrammot adagolunk részletben, 60 százalékot két talajelőkészítéskor, 40 száza­a­lékot pedig amikor a növé­nyek már kikeltek és elérték a 8—10 centiméteres magas­ságot. Közvetlen len alá nem tanácsos istálló trágyázni, mert rontjuk a rost minő­ségét. A talajelőkészítés az őszi mélyszántással kezdődik, majd tavasszal tárcsázunk és boronálunk, amíg megfelelő morzsalékos magágyat készí­tünk. A vetés optimális ide­je akkor van, amikor az éj­szakai fagyok elmúltak és talaj hőmérséklete pár napig a eléri a 7—8 C-fokot. Ebben a periódusban vetve, a len gyorsan, egyenletesen erőteljesen növekedik és kel, rost minősége technikailag a a legmegfelelőbb lesz. A növényápolási munkála­tok közül nagyon fontos a vegyszeres gyomirtás­ben és jó körülmények ideje­közt való elvégzése, valamint betegségek és kártevők elle­­­ni védekezés. A vegyszeres gyomirtást Dicotex-szel vé­gezzük, amikor a növények 7—14 centiméteres nagysá­got érnek el, 1,5—2 kilo­grammos gyomirtó szert a­­dagolva hektáronként. Fon­tos tudnivaló, hogy a 7 cen­timéternél kisebb és a 0 centiméternél magasabb lent nem lehet károsodás nélkül gyomirtó szerrel kezelni. A lenbolhák ellen Detox 3, vagy Hektotox 1,5 növény­védő anyaggal porozunk, a­­melyekből hektáronként egy hektár len előállítási költsége elérheti a 3 000— 3 500 lejt. Megyénkben, mi­vel a munkaerő biztosítása igen nehéz, inkább a teljes gépesítésre kell törekednünk. Megfelelő agrotechnika mellett a 3 500 kilogrammos hektáronkénti termésből 40 százalékot értékesíthetünk első osztályban (2,70 lej/ki­­logramm), 40 százalékot má­sodik osztályban (2,30 lej/ki­­logramm) és körülbelül 20 százalékot a harmadik osz­tályban, amelynek kilo­grammjáért a gyár 1,40 lejt fi­zet. Ha a termést így érté­kesítjük, a hektáronkénti pénzbevétel körülbelül 7 900- 8 000 lej. Amennyiben a hektáronkénti termés eléri a 4 000 kilogrammot (ilyen termést már több téesz való­sított meg az előző években) és az említett minőségi tételek közt értékesítjük, fej­pénzbevétel 9 000 lej fölé e­­­­melkedik. A fentiekből kö­vetkezik, hogy hektáronként 3 500 kilogrammos termést értékesítve, a jövedelem mintegy 4 400—4 500 lej, míg 4 000 kilogrammos átlag­ 25—30 kilogrammot adago­lunk. A vegyszeres gyomir­tás igen lényeges munkálat, mert gyommentes növényál­lományt biztosít, ami meg­könnyíti a gépesített betaka­rítást. A kézi nyűvéshez u­­gyanis nem minden egy­ségben van biztosítva a szük­séges munkaerő. A betakarítást akkor vé­gezzük, amikor az egész nö­­vény­állomány a gubók pedig sárgás-zöldes, sárga színt kaptak. A len szárításától nagymértékben függ a rost minősége. A kévébe kötés u­­tán, az utószárítást követően, a lent a legsürgősebben az átvevő központba kell szál­lítani, mert az esetleges eső­zések nagy mennyiségi és minőségi veszteséget okoz­nak. A lentermesztés gazdasá­gossága mellett bizonyít az alábbi számvetés. Ha a ja­vasolt agrotechnikai eljárá­sokat alkalmazzuk. hektá­ronként elérhetjük a 3 500— 4 000 kilogrammos termést­ A költségvetések a követke­zők : termés esetén a jövedelem több mint 5 600 lej. A nagy és jó minőségű ter­mések elérésének hatékony eszköze a munkálatok glo­bális akkord alapján történő javadalmazása. Ezt a java­dalmazási rendszert az egész területre ki kell terjeszteni, ami biztosíték arra, hogy a betakarítás és osztályozás idejében történik, vagyis ki­váló minőségű terményt ér­tékesíthetünk. A téeszek legfontosabb feladata jelenleg, a textil­ipari nyersanyagok előállítá­sára kidolgozott megyei program előírásai szerint, szuperfoszfát kiszórása. Meg­a­engedhetetlen, hogy jelentős területeket foglaljon el az olyan kultúra, amely a nem megfelelő agrotechnika és trágyázás miatt még annyi termést sem hoz, hogy a ki­adásokat fedezze, így a gaz­daságnak nem biztosít hasz­not, s ugyanakkor veszélyez­tetjük a textilipar nyers­anyaggal való folyamatos ellátását- VARY ERNŐ Költségek Teljes gé­pesítés­sej Kézzel való nyűvés lej A gépesített munkák díja 810 650 A műtrágyák és más anyagok értéke 505 505 A munkaerő-ráfordítás költségei 1085 1853 Általános és közös költségek 520 500 Összköltség hektáronként 2920 3510 Köröspatakon javában ültetik a burgonyát (folytatás 82 első oldalról) volt hiba. A Bálint Imre és Téglás Áron vezette mezei brigádok kora tavasztól készséggel vannak jelen a­­zokon a határrészeken, a­­hol a munkálatok igény­lik. Az elért sikerek nagy része a mezőgépészek szorgalmának is köszönhe­tő.­­ Nem is lehet különb­séget tenni közöttük, mert mind a tizenhatan a gépek és a munkaidő alapos ki­használásával példásan dol­goztak a munkálatok idejé­­beni és minőségi elvégzésé­ért. A tavaszi munkálatok ed­digi eredményei tehát a jó kezdetre vallanak. Minden bizonnyal, hogy a felelős té­nyezők és a téesz-tagság to­vábbi törekvéseiben sem lesz fennakadás a sikeres gazdasági esztendő biztosí­tásáért. megyei tükör Már most készüljünk fel a teljes fah­ozamok hasznosítására „Négymillió négyszázezer hektár legelővel és kaszálóval rendelkezünk. Ezek termőképességét a­­zonban alig felerészt használjuk ki. Az ország tisz­­szes megyéjének tapasztalata bizonyítja, hogy legelők és kaszálók termelékenységét a jelenlegi­­ nek három-négyszeresére lehet emelni." (NICOLAE CEAU§ESCU elvtársnak a mező­gazdasági szövetkezeti és állami egységek ve­zető kádereinek országos tanácskozásán elmon­dott beszédéből) Vasárnap, a hatodi minta­­legelőn a rét- és legelőgaz­dálkodási vállalat széles kö­rű (a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek számára is példamutató) legelőtaka­rítási akciót szervezett. Már a kezdet kezdetén meg kell jegyeznünk, hogy ezen a legelőn a hozam már tavaly meghaladta a hektá­­­ronkénti 28 000 kilogram­mot. A hatodi mintalegelő példája is bizonyítja tehát, hogy a legelők hozamának fokozásához szükséges fel­tételeket az összes termelő­­szövetkezetek hasznosít­hatják. Vasárnap a zömét gépekkel munkálatok végezték. Több mint 60 hektáron tün­tették el a talaj egyenetlen­ségeit, végezték el a gereb­­lyézést és több mint 1 kilo­méter hosszúságú árkot hú­­zattak. A vállalat alkalmazottai 120 hektáron kiirtották bokrokat, felégették a nö­­­vényi eredetű hulladékot. Különös hangsúlyt fektet­tek a tűzrendészeti szabá­lyok betartására. ..A megyé­ben még jelentős területen kell elvégezni a legelőkar­bantartási munkálatokat — mondotta Drágán Ervin, a vállalat igazgatója —, ép­pen ezért szükségesnek tar­tom, hogy szóljak néhány szót ezekről az intézkedé­sekről : egy vízzel tele cisz­ternát is kiszállítottunk a legelőre, biztosítottuk a megfelelő számú tűzoltópa­­lackot és szerszámokat. esetleges tűz terjedését Az a veszélyeztetett területek i­rányában kisebb földhá­nyással is gátoltuk.“ Az elmúlt esztendőben a legelő egyes szakaszain gyepszőnyeg tönkrement. E­ a miatt az idén kénytelenek voltak felülvenni. Ebben az évben a tervek szerint az itteni 3500 hektáros lege­lőn 30 000 kilogrammos hektáronkénti hozamot ér­nek el. Ennek érdekében az említett területeket hektá­ronként hatóanyagban szá­molva 150 kilogramm trágyával szórták meg. mű­területet az ésszerű legelte­­­tés feltételeinek megterem­tése érdekében felparcelláz­ták. ..Véleményem szerint megrendelőinknek, a kökö­­si marhakomplexum, a bo­­doki, bükszádi, baróti, eger­­pataki, hídvégi és tamásfal­vi termelőszövetkezeteknek máig most fel kell készíteni­ük a gondozókat az ésszerű legeltetés gyakorlására. A zöldtömeg megtermesztése még nem minden, a felhasz­nálástól is sok függ. Az el­múlt években a zöldtömeg 30—40 százaléka kárba az ésszerűtlen veszett legel­tetés következtében. Az ál­latok egyszerűen letaposták a füvet. Megyénkben jelentős te­rületeken sikerült kialakí­tani mintalegelőket. Ez a­­zonban még nem minden. A termesztett zöldtömeg, a hozamok minél teljesebb hasznosításától még nagyon sok függ. Illene erre is idő­ben felkészülni. DUMITRU TOMA (Bortnyik György felvétele) . = 2.

Next